72
-
#32
Jelenlegi becslések szerint a bolygórendszerek akár 10%-a is hasonló lehet a Naprendszerhez, amelyben a lakhatósági zónában legalább egy szilárd, a víz és a légkör megtartására alkalmas (se nem túl forró, sem nem túl hideg) bolygó létezhet. Mivel ilyet még nem találtunk (ill. van egy potenciális jelölt, de az még túl nagy és eléggé a zóna határán van), ezért ez csak becslés.
Pont a napokban olvastam erről egy cikket. Fogták az eddigi összes exobolygóhoz tartozó rendszert, kiszámolták a lakhatósági zónák méreteit, és leszűrték azokra, amelyeknél az óriásbolygók elhelyezkedése és aránya hasonlít a Naprendszeréhez (pl. a Jupiter nélkül a Föld még a mostaninál is mozgalmasabb hely lenne, majdhogynem céltáblát lehetne ráfesteni :) ), vagy ahol egy belső, nem túl nagy óriásbolygó mintegy "kiválthatja" a Merkúrt és a Vénuszt. Ebből jött ki ez a 10%-os becslés.
Ez azért még így is egy erős túllövés, feltehetően nem minden zónában van ilyen bolygó, de ha még csak ennek a 10%-át is nézzük, az is egy igen-igen jelentős szám. Na, majd leghamarabb a James Webb űrteleszkóppal meglátjuk, mennyi az annyi. :)
#20:
Vannak ígéretes kísérletek egy holdfelszíni teleszkópra egy folyékony anyaggal, ami odafent megszilárdulna és tökéletes tükörként funkcionálhatna. Már csak a megfelelően homorú és sima alapfelülettel, no meg a feljuttatással és "szétpermetezéssel" vannak gondok. :)
#3, #8:
A James Webb lesz az. Spéci méhsejt-szerkezetű tükrei lesznek, amelyek különleges fémfóliából állnak és majd az űrben hajtogatja ki magát, amivel összeáll az a bazi nagy tükör, amit hiányolsz.
Jelenleg egy ekkora tükör elkészítése, becsiszolása, majd "hangolása" (mert azt is kell) borzasztó drága, nem is van olyan cég, ami meg tudná csinálni. Ezért indultak el a sok tükrös, összekapcsolt rendszerek felé.
#5:
Ez így nem igaz, a HATNet jelenleg 10-nél tart, ennél vannak sokkal sikeresebb "vadászok" is (pl. a Keck-ek már lassan 60-nál tartanak, az ESO saját távcsövei is 40 körül). Az viszont igaz, hogy a HATNet, mint olcsó, kis "amatőr" távcsöveket összekapcsoló és vezérlő rendszerként egész jól teljesít.
-
#31
Nem 80 millió! "Csak" kb 80.000 USD, de hordozóeszköztől függően változik :) -
#30
Csak attól, hogy az a hobbim nem akarom az asztalt üvöltve verve megmondani, hogy adott ország mire költse a pénzét.
A hadticehnika is tudomány, mert öszetett műszkai szerkezetekről beszélünk.
A Hubble teleszkóp pl. részben egy Kh-11 műhold technológiát hasznosító eszköz, amennyire én tudom. -
#29
Az űrkutatás miben hasznos? A mindennapi életre vetítve te gyakortaliag érdekes híreket kapsz és passz. Ma már nem az űripar húzza magával a többi ágazatot. A többi ipar húzza fel az űripart.
Az USA kormánya úgy dönt, hogy adott összeg elköltése az adott helyen jobb. Pont. Ha nem tetszik mejd oda politikusnak és változtasd meg a rendszert. Elnök kivételével bármi lehetsz elvileg, mint nem amerikai születésű állampolgár.
Esetleg szerintem költség többet az én sörszámláimra, mert én meg abban látok magamnak hasznot... -
#28
feltételezésre nem költenek dollár milliókat
türelem
ha Kepler beváltja a reményeket és tucatjával találja a földszerű bolygókat akkor jöhet a folytatás -
Pares #27 Igen? Akkor nemértem, hogy miért bizonytalankodnak még mindig a földönkívüli életben... -
#26
Igen, halozatban mukodtetett tavcsorendszer sokkal hatekonyabb mint egy db gigaszi meretu tavcso. -
#25
A pokhalo szakitoszilardsaga kb 5x nagyobb mint az acele.. -
#24
Ezt eddig is felteteleztek.. -
WinG #23 hát pókokkal :P -
Akuma #22 Ez a kepler űrteleszkóp is tuti több volt néhány grammal 1 kilógrammnál :P -
Pares #21 "...aki leginkább az izzó kemencékhez hasonlította az exobolygókat, amik saját fénnyel rendelkeznek."
