178
segítség
  • megalodon
    #178
    Kezdj el felnőni!!

    Vagy keresd meg vallj szerelmet és boldogan éltek amig meg nem haltok!
  • smith09 #177
    Megtaláltad ennyi idő alatt a megoldást ?
  • Croano
    #176
    sziasztok mit tegyek ha beleszerettem Cassie Holmes-ba?
  • álomcsapda
    #175
    Nem ő tesz tönkre..Te teszed tönkre magad...
    Biztos voltak jelek amiket nem vettél észre, és amiket most sem akarsz észrevenni. Gondolkozz el kicsit...
  • salsoul
    #174
    Amit te most mondasz az olyan dolog minthogy megyek az utcán, nekimegyek a villanyoszlopnak, eltöröm az orrom, és azt kérdem, hogy a villanyoszlopnak miért kell szegény nekemnek jönnie?
  • kishoze01
    #173
    Teljesen 100% ban igazad van de azt nem tudom hogy egy olyan ember aki nem tehet az ő nyomoráról miért kell lelkileg tönkre tenni.
  • álomcsapda
    #172
    Csernus:
    "(...)A nő fél kimondani, hogy valójában vége a kapcsolatának, ezért a könnyebbnek látszó út, a szeretőtartás felé moccan el, mert ott megkapja az átmeneti örömöt, majd amikor ez lemerült, akkor nyugodtan visszaballag a kapcsolatába, és gyűri a szart tovább. (...) Mivel csökken az önértékelése, a valódi nőnek a megélése is csorbul, ezért van szüksége valakire, akivel ezt kompenzálja! (...) Számára a pasi csak eszköz, amivel a saját, megcsorbult nőiességét helyrekalapálja."

