Szokásommal ellentétben ma nem nyitom le a spoilered ne haragudj, de kifejtem miért:

Van bennem egy kialakult kép rólad (pozitív értelemben) amit szeretnék megtartani rólad magamban.
Tehát ha jó dolgokat említettél a spoileredben, azt köszönöm szépen, ha meg rosszakat,
akkor az meg amúgy is téged minősít, nem engem.
Titkon azért reménykedem, hogy mégiscsak jókat írtál

Tudod pár éve pont kapóra jött a lehetőség, hogy Ontario mellé utazzak és belefeledkezzem abba amit szeretek és amihez értek is egy kicsit: a munkámba.
Ez oly annyira sikerült is, hogy fél évnyi kint tartózkodásom alatt egyszer sem néztem be ide (sem), és a külvilággal egyedüli kapcsolatom a családom és a szeretteim voltak.
Most adódott az életemben egy hasonló szitu, még több lóvé, és egy még szebb környezet mint Kanada.
Nem is a pénz miatt gondolkodtam el rajta (az már rég nem izgat) hanem azért, mert tovább bővíthetném eddigi tudásomat, és ez engem mindig is vonzott..
De másrészről meg itt a család, unokák, dédunokák, akikből meg érzem az aggódást és a szeretetet irányomban.
Tehát konkrét döntés még nincs, de ha újra eltűnök fél évre, sanszos, hogy elfogadtam a lehetőséget.
Ez neked jó (mert egyel kevesebb bosszúság ér majd) másoknak meg rossz, mert nekik meg majd hiányzom.

Apropó hiányzás: ha mégis ismét eltűnnék majd köszönés nélkül, a nevemben majd megköszönhetnéd, hogy anno több éve is már,
de a születésnapomon annyian felköszöntöttek a 80-ason.
Emlékeim szerint 2 tag kivételével mindenki.
Ez a két tag pedig Mflex és Dióka volt, akiket végül is megértek. Valamiért talán konkurenciának tekinthettek,
pedig sosem ártottam nekik. Talán egyszer-egyszer eljárt a szám, de azt meg felesleges komolyan venni..

Tehát akkor sakk-matt (a győztes félt majd az idő eldönti) a show egy időre felfüggesztve..

megint mindenben téged igazollak? ugye?
ismét elveszel az apró részletekben, szótöredékekben vagy olyan ezer éves szavak jelentésébern,ami sokféle jelentéstartalmat hordoz, vagy épp felülsz a leglényegtelenebb infószálra,amitől csak vérszemet kapsz és írogatod a süketeléseidet. bónuszban meg már tényleg nem érdekel, hogy kinek a reinkarnációja vagyok, ez kb. tucatszor leírtad már, épp annyiszor, hogy már el is hittem és aszerint élek,mozgok, ha neked írok, de ha mégegyszer leírod a korábbi tettestársad vagy szerelmed nevét nekem, én esküszöm, hogy hozzád sem szólok többet,ami nagyon rossz lenne neked. hisz én legalább törődök veled,míg a többierk sz-nek rád.
én már tudom, hogy neked nem lehetek senki más, de legalább privátban küldj lájkoló leveleket (amiket nem lesz időm megválaszolni),mert még annak tűnik, hogy ez egy viszonzatlan szerelem kezdete vagy folytatása. tényleg kommállak, ahogy te is írod, még jól bírom a néha fárasztó és erőltetett humorod is, jól adagolod a hülyeségeket is, mindez tök jól működik is, ameddig az agyam ki ne süti önmagát minden szösszenetedtől, de ezen apróságok mellett sincs semmi értelme békepipázni, hisz alapvetően csak csodállak és csodálkozom. csodálom, hogy meddig bírom, és hogy még nem őrültem beléd. nem szertelemből. lapozzunk és aztán meg zenéljünk.

