Sötét aszteroidákra bukkantak a Föld közelében
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#47
Szerintem már a Föld is egy üstökös ennyi erõvel... csak errõl is félig leolvadt a jég, mi meg a maradékot is leolvasztjuk 😊
#46
Ha lesz fekete lyuk, és nem "minmeghalunk", akkor van Hawking-sugárzás. 😊 Viszont, ha "minmeghalunk", akkor sosem fogjuk már megmondani, hogy nem volt Hawking-sugárzás. 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#45
Biztos, hogy vannak kockázatok, én azon filóztam, hogy mennyire borízaná fel a naprendszer jelenlegi kvázi egyensúlyi állapotát, stabilitását, de szerintem nem sokkal. Kockázatok most is vannak, ezért az aszteroidaöv és a Mars egyesítése jótékony hatású lenne az emberizingek számára.
Biztos, hogy járna egy kis porral, miegymással, de az ellustult Marsot felrázná Csipkerózsika álmából. Majd visszatérünk erre pár száz, ezer év múlva. Esetleg lefagyasztom magam, és befizetek a showra. :-D
Biztos, hogy járna egy kis porral, miegymással, de az ellustult Marsot felrázná Csipkerózsika álmából. Majd visszatérünk erre pár száz, ezer év múlva. Esetleg lefagyasztom magam, és befizetek a showra. :-D
Kara kánként folytatom tanításom.
#44
A Hawking-sugárzás csak elmélet semmilyen csillagászati megfigyelés nem támasztja alá! Az LHC-töl várják a megoldást, de szerintem sok kis tudós áll ott a saját elméletével, hogy beigazolódjon.
Csak a semmi lehet tökéletes!
#43
Ahoz, hogy a tömegban lényeget rõ változások legyenek százalékosan), rengeteg aszteroidát kell lepottyantanod, ugyanis köbös esetben a sugár köbével arányos a tömeg. Tegyük hozzá, hogy az aszteroidák nagyrésze, illetve a konkrét azteroidáktömegének nagy része a légkörben elég, ami bizonyára szennyezné azt. Kicsit kiszámíthatatlan lenne. Ha majd szükség lesz ilyen karra, biztosan lesz is ilyen. (Azért az ELTE-n nem valószínû. 😛)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#42
"mégis észlelhetõ a Hawking-sugárzás is"
Na, mesélj, hátha te láttál olyant, amit senki más.
Na, mesélj, hátha te láttál olyant, amit senki más.
Kara kánként folytatom tanításom.
#41
A kvantummechanika már bebizonyította azt, hogy a józanparaszti ész semmit sem ér, ez az egész jóval bonyolultabb, mint hogy "a valamibõl nem lesz semmi, és semmibõl nem lesz valami". A feketelyukak létezése már nem kérdéses, az sem hogy több anyagot nyel el, mint amennyi "beleférne 😄", mégis észlelhetõ a Hawking-sugárzás is. A dokumentumfilm is sok dolgot leegyszerûsít, hogy a civilek megértsék, ennél mélyebben valószínûleg csak akkor értenénk, ha megértenek azokat az egyenleteket, ismernénk a kvantumfizikát, a kémiát magas szinten.
A nagy bummot, a fekete lyukakat mindegyik elmélet tartja értelmezésem szerint ráadásul, csak a magyarázat más, és a hadronütköztetõtõl várják majd az eredményt.
Csak neked böki a csõrödet szerintem 😛
A nagy bummot, a fekete lyukakat mindegyik elmélet tartja értelmezésem szerint ráadásul, csak a magyarázat más, és a hadronütköztetõtõl várják majd az eredményt.
Csak neked böki a csõrödet szerintem 😛
#40
Én véleményem csak az, hogy egy kicsit reálisabb talajon kéne állni, elõbb fejlesszék ki a technológiát és utána ráérnek agyalni, hogy kellene terra formálni a Marsot. Ez egyenlõre csak sci-fi, mert sem technikailag sem szellemileg nem megvalósítható. A jövõ meg bármi lehet, és egyenlõre a saját bolygónkon is lenne mit csinálni csak, hogy nem menjünk messzire.
