Példátlan mértékben melegszik a sarkvidék

olvad bizony olvad, kritikus a helyzet, mindenki hõbörög de semmit nem tesz.. én sem fogok.. majd páholyból nézem ahogy megtörténik.

<#hehe>

""ne a spekulánsok döntsék már el hogy mi mennyibe kerül"

Hanem? Írjuk le az ötödik ötéves tervben?"

Ötéves terv

Yesssssss!
Na ez is megvolt.
<#hehe>

Na vajon vissza tudok menni az idõben, mint superman?
<#wilting>

Na erre inkább priviben válaszoltam!
<#nyes>

Én még emlékszem 1990 után, amikor a madöf próbálta a közmédiában lévõ baloldali-liberális túlsúlyt icipicit a maga javára billenteni. Aztán megjelentek a "síró anyák", mint például Pásztor Magdolna, hogy elveszik tõlük a megélhetést stb... A madöfnek a lágy szíve megkönyörült rajtuk, aztán õk 2 kézzel, plusz 2 lábbal ekézték az új, naiv kormányt, hogy '94-ben meg is döntsék. A fidesz '98 után ugyanebbe a hibába esett. Meg ugye a maszopnak ott voltak az önkormányzati erõdítmények (vecsési vagy a máig felderítetlen szegedi "számlagyárak"), amelyek révén lapátolták ki a pénzt pártépítésre, kampányra, néphülyítésre.
Én hiszek az evolúcióban (evolucionista vagyok, nem kreacionista!), hogy az ember saját hibáiból tanul.

Azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a levitézlett szoclibekkel végig lehet vinni a reformokat? Páros lábbal kell õket kirúgni minden állam által fizetett posztról. Van helyettük rengeteg jól képzett szakember, aki kényszervállalkozóként vagy külföldön nyomorgott.
Nehogy már a fidesz azokkal a közszolgákkal vigye végig a nagy országépítést, akik az elõzõ rezsim seg..ét nyalták. Ez illogikus és igazságtalan lenne. Még a szakmai posztoknál is, nem beszélve a bizalmi állásokról.

A közszférában az történik, amit a 2002-ben hatalomba jutott maszop-szadesz is csinált: elõször leépítettek, kirúgták a régi garnitúra embereit, majd apránkint felvették helyükre a saját embereiket.
Ez természetes, a nettó munkaerõpiaci mérleg nulla lesz. Tehát, ez nem fogja növelni a munkanélküliséget.

De hol húzod meg a határt?
Az utóbbi 20 év szinte minden, a régi állami tulajdonból, vagy állami megrendelésbõl származtatható vagyonosodása, ha nem is bizonyíthatóan jogszerûtlen, de legalább is erkölcstelen volt.

Én azt mondom a mai napig, hogy nem az az alapvetõ gond, hogy voltak ilyen dolgok, hanem hogy a középosztályt elfelejtették föltápolni az utóbbi 20 évben.
Amíg nincs egy jelentõs vásárlóerõt jelentõ belsõ piac addig hiába nyomatják az egyes kormányok adhoc jellegûen a hozzájuk közel álló vállalkozókat (a köv kormányok meg veszik vissza a pénzt) a rendszer nem állítható növekedési pályára.

Azt mondják 30 ezerrel csökkentik a közszférát. Ok. Kisebb lesz a kiadás, de ez rögtön ennyi munkanélküli.

Az idõ kritikus tényezõ.
Ha nem vagy gyors, akkor a törvénytelen vagyonokat kimenekítik, eltüntetik, bottal üthetjük a nyomát. Ehhez képest még túl lassúak is.

Nézd, egy piramist nem lehet 2 hét alatt fölépíteni, vagy az olyan is lesz.
Jelenleg viszont a Fidesz még igazából ott tart, hogy az elõzõ Kormány által hátrahagyott szemetet takarítja el, kétségtelenül nagyon hatékonyan. Bár meg kell mondanom, hogy van olyan tapasztalatom, hogy közben hajlamosak értékes, de legalább is az õ céljaikkal sem ütközõ dolgokat és embereket is kiszórni.

Az építés még odább van. Bontani minden esetre azt tudnak mint állat.

Azt kell mondjam, hogy jól csinálja a Fidesz, de az utóbbi 8 évben én is minden lehetséges fórumon anyáztam õket a bénaságuk, tesze-toszaságuk, tutyimutyiságuk, mulyaságuk, tátottszájúságuk miatt.
Meg vagyok vegyük elégedve!
Pedig én a Jobbikra szavaztam, kivéve a budapesti fõpolgármesteri tisztséget, mert ott nyilvánvaló volt, hogy Tarlósnak minden szavazatra szüksége van, de amit eddig a Fidesz elkövetett, azzal meg vagyok elégedve.
A Jobbik politikájával kapcsolatban meg nem tudom elfogadni az arabimádatukat. Az iszlám terrorizmus még nagy bajokat okozhat nekünk, nyugatiaknak, és a zsidó pénzspekulánsokkal szembeni ellenszenvem nem tud annyira vakká tenni, hogy errõl megfeledkezzek. Ezt követeli a realizmus, meg a józan paraszti ész.

