137
-
Kraptor #94 Én eléggé más véleményen vagyok. Eddig még nem találkoztam jó minőségű kínai termékkel. Egyedül amiben jobbak, hogy sokkal olcsóbbak. PL most vettem egy időkapcsolót, amik Kínában készültek kb. 2000 Ft környékén voltak, ami Németben készült volt 9000 Ft, a Kínai bírja 3 évig a Német meg bírja 15 évig. -
#93
A megújuló energiaforrások misztifikálása sem egy túl üdvözítő dolog. Megvan a maguk helye a rendszerben, a több GW-os nagyságrendű alaperőművi kapacitás lefedését inkább hagyjuk az atomerőművekre. -
Nos #92 Sok esetben már jobbak. És már egy jó ideje konkurenciát okoznak az erurópaiaknak. Az, hogy az EU export olyan nehezen áll talpra jórészt annak köszönhető, hogy vannak területek, ahol a kínai áruk versenyképesebbek. A "made in chine" pedig már nem a bóvli jelképe. A csúcstechnológiát használó cégek nagyon nagy részének van kínai leányvállalata. Sőt, már nem egy kínai. -
#91
Szerintem ez nagy hülyeség. Magánszektor kezére adni egy ilyet felelőtlen dolog! Ott csak a pénz számít. Kötnek mindenkinek egy életbiztosítást, oszt ha felrobban menet közben kifizetnek x millió kárpótlást, úgy tesznek mintha javítanának valamin, és mehet a bolt tovább.
El tudjátok képzelni, hogy a magánszektorban a részvényesek eltűrik, hogy ne jöjjön a zsé hónapokig, mert valami 1 az ezerhez gixer becsúszott amire addig nem gondoltak, és ezért át kell tervezni részleteket?
A nagy túrót eltusolják, elbagatelizálják és mehet a menet folyhat a zsé! Csak akkor lenne biztonságos, ha kevés részvényes lenne, és teljes vagyonukkal felelnének a balesetekért.
Az lesz a kasa mikor 10-20 cég épít űrhajót! 3 nagy oprendszer sem képes kompatibilis és olyan lenni amire az életedet bíznád, itt meg ez csak egy icipici összetevője az egésznek, egy nagy katyvasz lesz az egész.
Azt sem értem, ha a más csinálja az űrhajót, akkor lehet hogy lesz új munkahely (bár jegyzem meg nem tudom miből, eddig sem a NASA hengerelte az acélt meg forrasztotta a paneleket, meg gyártotta az ic-ket), de akkor meg a NASA-tól rúgnak ki embereket és ugyan ott tartanak.
Ez ez Obama idióta, egyre inkább nem értem hogy lett ez elnök. Inkább a megújuló energiaforrásokba fektessenek energiát, abból lehet munkahelyet teremteni, jelzem ez Mo.-on is jól jönne, főleg, hogy a co kvótából befolyt összeggel lehetne is támogatni ezeket a munkahelyeket. -
Pares #90 Element Zero 
-
djhambi #89 Nekem az a tapasztalatom, hogy a kínai áruk minőségben jobbak az 5 évvel ezelőtti kínai áruhoz képest. Még húsz év, és komoly problémái lesznek a európai piacnak... -
#88
A 6 db holdraszállás során számold ki, hogy mennyi tömeget vittek el oda és, hogy mi jött vissza. Mai áron 100 millárd dolláros nagyságrendről beszélünk. -
#87
Csak milyen infrastruktúra kellene a gyártásohz, hogy bármit a Holdon gyártsál le? Energiát honnan lopnak hozzá? :(
Jelenleg azon agyalnak, hogy egy átlagos család mennyiségű ember a Holdon képes legyen csak életben maradni és kutatgatni huzamosabb ideig. -
#86
Jelenleg olyan drága még a LEO pályára is felvinni és visszahozni valamit, hogy ha kész aranyrudakért mennél el csak a Holdig, még az sem érné meg. Vagy nagyon olcsón kellene repülni - űrszemét nélkül ! - vagy valami tényleg nagyon értékes és ritka anyagért kellene menni. -
#85
A 60-as évek táján fellőttek valami kis holdat. Tudtommal az mai napig odafent van, mint a legrégebben keringő űreszköz. Persze ma, mint már űrszemét.
Az akkori holdak nagy része felderítő hold volt. Azoknak alacsonyabban kellett leni az optikai akkori szintje miatt, hogy minél jobb képet adjanak. Mivel fotó kapszulákban jött vissza az anyag értelme sem volt olyan holdat felküldeni, ami évekig fent van, ha pár hét alatt előtta az összes anyagot.
