Megtalálta első bolygóit a Kepler űrteleszkóp
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#72
Hm.. aszittem demagog neoliberalis vagy, aki valojaban a kapitalizmust es Ámerikát isteniti. Rajtad sem lehet kiigazodni..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#71
Pedig közakadozás, mert tõle, tõled, államtól nyúlja le a pénzt. De ha ilyen jólelkû, hogy a vagyona felét felajánlja az afrikai zuluknak, akkor miért nem adja nekem féláron a szoftvereit?
Majd a fennmaradó pénzbõl adok én alamizsnát a négereknek, akik nekem lesznek hálásak, nem Gécnek.
Olyan ez, mint a krisnások, hogy aszongya adjak nekik pénzt, hogy továbbadják a rászorulóknak.
Már az adományozás sem a égi, hanem láncadományozás, sokközvetítõvel, akik mind lecsipegetnek belõle valamennyit.
Apropó, van olyan jótékonykodó alapítvány, amely az adományok 80%-át elkölti.
Az amerikai/magyar/belga... kormány is bezsebel egy csomó adót, utána elkezdi osztogatni a pénzeket. Így könnyû! Pláne kilentúrát kiépíteni.
Obama is egy jótékonykodó alapítványnál pusztította az adófizetõk pénzét, soha életében nem volt egy rendes munkahelye.
Ezek akarnak minket vezetni?
A magyar adórenszer 1+1%-a meg röhej.
Az állami költségvetést meg mindenféle idióta OGy-képviselõ szavazza meg.
Legyen az, hogy interneten szavazzuk meg mi a költségvetést.
Lenne 2 fõ kategória: a minimum költségek (rendõrség, közkórházak, bíróság, vám, közigazgatási kenyérpuszítók, hadsereg, patkányirtók és sintérek stb.) szóval itt -tól - ig leetne szavazni; és utána következnének a fakultatív tételek, amelyekre, ha nekem úgy tetszik, az én adómból nem adok egy fillért sem.
Lenne itt haddelhadd! A sok ingyenélõ széltolónak felkopna az álla.
A technológia már megvan erre, mármint a demokrácia szélesítésére.
Majd a fennmaradó pénzbõl adok én alamizsnát a négereknek, akik nekem lesznek hálásak, nem Gécnek.
Olyan ez, mint a krisnások, hogy aszongya adjak nekik pénzt, hogy továbbadják a rászorulóknak.
Már az adományozás sem a égi, hanem láncadományozás, sokközvetítõvel, akik mind lecsipegetnek belõle valamennyit.
Apropó, van olyan jótékonykodó alapítvány, amely az adományok 80%-át elkölti.
Az amerikai/magyar/belga... kormány is bezsebel egy csomó adót, utána elkezdi osztogatni a pénzeket. Így könnyû! Pláne kilentúrát kiépíteni.
Obama is egy jótékonykodó alapítványnál pusztította az adófizetõk pénzét, soha életében nem volt egy rendes munkahelye.
Ezek akarnak minket vezetni?
A magyar adórenszer 1+1%-a meg röhej.
Az állami költségvetést meg mindenféle idióta OGy-képviselõ szavazza meg.
Legyen az, hogy interneten szavazzuk meg mi a költségvetést.
Lenne 2 fõ kategória: a minimum költségek (rendõrség, közkórházak, bíróság, vám, közigazgatási kenyérpuszítók, hadsereg, patkányirtók és sintérek stb.) szóval itt -tól - ig leetne szavazni; és utána következnének a fakultatív tételek, amelyekre, ha nekem úgy tetszik, az én adómból nem adok egy fillért sem.
Lenne itt haddelhadd! A sok ingyenélõ széltolónak felkopna az álla.
A technológia már megvan erre, mármint a demokrácia szélesítésére.
Kara kánként folytatom tanításom.
#70
Attól, mert az MS-nek nagy bevétele volt és egy személyben BG úgy döntött, hogy adakozik, az nem közadakozás.
A Vöröskeresztet államok is támogatják amennyire tudom, nem a kisemberek rakják össze azt a pénzmennyiséget.
A Vöröskeresztet államok is támogatják amennyire tudom, nem a kisemberek rakják össze azt a pénzmennyiséget.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#69
Ez igen.<#eljen>
Kara kánként folytatom tanításom.
#68
Pár dologban kiegészíteném.
Az ûrállomáson a kritikus rendszereket valóban egyszerû célgépek viszik saját szoftverrel.
Ebbõl két fõ rendszer az orosz egység hat db német gyártmányú vezérlõegysége és az amerikai egység alapfunkcióit vezérlõ célszámítógépek.
Minden mást, mint a kísérleti eszközöket vagy a robotkar vezérlését viszont laptopokkal oldanak meg. Van fent egy csomó.
Elég megnézni a NASA ISS képgalériáit, nehéz olyan képet találni amin nincs. A meghibásodások természetesen gyakoribbak mint a Földön, de nem kritikus rendszerekre teljesen jól megfelelnek.
