Szédítő sebességgel foroghattak az első csillagok
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#108
Úgy nagyjából sejtem mire gondolsz. Az anyag/részecske ugye egy meghatározott kvantum töltés csoportként fogható fel.
A tér meg a lehetséges kvantumállapotokként. A kettõ kölcsönhatásban van, a részecske módosítja a teret maga körül, ezzel ott úgy növeli lokálisan a lehetséges kvantumállapotokat, hogy a részecskét leíró hullámfüggvény által megjelölt térrészben nagyobb a valószínûsége(gyak biztos), hogy valamilyen kvantumállapotokat kell a térnek felvennie. Ezek a kvantumállapotok viszont azonosak a részecske kvantumállapotaival. A részecske tehát önmaga idõben tartó létének oka, forrása. A nem stabil részecskéknél, viszont olyan más stabilabb állapotok is vannak a közeli térben, viszonylag nagy valószínûséggel, amelyek nem azonosak az eredeti kvantum állapotaival.
A vonzás gyakorlatilag az, amikor a két részecske közötti lehetséges kvantumállapotok száma több, mint a kifelé esõ területeken, így statisztikailag a részecskék egyre többször vesznek fel olyan állapotot, ami közelebb esik a másikhoz, aztán amikor ott van, akkor még jobban növeli a kettõjük között lehetséges állapotokat. A térben egyfajta besûrûsödés jön létre.
Asszem ilyesmire gondolsz. Aha, ez jó!😊
A forgás, spin viszont érdekes jelenség. Azért lehet zavaró, mert a kvantummechanika szintjén a kvantumugrásoknak, állapotváltozásoknak nincs idõtartama. A spin tehát olyan forgás, ami gyakorlatilag szinte végtelen sebességgel történik, vagy éppenhogy zéró, ezt még végig kell gondolni, de semmiképpen nem adott véges sebességgel.
Azonban a téridõbenben történõ kvantum állapot változások makroszinten kiadnak egy lehetséges maximális sebességet, ez a fénysebesség.
A relativitás elmélet esetleg ott hibázhat, hogy a határsebességet állandónak veszi a téridõ görbület felületén. Így pl egy feketlyukon kívül a szemlélõ számára a benti idõ megjósolható mértékben lelassul. Legalább is a jelenlegi elméletek szerint.
A nagy gravitáció azonban jelentheti azt, hogy a téridõ finom szerkezete nem változatlan, ami az erõk megváltozását is jelentheti. Energia/anyag szabadul föl, vagy nyelõdik el.
Sõt látszólagosan szinte végtelen sebességûre gyorsulhatnak a folyamatok, ez adhat magyarázatot a kvantumugrásra.
Na kész, megoldottuk a kvantummechanika és a relativitás elmélet egyesítését. Nem tudom mit tököltek ezzel olyan sokáig mások.
Köszi!
<#hehe>
A tér meg a lehetséges kvantumállapotokként. A kettõ kölcsönhatásban van, a részecske módosítja a teret maga körül, ezzel ott úgy növeli lokálisan a lehetséges kvantumállapotokat, hogy a részecskét leíró hullámfüggvény által megjelölt térrészben nagyobb a valószínûsége(gyak biztos), hogy valamilyen kvantumállapotokat kell a térnek felvennie. Ezek a kvantumállapotok viszont azonosak a részecske kvantumállapotaival. A részecske tehát önmaga idõben tartó létének oka, forrása. A nem stabil részecskéknél, viszont olyan más stabilabb állapotok is vannak a közeli térben, viszonylag nagy valószínûséggel, amelyek nem azonosak az eredeti kvantum állapotaival.
A vonzás gyakorlatilag az, amikor a két részecske közötti lehetséges kvantumállapotok száma több, mint a kifelé esõ területeken, így statisztikailag a részecskék egyre többször vesznek fel olyan állapotot, ami közelebb esik a másikhoz, aztán amikor ott van, akkor még jobban növeli a kettõjük között lehetséges állapotokat. A térben egyfajta besûrûsödés jön létre.
Asszem ilyesmire gondolsz. Aha, ez jó!😊
A forgás, spin viszont érdekes jelenség. Azért lehet zavaró, mert a kvantummechanika szintjén a kvantumugrásoknak, állapotváltozásoknak nincs idõtartama. A spin tehát olyan forgás, ami gyakorlatilag szinte végtelen sebességgel történik, vagy éppenhogy zéró, ezt még végig kell gondolni, de semmiképpen nem adott véges sebességgel.
Azonban a téridõbenben történõ kvantum állapot változások makroszinten kiadnak egy lehetséges maximális sebességet, ez a fénysebesség.
A relativitás elmélet esetleg ott hibázhat, hogy a határsebességet állandónak veszi a téridõ görbület felületén. Így pl egy feketlyukon kívül a szemlélõ számára a benti idõ megjósolható mértékben lelassul. Legalább is a jelenlegi elméletek szerint.
A nagy gravitáció azonban jelentheti azt, hogy a téridõ finom szerkezete nem változatlan, ami az erõk megváltozását is jelentheti. Energia/anyag szabadul föl, vagy nyelõdik el.
Sõt látszólagosan szinte végtelen sebességûre gyorsulhatnak a folyamatok, ez adhat magyarázatot a kvantumugrásra.
Na kész, megoldottuk a kvantummechanika és a relativitás elmélet egyesítését. Nem tudom mit tököltek ezzel olyan sokáig mások.
Köszi!
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#107
Igen, a szondaanomáliákat akartam példának felhozni.
Ötleteltem is vele a magam tájékozatlan módján, hogy az anyag a mozgása közben megsemmisíti a teret alkotó virtuális részecskepárok egy részét vagy a húrokat, ha úgy jobban tetszik, és a tér egy picit összemegy (mert csökken a térkvantumok száma a két objektum között) és ez olyan, mintha gravitálna. Mintha egy szúnyeg lenne az univerzum, ami egy kicsit összemegy.
Ötleteltem is vele a magam tájékozatlan módján, hogy az anyag a mozgása közben megsemmisíti a teret alkotó virtuális részecskepárok egy részét vagy a húrokat, ha úgy jobban tetszik, és a tér egy picit összemegy (mert csökken a térkvantumok száma a két objektum között) és ez olyan, mintha gravitálna. Mintha egy szúnyeg lenne az univerzum, ami egy kicsit összemegy.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#106
Érdekes az is, hogy pl a forgással stabilizált ûrszondák pályája anomáliát mutat.