Csak a semmi lehet tökéletes!
#39
Az én alapötletem a következõ:
Összegyûjteni az aszteroidaöv anyagát, és becsapatni a Marsra, hogy annak tömege és felszínének összetétele minél jobban megközelítse a Földét. Ad extremis az Oort-felhõ anyagát is jó lenne összeseperni, mert minél több ilyen kóborló test van, annál nagyobb veszélynek vagyunk kitéve. (Bár az is tény, hogy ha a csillagközi térbõl érkezik valami, ezek még fel is foghatják, de annyira elszórtan vannak elhelyezve, hogy nagy védelmet nem nyújtanak.)
Amirõl beszélek, az már nem terraformálás, hanem csillagmérnökség. (Nincs ilyen szak sem a BME-n, sem az ELTE-n, ne keresgélj.)
Ez a jövõ.
Összegyûjteni az aszteroidaöv anyagát, és becsapatni a Marsra, hogy annak tömege és felszínének összetétele minél jobban megközelítse a Földét. Ad extremis az Oort-felhõ anyagát is jó lenne összeseperni, mert minél több ilyen kóborló test van, annál nagyobb veszélynek vagyunk kitéve. (Bár az is tény, hogy ha a csillagközi térbõl érkezik valami, ezek még fel is foghatják, de annyira elszórtan vannak elhelyezve, hogy nagy védelmet nem nyújtanak.)
Amirõl beszélek, az már nem terraformálás, hanem csillagmérnökség. (Nincs ilyen szak sem a BME-n, sem az ELTE-n, ne keresgélj.)
Ez a jövõ.
Kara kánként folytatom tanításom.
#38
Balumann, tudom hogy hülyeségeket mondok, mivel ez csak az én véleményem, ez itt pedig azért fórum hogy mindenki megtudja egymással osztani a sajátját, és levonni a konzekvenciákat belõle.
"ha erre a kérdésre választ találunk, az az emberi értelem végsõ diadala lesz". Nagyon tetszett ez a videó, imádom az ilyen és ehhez hasonló történetû, és témájú lebilincselõ dokumentum filmeket, viszont nem kaptunk végleges választ, csak azt hogy van két elmélet, ami elméletben elméletileg mûködik, de az általuk biztosnak vélt választ csak egyszer mondták ki, aztán a film vége az hogy majd ha rájövünk az milyen jó is lesz (tehát még nem tudjuk biztosan?!). A fekete lyukas megoldás sem a legjobb mert egyenlõre alig tudunk valamit róluk. De józan paraszti ésszel a nagy bumm, nem magyaráz meg semmit sem. Egy elmélet akkor helytálló ha meg tudjuk magyarázni hogy oké hogy valami "eltûnik", de annak valahol utána lennie kell, vagy át kell alakulnia. Valamibõl sosem lesz semmi 😊 és ez így igaz vica-verza. Nekem csak ez böki a csõrömet, hogy valamiért nem passzol valami... vagy ezt csak én érzem így? 😊
"ha erre a kérdésre választ találunk, az az emberi értelem végsõ diadala lesz". Nagyon tetszett ez a videó, imádom az ilyen és ehhez hasonló történetû, és témájú lebilincselõ dokumentum filmeket, viszont nem kaptunk végleges választ, csak azt hogy van két elmélet, ami elméletben elméletileg mûködik, de az általuk biztosnak vélt választ csak egyszer mondták ki, aztán a film vége az hogy majd ha rájövünk az milyen jó is lesz (tehát még nem tudjuk biztosan?!). A fekete lyukas megoldás sem a legjobb mert egyenlõre alig tudunk valamit róluk. De józan paraszti ésszel a nagy bumm, nem magyaráz meg semmit sem. Egy elmélet akkor helytálló ha meg tudjuk magyarázni hogy oké hogy valami "eltûnik", de annak valahol utána lennie kell, vagy át kell alakulnia. Valamibõl sosem lesz semmi 😊 és ez így igaz vica-verza. Nekem csak ez böki a csõrömet, hogy valamiért nem passzol valami... vagy ezt csak én érzem így? 😊
#37
Nyugi Nexus6 te hamarabb meghalsz. <#eplus2>
Csak a semmi lehet tökéletes!
