Éjszaka is helytállt a napelemes gép
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#62
1ébként a sugárhajtómûvet nem azért használják utasszállításnál is (propeller helyett), mert gyorsabb, mivel nagyobb a tolóereje?
az igazi kérdésem pedig, h egy ilyen napelemes gép mit tud felmutatni a propellereken kívül?
majd ionizálja a légköri gázokat és azokat fogja gyorsítani!?:)
az igazi kérdésem pedig, h egy ilyen napelemes gép mit tud felmutatni a propellereken kívül?
majd ionizálja a légköri gázokat és azokat fogja gyorsítani!?:)
#61
Zala már van. A nevébõl ítélve magyar. <#nyes>
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#60
Miért is?
1. Ez egy bejelentés, hogy fejlesztnek. Ha holnap bejelentem, hogy teleportáló gépet fejlesztek, az nagy csapás a légitársaságoknak? Szerintem inkább áprilisi tréfának fognák fel.
2. Ez egy kisszériás versenyautó / luxusautó / techdemo. Ez a világ autóiparát nem fogja megváltani.
3. Ez kb. annyira fajúslyos, mint a fenti repülõ. Kirakat, hogy "mi teszünk a környezetért" és érdekes hír. A helyezetet 0 szinten befolyásolja.
1. Ez egy bejelentés, hogy fejlesztnek. Ha holnap bejelentem, hogy teleportáló gépet fejlesztek, az nagy csapás a légitársaságoknak? Szerintem inkább áprilisi tréfának fognák fel.
2. Ez egy kisszériás versenyautó / luxusautó / techdemo. Ez a világ autóiparát nem fogja megváltani.
3. Ez kb. annyira fajúslyos, mint a fenti repülõ. Kirakat, hogy "mi teszünk a környezetért" és érdekes hír. A helyezetet 0 szinten befolyásolja.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#59
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#58
"Magyarországnak nincsenek UAV-jai, drónjai"
Légierõnknek vannak Elbit Skylark-jai (9 darab), meg tervezték WB Electronics SOFAR-ok beszerzését - de az végül meghiúsult.
Légierõnknek vannak Elbit Skylark-jai (9 darab), meg tervezték WB Electronics SOFAR-ok beszerzését - de az végül meghiúsult.
#57
Saját fejlesztésõ UAV-ot akár csinálhatnánk is.
#56
Az biztos, hogy van evolúció. Vagy legalábbis annak tûnik. Egyébként az aszfaltba már nyomásra áramot termelõ aksikat is beépítettek, bár én még egyet sem láttam, de ha a tudósok ezt mondják, akkor elhiszem nekik. (Köztünk szólva, én mezei wifis érzékelõkkel, navigációt segítõ aprócska csipekkel is elégedett lennék, de ne akarjunk egybõl mákostésztát.)
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#55
(Bocs, van 2 drónunk, na.)
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#54
Magyarországnak nincsenek UAV-jai, drónjai, hát ilyeneket tudnánk csinálni mi is, ehhez nem kell hipermodern technikai tudás.
Ez a szegény ember kémrepülõgépe. Többek között.
Lehetne figyeltetni az autópályaforgalmat, az árvízi helyzetet, a színesfémtolvajokat, a tyúktolvajokat, a zsebtolvajokat, megz illegális kéjelgõket is.
Csak tipp.<#nyes>
Ez a szegény ember kémrepülõgépe. Többek között.
Lehetne figyeltetni az autópályaforgalmat, az árvízi helyzetet, a színesfémtolvajokat, a tyúktolvajokat, a zsebtolvajokat, megz illegális kéjelgõket is.
Csak tipp.<#nyes>
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#53
Léghajó egyszerübb...
#52
Pont ilyen speciális alkalmazásokra jó. Kamerarendszerket cipelni ultrakönnyû repülõgépen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#51
Hm... Adtatok egy ötletet az alkalmazásra: Sétarepülés. Mondjuk Afrikában a szavanna fölött. Nem baj, hogy lassú, és csak szép idõben száll fel, hiszen akkor lehet jól látni, megfigyelni az állatokat. Ekkor az sem baj, hogy a gép igencsak törékeny. Tankolni sem kell. Csak ne kerülne olyan marha sokba...
#50
Ki a fene akar fent is légibuszon közlekedni?
Nem elég nektek a BKV-s nyomorúság?
Max. 5 utassal kell számolni.
Nem elég nektek a BKV-s nyomorúság?
Max. 5 utassal kell számolni.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#49
Nagysagrendileg felbecsultem, hogy megis mennyit lehetne kihozni egy mostani gepbol. Vettem egy atlagos 200 szemelyes mai gepet, ennek kb 900 nm a teljes felulete. Ha az egesz gepet beboritjuk napcellakkal, akkor 100 % hatasfok eseten mondjuk sacc per kb termeljen 900 KW energiat.Persze nem szamoltam bele, hogy a repulogep aljan levo cellak kevesebb energiat adnak. Viszont fenykoncentratorok alkalmazasaval 2-3 szorosara lehet novelni a teljesitmenyt. A lenyeg egy mai repulogep idealis esetben kb 1000 KW teljesitmenyt tudna a napbol termelni.Nem szamit ez mennyire pontos nagysagrendileg biztos jo az 1000 KW.
Ezzel szemben all, hogy egy utasszallito repulogep hajtomu teljesitmenye 10000-40000 KW nagysagrendbe esik. Vagyis meg idealis esetben is nagysagrendi elteres van a szukseges es a rendelkezesre allo energia kozott.
Ezzel egyutt sem zarnam ki, hogy lehetseges olyan 200 szemelyes gep epitese ami kepes repulni kizarolag a begyujtott napenergia segitsegevel.
Ha nagymertekben csokkentik a gepek sulyat (nanotechnologia,femhabok)
Alapvetoen attervezik a gepek formajat, amennyire csak lehet novelik a feluletet. Es rengeteg otlet lehet meg amire most senki sem gondol.
Mernek ra fogadni, hogy 25-30 ev mulva technikailag lehetseges lesz egy olyan gep, ami ha felszallni nem is tud, de az utazomagasag elerese utan, mar kepes lesz napenergiaval repulni.
Ezzel szemben all, hogy egy utasszallito repulogep hajtomu teljesitmenye 10000-40000 KW nagysagrendbe esik. Vagyis meg idealis esetben is nagysagrendi elteres van a szukseges es a rendelkezesre allo energia kozott.
