42
  • physis
    #42
    Megpróbáltam kitalálni, milyen lenne egy ilyen ,,neutronium'' anyag, sajnos nem ismerem az anyag törvényeit. Eddig annyira jutottam eddig, hogy, legalábbis ennek az 1-es izotopja, a mononeutron:

    1)
    erősen radioaktív lenne: a szabad neutron felezési ideje kb. negyedóra, protonná és elektronná meg még valamivé bomlik.

    2)
    Mivel nincs elektronhéja, sőt az ,,atommagjában'' sincs semmiféle töltéshordozó, ezért az ,,atomjai'' nem pattannának le egymástól rugalmas golyókként, sőt nemcsak hogy nemcsak hogy egymásról sem, hanem a közönséges atomokról, molekulákról sem! Szerintem nem lehetne semmiféle edényben benne tartani, mert egész egyszerűen elszivárognék a falakon keresztül. Sőt, nemcsak hogy akadálytalanul beszivárognék az atomok közé, hanem időről időre el is találná az edény atomjainak magjait, hiszen semmiféle elektomos taszítóerő nem lökné el az elektronhájaktól, de még a protonoktől sem! Az elektonhéjak esetleges más jellegű akadályozó hatását nem tudom felbecsülni. Szerintem az összes atommagot viszonlag akadálytalanul megközelíthetné (bizonyos statisztikai valószínűséggel), és akár át is alakíthatná őket (talán valami nehezebb izotóppá alakítaná azokat, vagy valami radioaktív bomlásra kényszerítené, nem tudom).

    Szóval szerintem a neutronium, legalábbis annak 1-es izotópja (mononeutron), no az hétköznapi szemmel nézve valami ronda erősen radioaktív (negyedórás felezési idejű) anyag lenne, ami ráadásul a környező anyagot is radioaktívvá tenné vagy részben átalakítaná, és semmiben sem lehetne benne tartani, mert viszonylag szabadon diffundálna bármiféle anyagban.

    No eddig erre jutottam, de persze nem tudom, tényleg így lenne-e.

    A város méretű neutroncsillagokról nem tudok semmit. Állítólag valami szilárd héjat feszítenek ki magukra, ami a gravitáció miatt hihetetlen sima, és időnként döccen-roppan egyet, ahogy a forgás lassulása miatt változik a pörgő rendszer egyensúlya. És hogy nem teljesen egységes a belsejük és a külsejük. Mindenesetre itt már sok olyan törvény van, amiről még csak nem is hallottam.

  • Doktor Kotász
    #41
    "A feketelyukban is megmarad minden, csak nem látod mert nem sugároz ki semmit. Amint kritikus mennyiségű anyagot szív magába megszűnik ez a tulajdonsága és kiadja amit addig bevett. :) "

    Ebben a hozzászólásodban nincs egy szó sem, ami igaz lenne.

    A fekete lyukban közel sem biztos, hogy megmarad az anyag. Maximum csak a kvantumtulajdonságai. Az eseményhorizonton belül az sem lepne meg, ha egyetlen részecskévé állna össze minden a lyukba hulló anyag. Nem egy több részecskéből álló részecskévé, hanem egy szuperelemi részecskévé, ami nem osztható, nem tartalmaz más részecskét. Tehát az összes kvantumtulajdonságot szummázó magasabb osztályú elemi részecskévé.