#36
Az üstökösök jogait védõ egyesület nevében felszólítom...! <#duma>
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#35
Nem vagyok egy nagy matekos de Phobos nyugalmi tömegét nézve elég komoly mennyiségû atom bombát kellene odaszállítani. És jelen helyzetben egy ûrsiklót is elég nehéz pár mázsa túlsúllyal föld-körüli pályára álltani. Arról nem is beszélve hogy a Phobos kicsit messze van.
Csak a semmi lehet tökéletes!
#34
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#33
Javaslom nézd meg legalább ezt, mert hülyeségeket mondasz. Az hogy nincs, nem volt semmi az maximum anyagi szinten igaz.
#32
kukacos: köszi az idézetet, mibõl van? 😊
Epikurosz: nem csoda h nem emlékszel rám 😊 nem vagyok egy minden témában felszólaló, most csak azért írtam, hátha beindul valami érdekes a kommentezõk között, és tanulhatok valamit megint 😉 így is lett :-)
Epikurosz: nem csoda h nem emlékszel rám 😊 nem vagyok egy minden témában felszólaló, most csak azért írtam, hátha beindul valami érdekes a kommentezõk között, és tanulhatok valamit megint 😉 így is lett :-)
#31
Atombomba a marsi holdak pályájára? 😄
Csak nehogy a nap felé induljanak meg.
Remélem nem az fogja majd kiszámítani a hasadóanyag mennyiségét, aki púrhabbal vonta be az ûrsiklók külsejét,kerámia lapok helyett.
A cikk viszont elgondolkoztat. Nem. Nem keverem bele a majákat, de ha annyira közel van és nincs nagybolygó a föld és az Õ pályája között...
Nem sok százalékos esélyünk lenne, ha egy gravitációs anomália kimozdítaná a pályájáról...
Csak nehogy a nap felé induljanak meg.
Remélem nem az fogja majd kiszámítani a hasadóanyag mennyiségét, aki púrhabbal vonta be az ûrsiklók külsejét,kerámia lapok helyett.
A cikk viszont elgondolkoztat. Nem. Nem keverem bele a majákat, de ha annyira közel van és nincs nagybolygó a föld és az Õ pályája között...
Nem sok százalékos esélyünk lenne, ha egy gravitációs anomália kimozdítaná a pályájáról...
#30
"Az eddig észlelt 16-20 aszteroida átlagosan mindössze a rájuk esõ napfény egytizedét veri vissza"
na akkor most mennyi is?
16 vagy 20 miért ennyire pontatlan?
azért meg lehet azt számolni nem? vagy van ott délibáb,ezzel számomra értéktelenné válik ez a cikk"tudományos hír"
saccoljunk ?
na akkor most mennyi is?
16 vagy 20 miért ennyire pontatlan?
azért meg lehet azt számolni nem? vagy van ott délibáb,ezzel számomra értéktelenné válik ez a cikk"tudományos hír"
saccoljunk ?
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#29
Ezt az üzeneted nem értem, pedig próbáltam megérteni.
hambi: arra gondoltam, hogy a Marsa irányítottan lehetne rávezetni aszteroidákat, akár a holdjait is, így felhízlalva õt. Mint ahogy a kacsát is felhízlalja a gazda, levágás elõtt. JPÉ.
hambi: arra gondoltam, hogy a Marsa irányítottan lehetne rávezetni aszteroidákat, akár a holdjait is, így felhízlalva õt. Mint ahogy a kacsát is felhízlalja a gazda, levágás elõtt. JPÉ.
Kara kánként folytatom tanításom.
