Új korszak előtt állhat az USA emberi űrrepülése
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#84
Hát sajnos manapság már nem is lehet jó és megbízható terméket kapni és ehhez ha nem is 100%-ban de köze van ahhoz, hogy Made in China felirat van rajta.
#83
Azért a rephordozós része erõs túlzás. Egy rephordozó éves üzemeltetési költsége 1-2 millárd dollár. Attól is függ, hogy a rajta leveõ technika üzemeltetését is bele számolod -e vagy sem és, hogy a kísérõ hajókat üzemeltetését is bele számolod -e. Akkor tovább nõ a számla. Azért ennél elég sok ország költségvetése nagyobb...
Ettõl függetlenül tényleg feltûnõ az aránytalanság, de a 3 milliárddal növelést, azt nem az aboszlút védelmi költségvetéssel kellene összemérni. A NASA abszolút költségvetésével.
Eleve ott kezdõdik, hogy a védelmi költségvetés több millió álláshely finanszírozását jelenti közvetlenül és áttételesen. A NASA közel sem mozgat már meg ennyi embert, nem az Apollo program korszakát éljülk. Egyfajta fajlagos költségvetésre kíváncsi lennék.
Ettõl függetlenül tényleg feltûnõ az aránytalanság, de a 3 milliárddal növelést, azt nem az aboszlút védelmi költségvetéssel kellene összemérni. A NASA abszolút költségvetésével.
Eleve ott kezdõdik, hogy a védelmi költségvetés több millió álláshely finanszírozását jelenti közvetlenül és áttételesen. A NASA közel sem mozgat már meg ennyi embert, nem az Apollo program korszakát éljülk. Egyfajta fajlagos költségvetésre kíváncsi lennék.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#82
Egy 60% körüli Direkt NTR-nek fõ baja az hogy 1000 fokos belépõéleket produkáló sebességgel fele annyi levegõt sem lehet keresztültekerni a hajtómûvön mint amennyi kellene. Tehát vagy a reaktort olvasztod le vagy a gépet égeted el. A levegõ csak kiegészítõ betáplálásnak jó, mellette a tolóerõ legnagyobb részét hajtóanyag hozzáadásával kell elõállítani.
A direkt NTR-nél ráadásul a sugárszennyezés elkerülhetetlen.
A direkt NTR-nél ráadásul a sugárszennyezés elkerülhetetlen.
#81
Azért valjuk meg õszintén, egy nagyhatalom nem szívesen adná át a hatalmat a konkurenciának. Amerika idáid sok tekintetben úttörõ szerepet vállalt -persze nem csak jószándékból - 0neház anyagi környezetû projektekben. Más országok meg csak élvezték a dolgot. Az elmúlt évek megmutatták hogy szeretne amerika ebbõl átadni vagy legalábbis több hozzájárulást más országoktól. A kínaiakról meg csak annyit hogy õk is emberek és nem sok külömbséget látok nyugati testvéreikhez képest. Ott basszák át az embert ahol tudják, csak ezt mosolyogva teszik amit a birkák be is opnak. Avagy ne bízz egy mosolygós ninjában. A világ ketté illetve háromra szakadása meg folyamatos az olaj kérdés csak egy része.
#80
"a következõ öt évben 6 milliárd dollárt fektet a magáncégekbe" - gondolom megint a Wall Street-i haverjai járnak jól..
Háború a nemzet ellen: http://docler.hu/video/160355 - http://docler.hu/video/160384 - http://docler.hu/video/160291 - http://docler.hu/video/160315
#79
A magreakciót ott kint az ûrben javasolták használni csillagközi utazáshoz, de azok nem fûtések, hanem robbantások.
Kara kánként folytatom tanításom.
#78
"A másik dolog a hatásfok. Legoptimistább estben sem tudunk 35% feletti hatásfokkal átvinni a reaktor hõteljesítményét hasznos munkára, sem elektromos átalakítással (Vasimr-nak) vagy folyadékos hõcserélõ körrel (Bussard-ramjet).
Hiperszonikus repülõnél egyszerûen nem lehet megszabadulni a hasznos teljesítményre fordulónál legalább kétszer több hulladékhõtõl."
Ha a levegot futjuk kozvetlenul a reaktor hojevel es egy magas homersekletu reaktormagot hasznalunk (plutonium fast reactor), akkor a teljes homennyiseg a levegot futi, tehat a jarmuvet hajtja elore. 1200 megawattos volt a legnagyobb amit eddig epitettek.
Egy reaktort lehet ugy tervezni, hogy 30 perces az uzemideje es tobb szazszoros a leadott homennyisege. Energiatermelesre nem eri meg ilyet kesziteni, viszont raketahajtomunek jo.
"A radiátorokhoz túl nagy a légellenállás, a hajtóanyag csak a fúvóka hûtésére elég hõt tud elvinni. levegõnek történõ hõátadásra sincs mód amikor hiperszonikus sebességnél a belépõélek eleve 1000 fok környékén vannak."