Amúgy azt hallottam a Margit-híd felújításával kapcsolatban is, hogy az alvállalkozók hagyják ott az egészet, inkább hagyják veszni a kintlevõségeiket, mert nem akarnak ebben a modern kori koncepciós perben -ami majd most ezzel kapcsolatban valszeg jön- a "nem elõnyös" oldalon részt venni.

Az utóbbi hónapok tapasztalatai alapján nem célszerû útjába állni annak a gyümölcsözõ folyamatnak, ahogy "pártunk és kormányunk" a szûkített demokrácia hatékony eszközeivel, mint gõzhenger száguld a Kárpátok bérceinek magasságába, hogy költõi legyek.
<#vigyor3>

A fellendülésnek persze sok módja van, pl. hogy a többiek még nagyobb xarba kerülnek, hogy kishazánk lakosához méltóképp legyek optimista.
<#nyes>

De egyébként ha azt az adósságterhet levennék a nyakunkból, amibõl jórészt újgazdagék magánvagyonát finanszíroztuk, akkor valszeg mint a víz alá nyomott gumikacsa törnénk már most a levegõégbe!
<#smile>

Én most azon vagyok, hogy visszakapjak kb 1 milkót ebbõl, a többi a tiétek lehet!
<#hehe>

Hoppá, eszembe jutott egy nagy poén!

A tegnap este néztem az ezo.tv nevû bûvészmûsort, benne kártyavetõkkel, jósokkal, jövõlátókkal és jövõhallókkal.
Az egyik hölgy, valamilyen Müller .... egy fiatalembernek jósolt. Aszongya, hogy a lapok szerint nem fejezte be a tanulmányait, ami rossz, be kell fejezni azokat. A másik: látja a lapokból, hogy a fiatalember azon töpreng, hogy esetleg külföldön vállalna munkát. A kártyajós szerint ez nem jó ötlet mert a.) ott sem fonják kolbászból a kerítést b.) jövõre gazdasági fellendülés várható Magyarországon, ami okafogyottá teszi az elvágyódást.
Szavamra mondom, ezeknek a kártyavetõknek több eszük van, mint az összes közvéleménykutatónak, elemzõnek, politikusnak és újságírónak EGYÜTTVÉVE!
<#nyes>

Meg ott van a 4-es metró, a világ legdrágább metrója...
Ennek ellenére optimista vagyok. Ha sikerül visszaszerezni csak az utóbbi 10 évben csak a "magánnyugdíjpénztár" nevû piramisjátékba átszivattyúzott 3000 milliárd forintot, már az is nagyot lendít Magyarország fejlõdésén.

De ez is olcsóbb volt, mint a Margit-híd felújítása!

<#papakacsint>

+OFF
Innen vettem a HU adatot.

OFF
A spanyolok3,75 milliárd forintért építenek 1 km szupergyors vasútvonalat.

Nálunk 1 km autópálya építésének költsége kb. ugyanennyi.
Volt régen egy olyan terv, ami aztán elhalt: kombinált fuvarozás.
A lényege az lett volna, hogy az országhatáron a kamiont konténerestõl vasútra rakják, átviszik az országon, és a másik végénél leteszik.
Ez elõnyös és olcsó lett volna a magyar közutaknak, de a fuvarozó cégeknek is, mert a vasúton nagyobb sebesség érhetõ el.

Kb ezt hívják ajándékozó kultúrának.
A tranzakciókat nem gazdasági, pénzügyi, profit maximalizálási alapon csinálják az emberek, hanem mert ez van a természetükben. Volt erre valami pszichológiai kutatás, az jött ki hogy az embereknek a 90-százalékára nem jellemzõ a harácsolás, az hogy, az egyes tranzakcióknál is nem próbálnak mindig pozitívan kijönni, hanem a tranzakciók összessége a társadalmi státuszuk fenntartására megy. Mint ahogy a valóság is ez, az emberiség kisebbik része birtokolja a vagyon nagyobbik részét és mással sem foglalkozik. Nem akarok nagyon biológiai alapú, valakik ellen szóló ideológiát gyártani, de ezek a tapasztalatok megpendítik bennem ezt a húrt.

Az ajándékozó kultúrában a hírnév, a státusz számít, a pénznek nincs szerepe. Példa erre szinte minden kisebb közösség, ahova nem próbálják bevinni a pénzt, vagy az internet, ahol az emberek rengeteg idõt töltenek el csak úgy, közben egymásnak kisebb nagyobb segítségeket tesznek, de még a gazdagok exkluzív, vagy jótékonysági klubbjai is.

Ez az egész dolog azért ma is lépten-nyomon tetten érhetõ, nem csak az õsközösségben, de valahogy kimaradt kukacos tanulmányaiból, pedig amikor itt lóg, õ is pont ezt csinálja.
<#nyes>

És tegyük hozzá, hogy az állam súlyos pénzeket fizet ki az M$-nek, miközben irodai alkalmazást szabad szoftverrel is meg lehetne oldani, sokkal olcsóbban.