#28
Nekem nem tûnik jó ötletnek. A Mars tömege lényegében nem változna, de a súlypontja igen, ami speciális, deformált forgómozgást okozna, meg bizonyára geológiai következményi lennének (talán földrengés, talán más). Én nem hiszem, hogy az atombomba hatékonyan mozgatná, hiszen az energia fele irányítatlan, és másik felének jórésze vektoriálisan kioltódik. Nem beszélve arról, hogy nem impulust ad át egy ilyen robbanás elsõsorban, hanem hõt, fényt. És ha - ahogy a cikk említi - a hold a Marshoz közeleve szétszakad apró darabokra, akkor inkább ûrszemetet hoztunk létre, ami garantálná a Mars megközelíthetetlenségét. Akkor biztosan nem lenne alkalmas terraformálásra. 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#27
Viccelsz? Tizenkettõ egy tucat. Õket olvasva mindig az idézett szöveg jut eszembe, végre vettem a fáradtságot, hogy elõkeressem.
#26
errata: Hát nem sodálatos?
Kara kánként folytatom tanításom.
#25
Ádám, hol vagy, mere csavarogsz? Szerintem már alszol. :-)
Bevallom, nem emlékszem rád itt a fórumról. Nem is tudtam, hogy létezik egy ilyen tünemény, mint te. De egyszercsak megjelentél, és elkezdtél aranyosokat beszélni. Hát nem csodálatos? :-D
Bevallom, nem emlékszem rád itt a fórumról. Nem is tudtam, hogy létezik egy ilyen tünemény, mint te. De egyszercsak megjelentél, és elkezdtél aranyosokat beszélni. Hát nem csodálatos? :-D
Kara kánként folytatom tanításom.
#24
- A sillagok, Úristen? Nézze sak, kérem, a sillagokat - szólalt meg egyszerre nehézkesen daloló lejtéssel egy hang, mely mintha hordó belsejébõl jött volna. Tonio Kröger ismerte már. Egy vörhenyesszõke, egyszerûen öltözött férfi hangja volt, aki kivörösödött szemhéjával olyan ázott benyomást keltett, mintha most fürdött volna. Vacsoránál a kajütben Tonio Kröger asztalszomszédja volt, és gyámoltalan, szerény mozdulatokkal bámulatos mennyiségû homáros omlettet kebelezett be. Most mellette állt a mellvédhez támaszkodva, és az égre nézett, miközben állát hüvelyk- és mutatóujja közé fogta. Semmi kétség, abban a rendkívüli és ünnepélyes szemlélõdõ hangulatban volt, amikor az ember szíve idegenek elõtt is megnyilatkozik, és a száj olyan dolgokat is kimond, amiket máskor szemérmesen elhallgatna.
- Tessék sak nézni, ott fönn, a sillagokat: Ott sillognak és villognak. Úristen! Az egész égbolt tele van velük. És kérem, ha az ember fölfelé néz, és meggondolja, hogy sok ilyen sillag állítólag százszor akkora, mint a föld, mi fogja el akkor a lelkét? Mi emberek szerensésen kitaláltuk a távírót meg a telefont, meg annyi sok egyéb sodálatos vívmányát az újkornak. De ha oda föltekintünk, akkor megsap minket annak a tudata, hogy alapjában sak férgek vagyunk, nyomorult földi férgek és semmi más... igazam van, vagy nins igazam? Úgy van, uram, férgek vagyunk! - felelte saját magának, és alázatos töredelemmel nézett föl az égboltra.
Hûha... Ebben ugyan nincs egy fikarcnyi irodalom! - gondolta Tonio Kröger, és nyomban eszébe jutott valami, amit nemrég olvasott, egy híres francia író tanulmánya a kozmológiai és pszichológiai világszemléletrõl; nagyon finom fecsegés volt.