    A fekete lyuk semmiféle kritikus mennyiségű anyag elnyelése után nem fog kidobni magából semmit.
    Viszont az eseményhorizont közvetlen közelében a teret alkotó virtuális részecskepárokból alacsony valószínűséggel felszakadhatnak úgy, hogy az antianyagot elnyeli a lyuk, a valódi anyag pedig megszökik a lyuktól.
    De ez nem a feketelyukból jön, hanem a fekete lyuk eseményhorizontja melleti tér bomlásából.
  • Doktor Kotász
    #40
    Ha valami rögtön lebomlik, azt hogy a francba lehet a természetben előforduló elemnek nevezni?
  • akosf
    #39
    A feketelyukban is megmarad minden, csak nem látod mert nem sugároz ki semmit. Amint kritikus mennyiségű anyagot szív magába megszűnik ez a tulajdonsága és kiadja amit addig bevett. :)
  • duke
    #38
    jo lenne megfejteni honan jon a gravitacio.Hihetetlen,hogy az mindent tul el.Egy feketelyukban minden megszunik,atalakul,kifacsarodik,de a tomegvonzas meg ott is megmarad.
  • Sanyix
    #37
    ha lenne erős kölcsönhatás full neutronos atommagok között, akkor nem csak neutroncsillagokban fordulna elő a netronium, hanem nagyon gyakori anyag lenne :)
  • Epikurosz
    #36
    Én ilyent nem akarok.
  • csibra
    #35
    Éppen ezért nem az erős kölcsönhatás tartja össze a neutroncsillagot hanem a gravitáció...
  • amitakartok
    #34
    Nem gravitáció tartja össze hanem erős nukleáris kölcsönhatás ami a gravitációnál több százszor erősebb de csak atomi távolságokon hat.
  • Sanyix
    #33
    és igen a neutroncsillag az 1 darab bazinagy atom, van is valami neve hogy óriás atom vagy mi, rá kell keresni :)
  • Sanyix
    #32
    De van neutronból álló anyag :) és igen a neutroncsillagokban, van összetartó erő is, a gravitáció. Igen el is van nevezve, ez a 0-ás rendszámú elem :)
  • Sanyix
    #31
    aham
  • csibra
    #30
    ""Az atommagjában 112 protont tartalmazó elem a legnehezebb a természetben előforduló elemek között. A cím eddigi birtokosa, az urán, 20 protonnal kevesebbet tartalmaz."

    Lnézést, de ez így nem felel meg a valóságnak. A természetben előfordul még a Plutónium és a Neptúnium is és asszem még az Amerícium is."

    Amelyek mind könnyebbek ennél. A természetben viszont az Urán (92 proton) fordul elő, minden efölötti csak mesterséges úton állítható elő. Béta bomlással esetleg lehetne az Uránból Neptúnium vagy Plutónium, de mivel alfa bomlással bomlik csak, ezért mégsem lehet. Ha mégis van (a wikipédia szerint nyomokban Plutónium) akkor az vagy valami meteorral jött (és az abban lévő is uránból keletkezett), vagy emberi tevékenység eredménye.
  • Epikurosz
    #29
    na, beszúrok ide is egy videót, mert most ilyen heppem van. :-)
  • Epikurosz
    #28
    Olyan elem nincs, mert ha csak neutronok vannak, akkor a dolog nem áll össze kémiai elemmé. Nincs összetartó erő. A neutroncsillagok belsejében sem hoz létre a gravitáció neutronokból álló kémiai elemeket, hanem egy kompakt massza az egész. Ha úgy vesszük, akkor a neutroncsillagot lehet egyetlen nagy, neutronokból álló atommagként tekinteni, de ez már csak művészi ábrázolás.
  • brueni
    #27
    arra gondolsz Cameronon kívül?
  • Kornan
    #26
    Jah, csak utaltam rá , hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítanak ezeknek az elemeknek. Legalábbis nekem úgy tűnt.
  • Kornan
    #25
    Az az elem már elég régóta jelen van a scifi-kben. Olyan elemet takar, ami csak neutronokból áll, ha benne lenne a periódusos rendszerben akkor a 0-ás elem lenne. Elvileg létezhet neutron csillagok belsejében.
  • Chocho
    #24
    Na és ha használhatatlan? A tudomány nem mindig funkcionalista, az új elemeket igenis jegyezni kell.
  • Tetsuo
    #23
    A film nagyjabol minden tudomanyos alapot nelkuloz.. de ez nem is baj, hiszen mesefilm, viszont a harc a vegkifejletben meg az eroltetett militarista fokarakter, a benan feszult cselekmeny.. eleg ocska.
  • Epikurosz
    #22
    Ja, bocs, nem szóltam semmit, tényleg nyomokban előfordulnak az uránnál súlyosabb elemek is a természetben.
  • Epikurosz
    #21
    Na, igen, de azokat mesterségesen állítják elő a tudósok.
  • trogi
    #20
    "Az atommagjában 112 protont tartalmazó elem a legnehezebb a természetben előforduló elemek között. A cím eddigi birtokosa, az urán, 20 protonnal kevesebbet tartalmaz."