És ez mindenhol így van a Világon.

Innen érthetõ a M$ kicsit lazább warezpolitikája is. Etessük be a fejlõdõknél a tömegeket, hogy amikor 10 év múlva visszajövünk, már az állammal, a nagyvállalatoknál simán megköthessük a szerzõdéseket.

Ejj, de nem szeretem én ezt a felfogást. Bár ügyeskedem én is, de én szerintem különb vagyok a korrupt politikusoknál. Egyrészt az én ügyeskedéseim sokkal kevesebb embert érintenek, másrészt a kevesebb embert sem olyan mértékben, harmadrészt pedig a bûnök gyakorisága sem mindegy.
Szóval szerintem nem lehet azt mondani, hogy a kis bûn is bûn, a nagy bûn is bûn, ezért a kis bûn egyenlõ lenne a nagy bûnnel.
Álljon itt egy példa. Az ötéves móricka elvett egy csokit a boltból. Sztálin meg éhenhalasztott 50 millió embert. Most mondjam azt Mórickának, hogy Móricka fiam, te pont ugyanannyira bûnös vagy, mint Sztálin? Ezt remélem te se hiszed el. Így remélem az átlagpolgár-korrupt politikus egyenlõ bûnösségét sem.

"Nyomás a barikádra, talán ledöntitek az uralkodót, hogy ti lehessetek ugyanazok. Volt már ilyen párszor, mindig fenomenálisan jobb lett tõle (kac-kac). Kár, hogy most épp nincs konkrét uralkodó, de szorgalmas kereséssel biztos találsz valakit, akit fel lehet akasztani, vagy aki keres neked ilyet. Azzal elleszel egy darabig."

Ez megint más, ez az anarchia vagy demokrácia.


A szezont ne keverd a fazonnal, a kommunizmus-kapitalizmus a gazdaság ideális mûködésére ideák, míg a diktatúra-arisztokrácia-demokrácia-anarchia az az államszerkezetre egy rendszer.
Ill van még a jobboldal baloldal. A jobboldal az ugye a kisebbség védelmét a tömeggel szemben, szóval ilyen emberi jogos baromságokat jelent, a baloldal meg a tömeg védelmét a kisebbséggel szembent, vagyis demokrácia, tömeguralom, meg hasonló badarságokról szól. Ezért is érdekes, hogy pl a jobbikra miért mondják, hogy szélsõjobb, amikor az nagyon durván szélsõbal, ( szélsõbal: minden lehetséges eszközzel elérni, hogy a többségnek jó legyen, akár a kisebbség kárára ), és hogy a kommunizmust miért rakják a szélsõbalba, mikor a jobb- meg a baloldal közösségideológiák, a kommunizmus meg ugye egy gazdasági rendszer.

Szóval:
Bal oldal: a közösség védelme (vagyis demokrácia), szélsõbal, a közösség védelme bármi áron.
Jobb oldal: az egyén védelme, az egyén szabadsága, szélsõjobb: az egyén totális szabadsága (anarchia másnéven).

Nagy vonalakban ennyi, ahogy én értelmezem. Mások másképp értelmezik ezeket nálam.

"Onnan nem rinyálnál az élettér-csökkenésen."

Hatalmas mellé. Az emberek nagy többségében ( persze benned nem ), de igen rossz érzést kelt a tudat, hogy nekik legalább van kajájuk, míg a földön máshol meg gyerekek halnak éhen. Ezt az érzést kommunizmusnak hívják, hogy én megosztom azomat, amim van, azokkal, akiknek nincs, feltéve persze, HA a többiek is megosztják ( hülyebalfék nem vagyok persze, hogy egyedül osszam meg a tulajdonomat ). Elég nehéz lehet neked elhinned, de rengetegen az életüket áldozták ezért, hogy megoszthassák azukat, amiük van, azokkal, akiknek nincs. A kommunizmus szinte mindenhol forradalommal, a többség akaratával került hatalomra. ( én is kommunista vagyok. És én nem irigylem azokat akik jobban élnek nálam, nekem van kajám, innentõl kezdve akárkinek akárhány dzsakuzzia lehet, LE-SZA-ROM. Én csak azokat sajnálom, akik éhen halnak. )

Ez igazából azt a nagyon veszélyes kérdést teszi fel, hogy az erkölcs az tulajdonképpen csakis azt a célt szolgálja-e, hogy fenntartsa a vagyoni különbséget a gazdag és szegény közt? Hogy ez csupán agymosás, betanítás-e. Hisz jól érezzük magunkat ha jót teszünk. Te idomítottál már kutyát? <...>
Ez nagyon veszélyes gondolat, én azt hiszem a kérdések feltevésénél megállok.

"Még hogy te nem vagy õskomcsi? 😊 Ott van a munka marxi értékelmélete, vegytisztán: a Windowsnak van egy reális ára. Háppersze. Gondolom hatóságilag kéne szabályozni. Vajon miért fizettél érte annyit, ha neked nem ér annyit? Még csak nem is volt kötelezõ megvenni."