A reaktor hutese es a levego futese ugyan az, tehat innentol a reaktor teljes leadott homennyisege kozvetlenul a hajtomuvon ataramlo levegot melegiti. Nincs hulladekho, mert az elsodleges hutesi folyamat hajtja elore a jarmuvet. A general electric nuklearis sugarhajtomuve is ilyen volt az 50-es evekben, csak a ballisztikus raketak miatt vegul nem kerult sorozatgyartasra. Egyebkent egykoros volt, a reaktormagon vittek at a bearamlo levegot es a reaktor hutese generalta a toloerot.
Csak annyit irtam, hogy megoldhato, ha akarjuk. De egy hagyomanyos kemiai ram/scram jet-es hordozo (elso fokozat) es egy arrol inditott vasimir-t hasznalo urhajo sokkal olcsobb es konnyebben osszerakhato rendszer lenne. (es biztonsagosabb is) A technika megvan, csak nem hasznaljuk. De ha a scaled composites fele pegasus-bol epitenenek egy 4-szer nagyobb valtozatot, mar az is jo lenne, pedig az csak egy sima kemiai raketa. (es az egyik legolcsobb amerikai rendszer)
Hiperszonikus repülõnél egyszerûen nem lehet megszabadulni a hasznos teljesítményre fordulónál legalább kétszer több hulladékhõtõl."
Ha a levegot futjuk kozvetlenul a reaktor hojevel es egy magas homersekletu reaktormagot hasznalunk (plutonium fast reactor), akkor a teljes homennyiseg a levegot futi, tehat a jarmuvet hajtja elore. 1200 megawattos volt a legnagyobb amit eddig epitettek.
Egy reaktort lehet ugy tervezni, hogy 30 perces az uzemideje es tobb szazszoros a leadott homennyisege. Energiatermelesre nem eri meg ilyet kesziteni, viszont raketahajtomunek jo.
"A radiátorokhoz túl nagy a légellenállás, a hajtóanyag csak a fúvóka hûtésére elég hõt tud elvinni. levegõnek történõ hõátadásra sincs mód amikor hiperszonikus sebességnél a belépõélek eleve 1000 fok környékén vannak."
A reaktor hutese es a levego futese ugyan az, tehat innentol a reaktor teljes leadott homennyisege kozvetlenul a hajtomuvon ataramlo levegot melegiti. Nincs hulladekho, mert az elsodleges hutesi folyamat hajtja elore a jarmuvet. A general electric nuklearis sugarhajtomuve is ilyen volt az 50-es evekben, csak a ballisztikus raketak miatt vegul nem kerult sorozatgyartasra. Egyebkent egykoros volt, a reaktormagon vittek at a bearamlo levegot es a reaktor hutese generalta a toloerot.
Csak annyit irtam, hogy megoldhato, ha akarjuk. De egy hagyomanyos kemiai ram/scram jet-es hordozo (elso fokozat) es egy arrol inditott vasimir-t hasznalo urhajo sokkal olcsobb es konnyebben osszerakhato rendszer lenne. (es biztonsagosabb is) A technika megvan, csak nem hasznaljuk. De ha a scaled composites fele pegasus-bol epitenenek egy 4-szer nagyobb valtozatot, mar az is jo lenne, pedig az csak egy sima kemiai raketa. (es az egyik legolcsobb amerikai rendszer)
#77
Amúgy sem lehet mindent egy lapra feltenni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#76
Az eredeti felvetés ez volt:
"Amúgy pedig én egyvalamire koncentrálnám a NASA összes erõforrását és költségvetését: találjanak egy módot, hogy hogyan lehet nagy hatékonysággal és relatíve olcsón nagy tömeget Föld körüli pályára juttatni."
És erre ötleteltek az ion-hajtómûvel, de ezek szerint te is egyetértesz abban, hogy nem fog felszállni a Földrõl ion-hajtómûves ûrhajó 30 éven belül...
"Amúgy pedig én egyvalamire koncentrálnám a NASA összes erõforrását és költségvetését: találjanak egy módot, hogy hogyan lehet nagy hatékonysággal és relatíve olcsón nagy tömeget Föld körüli pályára juttatni."
És erre ötleteltek az ion-hajtómûvel, de ezek szerint te is egyetértesz abban, hogy nem fog felszállni a Földrõl ion-hajtómûves ûrhajó 30 éven belül...
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#75
majd a sárgák...
#74
Pályára juttató rakétáknál amúgy sem megengedett a nukleáris hajtóanyag, és ne is legyen.
Viszont lehetne nukleáris aksikat használni a bolygók kutatásánál, és akkor nem kellene röhögni a Spirithez hasonló roverek bohóckodásán.
Viszont lehetne nukleáris aksikat használni a bolygók kutatásánál, és akkor nem kellene röhögni a Spirithez hasonló roverek bohóckodásán.
Kara kánként folytatom tanításom.
#73
Nincs egy nap.
A fölös hõ elvezetése nélkül nincs egy perc sem a reaktorélettartam.
Ugyanis másodpercek alatt szétolvad az egész.
