180
-
#60
Jah és az olaszoknak egyelőre volt/van annyi eszük, hogy nem az autópálya ALÁ teszik a napelemeket, hanem mellé... Ki hitte volna...
Már csak azért is, mert a feketett napelemek 85%-os hatásfokot mutatnak a halálbiztosan megfelelő szögbe állítottakhoz képest, ami eurómilliókban mérhető durva veszteség egy ekkora projektnél már. Persze aki ezt a hidacsicsázást tervezte, az erre sem gondolt, vagy csak szarik rá. Hajrá! Legyünk kreatívak, de hülyék! -
uwu 80 #59 Nem értem mi bajod ezzel.
Jól elvannak az emberek egymással, ahogy az összes többi topikban is.
És szerintem természetes, hogy nem kezdi senki kidolgozni a megoldást erre a rendkívül ostoba ötletre.
Ennek hátterében az áll, hogy haszontalan felesleges és soha meg nem térülően drága befektetési formák száma végtelen. Szemben azon ötletekkel amik hasznosak. Nincs értelme nekiállni kidolgozni ökörségek végtelenét, ezért nem foglakozik senki azzal, hogy pl.: vajon hogy alapoznak egy ilyen izét?
Nem az idejáró emberekkel van a baj, és nem is speciálisan magyar jelenség. A fórum mindrnhol ilyen, főleg ha egy ökörség a téma. Az ilyen kommenteket mint a tied divatos lett beírni mert olyan komolyan hangzik és mindenki jól le van tőle szidva, csak épp felesleges és hülyeség is, éppúgy mint ez az ötlet arra a hídra. -
#58
Ejnye. Ez kissé sarkítás. Azárt mert valaki mer nagyot álmodni, attól még nem lesznek az álmai feltétlen megvalósíthatóak (5 évesek is jó fantáziával bírnak még). Jelesül az olaszok most építenek napelemsort az autópályajuk mellé (de durva méretekben ám), hogy az egész autópálya (világítás, segélytelók stb.) és alagutak (szellőztetés, elszívás pl.) energiaigányát fedezzék, de AZ szépen és profin megvalósítható, nem kell hozzá bűvészkedni. Drága, de 20-30 év alatt megtérül és az EU kussolhat az emisszió miatt.
Ennél a rémálomnál is 1xűbb lenne a völgybe (híd alá akár), avagy két oldalára a völgynek sima szélerőműveket telepíteni, ezeket a hídhoz kötni felesleges erőforrás (eneergi, építőanyag) felhasználás jelent, ami fölös szennyezést jelent, amit pont el akarnának kerülni a szélerőművekkel. Ami bevállt azt ritkán kell újra kitalálni. Töredékár és maximiláis hatékonyság.
Szép az nem lesz, de nem is ez a cél! -
#57
Én meg egy olyan hídon gondolkodom, ami a Duna alatti alagútban futna és mindez hosszában!
-
Norris74 #56 Végigolvastam a hozzászólásokat, és előrevetítem, hogy nem vagyok sem fizikus, sem mérnök, és az aerodinamikához és az áramlástanhoz sem értek többet, mint lelkes amatőr, de azért az embereket szeretem megfigyelni. Itt a fórumhozzászólások pedig hűen tükrözik azt a magyar mentalitást, ami miatt (többek között) nem nagyon jutunk egyről a kettőre. Egy elképzelés alapján, ugyanis egyből azt kezdtétek boncolgatni, hogy miért nem lehet megcsinálni, ahelyett, hogy az boncolgattátok volna, hogy hogyan lehetne. Szinte biztos, hogy van rá valamilyen megoldás, és ha az energiát annak a megtalálásába fektetnénk, egymás földbe döngölése és szapulása helyett, sokkal előrébb tartanánk. Igaz hát a vicc, hogy a pokolban a magyarok üstjénél nem kell felügyelő ördögnek állnia vasvillával, a magyarok akkor sem tudnak elszökni, mert amint egy kimászna, a többiek visszarángatják.
Bocsánat ha sértő voltam, de ez kikívánkozott belőlem! -
teddybear #55 Hagyd, nem gyakorlati a fickó, már régen tudom. Légvárépítő, de a valósággal nem foglalkozik, mert az túl földhözragadt a "szelleméhez". -
teddybear #54 A Kossuth és Batthyányi tér közé gyalogos és biciklis híd? Mi a fenének?
Gyalogos összeköttetés már van, ott a metró. Gyors, megbízható és minden időben használható. Ez a híd ugyanolyan pénzkidobás, mint a másik.