Ezzel egyutt sem zarnam ki, hogy lehetseges olyan 200 szemelyes gep epitese ami kepes repulni kizarolag a begyujtott napenergia segitsegevel.
Ha nagymertekben csokkentik a gepek sulyat (nanotechnologia,femhabok)
Alapvetoen attervezik a gepek formajat, amennyire csak lehet novelik a feluletet. Es rengeteg otlet lehet meg amire most senki sem gondol.
Mernek ra fogadni, hogy 25-30 ev mulva technikailag lehetseges lesz egy olyan gep, ami ha felszallni nem is tud, de az utazomagasag elerese utan, mar kepes lesz napenergiaval repulni.
#48
De akkor is csak ehhez hasonló játékrepcsik lesznek, mert egyszerûen nincs teljesítménye.
Az ilyen könnyû gépekkel te nem mész túl magasra, mert nem látok benne hermetizált kabint és ahhoz tartozó komoly plusz tömeggel járó kondirendszert és a gép sem elég erõs hozzá, hogy az erõs szeleket elviselje odafent.
Nézd meg a II.Vh-s vadászgépeket 1-2 ezer lóerõs (turbófeltöltõs) motorral mentek 450-660 km/h sebességgel és vittek egy, azaz egy embert és fegyverzetet. Vagy nézd meg a DC-3 gépet. Õsrégi, de az volt az elsõ igazi utasszálító, a mai g gépek legközvetlenebb õse talán. Két kb. 900 kW-os motor volt rajta... Akkor a 70kW és hasonló teljesítmények vicckategóriásak. Semmi, nullag elégtelen. Ilyesféle mutatványokra jók, kereskedelmi tevékenységre nem.
Az ilyen könnyû gépekkel te nem mész túl magasra, mert nem látok benne hermetizált kabint és ahhoz tartozó komoly plusz tömeggel járó kondirendszert és a gép sem elég erõs hozzá, hogy az erõs szeleket elviselje odafent.
Nézd meg a II.Vh-s vadászgépeket 1-2 ezer lóerõs (turbófeltöltõs) motorral mentek 450-660 km/h sebességgel és vittek egy, azaz egy embert és fegyverzetet. Vagy nézd meg a DC-3 gépet. Õsrégi, de az volt az elsõ igazi utasszálító, a mai g gépek legközvetlenebb õse talán. Két kb. 900 kW-os motor volt rajta... Akkor a 70kW és hasonló teljesítmények vicckategóriásak. Semmi, nullag elégtelen. Ilyesféle mutatványokra jók, kereskedelmi tevékenységre nem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#47
azt is irtam, ha meg tudjak oldani gazdasagosan. Nem zarhato ki, hogy 20 ev mulva ugy nyomtatjak a nagyhatasfoku napelemet mint ma az ujsagot, alig lesz dragabb mint a festek. Ha jol ertettem nem a marol volt szo idaig sem...
a szamitasaidnal meg ne feledd azt sem, hogy a felhok folott joval nagyobb a napsugarzas energiasurusege, >1 kW/m2, igy mar eleg komoly energiamennyiseghez lehet jutni.
a mi laborrepulonknek kb 20 m2 szarnyfelulete van, es kb 70 kW-os a motra. Ha a szarnyfelulet adna 20 kW teljesitmenyt, elhiheted nekem, hogy nagyon sok mindent megvaltoztatna :)
a szamitasaidnal meg ne feledd azt sem, hogy a felhok folott joval nagyobb a napsugarzas energiasurusege, >1 kW/m2, igy mar eleg komoly energiamennyiseghez lehet jutni.
a mi laborrepulonknek kb 20 m2 szarnyfelulete van, es kb 70 kW-os a motra. Ha a szarnyfelulet adna 20 kW teljesitmenyt, elhiheted nekem, hogy nagyon sok mindent megvaltoztatna :)
#46
Ingyen? Mikor laboratóriumi szuper technikával érik el, hogy éppenhogy egy ember repülhessen egy ekkora géppel? :)
A kombinált módszer hártánya, hogy egy alacsony hatékonyság mellett is elég nagy tömeget a gépre kell rakni. Ha az átlaghasznosságát megnézed a napelemnek lehet, hogy meg sem éri majd fõleg, ha egyszert tényleg lesz olyan akksi aminek energiatárolási képessége összemérhetõ a folyékony hajtóanyagokéval.
A kombinált módszer hártánya, hogy egy alacsony hatékonyság mellett is elég nagy tömeget a gépre kell rakni. Ha az átlaghasznosságát megnézed a napelemnek lehet, hogy meg sem éri majd fõleg, ha egyszert tényleg lesz olyan akksi aminek energiatárolási képessége összemérhetõ a folyékony hajtóanyagokéval.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
Szerinted az egy literben rejlõ energiamenyniség nõnfog valaha is???? NEM.
1 liter miben?
Akkor miért nõne a napból jövõ energia mennyisége? ÉS miért baj az, hogy ha nem nõ?
Mert ahhoz, hogy kereskedlemi utasszállítás megérje kell egy sebesség és utasszám. Ehhez kell egy ennél jóval combosabb gép. aminek a tömege jóval nagyobb. Ennek felgyorsításához kell hajtómû teljesítmény. Jelenleg olyan akkumlátor kapacitás sincs, hogy kisgépet csigalassan elektromosan elvigyél valahova. Sem elõállítani sem magaddal vinni nem tudsz eleget áramból. És nem arról van szó, hogy éppenhogycsak nincs elég. Ez kb. annyira reális ma, mint a fúziós erõmû. 40 éve is aztmondták, hogy 40 év múlva már lesz és ma is...
Nem az energia mennyiségének kell nõnie, hanem annak a techonlógiának ami a kinyerhetõ (csupán 18%-ot) minnél hasznosabb muknára bírja.
Melyik részét nem érted annak amit írok. A gép mostani felületével elõ tudsz állítani 500kW vagy MW-nyi elektromos energiát 100% hatásfok és örök nyár esetén? Nem...
Nem értem, hogy miért releváns a példád abból a szempontóbl, hogy a felsõ kinyerehetõ energiamennyiség adott és az elégtelen.
Komolyan mondom, hogy felbaszod az ember agyát...
1 liter miben?
Akkor miért nõne a napból jövõ energia mennyisége? ÉS miért baj az, hogy ha nem nõ?
