Milliónyi szerves molekula egy meteoritban
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#41
Azért álmatlan éjszakákon belenézel te is...
Kara kánként folytatom tanításom.
#40
vicces, egy filmes hírhez alig ha ketten szólnak, itt meg gyûlik a sok meg nem értett (és rejtõzõ) fizikus/kémikus/biológus, köztük a legJOBBIK, a vadmagyar epikurosz 😄 szoktátok olvasni a blogját? nem, én sem 😄
#39
Én eddig azt hittem, hogy a földrõl elpárolgó, a felhõkben összegyûlõ, majd csapadék formájában a földre visszahulló víz steril. Hát nem!
Kara kánként folytatom tanításom.
#38
egy kis elõképzettség nem árt de gugli meg wiki
Rövid felezési idejû izotópok jelenlétének jelentõsége
CAI és kondrumok olyan izotópokat tartalmaznak, amelyek 4,6 milliárd éve rövid
felezési idejû izotópok radioaktív bomlása során jöttek létre.
Pl. 26Al -> 26Mg, 60Fe -> 60Ni, 41Ca -> 41K
Az 26Al felezési ideje 740000 év, azaz már rég lebomlott. Azonban a primitív
meteoritokban többlet mennyiségben van jelen 26Mg izotóp, amibõl visszaszámolható az egykori 26Al/ 27Al izotóparány.
A különbözõ 26Al/ 27Al izotóparány a kondrumokban és CA zárványokban arra utal,
hogy ezek különbözõ idõben alakultak ki (relatív kronométer) – a számítások szerint a
kondrumok a CA zárványok képzõdését követõen mintegy 1-3 millió évvel késõbb
alakultak ki.
Rövid felezési idejû izotópok jelenlétének jelentõsége
CAI és kondrumok olyan izotópokat tartalmaznak, amelyek 4,6 milliárd éve rövid
felezési idejû izotópok radioaktív bomlása során jöttek létre.
Pl. 26Al -> 26Mg, 60Fe -> 60Ni, 41Ca -> 41K
Az 26Al felezési ideje 740000 év, azaz már rég lebomlott. Azonban a primitív
meteoritokban többlet mennyiségben van jelen 26Mg izotóp, amibõl visszaszámolható az egykori 26Al/ 27Al izotóparány.
A különbözõ 26Al/ 27Al izotóparány a kondrumokban és CA zárványokban arra utal,
hogy ezek különbözõ idõben alakultak ki (relatív kronométer) – a számítások szerint a
kondrumok a CA zárványok képzõdését követõen mintegy 1-3 millió évvel késõbb
alakultak ki.
#37
és ezt miért kellett sokadszorra is bebizonyítani?én ezt így tanultam,sõt 80as években íródott tankönyv is tényként írja le,megjegyezve hogy még vannak kételkedõk...
#36
Szerintem ne próbálja meg, jobb lesz mindenkinek.
http://tibor.szasz.hu - Webfüggőség a köbön http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva
#35
Nem szoktam itt a tudományos részlegnél hozzászólni a dolgokhoz, nem érzem elég tájékozottnak magam, ezért inkább a jó öreg, hallgatok, tehát bölcs maradok elvet követem. Ellenben a cikkeket és a hozzászólásokat el szoktam olvasni, próbálva kiszûrni a hasznos információt, annak reményében, hogy ragad rám vmi.
Te viszont valami elképesztõ - ahogy elõttem írták - "veszélyes" vagy.
Te viszont valami elképesztõ - ahogy elõttem írták - "veszélyes" vagy.
#34
ez a szantai gyerek elég veszélyes 😄
~~o ~~o ((O))o~~ o~~
#33
"A napnál nem lehet öregebb egy kõzet"
Feltéve hogy csak a naprendszer létezik. De képzeld el vannak akik azt állítják vannak más "napok".
Feltéve hogy csak a naprendszer létezik. De képzeld el vannak akik azt állítják vannak más "napok".
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#32
Te mirõl beszélsz?
"NE legyetek már ekkora hülyék ha valami felrobban nem fény kíséri akkor mi a faszom volt elöbb ha nem a nap?"
