58
-
#58
Nincs ott semmi probléma. -
#57
"...ami a ritka és egyben drága könnyű platinafémből, a ruténiumból nyerhető ki"
Na itt a probléma -
lapaleves #56 Annyit hallottam már erről a gőzgépről, hogy csodálkozom a kihasználatlanságán. -
#55
Annyit hallottam már erről a Stirling-motorról, hogy csodálkozom a kihasználatlanságán. -
#54
Valami mocorog... 
-
Sir Ny #53 Kösz! -
philcsy #52 Mert a termodinamika főtételei csak így engedik meg.
Egészen pontosan a 2. főtétel, aminek egyik megfogalmazása:
"Kelvin-Planck-féle megfogalmazás (1851., 1903.): A természetben nincs olyan folyamat, amelynek során egy test hőt veszít, és ez a hő munkává alakulna át. Szemléletesen egy hajó lehetne ilyen, amelyik a tenger vizéből hőenergiát von el, azt lehűti, és a kivont hőenergiával hajtja magát. Ez nem mond ellent az energiamegmaradásnak, mégsem kivitelezhető."(wiki)
Mindig az energiáról van szó pedig a folyamatokat az entrópia vezérli. Azok a folyamatok mennek csak végbe amelyekben az entrópia nő. Ha olyan folyamatot akarsz véghezvinni amelyben az entrópia mégis csökken akkor valahol máshol növelni kell az entrópiát annyira hogy összességében mégis nőjön.
Te a
"forró vas" + "lemerült akku" -> "hideg vas" + "feltöltött akku"
folyamat entrópia változására vagy kíváncsi. Ha ez a változás pozitív akkor végbemegy spontán ha negatív akkor nem.
A legegyszerűbb ha a fordított folyamatot vizsgáljuk és az akkut a vasdarabbal rövidre zárjuk. A vas felmelegszik az akku lemerül. Ennek az entrópiaváltozása tehát pozitív mivel minden külső ösztökélés nélkül végbemegy. A fordított irányú folyamaté éppen ezért negatív.
De miért működik ha ott a hideg vas? Azért mert a hideg vas felmelegedése az entrópiát növeli, mégpedig annyira hogy összességében az entrópia nőni fog. -
Sir Ny #51 És ezt miért csak akkor tudod megtenni, ha van egy 0 C-s vasad is, ha nincs, akkor miért nem? -
philcsy #50 A Stirling motor is egy hőerőgép. Hőenergiát alakít mechanikai energiává.
Éppannyira sérti az energiamegmaradást mint a belsőégésű motor. -
philcsy #49 Ez nem változtat azon hogy a 100°C-os vasadban a vas atomok mozgási energiájának egy részét fogod az akkuba tölteni. -
philcsy #48 Igen. De ezek a folyamatok nem pillanatszerűek. Ahhoz hogy legyen fád az fel kell nevelned. Ha folyamatosan szükséged van fára akkor folyamatosan kell fát nevelned. Az éppen nevelés alatt álló fákban pedig a szén raktározódik.
Sokan az erdőkre mint az oxigén forrására gondolnak. Pedig egy erdő C-egyenlege gyakorlatilag 0. (Az elenyésző fosszilizációnak köszönhetően.) Ha egy létező erdő művelésével jutsz fához, akkor a C egyenleg 0. Ha viszont energetikai célra erdőt telepítesz és azt műveled azzal szenet kötsz meg. Amíg abba nem hagyod művelést és tarra nem vágod az egészet. -
Sir Ny #47 Kezdetben az akku meg a stirling motor 50°C-s. -
philcsy #46 "A két vasat a stirling motor két oldalára rakjuk. Az termeli az energiát, a vasak meg felveszik egymás hőjét. Így az univerzumban lesz két 50 C-s vasunk, meg egy feltöltött akkunk."
A 100°C-os vas hőjének egy részét fogod felhasználni az akku feltöltésére. A végén pedig < 50°C-os vasaid lesznek. -
Sir Ny #45 Ööö. Most van x db szénatom a levegőben. Ha ültetünk y mm fát, az megköt k szénatomot, marad a levegőben n szénatom. Ha elégetjük az y fát mennyi szénatom lesz a levegőben? Na? -
Sir Ny #44 Nem egyszerűbb a semmiből termelni az energiát? A stirling motor pl ezt teszi.
Képzeljetek el egy univerzumot: van benne egy 100 C-s vas, egy 0 C-s vas, egy stirling motor, meg egy akku mondjuk. Összerakjuk a 100 C-s vasat az 0 C-s vassal. Lesz két 50 C-s vasunk.