De van egy csomó mûkedvelõ, vagy kevésbé mûkedvelõ kutató is, akik a forgó mozgásnak különbözõ szinteken elég jelentõs hatásokat tulajdonítanak, és alkotnak rá elméleteket.
Lehet a világegyetem egy forgó x téridõ dimenziós toroid jellegû örvény is. Gyakorlatilag úgy tûnik mintha tágulna, de nem, mert önmagába visszatér, és akár közben a tér is áramlik, látszólagosan tágul benne, az idõnek van valami iránya, de ez mindig visszatér önmagába, csak ahhoz kb bekéne a fél univerzumot utazni, hogy ezt tapasztaljuk.
Persze tudom Occam...
<#hehe>
De van egy csomó mûkedvelõ, vagy kevésbé mûkedvelõ kutató is, akik a forgó mozgásnak különbözõ szinteken elég jelentõs hatásokat tulajdonítanak, és alkotnak rá elméleteket.
Lehet a világegyetem egy forgó x téridõ dimenziós toroid jellegû örvény is. Gyakorlatilag úgy tûnik mintha tágulna, de nem, mert önmagába visszatér, és akár közben a tér is áramlik, látszólagosan tágul benne, az idõnek van valami iránya, de ez mindig visszatér önmagába, csak ahhoz kb bekéne a fél univerzumot utazni, hogy ezt tapasztaljuk.
Persze tudom Occam...
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#105
Ismertem egy öreg bácsikát, aki készített egy forgó korongot és egy akváriumban egy nagyon érzékeny felfüggesztett mutató kitért, a korong felé, amikor az forgott. Gyakorlatilag arra a következtetésre jutott, hogy a forgó mozgás gravitál. (a giroszkóp is így mûködik) Tehát, ha az Univerzum tömege kevés lenne, akkor nem kell hozzá sötét anyag, hoszen mind az összes égitest forog, amik szintén kifejtenek egyfajta tömegvonzást.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#104
"Egyébként, ha ez mind igaz lenne (nem az!), akkor pontosan meg lehetne határozni az õsrobbanás (ha lett volna) helyét, igaz? Nos, hol volt a helye?"
Az Univerzum minden pontjában egyszerre.
Tehát itt is, meg nyóccsilliárd fényévnyire is.
Ugyanis az õsrobbanással nem pusztán az anyag került bele a térbe, hanem a tér is akkor keletkezett.
Az Univerzum minden pontjában egyszerre.
Tehát itt is, meg nyóccsilliárd fényévnyire is.
Ugyanis az õsrobbanással nem pusztán az anyag került bele a térbe, hanem a tér is akkor keletkezett.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#103
Most meghazudtolod a saját szavaidat?
A holdfázisokkal kapcsolatban egyértelmû volt, hogy tévúton jársz.
Miért nehéz beismerni, hogy tévedtél és miért könnyebb hazudni?
Most már érted vagy még mostsem, és csak mellébeszélsz?
A holdfázisokkal kapcsolatban egyértelmû volt, hogy tévúton jársz.
Miért nehéz beismerni, hogy tévedtél és miért könnyebb hazudni?
Most már érted vagy még mostsem, és csak mellébeszélsz?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#102
De.😊
A gravitációs vörös-eltolódás is a relativitás elmélet része. Csak a tudósok más modellt választottak.
Görbült téridõ topológia helyett (ami akár lehet statikus, vagy kvázi állandó állapotú is), egy végtelenbe tartó síkot, de emellett tágulót vizionáltak.
Ez a mozgás egy folyamatos téridõ transzformáció, habár elvileg a relativitás elméletbõl nem szükségszerû, de egyfajta általános idõt fog determinálni. múlttal és kezdettel (õsrobbanás), a jelennel (folyamatos tágulás), és egy progresszív akár végtelenbe tartó jövõvel. Tipikus XX. szd-i modell. Inkább társadalmi, korszellembõl fakadó, mint valós természettudományos meghatározottsággal bír.
Egy másik, talán statikus, de mindenképpen görbült, vagy akár bonyolultabb struktúrával rendelkezõ téridõ kevésbé monolit, de lokális szinten teljesen eltérõ idõkkel rendelkezhet. Van benne idõutazás, elõre-hátra, meg amit akarsz. Tök izgalmas univerzum.
Lehet olyan szerkezetet alkotni, ami dinamikusan stabil, rezeg, de nem tágul, vagy omlik össze.
Egy fajta mechanizmus azonban kell, hogy a téridõ görbület a grádiens legyen olyan hatású, hogy anyagi részecskéket szakít ki a vákuumenergiából, vagy épp tüntet el, a kialakuló különbségek kompenzálására.
Mi azonban ennek a kis mechanizmusnak a föltételezése, a fölfúvódáshoz, a sötét anyaghoz/energiához, meg más tudományos hókuszpókuszokhoz képest!? Pláne, hogy részben a tudomány már elismeri, pl párkeltés.
<#hehe>
A gravitációs vörös-eltolódás is a relativitás elmélet része. Csak a tudósok más modellt választottak.
Görbült téridõ topológia helyett (ami akár lehet statikus, vagy kvázi állandó állapotú is), egy végtelenbe tartó síkot, de emellett tágulót vizionáltak.
Ez a mozgás egy folyamatos téridõ transzformáció, habár elvileg a relativitás elméletbõl nem szükségszerû, de egyfajta általános idõt fog determinálni. múlttal és kezdettel (õsrobbanás), a jelennel (folyamatos tágulás), és egy progresszív akár végtelenbe tartó jövõvel. Tipikus XX. szd-i modell. Inkább társadalmi, korszellembõl fakadó, mint valós természettudományos meghatározottsággal bír.
Egy másik, talán statikus, de mindenképpen görbült, vagy akár bonyolultabb struktúrával rendelkezõ téridõ kevésbé monolit, de lokális szinten teljesen eltérõ idõkkel rendelkezhet. Van benne idõutazás, elõre-hátra, meg amit akarsz. Tök izgalmas univerzum.
Lehet olyan szerkezetet alkotni, ami dinamikusan stabil, rezeg, de nem tágul, vagy omlik össze.