Azt vágom hogy valamit akartál mondani, de próbáld meg újra.
"NE legyetek már ekkora hülyék ha valami felrobban nem fény kíséri akkor mi a faszom volt elöbb ha nem a nap?"
Azt vágom hogy valamit akartál mondani, de próbáld meg újra.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#31
A csillagok esetében a tömegükbõl és a H/He arányukból lehet a kort meghatározni.
Csillagközi hidrogéngáz-felhõnél szerintem hasonló módszert alkalmaznak, a H/He (esetleg más) arányukból próbálják megmondani hogy az az õsrobbanásból számazik-e, vagy egy felrobbant csillag által kibocsátott anyag.
Szerintem.
Csillagközi hidrogéngáz-felhõnél szerintem hasonló módszert alkalmaznak, a H/He (esetleg más) arányukból próbálják megmondani hogy az az õsrobbanásból számazik-e, vagy egy felrobbant csillag által kibocsátott anyag.
Szerintem.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#30
NE legyetek már ekkora hülyék ha valami felrobban nem fény kíséri akkor mi a faszom volt elöbb ha nem a nap?
#29
Azért az engem is érdekelne, hogy pl. egy csillagközi hidrogéngáz-felhõ esetében hogyan lehet megállapítani a korát. Talán a benne lévõ többi kémiai elem alapján...
A radioaktív felezési idõ egyébként a protonok/antiprotonok esetében a legynagobb tudtommal: > 10<sup>29</sup> év.
A radioaktív felezési idõ egyébként a protonok/antiprotonok esetében a legynagobb tudtommal: > 10<sup>29</sup> év.
Kara kánként folytatom tanításom.
A nap az nem az õsrobbanáskor keletkezett ám... ;-)
Az õsrobbanás 13,7 milliárd éve volt, a nap meg "csak" bõ 4 milliárd éves. Vannak és voltak is nála sokkal öregebb égitestek.
Az õsrobbanás 13,7 milliárd éve volt, a nap meg "csak" bõ 4 milliárd éves. Vannak és voltak is nála sokkal öregebb égitestek.
#27
😄
#26
Küldhetek neked egy cuppantóst?
Kara kánként folytatom tanításom.
#25
Ti nagyon gyagyások!A napnál nem lehet öregebb egy kõzet hisz a nap vulkanikus gáz atmoszféra mibõl származik az összes kõzet elleme mik a napból az õsrobbanáskövetkeztében alakúltak ki egyre nagyobb meteorokká míg végûl bólygókká!
#24
uhh, valóban, köszi a helyreigazítást.
http://tibor.szasz.hu - Webfüggőség a köbön http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva
#23
Az aminosavak a fehérjék építõkövei, a DNS nukleotidokból áll - melyek sorrendje kódolja a fehérjék aminósavsorrendjét.
#22
"A Földön az összes élõlény 20 féle aminósavból épül fel."
Ez nem igaz, a DNS kódol 20 féle aminosavat, de az élõlényekben más aminosavak is vannak.
Ez nem igaz, a DNS kódol 20 féle aminosavat, de az élõlényekben más aminosavak is vannak.
Na akkor AZ a magyar címe 😄
Most olvasom pont angolul, de nem tudtam, hogy van magyarul 😊
Most olvasom pont angolul, de nem tudtam, hogy van magyarul 😊
#20
nahát, a NASA-nal valaki elolvasta a Megtévesztés fokát, és úgy gondolta, hátha leesik némi plusz pénz :-)
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
#19
Arra nem is gondoltatok, hogy rá volt írva a kora?<#hehe>
#18
Vagy akár az Europa holdon is....
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#17
"Az aminocsoportnak a karboxilcsoporthoz viszonyított helyzete alapján α-, β-, γ- stb. aminosavakról beszélünk. A fehérjék kizárólag α-aminosavakból épülnek fel. A többi biológiailag általában jelentéktelen. Az egyetlen élettani jelentõséggel bíró β-aminosav a β-alanin, ennek származékai a pantoténsav és a koenzim-A. Lényeges még az agy anyagcseréjének egyik eleme, a γ-aminovajsav (GABA), valamint a vitamin hatású p-amino-benzoesav.
