72
-
#32
Ez a sebesség érték valójában CAS (calibrated air speed érték). A CAS azt viszont egy érdekes szám, a levegő dinamikus nyomása szerint mért egy sebességet, tehát valójában csak nagyon alacsonyan és szélcsendben egyezik meg a valós haladási seebességed TAS (true airspeed) a CAS értékkel. Nagyon magasan a 200 CAS is lehet hangsebesség felett. Ha hazaértem, akkor töltök fel pár magyarázó diagramot. -
highpoint #31 A link szerint nincs is meleg 30km magasságában (a zöld grafikon). 110km felett kezd erősen meleg lenni, de a légkör ritkasága miatt akkor sem érezne belőle sokat az ember. -
#30
A tömege nem, de a súlya igen. Mivel zuhanó testnek nincs súlya (súlytalan). A tömeget és a súlyt illik nem összekeverni. A többi stimmel. Ezért is nevezeik azt az erőt ami ideprésel minket a földre tömegvonzásnak. És mivel a súly a tömegvonzás ellenében kifejtett erő, ami függ a tömegtől (minél nagyobb tömegű valami, annál nagyobb lesz a súlya), ezért igaz hogy zuhanásnál mindegy a súly, de a megérkezés pillanatában pont hogy az érdekli az embert leginkább. Mivel ugye a gyorsulás illetve a lendület megmaradás törvénye megint csak képes hozzácsapni párszáz kilót a súlyra megérkezéskor (próbáltad már mozgó liftben mérni a súlyod? Jópofa egyszer érdemes kipróbálni :D ).
(nem kötekedés csak irritál ha valaki összekeveri a dolgokat, mert a hajdani fizika tanárom ezt verte belém.)
bocsi ha egy kicsit kaotikus lett, de még nem ittam KV-t :P -
#29
fail, mind2-től függ. :D -
Doktor Kotász #25 Az RTL klubbon meg azt mondták, hogy ott 50 fok van. És hogy ez milyen veszélyes.
Az agyamat eldobtam, hogy ezek mennyire hülyék... -
#24
Hat elore is respekt ennek a csokanak. Remelem felveszik es ha nem lesz gebasz publikalni fogjak.
Nem csipem a red bull nyomulasat mindenhol, de ez a projekt tetszik. -
Doktor Kotász #23 37 Km magasan már nagyon alacsony a légnyomás.
Lefordítva, ritka a levegő, ezért kisebb közegellenállást eredményez.
Azaz jóval nagyobb sebességen egyenlítődik ki a súly és a közegellenállás, tehát nagyobb sebességre lehet gyordulni.
Ha belegondolsz, már a Himaláján is olyan ritka a levegő, hogy kevesek képedek oxigénpalack nélkül megmászni azt a hegyet.
Azért ez egy kicsit magasabban van. -
Doktor Kotász #22 Szerintem parasztvakítás arról beszélni, hogy valaki kiugrik 37 Km magasból egy ejtpernyőből, akkor az mennyire hasznos lehet egy úrhajósnak, aki 20 ezer Km/h sebességgel térne vissza a légkörbe. -
osztmivan #21 Akkor gyorsan iratkozz be.
Nem a sűrűségtől függ levegőben, hanem a hőmérséklettől. -
#20
Az ottani "hs" jóval kisebb, mivel ritkább közegben a hang is lassabban terjed. Fizika, általános iskolai anyag... -
Szefmester #19 bocs, rosszul fogalmaztam, a légellenállásra gondoltam, csak más közelítésből... hisz azért nem mindegy ha valami 1kg vas és tömör, vagy 1kg vas és 1mm vastag falú labda...
nem tudom miért nem az egyszerű légellenállás kifejezést használtam.. :P -
osztmivan #18 könnyen,
csak az a probléma hogy az "ottani" hs nagyobb, mint a légköri hs -
moikboy #17 Emiatt pedig az ottani hangsebességet könnyűszerrel túllépheti :) -
#16
+alaktényező -
#15
Amúgy nem néz ki 40 évesnek, teljesen meglepődtem mikor olvastam róla a wikipedia szócikket :O -
#14
Ez azért nem semmi ha sikerül, ha nem, tisztelet. -
T0nk #13 LEO-ról vicces lenne így visszatérni. Akkor kell egy hőpajzs is a ruhához, mert különben flöncs... -
Cat #12 37 km magasan szinte nincs légellenállás. -
#11
Én pedig úgy tudtam, hogy az ember csak egy bizonyos pontig gyorsul. Ameddig a gravitáció és a légellenállás ki nem egyenlíti egymást. Ami valahol 200 km/h körül van. Utána már nem gyorsul tovább, mert a levegő annyit csillapít rajta, hogy a sebessége állandó maradjon.
Oké, hogy szkafanderben ugrik, de annak a tömege sem lehet 200 kg, mert meg sem tudna benne mozdulni (ugye az űrhajósoknál nemigen számít a súly, még a Holdon sem), így pedig nem érheti el a hangsebességet.
Nem vagyok sem fizikus, sem matematikus, de aki ért hozzá, az ki tudja számolni pontosan, hogy hány kilónak kell ahhoz lenni, hogy elérje a hangsebességet. Ez kevés szerintem. -
#10
a gyorsulási képletben hol látsz tömeget? mert kurvára ugyanolyan 1 tonnának és 1kg-nak.
ami egyedül számít az a felület azaz a légellenállás. -
Szefmester #9 akkor egyszerre zuhan a két test, de az ember lelassul mert kisebb a tömege a méretéhez képest és a levegő lelassítja, pláne ha nem rakéta pózban zuhan a fején "egyensúlyozva" hanem nagy felülettel, hassal lefelé
Hátha ez a Baumgartner híresebb lesz mint a mi nagyfejű szemöldökhuszárunk XD -
semmikozod #8 Vov. Le a kalappal a tag előtt. Van neki vér bőven a ... -
Pares #7 Csak a nagy öltözködés közben az ejtőernyőt el ne felejtsék! -
Temaruk #6 Erről az újabb Star Trek filmből jut eszembe az a jelenet, amikor kiugrottak a kompból, és spec ruhában léptek (zuhantak) be a légkörbe, majd ejtőernyővel ereszkedtek alá. Akkor a film innen vette az ötletet! -
Mcsiv #5 akkor a kapszulával együtt (de mégis külön-külön) csapódik be;) -
#4
A Columbia megsemmisülésekor 20Mach körüli sebességgel ment, 60 Km körüli magasságban volt, azonban viszonylag nagy darabok maradtak egyben: sisak, futómű, miegymás.
Ha talán az emberei testet nem is lehetne ilyen esetben kontrollálni, pl a pörgést kivédeni, de egy felfújható, aerodinamikus kialakítású, automatikus vezérlésű "ruha" képessé teheti az emberkét ilyen körülmények között is a túlélésre és a sikeres visszatérésre! -
#3
a rajta lévő ruha is egyfajta kapszula, ha így nézzük, akkor voltaképpen csak arról szól a dolog, hogy minél kisebb legyen a kapszula/ruha mérete és súlya :) -
Cat #2 Van a csávón néhány réteg ruha.
Alul egy fekete, arra ráveszi a zöldet, arra egy fehéret, erre a sárgát, és rá még egy vastag fehéret.
Jól látom? -
radical@work #1 "Azt akarjuk bebizonyítani, hogy ha egy emberi lény kilép 120 000 láb magasságban egy kapszulából, képes biztonságban visszatérni a Földre"
Ha egy álló kapszulából akkor igen. De mi van ha egy 600kmh-val zuhanóból próbálja ugyanezt?