A fölös hõ elvezetése nélkül nincs egy perc sem a reaktorélettartam.
Ugyanis másodpercek alatt szétolvad az egész.
#72
nem érted. ezt a teljesítményt csak rövid ideig kell tartani. a reaktorok pedig ahelyett, hogy egy éven át 1000 MW teljesítményt adnak le, le tudnak adni egy napig 365000 MW teljesítmény (kvp szerint. szerintem nem)
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#71
Csak én mondom, hogy ez jó?
A NASA élõ kövületekkel van tele, akik sokszor tudósnak nevezik magukat, és akik imádják lenyelni a milliókat "fejlesztés" meg "kutatás" címszavak alatt. Ezzel a lépéssel sok ilyen vén hülye repül, és olyan embereknek, vállalatoknak is lesz esélyük bizonyítani, akiknek korábban nem adatott meg.
A NASA élõ kövületekkel van tele, akik sokszor tudósnak nevezik magukat, és akik imádják lenyelni a milliókat "fejlesztés" meg "kutatás" címszavak alatt. Ezzel a lépéssel sok ilyen vén hülye repül, és olyan embereknek, vállalatoknak is lesz esélyük bizonyítani, akiknek korábban nem adatott meg.
Gaming is believing.
#70
Nem. Ez teljesítmény. Ezért is van megadva wattban nem pedig Joule-ban ami ugye az energia (vagy munka ahogy tetszik).
A másik dolog a hatásfok. Legoptimistább estben sem tudunk 35% feletti hatásfokkal átvinni a reaktor hõteljesítményét hasznos munkára, sem elektromos átalakítással (Vasimr-nak) vagy folyadékos hõcserélõ körrel (Bussard-ramjet).
Hiperszonikus repülõnél egyszerûen nem lehet megszabadulni a hasznos teljesítményre fordulónál legalább kétszer több hulladékhõtõl. A radiátorokhoz túl nagy a légellenállás, a hajtóanyag csak a fúvóka hûtésére elég hõt tud elvinni.
levegõnek történõ hõátadásra sincs mód amikor hiperszonikus sebességnél a belépõélek eleve 1000 fok környékén vannak.
A másik dolog a hatásfok. Legoptimistább estben sem tudunk 35% feletti hatásfokkal átvinni a reaktor hõteljesítményét hasznos munkára, sem elektromos átalakítással (Vasimr-nak) vagy folyadékos hõcserélõ körrel (Bussard-ramjet).
Hiperszonikus repülõnél egyszerûen nem lehet megszabadulni a hasznos teljesítményre fordulónál legalább kétszer több hulladékhõtõl. A radiátorokhoz túl nagy a légellenállás, a hajtóanyag csak a fúvóka hûtésére elég hõt tud elvinni.
levegõnek történõ hõátadásra sincs mód amikor hiperszonikus sebességnél a belépõélek eleve 1000 fok környékén vannak.
#69
"Namost ehhez képest egy nagy atomtengeralattjáró 200MW körül van egy átlagos atomerõmûvi blokk meg kb. 500-1000MW"
Viszont ezeket evek alatt adjak le. Ha 10-20 perces uzemidore tervezunk egy gyorsreaktort, akkor az boven leadja a kivant teljesitmenyt. A plutoniumos gyorsreaktorok pedig meg konnyebbek is mint a hagyomanyos tarsaik. Az emelo hajtomu csak addig kell, amig palyara allnak, utanna az urben mar jo kismeretu 200MW-os is. Ez csak annyit jelent, hogy ket fokozat kell, egy palyara allito ami visszajon es egy bolygokozi. (esetleg el lehet dobni a felszallo fokozatot a bolygo elhagyasa utan, de az pazarlas lenne)
Viszont ezeket evek alatt adjak le. Ha 10-20 perces uzemidore tervezunk egy gyorsreaktort, akkor az boven leadja a kivant teljesitmenyt. A plutoniumos gyorsreaktorok pedig meg konnyebbek is mint a hagyomanyos tarsaik. Az emelo hajtomu csak addig kell, amig palyara allnak, utanna az urben mar jo kismeretu 200MW-os is. Ez csak annyit jelent, hogy ket fokozat kell, egy palyara allito ami visszajon es egy bolygokozi. (esetleg el lehet dobni a felszallo fokozatot a bolygo elhagyasa utan, de az pazarlas lenne)
#68
Az energetikán bukik meg a dolog a gyakorlatban.
Egy hangsebesség alatti bombázóhoz még elég egy pár MW teljesítményû reaktor.
Ekkora teljesítmény az ûrbeli manõverekhez is elég.
Viszont egy használható (>10t) tömeget Föld körüli pályára juttató eszköz energiaigénye rakéta esetén már többtíz GW-os kategória. Hiperszonikus repülõ esetén is többszáz MW teljesítmény kell.
Namost ehhez képest egy nagy atomtengeralattjáró 200MW körül van egy átlagos atomerõmûvi blokk meg kb. 500-1000MW
Egy hangsebesség alatti bombázóhoz még elég egy pár MW teljesítményû reaktor.