Mert ahhoz, hogy kereskedlemi utasszállítás megérje kell egy sebesség és utasszám. Ehhez kell egy ennél jóval combosabb gép. aminek a tömege jóval nagyobb. Ennek felgyorsításához kell hajtómû teljesítmény. Jelenleg olyan akkumlátor kapacitás sincs, hogy kisgépet csigalassan elektromosan elvigyél valahova. Sem elõállítani sem magaddal vinni nem tudsz eleget áramból. És nem arról van szó, hogy éppenhogycsak nincs elég. Ez kb. annyira reális ma, mint a fúziós erõmû. 40 éve is aztmondták, hogy 40 év múlva már lesz és ma is...
Nem az energia mennyiségének kell nõnie, hanem annak a techonlógiának ami a kinyerhetõ (csupán 18%-ot) minnél hasznosabb muknára bírja.
Melyik részét nem érted annak amit írok. A gép mostani felületével elõ tudsz állítani 500kW vagy MW-nyi elektromos energiát 100% hatásfok és örök nyár esetén? Nem...
Nem értem, hogy miért releváns a példád abból a szempontóbl, hogy a felsõ kinyerehetõ energiamennyiség adott és az elégtelen.
Komolyan mondom, hogy felbaszod az ember agyát...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44
Sehol nem irja, hogy az elektromos repulogepeknek ugyanolyan felulet/tomeg arannyal kell rendelkezniuk mint a mostani utasszallitoknak, amivel ossze akarod oket hasonlitani. Ha meg tudjak oldani gazdasagosan, hogy eleg nagy feluletu napelem legyen a gepen, az mar egy lepes elore. Akkor is, ha nem tudja pusztan napelembol fedezni az osszes utas szallitasahoz szukseges energiat, hanem mondjuk a felszallashoz metanolos uzemanyagcellat hasznalna.
Teged szemely szerint zavarna ha a gep felulete reklamok helyett napelemmel lenne boritva, es ezaltal mondjuk 20 utas reptetesehez szukseges energia megvolna? Netan az a 20 jegy ingyen lenne es te is beleesnel???
Teged szemely szerint zavarna ha a gep felulete reklamok helyett napelemmel lenne boritva, es ezaltal mondjuk 20 utas reptetesehez szukseges energia megvolna? Netan az a 20 jegy ingyen lenne es te is beleesnel???
"A Nap viszont nem fog jobban sütni. Tényleg ilyen nehéz felfogni? "
gondoltam válaszolok, de ennél a mondatnál úgy éreztem, hogy nem kell túlzásba vinnem.
Szerinted az egy literben rejlõ energiamenyniség nõnfog valaha is???? NEM.
Akkor miért nõne a napból jövõ energia mennyisége? ÉS miért baj az, hogy ha nem nõ?
Nem az energia mennyiségének kell nõnie, hanem annak a techonlógiának ami a kinyerhetõ (csupán 18%-ot) minnél hasznosabb muknára bírja.
Jelenleg 64m hosszan 12ezer napelem kell. (18%-os hqatásfok), mind ahhogy az elsõ motorok is tög nagyok és rohadt gyengék voltak. Pár év és ugyan ez az energia pár méteren lesz elõállítva. (18%-os hatásfokkal)
Ja villany áram: a legelsõ 100km/h-ás sebesség rekordott villanyautó állította fel, akkor amikor az Otto még nem nagyon produkált semmit.
TotalCar: én inkább a TopGear - 5th Gear párosnak hiszem.
gondoltam válaszolok, de ennél a mondatnál úgy éreztem, hogy nem kell túlzásba vinnem.
Szerinted az egy literben rejlõ energiamenyniség nõnfog valaha is???? NEM.
Akkor miért nõne a napból jövõ energia mennyisége? ÉS miért baj az, hogy ha nem nõ?
Nem az energia mennyiségének kell nõnie, hanem annak a techonlógiának ami a kinyerhetõ (csupán 18%-ot) minnél hasznosabb muknára bírja.
Jelenleg 64m hosszan 12ezer napelem kell. (18%-os hqatásfok), mind ahhogy az elsõ motorok is tög nagyok és rohadt gyengék voltak. Pár év és ugyan ez az energia pár méteren lesz elõállítva. (18%-os hatásfokkal)
Ja villany áram: a legelsõ 100km/h-ás sebesség rekordott villanyautó állította fel, akkor amikor az Otto még nem nagyon produkált semmit.
TotalCar: én inkább a TopGear - 5th Gear párosnak hiszem.
#42
Szerencsére vannak akik hisznek. Tudod az elsõ benzin motorok sem voltak 1.2literesek turbósak és 130LE-k. Voltak 5literesek és. jó ha fél LE leadtak. A gond az volt, hogy adott az üzemanyagban rejlõ energia, de nem volt technológia ami kihasználja.
Öcsém leírod, hogy miért van igazam... :)
Az üzemanyag a Nap. Ha 100%-os hatásfokkal nyernéd ki mindig és minden körülmények között és mindig nyár lenne a fent látható szárny akkor is vicc energiamennyiséget termelne a mai belõségégû motorokkal összevetve is, de a gázturbinákkal szemben meg végképp. A motorok fejlagos teljesítémye és a hajótanyaga is javul + egyre nagyobbakat tudtak építeni. A Nap viszont nem fog jobban sütni. Tényleg ilyen nehéz felfogni? <#fejvakaras><#falbav>
Ez nem hit kérdése. Adott méretû szárnyra adott napelemet rakhatsz. A fenti nevetséges max. feltételekkel is kevés a kakaó.
A villanynál fordított az ügy: a motor hatásfoka 99%-os (ez tüberelje bármelyik hagyományos motor), viszont az engergia tárolása jár gyerekcipõben.
Akkor meg minek napelem? Legyen tiszán elektromos meghajtás. Az energia tárolása és gyerekcipõ kijelentés meg érdekes. Évtizedek óta kutanak és alig van elõrelépés. Ehhez képest nézz meg egy 20-30 évvel ezelõtti gázturbinát és egy mait. Aztán nézd meg a fajlagos és abszolút üzemi paramétereiket...
Ezt kell megoldani. Érdemes olvasgatni pl. a teslamotors.com-ot. A Teslanak sikerûlt az amirõl sok autó gyár még álmodni sem mer: 100%-os villany sport(!)vas. 0-100 kb. 5sec. Vége közel 260. 2cent/mérföld a fenttartás.
Konkrétan a TotalCar oldal húzta le ami egy autóbuzi oldal, de még õ szerintük is egy vicc ez a cucc és mûszakilag teljesen megbízhatatlan és méregdrága.