Most ugyanez az univerzum. A két vasat a stirling motor két oldalára rakjuk. Az termeli az energiát, a vasak meg felveszik egymás hőjét. Így az univerzumban lesz két 50 C-s vasunk, meg egy feltöltött akkunk. A két univerzumban ugyanannyi kezdeti energiával indultunk? Ja. Az egyikben több energia lett? Ja. Energiamegmaradás? lolmá -
#43
A nátrium-acetátos kézmelegítő úgy müxik, hogy a zacskóban lévő kristályos anyagot addig főzöd, amíg folyékonnyá nem válik. Lényegében a főzés során adod át neki az energiát, amelyet majd hőenergiaként vissza fog adni. Amikor szükséged van a hőre, akkor a zacskóban lévő folyadékban lévő kis fémkorongot meg kell hajlítgatni. Pattan egyet, és a folyadék hirtelen elkezd újból kikristályosodni, közben hőt termel (exoterm folyamat) kb. 10-15 percig. Miután teljesen kikristályosodott, lehűl, és megint meg kell főzni kb. 10-15 percet. A ciklus kb. 1000-szer ismételhető, mint egy csúcs újratölthető akkumulátornál.
A nátrium-acetáttal az a gond, hogy elég magas hőmérséklet kell neki az aktiváláshoz, közel 100 Celsius fok.
Caro lent írta, hogy "A nátrium-szulfát sem rossz, bár ott más a mechanizmus. Olcsó anyag, 32 fokon fázisátalakulása van, így főleg alacsony hőmérsékletű fűtéshez használható."
Tehát, a Na-szulfát mindenképp jobb lenne, nyáron a nap simán fel tudja melegíteni 32 fokra a déli fekvésű falakat. Persze, ahány tikkasztó nap van nyáron, csak ugyanannyi napon tudna fűteni a cucc télen, de ezt még lehetne finomítani. -
halgatyó #42 Ez a fal ötlet nem rossz (ott tényleg elfér) - bár a regeneráláson még lehet hogy egy kicsit töprengeni kell. -
halgatyó #41 Bocsi, de mi a különbség aközött, hogy a légkörből megkötött x tonna CO2-t 2 év vagy 20 év alatt juttatunk vissza a légkörbe? -
#40
"sajnos inkább az a jellemző, hogy a Nyugat által drága pénzen kikísérletezett technológiákat kínai cégek simán ellopják"
Hát ellopniuk sem kell, mert odaviszik nekik a dollárb@szó tőkések, mivel ott szaré-húgyé van a munkaerő. Annyira már nem néz előre a dollárb@szó, hogy a termékét a kínai nem fogja keresni, a hazai meg nem tudja megvenni, lévén hogy munkanélküli, meg segélyből él. -
#39
Egyébként ezen a téren is folyik a verseny nyugat és Kelet között, de sajnos inkább az a jellemző, hogy a Nyugat által drága pénzen kikísérletezett technológiákat kínai cégek simán ellopják.
Európának jobban védenie kellene piacát, akár a WTO-ból is ki lehetne lépni, mert a mi munkahelyeink, a mi életünk többet ér, mint a steril szabadpiaci szabályok és elvek. -
#38
Erről beszéltem a múltkor. -
tacsaby #37 Tök jó... még egy ritka nemesfém amiért érdemes lesz háborúzni. Fogadni mernék, hogy a napenergia tárolásra lenne egy sokkal egyszerűbb és olcsóbb megoldás, de annyira triviális, hogy eddig senki nem jött még rá. Vagy senkinek nem érdeke, hogy rátaláljon a megoldásra... krízist okozna az olaj alapú gazdaságukban. -
#36
Ezt mondták a szupravezetőre és fúziós erőműre is kb. 40 éve. Egyik téren sincs semmiféle áttörés a gyakorlati alkalmazás felé. Az MI-vel ugyanez a helyzet. -
#35
Tobbnyire helyi felhasznalas.. persze nem 7 milliard embernek. Kicsit sokan vagyunk.
-
#34
Ha az erdok es a bennuk levo fak mennyisege nem csokkenne, akkor jo lenne minden szempontbol a korforgas.. -
lapaleves #33 kicsit számoltam: egy 20.000 literes víztartály 40 celsius deltaT-vel (mondjuk 80 --> 40 fok) egyetlenegyszer "kisütve" 100 köbméter gáznak felel meg (928 kwh).
ennek egyszerűsített verziójaként egy 2 méter élhosszú betonkád 25-30 centi szigeteléssel még mindig 8 köb, azaz egy feltöltéssel 40 köb gáz. mindemellett elfér(het) a pincében (persze nem a 2+0,3+0,3 méterrel, valamivel kisebben).