A digitális KH műholdaknál már több éves élettartam volt a jellemző. -
Kraptor #84 Hát sajnos manapság már nem is lehet jó és megbízható terméket kapni és ehhez ha nem is 100%-ban de köze van ahhoz, hogy Made in China felirat van rajta. -
#83
Azért a rephordozós része erős túlzás. Egy rephordozó éves üzemeltetési költsége 1-2 millárd dollár. Attól is függ, hogy a rajta leveő technika üzemeltetését is bele számolod -e vagy sem és, hogy a kísérő hajókat üzemeltetését is bele számolod -e. Akkor tovább nő a számla. Azért ennél elég sok ország költségvetése nagyobb...
Ettől függetlenül tényleg feltűnő az aránytalanság, de a 3 milliárddal növelést, azt nem az aboszlút védelmi költségvetéssel kellene összemérni. A NASA abszolút költségvetésével.
Eleve ott kezdődik, hogy a védelmi költségvetés több millió álláshely finanszírozását jelenti közvetlenül és áttételesen. A NASA közel sem mozgat már meg ennyi embert, nem az Apollo program korszakát éljülk. Egyfajta fajlagos költségvetésre kíváncsi lennék. -
kamov #82 Egy 60% körüli Direkt NTR-nek fő baja az hogy 1000 fokos belépőéleket produkáló sebességgel fele annyi levegőt sem lehet keresztültekerni a hajtóművön mint amennyi kellene. Tehát vagy a reaktort olvasztod le vagy a gépet égeted el. A levegő csak kiegészítő betáplálásnak jó, mellette a tolóerő legnagyobb részét hajtóanyag hozzáadásával kell előállítani.
A direkt NTR-nél ráadásul a sugárszennyezés elkerülhetetlen. -
Tripax #81 Azért valjuk meg őszintén, egy nagyhatalom nem szívesen adná át a hatalmat a konkurenciának. Amerika idáid sok tekintetben úttörő szerepet vállalt -persze nem csak jószándékból - 0neház anyagi környezetű projektekben. Más országok meg csak élvezték a dolgot. Az elmúlt évek megmutatták hogy szeretne amerika ebből átadni vagy legalábbis több hozzájárulást más országoktól. A kínaiakról meg csak annyit hogy ők is emberek és nem sok külömbséget látok nyugati testvéreikhez képest. Ott basszák át az embert ahol tudják, csak ezt mosolyogva teszik amit a birkák be is opnak. Avagy ne bízz egy mosolygós ninjában. A világ ketté illetve háromra szakadása meg folyamatos az olaj kérdés csak egy része. -
#80
"a következő öt évben 6 milliárd dollárt fektet a magáncégekbe" - gondolom megint a Wall Street-i haverjai járnak jól.. -
Epikurosz #79 A magreakciót ott kint az űrben javasolták használni csillagközi utazáshoz, de azok nem fűtések, hanem robbantások. -
kvp #78 "A másik dolog a hatásfok. Legoptimistább estben sem tudunk 35% feletti hatásfokkal átvinni a reaktor hőteljesítményét hasznos munkára, sem elektromos átalakítással (Vasimr-nak) vagy folyadékos hőcserélő körrel (Bussard-ramjet).
Hiperszonikus repülőnél egyszerűen nem lehet megszabadulni a hasznos teljesítményre fordulónál legalább kétszer több hulladékhőtől."
Ha a levegot futjuk kozvetlenul a reaktor hojevel es egy magas homersekletu reaktormagot hasznalunk (plutonium fast reactor), akkor a teljes homennyiseg a levegot futi, tehat a jarmuvet hajtja elore. 1200 megawattos volt a legnagyobb amit eddig epitettek.
Egy reaktort lehet ugy tervezni, hogy 30 perces az uzemideje es tobb szazszoros a leadott homennyisege. Energiatermelesre nem eri meg ilyet kesziteni, viszont raketahajtomunek jo.
"A radiátorokhoz túl nagy a légellenállás, a hajtóanyag csak a fúvóka hűtésére elég hőt tud elvinni. levegőnek történő hőátadásra sincs mód amikor hiperszonikus sebességnél a belépőélek eleve 1000 fok környékén vannak."