Ekkora teljesítmény az ûrbeli manõverekhez is elég.
Viszont egy használható (>10t) tömeget Föld körüli pályára juttató eszköz energiaigénye rakéta esetén már többtíz GW-os kategória. Hiperszonikus repülõ esetén is többszáz MW teljesítmény kell.
Namost ehhez képest egy nagy atomtengeralattjáró 200MW körül van egy átlagos atomerõmûvi blokk meg kb. 500-1000MW
#67
meg lehet vinni kis paksocskát is 😊 bár hûteni nehéz 😄
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#66
hát persze. de az emberek vígan eléldegélnek ott. egy üvegház+almafa -> oxigén meg kaja megvan.
de egy ilyen újrahasznosító rendszerhez csak energia kell, az meg ugye van bõven, mer ott sütöget a napocska.
de egy ilyen újrahasznosító rendszerhez csak energia kell, az meg ugye van bõven, mer ott sütöget a napocska.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#65
"Egyrész már van erõsebb ionhajtómû, vasimr-nek hívják... másrészt senki sem akart földrõl pályára állni vele, ûrben való mozgásra való."
Pedig hasznalhato palyaraallasra is, csak nem gyorsito modban kell hasznalni, hanem az ionizalo mikrohullamu egyseggel melegiteni kell a kivulrol beszivott levegot. Ekkor egy termikus ramjet-et kapunk, amit atomreaktorral meghajtva egesz jo eredmenyeket lehet elerni. (lasd: project rover) Az ur hatarat elerve, ahol a rendszer hatekonysaga lecsokken meg mar at lehet allni a vasimir rendszerre. Ha sporolni akarunk a hajtogazzal, akkor Bussard kollektorokkal lehet az urbeli hidrogent osszeszedni, ami ionizalva majd felgyorsitva a vasimir hajtoanyaga lehet. Az egesz lenyege, hogy vinni kell egy nagyteljesitmenyu reaktort (fisszios vagy fuzios alapvetoen mindegy). Egyebkent a nuklearis termikus raketat es a vasimir elodjet a Bussard ramjet-et ugyanaz az ember tervezte, aki mellekesen kitalalt egy hatekony fuzios rendszert is. (a 3 rendszer egyetlen kozos baja, hogy alapbol picit instabilak, de ez aktiv visszacsatolassal elvileg megoldhato)
http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard
Pedig hasznalhato palyaraallasra is, csak nem gyorsito modban kell hasznalni, hanem az ionizalo mikrohullamu egyseggel melegiteni kell a kivulrol beszivott levegot. Ekkor egy termikus ramjet-et kapunk, amit atomreaktorral meghajtva egesz jo eredmenyeket lehet elerni. (lasd: project rover) Az ur hatarat elerve, ahol a rendszer hatekonysaga lecsokken meg mar at lehet allni a vasimir rendszerre. Ha sporolni akarunk a hajtogazzal, akkor Bussard kollektorokkal lehet az urbeli hidrogent osszeszedni, ami ionizalva majd felgyorsitva a vasimir hajtoanyaga lehet. Az egesz lenyege, hogy vinni kell egy nagyteljesitmenyu reaktort (fisszios vagy fuzios alapvetoen mindegy). Egyebkent a nuklearis termikus raketat es a vasimir elodjet a Bussard ramjet-et ugyanaz az ember tervezte, aki mellekesen kitalalt egy hatekony fuzios rendszert is. (a 3 rendszer egyetlen kozos baja, hogy alapbol picit instabilak, de ez aktiv visszacsatolassal elvileg megoldhato)
http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard
#64
mirõl beszélsz? Egyrész már van erõsebb ionhajtómû, vasimr-nek hívják... másrészt senki sem akart földrõl pályára állni vele, ûrben való mozgásra való.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#63
Szethordanak a bazist!
#62
Holdról hajtómû nélkül is felszáll egy ûrhajó 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#61
Egy éve még ûrliftrõl beszeltek emberek. Kérem szépen, get real !
#59
"A kínai ipar tömegcikkei gagyik. Ennyi!"
Mivel szinte minden ott készül, beleértve high tech számítástechnikai és szórakoztató cuccokat is, ez elég súlyos így nem? Vagy most tömeg cikk az, amibõl nem 8 millió készül és pár száz dollár, hanem 100 millió fröcsöntött mûanyag és 50 cent? Mert ilyen szempontból a százforintos boltban kapható termékek mind halom kaki, tök mindegy melyik országban készültek ...
Mivel szinte minden ott készül, beleértve high tech számítástechnikai és szórakoztató cuccokat is, ez elég súlyos így nem? Vagy most tömeg cikk az, amibõl nem 8 millió készül és pár száz dollár, hanem 100 millió fröcsöntött mûanyag és 50 cent? Mert ilyen szempontból a százforintos boltban kapható termékek mind halom kaki, tök mindegy melyik országban készültek ...
#58
Hát erre csak ez jutott eszembe.. Nem tudom, hogy hol olvastam vagy hallottam.
