Híd a megújuló energiákhoz

"Persze, mert biztos valahol ott laksz, vagy közlekedsz.
Magad felé húz a mancsod. Pedig szent se vagy."

Ezzel is melléfogtál, mint annyi mással. Mondjuk szentnek sohasem tekintettem magam, de most nem errõl van szó. Már egy jó ideje kiköltöztem Pest mellé, úgy húsz kilométerrel. Itt jobb lakni, tisztább a levegõ. De laktam elég sokfelé. Lágymányoson, Csepelen, Rákosligeten és Csillaghegyen, és még másutt is. Sokfelé dolgoztam is, kiszálló szervizesként meg bejártam Pestet és környékét. Szóval ismerem Pest és Buda szinte minden szegletét.

Ami a Kossuth hidat illeti az, ahogy Zorado is írta, ideiglenes építmény volt. A Mancit is lebontották, amint jobbat építettek. (A Manci volt az a hajóhíd, amit a Margitszigeten keresztül építettek az oroszok, még a háború alatt.)
Egyébként meg a Batthyányi tér és a Kossuth tér között építették meg, a Parlament mellett. Ideiglenesnek tervezték, csak addig kellett, amíg a felrobbantott hidakat újjá nem építették. Ha a kommunisták, ha Horthyék vannak hatalmon, egyformán elbontották volna.


Szóval a Lánchíd és a Margit-híd közé építették, vágod?

Az új hidakat meg oda kell felépíteni, ahol sokat kell kerülni, és mégis sokan mennek át az egyik partról a másikra, ráadásul valahogy bele is kell illeszteni a budapesti úthálózatba. A Kossuth-híd ugyan összeköt két teret, de aztán hová mennének az autók tovább? A pesti belváros így is zsúfolt. A Batthyányi-tér meg zárt. A budai rakpart is teli dugóval, arrafelé sem lehet sok autót vinni még.

Történelemórai emlékeim szerint az csak egy ideiglenes híd volt, amit így is évekig otthagytak, sokkal hamarabb el kellett volna bontani.

A szélkerekek okozta terhelést meg szépen ki lehet számítani, hogy menne-e, vagy sem. Így látatlanban fölösleges ugatni, hogy "fúj, úgysem mûködhet".
A napelemekhez mondjuk no comment, mert bitumen is elég hamar szétreped, pláne a "szuper erõs átlátszó" akármi.

Valaki írta, hogy elviselhetetlenül hangos lesz, neki üzenem, hogy nem ventilátorok lesznek, hanem szélkerekek. És ha olyan hangosak lennének, akkor nem építenének szélkerekeket...

Persze, mert biztos valahol ott laksz, vagy közlekedsz.
Magad felé húz a mancsod. Pedig szent se vagy.

Lényeg a lényeg: volt már egy úgynevezett Kossuth-híd az Erzsébet-híd és a Lánchíd között. Miért kellett azt lebontani? (Ezt a komcsik tették!)
Vagy mellette mindjárt miért nem építettek egy újat?

Oda kell híd, ahol sûrû a forgalom, nem az Isten háta mögé, kint Kukutyinban. Ott a gázlón a kocsidat egy kötéllel át is tudod húzni.

Vertikális tengelyû (utcai pörgõ tábla) nem lenne jobb vagy legalábbis kivitelezhetõbb? Lapátokat reklám célra ki lehetne adni 😊

csak nehogy terroristák kezébe kerüljön...

Te sem tud sokat a fizikából-mechanikából, különben nem mondanál ilyen blõdségeket.

A szél a tárgyakat az erejétõl és a mozgatott tárgy súlyától, alakjától függõ távolságra fújja el. Extrém esetben, mondjuk egy vitorlázó repülõgépet, akár több száz kilométerre. A szélturbinák lapátjai méretükhöz képest kis súlyúak.

Ami a generátort illeti, mint mondtam rögzíteni kell az állórészét, mert különben forogni kezd a rotorral együtt. Tudod, akkora erõvel kell megfogatni, mint amekkora erõvel forgatod.

A hatás-ellenhatás törvényét itt sem lehet megkerülni.

majd jönnek környezetvédõk, hogy a híd alatt õsi vonulási útjukon n+1 ragadozómadarat darált le rotor. A híd mondjon le!

Ha egy legcsavart hirtelen nem tartana semmi, mondjuk leszakadna, akkor a szel nem nagyon repitene sehova sem, maximum porgetné amig leesik.

😊 A szelturbinanak pont az a lenyege, hogy forgomozgassa alakitsa a tolomozgast.
Persze marad meg tolomozgas, de azt egy ilyen szerkezet siman kibirja, a nagyobb erok pl. a vibraciok es az alloreszre hato szel energiajabol ered.

Amen.

Vigyázzál mert én már álmodtam róla és elég sok álmom megszokott-bejönni, a nem olyan jók is!

<#nyes>

Abba épp úgy nincs beleszólásunk, mint ebbe. Ha a fideszes és jobbikos haverjaidnak megéri, úgy megépítik, akár az alagút+viadukt sorozatot az M6-oson.

Viszont én perpillanat csak két plusz közúti hidat tudnék elképzelni Pesten. Az egyiket vagy Csepel és Albertfalva között, az Egérút magasságában, vagy a csepeli Petróleumkikötõ utca meghosszabbításában. A másik hidat valahol Óbuda(Aquincum), és Újpest között kéne megépíteni.