Öcsém leírod, hogy miért van igazam... :)
Az üzemanyag a Nap. Ha 100%-os hatásfokkal nyernéd ki mindig és minden körülmények között és mindig nyár lenne a fent látható szárny akkor is vicc energiamennyiséget termelne a mai belõségégû motorokkal összevetve is, de a gázturbinákkal szemben meg végképp. A motorok fejlagos teljesítémye és a hajótanyaga is javul + egyre nagyobbakat tudtak építeni. A Nap viszont nem fog jobban sütni. Tényleg ilyen nehéz felfogni? <#fejvakaras><#falbav>
Ez nem hit kérdése. Adott méretû szárnyra adott napelemet rakhatsz. A fenti nevetséges max. feltételekkel is kevés a kakaó.
A villanynál fordított az ügy: a motor hatásfoka 99%-os (ez tüberelje bármelyik hagyományos motor), viszont az engergia tárolása jár gyerekcipõben.
Akkor meg minek napelem? Legyen tiszán elektromos meghajtás. Az energia tárolása és gyerekcipõ kijelentés meg érdekes. Évtizedek óta kutanak és alig van elõrelépés. Ehhez képest nézz meg egy 20-30 évvel ezelõtti gázturbinát és egy mait. Aztán nézd meg a fajlagos és abszolút üzemi paramétereiket...
Ezt kell megoldani. Érdemes olvasgatni pl. a teslamotors.com-ot. A Teslanak sikerûlt az amirõl sok autó gyár még álmodni sem mer: 100%-os villany sport(!)vas. 0-100 kb. 5sec. Vége közel 260. 2cent/mérföld a fenttartás.
Konkrétan a TotalCar oldal húzta le ami egy autóbuzi oldal, de még õ szerintük is egy vicc ez a cucc és mûszakilag teljesen megbízhatatlan és méregdrága.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#41
Én meg úgy látom, hogy nem vagy elég figyelmes.
Siklás után a motorok segítségével újra vissza tudott emelkedni, és még az akkukat is fel tudta tölteni.
Ha pedig rákeresel a képekre, akkor láthatod, nincs két ugyanolyan. Mert ez egy prototípus. Úgy tûnik, hogy a cikkben a kétmotoros cuccról volt szó.
Siklás után a motorok segítségével újra vissza tudott emelkedni, és még az akkukat is fel tudta tölteni.
Ha pedig rákeresel a képekre, akkor láthatod, nincs két ugyanolyan. Mert ez egy prototípus. Úgy tûnik, hogy a cikkben a kétmotoros cuccról volt szó.
#40
Elõször is, mekkora a gép siklószáma? Ez egy lényeges adat lett volna. Evvel a szárny fesztávolsággal gondolom igen nagy, ami annyit jelent, hogy simán tudott silkani vagy 8 órát a több mint 8 kilóméteres magasságból. Tehát a lényeg, hogy ez egy elektromos vitorlázógép. Azt írja a cikk, hogy "Borschberg kikapcsolta a két elektromos hajtómûvet " úgy látom a négybõl!
Szerintem a cikk nem egyébb mint parasztvakítás. Hanyagul összedobott és hiányos!
Szerintem a cikk nem egyébb mint parasztvakítás. Hanyagul összedobott és hiányos!
Túlképpen nem az a lényeg, hogy a beesõ napenergia hány százalékát hasznosítja (na jó, nem csak ez), hanem, hogy ezt megkora felületen teszi. Ui. 18%-nyi energiát elõ tudok állítani 1 négyzet kilóméternyi területen meg 1nm-nyi területen. A marsjárók cellái kissé jobbak, azok 140W-ot is elõállítanak kb. 1.5nm-en. (kb. 100W kell ahhoz, hogy a vas megmozduljon). Namost ha ezt veszem alapúl akkor számolgasunk csak: nekem a házam teteje több mint 300nm. Legyen 300. Tehát osztok szorzok, 300x100 és akkor van 30kW-nyi áramom. Viszont ennyit nem eszik meg egy ház... Tehát akkor azt kell, hogy mondjam, jelenleg rendelkezésre áll olyan technológia ami simán el tud látni egy egész házat villamosárammal, sõt pluszban még a szomszédokat is. Viszont az is igaz, hogy a cella árából megvehetném a szomszádok házát is. Na itt a bibi. Ezt a repülõt nem egy NASA kaliberû cég fejlesztette. És ennyi. Ha van pénz, minden van.
(amúgy egy ottó motor effektív hatásfoka is kevesebb mint 30%-k és ugye ezt a motort több mint 100 éve fejlesztik.)
(amúgy egy ottó motor effektív hatásfoka is kevesebb mint 30%-k és ugye ezt a motort több mint 100 éve fejlesztik.)
azért nézzél meg egy 100 évvel ezelötti repülõt, és egy A380-at.
Na kb. ennyire reális az összehasonlítási alapod. Most ott tartunk a villany repülésbe ahhol a vrájt fivérek jártak 100 éve.
Ebbõl kifolyólag lehetne az tis mondani, hogy mennyire szar a quantum szgép, mert 2 atomerõmû és 4 háztömb kell neki. A "most" meg kimaradt a szövegbõl. Tehát jelneleg még vitzes a technológia. De sztem 20-25 év és nem lesz már annyira vitzes. Miért? Mert az elsõ teljesen hangtalan repülõket a hadsereg fogja bevetni és az azért eléggé félelemetes: nem látszik sem elektronikusan sem vizuálisan és most már nem is halható... ÉS hidd el, hamarabb fog ez megjelenni mint azt bárki el tudná kézpelni (elsõnek a dronok de majd jönnek a többiek is...)
Na kb. ennyire reális az összehasonlítási alapod. Most ott tartunk a villany repülésbe ahhol a vrájt fivérek jártak 100 éve.
Ebbõl kifolyólag lehetne az tis mondani, hogy mennyire szar a quantum szgép, mert 2 atomerõmû és 4 háztömb kell neki. A "most" meg kimaradt a szövegbõl. Tehát jelneleg még vitzes a technológia. De sztem 20-25 év és nem lesz már annyira vitzes. Miért? Mert az elsõ teljesen hangtalan repülõket a hadsereg fogja bevetni és az azért eléggé félelemetes: nem látszik sem elektronikusan sem vizuálisan és most már nem is halható... ÉS hidd el, hamarabb fog ez megjelenni mint azt bárki el tudná kézpelni (elsõnek a dronok de majd jönnek a többiek is...)