ez összerakva akármennyi napkollektorral meg egy csőkígyóval elég komoly konkurencia a találmánynak. egy 40 fokra állított keverőszeleppel mehet akár a padlóba közvetlen, vagy hideg víz helyett mindenhová. -
lapaleves #32 azt esetleg kifelejtetted megint, hogy 40 tonnáról (=20-50 m3) van szó, ami mindemellett nálad hol a falon kívül, hol belül van. meg hogy csak a délkeleti csücsökben lesz meleg télen. persze értem, mit írsz, csak kicsit még csiszolni kell rajta. persze technikai megoldás mindenre van.
a fának nem 0 a co2 eredője, mert nem a kiskályhában nő - szárad - gyullad. nagy dízelautók hozzák-viszik, vágják, neked meg egy megfelelő tárolóhelyet kell(ene) biztosítani, hogy meglegyen a 2-3 év száradás. ez egyikse 0.
az erdőgazdálkodás révén maga az újratermelés biztosított, bár hosszú távon gondolom hatással lesz a talajra, hogy elhordjuk róla a tápanyagot, amit a fa felszívott.
az egy más kérdés, hogy a ritka fém bányászatának eredője meg mégúgyse 0.
semmi sem 0. ha levegőt veszünk se. még messze nem születtünk meg, de már mesze mínuszban vagyunk egyenlegileg.
egyébként még mindig azt mondom ott a vákuumos-hőcsöves napkoli 80% hatásfoka, a tárolás meg olyan mint a ram vásárlás: mindig vedd meg a legnagyobb tartályt, amit meg tudsz fizetni. én jövő nyáron indítok HMV projektet egy 1 köbös ibc-vel, amit a tervek szerint 20 centi hungarocellbe csomagolok.
néztem a permanent kft-nél a napkolikat, masszív, méretes hőcsövek, végtelenül primitív felépítés. a fő gyűjtőcső nagy falvastagságú, nyomásálló, szerintem nyáron akár gőzgépnek is lehetne használni. de ha nem is, ráköt az ember egy kis napelemet meg egy mppt-s szivattyút aztán dől a meleg minden egyéb kvantumszámítás meg platinacsoportok nélkül is, amíg meg nem halunk. ahogy nézem a napelemhez igazított laing szivattyúkban gyakorlatilag egyetlen kerámia siklócsapágy van, még talán az mppt elektronika a legkevésbé failsafe élettartam szempontjából. -
#31
"Hol tárolnád?"
Magadtól te sem jönnél rá (nem mintha a többiek igen), így muszáj elmondanom akkor, a kopirájtok fenntartásával: olyan ez is, mint az Occam-elv, mindig a legegyszerűbb módszert kell először elővenni.
Mindjárt meg fogod látni az elvi - hangsúlyozom: elvi - elképzelésem zsenialitását!
A kotyvalékot az épület falába építem bele. Nyáron megszívja magát naphővel, így hűti is a házat, de lassan-lassan a szerkezete átalakul. Ahogy hűl le levegő, kb. 20 fok belső hőmérséklet után - esetleg kis rásegítéssel (mondjuk megnyomok egy gombot, és a napelemmel feltöltött aksim által energizált fűtőszál ad neki egy lökést) - elkezdi leadni a hőt.
Egyébként minden fal nyáron felmelegedik, majd utána 1-2 héten belül, amikor megjön az ősz még tartja a meleget, majd lehűl, és tavasszal megismétlődik a fordítottja.
Ha a falakba nanomicsodás szerkezeteket építek be - mai áron aranyáron - akkor a falam úgy viselkedik, ahogy nekem jó: télen fűt, nyáron hűt. Vagyis aktív házam van.
A lényeg tehát a nanomicsodákon van, és a vegytanon, plusz a napelemen.
Ez még csak álom, de gondolom a téglagyárak nem fogják az idők végezetéig ugyanazt a téglát gyártani. -
#30
Én is téged. :-)
A tűzifa esetében az egyenleg nem nulla, mert pár év alatt juttatjuk vissza a légkörbe pár tíz, sőt, száz év alatt megkötött szenet, széndioxidot. -
halgatyó #29 Ennél többre tartottalak...
Leírom kicsivel szájbarágósabban: a tüzifa csak azt a szenet juttatja vissza a légkörbe, amit a Napból kapott energiával eltárolt. Az egyenleg tehát 0, azaz nulla.
Egy ilyen hőtárolós anyag nem juttat vissza semmit, de az energia felvételekor sem kötött meg semmit. Az egyenleg PONTOSAN ugyanannyi, mint az előzőé: nulla.
Más: megmérted hogy számszerűen mennyi hőt képes tárolni 1 kg anyag?
Az én becslésem az, hogy csak töredékét 1 kg szén (/olaj/gáz) elégetéséből nyerhetőnek.
Amiért ezt leírtam, az a következő: 1 házacska fűtéséhez 1 télen (októbertől májusig) elmegy kb. 40 mázsa fa vagy 2500 m3 földgáz.