A reaktor hutese es a levego futese ugyan az, tehat innentol a reaktor teljes leadott homennyisege kozvetlenul a hajtomuvon ataramlo levegot melegiti. Nincs hulladekho, mert az elsodleges hutesi folyamat hajtja elore a jarmuvet. A general electric nuklearis sugarhajtomuve is ilyen volt az 50-es evekben, csak a ballisztikus raketak miatt vegul nem kerult sorozatgyartasra. Egyebkent egykoros volt, a reaktormagon vittek at a bearamlo levegot es a reaktor hutese generalta a toloerot.
Csak annyit irtam, hogy megoldhato, ha akarjuk. De egy hagyomanyos kemiai ram/scram jet-es hordozo (elso fokozat) es egy arrol inditott vasimir-t hasznalo urhajo sokkal olcsobb es konnyebben osszerakhato rendszer lenne. (es biztonsagosabb is) A technika megvan, csak nem hasznaljuk. De ha a scaled composites fele pegasus-bol epitenenek egy 4-szer nagyobb valtozatot, mar az is jo lenne, pedig az csak egy sima kemiai raketa. (es az egyik legolcsobb amerikai rendszer) -
Epikurosz #77 Amúgy sem lehet mindent egy lapra feltenni. -
djhambi #76 Az eredeti felvetés ez volt:
"Amúgy pedig én egyvalamire koncentrálnám a NASA összes erőforrását és költségvetését: találjanak egy módot, hogy hogyan lehet nagy hatékonysággal és relatíve olcsón nagy tömeget Föld körüli pályára juttatni."
És erre ötleteltek az ion-hajtóművel, de ezek szerint te is egyetértesz abban, hogy nem fog felszállni a Földről ion-hajtóműves űrhajó 30 éven belül... -
djw #75 majd a sárgák... -
Epikurosz #74 Pályára juttató rakétáknál amúgy sem megengedett a nukleáris hajtóanyag, és ne is legyen.
Viszont lehetne nukleáris aksikat használni a bolygók kutatásánál, és akkor nem kellene röhögni a Spirithez hasonló roverek bohóckodásán. -
kamov #73 Nincs egy nap.
A fölös hő elvezetése nélkül nincs egy perc sem a reaktorélettartam.
Ugyanis másodpercek alatt szétolvad az egész.
-
Sir Ny #72 nem érted. ezt a teljesítményt csak rövid ideig kell tartani. a reaktorok pedig ahelyett, hogy egy éven át 1000 MW teljesítményt adnak le, le tudnak adni egy napig 365000 MW teljesítmény (kvp szerint. szerintem nem) -
#71
Csak én mondom, hogy ez jó?
A NASA élő kövületekkel van tele, akik sokszor tudósnak nevezik magukat, és akik imádják lenyelni a milliókat "fejlesztés" meg "kutatás" címszavak alatt. Ezzel a lépéssel sok ilyen vén hülye repül, és olyan embereknek, vállalatoknak is lesz esélyük bizonyítani, akiknek korábban nem adatott meg. -
kamov #70 Nem. Ez teljesítmény. Ezért is van megadva wattban nem pedig Joule-ban ami ugye az energia (vagy munka ahogy tetszik).
A másik dolog a hatásfok. Legoptimistább estben sem tudunk 35% feletti hatásfokkal átvinni a reaktor hőteljesítményét hasznos munkára, sem elektromos átalakítással (Vasimr-nak) vagy folyadékos hőcserélő körrel (Bussard-ramjet).
Hiperszonikus repülőnél egyszerűen nem lehet megszabadulni a hasznos teljesítményre fordulónál legalább kétszer több hulladékhőtől. A radiátorokhoz túl nagy a légellenállás, a hajtóanyag csak a fúvóka hűtésére elég hőt tud elvinni.
levegőnek történő hőátadásra sincs mód amikor hiperszonikus sebességnél a belépőélek eleve 1000 fok környékén vannak. -
kvp #69 "Namost ehhez képest egy nagy atomtengeralattjáró 200MW körül van egy átlagos atomerőművi blokk meg kb. 500-1000MW"
Viszont ezeket evek alatt adjak le. Ha 10-20 perces uzemidore tervezunk egy gyorsreaktort, akkor az boven leadja a kivant teljesitmenyt. A plutoniumos gyorsreaktorok pedig meg konnyebbek is mint a hagyomanyos tarsaik. Az emelo hajtomu csak addig kell, amig palyara allnak, utanna az urben mar jo kismeretu 200MW-os is. Ez csak annyit jelent, hogy ket fokozat kell, egy palyara allito ami visszajon es egy bolygokozi. (esetleg el lehet dobni a felszallo fokozatot a bolygo elhagyasa utan, de az pazarlas lenne) -
kamov #68 Az energetikán bukik meg a dolog a gyakorlatban.