Valami ilyesmi volt.
Milyen boldog lehetett Obama mikor az elsõ fekete elnökként megválasztották elnöknek, hát még a gazdája.
Valami ilyesmi volt.
Milyen boldog lehetett Obama mikor az elsõ fekete elnökként megválasztották elnöknek, hát még a gazdája.
A halál megoldja a problémákat, nincs ember, nincs probléma. - Joszif Visszarionovics Sztálin
#57
másrészt viszont a Holdon gond nélkül fenntartható egy 'majdnem'önellátó rendszer.
ahhoz szinte csak energia kell, abból meg ott annyi van, mint a tenger.
ahhoz szinte csak energia kell, abból meg ott annyi van, mint a tenger.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#56
a legcélszerûbb amúgy egy, a Holdon mûködõ ûrhajókilövõ állomás lenne. a Hold közel van - oda sok anyagot fel tudunk vinni. onnan pedig sokkal olcsóbban tudnánk kilövöldözni az ûrhajókat.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#55
nem bábu. õt nem irányítja senki. õ alapból ilyen hülye. elég csak ránézni.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#54
omg
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#53
Az a gond, hogy te most a jelenlegi technológiákról beszélsz, nem arról, hogy ezeket hová lehet fejleszteni. Persze, hogy most nem tudunk az ûrbe így jutni, mert ha tudnánk, akkor most nem beszélgetnénk.
A lézer még lehet jobb, de egyelõre csak egy techdemót csináltak, tehát mûködik a cucc. Innen lehet tovább fejleszteni, nagyobb teljesítménnyel. És nem hiszem, hogy annyira nehéz lenne vele célozni, ha mégis, akkor nagyobb felületû lesz az ûrhajó alja.
Az ûrlift tényleg hülyeség, ebben egyetértünk.
Az ionhajtómûnél meg már megint csak a jelenlegi technológiáról beszélsz. Tudom, hogy kicsi a tolóereje, ezt kéne fokozni. Elõbb-utóbb csak sikerül.
A lézer még lehet jobb, de egyelõre csak egy techdemót csináltak, tehát mûködik a cucc. Innen lehet tovább fejleszteni, nagyobb teljesítménnyel. És nem hiszem, hogy annyira nehéz lenne vele célozni, ha mégis, akkor nagyobb felületû lesz az ûrhajó alja.
Az ûrlift tényleg hülyeség, ebben egyetértünk.
Az ionhajtómûnél meg már megint csak a jelenlegi technológiáról beszélsz. Tudom, hogy kicsi a tolóereje, ezt kéne fokozni. Elõbb-utóbb csak sikerül.
#52
Nem utáltam ki senkit, de volt már ilyen kellemetlen tapasztalatom, több is.
A kínai ipar tömegcikkei gagyik. Ennyi!
A kínai ipar tömegcikkei gagyik. Ennyi!
Kara kánként folytatom tanításom.
#51
Csak nehogy az afrikaik kezébe kerüljön a zoxigén!
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#50
"Eddigi ötletek:
1) Repülõtérrõl önerõbõl felszálló ûrsikló, ami légköri oxigént is használ, félig repülõ-féle.
2) Nagyteljesítményû lézer a Földrõl nyomja fel a cuccost. Plazma, stb fénynyomás hajtás. Ebben bízom a legjobban.
3) Ûrlift. Szvsz gyakorlatban megvalósíthatatlan.
4) Jóval erõsebb ionhajtómû. Errõl nem tudom, hogy lehetséges-e, de jó és hatékony lenne.
5) Antigravitáció, teleport, warp drive, stb. Ezt a sci-fi írókra bízom, de ha tényleg ilyet akarunk, akkor az LHC-ban kell kutakodni, talán(?) ezért építették meg. Mert az lehetetlen, hogy csak azért, hogy megtudjuk, milyen volt az õsrobbanás. Erre semelyik kormány nem ad pénzt. "
Az utolsó négy kapitális baromság. A nagyzeljesítményû lézered nem energiahatékony, pontatlan a célzsa, és jelenleg fél kiló ax. 100 méterer tud felküldeni. Az ûrliftet egy másik topicban kivégeztük számalan sebe miatt: speciális mannyiségû, minõségû nyersanyag, energiafrrás, rövid élettartam... A nagyobb teljesítményû ionhajtómûvednek állandó teljesítménnyel g-nél nagyobb gyorsulást kell eredményeznie (csak a felemelkedéshez), tehát ez tonnánként 10 ezer N erõt jelent. (Száz tonnás ûrhajóra egymillió N) Jelenleg az ionhajtómû teljesítménye ennek elenyészõ hányada, ez azt használja ki, hogy bár kicsi meredekségû, mégis meredek a gyorsulás miatt a v-t grafikonod, ezért egységnyi idõ alatt egyre nagyob utakat jár be, és ha vársz pár hétig, akkor sokkal sokkal több utat teszel meg, mint azt kémiai üzemanyaggal egyszer felgyorsítod, és az állandó sebességgel kotyog a vlágûrben. Ionhajtómûvel sohasem fogsz tudni felszálli, nemhogy elérni a kozmikus sebességeket. Az utolsó persze fantázia, de ne számíts arra, hogy ütköztetnek bozookat, és kapsz egy hajtómûvet. Még ha találnának is valamit, az elméleti fizika és a mérnöki gykorlat között van minimum 30-50 év. (Lásd: Eintein-Planck-Bohr -> atombomba; félezetõk -> tranzisztor, IC gyártás; fotoelektromos jelenség -> napelem.)
