Eltemetett életet rejthet a Nili Fossae
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#37
Az Ingyexen volt egy hír, hogy az afgán bankrablók lefejeztek (õröket). Oda beírtam, hogy "El akarok menni a Fõdrõl!".
Szerintem te is csak azt olvashattad.
Szerintem te is csak azt olvashattad.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#36
Pedig én innen el akarok menni! 😊). Egy olyan bolygóra, ahol nem akarja az ember kinyírni a saját élõhelyét. Ha tudtok ilyet, küldjetek egy privátot, mennék én is. És ismerek néhány normális embert 😊. De maradnék is, ha a köcsögöket teleportálja valaki. 😊))
#35
temeg olvasd el ezt -> #11
~~o ~~o ((O))o~~ o~~
#34
Igen, ez olyan, mint a szexpartner. Az elsõt nehéz megszerezni, utána dõlnek, mint ... szóval dugába dõlnek. :-D
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
De lehet, csak elõ kell fizetni vip tagságra.😄
#32
1 fényév is..ezt szerettem volna írni, csak ebben a nyamvadt ezer éves motorban nem lehet javítani semeddig sem.
#31
Igazából tök mind1. ' kiba fényév is kifog rajtunk, nem is kicsit 😊)). Ha meg tudnánk oldani azt az egyet, akkor a 13 milliót is..gondolom..😊.
#30
Idézem:
"A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllõs spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérõje 30 kiloparszek (97 800 fényév, azaz 9,5·1017 kilométer), legnagyobb vastagsága 5 kpc (16 300 fényév). A Földrõl két spirálkarját, az Orion- és Nyilas-kart látjuk."
Ha már olvasni sem tudsz....
"A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllõs spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérõje 30 kiloparszek (97 800 fényév, azaz 9,5·1017 kilométer), legnagyobb vastagsága 5 kpc (16 300 fényév). A Földrõl két spirálkarját, az Orion- és Nyilas-kart látjuk."
Ha már olvasni sem tudsz....
#29
Tudom hogy hatalmas akadályokat kell leküzdeni de egyszer már tisztázhatnák végleg hogy volt élet vagy nem volt élet ezek a feltételes módok hogy lehetséges meg valószínû meg elképzelhetõ dumák már unalmasak.
#28
és mikor írta a vastagság szót? 😄
#23: igen kishaver. baj van. ..
#23: igen kishaver. baj van. ..
~~o ~~o ((O))o~~ o~~
az tetszik, hogy abból indulunk ki, hogy ha a földön ez marad a mikróbákból akkor ott is ennek kell lennie. Így macerás lesz bármit is megtalálni 😊
Mi ott most víz alapú életett keresünk, de mi van ha a Mars légkörében nem volt oxigén és ennek hiányában teljesen mássá alakúlnak a dolok?
Kíváncsi vagyok, hogy mikor találnak ott bármit is...
Mi ott most víz alapú életett keresünk, de mi van ha a Mars légkörében nem volt oxigén és ennek hiányában teljesen mássá alakúlnak a dolok?
Kíváncsi vagyok, hogy mikor találnak ott bármit is...
#26
Az a baj ezekkel a marsi fosszíliákkal, hogy ha találnak is valamit, egy milliárd éves kövületbõl marha nehéz lesz megmondani, hogy milyen is volt az ottani élet. A Földön csak azért van valami fogalmunk, mert ismerjük a mai utódaikat. Egyáltalán, ilyen mikrofosszíliákat vizsgálni is csak a Földön lehetne, mert egy komplett elektronmikroszkópot aligha lehet a szondához csomagolni. Szóval szép, hogy szálljon le oda az MSL, de amíg egy nagyobb szonda haza nem tudja hozni a kavicsokat, nem sokat érne.
#25
A relativisztikus idõrövidülés csak attól függ, milyen közel haladunk a fénysebességhez. Elvileg negyven év ûrhajóban töltött idõ alatt a látható Világegyetem széléig is el lehet jutni, csak ehhez egy kisbolygónyi antianyag tömegével összemérhetõ energiát kell felhasználni üzemanyagként. A Földön persze közben milliárd évek telnek el - kérdés, ki vállalná ezt a jövõbe tett idõutazást. (Vagy ki nem? 😊)
Lemnek van egy jó regénye egy ilyen Földre hazatérõ ûrhajóról, meglepõ módon "Visszatérés" címmel. Na persze abban csak úgy száz évnyi dilatáción esnek át.