"Miért is? Ez egy hiperdrága kísérleti valami és éppenhogy fel tud emelni egy ember és csigalassan odébb vinni. Napenergiának nincs kellõ teljesítménysûrûsége. Pont. SOHA nem tudsz belõle olyan gépet építeni, ami kereskedelmi utasszálításra alkalmas."
szerencsére vannak akik hisznek. Tudod az elsõ benzin motorok sem voltak 1.2literesek turbósak és 130LE-k. Voltak 5literesek és. jó ha fél LE leadtak. A gond az volt, hogy adott az üzemanyagban rejlõ energia, de nem volt technológia ami kihasználja. A villanynál fordított az ügy: a motor hatásfoka 99%-os (ez tüberelje bármelyik hagyományos motor), viszont az engergia tárolása jár gyerekcipõben. Ezt kell megoldani. Érdemes olvasgatni pl. a teslamotors.com-ot. A Teslanak sikerûlt az amirõl sok autó gyár még álmodni sem mer: 100%-os villany sport(!)vas. 0-100 kb. 5sec. Vége közel 260. 2cent/mérföld a fenttartás. A nullára merûlt aksit 80%-ra 45 perc alatt tõlti, amx. szintet 3 óra alatt éri el. Ára 27milla, ami ha összevetjük egy hasonló tudású pl. Porscheval, meglepõen olcsó, plána, hogy üzemanyag költség.
Szóval lesz még ebbõl valami.
szerencsére vannak akik hisznek. Tudod az elsõ benzin motorok sem voltak 1.2literesek turbósak és 130LE-k. Voltak 5literesek és. jó ha fél LE leadtak. A gond az volt, hogy adott az üzemanyagban rejlõ energia, de nem volt technológia ami kihasználja. A villanynál fordított az ügy: a motor hatásfoka 99%-os (ez tüberelje bármelyik hagyományos motor), viszont az engergia tárolása jár gyerekcipõben. Ezt kell megoldani. Érdemes olvasgatni pl. a teslamotors.com-ot. A Teslanak sikerûlt az amirõl sok autó gyár még álmodni sem mer: 100%-os villany sport(!)vas. 0-100 kb. 5sec. Vége közel 260. 2cent/mérföld a fenttartás. A nullára merûlt aksit 80%-ra 45 perc alatt tõlti, amx. szintet 3 óra alatt éri el. Ára 27milla, ami ha összevetjük egy hasonló tudású pl. Porscheval, meglepõen olcsó, plána, hogy üzemanyag költség.
Szóval lesz még ebbõl valami.
#36
Amen.
Tényleg nehéz felfogni egyeseknek azt, hogy a Napenergia 100%-os haszonsítása esetén is túl híg komoly repüléshez? Nézzetek már rá erre a gépre. B737 vagy nagyobb gépek repülnek ekkora szárnnyal. Azok elvisznek kb. 100 embert vagy jóval többet kényelemben és gyorsan. Ez egyet sem. Ha megháromszorznád a teljeseítményét ennek a cuccnak akkor is a nagy semmit tudná...
Tényleg nehéz felfogni egyeseknek azt, hogy a Napenergia 100%-os haszonsítása esetén is túl híg komoly repüléshez? Nézzetek már rá erre a gépre. B737 vagy nagyobb gépek repülnek ekkora szárnnyal. Azok elvisznek kb. 100 embert vagy jóval többet kényelemben és gyorsan. Ez egyet sem. Ha megháromszorznád a teljeseítményét ennek a cuccnak akkor is a nagy semmit tudná...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#35
Meglevõ dolgokból rakták össze a gépüket.
Belsõégésû motor már megvolt, gõzgépes repülõgép már megvolt, siklógép már repült, Bernoulli-törvények már ismertek voltak. Szóval minden adott volt, nem nézték õket bolondnak.
Belsõégésû motor már megvolt, gõzgépes repülõgép már megvolt, siklógép már repült, Bernoulli-törvények már ismertek voltak. Szóval minden adott volt, nem nézték õket bolondnak.
#34
Piel, az ellenszél nem gáz, nagyobb a felhajtó erõ.
#33
A kétkedõknek ajánlanék egy linket...
Szerintem mindenki bolondnak nézte õket anno
A legfélelmetesebb hogy Orville Wright 1948-ig élt, így láthatta a második világháborúban mire használták sajnos a repülõgépeket.
Láttam egy ism.terj. csatorna filmjén egyszer, hogy ott nézte 76 évesen a szuperszonikus repülõgépeket egy katonai bemutatón..
Pedig hányszor mondhatták neki, hogy hülyeség az egész...
Szerintem mindenki bolondnak nézte õket anno
A legfélelmetesebb hogy Orville Wright 1948-ig élt, így láthatta a második világháborúban mire használták sajnos a repülõgépeket.
Láttam egy ism.terj. csatorna filmjén egyszer, hogy ott nézte 76 évesen a szuperszonikus repülõgépeket egy katonai bemutatón..
Pedig hányszor mondhatták neki, hogy hülyeség az egész...
#32
A gyakorlati haszna csak annyi, hogy jól kiszámolták a mérnökök az utat, és a hozzá kellõ energia mennyiségét. Fûtés nincs a gépen "Elõször a rendelkezésére álló víz fagyott meg". Kényelem nuku, még egy ember számára is kevés. Amíg sütött a nap addig emelkedett, majd éjszaka csökkent a magasság, mert az akkuk és a motorok gyengén muzsikáltak. Tehát csak a arra volt jó, hogy a mérnökök ki tudják-e számolni a dolgot. Azt már nem is említem, mi lett volna, ha rossz az idõ..., ellenszél, stb. Persze ez idealizált út volt.
#31
Egy nagysebességû vasútvonal kétszer annyiba kerül, mint ugyaz autópályába.
#30
De csak beindították a reaktorokat, a gép hajtómûveit soha nem mûködteték vele. Csak azt vizsgálták, hogy lehetséges -e dolog.
Aztán kihozták azt, hogy 30 db reaktorral felszerelt bombázó üzemben tartása is olyan drága lenne (+ belseti kockázatok), hogy ebbõl nem lesz semmi.
Aztán kihozták azt, hogy 30 db reaktorral felszerelt bombázó üzemben tartása is olyan drága lenne (+ belseti kockázatok), hogy ebbõl nem lesz semmi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#29
Gyorsvasút:
Velünk az a baj, hogy nem merünk, hanem akarunk kicsik lenni.
