62
-
#22
Milyen alkalmazáshoz? Az utasszállításhoz szükséges 500-600 km/h-s sebességet és leglaább 20 fős kapacitást soha a büdös életben nem éred el ezzel. -
T0nk #21 Kb ugyanezt akartam írni a #8-as hozzászólásra.
Bár még hozzátenném azt is, hogy lássuk ki a gyorsabb. #8 futva, és úszva, vagy ez a repülő... Mert ugye ha nincs olaj, akkor kb marad a #8 által lenézett alternatívok mellett, ez a lehetőség. -
#20
"már a 41%-ot is elérték"
Laboratóriumban (lásd: "Research-cell"). A konzumer napelemek maximum (teljes napsütése időben, a napelemre merőleges beesési szögnél) 20% körül tudnak teljesíteni.
"mind a napelemek, mind az akksik messze nem itt tartanának, ha nem start-stop meg katalizátor meg common-rail dolgokat fejlesztenénk."
Melyikre van nagyobb potenciális piac? A napelemekre/akkumulátorokra vagy a belsőégésű motorokra? Amelyikre nagyobb van, azokra jut több fejlesztési költség.
"Erre találták ki a teleportálást, nem? "
Maradjunk még a realítások talaján - tárgyakat/embert még nem teleportálunk. -
philcsy #19 "SOHA nem tudsz belőle olyan gépet építeni, ami kereskedelmi utasszálításra alkalmas."
Rávilágítottál a problémára, de a SOHA egy kicsit erős. Ha a teher(most beleértem az utasokat is) mozgatásának problémáját másik oldalról közelítjük meg: tetszőleges tömegű terhet bármilyen kis energiabefektetéssel véges időn belül bárhová el lehet juttatni. Elvileg. A gyakorlatban természetesen az idő fontos és a környezet akadályokat állít. -
polarka #18 már a 41%-ot is elérték
![]()
-
lapaleves #17 már megint az árat hozod fel érvnek, pedig az relatív. ha nem lenne olajunk, akkor ez a hiperdrága valami mondjuk háromszoros hatásfokú (50%) napelemmel lehetne a kereskedelmi repülés.
mind a napelemek, mind az akksik messze nem itt tartanának, ha nem start-stop meg katalizátor meg common-rail dolgokat fejlesztenénk.
meg éjszaka repülni se közelező, nem állna meg a világ ha csak nappali móka lenne. tény, hogy transzatlanti vonalakhoz sok akksi kéne. de még mindig sokkal gyorsabb lenne, mint egy napelemes katamarán. -
#16
Mondom a tutit.
A szállítási módok közül a vízi szállítás a legolcsóbb, mert bazi nagy konténerekbe felpakolod az árut, és utána már csak a kezeddel kell csapkodnod, hogy lassan, komótosan elaraszoljon az óceánjáró több ezer kilométerrel arrébb. Igazából a tengeri szállításnál is olcsóbb a folyami szállítás, persze csak völgymenetben. Hegymenetben már drágább, mert a gravitáció nagy úr.
Az emberek mindig is próbáltak spekulálni, hogy a tárgyak mozgatása kisebb-nagyobb távolságokra minél olcsóbb legyen. Kezdetben, ugyebár, az ölükbe vették, vagy a hátukra rakták a terhet, és úgy cipelték el a célhelyre. Ez csak bizonyos súlyokig működött. A nagy cuccokat aztán elkezdték a földön vonszolni, taszigálni, gurítani, vagy éppenséggel csúszdára tették, amelyet aztán megkentek zsírral, olajjal, iszappal, vizes agyaggal. Lassan feltalálták az elmés mechanikus szerkezeteket és kiegészítőket: a lejtőt, a csigát, az emelőt, a kereket, a feszítőrudat, az éket, a kötelet, a horgot, a csomókat, a hálót, a zsákokat, az átalvetőt, a szekeret, a talicskát, a kajakot és a kenut, a csónakot, a ladikot...
Folyt és folyik a harc a GRAVITÁCIÓ és a SÚRLÓDÁS, valamint az EMBERI BUTASÁG és a LUSTASÁG ellen. Ez egy non-stop folyamat.
A légi szállításban az a pláne, hogy mivel a levegő még ritkább közeg, mint a talaj, a súrlódás sokkal, de sokkal kisebb. A gravitáció az megmarad, annak kiküszöböléséhez jóóóó magasra kellene röpülni, és az már nem légi szállítás, hanem űrszállítás. Más téma.
A légi szállítás lényege az, hogy fent tartsd magad, legyőzd a gravitációt. ha ez megvan, a többi már gyerekjáték, mivel, ugyebár, nagyon kicsi a súrlódás, ami fékezné az előrehaladásod. Persze, ennek hátránya is van, mert nincs amibe "kapaszkodnod".
Azért, hogy fenn, a magasban maradj, két lehetőség közül választhatsz: a különböző gázok sűrűségét használod ki, és a könnyű levegőnél is könnyebb gázzal töltesz fel egy nagy zacskót, és annak a hátán emelkedsz a magasba, vagy az aerodinamika segítségével a levegőnél nehezebb tárggyal próbálsz repülni, utánozva a madarakat.