1) Repülõtérrõl önerõbõl felszálló ûrsikló, ami légköri oxigént is használ, félig repülõ-féle.
2) Nagyteljesítményû lézer a Földrõl nyomja fel a cuccost. Plazma, stb fénynyomás hajtás. Ebben bízom a legjobban.
3) Ûrlift. Szvsz gyakorlatban megvalósíthatatlan.
4) Jóval erõsebb ionhajtómû. Errõl nem tudom, hogy lehetséges-e, de jó és hatékony lenne.
5) Antigravitáció, teleport, warp drive, stb. Ezt a sci-fi írókra bízom, de ha tényleg ilyet akarunk, akkor az LHC-ban kell kutakodni, talán(?) ezért építették meg. Mert az lehetetlen, hogy csak azért, hogy megtudjuk, milyen volt az õsrobbanás. Erre semelyik kormány nem ad pénzt. "
Az utolsó négy kapitális baromság. A nagyzeljesítményû lézered nem energiahatékony, pontatlan a célzsa, és jelenleg fél kiló ax. 100 méterer tud felküldeni. Az ûrliftet egy másik topicban kivégeztük számalan sebe miatt: speciális mannyiségû, minõségû nyersanyag, energiafrrás, rövid élettartam... A nagyobb teljesítményû ionhajtómûvednek állandó teljesítménnyel g-nél nagyobb gyorsulást kell eredményeznie (csak a felemelkedéshez), tehát ez tonnánként 10 ezer N erõt jelent. (Száz tonnás ûrhajóra egymillió N) Jelenleg az ionhajtómû teljesítménye ennek elenyészõ hányada, ez azt használja ki, hogy bár kicsi meredekségû, mégis meredek a gyorsulás miatt a v-t grafikonod, ezért egységnyi idõ alatt egyre nagyob utakat jár be, és ha vársz pár hétig, akkor sokkal sokkal több utat teszel meg, mint azt kémiai üzemanyaggal egyszer felgyorsítod, és az állandó sebességgel kotyog a vlágûrben. Ionhajtómûvel sohasem fogsz tudni felszálli, nemhogy elérni a kozmikus sebességeket. Az utolsó persze fantázia, de ne számíts arra, hogy ütköztetnek bozookat, és kapsz egy hajtómûvet. Még ha találnának is valamit, az elméleti fizika és a mérnöki gykorlat között van minimum 30-50 év. (Lásd: Eintein-Planck-Bohr -> atombomba; félezetõk -> tranzisztor, IC gyártás; fotoelektromos jelenség -> napelem.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#49
"Mindenesetre ha lenne pár billió dollárom fölöslegben, én tudnám mit kezdenék vele, ûrhajót gyártanék, és kibányásznám a Naprendszert."
Egyzerûen más a kor kiívása. A világûrt már "meghódították", most csak exponenciális költségnövekedéssel tudnak új ûrbeli területeket hódítani. A 21. század a Föld helyerrakásáról fog szólni, az alternatív energiák fejlesztésérõl, az üvegház gázok szûrésérõl, az élelmezés (ivóvíz!) megoldásáról. Más a kor kihívása.
Egyzerûen más a kor kiívása. A világûrt már "meghódították", most csak exponenciális költségnövekedéssel tudnak új ûrbeli területeket hódítani. A 21. század a Föld helyerrakásáról fog szólni, az alternatív energiák fejlesztésérõl, az üvegház gázok szûrésérõl, az élelmezés (ivóvíz!) megoldásáról. Más a kor kihívása.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#48
És pont ezért kéne a Holdra menni. A Hold ideális nyersanyagforrás nagy ûrhajók szerkezeti elemeihez, amit ott kéne elõállítani, nem pedig a Földrõl felvinni.
A Földrõl nem tudna pl. egy Vasimr-plazma hajtómûves ûrhajó felszállni, a Hold felszínérõl azonban már talán igen!
De Hold körüli pályán is egyszerûbb összeállítani, mint Föld körülin. Pl. a Hold felszínét elhagyni és a Hold körül pályára állni egy ûrhajós szinte egy erõsebb rakéta hátizsákkal meg tudja tenni!
Kis tömegû, de csak a Földön elõállítható részeket kéne csak a Földrõl vinni, elekrtonikát, életfenntartó rendszereket.
A Földrõl nem tudna pl. egy Vasimr-plazma hajtómûves ûrhajó felszállni, a Hold felszínérõl azonban már talán igen!