    Jobb ha kivered a fejedből(szerintem).. Ill. előbb vond le a következtetéseket, és okulj belőle. Ráadásul az egyik kapcsolatból a másikba mászásból nem sok jó születik általában....
  • kishoze01
    #171
    Igazad van teljes mértékben örülnöm kellene mert tudom ha velem megcsalta a barátját és velem lenne engem is megcsalna. De akkor sem tudom kiverni a fejemből azt a négy hónapot amit vele töltöttem mert ha legalább veszekedtünk volna de még csak egy kis vita sem volt benne. Talán ezért éreztem azt hogy ő lessz a nagy Ő. A legjobb haverom most válik 14 év vannak együtt 4 éve házasok rájöttek hogy nem müködik a dolog és elválnak. Ez a csaj meg a 4 éves kapcsolatát próbálja megmenteni amiből az utolsó 2 évben verést meg szidást kapott. Én ha szeretnék valakit nem szidnám és nem bántanám!!!! Arra viszont fogadni mernék hogy azért van a srác vele hogy lehúzza anyagilag ugyanis van miből lenyulni csak ezt nem látja be.
  • álomcsapda
    #170
    Én nemrég estem át egy szakításon... sokáig azon keseregtem, hogy elvesztettem valakit akiről úgy éreztem, mindig is rá vágytam, vártam. Úgy éreztem minden megvolt benne amiről álmodtam, éppen ezért volt olyan nehéz elengedni.
    Aztán feltettem a kérdést:
    -Tényleg arra vágytam, hogy egy olyan emberrel/társsal éljek aki nem szeret?
    ..persze, hogy nem...!!!!
    Az ember annyira VAK tud lenni!
  • álomcsapda
    #169
    "Mert mazochisták nem vagyunk."
    ...hát..sajnos de! Majdnem minden ember "szeret" szenvedni, még ha ezt nem is látja be. Akik nem tartoznak ide, azok valószínű kinyitották a szemüket, vagy éppen most nyitják..de ebből meg kevés van :)
  • salsoul
    #168
    Én a te helyedben örömtáncot járnék, hogy nem jöttem össze olyan emberrel, aki nem szeret, nem kedvel, nem szerelmes belém, akivel nem illek össze. Mert mazochisták nem vagyunk.
  • kishoze01
    #167
    Nos ezzel nem értek egyet mert csak akkor vagyok ilyen ha " szerelmi bánatom van ". Nem sok minden tud megviselni de ez az egy rettenetesen.
  • salsoul
    #166
    És a lány is hiába: max pár hónapig fedné csak el a problémát.
  • salsoul
    #165
    Az emberben magában vagy van boldogság vagy nincs.
    Ha nincs, akkor hiába haverok, buli, [fanta], sport, akármi: megette a fene.
  • minigirl
    #164
    Nos, akkor az Ön rendszerében van a hiba...
  • kishoze01
    #163
    Igazatok van de sajnos én ilyen vagyok lelkileg elég gyenge. REngeteg minden van ami le tudná kötni a figyelmem nagyon szeretek bulizni haverokból is van bőven ráadásul van két kutyusom imádom őket de mégsincs olyan perc hogy gondolnék rá próbáltam én már mindenhogy de sehogy sem jött össze.
  • minigirl
    #162
    Úgy értem: ne csak egy ember legyen már, ami boldogítani tud. Biztos van más is. Pl, haverok, buli, sport, akármi. Persze, értem én, hogy a szerelmi bánat szar dolog, elvégre nekem is volt. De jobban teszed, ha élsz egy kicsit, mert ha nem, kizárod magadból a világot, és esélyed sem lesz a boldogságra.
  • minigirl
    #161
    Naaa, azért ennyire ne legyünk már besavanyodva! ;)
  • kishoze01
    #160
    Nos megfogadtam a tanácsod és egyedül az boldogítana ha azzal a lánnyal lehetnék akit szeretek de ő mással jár együtt. Amig ez nem változik nem hiszem hogy sok örömöm lenne.
  • minigirl
    #159
    Noshát. Ebben az esetben tedd fel magadnak a kérdést: ugyan mi boldogítana? Mit élveznél? Amint megvan a válasz, tedd azt, vagy tegyél érte, hogy úgy legyen, és minden bizonnyal javulni fog a helyzeted.
  • kishoze01
    #158
    Akkor valamit nem jól csinálok mert se nem élvezem se boldog nem vagyok!
  • minigirl
    #157
    Ha élvezed, ha boldog vagy jó. Ha nem...?
  • kishoze01
    #156
    Én élem a saját életem csak azt nem tudom hogy jól csinálom e!
  • salsoul
    #155
    Te az életed saját magad éled vagy mások?
  • kishoze01
    #154
    Nézőpont kérdése szerintem aki ugy érzi hogy nem jó semmire lehet hogy csak a saját maga szemében nem ér semmit másokéban pedig igen.
  • FlyHigh
    #153
    Akkor végül is valamennyire mindenki karrierista.
  • kishoze01
    #152
    igazad lehet :)
  • salsoul
    #151
    Akkor ő abban karrierista hogy nem karrierista semmiben sem.

    Az út le és fel ugyan az.
  • kishoze01
    #150
    És van olyan aki egyikbe sem
  • salsoul
    #149
    Van aki az építészetben karrierista, van aki a családban karrierista, van aki mindkettőben...
  • FlyHigh
    #148
    Karrierizmust sosem értettem, elég szegényes élete lehet annak aki erre remeg.
  • Willenbrock
    #147
    Ez így igaz.Megfigyeltem családon belül is hogy volt egy férfitag aki muja azért nem volt,de egy jópár évig nem nagyon voltak sikerei pl. a munkával-"karrierrel" kapcsolatban.Szerintem nem nagyon tudta mihez is kezdjen pontosan.Na ekkor a családban aktivizálódtak egyből az "anyáskodó" hajlamú nőszemélyek,maguk közt "szerencsétlennek"stb-nek emlegették az embert és színleg sajnálták.Aztán az ő "érdekében" még ajánlgatni is kezdték itt-ott ismerősöknek mint kissé "szerencsétlen" de rendes munkaerőt.Aztán pár évvel később egész jó állásba került a férfi,majd ezt követően is sikeresen alakult a sora-maga erejéből persze.Érdekes módon ezek a nőszemélyek egycsapásra leálltak a "szerencsétlenező" szöveggel és az anyaszerű ál-szánakozással.Eleinte persze kételyeik voltak afelől hogy valóban sikeres lesz-e munkahelyén az illető.Aztán lassan elmaradtak a szánakozások és kritikák és lám mára már ők fogadják el ettől a "szerencsétlentől" a segítséget-mégpedig szívesen.Most keresnek egy újabb tagot a családban akire rá tudnak szállni az anyaszereppel.Mindíg akad valaki.Ha mégsem akkor valamelyik nőtagon köszörülik a nyelvüket.
  • Fbn Lx
    #146
    Értem, akkor uganarról beszélünk :]
    Illetve majdnem, mert én annyival kiegészíteném, hogy az anyáskodáshoz nem elég egy szigorú, önmagával nem kibékült nő, kell hozzá egy muja, szerencsétlen férfi is. Ha öntudatosan viselkedsz, akkor nem hozod ki a másikból a domináns oldalát, mert nem hagyod ezt érvényesülni.
  • DaemoonHunter
    #145
    Nem a tökéletesen egyforma érvényesülésre gondoltam, illetve nem arra, hogy minkét félnek hibátlannak kell lennie. Egyszerűen csak arra, hogy mindkét félnek meg kell lennie a bizonyos szabad térnek amiben mozoghat.
    Röviden úgy lehetne leírni, hogy két egyforma típusú embernek inkább erősítenie kell egymást, illetve emellett hagyni hogy a másik fél a saját útját járja, nem pedig elnyomni, vagy anyáskodni felette, s ugyanez igaz a másik nemre is. Mindez a lehető legkevesebb konfliktussal jár, ez pedig 2 teljes mértékben különböző embernél nem lehetséges(ez már általános) .
  • Fbn Lx
    #144
  • Fbn Lx
    #143
    Ez annyira általános, mint a dolog másik oldala, felesleges róla beszélni is.
    Rohadt nehéz megteremteni ezt az egyensúlyt! Az nem létezik, hogy két egymással valamilyen kapcsolatban álló ember tökéletesen egyforma mértékben érvényesüljön, fizikailag lehetetlen. Maximum törekedni lehet rá, így kevesebb lesz a konfliktus.
    Valamint mindkét félnek a saját hibája is, formában kell magát tartania testileg-szellemileg, mert ha valaki elhagyja magát, a másik okvetlenül is feljebb valónak fogja érezni magát, stb. Az erőviszonyok sokféleképpen változhatnak.
  • salsoul
    #142
    Azokról a tényezőkről amikről te beszélsz Willenbrock csak az után lehetne beszélni, miután az ember már tényleg mindent megtett amit csak lehetett az adott ügyben.

    És azt, hogy minden meg lett téve az adott ügyben csak olyan ember gondolja, aki még nem tett meg mindent az adott ügyben.

    "Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy." /Edison/


    Legalábbis én eszerint járok el. És jó, és szuperül működik.
    Ha valami nem megy az első kérdések mindig ezek:
    - jól közelítem meg témát?, jól állok hozzá?
    - mit csinálok rosszul?
    - mit nem veszek észre?
    - mit nézek el?
    - hol tévedek?
    - mi az amiben biztosan nem tévedek? - mert lehet pont abban tévedek

    És ezzel a hozzáállással még soha nem jutottam el külső gátló, akadályozó tényezőkig. Mindig akadt valami ami csak rajtam múlt és én csak ezzel vagyok hajlandó foglalkozni, mert ez áll hatalmamban.

    Amikor mégis oda jutok, hogy kész mindent megtettem amit tudtam, akkor azt mondom magamnak, hogy nem-nem barátom, valamit elnézel, valamit nem veszel észre. És ez utólag mindig igazolódott is.


    "Ha mindazt megtennénk, amire képesek vagyunk, szó szerint saját magunkat is elkápráztatnánk." /Edison/
  • Willenbrock
    #141
    Lehetőségek helyett inkább feltételeket értettem.
  • Willenbrock
    #140
    Gondolatok,tettek és megfelelő lehetőségek.Mind a 3 szükséges lehet a sikerhez,a cél eléréséhez.
  • Willenbrock
    #139
    Semmit nem kifogásoltam,csupán annyit mondtam hogy nem csakis kizárólag az egyén tehető felelőssé sorsa alakulásáért.Lehetnek emberen kívül álló gátló tényezők is amelyeket vagy sikerül leküzdeni vagy nem.Előfordul hogy társadalmi segítség nélkül nem.