Mert kötelezõ megvenni, te gyökér! Mert mentek az aktatáskás emberek az Osanba, Teszkóba, a SONY-hoz, az IBM-hez, a Dellhez, az Acerhez, az Asushoz, leraktak egy táskányi pénzt, és elmentek. És nem lehet(ett) nem windózos szgépet kapni. ( állambácsit szánt-szándékkal hagytam ki. Az állambácsi az tulképp egy vesztegess meg feliratú szervezet, nem érdemes azon gondolkozni, hogy sokezer iskola sokszázezer számítógépén mért van windows (akár több is)... És ez csak Magyarisztán, ha ezt az egész világra vetíted, megkapod, hogy honnan van BG vagyona )

Köszike!

Szal rosszak-e a gazdagok?
Én nem úgy mondanám, hanem úgy, hogy valójában azokkal a módszerekkel, amiket az iskolában tanítanak, nem lehet meggazdagodni. Ó de hülye vagyok! Ezt nem én mondtam, hanem Bill Géc!<#nyes>

Szóval a meggazdagodás a mai világban mondjuk úgy irracionális, ha nem is törvénytelen, de nem szabályos. Ami azért érdekes, mert azt mondják, hogy a (pénz által biztosított) szabadság és a törvény világában élünk, elvileg, de ugye ha a gazdagságot irracionálisnak fogadjuk el, akkor ez értelemszerûen nem igaz.

"A gyakorlatban az összes próbálkozás megbukott, amely a közösség elvét próbálta maradéktalanul érvényesíteni, és azok is, ahol az egyén érdekei kizárólagosak. Lehet nem szeretni, de az optimum valahol a kettõ között van. Egy jó rendszer azt éri el, hogy az optimumot finomhangolhatóvá teszi, tehát engedi, hogy a környezettõl függõen változzon. A demokrácia a legjobb ismert berendezkedés, ami hangolhatóvá teszi a közösség és az egyén viszonyának szabályozását."

Szerintem pedig a lehetõ legrosszabb dolog van a kettõ között. Olyan rendszer van a kettõk közt, hogy neked az a legnagyobb problémád, hogy hogy fér el a TV-d, nem-e kell-e lebontani a falat, míg máshol az emberek éhenhalnak. Ennél akarva sem lehet elképzelni rosszabb rendszert. Mind egy kommunizmus, mind egy anarchizmus messze-messze sokkal jobb volna.

Ehhez meg csak annyit, hogy 2008-tól mindenkinek olyan 20-30%-ot vesznek ki a zsebébõl a spekulánsok, vagy az õ általuk okozott kár enyhítésére, persze azon felül, amit eddig is kivettek.

Ezt jól összefoglaltam, de csak azt tenném hozzá, hogy a népesség növekedésnek különbözõ fázisai vannak. Ha egy társadalom eljut egy bizonyos iskolázottság, kultúrális szintre, és még más szórakozást is adnak az embereknek, mint a naplemente utáni prütykölést, akkor érdekes módon a népességnövekedés eddig mindenhol megállt.

De tényleg jól összefoglaltad.
<#eljen>

Ami a spekulációt meg a nagyon gazdagokat illeti:

Képzeljük el, hogy a fizetésünknek 10 %-át minden alkalommal kötelezõen átadjuk egy olyan embernek, aki milliárdokkal rendelkezik, 200 méteres luxusjahtja van, meg 10ezer szobás villája egy 100 négyzetkilométeres erdõ közepén.

Kérdem én a spekulánsok itteni védõit: õk átadnák a pénzüket a semmiért cserébe?
Mert az átadott pénzükért nem kapnának semmit! Sem oktatást, sem orvosi ellátást, sem utakat és vasutakat, sem közbiztonságot, stb.

Nekem az az érzésem, hogy az itteni spekuláns- és dúsgazdag-védõk tiltakoznának a legvadabbul, ha valaki ilyen módon kiemelne a pénztárcájukból minden alkalommal mondjuk 10 %-ot és a saját céljaira eltenné.

Akkor felteszem a kérdést: ha UGYANEZT pénzügyi trükkökkel csinálják, akkor elfogadhatóvá válik? Ne vicceljünk.
Aki a saját erejébõl és szorgalmából gazdagszik meg, az ellen szerintem senkinek sincs kifogása. De ha trükkökkel, kapcsolatokkal, a "jókor voltam jó helyen" módszerekkel fölözi le a mások verejtékes munkájának eredményét, az már szerintem durva disznóság.
A kérdés itt az: mi az, amit elvesz a közösbõl, és mi az, amit visszatesz bele? Arányban áll-e egymással ez a kettõ?
Továbbá: az az átcsoportosítás, amit végez, milyen irányba hat? A fejlõdés irányába-e (pl. magán-ûrhajózás) vagy a még nagyobb pénzlenyúlások elõkészítése és egy csomó döntéshozó megvesztegetése? Nagyon nem mindegy.