A kezdetekben ezek a Laptopok egy darab kivételével mind Thinkpad 760-ok különbözõ változatai voltak voltak (166MMX, 200MMX). Az orosz részegységben máig mûködik néhány. Egy linuxos kivételével mindegyiken Win98SE van.
2003-tól vitték fel az A31p sorozatú TP-ket. Ezek már P4-esek voltak és máig ezek adják a derékhadat. Jórészt Win2000 van rajtuk, de van XP-s is. A Shuttle személyzetek ugyanilyen sorozatú személyi laptopjain hivatalosan tavaly cserélték a Win2000-et XP-re.
Tavaly (2009) kezdték el használni a T61p sorozatot amik már C2D procival vannak szerelve, és alapból XP fut rajtuk.
Általánosan látható hogy többéves jól kiismert konfigurációkat és szoftvereket használnak.
Szívás mondjuk azért néha van. A tavalyi 18. személyzet parancsnoka (Michael Fincke) megjegyezte hogy a régi 760-as sorozatú gépen a JAVA-ban megírt alkatrész és szerszámnyilvántartó program bizony már kb. 3-5 perc alatt tölt be... Ezt azóta egy A31P-vel orvosolták.
Úgyhogy az ûrturisták azért bizakodhatnak, laptop ügyben.
Kísérleti jelleggel az Orosz szegmensben közönséges bolti PDA-kat is használnak.
Az ûrállomáson a kritikus rendszereket valóban egyszerû célgépek viszik saját szoftverrel.
Ebbõl két fõ rendszer az orosz egység hat db német gyártmányú vezérlõegysége és az amerikai egység alapfunkcióit vezérlõ célszámítógépek.
Minden mást, mint a kísérleti eszközöket vagy a robotkar vezérlését viszont laptopokkal oldanak meg. Van fent egy csomó.
Elég megnézni a NASA ISS képgalériáit, nehéz olyan képet találni amin nincs. A meghibásodások természetesen gyakoribbak mint a Földön, de nem kritikus rendszerekre teljesen jól megfelelnek.
A kezdetekben ezek a Laptopok egy darab kivételével mind Thinkpad 760-ok különbözõ változatai voltak voltak (166MMX, 200MMX). Az orosz részegységben máig mûködik néhány. Egy linuxos kivételével mindegyiken Win98SE van.
2003-tól vitték fel az A31p sorozatú TP-ket. Ezek már P4-esek voltak és máig ezek adják a derékhadat. Jórészt Win2000 van rajtuk, de van XP-s is. A Shuttle személyzetek ugyanilyen sorozatú személyi laptopjain hivatalosan tavaly cserélték a Win2000-et XP-re.
Tavaly (2009) kezdték el használni a T61p sorozatot amik már C2D procival vannak szerelve, és alapból XP fut rajtuk.
Általánosan látható hogy többéves jól kiismert konfigurációkat és szoftvereket használnak.
Szívás mondjuk azért néha van. A tavalyi 18. személyzet parancsnoka (Michael Fincke) megjegyezte hogy a régi 760-as sorozatú gépen a JAVA-ban megírt alkatrész és szerszámnyilvántartó program bizony már kb. 3-5 perc alatt tölt be... Ezt azóta egy A31P-vel orvosolták.
Úgyhogy az ûrturisták azért bizakodhatnak, laptop ügyben.
Kísérleti jelleggel az Orosz szegmensben közönséges bolti PDA-kat is használnak.
#67
OK, de csak odajeggyel. Sõt, Gyurcsányéknak legyen ingyen.
Kara kánként folytatom tanításom.
#66
vigyenek fel ûrtúristát
#65
Majdnem.
Bill Gates összeharácsolt tõlünk kb. 26 mrd $-t, és pár éve kijelentette, hogy a felét jótékony célokra ajánlja fel. Nem ismerem a végét, de gondolom nem blöffölt.
Vagy ott van a LiveAid, meg mindenféle marhaság. Jim Bálna és gyûjt a wiki projektjére, bár nem ez a nagyságrend.
A Vörös Kereszt költségvetésének most nem akarok utánanézni, de szerintem világszinten megmozgatnak 10 mrd $-t évente.
Málta Szeretszolgálat. Ökumenikus Szeretetszolgálat.
Szóval, ha kiállna valamelyik fejes a nasától vagy az esától, és azt mondaná, emberek, csórók vagyunk, mert ezek a malac politikusok nem adnak pénzt, szerintem összegyûlne 5 mrd $.
Lényegében - ha úgy veszem - kb. 7 mrd ember van a Földön, egy fõre 1$ sem jutna.
Bill Gates összeharácsolt tõlünk kb. 26 mrd $-t, és pár éve kijelentette, hogy a felét jótékony célokra ajánlja fel. Nem ismerem a végét, de gondolom nem blöffölt.