Egy fajta mechanizmus azonban kell, hogy a téridõ görbület a grádiens legyen olyan hatású, hogy anyagi részecskéket szakít ki a vákuumenergiából, vagy épp tüntet el, a kialakuló különbségek kompenzálására.
Mi azonban ennek a kis mechanizmusnak a föltételezése, a fölfúvódáshoz, a sötét anyaghoz/energiához, meg más tudományos hókuszpókuszokhoz képest!? Pláne, hogy részben a tudomány már elismeri, pl párkeltés.
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#101
"A vöröseltolódás nem csak a távolodási sebességbõl, hanem az univerzum topológiájából a tér görbületébõl is következhet."
Így van. De ezt ugye véletlenül sem az Einstein-féle általános relativitáselmélet igazolta?
Így van. De ezt ugye véletlenül sem az Einstein-féle általános relativitáselmélet igazolta?
#100
Jaj, Istenem! Az ugye meg sem fodult a fejedben hogy az unirverzumnak esetleg nincs középpontja. Minden távolodik mindentõl. Óvodás példa, utálom, de most muszáj bevetnem: képzelj el egy lufit, le van engedve, rá van rajzolva néhány pötty. Most a lufi felszíne jelképezi az univerzumot. Elkezded felfújni. Ekkor bármelyik pöttyöt kiválasztod, azt mondhatod hogy "jé, hát ettõl a pöttyõl az összes többi pont olyan sebességgel távolodik hogy a pillanatnyi távolságuk és a sebességük hányadosa konstans". Ebbõl arra következtetsz (helyesen) hogy régen (mielõtt elkezdted volna fújni a lufit) a pöttyök sokkal közelebb voltak egymáshoz. Esetleg egy pontban voltak. De meg tudod mutatni a "lufi-univerzum közeppontját"? Nyilván. De az az univerzumon kívül van. Ezek után aki a léggömb felszínén él az soha nem találhatja meg.
#99
Az univerzum lehetséges korával kapcsolatos okfejtéshez annyi kiegészítésem lenne, hogy nem csak az ûrben találtak olyan izotópokat, amik elvileg megkérdõjelezhetik a világegyetem jelenleg elfogadott korát, hanem a Földön is, méghozzá rengetegszer olvastam ilyenekrõl. Csak ezeket elhallgatják, mert mérési hibának állítják be az ilyeneket, ami nem illik bele a vallásukba.
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#98
Ó, a galaxisok önmagukban elég rejtélyesek, hiszen a galaxis-karok mozgása nem követi a gravitációs törvényeket, ha a látható és általunk ismert erõkkel és tömegekkel számolunk. Sõt a jelenlegi modelljeink egyszerû alkalmazásával, módosítás nélkül létre sem tudnak ezek a struktúrák ennyi idõ alatt jönni, kb 10X annyi idõ kéne, mint amilyen idõs hivatalosan a világegyetem.
Persze mindenre van megoldás. A sötét anyag! Õ tehet mindenrõl!😄 (Meg a pénzügyi válság).
Faxa logika, vannak struktúrák, tapasztalatok, amiket látunk, csináltunk egy modellt, amire a késõbbi tapasztalatok viszont nem illenek. De nem a modellt változtatjuk, hanem kitalálunk egy olyan dolgot, amit még soha senki nem látott.
Aki ilyen dolgokat képes kitalálni, így képes kezelni a problémákat, annak szerintem a bankszektorban, vagy a jogászok közt a helye, nem kéne a tehetségét olyan hülyeségekre pazarolnia, mint a kozmológia.
<#nyes>
Persze mindenre van megoldás. A sötét anyag! Õ tehet mindenrõl!😄 (Meg a pénzügyi válság).
Faxa logika, vannak struktúrák, tapasztalatok, amiket látunk, csináltunk egy modellt, amire a késõbbi tapasztalatok viszont nem illenek. De nem a modellt változtatjuk, hanem kitalálunk egy olyan dolgot, amit még soha senki nem látott.
Aki ilyen dolgokat képes kitalálni, így képes kezelni a problémákat, annak szerintem a bankszektorban, vagy a jogászok közt a helye, nem kéne a tehetségét olyan hülyeségekre pazarolnia, mint a kozmológia.
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#97
Akkor lesznek bajban a csillagászok, ahogy meglátnak egy olyan galaxist ami idõben távolabb van mint az õsrobbanás.
#96
Én semmit nem hiszek el.
Szerintem, nem volt õsrobbanás, vagy legalább is nem abban a formában, ahogy gondolják. A legtöbb általánosnak vélt jelenség, lokális hatásokon is alapulhat.
A vöröseltolódás nem csak a távolodási sebességbõl, hanem az univerzum topológiájából a tér görbületébõl is következhet. Az elektromágneses háttérsugárzás, meg gyakorlatilag a görbület miatt lecsökkent frekvenciájú sugárzás, ami nélkül amúgy az egész égboltnak egyenletesen kéne ragyognia a sok csillagtól.
A gyorsuló tágulás is magyarázható, a vizsgált szupernovák modelljének módosításával.
Úgy szintén nem hiszek a feketelyukakban, hiszen egyrészt nem láthatóak, nem bizonyíthatóak közvetlenül méréssel, másrészt a neutron csillag és az un feketelyukak között az anyagnak még rengeteg lehetséges idõlegesen stabil állapota van/lehet. Pl. kvark csillagok. Az iszonyatosan erõs mágneses tér, ami ilyen egzotikus csillagok körül megjelenhet már deformálhatja a gravitáció által meghatározott éridõt, így a kalaszikus fekete lyuk nem alakul ki sehol.
stb, még sorolhatnám a téveszméimet, ötleteimet. nem igazak, de ha kell bizonyos szintig bármelyiket meg tudom védeni, legalább annyira hatékonyan, min amikor a standard modell hiányosságaira azt mondják, hogy ma még nem tudjuk bizonyítani, de fogjuk.
Persze!😊
Nem mondom, hogy az ötleteim igazak, vagy még azt sem hogy újak lennének, csak azt, hogy a világegyetem jelenségeire létezik az általánosan elfogadotton kívül más olyan modell is, ami a legtöbb jelenséget képes megmagyarázni.