Szép. Én élnék a te világodban 😊 ( én is komcsi vagyok amúgy )

A gondolatot viszont, hogy mindenkinek a munkahely közelében kéne laknia, érdemes lenne megjegyezni. Nagyon. Ezzel a gondolattal még sosem találkoztam, pedig annyira iszonyúan triviális, és iszonyúan hasznos lenne, hogy az elképesztõ. Hisz az embernek végülis teljesen mindegy, hogy hol lakik, akkor már miért ne lehetne az ember háza a munkahelyéé? Ez ha törvénnyel leszabályozódna, nagyon jó lehetne.

A pár napja feltett kérdéseimre -- pedig nagyon leegyszerûsített kérdések voltak -- semmilyen érdemi választ sem kaptam.
Õszinte legyek? Nem is vártam. Ugyanis ezekre a kérdésekre a nagyvilágban sem adnak választ. (Ha a sötétzöld filozófia talaján próbálunk válaszolni, akkor NINCS VÁLASZ.) Helyette nyomatják az agyunkba az IGÉT. A fogyasztás (életminõség) visszafogásáról.
Justil volt olyan õszinte, hogy ezt nyíltan elismerte. A többiek hantáztak egy nagyot.

A vita meg elment a társadalom-gazdaság irányába, ami nem baj, de most elõbb pár szempont:

1.)
Sokan úgy gondolják (komoly közgazdászok is) hogy azért kell termelni, mert különben megakad a gazdaság. (és az eszükbe sem jut, hogy az emberi szükségletek irányából közelítsenek)

Ez a baj. Ez összefügg a kamatozó hitelpénz alapú gazdasági rendszerrel, de errõl késõbb.
Igen nagy baj, hogy az önmagukat környezetvédõként felcimkézõ emberek sem teszik helyre a gazdaság sorrendjét: a gazdaságnak az emberi szükségleteken kell alapulnia, és azokat kielégíteni, NEM PEDIG -- a pénz forgását biztosítandó -- mindenféle módon (pl. reklámok) az emberi fogyasztást utánaigazítani a termelésnek.

2.)
Ide tartozik a túl pazarló, divatjellegû BIRTOKLÁS. Amikor a valós szükséglet helyett divat szempontok miatt váltják a mobiltelefont, autót, mosógépet, ruhát, cipõt, kicserélik a (hõszigetelt) ablakukat egy ugyanolyan hõszigetelésõre, de divatosabbra, stb..stb.
A lakásukat/házukat x évente felújítják, amitõl nem lesz jobb, csak máshogyan néz ki, mert már unják az 5 évvel azelõtt felrakott fürdõszobai csempét, vagy a kád színe nem tetszik...

Nagyon sok drága mûszaki cikk szerencsétlenül rövid élettartamra van tervezve, és ezen élettartam lejártakor javíthatatlan. Részben a konstrukció miatt, részben az alkatrészhiány miatt. A gyártónak az az érdeke, hogy újat vegyél, és a sok CO2 hantával elfoglalt fõmocsok elfelejt erre törvényt hozni.

3.)
Azt nem nehéz kiszámolni, hogy a JELENLEGI gazdasági-technológiai rendszer mellett nem lehet a Földön 7-10 milliárd ember életminõségét huzamos idõn át (százezer évek) fenntartani.
Innem azonban logikailag (is) KÉT IRÁNYBA lehetne továbblépni:
-- Nem továbbfejlesztve a jelenlegi rendszert, visszafogni a "fogyasztást" (a REÁLIS szükségletek szintje alá)
-- A jelenlegi nyugat-európai életminõséget biztosítani 8 milliárd embernek, a szaporodás korlátozásával és a gazdasági-technológiai rendszer továbbfejlesztésével.
Amit én nagyon furcsállok: mindenki az elõzõ bajusz szerinti utat tekinti járhatónak?

Már sokan és sokszor leírták, hogy mit kellene tenni, de ez sajnos nem jut el a döntéshozókig.

Ezzel szemben gõzerõvel folyik a lakosság beleszoktatása az életminõség csökkentésének gondolatába. És sajnos a rövid emlékezetû birkanépnek mindent le lehet nyomni a torkán, ha kellõ lassúsággal hajtják végre a változtatásokat. A birkák ugyanis nem egy általuk lehetségesnek és helyesnek tartott életminõséghez, helyzethez viszonyítják a sajátjukat, hanem az emlékezetük által átfogott idõbeli elõzõ helyzetükhöz. Ez targédia.

4.)
A népszaporulat korlátozásának kérdése.
Teljesen felesleges a fehér ember által lakott országokban a népszaporulat korlátozásáról beszélni, miközben a világ többi részén évente több tízmillió fõvel nõ a lélekszám.
Valami okból arról még beszélni sem szabad, hogy ezekben az országokban kellene csökkenteni a népszaporulatot. Ez a téma vörös posztó ugyanazon mocsadékok szemében, akik a fehér emberek lassú pusztulását teljes közönnyel szemlélik (talán még örülnek is magukban)

5.)
A mai gazdasági rendszer a KAMATOZÓ HITELPÉNZEN alapul.
Óriási hatalom ál e gazdasági rendszer mögött, és érzésem szerint a világ folyó leigázása (Irak, Afganisztán, Szerbia eltiprása, Irán folyamatos fenyegetése) mögött is elsõsorban ez áll. (a kõkorszaki gazdaságokkal nem foglalkoznak, csak a közepesen fejlettekkel)