A magyar gyorsvasúthálózat kialakítását már rég meg kellett volna csinálni, akár saját erõbõl is. Olcsóbb lett volna, mint az autópályaépítés.
Ha lenne min. 250, vagy akár 300 km/-val hasító gyorsvasút szegedig, az ember 3-szor is meggondolná, hogy saját autóval felmenjen az M5-ösre.
Persze, a gyorsvasút a mainál jobb közbiztonságot is megkövetel, hisz elég ciki lenne, ha a fémtolvajok ellopnának valamilyen berendezést.
Velünk az a baj, hogy nem merünk, hanem akarunk kicsik lenni.
A magyar gyorsvasúthálózat kialakítását már rég meg kellett volna csinálni, akár saját erõbõl is. Olcsóbb lett volna, mint az autópályaépítés.
Ha lenne min. 250, vagy akár 300 km/-val hasító gyorsvasút szegedig, az ember 3-szor is meggondolná, hogy saját autóval felmenjen az M5-ösre.
Persze, a gyorsvasút a mainál jobb közbiztonságot is megkövetel, hisz elég ciki lenne, ha a fémtolvajok ellopnának valamilyen berendezést.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#28
"Igazság szerint, ha lenne Európát behálózó gyorsvasút hálózat"
Ez mar keszul. Jelenleg Becsben a westbahnhof-ot epitik at e miatt. Ha elkeszul, akkor Londontol Becsig lesz gyorsvasut. A legtobb ember szamara pedig Europa nagyjabol veget is er az osztrak hatarnal. (a tervek szerint Pozsony, majd Budapest jonne a halozat kovetkezo elemekent, le egeszen Gorogorszagig)
Viszont az elektromos repuloknek van jovojuk. Egy ducted fan alapu elektromos hajtomu pont ott van teljesitmenyben mint egy mai utasszallitokon hasznalt turbofan. Energiaforrasnak pedig ott vannak az uzemanyagcellak, amikhez nuklearis energiaval lehet meg a foldon uzemanyagot eloallitani. A masik alernativa a szintetikus szerves uzemanyag vizbol es legkori szendioxidbol szintetizalva.
Az elektromos motoroknak igazabol nem itt, hanem a helybol felszallo gepeknel lehet jovojuk. Egy turbogeneratoros jarmu 4 ducted fan emelo hajtomuvel tokeletes repulo auto lenne. Itt az elektromos hajtaslanc lehetove tenne a gep mechanikajanak az egyszerusiteset es a villanymotorok gyors reakcioja javitana a toloero alapu kormanyozhatosagot. A megoldas mar evek ota letezik, bar anno az X22-esnel meg mechanikus eroatvitelt hasznaltak.
A cikkben leirt kiserlet arra jo, hogy bebizonyitsa, hogy van ertelme alternativakat keresni es szinte barmilyen uj alternativ megoldas bevalhat a gyakorlatban ha eleg idot forditanak a fejlesztesere.
Ez mar keszul. Jelenleg Becsben a westbahnhof-ot epitik at e miatt. Ha elkeszul, akkor Londontol Becsig lesz gyorsvasut. A legtobb ember szamara pedig Europa nagyjabol veget is er az osztrak hatarnal. (a tervek szerint Pozsony, majd Budapest jonne a halozat kovetkezo elemekent, le egeszen Gorogorszagig)
Viszont az elektromos repuloknek van jovojuk. Egy ducted fan alapu elektromos hajtomu pont ott van teljesitmenyben mint egy mai utasszallitokon hasznalt turbofan. Energiaforrasnak pedig ott vannak az uzemanyagcellak, amikhez nuklearis energiaval lehet meg a foldon uzemanyagot eloallitani. A masik alernativa a szintetikus szerves uzemanyag vizbol es legkori szendioxidbol szintetizalva.
Az elektromos motoroknak igazabol nem itt, hanem a helybol felszallo gepeknel lehet jovojuk. Egy turbogeneratoros jarmu 4 ducted fan emelo hajtomuvel tokeletes repulo auto lenne. Itt az elektromos hajtaslanc lehetove tenne a gep mechanikajanak az egyszerusiteset es a villanymotorok gyors reakcioja javitana a toloero alapu kormanyozhatosagot. A megoldas mar evek ota letezik, bar anno az X22-esnel meg mechanikus eroatvitelt hasznaltak.
A cikkben leirt kiserlet arra jo, hogy bebizonyitsa, hogy van ertelme alternativakat keresni es szinte barmilyen uj alternativ megoldas bevalhat a gyakorlatban ha eleg idot forditanak a fejlesztesere.
#27
ha már állandóan levegõben akarjuk tartani akkor legyen eherbírása is rakjunk rá atomreaktort.
(volt már rá kísérlet az USA-ban az NB-36H)
(volt már rá kísérlet az USA-ban az NB-36H)
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#26
És ehhez add hozzá azt, ha nyugatról repülsz keletre. Nem értem, hogy miért kell védeni a védhetetlenet. Persze, kutatgassanak csak, de ettõl ez még nem fog változást elõidézni a kereskedelmi utasszállításban.
Igazság szerint, ha lenne Európát behálózó gyorsvasút hálózat - 300 km/h táján kelle hasítani - akkor Európán belül nem éri meg repülni, mert a kimenetel a reptérre, be- és kicsekkolás + rendszeres késések mellett a vonat gyorsabb, de kb. egyforma gyors mint a repülõ 1000-1200 km-es távolságon...
Igazság szerint, ha lenne Európát behálózó gyorsvasút hálózat - 300 km/h táján kelle hasítani - akkor Európán belül nem éri meg repülni, mert a kimenetel a reptérre, be- és kicsekkolás + rendszeres késések mellett a vonat gyorsabb, de kb. egyforma gyors mint a repülõ 1000-1200 km-es távolságon...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#25
Akkor marad a szén és annak felhasználása. Dél-Afrika és Németország is csinált már motor hajtóanyagot és mást is belõle.
Döbbenetes, hogy 70 éves technológiával sem számol itten senki... :(
Döbbenetes, hogy 70 éves technológiával sem számol itten senki... :(
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#24
Hogyan csinálod a ne repülj északa dolgot, ha tetû lassú vagy? Ehhez add hozzá, hogy még nyáron is csak 14-16 órát van a horinot felett a Nap, de van felõ és beesési szög is.