Nem mondom azt sem, hogy nem igaz az õsrobbanás elmélete, azt hogy biztos nem igaz, mert lehet, hogy igaz, de lehet, hogy más elmélet az igaz.
Az ellen vagyok csak, hogy olyan dolgokról, amit jelenleg még nem tudhat senki biztosra dogmatikus módon verjék bele az emberek fejébe az "IGAZSÁGOT".
Engem sokkal jobban érdekelnek a perverz kisebbségi vélemények, mint a mainsteam dogmák, annál is inkább mert idõvel a mainstream dogmák helyét valamelyikük fel fogja váltani.
Szerintem, nem volt õsrobbanás, vagy legalább is nem abban a formában, ahogy gondolják. A legtöbb általánosnak vélt jelenség, lokális hatásokon is alapulhat.
A vöröseltolódás nem csak a távolodási sebességbõl, hanem az univerzum topológiájából a tér görbületébõl is következhet. Az elektromágneses háttérsugárzás, meg gyakorlatilag a görbület miatt lecsökkent frekvenciájú sugárzás, ami nélkül amúgy az egész égboltnak egyenletesen kéne ragyognia a sok csillagtól.
A gyorsuló tágulás is magyarázható, a vizsgált szupernovák modelljének módosításával.
Úgy szintén nem hiszek a feketelyukakban, hiszen egyrészt nem láthatóak, nem bizonyíthatóak közvetlenül méréssel, másrészt a neutron csillag és az un feketelyukak között az anyagnak még rengeteg lehetséges idõlegesen stabil állapota van/lehet. Pl. kvark csillagok. Az iszonyatosan erõs mágneses tér, ami ilyen egzotikus csillagok körül megjelenhet már deformálhatja a gravitáció által meghatározott éridõt, így a kalaszikus fekete lyuk nem alakul ki sehol.
stb, még sorolhatnám a téveszméimet, ötleteimet. nem igazak, de ha kell bizonyos szintig bármelyiket meg tudom védeni, legalább annyira hatékonyan, min amikor a standard modell hiányosságaira azt mondják, hogy ma még nem tudjuk bizonyítani, de fogjuk.
Persze!😊
Nem mondom, hogy az ötleteim igazak, vagy még azt sem hogy újak lennének, csak azt, hogy a világegyetem jelenségeire létezik az általánosan elfogadotton kívül más olyan modell is, ami a legtöbb jelenséget képes megmagyarázni.
Nem mondom azt sem, hogy nem igaz az õsrobbanás elmélete, azt hogy biztos nem igaz, mert lehet, hogy igaz, de lehet, hogy más elmélet az igaz.
Az ellen vagyok csak, hogy olyan dolgokról, amit jelenleg még nem tudhat senki biztosra dogmatikus módon verjék bele az emberek fejébe az "IGAZSÁGOT".
Engem sokkal jobban érdekelnek a perverz kisebbségi vélemények, mint a mainsteam dogmák, annál is inkább mert idõvel a mainstream dogmák helyét valamelyikük fel fogja váltani.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#95
Nekem nem tetszett.
Freeweb-es oldalt linkelsz? Talán te csináltad?
Egyébként, ha ez mind igaz lenne (nem az!), akkor pontosan meg lehetne határozni az õsrobbanás (ha lett volna) helyét, igaz? Nos, hol volt a helye?
Freeweb-es oldalt linkelsz? Talán te csináltad?
Egyébként, ha ez mind igaz lenne (nem az!), akkor pontosan meg lehetne határozni az õsrobbanás (ha lett volna) helyét, igaz? Nos, hol volt a helye?
#94
Elolvastam, és nélküled is eszembe jutott már korábban. Azért is nem értem a dolgot.
Nem csak neked:
Egyébként le lehetne már szállni a rugózásról. Pláne úgy, hogy értelmezési problémátok is van, nem tudtok szabatosan sem fogalmazni, sem értelmezni. Ugyanis a "Föld vet árnyékot" nem azt jelenti, hogy a Föld veti az árnyékot (értsd: a Holdra). Ugyanis én nem ezt írtam. Amit nem értek, azt már leírtam, nem fogom többször leírni.
Nem csak neked:
Egyébként le lehetne már szállni a rugózásról. Pláne úgy, hogy értelmezési problémátok is van, nem tudtok szabatosan sem fogalmazni, sem értelmezni. Ugyanis a "Föld vet árnyékot" nem azt jelenti, hogy a Föld veti az árnyékot (értsd: a Holdra). Ugyanis én nem ezt írtam. Amit nem értek, azt már leírtam, nem fogom többször leírni.
#93
Ezen jót röhögtem.
#92
Egyébként valakinek nem tetszett lentebb hogy v=s/t -vel akartam számolni az univerzum korát (pedig szerintem érthetõen leírtam hogy miért tartom jó közelítésnek). Nem emlékszem ki volt, de ajánlom neki ezt az oldalt.
#91
Igen, az mondjuk elég érdekes hogy a világegyetem életkorát megkérdõjelezed, de azt elhiszed hogy gyorsulva tágul, annak ellenére hogy azt kb 10 éve mérték ki elõször úgy hogy a gyorsulás nagyobbnak adódott mint a becsült mérési hiba.
#90
Ott kezdõdött, hogy hót komoly képpel mondom a kollégáknak, hogy igazából van egy csomószor, amikor nem teliholdkor van holdfogyatkozás, csak az nem kerül be a médiába, mert nem látványos.
Aha, és?
Én meg nézek rájuk, na, nem esett le???
Na itt kezdõdött egy jó félórás elõadás, még szerencse, hogy kéznél volt egy szép nagy ülõlabda, amit a csillár felé lehetett tartani.
De sajnos vagy az én képességeim voltak végesek, vagy az övüké, vagy még ezek a szemléltetõ eszközök is kevesek voltak mert a végén sem láttam felcsillanni a szemüket.
<#hehe>
Aha, és?
Én meg nézek rájuk, na, nem esett le???
Na itt kezdõdött egy jó félórás elõadás, még szerencse, hogy kéznél volt egy szép nagy ülõlabda, amit a csillár felé lehetett tartani.
De sajnos vagy az én képességeim voltak végesek, vagy az övüké, vagy még ezek a szemléltetõ eszközök is kevesek voltak mert a végén sem láttam felcsillanni a szemüket.