    Lnézést, de ez így nem felel meg a valóságnak. A természetben előfordul még a Plutónium és a Neptúnium is és asszem még az Amerícium is.
  • djhambi
    #19
    "Megkérdeztük Dr. Janák Lajost, a Baktay Ervin Asztrológiai Intézet vezetőjét, hogy egy hullócsillag képes-e előidézni változásokat a horoszkópban, de azt a választ kaptuk, hogy egy efféle égi jelenség vizsgálata nem tartozik a csillagjóslás feladatai közé, és csak a babonások hiszik, hogy a hulló csillag hatással lehet az ember életére."

    Lol mekkora üzleti fogás... Pont az asztrológus babonásozza le a csillaghullósokat.
  • Julius Caesar
    #18
    És az Azgardok neutróniuma?
  • Epikurosz
    #17
    Tudóskáim, ti láttátok ezt?
  • qetuol
    #16
    a szén 3800 fokon is szilárd...ki hitte volna..o.O
  • Epikurosz
    #15


    Ja, és nem copernicium, hanem kopernícium.
  • Kornan
    #14
    Milyen fasza interaktív periodikus táblát találtam: katt ide
  • Kornan
    #13
    Aha

    A filmben azért akarták megszerezni mert egyrészt ritka, másrészt energiatermelésre használták, akkor lehet ez a része sem teljesen alaptalan. Ahogy az uránból és társaiból, ebből is lehetne talán energiát kinyerni.
  • celza8807
    #12
    amugy is ki veszi ki a vízbül a zokszigént?
  • celza8807
    #11
    leesett a kamionról?
  • blessyou
    #10
    "Az atommagjában 112 protont tartalmazó elem a legnehezebb a természetben előforduló elemek között."

    Oké, de hol fordul elő a természetben?
  • nearo
    #9
    Héé kijavították :(
  • nearo
    #8
    nem kevesebb, mint 24 éves múltra tekint vissza

    A 112-es elem története 1996-ban kezdődött

    Tudtommal még csak 2010-et írunk...
  • Sanyix
    #7
    valószínűleg soha, úgyanis nincs meg egy olyan idióta aki ilyen nevet ad egy elemnek :)
  • NEXUS6
    #6
    Nekem van belőle egy ráklápnyi, színes testvéreim szedték ismeretlen helyről. Van rájta szigetelés is, ázt míg nem bontották le.

    Ha így elviszed, megeggyezünk olcsóbbért.

  • NEXUS6
    #5
    Mera a copernicium-ből alfabomlással copernicum lesz, benne vana a cikkbe!
  • Atkamon
    #4
    A címben copernicium, utána copernicum...
  • kvp
    #3
    "A 118-as elemért ment a harc az Avatarban. Unonoctium, ki akarták bányászni. Lehetséges, hogy a jövőben találnak ezeknek az elemeknek egy relatíve stabil változatot, vagy azt gondolták úgyse tudja senki miről van szó?"

    A 118-as pont stabilabb mint a tobbi. Tovabba ugy nez ki, hogy ez az egyetlen foldi nyomason es homersekleten szilard halmazallapotu nemesgaz. (mint ahogy a higany fem, csak foldi nyomason es homersekleten folyekony) Egy baja van, hogy nagyon ritka. Supravezetonek viszont tenyleg jo lenne, ha tobb lenne belole.