Az élõ szervezetekben 25-féle α-aminosav található, ezek közül 20 fehérjeépítõ. Ezek kapcsolódási sorrendje az aminosav szekvencia, a fehérjék elsõdleges szerkezete.
A szervezet fehérjéinek és egyéb nitrogéntartalmú alkotórészeinek felépítéséhez, és ezek újraképzéséhez szükséges aminosavakat a táplálék fehérjéi adják. A fehérjeszükséglet tehát aminosav szükségletet jelent. Az emberi szervezetben 14-16% a fehérje-, és hozzávetõlegesen 0,1% a szabad aminosavtartalom."
"Alapvetõ fontosságú (esszenciális) aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket az emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes elõállítani.
Az emberi szervezet számára 9 aminosav esszenciális: metionin, treonin, lizin, izoleucin, valin, leucin, fenil-alanin, triptofán, hisztidin. Minden állatfajta számára más-más aminosavak esszenciálisak."
Az élõ szervezetekben 25-féle α-aminosav található, ezek közül 20 fehérjeépítõ. Ezek kapcsolódási sorrendje az aminosav szekvencia, a fehérjék elsõdleges szerkezete.
A szervezet fehérjéinek és egyéb nitrogéntartalmú alkotórészeinek felépítéséhez, és ezek újraképzéséhez szükséges aminosavakat a táplálék fehérjéi adják. A fehérjeszükséglet tehát aminosav szükségletet jelent. Az emberi szervezetben 14-16% a fehérje-, és hozzávetõlegesen 0,1% a szabad aminosavtartalom."
"Alapvetõ fontosságú (esszenciális) aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket az emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes elõállítani.
Az emberi szervezet számára 9 aminosav esszenciális: metionin, treonin, lizin, izoleucin, valin, leucin, fenil-alanin, triptofán, hisztidin. Minden állatfajta számára más-más aminosavak esszenciálisak."
Kara kánként folytatom tanításom.
#16
Ez remek hír, az aminosavak a DNS építõkövei és mint olyanok akár a saját naprendszerünkön belül is könnyû szerrel kialakulhattak a folyékony halmazállapotú holdak tavaiban, tengereiben, az szerintem teljesen mindegy, hogy a földihez képest mennyi a hõmérséklet beli eltérés, mert ha ezek a molekulák évmilliók/millárdok során szabadon kapcsolódhatnak egymáshoz folyamatosan új és új kombinációkat kiróbálva, akkor akár reális esély is lehet rá, hogy az Encaldus felszíne alatt kezdetleges életjelenségeket találjunk.
Ez persze színtiszta spekuláció, de azért jól esik belegondolni 😊
Ez persze színtiszta spekuláció, de azért jól esik belegondolni 😊
http://tibor.szasz.hu - Webfüggőség a köbön http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva
#15
Ha tényleg érdekel akkor kérdezd meg Tõle. Itt az emil címe: [email protected] :o))
Meg az "adatlapja" http://www.mgumus.chem.msu.ru/persons/schmitt-kopplin/
Nem tûnik hülye gyereknek.
Meg az "adatlapja" http://www.mgumus.chem.msu.ru/persons/schmitt-kopplin/
Nem tûnik hülye gyereknek.
#14
"Mi van ha a szerves vegyületek itt a földön kerültek rá"
A Földön az összes élõlény 20 féle aminósavból épül fel.
"14 000 különbözõ összetevõt azonosítottak a meteorit egy mintájában, melyek között nem kevesebb, mint 70 aminosav található"
A Földön az összes élõlény 20 féle aminósavból épül fel.
"14 000 különbözõ összetevõt azonosítottak a meteorit egy mintájában, melyek között nem kevesebb, mint 70 aminosav található"
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#13
Én már régen felküldtem volna Föld körüli pályára egy nagy mágnest, hogy gyûjtögessen. Idõnként csak le kell szedni róla a cuccost és már elemezhetjük is a Földi laborokban. Olyan lenne mint egy postaláda.
#12
/off
rettenetesen gusztustalan ez a reklám.
rettenetesen gusztustalan ez a reklám.