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Ha belegondolna abba amit a saját szemével lát, akkor rájöhetne, hogy nem vethetne a Föld árnyékot a Holdra, amikor a Napot és a Holdat is egyszerre látja hajnalban vagy naplementekor. Egy tanyasi parasztbácsi is belátná, hogy téved.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#88
Nevetséges, hogy Willcox középiskolai geometriából az én idõmben elvben megbukott volna, de azért szakértani akar. Rögej...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Akkor mi lenne, ha figyelembe vennéd a 64-es hozzászólásomat?
Pont nem fog ellentmondani a tapasztalataidnak, de rájössz, hogy a te elméleted meg ellentmond neki.
Pont nem fog ellentmondani a tapasztalataidnak, de rájössz, hogy a te elméleted meg ellentmond neki.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#86
Nagyon jó amit írsz, akár igaz is lehet, lehetne. Csak van egy kis bökkenõ:
"-De akkor miért fényesebbek ezek a csillagok.
Biztos nem azért mert a külsõ és a belsõ rétegeik összekeveredtek? A nagyobb fényerõsség megint csak "szabad szemmel" megfigyelhetõ tulajdonság."
Az NGC6522 galaxisunk egyik gömbhalmaza, habár õsi és ezért gáz valszeg a színképileg megfigyelt stroncium, meg ittirium szint. amilyen régiek a csillagok akkor még nem lehetett annyi. Mert hogy ez a gömbhalmaz csupán pár 10/100 ezer fényévre van max, szal a jelenlegi állapotát látjuk és nem az õsrobbanáshoz közelit, ergo ezeket a forgó fényes csillagokat még senki nem figyelte meg! Ez csak egy jó kis elmélet, amit a Blikkmagazintól kezdve, az Indexen keresztül az SG-ig mindenhol be lehet rakni, mert tele van jó szavakkal, amire harap a nép. "Szédítõ sebességgel foroghattak az elsõ csillagok" Ahhh elélvezek!😄DD
Szal csak az anomáliát látják a szinképben, ami meg a fenti okok miatt nem kóser, merthogy ez a halmaz roppant õsi. Ezeket a csillagokat meg valamelyik ráérõ csillagász, aki kb annyit ért a fizikához, mint itt páran a holdfázisokhoz megálmodta.
Angol tudosok II: a csillag visszavág
<#nyes>
"-De akkor miért fényesebbek ezek a csillagok.
Biztos nem azért mert a külsõ és a belsõ rétegeik összekeveredtek? A nagyobb fényerõsség megint csak "szabad szemmel" megfigyelhetõ tulajdonság."
Az NGC6522 galaxisunk egyik gömbhalmaza, habár õsi és ezért gáz valszeg a színképileg megfigyelt stroncium, meg ittirium szint. amilyen régiek a csillagok akkor még nem lehetett annyi. Mert hogy ez a gömbhalmaz csupán pár 10/100 ezer fényévre van max, szal a jelenlegi állapotát látjuk és nem az õsrobbanáshoz közelit, ergo ezeket a forgó fényes csillagokat még senki nem figyelte meg! Ez csak egy jó kis elmélet, amit a Blikkmagazintól kezdve, az Indexen keresztül az SG-ig mindenhol be lehet rakni, mert tele van jó szavakkal, amire harap a nép. "Szédítõ sebességgel foroghattak az elsõ csillagok" Ahhh elélvezek!😄DD
Szal csak az anomáliát látják a szinképben, ami meg a fenti okok miatt nem kóser, merthogy ez a halmaz roppant õsi. Ezeket a csillagokat meg valamelyik ráérõ csillagász, aki kb annyit ért a fizikához, mint itt páran a holdfázisokhoz megálmodta.
Angol tudosok II: a csillag visszavág
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#85
Jó, de ez egy elmélet, hogy az összenergia nulla.
Csak mert a világegyetem létrejötte (fölfúvódás), sõt a jelenlegi gyorsulva táguló univerzum sem ezt bizonyítja.
Ha bármelyik is igaz persze.
Csak mert a világegyetem létrejötte (fölfúvódás), sõt a jelenlegi gyorsulva táguló univerzum sem ezt bizonyítja.
Ha bármelyik is igaz persze.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#84
"Márpedig a kvantummechanika az csak arról szól, hogy minden hullám...
akkor?"
A dolog nem ilyen egyszerû. A kvantum egy valószínûségi hullámcsomag.
Jól hangzik mi?
Na ezt most próbáljuk értelmezni. A "részecske" tehát nem egyszerû hullám, mint egy hang, vagy vízfelszíni hullám, hanem gyakorlatilag kvantumállapotok térben és idõben való terjedése, amit egy valószínûségi hullám függvény ír le.
A valószínûségi hullámokat, vagy más esetben a határozatlansági jelenséget pedig az un. nullponti (értsd nulla hõmérsékleten) is jelentkezõ energia adja. Ez egy energia tenger, ami folyamatos kölcsönhatásban van a részecskékkel, sõt mondhatni azok tulajdonságaiért felel.
Ehhez a tudománynak elég felemás a hozzáállása, mert gyakorlatilag mindenhol megnyilvánul, egyáltalán, hogy az elektronok miért nem esnek bele az atom magba, vagy a kozmológiánál a felfúvódás elmélet esetén. Szal egy alapvetõ és kimért fizikailag is létezõ dolog. Azt aki ebbõl hasznos energiát akar kinyerni, asszüje!
Hát igen, amit szabad Jupiternek (fölfújni a világegyetemet), azt nem szabad Egelynek.
<#nyes>
akkor?"
A dolog nem ilyen egyszerû. A kvantum egy valószínûségi hullámcsomag.
Jól hangzik mi?
Na ezt most próbáljuk értelmezni. A "részecske" tehát nem egyszerû hullám, mint egy hang, vagy vízfelszíni hullám, hanem gyakorlatilag kvantumállapotok térben és idõben való terjedése, amit egy valószínûségi hullám függvény ír le.
A valószínûségi hullámokat, vagy más esetben a határozatlansági jelenséget pedig az un. nullponti (értsd nulla hõmérsékleten) is jelentkezõ energia adja. Ez egy energia tenger, ami folyamatos kölcsönhatásban van a részecskékkel, sõt mondhatni azok tulajdonságaiért felel.