Vagy ott van a LiveAid, meg mindenféle marhaság. Jim Bálna és gyûjt a wiki projektjére, bár nem ez a nagyságrend.
A Vörös Kereszt költségvetésének most nem akarok utánanézni, de szerintem világszinten megmozgatnak 10 mrd $-t évente.
Málta Szeretszolgálat. Ökumenikus Szeretetszolgálat.
Szóval, ha kiállna valamelyik fejes a nasától vagy az esától, és azt mondaná, emberek, csórók vagyunk, mert ezek a malac politikusok nem adnak pénzt, szerintem összegyûlne 5 mrd $.
Lényegében - ha úgy veszem - kb. 7 mrd ember van a Földön, egy fõre 1$ sem jutna.
Kara kánként folytatom tanításom.
#64
Volt már példa ekkora közadakozásra?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63
"Egy olyan távcsõ megépítése, amely a felszínen oxigént, vizet és szén-dioxidot keresve képes pásztázni a Föld-szerû bolygókat, ötmilliárd dollárba (933 milliárd forintba) kerül. Jelenleg ezek a tervek pénzügyi okok miatt kivitelezhetetlenek, ám a dolgok megváltozhatnak."
5 mrd $
Ennyit közadakozással is össze lehetne gyûjteni.
5 mrd $
Ennyit közadakozással is össze lehetne gyûjteni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#62
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
Kérdés: Honnan lehet tudni, hogy adott történelmi idõszakban gazdasági válság van-e vagy sem?
Válasz:
Válasz:
Kara kánként folytatom tanításom.
Mivel tök új a teleszkóp, és csak pár hete mûködik, és mivel a nap elõtt elhaladó bolygó fényének kitakarását érzékeli a mûszer, ezek a bolygók pár nap alatt kerülik meg csillagot, tehát igen forróak. 1500 Celsius fokon meg nem jég az, hanem óriás gázbolygó.
Azok a bolygók, amik nagyobb keringésû idejüek, tehát meszebb vannak a csillagtól, azaz hidegebbek, ahhoz akár éveket kell várni, hogy elsurranjanak a csillag elõtt a mi szemszögünkbõl.
Azok a bolygók, amik nagyobb keringésû idejüek, tehát meszebb vannak a csillagtól, azaz hidegebbek, ahhoz akár éveket kell várni, hogy elsurranjanak a csillag elõtt a mi szemszögünkbõl.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#59
Hm... ez a hír tetszik. Már várom, hogy mikor találkozunk valami élettel.
A vitát lezárva, az-az 50% víz bolygó biztos egy hatalmas nagy jéggolyó, más magyarázat nem lehet. 😄
A vitát lezárva, az-az 50% víz bolygó biztos egy hatalmas nagy jéggolyó, más magyarázat nem lehet. 😄
Mert nem erõsséged a gondolkodás.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#57
A Föld felszínének nagyobb részét víz – összesen 70,8 % - borítja, a maradék 29,2 %-a szárazföld. A kulcsszó a borítja. Errõl egy vicc jut eszembe: "Az óceánjárón az egyik utas megszólal: Nézd mennyi víz! Mire a másik: Az semmi, képzelje mennyi van alatta."... Kicsit megfordítva, mekkora földtömeg van az óceánok alatt? Sok ezer nagyságrenddel több mint amennyi víz van a felszínen.
Ha Földet egy almához hasonlítjuk akkor a vízborítottság rajta vékonyabb mint az alma héja. Na most a kérdés, mibõl van az alma?
Ha Földet egy almához hasonlítjuk akkor a vízborítottság rajta vékonyabb mint az alma héja. Na most a kérdés, mibõl van az alma?
#56
felület vs tömeg
Kara kánként folytatom tanításom.
#55
"különbséget tudjanak tenni egy olyan sziklás bolygó mint a Föld, melynek mindössze 0,06 százaléka víz" lehet, hogy én értelmezzem félre, de a Föld 75%-a víz legalább is tudtommal.
#54
tegnap volt a spektrumon a telesz-pókokról.
ez tetszik:
ejrópai nagyteló
két másik is épül az Andok hegységben. az egyik a Magellan 2500 méteren , a másik, több kicsibõl álló rendszer 6000 méteren.
ez tetszik:
ejrópai nagyteló
két másik is épül az Andok hegységben. az egyik a Magellan 2500 méteren , a másik, több kicsibõl álló rendszer 6000 méteren.
Azért mondtam Akuának, hogy ezres nagyságrendekben téved.
Mert azt írta, hogy egy 1Kg feljuttatása 80 millió dollár, ami gigamarhaság.