Emeletes baromság.
Ennél már csak az nagyobb hülyeség, hogy mi itt ezzel foglalkozunk, és nem drága magyarjaink baromságával, a Dunát átívelõ luxushíddal.
Mert ez az utóbbi is akkora hülyeség, hogy épp nem ordibál.
Minek csak GYALOGhidat építeni a Dunára, amikor az autósforgalmat IS kellene javítani?
De egyáltalán, minek ilyen drága luxushíd, amikor tõle 10 lépésre az ember belefullad a füstbe, szmogba, mocsokba.
A Kossuth Lajos utca züllik, a Rákóczi út züllik, de nekünk viszket a fenekünk, új gyaloghíd kell a Dunán, vazze!
Olcsó de szép közúti híd jöhet, rajta gyalogos és kerékpáros sávval, de nem akarok luxushidat, nem akarok, nem akarok! <#falbav><#falbav><#falbav>

Mér, tök jó, olyan, mint valami Salvador Dali festmény, szürreális.
<#nevetes1>

Jó, hát ezt konkrétan egy fizikából felmentett plakátrajzoló designolta - köze nincs a megvalósíthatósághoz. Hasznosítani max valami rossz Hollywoodi sci-fiben lehet. Felejtsük el, lépjünk tovább...

Ez egyébként a Viadukt Favazzina, Bagnara közelében. Calabriában van, az olasz csizma "rüsztjénél".

Ez a jelenlegi állapot:

Elemi fizika.

A légcsavar mindenképp légellenállást jelent, és amennyiben rögzítjük a híd szerkezetéhez, úgy azt húzni kezdi a szél haladási irányába. Amennyiben nem rögzíted, úgy a szél elviszi addig, amíg a súlya miatt le nem zuhan a földre.
Nem mellesleg ahhoz, hogy egy szélturbina energiát termeljen a generátor állórészét szilárdan rögzíteni kell. Különben együtt forog a rotorral, és nem termel áramot. Persze a generátor állórészére ható erõk is áttevõdnek a rögzítésen keresztül a híd szerkezetére, további plusz megterhelést adva arra.

Elemi fizika mint mondtam. Egy gyakorlati szakembernek ezt viszont mondani sem kellene.

A szelturbinakra hato ero tobbsege az nem "nyomja" a falat, hanem porgeti a kereket. 😉

Hat azt nem tudjuk milyen fekvese van, mert Bagnera kozeleben nincs semmifele Scialla...

de sokat lenne árnyékban sztem.

Azok a peremek a kerekek körül akkor lennének jók ha azokat is telepakolnák napelemmel, másra nem lennének jók.

Na ez az. Rajzolni könnyû. Méretezni nehéz. A zajforrás akkora lenne, hogy attól km-re is bárki berosnálna. Az interferencia jelenségekrõl már nem is szólva.

"Új kihívások elé állítja a mérnököket, annyi bizonyos."
Kicsit szigorúbban fogalmazva egy mérnöki rémálom.
<#hehe>

Néha rácsaphatna valaki a dizájnerek kezére, vagy adhatna nekik egy tockost, miközben éppen nagyot álmodnak.

Nem csak a szélkerekeknek van légellenállása, hanem annak a tök fölösleges tömör falnak, meg a látványos, de haszontalan peremeknek a turbinák körül. Ráadásul ezek további plusz súlyt adnak a szerkezetnek.

Új kihívások elé állítja a mérnököket, annyi bizonyos. Egyrészt annyival nagyobb oldalirányú szélterhelés éri a hidat, amekkora ellenállást a szélturbinák kifejtenek, másrészt 26 különbözõ vibrációforrás, amit folyamatosan szabályozni kell, hogy ne keltsenek a hídszerkezetre káros rezgéseket. Persze nyilván nem lehetetlen.

Ahogy a többit, felmászik a szerelõ, és megjavítja. Mondjuk itt inkább lemászik, munka végével meg fel az útpályáig. Az alkatrészeket meg egy, a hídszerkezet alján elhelyezett portáldaruval lehetne le-fel emelni.

Ami viszont engem inkább érdekelne, hogy kiszámították már, hogy mennyivel emelkedne a szélterhelése ettõl a falazattól a hídnak? Mennyivel kellene tovább erõsíteni a vázat? Egyáltalán megérné?

marhaság, fõleg hogy nagy erõmû... A megújulónak éppen akkor lenne értelme ha el lehetne szakadni a tetû áramszolgáltatóktól.

Mondjuk szép. 😊
Na meg ha egy generátor meghibásodik, hogy javítják?

Jo otletek es orulok, hogy probalkoznak, de latszik, hogy csak dizajnerek.
Miert 26 turbina, miert nem akkorak a turbinak, ami pont befer a pillerek koze?
Mit csinalnak az atlatszo felulet koszolodasaval, mattulasaval, karcaival, ami ugye nagyban rontja a hatekonysagot? Miben taroljak az energiat?
A forgalom hogyne zavarna az energiatermelest? Az energetikai (hatasfok, megterules stb) vagyis a legfontosabb dolgokat nem kaptuk meg..
Latszik, hogy az arnyekok tervezese fontosabb volt, mint a kW-ok szamolasa.