Ehhez a tudománynak elég felemás a hozzáállása, mert gyakorlatilag mindenhol megnyilvánul, egyáltalán, hogy az elektronok miért nem esnek bele az atom magba, vagy a kozmológiánál a felfúvódás elmélet esetén. Szal egy alapvetõ és kimért fizikailag is létezõ dolog. Azt aki ebbõl hasznos energiát akar kinyerni, asszüje!
Hát igen, amit szabad Jupiternek (fölfújni a világegyetemet), azt nem szabad Egelynek.
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#83
Hú baxus, ezzel a hódazással elvetemült magasságokba ért ám ez a topic!
Azt már megértem, hogy jogász kolléganõimnek kellett magyaráznom a holdfázisokat, meg a fogyatkozást, de hogy itt ilyen szinten van mit vitatkozni errõl, azt nem gondoltam volna.
<#taps>
Azt már megértem, hogy jogász kolléganõimnek kellett magyaráznom a holdfázisokat, meg a fogyatkozást, de hogy itt ilyen szinten van mit vitatkozni errõl, azt nem gondoltam volna.
<#taps>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#82
Akkor probléma megoldva, hiszem a relativitáselmélet logikai úton nagyon szépen vissza lehet vezetni a talán általad is elfogadott newtoni fizikához. Makroszkopikus testeknél és alacsony sebességeknél. 😊
@
#81
Nekem semmilyen problémám nincs. Vakon nem hiszek el senkinek semmit, egyébként sem hiszek senkinek és semmiben (vagy elfogadok valamit, vagy nem, de az elhiszem és az elfogadom nálam nem ugyanazt jelenti). Ha valamirõl megbizonyosodom, vagy csupán logikailag belátható, akkor elfogadom. Minden egyéb esetben maximum csak meghallgatom, de nem fogadom el.
"én addig nem hiszem el neked, hogy a fû nem kék, amíg nem szerzel legalább egy PhD-t és be nem bizonyítod az ellenkezõjét." - nem célom, hogy bárki is elfogadja azt, amit állítok, az meg aztán pláne nem érdekel, hogy te mit hiszel el és mit nem. De ilyen mentalitással te nagyon megvezethetõ vagy. Ez a mentalitás kb. ekvivalens azzal, hogy ha valaki azt mondja, hogy nem hiszem el, ha a templomban valaki mond valamit, de ha azt a pápa mondja, akkor elhiszem. A vak hit a vallásban vagy a tudományban egyaránt rossz.
Amíg kétségek maradnak bennem bármivel kapcsolatban is, addig azt nem tudom elfogadni.
"én addig nem hiszem el neked, hogy a fû nem kék, amíg nem szerzel legalább egy PhD-t és be nem bizonyítod az ellenkezõjét." - nem célom, hogy bárki is elfogadja azt, amit állítok, az meg aztán pláne nem érdekel, hogy te mit hiszel el és mit nem. De ilyen mentalitással te nagyon megvezethetõ vagy. Ez a mentalitás kb. ekvivalens azzal, hogy ha valaki azt mondja, hogy nem hiszem el, ha a templomban valaki mond valamit, de ha azt a pápa mondja, akkor elhiszem. A vak hit a vallásban vagy a tudományban egyaránt rossz.
Amíg kétségek maradnak bennem bármivel kapcsolatban is, addig azt nem tudom elfogadni.
#80
Ha megvan a pontos leírás, akkor felesleges az elméleti tudás. Egyszerûen "kottából" dolgozunk. Ha pontosan elvégzünk mindent, és betartjuk a kísérlet minden tényezõjét, kutya kötelessége kijönni az eredménynek..Függetlenül attól, hogy értjük mi hogyan történt, vagy csak automatamód csináljuk.
Ez az elméletek kísérleti bizonyításának alapfeltétele, hogy a kísérlet rekonstruálható legyen. Bárhol, ahol megvan minden feltétel.
Ez az elméletek kísérleti bizonyításának alapfeltétele, hogy a kísérlet rekonstruálható legyen. Bárhol, ahol megvan minden feltétel.
#79
És tudással. Wiki nem ilyesmiket szokott mondani.
http://www.youtube.com/watch?v=PmJV8CHIqFc
Az ebben levõ kísérleteket egy pengébb középiskolásnak is meg kell értenie és végrehajtania. Ha segít valaki a mérések végrehajtásában, akkor õ is kimérhet pl. a g-t. Nem kell hozzá professzornak lenni. Ha valaki hiteles módon igazolja, hogy megcsinálta a mérést, akkor nincs baj. Még akár wmiki is képes rá. 😊
http://www.youtube.com/watch?v=PmJV8CHIqFc
Az ebben levõ kísérleteket egy pengébb középiskolásnak is meg kell értenie és végrehajtania. Ha segít valaki a mérések végrehajtásában, akkor õ is kimérhet pl. a g-t. Nem kell hozzá professzornak lenni. Ha valaki hiteles módon igazolja, hogy megcsinálta a mérést, akkor nincs baj. Még akár wmiki is képes rá. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#78
Inkább az a baj, hogy bár harcolnak ellene, de a tudósok körében is elõfordul a hamisítás és a hazudozás. Van ilyen, de szerencsére kevés.
A különbözõ más egyének között meg sokkal inkább. És ezek aztán az igazi hazugok, ostobaságokban vakon hívõk, stb..
A különbözõ más egyének között meg sokkal inkább. És ezek aztán az igazi hazugok, ostobaságokban vakon hívõk, stb..
#77
Már úgy érted, hogy bárki megerõsítheti a kísérletet, aki rendelkezik a megfelelõ eszközökkel hozzá. És nem muszáj "a tudomány felkent papjának" lenni hozzá.
Ilyesmit csak wmiki szokott állítani.....<#papakacsint>
Ilyesmit csak wmiki szokott állítani.....<#papakacsint>
#76
Ez jogos, bár inkább úgy fogalmaznék hogy nagy a valószinüsége,legalábbis amig mások is meg nem erõsitik az eredményt.
Ugye tévedni emberi dolog, de ha tobb helyen is igazolást nyer akkor el kell fogadni és kész.
Ugye tévedni emberi dolog, de ha tobb helyen is igazolást nyer akkor el kell fogadni és kész.