#11
A radiokarbon-vizsgálattal nem túl nagy idõtartamú meghatározást lehet végezni. Ez úgy 50-60 ezer év max. A régészeknek ennyi elég is.
De léteznek sokkal nagyobb felezési idejû izotópok is, akár milliárd éves felezéssel. Ezeknek az izotópok bomlástermékeinek nagyságából vissza lehet következtetni a kõzet korára. Ha nem is egyszerûen.
De léteznek sokkal nagyobb felezési idejû izotópok is, akár milliárd éves felezéssel. Ezeknek az izotópok bomlástermékeinek nagyságából vissza lehet következtetni a kõzet korára. Ha nem is egyszerûen.
#10
Azért az engem is érdekelne hogy számolnak ki ilyesmit. Van a radiokarbonos kormeghatározás ha jól tudom ez a pontos neve, amivel földi dolgok korát határozzák meg de azt is csak egy bizonyos korig lehet megközelitõleg pontosnak mondani utána már egyre nagyobb a hibaszázalék, de egy olyan dolgot ami az ürbõl került a földre kitudja hány csillag közelében haladt el, kitudja milyen sugárzások érték, kitudja milyen mágneses tereken ment keresztül, ráadásul mikor belép a föld légkörébe hatalmas hõhatásnak, súrlódásnak volt kitéve arról nem tudom elképzelni hogy olyan adatokat mint a korát megtudnák határozni.
Mi van ha a szerves vegyületek itt a földön kerültek rá, esetleg a levegõben elcsapott egy madarat és a becsapódás és a nagy hõhatás miatt csak ennyi maradt belõlük? Lehet én is hülyességeket mondok, de én az olyan tudományos hireket szeretem amiben elmondják azt is hogy hogyan jutottak arra az eredményre amit állitanak, ha nincs rendes magyarázat mindig beindul a fantáziám.
Mi van ha a szerves vegyületek itt a földön kerültek rá, esetleg a levegõben elcsapott egy madarat és a becsapódás és a nagy hõhatás miatt csak ennyi maradt belõlük? Lehet én is hülyességeket mondok, de én az olyan tudományos hireket szeretem amiben elmondják azt is hogy hogyan jutottak arra az eredményre amit állitanak, ha nincs rendes magyarázat mindig beindul a fantáziám.
#9
Isten szadista, de valószínûleg errõl maga sem tud.
#8
És honnan veszi a tudósok ezt? mert úgylátják a 2 szemükkel? vagy mert most épp így van? mivel bizonyítják be azt hogy amit látnak a 2 szemükkel az létezik is?
#7
mondjuk azért a 8 általánost el kéne végezned, mielõtt ilyen kérdést felteszel.
ADATA 16GB XPG V1.0 1866MHz | ASUS Z87-K | CORSAIR CX750M | GIGABYTE GTX770 2GB | INTEL Core i5-4670K 3.40GHz | SAMSUNG 120GB 840 EVO | WD 1TB Caviar Blue | COOLERMASTER Hyper 612S
Én sem tudom, de én elhiszem, mert a tudósok okos emberek, általában, és megvannak a módszereik.
Kara kánként folytatom tanításom.
#5
Ezt én nem hiszem el! Mivel számolták ki, hogy ilyen idõs lenne?(4,65 milliárd éves lehet.)
anno 1987
#4
Csak nem úgy ,hogy mi azt gondoljuk!
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#3
Republikánus vagy? 😄
#2
Iiiigen... És isten szeret minket. <#action>
Nothing Ever Changes
#1
Ez butaság...<#ejnye1>
Mindannyian tudjuk, hogy a Teremtés útján kerültünk a Paradicsomba pár ezer évvel ezelõtt... <#rolleyes>
Mindannyian tudjuk, hogy a Teremtés útján kerültünk a Paradicsomba pár ezer évvel ezelõtt... <#rolleyes>
\"Jobb a Linux... De akkor se kell!!! :P :DD\" Írtam egy ingyenes alkalmazást magyar nyelven: http://logout.hu/bejegyzes/deta/egy_hasznos_alkalmazas_tolem_nektek_sok_szeretette/hsz_1-50.html