Persze csak a magam módján..
Először is, még ha lopnék is (amit hál' isten nem szoktam) azt itt amúgy sem tehetném, mert lopni csak fizikai formátumú dolgokat lehet.
Szellemi tulajdonú termékék esetében plágiumról beszélhetnénk maximum, de azért méltányossági alapon most ezt is elvethetjük,
mert az érzéseid ebben az esetben én is átél(t)em
Te csak poénból jelezted amit jeleztél, de hát egy poén csak akkor üt, ha vicces
És Te Amaximus (az egykori Dióka pontos reinkarnációja) legfeljebb csak egy Maxi Mumus lehetsz, aki poénkodni próbál
(Na látod, ez most vicces volt)
De ettől függetlenül én komállak.
Még akkor is, ha itt vagy ott, vagy mindenhol azt fejtegeted, mennyire unod már a sok (számodra) értelmetlen szövegem
miközben meg még (lásd a mostani példát is) folyton lenyitogatod a spoilereimet ahol (sejthetnéd) hogy hetet havat össze fogok hordani mindenről és a semmiről

Mindezek ellenére, ha ezen válaszomat mégsem találnád humorosnak, azt kizárólag a saját hibámnak tudom be, (a gyenguszka kreativitásomnak) és nem annak, hogy neked nincs humorérzéked.
Tudod a humor is egyfajta intelligencia (ne, ne keresd a szó jelentését, úgysem fognád fel a valódi értelmét.)
(Ez is humor, még mielőtt támadnál érte, bár veheted komolyan is ha szeretnéd)

Ássuk inkább elő a békepipát és őseinkhez méltóan szívjuk el
Én elfogadom, hogy nem mindig értjük meg egymás (humorát) te meg elfogadhatod,
hogy kettőnk közül ki a nagymester.
Segítek picit: nem az akit a tükörben látsz ha belenézel..

Prológusom mára neked pedig csak így egyszerűen: ennyi :)

Majdnem így volt... de vega szendó volt és a lemezt a bejárónővel kerestettem ki, mert most fáj a térdem és nem tudok felmászni a létrára... Szerintem ő lökte meg a lemezjátszót is...

fejezetek az SG titkos aktáiból...
Musachy igazságügyi szakértő már éppen állt is volna fel a monitor elől, amikor kiszúrt egy zenét amit kedvenc fórumán emlegettek.
Az igazság az, hogy félig már állt is, de közben félig még ült, amikor is beindult nála az auto motorikus reflex és a megkezdett folyamat szinte tudat alatt történt nála:
bal kezével a fotelt félretolta és ugyanabban a pillanatban jobb kezéből meg kirepült a szoba sarka felé az éppen fogyasztott sonkás kolbászos szendvicse (amire azt hihette csak valami felesleges kacat vagy cetli) és a következő pillanatban már a lemeztartó állvány felé lendült.
Kívülről tudta, hogy melyik lemezről is van szó, hiszen többször is hallgatta már régebben.
Meg egyébként is. Hogy ne tudná?
Elővette gondos és profi mozdulattal a dicső fekete korongot és már vitte is a lemezjátszója felé...
Miközben a megrágott szendvics, mint elfeledett türelmes házi jóbarát a sarokban várta tovább gazdiját..

De az eset nem ettől lett emlékezetes.
Musachy már megnyugodva és mélyeket lélegezve nyugtázta, hogy minden rendben, a digizés zajlik, megy a rögzítés is.
Ekkor a gyomra megkordult...2 perc 57 másodperc telt el a felvétel megkezdése óta...
A gondolatok villámgyorsan végigcikáztak az agyán és beugrott neki a megkezdett szendvics képe..
Körbenézett és pár másodperc múlva kiszúrta a félbehagyott szendvicsét.
Egy pillanatra elcsodálkozott, hogy miként is került a sarokba, de az auto motorikus reflex újra működésbe lépett.
A másodperc tört része alatt megfordult hogy elinduljon érte, amikor is éppen csak egy hajszálnyit, de hozzáért a lemezjátszóhoz.
A felvétel 3:08 másodpercnél járt ekkor...
Ezt a tényt később Amaximus alias "Denevérfül" kolléga is megerősítette.