Lemnek van egy jó regénye egy ilyen Földre hazatérõ ûrhajóról, meglepõ módon "Visszatérés" címmel. Na persze abban csak úgy száz évnyi dilatáción esnek át.
#24
Ne kapd fel a vizet!
A srác a Tejút átmérõjét, és a vastagságát keveri össze.<#taps>
A srác a Tejút átmérõjét, és a vastagságát keveri össze.<#taps>
#23
Én írtam bele anno.
Valami baj van, kishaver?
Valami baj van, kishaver?
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#22
Én meg a kérdõjelet felejtettem le..😄. Helyesen:"A 97000 sem sok, ha azt a nyolc percet vesszük alapul, ami a nap és köztünk van fénysebességben, és ezt átszámoljuk mai technológiával egy úrhajóra?" De teljesen mindegy a távolság ilyen mértékével foglalkozni, amikor nekünk még a belsõ naprendszer is hatalmas kihívás.
#21
Bocs, elírtam. A legszélesebb vastagság 16300 fényév. Azért ennyire nem kellett volna rajta rágódni. 😉
#20
HA létezne egy olyan ûrhajó ami fénysebességgel tudna közlekedni, az ûrhajó utasainak nem 97000 évig tartana a Galaxis átutazása. Az csak a mi szemszögünkbõl annyi. Azt nem tudom mennyi idõ lenne az utasoknak, majd egy témában jártasabb megírja. 😊
#19
De, az is kurva sok 😄
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#18
És ki viszi el a csápájt a galaxis másik végébe? 😄
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#17
a 97000 sem sok, ha azt a nyolc percet vesszük alapul, ami a nap és köztünk van fénysebességben, és ezt átszámoljuk mai technológiával egy úrhajóra.
#16
Akkor lehet, hogy a két legközelebbi rendszer közti távolság ennyi, nem tudom, de valami eget rengetõen nagy távolság.
#15
Ez nekem is szemet szúrt..😄DD. Most vagy másolni nem tud valaki, vagy a wiki cikk szar. 😊)
#14
"Diameter 100,000 light years<1>
Thickness 1,000 light years<1>
Number of stars 100–400 billion (1–4×10^11) <2>❤️><4>" <- milky wayrõl
Amúgy az jó hír lenne, ha anno lett volna a Marson élet. Legalább tudnánk, hogy van esélye a Földön kívül is kifejlõdnie (bár az univerzumban nemtom ez mennyire lenne gyakori).
Thickness 1,000 light years<1>
Number of stars 100–400 billion (1–4×10^11) <2>❤️><4>" <- milky wayrõl
Amúgy az jó hír lenne, ha anno lett volna a Marson élet. Legalább tudnánk, hogy van esélye a Földön kívül is kifejlõdnie (bár az univerzumban nemtom ez mennyire lenne gyakori).
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#13
DontKillMe: 97000 fényév a Tejútrendszer átmérõje, legnagyobb átmérõje 16300 fényév, és kb. 200-400 milliárd csillag található benne.
??
97000 fényév a Tejútrendszer átmérõje
legnagyobb átmérõje 16300 fényév
namost nálam a 97.000 > 16.300. akkor most legnagyobb vagy teljes vagy legkisebb? vagy mi?
??
97000 fényév a Tejútrendszer átmérõje
legnagyobb átmérõje 16300 fényév
namost nálam a 97.000 > 16.300. akkor most legnagyobb vagy teljes vagy legkisebb? vagy mi?
~~o ~~o ((O))o~~ o~~
#12
vagy használhatnánk már végre a csillagkaput
~~o ~~o ((O))o~~ o~~
#11
moikboy: Teljesen igazad van, én csak viccelõdtem. 😊 Ettõl függetlenül tényleg jó, hogy ilyen komoly hasonlóságokat találtak. Igaz, nagy áttörés nem várok a dologtól, hiszen magam már eddig is bizonyosra vttem, hogy volt és van is élet más planétákon. A Föld nem egyedül van kitüntette az élet csodájával.
(Vehh... pár száz évvel ezelõtt írom ezt, már rángatnának is a máglyára, azt' gyútnának' alám. 😄 )
DontKillMe: 97000 fényév a Tejútrendszer átmérõje, legnagyobb átmérõje 16300 fényév, és kb. 200-400 milliárd csillag található benne.