A ráfordítandó pénzt inkább költsük a belvárosra, vagy még inkább a Várkertre. Mindkettő nagyon lepusztult, rájuk férne a rendrakás.
Mentél már végig mostanában mondjuk a Kossuth utcán? Lassan inkább egy nyóckeres pusztulat lesz belőle, mint Budapest egyik legfontosabb útja.
A lázálmaid meg szóra sem érdemesek. -
#53
Az alagúton akkor is át kellenne menni a forgalomnak, vagy kerülheted meg a hegyet. Ezen egy új híd nem változtat. a lehajtókat hova tennéd? -
#52
Tyű!
Tudod, hogy az 51-esem azelőtt bepötyögtem, hogy elolvastam volna a te 50-esed??? -
#51
Akkor mondom tovább:
Ahol az új Kossuth-híd felépülne, ott én egy komplex projektet képzelek el.
A hídon tényleg lehetnének butikok a nyári turistáknak, de az alagútban meg télire lehetnének jó kis meleg vackok (butikok, kávézók, kiállítótermékek). Természetesen ezek levegőellátása teljesen máshonnan lenne megoldva, külön szervizcsatornából, az alagúttal nem is lennének kapcsolatban, csak olyan túlnyomásos átjárók révén, ahol a levegő a kereskedelmi egységtől áramlik az alagútba, ezzel megoldva annak szellőztetését is. Jól hangzik?
Ja, és amit még elképzeltem (mert nekem ilyen sapka nélkül is vannak ötleteim):
Egy-egy felhőkarcolót kellene építeni minden budapesti szigetre.
Vagyis lenne egy-egy ilyen torony Csepelen, egy a Margit-, Óbuda-, Nép- és Szentendre-szigeten. -
uwu 80 #50 LOL
Hát lehetne.
Meg lehetne a Duna közepén mesterséges szigeten felhőkarcoló is, az is van olyan hasznos. -
uwu 80 #49 Az úton lévő olajjal összetapasztott porréteg sem biztos hogy használ a napelemek hatékonyságának, de ezzel a híddal kapcsolatban a dísz napelemek jelentik a legkisebb bakit. -
#48
Ja, és lehetne építeni még egy alagutat a vár alá. A mai technikával sokkal jobbat lehetne építeni. -
#47
A Kossuth-híd helyére tényleg lenne értelme egy közúti, gyalogos- és kerékpáros hídnak, de ócsó kell, ócsó, ócsó. Az sem bánom, ha a kínaiak építik meg egy hó alatt. A Lánchidat tehermentesítené. Az Alagút nem lenne olyan büdös. -
xyl #46 A sokat szídott karimáknak a szerkezet merevsége szempontjából bizonyára lenne pozitív hatása, lásd pl. az I gerendát. Más kérdés, hogy aerodinamikailag túlzottan nagy lapos felületek vannak a hídon. A több különféle méretű szélkerék különféle rezgéseket generál, ezt is gondos tervezéssel össze lehetne hangolni, hogy ne okozzon a szerkezet számára túlzottan nagy terhelést. Ami a napelemet illeti: Szerintem nagyon drága mulatság. Az útak a használattól tönkremennek, foltozni kell, vagy újra burkolni az egészet. Nem tudom, hogy egyáltalán mekkora nyomást bír ki egy napelem, milyen gyakran kell cserélni. Ja, és mégegy: Vízes aszfaltra inkább ráhajtok kocsival, mint mondjuk vízes üvegre, vagy akár vízes plexire. Eszméletlenül csúszhat. Ha meg eléggé érdes, akkor meg már az átlátszóság helyett csak valami gyenge áttetszőség van. -
#45
Juj dejó a fotó!
Amúgy tudtam, hogy a Lánchíd és a Margit-híd között volt csak lapszuszom volt. -
uwu 80 #44 Ezt biztos hogy egy elvarázsolt építész találta ki.
A papír sok dolgot ebír... -
#43
Ez tényleg egy rémálom. A hidakat próbálják úgy tervezni, hogy minél kisebb felületet mutassanak az urolkodó széljárásnak (pláne az ilyen magas völgyhidakat, ahol mindig erős a szél magában a völgyben), ezek meg vitorlákat feszítenek rá. Abszolúte nonszensz, csak laikusok lájkolhatnak egy ilyen esztelen tervet. Ehhez ki kéne megfelelően pányvázni a hidat, ami ilyen méretekben közel a lehetetlenséggel egyenlő. Azt sem értem minek a sok sima vitorlafelület, meg a perem/karima a turbinák köré??! Teljesen szükségtelen és felesleges, csak dizájnelem max., de plusz súlyt, építőanyagot, szél-ellenállást és költségeket generál.