Érdekes lehet a látvány. Majdnem mint a Barna törpék? -
Akuma #20 Nem az az elsődleges probléma, hogy minél nagyobb távcsövet gyináljunk, hanem az, hogy azt fel is kell juttatni az űrbe. Ez pedig komoly feladat. 4 liter víz, azaz 4 kg feljuttatása 80 millió dollár összeg. Ha jól rémlik, akkor 1 kg feljuttatása 20 kg színarany árával vetekszik. És néhány kilóból nem igen lehet fent építeni semmit. Több tonnáról van szó, amit fel kéne juttatni.
Elsődleges probléma mégsem a pénzben keresendő. Ezt tényezőt ki lehetne kerülni egy űrlift megépítésével, ami egyszeri költség lenne, és amelyel minimálisá válna a holdig szállítási költség. Ezt a megtakarított összeget pl hold bázis építésre lehet fordítani, illetve a holdra lehetne építeni akár több nagyobb átmérőjű távcsövet és egyéb mérőeszközöket. Több távcsővel több esély. Illetve adott irányba is nézhet több távcső, csak legyen más a beállítot fókusza. Ráadásul a hold légkör mentes (nem tökéletesen, de vákuum van) és zaj is minimális rajta.
A legfőbb probléma pedig az anyagtudományban kereshető. Jelen pillanatban nincs olyan gyártható anyag, ami elbírja az űrig a saját súlyát. Így felvonóról nem lehet szó jelenleg. De ez nem azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz. A pókok pókhálója adott átmérőn 100szor erősebb lenne, mint az acélsodrony. Csak ugye hogyan kéne gyártani pókhálósodronyt? :P -
Pares #19 A témára visszatérve:
Ha ilyen rövid idő alatt ennyi exobolygót felfedeztek (nemcsak a Kepler), akkor szerintem a mi naprendszerünkről már most megállapíthatjuk, hogy nemhogy közel sem egyedi, de inkább egy a kitudja hány száz milliárd közül. A Földszerű bolygók felfedezése is csak valóban a mi technológiai szintünktől függ. Biztos vagyok benne, hogy amint képesek leszünk észlelni a Föld méretű bolygókat, tömegesen fogják is felfedezni őket... -
Pares #18 Hadd már ezt az adózós szöveget. USA nagyhatalomra játszadozik. A politikájuknak globális következményei vannak. Ahelyett, hogy valami hasznos dologra költenék a dollár százmilliárdjaikat, mint pl. olyan űrprogramok amiket a 60-as években vittek véghez, ahelyett inkább háborúkat indítanak olajmezőkben gazdag sivatagos országok ellen, amiknek kb. 0 "béke" meg "anti-terrorista" értéke van, mivel a kib*szott (előzőleg általuk támogatott) terroristáik ugyan úgy gond nélkül tevékenykednek tovább, simán feljutnak akár milyen gépre. Erről van szó. -
#17
Én is erre tippeltem volna, de szerintem az egész bolygó anyagát nézik, nem a felszínét. Emiatt lehet olyan megdöbbentő az a bolygó. Elsüllyedsz és szinte soha nem érsz talajt. -
Epikurosz #16 Amúgy - na, majd kapok én ezért! - az is lehet, hogy ha az usa nem költene a háborúkra 1000 milliárdot, a NASA-nak még 13 milliárdot sem tudna adni, hanem csak 2-őt. -
Pares #15 Nem sokak szerint, hanem tény. A nagy Afganisztáni "béke" hadjáratuk is csak totális káoszba taszította az országot, csak úgy, mint Irakot. -
Epikurosz #14 Van olyan, hogy te is támogathatod ezeket a kutatásokat. Nem kell mást tenned, csak egyes alapítványok bankszámlájára átutalod a pénzt. -
#13
Ha jenki lennél, akkor sem szólhatnál bele. -
#12
neked a haditechnika a hobbid, másnak csak a tudomány
ezen nem kell fennakadni
a hadi fejlesztések szükséges rossz, szükséges mert háborúk voltak és lesznek
de tény hogy az USA egy olyan hatalom ami nagy beruházásokat tud egymaga megvalósítani és sokak szerint a harcászatra többet költenek mint kellene -
#11
Mert nincs kellő átmérőjű hordozórakéta hozzá. A James Webb távcsőnél is valami hajtogatásos technikával lesz kibontva a cucc.