(Vehh... pár száz évvel ezelõtt írom ezt, már rángatnának is a máglyára, azt' gyútnának' alám. 😄 )
DontKillMe: 97000 fényév a Tejútrendszer átmérõje, legnagyobb átmérõje 16300 fényév, és kb. 200-400 milliárd csillag található benne.
#10
"200-400 milliárd csillag található benne, átmérõje 30 kiloparszek (97 800 fényév), legnagyobb vastagsága 5 kpc (16 300 fényév)."
A Wikirõl.
A Wikirõl.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
A gond az, hogy minden oltári messze van tõlünk, vagy hozzánk. A mi képességeinkhez mérve. Ha jól emlékszem, a tejútrendszer, keresztbe (tehát a rövidebb felén) 13 millió fényév. Azaz egy fénysebességû hajóval is 13 millió évig tartana a rövidebb részén áthaladni. Egyszóval esélyünk sincs. Az esélyt kizárólag valami térugrás, térgörbület, vagy hasonló "csodában" látom
#8
Szerintem elkezdhetnének az Európára, a Titánra meg az Enceladusra is koncentrálni. Szerintem ott hamarabb találnának életet, mint a szomszédnál. Persze ez nem azt jelenti, hogy a Marsot el kell hagyni, hiszen jelenleg a Földön és a Holdon kívül ez az egyetlen égitest, ahová van esélye embernek eljutnia (és visszajönnie).
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#7
Olyasmirõl mondhatnak csak biztosat, amit megmértek, megvizsgáltak, leellenõriztek stb.
Például ilyen az, hogy alacsony a légnyomás a Marson, a légkör összetételét is tudjuk, a robotok megvizsgálták a talajt stb.
Az életrõl persze, hogy nem mondanak biztosat, hiszen amíg egy szonda mikroszkópjával nem találnak izgõ-mozgó amõbákat, addig csak feltételezésekkel szolgálhatnak. De éppen ezek a feltételezések azok, amik nyomán nagyobb eséllyel juthatunk egzakt eredményekre.
Ha joghurtot akarsz venni, akkor a sarki ABC-ben fogod megnézni, mert tudod, hogy ott elképzelhetõ, hogy van. Persze attól, hogy a feltételek adottak, még korántsem biztos, hogy valóban van joghurt a sarki boltban - mindazonáltal nagyságrendekkel nagyobb az esélye, hogy a boltban találunk joghurtot, mint annak, hogy az autószerelõ mûhelyében.
Valami ilyesmirõl van szó a kritizált kijelentéseknél is...
Például ilyen az, hogy alacsony a légnyomás a Marson, a légkör összetételét is tudjuk, a robotok megvizsgálták a talajt stb.
Az életrõl persze, hogy nem mondanak biztosat, hiszen amíg egy szonda mikroszkópjával nem találnak izgõ-mozgó amõbákat, addig csak feltételezésekkel szolgálhatnak. De éppen ezek a feltételezések azok, amik nyomán nagyobb eséllyel juthatunk egzakt eredményekre.
Ha joghurtot akarsz venni, akkor a sarki ABC-ben fogod megnézni, mert tudod, hogy ott elképzelhetõ, hogy van. Persze attól, hogy a feltételek adottak, még korántsem biztos, hogy valóban van joghurt a sarki boltban - mindazonáltal nagyságrendekkel nagyobb az esélye, hogy a boltban találunk joghurtot, mint annak, hogy az autószerelõ mûhelyében.
Valami ilyesmirõl van szó a kritizált kijelentéseknél is...
#6
Ha nem Afganisztánba lapátolnák a pénzt (és ez igaz az arabokra is úgy, mint az amcsikra) akkor már állandó emberi jelenlét is lehetne a Marson. Plusz minden szupermodell, szépségkirálynõ álma is beteljesülne (világbéke rulez). Demagóg tudom, de igaz.
Amikor eljő a Fehér Farkas tele, ne egyél a sárga hóból!
Ez ígyis úgyis izgalmas.
#4
Igen, a feltételes mód használatát - a politikusokhoz hasonlóan - már rendesen begyakorolták. 😄
#3
Ezek a tudósok mikorra mondanak már valami biztosat? Ahogy az Sg- t figyelem már annyi mûhold meg szonda kering hogy jó lenne valami ha csak pici is de biztosat állítani. Nehéz szakma tudósnak lenni de egy kis valóság remény már jó lenne.
#2
Ja. Napelemes...
A Marson nemcsak volt,hanem a mai napig van élet.