#75
Ez így önmagában nagyon buta kinyilatkozás részedrõl. Ha a középiskolás megfelelõen hajtja végre a kísérletet, akkor õ is bizonyíthatja.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#74
Én itt nem a kísérlet elvégezhetõségérõl beszéltem, hanem a kísérlet eredményének a hitelességérõl. Ha mondjuk középiskolásként igazolod azt, hogy a fû kék, akkor abban még nem feltétlenül kell hinni (sõt, nem is szabad), de ha mondjuk ugyanez az eredmény jön ki az LHC laboratóriumaiban, akkor annak már igazat kell adni.
#73
Mellesleg, ha már a naprendszerünknél tartunk, akkor a Föld-Hold kettõs égitestrendszer elég bonyolult a Naprendszerünkben, pl. az Uránusz és 5 -nagyobb- holdja (Miranda, Ariel, Umbriel , Titania és az Oberon) ennél jóval egyszerûbben kering, majdnem pontosan középpontos, excentricitás nélküli pályán, nem retrográd és majdnem pontosan az anyabolygó forgási síkjában, ráadásul egyenlõ keringési távolságokra egymástól. Jóllehet az egész Uránusz rendszer 98 foknyira ki van billenve az ekliptika síkjából a körülötte keringõ holdakkal együtt. Ami még egyszerûbb az a Plútó - Charon ikerbolygó rendszer amely teljesen kötött keringésû, mindig mindkét égitest ugyanott fixen helyezkedik el a másik égboltján, egyforma távolságra. Az apró bökkenõ hogy a Plútó-Charon rendszernek viszont a napkörüli keringési síkja tér el jelentõsen az összes többi bolygóétól. Nem elég hogy elnyúlt elliptikus de ráadásul még dõlt is, szerencsére azonban nem retrográd. A Jupiter 4 galilei holdja közül a 3 belsõ 4:2:1 arányú szikronban kering, amíg az IO 4-et kering, addig az Európa 2-t a Ganymedes pedig 1-et. Ami viszont még a mienknél is bonyolultabb rendszer, az a Szaturnusz holdrendszere, nem is véletlenül van itt a Naprendszer legnagyobb gyûrûrendszere a sok ütközõ feldarabolódó hold miatt. A legkülsõ holdja, a Iapetus pl. retrográd kering az összes többivel ellenkezõ irányba, más pályasíkban és elég excentrikusan is. A Neptunusz rendszernél azonban nincs ismertebb bonyolultabb bolygórendszer. Nem is véletlenül ábrázolják három egymásba lógó karikával. Három jelentõsebb holja közül az egyik retrográd ráadásul belsõ keringésû, a másik majdhogynem az anyabolygó poláris pályáján kering. Míg a harmadiknak a legnagyobb az ismert excentricitása. Valószínûleg pont emiatt nincs a Neptunusznak gyûrûje , mert ha lenne vagy ha van is az olyan nyakatekert formájú lenne, mint egy mõbiuszgyûrû. Az Uránusznál a pásztorholdak már rég felkanalazták a gyûrûjét és ami még látszik az már halovány. A Jupiternél a szinkronban keringõ holdak , szinkronkeringési beállásához is kellett vagy jónéhányszor tízmillió év, utoljára annak is akkortájt lehetett valami gyûrûszerû képzõdménye. A Mars mindkét holdja retrográd keringésû, és szinte bizonyos hogy "befogott" holdak a valaha felrobbant Phateon bolygó darbkáinak maradványából, amely ma a kisbolygóövezetet képezi. A Phaeton bolygó feltehetõleg rögtön a Naprendszer kialakulása után széthullott, vagy a Jupiter és Nap erõs gravitációs szétszakítóerejének a következtében, vagy ugyanazon ok miatt ami a Földet is szétdarabolta 4 milliárd éve, sõt valószínûleg az akkor még Föld-Vénusz kettõs rendszer közé csapott, ami a Földet a mai 23.5 fokos forgási sík eltérésére és a viszonylag gyors tengelyforgására kényszerítette, a Vénuszt pedig kisodorva a keringési síkból a mai pályájára helyezte viszont retrográd tengelykörüli forgással.
bit.ly/ljG1sd
#72
Ez megint ferdítés. Egy tudományos igényû kísérlet elvégzéséhez nem kell nagydoktori fokozat, Én sem rendelkezem vele.
Viszont jó pár olyan kísérletet végeztünk az iskolában, ami tulajdonképp régebbi felfedezések megismétlése volt. Például az elektromosság alaptörvényeinek bebizonyítása.
Egy kísérletet bármikor meg lehet ismételni, és ha az adott kísérlet jellemzõi azonosak minden ismétléskor, akkor az eredménynek is azonosnak kell lennie. Különben hibáztál, elrontottál valamit. Esetleg nem vettél figyelembe valamit.
És nem kell a kísérletezõnek túl hangzatos címekkel rendelkeznie. Sõt tudással sem, legfeljebb meglepi az eredmény. Mint ahogy azokat az alkimistákat is meglepte, akik porrátört faszenet, ként és salétromsót kevertek össze. és nem vigyáztak a gyertyával...
Viszont jó pár olyan kísérletet végeztünk az iskolában, ami tulajdonképp régebbi felfedezések megismétlése volt. Például az elektromosság alaptörvényeinek bebizonyítása.
Egy kísérletet bármikor meg lehet ismételni, és ha az adott kísérlet jellemzõi azonosak minden ismétléskor, akkor az eredménynek is azonosnak kell lennie. Különben hibáztál, elrontottál valamit. Esetleg nem vettél figyelembe valamit.
És nem kell a kísérletezõnek túl hangzatos címekkel rendelkeznie. Sõt tudással sem, legfeljebb meglepi az eredmény. Mint ahogy azokat az alkimistákat is meglepte, akik porrátört faszenet, ként és salétromsót kevertek össze. és nem vigyáztak a gyertyával...
#71
Csak a saját szemednek hiszel? Akkor honnan a fenébõl hiszed, hogy kerek a föld? Körbesétáltad valaha is?