A másik ami vicces, az az úttest alá tett napelemek, ami beteg elgondolás. Naponta kéne takarítani alaposan a felületét és így is csökkenne a fényáteresztő képessége. Napelemeket bárhová lehet telepíteni a hegyekben, miért éppen az út alá?! Csak mert oda drágább és értelmetlenebb???!
A harmadik, hogy miért kell felére csökkenteni a sávok számát?!?! Bizonyára ÓRIÁSI gyalogosforgalom van egy ilyen hídon?! Peeersze... -
usererror #42 Azt sem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ez a változtatás egyben erősítheti is a híd szerkezetét.
A zaj viszont szerintem sokkal magasabb lehet, mint egy szabadon álló turbinánál, mert ha nem is zárt perselyben forog, de mindenképpen több a szerkezeti elem a környezetében. És a zaj sokat számít.
Nem vagyok zöld és nem láncolnám magam egy erőműhöz, de el tudom képzelni, hogy általában a völgyekben sokkal jobban szeretnek repkedni a madarak. -
#41
Csak akkor a teljesímény is nevetségesen kicsi lesz és nagyon magas lesz a fajagos költsége 1 kWh-nyi teljeítmény beépítésének... -
#40
Ez inkább rád áll. Bődületes marhaságot írtál. Ezt mint áramlástechnikus mondom. -
#39
A szélkerék fordított venitilátor. A zaj keletkezésének az elve ugyanaz. Szerintem, ha 0 vagy áramlástanból és akusztikából, akkor ne akarj nagyon okos lenni... -
#38
Azért kicsit vicces - a balfasz szó megfelelőbb - hogy egy 50-60 éve létezett ideiglenes állapot szerint akarsz hidat építeni. Azóta "picit" változott meg a forgalom szerkezete. A 4-es metró is ilyen balfasz módon élpül...
Csepel és dél Buda közé nagyon régóta kellene egy híd. Vagy az M0 hídon mész át vagy a Lágymányosin. Az M0 híd rendszeresen beáll a balesetek miatt és órákra bentragadhatsz. A Lágymányosi meg a Hungáriára megy rá, ami amúgy is túlterhelt. -
MsUser #37 Az alap ötlet jó a megvalósítás "szakemberekkel" máshogy nézne ki.
A zajszint a nem túl nagy átmérőjű széllapátokkal csökkenthető, a rezgések a szélkerekek számával forgási irányával különböző lapát kialakítással, ezáltal különböző rezgéseket is keltenek! Az erős kopásnak és igénybevételnek kitett útest alá napelem az sokkal ésszerűtlenebb mint az útest melletti sétálórészt fedő szélvédő rétegbe integrálni! De működik az aszfaltba épített generátor "nyomásból eredő, mechanikus réteg" az utak világításának önellátására termeli az áramot! -
#36
Így van... -
teddybear #35 Erre inkább neked van szükséged. -
#34
Vannak ahhoz hasonlo szelkerekek is. -
#33
A modernebb szelkerekek kevesebb zajszennyezest produkalnak, de az infrahang meg igy is jelentos, pl. zoldek szerint a kornyezet bioszferajara kihat. -
#32
A szemelyeskedesek helyett inkabb olvass egy kis energetikat, aerodinamikat vagy csak a fizika alapjait.. ;) -
teddybear #31 Mint ahogy én is mondtam az első hozzászólásomban, mind a szélkerekek, mind pedig a tervezett falfelületek terhelését ki kell számolni, és utána dönteni. Ez így, ahogy Komolytalan is mondta, egy látványterv, nem több. Ilyennel van tele minden nagyravágyó építész fiókja. De legalább látványos.
Szélkerék zaja. Van, méghozzá elég erős. Ha jártál volna mondjuk Kulcson, ott is van egy nagyobb szélerőmű, és van hangja, méghozzá elég nagy. Csak, mivel jóval nagyobb, mint egy asztali ventilátor, a hangja sokkal mélyebb. -
teddybear #30 "Persze, mert biztos valahol ott laksz, vagy közlekedsz.
Magad felé húz a mancsod. Pedig szent se vagy."