Tipikuan az az eset, amikor valakinek nincsenek fogalmai a nagyobb, mondjuk a milliós számnál. Amikor nem tud valaki különbséget tenni a milliárd és az tízezermilliárd között. Ha az ilyen emberek meghalják, hogy volt valahol egy egymilliárdos svindli, akkor azt hiszik, hogy abból a pénzbõl rendbe lehetne hozni az országot. És az a szörnyû, hogy kereskedelmi tévében is vannak ilyen emberek. A most átadott csúcstartó felhõkarcoló olyan egy és két milliárd dollár közötti összegbõl épült, tehát olyan kétszázhetvenmilliárd forintból, ha jól emlékszem. De lehet, hogy 280. A lényeg, hogy bemondták lazán, hogy 4000 milliárd forintnak megfelelõ egymilliárdnemtomhányszázmillió dollárból építették. Hogy a faszba hozták össze, azt nem tudom.
Mert azt írta, hogy egy 1Kg feljuttatása 80 millió dollár, ami gigamarhaság.
Tipikuan az az eset, amikor valakinek nincsenek fogalmai a nagyobb, mondjuk a milliós számnál. Amikor nem tud valaki különbséget tenni a milliárd és az tízezermilliárd között. Ha az ilyen emberek meghalják, hogy volt valahol egy egymilliárdos svindli, akkor azt hiszik, hogy abból a pénzbõl rendbe lehetne hozni az országot. És az a szörnyû, hogy kereskedelmi tévében is vannak ilyen emberek. A most átadott csúcstartó felhõkarcoló olyan egy és két milliárd dollár közötti összegbõl épült, tehát olyan kétszázhetvenmilliárd forintból, ha jól emlékszem. De lehet, hogy 280. A lényeg, hogy bemondták lazán, hogy 4000 milliárd forintnak megfelelõ egymilliárdnemtomhányszázmillió dollárból építették. Hogy a faszba hozták össze, azt nem tudom.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#52
A LEO pálya estén az olyan 10-20 k dollár / kg.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
"Hadseregre miért? Tudod te hogy jutottak ki az elsõ nagy válságból? Háborúval kérlek. Fejleszted a hadiipart, sok sok munkahelyet teremtesz, majd megtámadsz valaki az olajért, és mondjuk szept. 11. legyen a kiinduló. Beszedsz egy éves bevételt és így tovább. Háború nélkül nem mûködik semmi hosszú távon ami nagy."
Az nem az USA volt, hanem a náci Németország.
Az USA közmunkaprogramokkal heverte ki a gazdasági válságot, hidak, víztározók, utak építésével. New Deal.
Mellesleg a németek is nagyon sok autopályát építettek.
Mivel területileg kisebb ország, amai napig nekik a legfejlettebb az úthálózatuk.
Az nem az USA volt, hanem a náci Németország.
Az USA közmunkaprogramokkal heverte ki a gazdasági válságot, hidak, víztározók, utak építésével. New Deal.
Mellesleg a németek is nagyon sok autopályát építettek.
Mivel területileg kisebb ország, amai napig nekik a legfejlettebb az úthálózatuk.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"Nem az az elsõdleges probléma, hogy minél nagyobb távcsövet gyináljunk, hanem az, hogy azt fel is kell juttatni az ûrbe. Ez pedig komoly feladat. 4 liter víz, azaz 4 kg feljuttatása 80 millió dollár összeg. Ha jól rémlik, akkor 1 kg feljuttatása 20 kg színarany árával vetekszik. És néhány kilóból nem igen lehet fent építeni semmit. Több tonnáról van szó, amit fel kéne juttatni."
Itt ezres nagyságrendekben tévedsz.
Egy rakéta fellövése kijön 80 millió dollárból, sõt sok is hozzá
Meg ha szerinted 4 Kg feljuttatása 80 millió dollár, és egy kg feljuttatása 20 kg arany árával egyenértékû, akkor szerinted 80 millió dollárba kerül 80 kg arany. Ez unciánként 28348 dolláros árfolyamot jelentene.
Jelenleg pedig 1100 Dollár körül mozog.
Nagyjából egyik számról sincs valós elképzelésed.
Itt ezres nagyságrendekben tévedsz.
Egy rakéta fellövése kijön 80 millió dollárból, sõt sok is hozzá
Meg ha szerinted 4 Kg feljuttatása 80 millió dollár, és egy kg feljuttatása 20 kg arany árával egyenértékû, akkor szerinted 80 millió dollárba kerül 80 kg arany. Ez unciánként 28348 dolláros árfolyamot jelentene.
Jelenleg pedig 1100 Dollár körül mozog.
Nagyjából egyik számról sincs valós elképzelésed.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"2009 kepler azé van ott pár év gondolom nem pentium 1 az agya....."
Hallottál arról a jelenségról, hogy az ûrhajósok rendszeresen erõs felvillanásokat látnak? Ez azért van, mert a kozmikus részecskék egy része nagy energiával átmegy az ürhajó burkolatán, keresztül az úrhajóson, majd kilép az ûrhajóból. Ha az ûrhajós retináján is keresztül halad, akkor azt elektromosan stimulálja, és ez egy felvillanás illúzióját kelti.