A XIX. század végén még nem dőlt el, hogy a két repülési technika közül melyik lesz a nyerő, sőt a XX. század elején is egy ideig még mindkét lehetőség nyitva állt, de a léghajós balesetek, no meg 2 világháború teljesen a levegőnél nehezebb repülő alkalmatosságok javára döntötte el versenyt.
Holott, a "vagy" helyett lehetne "és" is!
Ugyanis a kettőt lehetne kombinálni, és bizonyos területeken hatékonyan lehetne alkalmazni.
Az utasszállításban talán nem működne a dolog, de egyes sajátos alkalmazásokban - mint például, meteorológiai megfigyelés, távközlés, szórakoztatóipar, üdülés, de akár áruszállítás is - még lehet jövőjük a légcsavaros léghajóknak. 3 nap alatt kényelmesen eljutni Európából Amerikába nem olyan hosszú idő.
-
#15
Erre találták ki a teleportálást, nem? -
#14
A fő probléma ezzel az, hogy sok embert/nagy tömeget kellene nagy sebességgel, nagy távolságra - mindezt egyszerre - eljuttatni. ;( -
#13
A sztratoszférában telepítendő platformokhoz - az sg-n is volt róla pár cikk:
[url=http://www.sg.hu/cikkek/56079/leghajok_valthatjak_ki_a_muholdakat]#1[/url]
[url=http://www.sg.hu/cikkek/14685/ballonok_muholdak_helyett]#2[/url]
[url=http://www.sg.hu/cikkek/35978/szelessav_leghajokon_at]#3[/url]
[url=http://www.sg.hu/cikkek/30962/internet_hozzaferes_a_falvakban_a_leggomb_a_megoldas]#4[/url]
[url=http://www.sg.hu/cikkek/36510/elkeszult_az_elso_szelessavu_kommunikacios_leghajo]#5[/url]
[url=http://www.sg.hu/cikkek/29136/urkozeli_jarmuvel_kiserletezik_az_amerikai_legiero]#6[/url] -
Mikeux #12 Egy szép eredmény ami megmutatja, hogy ebben van a jövő!
Grat -
Camouflage #11 Miert kell ennyire pesszimistanak lenni? Szerintem csak a napelemek hatasfoka szabhat hatart :)
"A legkorszerűbb panelek hatásfoka 18%" (http://hu.wikipedia.org/wiki/Napelem) - erre kell ragyurni es nem lesz itt gond. -
#10
"Kommunikációs "műhold"? Csak éppen alacsony pályán kering :) "
Sztratoszférában - ahol kicsi a szél - éppenséggel lehet ilyesmi kommunikációs/megfigyelési léghajót vagy ember nélküli repülőgépet kialakítani, vannak rá kezdeményezések:
-
duke #9 Meg ha nap nem is eleg a repuleshez, de az elektromos repulesre akkor is felhivja a figyelmet.
Es kitudja lehet, hogy a mostani elavult napot idovel tovabb fejlesztik, es mondjuk 10-20 szor erosebb surgarzasnal mar tenyleg minden problema nelkul mehetnek a napcellas repulok. Ingyenes kornyezetbarat repules, milyen szep vilag lenne :) -
#8
Miért is? Ez egy hiperdrága kísérleti valami és éppenhogy fel tud emelni egy ember és csigalassan odébb vinni. Napenergiának nincs kellő teljesítménysűrűsége. Pont. SOHA nem tudsz belőle olyan gépet építeni, ami kereskedelmi utasszálításra alkalmas. -
#7
ez az én ötletem (is).
A vernei hős neve amúgy Hódító Robur. -
Szefmester #6 Kommunikációs "műhold"? Csak éppen alacsony pályán kering :) -
xyl #5 Csak egy ötlet: Kombinálva a léghajóval lehetne nagy, állandóan a levegőben tartózkodó platformot csinálni. (Kb. mint a Sky kapitányban) A felhajtóerőt úgy állítanák be, hogy épp csak kevés dolga legyen a légcsavaroknak, egy marha nagy felületről be lehetne gyűjteni a napfényt, az forgatná az egészet. Szép lassan, komótosan haladni is lehetne vele. Nagy, lassú, viszonylag kevés terhet bír el, de korlátlan ideig a levegőben maradhat és több embert szállíthat. Kérdés, hogy mire jó. (Mondjuk unatkozó milliomosnak háznak a felhők között) -
#4
Szép kis pofon ez az alternatív energiákat lenézőknek. -
josIP #3 Azérta telemetria manapság elég fejlett, ugyhogy ellenőrzés mehet online (gondolj csak a nem kevés űrszondára), bár ez még nem űrállomás, javításra csak leszáll...
Bmeg, majdnem az írtam, hogy "Tankolni csak leszáll". Ez kb olyan lett volna, mint hogy az első gőzmozdonynak még csak egy áramszedője volt... -
#2
Csak kajat nem tud szallitani, mert azt mar nem birna el.. -
gombabácsi #1 a gép ellenőrzését, javítását is a levegőben végzik? :o)