Annyira bírom mikor a sok gyökér fikázza a jenkiket, de még követelőzik is?
Oda fizeted az adódat? Nem. Jenki állampolgára vagy? Milyen alapon gondolod, hogy belepofázhatsz abba, hogy más mire költi a pénzét.
Hihetetlen nagy arcod van. -
#10
a Keplernek az a feladata hogy minél több exobolygót találjon az égbolt bizonyos részén
arra pedig elég ez a méret
még nem tudják hogy az exobolygók mennyire ritkák, meg egy csomó más adatot
amíg nem tudod mit is akarsz megfigyelni addig hogyan építesz rá gigászi távcsövet?
a Kepler adatai segítenek majd a jövő exobolygó kémlelő teleszkópjainak tervezésében -
SovereignX #9 Mindig elszomorít amikor az jön le, hogy a pénz miatt nem építik meg ezt, halasztják el azt, kompromisszumot kötnek erre vagy arra a projektre mert nem tudják kikalkulálni a költségvetésből. Amikor pedig akár század százalékos lecsípésekkel jutna bőven.
2500 trillió dollár körül van az USA éves bevétele. Hadseregre bezzeg költenek. Mi a lófasznak!?
Áááá. Mindegy. -
SovereignX #8 Persze a méret is csak egy szempont. Sok kicsivel ki lehet váltani egy kurva nagyot. Halottam is vmi ilyesmit hogy majd egyszer talán valamikor fel akarnak lőni egy azt hiszem 5 különálló távcsőből álló exobolygó vadász távcsövet amivel a légkör összetételét is faszán lehet figyelni. Lehet lesz következtetni, hogy van e a bolygón pl. növényi élet.
Technológiáról meg annyit, hogy nem arról van. Ott van a Hubble. 2.4 méteres tükörrel. Ha az ment ekkora tükörrel majdnem 16 éve akkor a Kepler miért ne ment volna? -
SovereignX #7 Én nem azt mondom, hogy a Hublenál butább. Lehet faszább nála. Alá írom, rendben. Én csak azt mondom, hogy mit tudom én várnak két évet spórolnak még lóvét és megy egy nagyobb. Ki gazdálkodják vhogy. -
#6
sziklás bolygó vs vizes bolygó
Én arra tippeltem volna, hogy a Földet a vizes bolygók közé sorolják, mert a felületén nagyobb %-ban van víz. Erre kiderül, hogy sziklás és csak 0,06 %-a víz. -
Irasidus #5 Tudod a csillagászatban nem a méret a lényeg. A HatNet 11 cm (magyar) távcső(vek) - mellesleg a legsikeresebb exobolygó kereső távcsőprogram. És ne aggódj lesz 6 méteres távcső is, JWST. De a technológiai fokozatosság elve itt is érvényesül... -
#4
lüke,azért ez nem igaz ,lehet hogy nem nagy, de azért jóval többet tud ,mint huble,kifejezetten más tartományokban ,is tudja kémlelni az eget,kicsit jobb.
1994 huble
2009 kepler azé van ott pár év gondolom nem pentium 1 az agya..... -
SovereignX #3 Miért nem bírnak egy rendes méretű távcsövet építeni és feljuttatni? 5-6 méteres tükörrel? Persze! A pénz miatt. Nagyra nincs lóvé mert jaj milyen szegény az USA. Így ezzel a "kicsivel" bohóckodnak. Siralmas.
Nem baj. Talán majd a sárgák. -
#2
Azok a vonalkák jelölik hogy "kb pontosan" hol van azon a skálán a hőmérséklet, nem előjel. -
L3zl13 #1 A méret/hőmérséklet szemléltető ábra szerint negatív kelvin fokok uralkodnak a Jupiteren és a Neptunon? Érdekes...