Egy processzor tranzisztorát is képes átbillenteni egy bizonyos csíkszélesség alatt. Már egy P1-es proci is állandóan fagyogatna ott fent az ûrben.
Nagyjából a 386-os processzorok technológiája az, ahol elég nagyméretûek a tranzisztorok a chipekben ahhoz, hogy stabilan mûködjenek az ûrben.
Tehát a 386-os processzorok csíkszélességével kell olyan processzorokat tervezni, amit az ûrkutatás megbízhatóan hasznosítani tud. Felviheti magával az ûrturista a laptopját, csak az minden különösebb ok nélkül végzetes hibaüzenetekkel, rejtélyes fagyásokkal fogja bombázni a felhasználót.
Ami mondjuk egy laptopnál idegesítõ, de egy rendszert felügyelõ számítógépnél rendkívûl kockázatos.
Ezt csak azért írom, mert a legtöbb informatikus sem tudja.
Hallottál arról a jelenségról, hogy az ûrhajósok rendszeresen erõs felvillanásokat látnak? Ez azért van, mert a kozmikus részecskék egy része nagy energiával átmegy az ürhajó burkolatán, keresztül az úrhajóson, majd kilép az ûrhajóból. Ha az ûrhajós retináján is keresztül halad, akkor azt elektromosan stimulálja, és ez egy felvillanás illúzióját kelti.
Egy processzor tranzisztorát is képes átbillenteni egy bizonyos csíkszélesség alatt. Már egy P1-es proci is állandóan fagyogatna ott fent az ûrben.
Nagyjából a 386-os processzorok technológiája az, ahol elég nagyméretûek a tranzisztorok a chipekben ahhoz, hogy stabilan mûködjenek az ûrben.
Tehát a 386-os processzorok csíkszélességével kell olyan processzorokat tervezni, amit az ûrkutatás megbízhatóan hasznosítani tud. Felviheti magával az ûrturista a laptopját, csak az minden különösebb ok nélkül végzetes hibaüzenetekkel, rejtélyes fagyásokkal fogja bombázni a felhasználót.
Ami mondjuk egy laptopnál idegesítõ, de egy rendszert felügyelõ számítógépnél rendkívûl kockázatos.
Ezt csak azért írom, mert a legtöbb informatikus sem tudja.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#48
Igy van. A tarsadalmunk igenyli a haborukat, leteleme a pusztitas.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#47
Hadseregre miért? Tudod te hogy jutottak ki az elsõ nagy válságból? Háborúval kérlek. Fejleszted a hadiipart, sok sok munkahelyet teremtesz, majd megtámadsz valaki az olajért, és mondjuk szept. 11. legyen a kiinduló. Beszedsz egy éves bevételt és így tovább. Háború nélkül nem mûködik semmi hosszú távon ami nagy.
Na ezért is költenek ennyit, na meg sok más okból, mint például ne maradjanak le mások mellett, mert háború esetén gond lenne.
Na ezért is költenek ennyit, na meg sok más okból, mint például ne maradjanak le mások mellett, mert háború esetén gond lenne.
#46
Kizárt, mert korábban SW voltak és a Star Wars-ban nincs térkapu-technológia. 😊
#45
Nem tudhatod. Lehet, h nem idevalosiak.. 😊
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#44
Sajnos nincs. Supergamez.
Pedig jó lenne.
Pedig jó lenne.
Kara kánként folytatom tanításom.
#43
Az USA államadósságának egy jelentõs része már kínai (állami) kézben van, sz*rnak ám õk is rendesen...
De nem lehetne ezt a témát itt ejteni?
De nem lehetne ezt a témát itt ejteni?
#42
nézd meg a Contact / Kapcsolat c. filmet. Simán hihetõ az a része, hogy hány olyan bolygó/faj van, akik intelligensebbek és idõsebbek, mint az ember. Amúgy az SG-nek nincs valami köze a Csillagkapuhoz? 😄D
#41
Valahol én is halottam - talán egy dok film volt arról, hogy a Kínaiak éhbérért állítják elõ a márkás cuccokat póló, cipõ stb. amit itt 10 ezrekért kapsz mindegy - hogy az amcsik azért élnek jól mert kiviszik a problémáikat az országból. Nem tegnap láttam így a részletekre és a pontos szóhasználatra nem emlékszem de a lényeg az, hogy "néhány ország azért szív", hogy az amcsik ne.
#40
"Oda fizeted az adódat? Nem. Jenki állampolgára vagy? Milyen alapon gondolod, hogy belepofázhatsz abba, hogy más mire költi a pénzét."