Egy hangsebesség alatti bombázóhoz még elég egy pár MW teljesítményű reaktor.
Ekkora teljesítmény az űrbeli manőverekhez is elég.
Viszont egy használható (>10t) tömeget Föld körüli pályára juttató eszköz energiaigénye rakéta esetén már többtíz GW-os kategória. Hiperszonikus repülő esetén is többszáz MW teljesítmény kell.
Namost ehhez képest egy nagy atomtengeralattjáró 200MW körül van egy átlagos atomerőművi blokk meg kb. 500-1000MW
-
#67
meg lehet vinni kis paksocskát is :) bár hűteni nehéz :D -
Sir Ny #66 hát persze. de az emberek vígan eléldegélnek ott. egy üvegház+almafa -> oxigén meg kaja megvan.
de egy ilyen újrahasznosító rendszerhez csak energia kell, az meg ugye van bőven, mer ott sütöget a napocska. -
kvp #65 "Egyrész már van erősebb ionhajtómű, vasimr-nek hívják... másrészt senki sem akart földről pályára állni vele, űrben való mozgásra való."
Pedig hasznalhato palyaraallasra is, csak nem gyorsito modban kell hasznalni, hanem az ionizalo mikrohullamu egyseggel melegiteni kell a kivulrol beszivott levegot. Ekkor egy termikus ramjet-et kapunk, amit atomreaktorral meghajtva egesz jo eredmenyeket lehet elerni. (lasd: project rover) Az ur hatarat elerve, ahol a rendszer hatekonysaga lecsokken meg mar at lehet allni a vasimir rendszerre. Ha sporolni akarunk a hajtogazzal, akkor Bussard kollektorokkal lehet az urbeli hidrogent osszeszedni, ami ionizalva majd felgyorsitva a vasimir hajtoanyaga lehet. Az egesz lenyege, hogy vinni kell egy nagyteljesitmenyu reaktort (fisszios vagy fuzios alapvetoen mindegy). Egyebkent a nuklearis termikus raketat es a vasimir elodjet a Bussard ramjet-et ugyanaz az ember tervezte, aki mellekesen kitalalt egy hatekony fuzios rendszert is. (a 3 rendszer egyetlen kozos baja, hogy alapbol picit instabilak, de ez aktiv visszacsatolassal elvileg megoldhato)
http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard -
#64
miről beszélsz? Egyrész már van erősebb ionhajtómű, vasimr-nek hívják... másrészt senki sem akart földről pályára állni vele, űrben való mozgásra való. -
#63
Szethordanak a bazist! -
#62
Holdról hajtómű nélkül is felszáll egy űrhajó :) -
Nonix #61 Egy éve még űrliftről beszeltek emberek. Kérem szépen, get real ! -
Inquisitor #59 "A kínai ipar tömegcikkei gagyik. Ennyi!"
Mivel szinte minden ott készül, beleértve high tech számítástechnikai és szórakoztató cuccokat is, ez elég súlyos így nem? Vagy most tömeg cikk az, amiből nem 8 millió készül és pár száz dollár, hanem 100 millió fröcsöntött műanyag és 50 cent? Mert ilyen szempontból a százforintos boltban kapható termékek mind halom kaki, tök mindegy melyik országban készültek ... -
CSONTI123 #58 Hát erre csak ez jutott eszembe.. Nem tudom, hogy hol olvastam vagy hallottam.
Valami ilyesmi volt.
Milyen boldog lehetett Obama mikor az első fekete elnökként megválasztották elnöknek, hát még a gazdája. -
Sir Ny #57 másrészt viszont a Holdon gond nélkül fenntartható egy 'majdnem'önellátó rendszer.
ahhoz szinte csak energia kell, abból meg ott annyi van, mint a tenger. -
Sir Ny #56 a legcélszerűbb amúgy egy, a Holdon működő űrhajókilövő állomás lenne. a Hold közel van - oda sok anyagot fel tudunk vinni. onnan pedig sokkal olcsóbban tudnánk kilövöldözni az űrhajókat. -
Sir Ny #55 nem bábu. őt nem irányítja senki. ő alapból ilyen hülye. elég csak ránézni. -
#54
omg