Úgy szeretném látni azt a számítást ami megmutatja, hogy milyen teljesítménnyel és hogyan hajtasz meg legalább egy DC-3 méretû ezeréves gépet 400 km/h körüli végesebességel, ami ma az elképesztõen elégtelen kategóra...
Úgy szeretném látni azt a számítást ami megmutatja, hogy milyen teljesítménnyel és hogyan hajtasz meg legalább egy DC-3 méretû ezeréves gépet 400 km/h körüli végesebességel, ami ma az elképesztõen elégtelen kategóra...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#23
A kereskedelmi utasszállítók hajtómûvei a MW-os teljesítmény tartományban vannak. Ebbõl van 2-3 vagy 4 db. A gép szerzekezti tömege messze meghaladja az ilyen kísérleti gépekét. Szerintem számolgass ki kicsit fajlagos paramétereket és akkor neked is leesne az, ami másnak tökre nyilvánvaló.
Igen, lehet használni egyes helyeken. Viszont ezek nem igazán nagy súllyal vannak a gazdasági vérkeringségben és nem kellenek ezerszám és semmi közük az utasszállításhoz.
Igen, lehet használni egyes helyeken. Viszont ezek nem igazán nagy súllyal vannak a gazdasági vérkeringségben és nem kellenek ezerszám és semmi közük az utasszállításhoz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#22
Milyen alkalmazáshoz? Az utasszállításhoz szükséges 500-600 km/h-s sebességet és leglaább 20 fõs kapacitást soha a büdös életben nem éred el ezzel.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#21
Kb ugyanezt akartam írni a #8-as hozzászólásra.
Bár még hozzátenném azt is, hogy lássuk ki a gyorsabb. #8 futva, és úszva, vagy ez a repülõ... Mert ugye ha nincs olaj, akkor kb marad a #8 által lenézett alternatívok mellett, ez a lehetõség.
Bár még hozzátenném azt is, hogy lássuk ki a gyorsabb. #8 futva, és úszva, vagy ez a repülõ... Mert ugye ha nincs olaj, akkor kb marad a #8 által lenézett alternatívok mellett, ez a lehetõség.
#20
"már a 41%-ot is elérték"
Laboratóriumban (lásd: "Research-cell"). A konzumer napelemek maximum (teljes napsütése idõben, a napelemre merõleges beesési szögnél) 20% körül tudnak teljesíteni.
"mind a napelemek, mind az akksik messze nem itt tartanának, ha nem start-stop meg katalizátor meg common-rail dolgokat fejlesztenénk."
Melyikre van nagyobb potenciális piac? A napelemekre/akkumulátorokra vagy a belsõégésû motorokra? Amelyikre nagyobb van, azokra jut több fejlesztési költség.
"Erre találták ki a teleportálást, nem? "
Maradjunk még a realítások talaján - tárgyakat/embert még nem teleportálunk.
Laboratóriumban (lásd: "Research-cell"). A konzumer napelemek maximum (teljes napsütése idõben, a napelemre merõleges beesési szögnél) 20% körül tudnak teljesíteni.
"mind a napelemek, mind az akksik messze nem itt tartanának, ha nem start-stop meg katalizátor meg common-rail dolgokat fejlesztenénk."
Melyikre van nagyobb potenciális piac? A napelemekre/akkumulátorokra vagy a belsõégésû motorokra? Amelyikre nagyobb van, azokra jut több fejlesztési költség.
"Erre találták ki a teleportálást, nem? "
Maradjunk még a realítások talaján - tárgyakat/embert még nem teleportálunk.
#19
"SOHA nem tudsz belõle olyan gépet építeni, ami kereskedelmi utasszálításra alkalmas."
Rávilágítottál a problémára, de a SOHA egy kicsit erõs. Ha a teher(most beleértem az utasokat is) mozgatásának problémáját másik oldalról közelítjük meg: tetszõleges tömegû terhet bármilyen kis energiabefektetéssel véges idõn belül bárhová el lehet juttatni. Elvileg. A gyakorlatban természetesen az idõ fontos és a környezet akadályokat állít.
Rávilágítottál a problémára, de a SOHA egy kicsit erõs. Ha a teher(most beleértem az utasokat is) mozgatásának problémáját másik oldalról közelítjük meg: tetszõleges tömegû terhet bármilyen kis energiabefektetéssel véges idõn belül bárhová el lehet juttatni. Elvileg. A gyakorlatban természetesen az idõ fontos és a környezet akadályokat állít.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#18
már a 41%-ot is elérték
#17
már megint az árat hozod fel érvnek, pedig az relatív. ha nem lenne olajunk, akkor ez a hiperdrága valami mondjuk háromszoros hatásfokú (50%) napelemmel lehetne a kereskedelmi repülés.
mind a napelemek, mind az akksik messze nem itt tartanának, ha nem start-stop meg katalizátor meg common-rail dolgokat fejlesztenénk.
meg éjszaka repülni se közelezõ, nem állna meg a világ ha csak nappali móka lenne. tény, hogy transzatlanti vonalakhoz sok akksi kéne. de még mindig sokkal gyorsabb lenne, mint egy napelemes katamarán.
mind a napelemek, mind az akksik messze nem itt tartanának, ha nem start-stop meg katalizátor meg common-rail dolgokat fejlesztenénk.
meg éjszaka repülni se közelezõ, nem állna meg a világ ha csak nappali móka lenne. tény, hogy transzatlanti vonalakhoz sok akksi kéne. de még mindig sokkal gyorsabb lenne, mint egy napelemes katamarán.
#16
Mondom a tutit.
A szállítási módok közül a vízi szállítás a legolcsóbb, mert bazi nagy konténerekbe felpakolod az árut, és utána már csak a kezeddel kell csapkodnod, hogy lassan, komótosan elaraszoljon az óceánjáró több ezer kilométerrel arrébb. Igazából a tengeri szállításnál is olcsóbb a folyami szállítás, persze csak völgymenetben. Hegymenetben már drágább, mert a gravitáció nagy úr.