A lassan világhatalommá váló közös pénzügyi irányítás igyekszik mindenkit besorolni ebbe a rendszerbe.
Ennek oka kell hogy legyen. Azonkívül, hogy a történelemben minden agresszív ideológiára hasonló törekvések jellemzõk (és ezek a saját fennen hirdetett eszméiket is csupán a tömegek vakítására használták), létezhet még egy ok:
a kizárólagosságra törõ, önmagát a legjobbnak tartott ideológiai alapú hatalmakban mindig munkálkodik egyfajta rettegés: mi van akkor, ha mégsem mi vagyunk a legjobbak? Mi van, ha egyszercsak kiderül, hogy az egész rendszerünk szar, és egy másik -- akit nem tapostunk el idõben -- fölénk kerekedik?

És eltapossák, mielõtt bizonyíthatna.

Ez korábban nem okozott nagy gondot, mert egyetlen ideológia ill az arra épülõ hatalom sem terjedt túl nagy részére a világnak. Emiatt mindig maradtak versenytársak.
Mostanra ez a helyzet sajnos változott, és ebben rejlik rettenetes veszélye.

6.)
A környezetvédelem mint a világhatalomra törekvõ oligarchia ideológiai fegyvere.

Nos, ez eléggé észrevehetõ. ENNEK a környezetvédelemnek DOGMÁI vannak, amelyeket nem az érvek, hanem az ismétlésszám dögönyöz a lakosság agyába.
Ez a környezetvédelem egyfajta vallás jellegzetességeit mutatja. Fõ funkciója az emberek önkéntes életminõségcsökkentésének a segítése.

De van még egy funkciója: a világvallás jellege. Ne feledjük, hogy a Föld lakossága sokféle vallást követ, és egyik népre sem lehet ráerõszakolni a másik már létezõ vallását.
Újat kell tehát kitalálni, és ráadásul az -- kezdetben -- nem lehet szemet szúró mértékben vallás jellegû. Csak így lehet elfogadtatni a százféle valású 7 milliárd emberrel.
Bármely birodalom, amely hosszú távra szeretné bebiztosítani magát, az két dolgot tehet: erõs hadsereggel biztosítja részeinek hûségét, és közös vallási-ideológiai eszmerendszert vezet be. (Ez utóbbival sok költséges hadseregfejlesztés megtakarítható, amellett a túl erõs hadsereg az uralkodó fõ vetélytársa is lehet)

7.)
Mit lehet tenni?
Nem tudom. Az egyén szinte semmit sem tehet. Vannak tiltakozók, szkeptikusok, akik nem dõlnek be ennek a moslékhatalomnak, de sajnos kevesen.
Ígyhát marad az ige hirdetése. Minél több embernek felnyitni a szemét, minél több emberben elhinteni a kételyt a hazugságok iránt, mert ha elkezdenek gondolkodni, akkor már nyert ügyünk van.
Minél többen megkérdõjelezik ezt a hazugságáradatot, és felteszik a kérdést: tényleg nincs már út, csak az életminõség visszafogása? Tényletg nincs már út, csak a céljainkkal, terveinkkel, álmainkkal való végleges leszámolás, és a mások által a szánkba rakott (ócska!) célokért való harc? Tényleg nincs más út, mint a lemondás a házunkról, az autónkról, a mosógépekrõl, a napi 24 órán át rendelkezésre álló villanyáramról, az autó által biztosított mérhetetlen mozgásszabadságról és lehetõségekrõl, az évente egyszeri 1hetes üdülésrõl? Tényleg nincs más út, mint a hajnali 4-kor kelés és napi 3+3 órás (oda-vissza) gyûlöletes tömegnyomor-közlekedés (amit "természetesen" közösséginek kötelezõ nevezni B+)
Tényleg nincs más út, mint a szegénység, a tudatlanság, a mai szemmel nézve mérhetetlen nyomor, a babonák, az elnyomottság, a céltalan élet?

Az meg persze véletlen sem lehet, hogy nem én vagyok a béna, hanem a rendszer rossz?

A rendszer persze jól mûködik, mindenki, aki tehetséges, avagy eléggé leszarja a többieket sikeres lesz, aki meg béna, az meg nem.. ugye?

"Ha megfullad, akkor bûnös volt."

Fordítva. Ha megfulladt akkor volt ártatlan.

"Az viszont tisztán lejött a szövegedbõl, hogy a "gazdagok" hibásak mindezért és az átlagember semmiért. Mindig furának találtam, amikor valaki spontán nyomja a marxista dialektikát, fullextrás osztályharccal, ahogy kell, pedig amit ebben a fajta kapitalizmusban szeretni lehet, az épp az, hogy belõled is lehetne vagy lehetett volna gazdag ember. Ki volt például Bill Gates harminc éve?"