- Tessék sak nézni, ott fönn, a sillagokat: Ott sillognak és villognak. Úristen! Az egész égbolt tele van velük. És kérem, ha az ember fölfelé néz, és meggondolja, hogy sok ilyen sillag állítólag százszor akkora, mint a föld, mi fogja el akkor a lelkét? Mi emberek szerensésen kitaláltuk a távírót meg a telefont, meg annyi sok egyéb sodálatos vívmányát az újkornak. De ha oda föltekintünk, akkor megsap minket annak a tudata, hogy alapjában sak férgek vagyunk, nyomorult földi férgek és semmi más... igazam van, vagy nins igazam? Úgy van, uram, férgek vagyunk! - felelte saját magának, és alázatos töredelemmel nézett föl az égboltra.
Hûha... Ebben ugyan nincs egy fikarcnyi irodalom! - gondolta Tonio Kröger, és nyomban eszébe jutott valami, amit nemrég olvasott, egy híres francia író tanulmánya a kozmológiai és pszichológiai világszemléletrõl; nagyon finom fecsegés volt.
#23
Az üstökösök azok, amelyek fõleg vízjégbõl állnak, a legtöbb aszteroidában nem sok van. Valóban az egyik népszerû elmélet szerint a belsõ bolygókra a vizet fõleg üstökösök hozták, de a Mars esetében nem a vízhiány okoz elsõsorban problémát, ráadásul a két kis holdjából még egy tányér levesre valót se lehetne összekaparni.
#22
olyan szép ez a földön nem volt semmi dolog, és hogy máshonnan jött. Ez tök rendben van, viszont a semmibõl nem lesz valami 😄 ezt annyiszor hallottam már hogy egyszercsak, idejött idehozta valami, vagy csak úgy kialakult mert a semmibõl ki tud alakulni valami 😊 Leteszem a kezemben lévõ semmit, és 1 pillantás alatt kialakul belõle egy kifejlett zsiráf ami szájharmonikázni fog nekem.
Ugyan ez az elmélet a világegyetemre, és mindenre is, hogy vagy volt a nagy bumm, a "semmibõl", vagy kitágult a "semmi", vagy csak isten volt az, aki szintúgy a semmibõl elõbukkant és teremtet meg mindent. o.O annyira nem tudunk "semmit" hogy ezzel takarózunk esténként :-))))
Ugyan ez az elmélet a világegyetemre, és mindenre is, hogy vagy volt a nagy bumm, a "semmibõl", vagy kitágult a "semmi", vagy csak isten volt az, aki szintúgy a semmibõl elõbukkant és teremtet meg mindent. o.O annyira nem tudunk "semmit" hogy ezzel takarózunk esténként :-))))
#21
Jogos, de - mert van egy de.
Tegnap néztem egy filmet, amely azt boncolgatta, hogy honnan került a víz a Földre, merthogy kezdetben nem nagyon volt. A tudósok az üstökösökre, de fõleg az aszteroidákra tippeltek. A többit a fantáziádra bízom.
Tegnap néztem egy filmet, amely azt boncolgatta, hogy honnan került a víz a Földre, merthogy kezdetben nem nagyon volt. A tudósok az üstökösökre, de fõleg az aszteroidákra tippeltek. A többit a fantáziádra bízom.
Kara kánként folytatom tanításom.
#20
Remek ötlet. Ha jól nézem, a két hold együttes tömege kb. 60 milliomod része a bolygóénak, szóval nagyjából ennyiszeresére növekedne a gravitáció. Azon is meglepõdnék, ha ilyen mértékben képesek lennénk befolyásolni a pályájukat akárhány atombombával is. Ha viszont valahogy sikerülne, várni kéne pár ezer évet, amíg a por leülepszik, a vulkánok befejezik és a megolvadt felszín eléggé lehûl... 😉
Viszont látványos lenne, az biztos, és az esetleges marsi élet felõl se kellene tovább aggódnunk. Gondoljunk bele, egy csomót megspórolnánk ûrszondákon.
Viszont látványos lenne, az biztos, és az esetleges marsi élet felõl se kellene tovább aggódnunk. Gondoljunk bele, egy csomót megspórolnánk ûrszondákon.