Ebből a NaOOC-CH3 oldatból szerintem legalább a 10-szerese, azaz durván 40 tonna kellene. De lehet, hogy több. Hol tárolnád? -
#28
De. -
Caro #27 A nátrium-szulfát sem rossz, bár ott más a mechanizmus. Olcsó anyag, 32 fokon fázisátalakulása van, így főleg alacsony hőmérsékletű fűtéshez használható. De nem egyszerűbb akkor a fél méter vastag szigetelés? -
#26
Ja, és a lényeg: a Na-acetát ólcsó. Az én cuccomra azt van írva, hogy származási hely: Kína.
Kínából hozzák zsákban már a meleget is. :-D -
#25
Na, jó, de a tűzifa széndioxidot termel, ezért nem jó. Szerintem vannak olyan olcsó cuccok, amelyek a célnak megfelelnének. Nekem van kézmelegítő párnácskám.
Aszongya:
Zsebmelegítő-szett
Anyaga: burok = műanyag; géltöltet= Sodium Acetate, víz, fémlemez
Nos, tekintsünk el attól, hogy a fordító azt hitte, hogy a párnácskában egy kis pirossapkás manó ül, aki meleget fúj, ezért személynévnek fordította a nátrium-acetátot.
A lényege, hogy megbirizgálom, és meleget ad. Utána meg kell főzni, hogy regenerálódjon. ezt 1000-szer bírja.
A megoldás az lenne, hogy sok száz ilyen párnácskát nyáron kiteszek a tűző napra, majd elspájzolom őket. Télen apránkint előveszem a párnácskákat, sorra megtöröm, és hagyom, hogy leadják a hőt.
-
Lollerka #24 vegen kiderul h a hyperterugrashoz is kell:D
amugy jo cuccos mert kiteszed napra fletoltodik oszt hasznalhatod, ha sok lenne belole sztem megerne foglalkozni vele, a fa meg nem ugyan ilyen, mert mi van ha elazik akkor szivas van, ez a molekula meg stabil:D bar teny h a felhasznalasahoz tobb mint egy gyufa kell:D -
halgatyó #23 Érdekes kérdés, hogyan alakul ki egy ilyen hír és hogyan fújódik fel?
1.) Adva van egy kutató, aki talált egy molekulát, ami tárolni képes az energiát. Ilyen molekula sok van, pl. TNT.
Ez a molekula viszont a napfényből nyeri... ezzel valóban új dolog.
A kutató persze nagyonis látja, hogy ez a felfedezés semmire sem jó a gyakorlatban, dehát a kutatás nem is erről szól.
A folytatáshoz viszont pénz kell. Valahogyan alá kell támasztani a támogatásért folyamodó levelet. Ezért kénytelen leírni valami jól hangzót.
Nomeg cikket írni is muszáj, mert ugye számolják a cikkeket meg az idézéseket
2.) A tudományos ismeretterjesztő sajtó valamelyik cikkvadásza rálel a kutató munkájára. Megtetszik neki. Hát közreadja.
Manapság valami miatt csak annak van hírértéke (ez felfújt dolog) amit összefüggésbe lehet hozni a "környezetvédelemmel" vagy miasz...ral.
Akkor hát kerekítsünk egy cikket a napenergiáról meg a fűtésről. És lőn.
Amiről megfeledkeztek az urak:
1.) MEKKORA AZ ENERGIA, amely ebben az anyagban -- mondjuk kilogrammonként -- eltárolható?
2.) Ez a felfedezés még annyira embrionális állapotban van, mint a fúziós energia volt 50 évvel ezelőtt.
3.) Az eltárolható hőenergia a civilizációs szükségleteknek csak egy szűk szegmensét képes lefedni, majd akkor, ha már korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre egy ilyen tulajdonságú, de olcsó anyag.
4.) kell-e a gyakorlatban ilyen anyagot kifejleszteni? NEM.
Ugyanis már van: tüzifának hívják. Lehet valamilyen genetikailag módosított, gyorsan növő, kevés vizet igénylő, területegységenként sokat termő változatot létrehozni. -
harcu #22 Figyeljétek meg, amint kifogy az olaj, az arabok kitalálnak valamit, hogy a sivatagban levő homok milyen piszok hasznos, és majd abból lesznek gazdagok. Pl. hasznos, mert tud napenergiát tárolni. -
harcu #21 Ültessünk sok fát, az sok szempontból hasznos, többek között tárolja a hőt, és télen meleget ad. -
djw #20 bizonyára fel fognak találni egy műanyagot erre a célra is... ügyesek ezek a tudós bácsik és nénik -
#19
Képzeld, igen.
Egyszerű, gondolkozz: ha a nyári meleget sikerülne eltenni télire, nem lennének fűtési gondjaink.