Kicsit elcsúsztál. Azt jól látod, Nexus úgy látja, hogy a gazdagok a rosszak. Hogy valami azt okozza, hogy aki gazdag, az csak mások kárára lehet az. De akkor nem értem ezt az egész kirohanásodat. Miért akarna Nexus gazdag lenni? Mások kárára? Igen, õ is lehetne gazdag, de õ nem akar mások kárára az lenni. Kb ezt írta Nexus.

szerintem az egyensúlyi ár árváltozáskori irányának semmi köze se a válságokhoz (hogy jön ez egyátalán ide?), se pedig a piaci szereplõk számához. monopol viszonyoknál ugyanúgy mûködik, csak magasabb (ugye dupla) szinten stabilizálódik.

mindemellett sehol nem látom a választ a kérdésemre. miért halnánk bele az energiafüggetlenségbe?

Hát nekem nem jönnek be a mangababák. Sokkal rózsaszínûbben látnám a világot, ha a világ következõ urai magas svéd dögösbögyös ikerpár képében akarnának a rabszolgájukká tenni. Mondhatni alig várnám!
<#vigyor>

"Az átlag magyar aki havi 100-150eFt-ból él (és igen ez az átlag), világviszonlatban bõven az átlag felett van."

Jó lesz az a felének/harmadának/negyedének is. Esteleg: ennyibõl él egy átlag magyar család.

Neked van gyereked? Olyan, aki mittudomén, 20-40 év múlva fog élni, dolgozni, alkotni. Ha nem nem vigyázol, õ nem fog élni, alkotni, mer éhen fog halni. Ennyi.

Én ezt mondom már 10 éve, amikor majdnem feleségül vettem egy kínai kislányt. :-D

<#nyes>
Ez kb. azt jelenti, hogy a kínai gazdaság és a belsõ piac az eddigi extenzív pályáról szépen átmegy intenzív növekedési pályára. Az elsõdleges tõkefelhalmozás kínai módjának idõszaka a végéhez közeledik.

Ahogy a cikkben is írják. Az alapvetõ szempontot a belsõ tényezõk jelentik. Kb 10 év alatt meg fogják erõsíteni annyira a belsõ piacukat, hogy csak minimális mértékben fognak a nyugati fogyasztástól függeni, és akkor azt csinálnak velünk, amit csak akarnak.

Szal még van kb 10 éve a nyugatnak arra, hogy valami új gazdaságpolitikát kitaláljon.

"A Soros-féle elmélet szerint az árak a pénzpiacokon nem szükségképpen az egyensúly irányába tartanak. Nem csupán passzívan reagálnak a kereslet és a kínálat alapvetõ követelményére, hanem többféleképpen befolyásolják is azokat. Kétirányú folyamatról van szó: az elfogult piaci felfogás és a kereslet/kínálat közötti kölcsönhatásról, mely a piacokat eltávolíthatja az egyensúlytól. Minden konjunktúra és hanyatlás valamely alapvetõ változással veszi kezdetét, például az internet elterjedésével, amit aztán az új trend félreértelmezése követ az árak terén. Eleinte ez a félreértelmezés erõsíti mind a trendet, mind magát a helytelen értelmezést. A téves értelmezést aztán egyre inkább kezdik felismerni, a felfogás változása pedig befolyásolni kezdi az alapvetõ feltételeket az ellenkezõ irányban. A piaci ártrend azon nyomban megfordul. Az áreséssel együtt a hitelfedezetek szintén zuhannak. A fedezetek tulajdonosainak nyomott áron kell túladniuk rajtuk, hogy minimális készpénzhez vagy tõkéhez jussanak, az ilyen eladások pedig a piacot átlendítik a másik irányba. A zuhanás rövidebb és gyorsabb, mint az azt megelõzõ konjunktúra."

Soros óva int a pénzvilág további virtualizációjától, amibõl azért õ is vastagon kivette a részét, õ mindig rájátszott ezekre a trendekre, amik szélsõségessé tették a pénzpiacot ebbõl lett a haszna, még a legutóbbi válság idején is.

Egyfajta új paradigmát hirdet: "A globális felmelegedés megakadályozásához szükséges invesztíciók helyettesíthetik az amerikai fogyasztást a világgazdasági motor szerepében."
Ez igaz is lenne, ha a bankok megmaradtak volna azon a szinten, hogy csak egyfajta likviditást adnak a vevõnek és a termelõnek, hitelt ahhoz, hogy a tranzakciók végbemenjenek. Azonban jelenleg az olcsó hitelekkel olyan fogyasztásra ösztönzik a vásárlót, amire neki nincs is szüksége, ez végül is még jó is. Másrészt a társadalom aránytalan fejlõdése, polarizácioja miatt a társadalom jelentõs része nem lesz képes aztán soha visszafizetni ezeket a hiteleket.
Az, hogy a globális felmelegedés megakadályozására olyan invesztíciókat csinálunk, aminek árát egyszerûen le kell írnunk, mert a Földanyán nem hajthatjuk be a követeléseket, a rendszeren semmit nem változtat, mert az is behajthatatlan követeléseket fog eredményezni.