Az adódat ugyan nem oda fizeted, de azért az olajon, vagy a dollárközpontú világgazdaságon keresztül általában támogatod az amerikai gazdaságot (is). Benzint veszel, de ha csak kenyeret, akkor is az elõállításában benne van az olaj, a dollár árfolyamát, ami gyak a világpénz funkcióját tölti be, az amcsik saját érdekeik szerint állapítják meg. A világ termelési fogyasztási rendszere az amerikai fogyasztásra épül. Kisember számára ez azt jelenti, hogy itt azért magasak az árak, hogy az amcsi választópolgár ne hõbörögjön a fel annyiba kerülõ termékek, 1/3 árú benzin miatt sem!
Szal adózol rendesen, jobban mintha amcsi állampolgár lennél!!!
Azonban abban igazad van, hogy még annyira sem szólhatsz bele ezekbe, mintha amcsi állampolgár lennél.
Az adódat ugyan nem oda fizeted, de azért az olajon, vagy a dollárközpontú világgazdaságon keresztül általában támogatod az amerikai gazdaságot (is). Benzint veszel, de ha csak kenyeret, akkor is az elõállításában benne van az olaj, a dollár árfolyamát, ami gyak a világpénz funkcióját tölti be, az amcsik saját érdekeik szerint állapítják meg. A világ termelési fogyasztási rendszere az amerikai fogyasztásra épül. Kisember számára ez azt jelenti, hogy itt azért magasak az árak, hogy az amcsi választópolgár ne hõbörögjön a fel annyiba kerülõ termékek, 1/3 árú benzin miatt sem!
Szal adózol rendesen, jobban mintha amcsi állampolgár lennél!!!
Azonban abban igazad van, hogy még annyira sem szólhatsz bele ezekbe, mintha amcsi állampolgár lennél.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#39
USA 2009es védelmi költségvetése:
http://www.gpoaccess.gov/USbudget/fy09/pdf/budget/defense.pdf
Bõven át lehetne csoportsítani még 18 milliárd dollárt ezzel megduplázva a NASA költségvetését. Pl. Nemzeti gárdás tétel. Mire is vannak? Ha megszálló sereg lép az USA földjére akkor õk is ott lehetnek a védelemben. Meg kimentek Afgánba, Irakba is rendet tartani vagy mit csinálni. Jó. Meg otthon ha árvíz van vagy egyéb katasztrófa mennek aztán csinálják amit kell. Nem tudom de a Katrina ellen sztem nem kell M-16os.
70 milliárd Globális terrorizmus ellen. Hát...
De akkor is a kedvence,m az elsõ tétel. Azon belül is a reagálás "a változó fenyegetésekre". Igen. Az afgán lázadók már plusz tárat is magukkal visznek és oldalfegyverük is van. Erre kell még plusz 50 milliárd.
http://www.gpoaccess.gov/USbudget/fy09/pdf/budget/defense.pdf
Bõven át lehetne csoportsítani még 18 milliárd dollárt ezzel megduplázva a NASA költségvetését. Pl. Nemzeti gárdás tétel. Mire is vannak? Ha megszálló sereg lép az USA földjére akkor õk is ott lehetnek a védelemben. Meg kimentek Afgánba, Irakba is rendet tartani vagy mit csinálni. Jó. Meg otthon ha árvíz van vagy egyéb katasztrófa mennek aztán csinálják amit kell. Nem tudom de a Katrina ellen sztem nem kell M-16os.
70 milliárd Globális terrorizmus ellen. Hát...
De akkor is a kedvence,m az elsõ tétel. Azon belül is a reagálás "a változó fenyegetésekre". Igen. Az afgán lázadók már plusz tárat is magukkal visznek és oldalfegyverük is van. Erre kell még plusz 50 milliárd.
#38
A haszon maga a tudás. Benne van az ember természetében a tudni akarás. A kíváncsiság. Hát nem tudom de szerintem nagyobb haszna van annak, hogy megtudunk valami újat egy másik naprendszerrõl mint, hogy megtudjuk hogy lehet még könnyebben elpusztítani egy Iraki tankot, vagy meddig nézi a többi nagyhatalom fegyverkezünk ezerrel. Mikor kezdik el fenyegetésnek érezni, hogy: Jé! ennek már 10szer több és 10szer fejlettebb repülõje, hajója meg tankja van mint nekünk. Mi lesz ha minket is kinevez terrorista támogató országnak?
#37
Ebben is lehet van vmi. Amit az ûrkutatás keretein belül kifejlesztenek abból a hadsereg is profitálhat.
#36
Majd ha keresek havi 1 millát szó nélkül.
#35
Miért fontos az ûrkutatás? Azért amiért fontos volt, annak idején hajót építeni, vagy autót. Jah, hogy az a mai világunkban nem profitorientált? Akkor itt az ideje feltenni a kérdést: Ha a mai világban dollár milliárdokat költenek hadászatra, miközben csak töredékét egyéb technológiai fejlesztésekre, akkor pontosan hova tartunk? Merthogy ez semmiféle optimista gondolatot nem tartalmaz az holt biztos.