De Hold körüli pályán is egyszerûbb összeállítani, mint Föld körülin. Pl. a Hold felszínét elhagyni és a Hold körül pályára állni egy ûrhajós szinte egy erõsebb rakéta hátizsákkal meg tudja tenni!
Kis tömegû, de csak a Földön elõállítható részeket kéne csak a Földrõl vinni, elekrtonikát, életfenntartó rendszereket.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#47
Egy vacak 400 jó magyar forintos termékért kiutálsz egy nemzetet... Az aztán az általánosítás! <#vigyor1>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#46
"Mégis ezt az afro amerikait isteenítik a liberális kézben lévõ médiák."
Az egész idézetbõl lehetett érezni, hogy erre megy ki a játék. <#nyes>
Nincs új a nap alatt...
Az egész idézetbõl lehetett érezni, hogy erre megy ki a játék. <#nyes>
Nincs új a nap alatt...
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#45
Én a te véleményedet pátolom. Amióta az USA a világ legnagyobb hitelezõjébõl a világ legnagyobb hitelfelvevõje lett, azóta megváltozott a gazdasági szerepe is. Ha továbbra fenn akarná tartani nagyhatalmi látszatát, akkor úgy járna, mint Magyarország a szocialista idõkben (és most). Legalább õk megússzák.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#44
1. Így van, a legtöbb indítást a világon nem az USA hajtotta-hajtja végre. De most nagyjából csak róluk beszélünk. És a 60-as évek vége felé akkor is kb 3X annyi indításuk volt évente, mint most.
2. Na ja a reálérték kicsit valóban nõtt. Ami még mindig fele, mint amennyit a Hold programra költöttek a csúcs idõszakban. Igaz akkor a büdzsé több mint 5%-át tette ez ki, ami ma tarthatatlan lenne. Azonban a büdzsé is nõtt a hatvanas évek óta, és kb 1%-át kéne a NASA-ra költeni, hogy a egy hasonló programot valósítsanak meg, merthogy most fél százalékát teszi ki a NASA költségvetése. Az 1% talán nem is lenne irreális, hiszen pl. 1990-ben volt annyi.
Nem reál értéket kellett volna írnom, hanem az állami büdzsé arányát, ez jobban kifejezi a reális pénzügyi lehetõségeket és mellesleg az viszont tényleg folyamatosan csökken, ha megnézed!
2. Na ja a reálérték kicsit valóban nõtt. Ami még mindig fele, mint amennyit a Hold programra költöttek a csúcs idõszakban. Igaz akkor a büdzsé több mint 5%-át tette ez ki, ami ma tarthatatlan lenne. Azonban a büdzsé is nõtt a hatvanas évek óta, és kb 1%-át kéne a NASA-ra költeni, hogy a egy hasonló programot valósítsanak meg, merthogy most fél százalékát teszi ki a NASA költségvetése. Az 1% talán nem is lenne irreális, hiszen pl. 1990-ben volt annyi.
Nem reál értéket kellett volna írnom, hanem az állami büdzsé arányát, ez jobban kifejezi a reális pénzügyi lehetõségeket és mellesleg az viszont tényleg folyamatosan csökken, ha megnézed!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#43
Pontosan. Arra kéne koncentrálni ,hogy megérje a holdra és máshova menni és minél kisebb erõfeszítés legyen. Ennek az egyik fontos eleme az ,hogy olcsón fel tudjunk juttatni dolgokat, minél kevesebbet kelljen, ugyanakkor minél hatékonyabbat. Pl ha az ûrben tudnánk összerakni ûrhajókat, olyat aminek nem kell leszállnia, akkor jelentõsen megnõnének a lehetõségeink. Lehet ,hogy rövidtávon nem hoz semmi hasznot, pl presztízshasznot és sokan pénznyelõnek gondolnák, de hosszútávon nagyon is megérné. Mert ez az a része, a technológia fejlesztés, amibõl nemcsak az ûrkutatás profitál.
Abban igaza van az elnök úrnak, hogy csak azért menni a holdra, hogy néhány jelentéktelen kísérletet elvégezzünk, meg, hogy szerezzünk egy kis presztízst az drága mulatság és nincs sok értelme. Akkor kell menni a holdra, ha már viszonylag kis erõfeszítéssel fel tudunk tartani ott egy bázist. Annak a bázisnak lenne értelme, pl üzemanyagot állítana elõ a távolabbi küldetésekhez vagy a földön ritkának számító anyagokat bányászna vagy valami egyéb.
Abban igaza van az elnök úrnak, hogy csak azért menni a holdra, hogy néhány jelentéktelen kísérletet elvégezzünk, meg, hogy szerezzünk egy kis presztízst az drága mulatság és nincs sok értelme. Akkor kell menni a holdra, ha már viszonylag kis erõfeszítéssel fel tudunk tartani ott egy bázist. Annak a bázisnak lenne értelme, pl üzemanyagot állítana elõ a távolabbi küldetésekhez vagy a földön ritkának számító anyagokat bányászna vagy valami egyéb.