#70
Tehát willcox-nak mégegyszer elmagyarázom, hogy miért lát eltérõ fázisokat ugyanolyan szögállás esetén. Az oka a Hold excentricitása. Tehát hogy a Hold egy elliptikus pályán kering a Föld körül, amelynek van egy tömegközéppontja. A Hold legtávolabbi és a legközelebbi pontja közti eltérés 7 a 8 arányú amit nyugodtan nevezhetünk "nem kicsinek" is. Ezért mikor az égbolt egyik felén még negyedholdnak látszik a Hold, mire átér a másik felére 10 nap múlva már távolabb lesz a Földtõl , vagy közelebb lesz hozzá, ezért a rávetõdõ árnyékot is valamelyest másképpen érzékeljük. Ezenkívül a másik ok, hogy a Hold nem a Föld egyenlítõi forgási síkjában kering, hanem az eklipitka síkjához képest 5 foknyival eldõlve. Ezért van hogy a Nap hol a "teteje" felõl hol az "alja" felõl világítja meg egy kicsit jobban, ezen kívül pedig van a Holdnak még egy (sõt kettõ) librációja is, egy mozgási, és egy abszolút. A mozgási libráció az excentrikus keringés következtében alakul ki, ezért 5-5%-kal hol az egyik , hol a másik hátoldalából látunk egy kicsit többet. Az abszolót libráció következtében pedig az egész Hold felgyorsított mozgása tõlünk nézve egy ingázó libikókára emlékeztet.
bit.ly/ljG1sd
#69
Amen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#68
Annál azért többel, de nagyon jó munkát végzett.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#67
Ez itt az alapvetõ problémád. Hogy csak a saját szemednek hiszel. És igen, ha egy ember, akinek a Harvardról van PhD-je fûtanbõl, kísérletileg igazolja, elméletekkel alátámasztja és beleírja a nagy fûlexikonba, hogy a fû kék, majd ezt a lexikont további akadémikusok lektorálják, akkor el kell fogadni, hogy a fû kék, és én addig nem hiszem el neked, hogy a fû nem kék, amíg nem szerzel legalább egy PhD-t és be nem bizonyítod az ellenkezõjét.
#66
Olyan dolgokban nem hiszel, amit bizonyítottak kísérletileg.
@
#65
Ez már fájdalmas...
@
Magadban autodidakta módon kiokoskodtál egy modellt, és nem tudsz tõle elrugaszkodni.
Most ûrítsd ki a fejed, dobd el az elméleteid, és vedd úgy, hogy még soha nem gondolkodtál a kérdésen, és most vetõdik fel benned elõször.
Menj a nappalidba. A közepére rakj le egy tárgyat. Mondjuk egy dobozt. vegyél a kezedbe egy labdát, és a kezeddel egy körülötted lévõ, de a fejed felett lévõ körpályán mozgasd a labdát. Képzeld azt, hogy te vagy a Föld. A labda a Hold. A szoba közepén a doboz pedig a Nap. A labda doboz felé nézõ része a Hold világos oldala. Ha a doboz felé nézel és elõtted van a labda, akkor nem látod azt az oldalát, amit a doboz felõl lehet látni. Ha a bal kezedben van, akkor csak a felét látod a labda azon részének, amit a doboz felõl is látni. Ha a hátad mögé rakod, akkor, ha odatekered a fejed, akkor pedig teljes egészében azt a felét látod a labdának, amit a doboz felõl is látni. Ez a telihold. A jobb kezedben szintén csak a felét látod a labda azon részének, amit a doboz felõl látni.
Hogy miért nem Holdfogyatkozás van akkor, amikor telihold van? Mert a Hold nem a Föld keringési síkjára merõlegesen kering a föld körül. Olyan, mintha te csak a fejed lennél, a labda meg nem vízszintesen röpködne körülötted, hanem egy ferde síkon. Hol a fejed, felett, hol a fejed alatt lenne a labda, és csak akkor lenne holdfogyatkozás, amikor a hátad mögött pont egy síkban lenne a fejeddel.
Ha megpróbáltad megérteni, akkor érted. Ha hajtogatod tovább a téves elméleted, akkor rugalmatlan és buta vagy.
Most ûrítsd ki a fejed, dobd el az elméleteid, és vedd úgy, hogy még soha nem gondolkodtál a kérdésen, és most vetõdik fel benned elõször.
Menj a nappalidba. A közepére rakj le egy tárgyat. Mondjuk egy dobozt. vegyél a kezedbe egy labdát, és a kezeddel egy körülötted lévõ, de a fejed felett lévõ körpályán mozgasd a labdát. Képzeld azt, hogy te vagy a Föld. A labda a Hold. A szoba közepén a doboz pedig a Nap. A labda doboz felé nézõ része a Hold világos oldala. Ha a doboz felé nézel és elõtted van a labda, akkor nem látod azt az oldalát, amit a doboz felõl lehet látni. Ha a bal kezedben van, akkor csak a felét látod a labda azon részének, amit a doboz felõl is látni. Ha a hátad mögé rakod, akkor, ha odatekered a fejed, akkor pedig teljes egészében azt a felét látod a labdának, amit a doboz felõl is látni. Ez a telihold. A jobb kezedben szintén csak a felét látod a labda azon részének, amit a doboz felõl látni.
Hogy miért nem Holdfogyatkozás van akkor, amikor telihold van? Mert a Hold nem a Föld keringési síkjára merõlegesen kering a föld körül. Olyan, mintha te csak a fejed lennél, a labda meg nem vízszintesen röpködne körülötted, hanem egy ferde síkon. Hol a fejed, felett, hol a fejed alatt lenne a labda, és csak akkor lenne holdfogyatkozás, amikor a hátad mögött pont egy síkban lenne a fejeddel.
Ha megpróbáltad megérteni, akkor érted. Ha hajtogatod tovább a téves elméleted, akkor rugalmatlan és buta vagy.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#63
Ez oké, de ha azonos szögben látom õket egyszerre, akkor mindig ugyanolyan holdfázist kéne látnom, de ezt magyarázom, hogy nem! Figyeld meg majd te is, ne csak mások magyarázatát ismételgesd. Remélem, hogy magadnak te is jobban hiszel.
#62
Véleményem nekem is lehet, ahogy a sok szélhámosnak is van. Semmire sem becsülöm õket. Egy csomó tézisükkel nem értek egyet.
#61
Egy elmélet nem tud semmibe sem belejátszani.
Szerintem csillagászati kérdésekben tartózkodj a véleménykifejtéstõl! :-)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
A relativitáselmélet belejátszik a GPS-be.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Oldal 1 / 3Következő →