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#34
Az urlift eseten problema meg, a hatalmas sztatikus toltodes..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#33
az a távcsõ pedig elég jó, és nagyon fontos szerepe van. nem nagyon hiszem, hogy sokat segítene jelenleg ha 10x ekkora is lenne. az usa-ra meg nem úgy kell gondolni, hogy van 1-2-10 gonosz fejes akik elköltik háborúra a pénzt. persze van költségvetés meg minden, de borzalmas kényszerpályán mozognak. ha Neked havi 100k forintból kell kijönnöd és ebbõl pl. beteg állatok segítésére max 100Ft-ot költesz, nem hülyézlek le, azért mert szerintem az állatok megmentése ebben az életben a legfontosabb feladat. persze egy ország más kaliber, de a helyzet ugyanez.
off: egy ûrlift megépítésénél a szakítószilárdsági probléma elsõsorban nem a saját súlyából ered (tömeg + tömegvonzás), hanem a Coriolis erõ (tömeg + szögsebesség)bõl.
Egyébként valóban olyan anyag sem ismert (a pókháló sem az), ami a saját súlyát megbírná, pedig egy ûrliftnek az lenne a kisebb kaliberû terhelés. (feltételezik, hogy majd elõ tudunk állítani olyan, valószínûleg nanoszálas anyagokat, amik rendelkeznek a szükséges tulajdonságokkal, csak akkor még mindíg ott a probléma hogy nem csak a saját tömegét kell elbírnia, hisz valmait még szállítani is szeretnénk benne...)
off: egy ûrlift megépítésénél a szakítószilárdsági probléma elsõsorban nem a saját súlyából ered (tömeg + tömegvonzás), hanem a Coriolis erõ (tömeg + szögsebesség)bõl.
Egyébként valóban olyan anyag sem ismert (a pókháló sem az), ami a saját súlyát megbírná, pedig egy ûrliftnek az lenne a kisebb kaliberû terhelés. (feltételezik, hogy majd elõ tudunk állítani olyan, valószínûleg nanoszálas anyagokat, amik rendelkeznek a szükséges tulajdonságokkal, csak akkor még mindíg ott a probléma hogy nem csak a saját tömegét kell elbírnia, hisz valmait még szállítani is szeretnénk benne...)
Elösször lőjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
#32
Jelenlegi becslések szerint a bolygórendszerek akár 10%-a is hasonló lehet a Naprendszerhez, amelyben a lakhatósági zónában legalább egy szilárd, a víz és a légkör megtartására alkalmas (se nem túl forró, sem nem túl hideg) bolygó létezhet. Mivel ilyet még nem találtunk (ill. van egy potenciális jelölt, de az még túl nagy és eléggé a zóna határán van), ezért ez csak becslés.
Pont a napokban olvastam errõl egy cikket. Fogták az eddigi összes exobolygóhoz tartozó rendszert, kiszámolták a lakhatósági zónák méreteit, és leszûrték azokra, amelyeknél az óriásbolygók elhelyezkedése és aránya hasonlít a Naprendszeréhez (pl. a Jupiter nélkül a Föld még a mostaninál is mozgalmasabb hely lenne, majdhogynem céltáblát lehetne ráfesteni 😊 ), vagy ahol egy belsõ, nem túl nagy óriásbolygó mintegy "kiválthatja" a Merkúrt és a Vénuszt. Ebbõl jött ki ez a 10%-os becslés.
Ez azért még így is egy erõs túllövés, feltehetõen nem minden zónában van ilyen bolygó, de ha még csak ennek a 10%-át is nézzük, az is egy igen-igen jelentõs szám. Na, majd leghamarabb a James Webb ûrteleszkóppal meglátjuk, mennyi az annyi. 😊
#20:
Vannak ígéretes kísérletek egy holdfelszíni teleszkópra egy folyékony anyaggal, ami odafent megszilárdulna és tökéletes tükörként funkcionálhatna. Már csak a megfelelõen homorú és sima alapfelülettel, no meg a feljuttatással és "szétpermetezéssel" vannak gondok. 😊
#3, #8:
A James Webb lesz az. Spéci méhsejt-szerkezetû tükrei lesznek, amelyek különleges fémfóliából állnak és majd az ûrben hajtogatja ki magát, amivel összeáll az a bazi nagy tükör, amit hiányolsz.
Jelenleg egy ekkora tükör elkészítése, becsiszolása, majd "hangolása" (mert azt is kell) borzasztó drága, nem is van olyan cég, ami meg tudná csinálni. Ezért indultak el a sok tükrös, összekapcsolt rendszerek felé.
#5:
Ez így nem igaz, a HATNet jelenleg 10-nél tart, ennél vannak sokkal sikeresebb "vadászok" is (pl. a Keck-ek már lassan 60-nál tartanak, az ESO saját távcsövei is 40 körül). Az viszont igaz, hogy a HATNet, mint olcsó, kis "amatõr" távcsöveket összekapcsoló és vezérlõ rendszerként egész jól teljesít.