#42
Bizony, hogy van. A tömegcsökkentés lényeges, de akármennyit bûvészkedsz, egy embert is szállító Mars-ûrhajó bizony nehéz lesz. De én olcsóságnál inkább az arányra gondoltam: $/kg. Ha elér valami bizonyos értéket, akkor az embernek máris nagyobb lesz kedve felfedezni a világûrt.
#41
Na, jó, van egy minimum.
Kara kánként folytatom tanításom.
#40
Akkor vagdosd össze magad apró kockákra és majd kis darabokban felviszünk.
#39
Látod, ebben tévedsz.
A mûvészet nem az, hogy minél nagyobb tömeget felvigyél, hanem, hogy minél kevesebb tömeget kelljen felvinni.
A mûvészet nem az, hogy minél nagyobb tömeget felvigyél, hanem, hogy minél kevesebb tömeget kelljen felvinni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#38
Amúgy pedig én egyvalamire koncentrálnám a NASA összes erõforrását és költségvetését: találjanak egy módot, hogy hogyan lehet nagy hatékonysággal és relatíve olcsón nagy tömeget Föld körüli pályára juttatni. Ehhez én minden pénzt megadnék nekik, mert ez nagyon sokat érhet.
Eddigi ötletek:
1) Repülõtérrõl önerõbõl felszálló ûrsikló, ami légköri oxigént is használ, félig repülõ-féle.
2) Nagyteljesítményû lézer a Földrõl nyomja fel a cuccost. Plazma, stb fénynyomás hajtás. Ebben bízom a legjobban.
3) Ûrlift. Szvsz gyakorlatban megvalósíthatatlan.
4) Jóval erõsebb ionhajtómû. Errõl nem tudom, hogy lehetséges-e, de jó és hatékony lenne.
5) Antigravitáció, teleport, warp drive, stb. Ezt a sci-fi írókra bízom, de ha tényleg ilyet akarunk, akkor az LHC-ban kell kutakodni, talán(?) ezért építették meg. Mert az lehetetlen, hogy csak azért, hogy megtudjuk, milyen volt az õsrobbanás. Erre semelyik kormány nem ad pénzt.
Eddigi ötletek:
1) Repülõtérrõl önerõbõl felszálló ûrsikló, ami légköri oxigént is használ, félig repülõ-féle.
2) Nagyteljesítményû lézer a Földrõl nyomja fel a cuccost. Plazma, stb fénynyomás hajtás. Ebben bízom a legjobban.
3) Ûrlift. Szvsz gyakorlatban megvalósíthatatlan.
4) Jóval erõsebb ionhajtómû. Errõl nem tudom, hogy lehetséges-e, de jó és hatékony lenne.
5) Antigravitáció, teleport, warp drive, stb. Ezt a sci-fi írókra bízom, de ha tényleg ilyet akarunk, akkor az LHC-ban kell kutakodni, talán(?) ezért építették meg. Mert az lehetetlen, hogy csak azért, hogy megtudjuk, milyen volt az õsrobbanás. Erre semelyik kormány nem ad pénzt.
#37
Ott a nácik laknak.
#36
Igen eddig valóban nagyon sok atomot szórtak már a fejünkre...
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#35
A constellation program tenyleg nem volt tul jo otlet. Ha tenyleg olyan nyereseges es jo az a ket tervezett raketa, akkor a magancegek majd legyartjak es eladjak a nasa-nak ha mar megbizhatoan mukodik.
A scaled composites meg jelenleg is gyart legi inditasu leo raketakat a nasa-nak, csak nem tul ismert ezen tevekenyseguk, mert altalaban nem embert szallitanak veluk, hanem olcso muholdakat.
A leallitott projektek sem voltak rosszak, de tenyleg valami hasznalhatot kellene osszehozni, pl. egy az urben plazmahajtomuvet hasznalo jarmuvet, amit egy vegyes ramjet/scramjet/raketa hajtasu repulogep vinne fel. Ezt toredek koltsegbol ossze lehetne hozni. (kb. 100 millio dollar) Par ki ceg fejleszti is ezeket a technologiakat, csak az a kerdes, hogy ki veszi meg toluk.
A scaled composites meg jelenleg is gyart legi inditasu leo raketakat a nasa-nak, csak nem tul ismert ezen tevekenyseguk, mert altalaban nem embert szallitanak veluk, hanem olcso muholdakat.
A leallitott projektek sem voltak rosszak, de tenyleg valami hasznalhatot kellene osszehozni, pl. egy az urben plazmahajtomuvet hasznalo jarmuvet, amit egy vegyes ramjet/scramjet/raketa hajtasu repulogep vinne fel. Ezt toredek koltsegbol ossze lehetne hozni. (kb. 100 millio dollar) Par ki ceg fejleszti is ezeket a technologiakat, csak az a kerdes, hogy ki veszi meg toluk.
#34
Szerencsére csak hüjevúdban tudnak a tenoristák olyan könnyen atombombát csinálni. Pláne azt szállítható formában és pláne még rakétát is hozzá...