Az emberek mindig is próbáltak spekulálni, hogy a tárgyak mozgatása kisebb-nagyobb távolságokra minél olcsóbb legyen. Kezdetben, ugyebár, az ölükbe vették, vagy a hátukra rakták a terhet, és úgy cipelték el a célhelyre. Ez csak bizonyos súlyokig mûködött. A nagy cuccokat aztán elkezdték a földön vonszolni, taszigálni, gurítani, vagy éppenséggel csúszdára tették, amelyet aztán megkentek zsírral, olajjal, iszappal, vizes agyaggal. Lassan feltalálták az elmés mechanikus szerkezeteket és kiegészítõket: a lejtõt, a csigát, az emelõt, a kereket, a feszítõrudat, az éket, a kötelet, a horgot, a csomókat, a hálót, a zsákokat, az átalvetõt, a szekeret, a talicskát, a kajakot és a kenut, a csónakot, a ladikot...
Folyt és folyik a harc a GRAVITÁCIÓ és a SÚRLÓDÁS, valamint az EMBERI BUTASÁG és a LUSTASÁG ellen. Ez egy non-stop folyamat.
A légi szállításban az a pláne, hogy mivel a levegõ még ritkább közeg, mint a talaj, a súrlódás sokkal, de sokkal kisebb. A gravitáció az megmarad, annak kiküszöböléséhez jóóóó magasra kellene röpülni, és az már nem légi szállítás, hanem ûrszállítás. Más téma.
A légi szállítás lényege az, hogy fent tartsd magad, legyõzd a gravitációt. ha ez megvan, a többi már gyerekjáték, mivel, ugyebár, nagyon kicsi a súrlódás, ami fékezné az elõrehaladásod. Persze, ennek hátránya is van, mert nincs amibe "kapaszkodnod".
Azért, hogy fenn, a magasban maradj, két lehetõség közül választhatsz: a különbözõ gázok sûrûségét használod ki, és a könnyû levegõnél is könnyebb gázzal töltesz fel egy nagy zacskót, és annak a hátán emelkedsz a magasba, vagy az aerodinamika segítségével a levegõnél nehezebb tárggyal próbálsz repülni, utánozva a madarakat.
A XIX. század végén még nem dõlt el, hogy a két repülési technika közül melyik lesz a nyerõ, sõt a XX. század elején is egy ideig még mindkét lehetõség nyitva állt, de a léghajós balesetek, no meg 2 világháború teljesen a levegõnél nehezebb repülõ alkalmatosságok javára döntötte el versenyt.
Holott, a "vagy" helyett lehetne "és" is!
Ugyanis a kettõt lehetne kombinálni, és bizonyos területeken hatékonyan lehetne alkalmazni.
Az utasszállításban talán nem mûködne a dolog, de egyes sajátos alkalmazásokban - mint például, meteorológiai megfigyelés, távközlés, szórakoztatóipar, üdülés, de akár áruszállítás is - még lehet jövõjük a légcsavaros léghajóknak. 3 nap alatt kényelmesen eljutni Európából Amerikába nem olyan hosszú idõ.
A szállítási módok közül a vízi szállítás a legolcsóbb, mert bazi nagy konténerekbe felpakolod az árut, és utána már csak a kezeddel kell csapkodnod, hogy lassan, komótosan elaraszoljon az óceánjáró több ezer kilométerrel arrébb. Igazából a tengeri szállításnál is olcsóbb a folyami szállítás, persze csak völgymenetben. Hegymenetben már drágább, mert a gravitáció nagy úr.
Az emberek mindig is próbáltak spekulálni, hogy a tárgyak mozgatása kisebb-nagyobb távolságokra minél olcsóbb legyen. Kezdetben, ugyebár, az ölükbe vették, vagy a hátukra rakták a terhet, és úgy cipelték el a célhelyre. Ez csak bizonyos súlyokig mûködött. A nagy cuccokat aztán elkezdték a földön vonszolni, taszigálni, gurítani, vagy éppenséggel csúszdára tették, amelyet aztán megkentek zsírral, olajjal, iszappal, vizes agyaggal. Lassan feltalálták az elmés mechanikus szerkezeteket és kiegészítõket: a lejtõt, a csigát, az emelõt, a kereket, a feszítõrudat, az éket, a kötelet, a horgot, a csomókat, a hálót, a zsákokat, az átalvetõt, a szekeret, a talicskát, a kajakot és a kenut, a csónakot, a ladikot...
Folyt és folyik a harc a GRAVITÁCIÓ és a SÚRLÓDÁS, valamint az EMBERI BUTASÁG és a LUSTASÁG ellen. Ez egy non-stop folyamat.
A légi szállításban az a pláne, hogy mivel a levegõ még ritkább közeg, mint a talaj, a súrlódás sokkal, de sokkal kisebb. A gravitáció az megmarad, annak kiküszöböléséhez jóóóó magasra kellene röpülni, és az már nem légi szállítás, hanem ûrszállítás. Más téma.
A légi szállítás lényege az, hogy fent tartsd magad, legyõzd a gravitációt. ha ez megvan, a többi már gyerekjáték, mivel, ugyebár, nagyon kicsi a súrlódás, ami fékezné az elõrehaladásod. Persze, ennek hátránya is van, mert nincs amibe "kapaszkodnod".
Azért, hogy fenn, a magasban maradj, két lehetõség közül választhatsz: a különbözõ gázok sûrûségét használod ki, és a könnyû levegõnél is könnyebb gázzal töltesz fel egy nagy zacskót, és annak a hátán emelkedsz a magasba, vagy az aerodinamika segítségével a levegõnél nehezebb tárggyal próbálsz repülni, utánozva a madarakat.
A XIX. század végén még nem dõlt el, hogy a két repülési technika közül melyik lesz a nyerõ, sõt a XX. század elején is egy ideig még mindkét lehetõség nyitva állt, de a léghajós balesetek, no meg 2 világháború teljesen a levegõnél nehezebb repülõ alkalmatosságok javára döntötte el versenyt.
Holott, a "vagy" helyett lehetne "és" is!
Ugyanis a kettõt lehetne kombinálni, és bizonyos területeken hatékonyan lehetne alkalmazni.
Az utasszállításban talán nem mûködne a dolog, de egyes sajátos alkalmazásokban - mint például, meteorológiai megfigyelés, távközlés, szórakoztatóipar, üdülés, de akár áruszállítás is - még lehet jövõjük a légcsavaros léghajóknak. 3 nap alatt kényelmesen eljutni Európából Amerikába nem olyan hosszú idõ.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#15
Erre találták ki a teleportálást, nem?
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#14
A fõ probléma ezzel az, hogy sok embert/nagy tömeget kellene nagy sebességgel, nagy távolságra - mindezt egyszerre - eljuttatni. ;(
Oldal 1 / 2Következő →