Pont a napokban olvastam errõl egy cikket. Fogták az eddigi összes exobolygóhoz tartozó rendszert, kiszámolták a lakhatósági zónák méreteit, és leszûrték azokra, amelyeknél az óriásbolygók elhelyezkedése és aránya hasonlít a Naprendszeréhez (pl. a Jupiter nélkül a Föld még a mostaninál is mozgalmasabb hely lenne, majdhogynem céltáblát lehetne ráfesteni 😊 ), vagy ahol egy belsõ, nem túl nagy óriásbolygó mintegy "kiválthatja" a Merkúrt és a Vénuszt. Ebbõl jött ki ez a 10%-os becslés.
Ez azért még így is egy erõs túllövés, feltehetõen nem minden zónában van ilyen bolygó, de ha még csak ennek a 10%-át is nézzük, az is egy igen-igen jelentõs szám. Na, majd leghamarabb a James Webb ûrteleszkóppal meglátjuk, mennyi az annyi. 😊
#20:
Vannak ígéretes kísérletek egy holdfelszíni teleszkópra egy folyékony anyaggal, ami odafent megszilárdulna és tökéletes tükörként funkcionálhatna. Már csak a megfelelõen homorú és sima alapfelülettel, no meg a feljuttatással és "szétpermetezéssel" vannak gondok. 😊
#3, #8:
A James Webb lesz az. Spéci méhsejt-szerkezetû tükrei lesznek, amelyek különleges fémfóliából állnak és majd az ûrben hajtogatja ki magát, amivel összeáll az a bazi nagy tükör, amit hiányolsz.
Jelenleg egy ekkora tükör elkészítése, becsiszolása, majd "hangolása" (mert azt is kell) borzasztó drága, nem is van olyan cég, ami meg tudná csinálni. Ezért indultak el a sok tükrös, összekapcsolt rendszerek felé.
#5:
Ez így nem igaz, a HATNet jelenleg 10-nél tart, ennél vannak sokkal sikeresebb "vadászok" is (pl. a Keck-ek már lassan 60-nál tartanak, az ESO saját távcsövei is 40 körül). Az viszont igaz, hogy a HATNet, mint olcsó, kis "amatõr" távcsöveket összekapcsoló és vezérlõ rendszerként egész jól teljesít.
#31
Nem 80 millió! "Csak" kb 80.000 USD, de hordozóeszköztõl függõen változik 😊
#30
Csak attól, hogy az a hobbim nem akarom az asztalt üvöltve verve megmondani, hogy adott ország mire költse a pénzét.
A hadticehnika is tudomány, mert öszetett mûszkai szerkezetekrõl beszélünk.
A Hubble teleszkóp pl. részben egy Kh-11 mûhold technológiát hasznosító eszköz, amennyire én tudom.
A hadticehnika is tudomány, mert öszetett mûszkai szerkezetekrõl beszélünk.
A Hubble teleszkóp pl. részben egy Kh-11 mûhold technológiát hasznosító eszköz, amennyire én tudom.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#29
Az ûrkutatás miben hasznos? A mindennapi életre vetítve te gyakortaliag érdekes híreket kapsz és passz. Ma már nem az ûripar húzza magával a többi ágazatot. A többi ipar húzza fel az ûripart.
Az USA kormánya úgy dönt, hogy adott összeg elköltése az adott helyen jobb. Pont. Ha nem tetszik mejd oda politikusnak és változtasd meg a rendszert. Elnök kivételével bármi lehetsz elvileg, mint nem amerikai születésû állampolgár.
Esetleg szerintem költség többet az én sörszámláimra, mert én meg abban látok magamnak hasznot...
Az USA kormánya úgy dönt, hogy adott összeg elköltése az adott helyen jobb. Pont. Ha nem tetszik mejd oda politikusnak és változtasd meg a rendszert. Elnök kivételével bármi lehetsz elvileg, mint nem amerikai születésû állampolgár.
Esetleg szerintem költség többet az én sörszámláimra, mert én meg abban látok magamnak hasznot...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#28
feltételezésre nem költenek dollár milliókat
türelem
ha Kepler beváltja a reményeket és tucatjával találja a földszerû bolygókat akkor jöhet a folytatás
türelem
ha Kepler beváltja a reményeket és tucatjával találja a földszerû bolygókat akkor jöhet a folytatás
#27
Igen? Akkor nemértem, hogy miért bizonytalankodnak még mindig a földönkívüli életben...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#26
Igen, halozatban mukodtetett tavcsorendszer sokkal hatekonyabb mint egy db gigaszi meretu tavcso.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#25
A pokhalo szakitoszilardsaga kb 5x nagyobb mint az acele..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#24
Ezt eddig is felteteleztek..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#23
hát pókokkal 😛
Oldal 1 / 2Következő →