#19
Ez is egy érdekes hír:
http://www.hirtv.hu/tud-tech/?article_hid=313175
A Mars két holdját szerintem atombombákkal rá kellene ejtetni a Marsra. A bolygó tömege nõne, és alkalmasabb lenne terraformálásra.
http://www.hirtv.hu/tud-tech/?article_hid=313175
A Mars két holdját szerintem atombombákkal rá kellene ejtetni a Marsra. A bolygó tömege nõne, és alkalmasabb lenne terraformálásra.
Kara kánként folytatom tanításom.
#18
Jézus, Mária, Szentlélek!
http://www.hirado.hu/Hirek/2010/03/15/19/Szenzacios_felfedezes__Magasrendu_elolenyek_az_Antarktisz_jegtakaroja.aspx
http://www.hirado.hu/Hirek/2010/03/15/19/Szenzacios_felfedezes__Magasrendu_elolenyek_az_Antarktisz_jegtakaroja.aspx
Kara kánként folytatom tanításom.
#17
hogyhogy nem? a nap lefújta a jeget a zaszteoridáról, és fekete lett! szenzáció!
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#16
"Nem veszélyesek a Földre": mármint a potenciálisan veszélyes pályán mozgó ojjektumok közül azok, amiket most felfedeztek és a pályájukat kiszámították...
Simán lehetnek olyanok, amik holnap ránk eshetnek, szal MINEGHALUNK!!!
<#guluszem1><#csodalk><#wow2><#buck><#idiota>
Simán lehetnek olyanok, amik holnap ránk eshetnek, szal MINEGHALUNK!!!
<#guluszem1><#csodalk><#wow2><#buck><#idiota>
iSS!
#15
Úgy tûnik, senkit sem érdekel ez a cikk tudományosan. 😛
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#14
ja, és a jogvédõk bekaphassák.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Bin laden visszavág
#12
Legalább nem fognak OTT éhezni.
Ja és majd az LHC kilövi ha jönne errefelé! <#nezze>
Ja és majd az LHC kilövi ha jönne errefelé! <#nezze>
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#11
francba.
http://www.tenke.hu
#10
Ez már a terroristák keze! <#hehe>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#9
Simán ahogy írják. Tízszer fogja körbefotózni a teljes égboltot hat hónap alatt. Az, hogy mit tudunk kiszedni a fotókból, az már a szobacsillagászok dolga.
#8
Nem halottak... Várnak...
Minden embernek joga léte valóját neki tetsz? álmokra cserélni
#7
Nem, valószínûleg a teljes égboltot. Ezért is nagylátószögû a kamerája. Persze az érzékenysége korlátot szab az észlelés határának. Szóval nagyjából igaz lehet, amit írtál... 😊
Ha cigánynak lenni hungarikum, ha zsidónak lenni jó, ha melegnek lenni büszkeség akkor MAGYARNAK lenni miért rasszizmus ?
#6
Csak Te én Isten vagyok!
Meg majd az LHC lelõvi az ufometeorokat 😄
Meg majd az LHC lelõvi az ufometeorokat 😄
#5
"Hat hónapon belül a WISE a teljes égboltot feltérképezi."
Ezt hogy kell érteni? A belsõ-Naprendszert?
Ezt hogy kell érteni? A belsõ-Naprendszert?
\"Az emberi faj legnagyobb hiányossága: képtelenek vagyunk felfogni az exponenciális függvényt.\" Albert A. Bartlett
#4
a francba ezt én akartam <#action>
<#hehe> na jó tudjátok hol és tudjátok hogy kik éheznek <#hehe>
<#hehe> na jó tudjátok hol és tudjátok hogy kik éheznek <#hehe>
Mackószanitéc! ignored list: pares,tetsuo,
#3
2012világvége üstökösök által 😄.
Signature Move: RKO \"Az egész univerzum előttem hajol meg.\" WWE and Slipknot rulz!
#2
hát akkor radarozni kell a világnak az ûrét, és nem kukkerral vizuálni...
igaz 2x lasabb, de talán többet mutat
igaz 2x lasabb, de talán többet mutat
#1
Minmeghalunk!
<#nyes>
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs