352
Hullám-részecske kettőség
-
#201
Ne felejtsük ki, a nem qm tárgyakat is, mint a makroszkopikus tárgyak, vírusok, baktériumok.
Ezekre is sikeresen elvégezték a kísérletet. Interferencia eredménnyel.
Csak nem azt akarod mondani, hogy az üreg, rés elektronfelhője =) elnyelte a baktériumokat, majd az R sugarú palástodba bezárva kisugározta őket, létrehozva az interferencia képet???
Erre most milyen magyarázatot fogsz kitalálni?
De nehogy olyannal gyere, hogy biztos a zufók tették oda.
Mert azt már nem vesszük be. =) -
Albertus #202 Frayer Te nagyon hülye, Te!
Minden rendszer-BEN azonos alakú a függvény.. nem a mérési érték!
A gyorsvonat rendszerében nyugvó zsák krumpli a sínen álló rendszerében mozgó! Nem ugyanaz a kinetikai energia szintje a két rendszerben te nagyon sötét!
Egyébként Einstein szerint még csak nem is ezért vagy segghülye, hanem azért amit lentebb írtam, de annyira agyhalott vagy, hogy elolvasni sem voltál képes! Einstein szerint E=E0/gamma -
Albertus #203 Jellemzően azt hiszed, hogy csak hárman olvassátok ezt a topic-ot.. Ennyire ne alázd magadat! Sokkal többe olvassák, de a többségnek van annyi esze, hogy ha annyira nem ért hozzá mint ti hárman, akkor nem égeti magát. -
Albertus #204 Kedves Gothmog !
Nem érted, kérdeztél. A válaszon pedig átléptél. Kár, hogy nem csak butuska vagy, de még te is a neveletlenségeddel kérkedsz. Ügyes.. Bevetted a gyógyszeredet? -
Albertus #205 Szia Kedves Lasoabt!
Éppen ezekről, ( elektron, proton, fématomok,) nem lehet azt állítani, (mint lentebb írtad a fotonok esetére, ) hogy a rések előtt kettéválnak és a rések után egyesülve érik el az ernyőt.
Mégis létrejön az interferencia kép. Pontosan úgy, mint a kavicsok mérete sem befolyásolja a víz felszínén létrejövő interferencia kép hullámhosszait. A kavicsok sem válnak ketté a beejtő rések előtt és nem egyesülnek a rések mögött..
Kizárólag a rések, azaz a kavicsok beejtési helyeinek távolsága.
A másik dolog, ez nem az "én" elméletem :). Ha már valakihez kötni szeretnéd, ( bár Ő is csak az új megfogalmazásában nevezhető meg, ) Akkor Vértes kolléga nevét emlegessük.
Tudtommal ő volt az első, aki sok-sok évvel ez előtt elsőként fogalmazott úgy, hogy a foton semmilyen módon nem hullámzik Einstein relativitási elve értelmében, "hiszen zéró az ideje a haladása alatt".
Így őt illeti meg a tisztelet az ilyen módon való megközelítésért.
-
#206
nem hiszem h a topikot csupán 3 olvassák... azt viszont tudom, h az agymenéseidet itt senki nem támogatja, sőt, akik valamennyire is értenek a fizikához ( természetesen nem rád gondolok), azoknak nyilvánvaló h sok-sok marhaságot itt összehordasz, és ezek az emberek (ti. akik legalább egy kicsit is értenek a fizikához, még mindig nem rólad beszélek) természetesen hangot fognak adni a véleményüknek....
azok pedig, akik nem reagálnak az írásaidra, annak ellenére , hogy tisztában vannak azoknak röhejes voltával, nyilvánvalóan nem tartanak méltónak arra, h tégedet itt fizikából korrepetáljanak (teljesen érthető módon egyébként). -
lasoabt #207 Azt értem,hogy azt állítod hogy nem válhatnak szét ezek a dolgok.De az nekem nem világos,hogy ezek az objektumok(proton,ezsüt atom,nagyobb molekulák) hogyan befolyásolják az elektron felhőt.Hogyan hozzák létre a hullámot az elektron felhőben pl. a protonok? -
#208
Na! Szembejön a saját stílusunk, és meglepődünk rajta? Hol kérdeztem és mit válaszoltál? -
#209
Egyszer régen példának linkeltem egy videót az indavideóról, akkor néhány nap alatt 25-30 találatot jelzett az adott videó, aztán a link elsüllyedt a kommentek között. Ha most statisztkusan úgy számolunk, hogy az olvasók tíz százalékát érdekli annyira a téma, hogy linkekre is kattintson, és ezek tíz százaléka szól hozzá, akkor a 3 kommentelő, 30 kattintó, 300-benéző arány elég jó lehet. De ez az optimista becslés. Nem hiszem hogy egy kommentet átlagban 25 embernél több lát. -
Albertus #210 Pedig egyszerű.. Vegyük az ezüst atomot, ( helyesebben az ezüst iont, miután egy elektronjától megfosztva jól gyorsítható elektrosztatikus mezővel,) beletaccsan az ernyő elektronfelhőjébe, mint a kő a tóba.. és a felhő elektronjait szétlöki, mint ahogyan a vízmolekulákat a kő..
-
Albertus #211 Qetoul.. ahogy látom néhányotok megpróbál elzavarni minden értelmes hozzászólót.
Tegyük hozzá, többségében sikerrel.
Feltételezem csupán azért teszitek, mert irtózatosan nagy gáz számotokra, hogy idejönnek és kijavítják az évek óta ismétlődő butaságaitokat. Ha én is olyan nagyon buta lennék, mint Te, talán én sem látnék más lehetőséget, csak azt amit ti is tesztek. Én is el próbálnám űzni, sértegetéssel, trágár bunkó szövegekkel.
Na igen, ha én is olyan nagyon buta lennék mint te. -
#212
Oké. Most akkor hogy magyarázza ez az értelmezés, hogy két rés-egyszerre egy atom (ion) esetén ez:
egy rés-egyszerre egy ion esetén pedig ez:
a kép alakul ki? -
#213
Én olvasok, csak nem értek hozzá. :D -
#214
Pedig akkor veled együtt már öten vagyunk. -
#215
Olvasol..de szerintem benned is nyilvánvaló, hogy nem egy okos ember áll szemben a többi hülye ellenében, hanem, van egy makacs buta fa* a többi normális ember ellenében.
Albertus, szerint itt mindenki hülye, csak egyedül ő a helikopter. -
uwu #216 Csak nem érti a fizikát.
És mivel mindent rosszul tud, azt hiszi, hogy a fizikában van a hiba.
Ő is tudja, hogy valahogy lenniekell, a világ szemmel láthatóan mőködik, és hogy rend legyen, elképzel dolgokat a lelki békéje érdekében. -
lasoabt #217 A kétréses kísérletnek van egy olyan része,amikor megfigyelik a részecskét,miközben áthalad a résen.Ha megfigyelik,akkor az ernyőn csak két sáv keletkezik,mint amikor pl. golyókat lövünk át a réseken.De ha az ernyőt figyeljük csupán,akkor interfrencia kép keletkezik.Ez hogyan egyeztethető össze Vértes kollégád elméletével? -
#218
Ez így van.
Maga a megfigyelés ténye már megváltoztatja a kísérlet kimenetelét.
Albertus
Hogy ha megfigyeljük a részecskéket, akkor már nem nyeli el az üreged elektronfelhője őket?
És honnan tudja az elektronfelhőd, hogy mikor figyeled meg a részecskéket, és mikor nem? Egyáltalán gondolkodik e a felhőd? Vagy hogy van ez?
Azt hogy a zufók csinálták, azt már nem hisszük el neked.
-
#219
Pedig, ha fotózásról van szó, akkor ő a photoshop királya, és hivatása (meg munkája is) a fotószerkesztés. Mellesleg harminc éve a kisujjából rázta ki a jpeg-tömörítést (csak nem tartotta érdekesnek, úgyhogy hagyta a francba), ha fizikáról, akkor húsz évig tanította, és ki is tüntették érte. Ha it-fejlesztésekről van szó, akkor ő együtt nőtt fel a tranzisztorral, tehát mindenkinél kompetensebb a témában. Emellett az otthoni gépén nincs megfelelő internet-kapcsolat, és a ps futtatására se képes, ezért a munkahelyéről titokban (mert a főnöke nem hagyja) oktat több száz fórumon.
Mindazonáltal tévedhetetlen.*
[i]*ha téved, és erre felhívják a figyelmét
-másfelé néz
-másról kezd beszélni
-hangnem mögé bújik
-megindokolja miért okosabb mindenkinél -
#220
..hát vannak ilyen emberek na.
Csak míg az utcán, simán ki tudod kerülni, ott tudod hagyni a faszomba...addig itt a forumon, nem lehet lerázni, mert szemtelenül bepofázik. Az internet meg tudja védeni az ilyen alakokat, mert amíg az utcán csinálná, simán pofán tudod baszni a szemtelenségéért, addig az interneten, maximum csak elviselni lehet az ilyen alakokat, megszokni nem.
-
uwu #221 Lehet, hogy tényleg csak valami feltűnési viszketegség áll a háttérben. Én nem ismerem annyira.
Nem nagyon értek a pszichológiához, de én arra tippelek, hogy semmihez se ért, és ez annyira zavarja, hogy így szeretné beadni a világnak és önmagának is, hogy mégse egy felesleges ember a bolygón. A cigányok közt is van aki nem tud úgy élni mint a többi, és emiatt hasonló tünetű betegégben szenved. -
uwu #222 Tényleg Albi! Te cigány vagy, vagy csak munkanélküli? -
#223
nem, az értelmes hozzászólót soha nem próbálom elzavarni.... legfeljebb csak az olyan értelem nélkülieket, mint te vagy. -
Albertus #224 Az alsó képen, a résen ill. a rés falain véletlenszerűen szóródó becsapódások láthatók.
Ilyen szórás a felső képen is megfigyelhető. Ezzel már önmagában a rés elektronfelhőjének hullámzása is hatással van az ion pályájára.
Amikor valamelyik résen át egy ion becsapódott, onnantól e-ad (n/t) csillapodású lengést indított el amelynek hullámhossza az ion által szállított-átadott kinetikai energiával arányos.
Ebbe a hullámzásba érkezik a másik ion, ugyanezen hullámhosszat létrehozva, de az ernyő egy távoli másik helyén. A két hullámzás interferálódik.
Persze de Brogglie hullámokkal is magyarázhatjuk a látott képet, csak arról nem szabad elfeledkezni, hogy a de Brogglie hullámok létét ugyanezzel a jelenséggel mutatta ki de Brogglie.
Azaz akkor önmagával magyaráznánk egy jelenséget. -
Albertus #225 Nos a megfigyelés.. Heisenberg elve szerint, egy részecske esetében vagy az impulzusát (energiáját) ismerjük a méréssel, vagy a pályáját követhetjük, de a kettőt egyszerre nem.
Mert amikor impulzust mérünk, azt csak úgy tehetjük, ha elvesszük-reagáltatjuk az impulzusát és ezzel az impulzusától megfosztott részecske pályája megváltozik.
Nyilván 1930 körül ez így is volt. De a monitorok korában, amikor olyannyira ismert egy-egy elektron pályája, hogy az hajszálnál is pontosabban érkezik a képernyő egy-egy pontjára, különben nem állna stabil kép elénk, és
az impulzusát olyan precízen be tudjuk állítani, hogy sok millió elektron együttes becsapódása sem söpri le a felvillanó "foszfort" az ernyő üvegéről, a haranggörbe ellenére sem, akkor már ebben a formájában nem feltétlenül igaz Heisenberg elve.
Bár az kétségtelen, hogy "ha" a megfigyeléssel megváltoztatjuk egy részecske energia készletét, akkor onnantól a változtatott energiájú pályán fog haladni.
Azaz valóban, ha olyan módszerrel "megfigyeljük" valamely paraméterét, amely módszer durván beleavatkozik a megfigyelt részecske energia készletébe, akkor valóban igaz az, hogy a megfigyelés egyben megváltoztat is.
De.. Ma már Feynmannak hála, egyetlen elektron töltésének mozgását is anélkül nyomon követhetjük, hogy az elektron energia készletébe beavatkoznánk. Így az ilyen "nagy" tömegű részecskék megfigyelésére már nem érvényes Heisenberg elve.
-
Albertus #226 Kedves többiek!
Látom a nyűglődéseteket. Egy jó tanács:
Ha az értelmeteket, tudásotokat akarjátok bizonygatni, ne a mások sértegetésével próbálkozzatok, mert ezzel csak a butaságotokat és a neveletlenségeteket bizonyítjátok.
Hanem az értelmes érveléssel, ismert tényeknek a témahelyes idézésével
szálljatok "harcba".
Nem szégyen a "normális" emberek tudatlansága. Hiszen a normális emberek tisztában vannak a saját tudatlanságukkal és kérdeznek, tanulnak.
A szégyen a "nem normális" viselkedésetek. Ti nem kérdeztek, nem érveltek. Hanem butaságokat jelentetek ki. És ha valaki ellenvetéssel él, azt sértegetitek.
-
lasoabt #227 De az általad vázolt elmélet azzal magyarázza az interferencia kép létrejöttét,hogy a részecske kölcsönhatásba lép a rés falával,és az sugároz szét a tér minden irányába fotont,vagyis olyan ez mint amikor vizen két pontban keltünk hullámokat(ha jól értelmezem).Viszont már ez az értelmezés feltételezi,hogy a fényt hullámként kezeljük.Hiszen ha fotonok sokaságaként gondolunk csupán rá,akkor miért interferálnának egymással?Ha a rés helyérő,a tér minden irányába söréteket lövünk a víz felszínére,nem lesz bizonyos helyeken erősítés,bizonyos helyeken pedig kioltás(szerintem).
Azza hogy megmérjük valamilyen állapotát a részecskének,és így megváltoztatjuk valamely fizikai paraméterét,miért nem jön létre az interferencia kép?Azért,mert csökken mondjuk az impulzus,már nem lép kölcsönhatásba "kilőtt" részecske a rés falával? -
#228
"Ebbe a hullámzásba érkezik a másik ion" -épp itt a probléma. Milyen hullámzásba? Ha mindkét rés nyitva van, akár napokat, éveket is várhatsz két lövés között, a végeredmény akkor is interferenciakép lesz. Akkor is, ha ernyő helyett 1000*1000 különálló szenzorból álló tömb van a kísérleti elrendezés másik végén. Milyen hullámzás? -
#229
heisenberg elve érvényes nem csak az elektronra, hanem minden makroszkopikus testre is, így még rád is. -
#230
Heisenbergi határozatlanság mögött több van azért mint, hogy a méréssel, megfigyeléssel megváltoztatjuk a részecske tulajdonságait.
Albert elmélete már régen elbukott. Nem értem minek kell még erőltetni.
Hiszen nyilvánvaló dolog, hogy interferencia kép csak a két rés nyitott állapotában figyelhető meg. Ha csak egy rés van nyitva a kettő közül, nincs ez a jelenség.
Az elektronfelhők mindig ugyan úgy viselkednek, azok nem gondolkodnak.
Ha az elektronfelhő szétszórja a részecskéket, akkor, egy nyitott résen is ezt a jelenséget kellene látnunk, nem csak kettőn.
Ha meg tényleg így lenne, hogy egy részecske az előző részecske "hullámába" érkezne meg, akkor tapasztalnunk kellene valamilyen delta időbeni változó eredményt.
De az interferenciakép ugyan úgy néz ki, akkor is, ha csak egy darab elektronnal végzed el a kísérletet. Ilyenkor csak egy pontba csapódik be, de statisztikai módszerekkel vizsgálható ennek az egy pontnak a helye, és megállapítható, hogy nagyobb valószínűséggel csapódik be ott ahol nagyobb az interferencia kép intenzitása.
Akkor is ugyan ilyen képet kapunk, ha ms-enként több millió részecskét lövünk ki, és akkor is, ha óránként csak egyet. De akkor is, ha az egész kísérletet nézve, csak egy darab részecskét használunk fel.
Semmiféle időbeli változás nem jellemzi a képet.
Itt semmiféle hullámzás lecsengéséről nem lehet szó.
Itt sokkal több van a háttérben.
És szerintem összefüggésben is van Heisenberg elméletévvel ez a kettős hullám-részecske dolog.
Én valahogy ezt úgy értelmezem, képzelem, hogy a világ részecskéi, alkotói, olyan különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, amik egymás megnyilvánulásait kizárják.
Ezek a tulajdonságok CSAKIS, és csakis akkor válnak valósággá, amikor kapcsolatba lépnek a környezetükkel, a tulajdonságot hordozó részecskén keresztül.
És csakis annak a környezetnek válnak valósággá, amely környezettel kapcsolatba kerültek. Minden más olyan létező számára amely nem került kapcsoltba az adott részecskével, nem kapott információt róla, annak a környezetnek a részecske tulajdonságai, kvantummechanikai bizonytalanságban vannak. Mint az összefonódott részecskék.
Tehát a komplementer tulajdonságok a részecskéknek olyan tulajdonságok, amik egymást kizárva, működnek, mint ahogyan a hullám-részecske tulajdonság is. Egymást kizárják. De olyan létező tulajdonságok ezek, melyeket a részecskének nevezett valami, "energiahordozó" magában hordozza, és a környezetével való kölcsönhatástól függően mutatják meg magukat ezek a tulajdonságok.
Ha nincs kölcsönhatás, akkor a default állapot a hullám állapot. Azaz a részecske nem mutat állapotot, valóságosan nem létezik. Statisztikailag ott van a tér minden pontjában, minden irányba mozog. Az elektron kvantummechanikai hullámfüggvénye is a végtelenbe nyúlik. Azaz matematikailag, egy elektron pozíciója mikor nincs éppen kapcsolata a környezetével, a teljes univerzumot kitölti. De nem mindenhol egyenletesen, hanem valahol nagyobb a megtalálás valószínűsége, máshol meg kisebb.
Úgy gondolom, hogy ha nem létezne ez a hullám állapot, a testek nem haladhatnának. Az idő sem telne. Minden be lenne fagyasztva egy masszív energia nélküli állóképbe.
Ha meg nem létezne a részecske állapota a testeknek, minden csak matematikailag működne, egy nagy hatalmas, valószínűségi, hevesen fortyogó leves lenne az univerzum, miközben az egészből semmit sem lehetne érzékelni, csupán annyira létezne, mint egy táblára felírt szám jelentése.
Én így gondolom. Persze nagyon merész gondolat, és talán tévedek. -
#231
"Akkor is ugyan ilyen képet kapunk, ha ms-enként több millió részecskét lövünk ki, és akkor is, ha óránként csak egyet."
Sőt, megtehetjük, hogy minden egyes "lövés" után kicseréljük az ernyőt (vagy szétszedjük, elmosogatjuk, megszárogatjuk és összerakjuk a szenzorhálót), és csak a végén összegezzük az eredményeket. Ott lesz az interferencia-kép. -
#232
A fő probléma, amit Albertus képtelen megérteni, hogy amikor azt mondjuk hogy hullám, meg részecske, akkor ő hullámzó vizet, meg apró kemény golyókat lát. Miközben ilyesmiről szó sincs. Részecskének és hullámnak jellemezzük a őőő izéket, mert így le tudjuk írni a viselkedésüket, tervezni tudunk rájuk, számolni velük és előrejelzéseket (nem b+, nem az időjárást) tudunk tenni. De szó nincs arról, hogy ha nézzük az elektront, akkor apró golyó, ha meg nem, akkor hullámzik mint a tenger, és közétoccsannak az ezüstionok. -
uwu #233 Nála az alapokkal van a baj.
Nem érti meg, hogy a fizika csak modelleket ad.
Nem érti, hogy a fény az fény, a részecske az részecske, a hullám meg hullám, és a modellek csakis és kizárólag az ember szolgálatára lettek kitalálva, hogy alakíthassuk a környezetünket. Ő még ababn a hitben él, hogy a tökéletes leírás valahi is elérhető lesz a világról. -
Albertus #234 Kissé félreértettél.. Ne azzal magyarázza, hanem a jelenség része a rés faláva kölcsönhatásba kerülő részecske ill. foton.
De nem ez a lényeges..
Ezt így érteni olyan lenne, mintha egy filmet az Oscar átadón mondott félmondatokból szeretnél megismerni. Pedig ez csak a végeredmény.
Kezdjük ott, ahol a folyamat is kezdődik, a forrásnál. A forrás elektromos mezejében elektronok trilliárdjai vannak egymással szoros összeköttetésben.
Egyetlen elektron sem mozdulhat el a nélkül, hogy milliónyi társára közvetlen hatást ne gyakorolna, a többiek pedig az őket körülvevőkre azaz a teljes elektronfelhőre.
Így ahhoz, hogy a gyorsító potenciált, vagy a fény kisugárzó hatást létrehozzuk, már a geometriával helyből létrehozunk rezonátorokat, ezekkel pedig a termikus zajnak hála, rezonanciákat, amelyek a kilépő részecskének ill. fotonnak a kilépési jellemzőit helyből beállítják.
Így éri el az első rést a részecske ill. a foton. Azaz a forrás és a rés közötti távolságot az első réssel kölcsönhatásba kerülő részecske ill. foton "kikerekíti" az indulási ütemhez tartozó hullámhossz egész számú többszörösére.
Azaz az első réssel szinkronizáltan indított részecske ill. foton ér el az első réstől számított hullámhossz egész számú többszörösén lévő két rés valamelyikéhez.
Ahol útja során már másodszorra reakcióba lép egy rés falazatában lévő elektron felhővel.
Itt felveszi a második szinkronizáló hatást és véletlenszerűnek látszó helyre megérkezik abba az ernyőbe amelynek elektronjai hullámzanak a korábban beérkezett részecskék, ill. fotonok hatására.
Ezzel pontosan ott okoz (CCD esetén töltés változást) a filmen feketedést, a fluoroscens ernyőn felvillanást ahol a becsapódása által keltett hullám és a felhő hullámzása összegződve elegendő energiát jelent a változáshoz.
Ahol az ernyő hullámzása kioltja a becsapódás keltette hullámokat, ott nincs változás, az ernyő megvillantásához kevés a hullám energiája.
És miután a forrásban folyamatosan végbemenő lengések üteme a részecske ill. a foton energiáját határozza meg, ezzel a részecske ill. a foton kilépési ütemével együtt, a beérkezési ütemeket is "szinkronizálja" az első réssel együtt.
-
Albertus #235 Néhány alapfogalom kimaradt a tanulmányaidból. Pótoljuk ezeket, mert enélkül nem csak az interferenciát nem fogod megérteni!
Lengések ideje, csillapodó lengéseknél megszoktad, hogy a meglengetett hinta egyszer csak megakad, megáll, amikor a lengés energia szintje már nem képes legyőzni a felfüggesztés súrlódási tényezőjéből következő erőt.
Nos, ilyen "fennakadás" nincs a részecskék világában. A lecsengés e-ad negatív t hatványa szerint zajlik.
Ennek a függvénynek pedig csak a végtelen idő múltán-i határértéke a zéró érték.
Azaz egy elektron lengés gyakorlatilag soha többé nem szűnik meg, csak legfeljebb olyan kicsiny mértékűre csökken, hogy már nem okoz olyan hatalmas változást, ami fényléshez vagy egyéb mérhető hatáshoz tartozna.
De a függvény érvényes a határértékének eléréséig, azaz ha nem is látjuk az adott érzékenységű méréssel, de tudjuk, hogy nem tud megszűnni teljesen.
Az elmúlt évszázadokban, egyre érzékenyebb, egyre pontosabb mérési módszerek születtek, és minden fejlődéssel egyre kisebb lengések felé tudtuk ellenőrizni a függvény "jóságát" és minden esetben azt tapasztaltuk, hogy a függvény valóban érvényes.
Ha hasonlattal szeretnél élni akkor a lehűlési görbe is éppen ilyen függvényt követ. És arról már bizonyára tudod, hogy az abszolút nullát csak megközelítheti, de el sohasem érheti.
Azaz szó szerint igaz: "akár napokat, éveket is várhatsz két lövés között," - sőt végtelen ideig is várhatunk, mert a lengés nem szűnik meg.. csak majd a végtelenben.
-
Albertus #236 Nos, Heisenberg sem azt állította, hogy "minden megfigyelés", hanem csupán azt, hogy a "részecskére ható megfigyelés" teszi egy időben megfigyelhetetlenné a pályát és az impulzus.
Akkor te miért akarsz okosabb lenni Heisenbergnél? -
Albertus #237 "Hiszen nyilvánvaló dolog, hogy interferencia kép csak a két rés nyitott állapotában figyelhető meg. "
Nos, ez nem pontos. Interferencia kép egyetlen résen átlépő, egyetlen nyalábban is létrejön. Lásd a lézerfolt pontszerű kioltási helyeit!
"az előző részecske "hullámába" érkezne meg, akkor tapasztalnunk kellene valamilyen delta időbeni változó eredményt."
Nos, igen. tapasztalunk. Amikor az ernyő reagálási küszöb energiája a beérkező fotonok energiájának közelében van, akkor ha elegendő ideig késleltetünk két foton között akkor a két rés ellenére is csak véletlen szórásos képet kapunk. (Lásd fizika gyakorlatok c. tantárgy laborgyakorlatok.)
"De az interferenciakép ugyan úgy néz ki, akkor is, ha csak egy darab elektronnal végzed el a kísérletet. Ilyenkor csak egy pontba csapódik be, de statisztikai módszerekkel vizsgálható ennek az egy pontnak a helye, és megállapítható, hogy nagyobb valószínűséggel csapódik be ott ahol nagyobb az interferencia kép intenzitása."
Ezt nevezzük áltudományos maszlagnak. Úgy tűnik, mintha tudományos lenne, de nem az.
Egyszerű: Nem a statisztikától lesz világosabb az ernyő, hanem fordítva: a becsapódások helye adja a statisztika alapját.
Vagyis ahol világosabb az ernyő, oda csapódott be a több elektron.
"Akkor is ugyan ilyen képet kapunk, ha ms-enként több millió részecskét lövünk ki,"
ismétlés, rendben.. zéróhoz közeledve van határértéke a függvénynek, felülről nincs.
Vagyis nem az a kérdés, hogy milyen nagy fotonáramban jön még létre, hanem fordítva, milyen kicsinyben.
Egyébként sem igaz, amikor a nagyobb tartomány felé közeledünk, a bevitt energiával túlhevített ernyőn a hőmozgás szétzilálja az interferencia képet. Izzó testen nem jön létre.
"És szerintem összefüggésben is van Heisenberg elméletévvel ez a kettős hullám-részecske dolog."
Neked is, és mindenki másnak is jogod van a véleményre. Attól függetlenül, hogy ismereteink szerint megalapozott-e vagy sem.
-
Albertus #238 "Ezek a tulajdonságok CSAKIS, és csakis akkor válnak valósággá, amikor kapcsolatba lépnek a környezetükkel," - a környezetük számára.. ez egészen jó meglátás.
" a tulajdonságot hordozó részecskén keresztül." - erről pedig részben már tudjuk, hogy fénysebességű sugárzással nem részecskék közlekednek, másrészt nem feltétlenül kell a kölcsönhatónak hordoznia tulajdonságot.
Elegendő ha energiát hordoz, és beérkezési helyein, adott ütemmel hatnak a beérkező csomagjai.
" Az elektron kvantummechanikai hullámfüggvénye is a végtelenbe nyúlik. Azaz matematikailag, egy elektron pozíciója mikor nincs éppen kapcsolata a környezetével, a teljes univerzumot kitölti." -- Mondjuk ennek ellentmond számos mérési tapasztalat. -- "De nem mindenhol egyenletesen, hanem valahol nagyobb a megtalálás valószínűsége, máshol meg kisebb." - éppen azért olyannyira, hogy határozott hatásfelülettel rendelkezik. Jelenléte pedig a töltésének jelenlétén keresztül fénysebességgel terjedő hatásgömb középpontjaként megjelöli a gömbjét.
"Én így gondolom. Persze nagyon merész gondolat,"
Nos, merész, érdekes. Számomra pedig azt mutatja, hogy benned még nem alakult ki egy zárt logikai rend. De jó úton haladsz felé. -
#239
"sőt végtelen ideig is várhatunk, mert a lengés nem szűnik meg"
teljesen mindegy -
uwu #240 Ha így lenne ahogy mondod, eltérő peridusokban másféle interferenciaképet kapál.
Ez nem így van, mert az eltelt időtől független a kép. Innentől kezdve dől a légvár.