Ezzel is melléfogtál, mint annyi mással. Mondjuk szentnek sohasem tekintettem magam, de most nem erről van szó. Már egy jó ideje kiköltöztem Pest mellé, úgy húsz kilométerrel. Itt jobb lakni, tisztább a levegő. De laktam elég sokfelé. Lágymányoson, Csepelen, Rákosligeten és Csillaghegyen, és még másutt is. Sokfelé dolgoztam is, kiszálló szervizesként meg bejártam Pestet és környékét. Szóval ismerem Pest és Buda szinte minden szegletét.
Ami a Kossuth hidat illeti az, ahogy Zorado is írta, ideiglenes építmény volt. A Mancit is lebontották, amint jobbat építettek. (A Manci volt az a hajóhíd, amit a Margitszigeten keresztül építettek az oroszok, még a háború alatt.)
Egyébként meg a Batthyányi tér és a Kossuth tér között építették meg, a Parlament mellett. Ideiglenesnek tervezték, csak addig kellett, amíg a felrobbantott hidakat újjá nem építették. Ha a kommunisták, ha Horthyék vannak hatalmon, egyformán elbontották volna.
![]()
Szóval a Lánchíd és a Margit-híd közé építették, vágod?
Az új hidakat meg oda kell felépíteni, ahol sokat kell kerülni, és mégis sokan mennek át az egyik partról a másikra, ráadásul valahogy bele is kell illeszteni a budapesti úthálózatba. A Kossuth-híd ugyan összeköt két teret, de aztán hová mennének az autók tovább? A pesti belváros így is zsúfolt. A Batthyányi-tér meg zárt. A budai rakpart is teli dugóval, arrafelé sem lehet sok autót vinni még. -
Zolorado #29 Történelemórai emlékeim szerint az csak egy ideiglenes híd volt, amit így is évekig otthagytak, sokkal hamarabb el kellett volna bontani.
A szélkerekek okozta terhelést meg szépen ki lehet számítani, hogy menne-e, vagy sem. Így látatlanban fölösleges ugatni, hogy "fúj, úgysem működhet".
A napelemekhez mondjuk no comment, mert bitumen is elég hamar szétreped, pláne a "szuper erős átlátszó" akármi.
Valaki írta, hogy elviselhetetlenül hangos lesz, neki üzenem, hogy nem ventilátorok lesznek, hanem szélkerekek. És ha olyan hangosak lennének, akkor nem építenének szélkerekeket... -
#28
Persze, mert biztos valahol ott laksz, vagy közlekedsz.
Magad felé húz a mancsod. Pedig szent se vagy.
Lényeg a lényeg: volt már egy úgynevezett Kossuth-híd az Erzsébet-híd és a Lánchíd között. Miért kellett azt lebontani? (Ezt a komcsik tették!)
Vagy mellette mindjárt miért nem építettek egy újat?
Oda kell híd, ahol sűrű a forgalom, nem az Isten háta mögé, kint Kukutyinban. Ott a gázlón a kocsidat egy kötéllel át is tudod húzni.
-
pasi29uk #27 Vertikális tengelyű (utcai pörgő tábla) nem lenne jobb vagy legalábbis kivitelezhetőbb? Lapátokat reklám célra ki lehetne adni :) -
MPZS #26 csak nehogy terroristák kezébe kerüljön... -
teddybear #25 Te sem tud sokat a fizikából-mechanikából, különben nem mondanál ilyen blődségeket.
A szél a tárgyakat az erejétől és a mozgatott tárgy súlyától, alakjától függő távolságra fújja el. Extrém esetben, mondjuk egy vitorlázó repülőgépet, akár több száz kilométerre. A szélturbinák lapátjai méretükhöz képest kis súlyúak.
Ami a generátort illeti, mint mondtam rögzíteni kell az állórészét, mert különben forogni kezd a rotorral együtt. Tudod, akkora erővel kell megfogatni, mint amekkora erővel forgatod.
A hatás-ellenhatás törvényét itt sem lehet megkerülni. -
kisemlős #24 majd jönnek környezetvédők, hogy a híd alatt ősi vonulási útjukon n+1 ragadozómadarat darált le rotor. A híd mondjon le! -
#23
Ha egy legcsavart hirtelen nem tartana semmi, mondjuk leszakadna, akkor a szel nem nagyon repitene sehova sem, maximum porgetné amig leesik. -
#22
:) A szelturbinanak pont az a lenyege, hogy forgomozgassa alakitsa a tolomozgast.
Persze marad meg tolomozgas, de azt egy ilyen szerkezet siman kibirja, a nagyobb erok pl. a vibraciok es az alloreszre hato szel energiajabol ered. -
#21
Amen.
