Tomb Raider

"A TPS, FPS, RPG stratégia vagy szimulátor játékokat valóban nem lehet/illik összehasonlítani. Szimplán azért mert az egyes mûfajokkal szemben támasztott elvárások és követelmények jelentõsen különböznek. Ami mondjuk egy TPS-ben jól mûködik, egy FPS-ben már nem biztos, de gondolhatunk arra is, hogy egy StarCraft mennyire de mennyire különbözik egy Tomb Raidertõl és megint csak teljesen más mint egy Mass Effect. Sokszor a játékos táborok is különbözõek mûfajonként. Van aki szeret SimCityts várost építeni, másnak meg egy autóversenyzõs játék jön be, míg a harmadik egy archade verekedõs Mortal Kombattal tolja. Egyik jobb mint a másik? Nem. Mindegyiket saját kategóriáján belül kell vizsgálni."

Az elvárások és a követelmények különbözõek, ugyanakkor az összképet, az élményt nézve mégis el lehet dönteni egy adott szintig, hogy melyik jobb játék, még pedig úgy, hogy megnézzük, a mûfajra jellemzõ követelményeket milyen mértékben teljesíti az adott játék. Ha egy RPG a klasszikus RPG követelmények 90%-ának eleget tesz, ezzel szemben egy FPS csak az elvárások 50%-át teljesíti, nyilvánvaló hogy az elõbbi lesz a jobb játék. Én pl. simán el tudom dönteni egy Duke Nukem Forever és egy Dragon Age közül, hogy melyik a jobb játék.

De tegyük fel két közel egyforma minõségû ám, különbözõ stílusú játékról van szó. Ez már egyértelmûen keményebb dió és nyilvánvaló, hogy aki csak az FPS-t szereti az a Half Lifeot jobb játéknak fogja tartani egy Starcraftnál, aki meg az RTS-t az meg fordítva. Ebben nincs vita. Csakhogy eredetileg nem különbözõ játékostáborok véleményérõl volt szó, hanem abból indult ki az egész, hogy írtam pár címet, amivel kapcsolatban ki lett jelentve, hogy márpedig ezek a mûfajok (fps, rpg, sandbox) mivel nem egy kategóriájúak a TR-el, nem lehetnek GoTY-k. Erre reflektáltam, hogy már miért ne lehetne GoTY, ha az elmúlt években is rengeteg hasonló ilyen játék volt a legjobb. Hozzáteszem, nálam (és a legtöbb helyen) a GoTY az EGY darab játékot jelent. Arról én nem tehetek, hogy egyesek meglehetõsen sajátosan értelmezik ezt az év játéka kitüntetést és emiatt úgy értelmezik a hsz-em mintha a TPS kategórián BELÜL akarnék GoTY címre jelölni egy totál más mûfajú játékot. Ennek semmi értelme, tudtommal ezért vannak a kategóriánkénti értékelések, viszont az Év Játéka címért bármilyen mûfajú játék indulhat (jó, egy szimulátor nem túl esélyes, de a lehetõség megvan rá akkor is).

"Az év játéka címet csak úgy lehet kiosztani, hogy világviszonylatban a saját kategóriáján belül mennyire sikeres az adott termék és ezt az eredményt lehet összehasonlítani a többi játékkal. Tehát ha pl egy Mass Effect kiemelkedõen jól teljesít és ezt mind az eladások, mind a játékosok, mind pedig a kritikusok alátámasztják, akkor legyõzhet egy Crysist-t vagy bármit mást aminek megítélése az elõzõ alatt marad."

Õszintén szólva engem baromira nem érdekel sem az eladások száma, sem pedig a kritikusok véleménye, mert semmit nem jelent. Attól, hogy egy játékból sokat adnak el (lásd Diablo3), vagy mert az IGN lefizett "kritikusai" túlértékelnek egy játékot (lásd CoD rókabõr minden évben) még sajnos nem lesz jó. Egyedül a saját tapasztalataimra és az igényesebb játékosok véleményére adok. Az eredeti TR-sorozatottal játszók véleménye (és az enyém is) pedig az, hogy ez egy lebutított akciójáték, méltatlan a Tomb Raider névre, mert bár külsõségekben jobb, játékmenetileg nem tudja felülmúlni az eredeti franchiset. Szépen össze is lett foglalva ITT. De érdekes, hogy ezekre senki nem tud mondani semmit, senki nem tudja megcáfolni õket, csak ilyenekkel dobálóznak itt egyesek, hogy hurr jól néz ki, meg hangulat, meg jósztori. Vagy hogy az elõzõ részekben milyen gagyik voltak az akciórészek meg hogy Lara egy bábu volt.. Könyörgöm, az egész franchise egy kaland/puzzle játék volt minimális akció beütéssel, persze hogy szarabb volt az akció rész meg a 20 évvel ezelõtti grafika,mert NEM arról szólt, nem is amiatt szerették. Lara karakterének is inkább ikonikus alakja volt, nem úgy mint itt, ahol csak egy átlagos, sírós kollégista lány, aki hirtelen predátor módra vált és egyetlen célja, hogy elfogadtassa magát a szánalmas barátaival, még akkor is ha azok le se szarják. Ez az "average joe" tipikus esete, amikor egy tök hétköznapi emberbõl hõs lesz bullshit. Érdekes, hogy az ilyen ikonikus hõs/antihõs karakter dolog pont azért mûködik a játékokban, filmekben, mert pontosan, hogy NEM átlagos karakterekrõl vagy emberekrõl van szó. Ezt is valaki kitalálta, hogy a játékos jobban tudjon azonosulni a szereplõvel (ha már nem tudunk jó játékmenetet programozni próbálkozzunk a sztorival)úgy érezze valami hatalmas tettet visz véghez a szürke kis fõszereplõvel, közben meg csak nyomogatja a QTE-ket.

Meg sztori ebben a játékban? Hát a játékmenet után a második leggyengébb. Unalmas, mindenféle fordulattól mentes, tele klisés karakterekkel (öregfickó aki az apja lehetne, jóságos óriás, geek srác, ellenséges niggerkurva akivel végül puszipajtások leszünk) hihetetlenül béna párbeszédek a csapattársakkal és idegesítõ monológok ("okay okay, i can do this" meg "i hate tombs" meg "run you bastards"), történet és játékmenet közötti nulla kapcsolat ésatöbbi ésatöbbi..

Az a baj, hogy sokan már hozzászoktak ahhoz hogy középszerû játékokat kapunk mondván úgy sem lesz olyan mint régen, és inkább megelégednek ezekkel. Pedig lehetnének jobbak a játékok, mert igény van rájuk, mint ahogy azt sok kickstarteres projekt is bizonyítja, csak a kiadók nem mernek kockáztatni, az emberek többsége meg inkább birka marad, béget és kicsengeti még a 0 day dlc-t is, hogy továbbra is legyen pénz hasonló, klasszikus franchiseok tönkretételére, illetve újabb felszínes játékok kiadására.
Már elõre félek mit csinálnak majd a Thief, meg a Legacy of Kain reboottal…