túlontúl függővé tesz. Van szinte minden ismerősömnek (azon sem lepődnék meg, ha a kutyáimnak is lenne már) de valahogy nekem túl divatszagú. Tehát egyelőre köszönöm nem. Elődje a nagy "I" betűs az volt, "ismerős" is hozzá úgy fél millió ember, még azok is, akikkel nem is találkoztam, csak e'mentek mellettem az utcán és felismertek.
Mit tudom én: talán bunkónak tartottak volna, ha nem jelölöm vissza őket. Régi cimborák is megtaláltak persze, s egy ideig érdekes is voltam számukra, de mikor rádöbbentek, hogy "több bőrt nem húzhatnak le rólam" hanyagolva is lettem szépen lassan. Itt a legtöbben nem tudják ki vagyok, s akik azt hiszik ismernek, valójában azok sem :) elég nekem ennyi is bőven. Sokkal jobb érzés egy "senki" maradni, mint híres és ismert lenni.
Szigetre már nem vágyom, Lyukas korszakom is lezárult már egy ideje.
Viszont belül, legbelül azért maradtam aki voltam. De ahogy pár nagyon fiatal ismerősöm megjegyezte: "ne égessem már magam"
Hallgatok rájuk :)