A gazdaság alapvetõen a termelés és a fogyasztás egysége. Régebben mivel nem volt a gazdaság megszervezéséhez, az erõforrások nyilvántartásához olyan eszközünk, mint manapság a számítógép. Szükség volt egy olyan médiumra, ami az erõforrásokat jelképezte a gazdasági ciklus megszervezésének ideje alatt.
Ma erre nincs szükség. Az interneten millió olyan kis tranzakció zajlik, amiért régebben fizetni kellett, az interneten történõ alkotó, termelõ tevékenységhez viszont nem kell pénz.

A modern gazdaság egy olyan õskövületet (a pénzvilágot) hordoz koloncként a nyakában, ami ma már akadályozza a mûködését.

Nos, örömmel jelentem, hogy a kínai hírszerzés is olvassa a fórumunkat - ami amúgy természetes - és aggodalmaid meghallgatásra találtak.
<#nevetes1>

Valamit nem értek, legyetek szívesek magyarázzátok meg nekem:
Mind tudunk a színesfém lopásokról.
Legutoljára ezt a hírt olvastam róla.

Ha ezeket a rongálásokat az al-Kaida követné el az terrorizmusnak minõsülne, de ezek a rablók évek óta garázdálkodnak, közérdekû üzemek mûködését zavarják meg súlyosan, néha több ezer ember életét befolyásolva, és nem történik semmi drasztikus. Pedig ez is terrorizmus!
Ti értitek ezt?

Ja, a közgáztankönyvekben van ilyen. Csak ha minden a közgáz tankönyvek szerint menne, akkor valszeg nagy világválságok sem lennének.

A gyakorlat meg más. Annyiban jogos a dolog, hogy ma az árképzés virtuális, de nem a piacon kialakított árfolyam az alapja, hanem épp az árral próbálnak a cégek a piacon manõverezni. Nem annyit fizetnek az emberek alapból, amennyi a költségek szerinti + 10% profitból számítható ár, hanem annyit, amennyit az eladó, mint követelést érvényesíteni tud. Ma nem a hagyományos értelemben vett adás/vétel zajlik. Hanem az áru egy indok, amire hivatkozva a két fél megpróbálja a követeléseit maximalizálni. A tõkések szinte minden üzletet így fognak fel. A szerzõdések valójában sokkal inkább csak opciók, alap a további alkura.
Aztán ugye sok cég egyszerûen piacot akar szerezni, hogy aztán adott terméken keresztül más termékeit a vevõre tukmálhassa. Elterjeszt egy terméket, ami csak a saját termékeivel kompatibilis, azért meg a gatyádat is lehúzza.

A luxustermékeknél ráadásul az ár gyakorlatilag a termék része. Adott termék azáltal lesz értékes, mert drága. És nem attól lesz drága, mert sokba kerül az elõállítása. Lásd Apple termékek, vagy Nintendo Wii.
Egyik bicikliboltos ismerõsöm járt így. Volt egy raklap bicajosgatyója, amit sehogy nem tudott eladni, hiába vitte a béka segge alá az árakat. Aztán amikor ez az út nem jött be felemelte az árakat. 1 hét alatt mindet elvitték.

Az olajár is jó sok mindentõl függ, legfõképp, hogy az OPEC hogy alakítja. Ami gyakorlatilag egy hivatalosan mûködtetett kartell. Õk sokkal inkább asszerint alakítják az árakat, hogy hosszútávon mennyit tudnak kivenni a piacból, de azt mind kiveszik. Ha csökken a fogyasztás el fogják érni, hogy növekedjenek az árak. A 90-es években folyamatosan a béka segge alatt volt az olaj ára, pedig a kereslet egyre nõtt, pláne hogy olcsó volt az olaj.
Aztán a végterméknek van egy hatalmas adótartalma, amit az államok fölöznek le. Amerikában ez az adótartalom elég minimális, így gyakorlatilag központilag támogatják ezzel a saját gazdaságukat, mert nincs olyan szintû ehhez kapcsolódó elvonás.

Igaz lenne a mainstream gazdaságpolitika, ha egy fenntartható kiegyensúlyozott fejlõdést eredményezne mindenhol. De nem ez a helyzet. Persze õk azt mondják, hogy az elvek jók, csak a megvalósítás valahogy mindig eltér az ideálistól.

Szerintem: A globális klímaváltozást NEM az ember okozza, teljesen tök mindegy hogy mennyi CO2-õt pumpálunk a légkörbe. A Nap intenzitása ciklikusan változik ennek függvénye a Föld klímája. A fõ gond a túlnépesedés és az erõforrások csökkenése. Itt elsõsorban nem a kõolaj a gond hanem a termõföld és ami az IVÓVÍZ. Tök mindegy hogy 200 év múlva mi lesz ha addig az emberiség kiírtja egymást ezekért. Szóval amíg nem lehet ivóvizet olcsón elõállítani a óceánokból addig az a szûk keresztmetszet.

ahogy én tanultam a kereslet növeli az árat.

normális (és manapság még nem megtérülõ) rendszerekkel elérhetõ az energiafüggetlenség még itt, kontinentális viszonyok között is.

akkor mibe halunk bele?