Európa megosztva az IBM ellen

Azért azt észre kell venni, ha több platform létezik egymás mellett, akkor megoszlanak a fejlesztési költségek, idõ, és technika egyarányt. Ha mindenki 1 platformra nyomul akkor minden erõ oda koncetrálodik, gyorsabb a fejlesztés, effektíve kisebbek lehetnek a végfelhasználó szempontjából az árak. Persze monopoliumba is fuladhat a dolog, illetve nincs választási lehetõség csak 1 cég termékeibõl.

Tipikus példa a játék szoft piac. A fejlesztõnek el kell dönteni-e, hogy PC, PSP, Xbox, Wi vagy milyen egyéb platformra írja a programját, mindegyikre nem fogja. Innentõl kezdve beszükül számára a piac arra a szemensre, és a vásárló közösség is jelentõsen lecsökken, a fejlesztési költségek meg nem lesznek kisebbek, azt valakinek ki kell fizetnie, vagy a minõség rovására csökkentik a költségeket.

Lám-lám ezért jó nekünk az egységes ájróupa (ami bár a népek feje fölött jön létre), de sokkal versenyképesebbek leszünk tõle, hiszen a gazdasági fejlõdés a mérce, amivel az ember boldogulását mérni kell. Ennek oltárán feláldozhatunk bármit, hiszen ez a legfõbb érték!
Ugyanakkor "a világ összezsugorodott", simán leruccanhatok hétvégére raftingolni Új-Zélandra, megrendelhetem délben Alaszkából a homárt vacsorára, meg nyithatok cukrászdát is Bécsben, tehát globális a tõke, meg a munka, meg az erõ, szal miért van szükség még külön ÁÉJRÓUPAI ÚNILYÓRA? Sokkal egyszerûbb és célravezetõbb lenne a (globális kihívásokra válaszul persze) egy világkormány, amit persze a gazember politikusok felügyelnek majd személyesen és ettõl lesz az majd "igazságos" meg "jóságos". És persze az emberi szabadságjogok is nagyszerûen fel lesznek majd virágoztatva.
Aki esetleg nem ért ezzel egyet, az bizony tenoristagyanús és lehet, hogy Irán pénzeli<#violent>

Mindket nemetorszagban a 70-es evekben meg mindig gozmozdonyok rohangaltak. Kozben az usa-ban mar epult az internet es eppen az elso egeres grafikus feluleteket kalapaltak. De nem ez tett be, hanem ket tenyezo: reszben a szabvanyugyi bizottsagok munkaja, reszben a magantoke miatt es a techologiai tudas tulzott titkolasa. Az usa-ban a legtobb fejlesztest egyetemek vegeztek, igy a tudas tobbnyire ingyenes volt. A szabvanyokat a mernokok raktak ossze, tobbnyire levelezolistakon. (a szabvanyokat leiro rfc-k roviditese a request for comments kb. azt jelenti magyarul, hogy felhivas hozzaszolasokra). A mindenki altal hozzaferheto technologiara aztan magancegeket alapitottak, tehat igy az allam a penzet csak a fejlesztesekre koltotte, mig a magantoke ingyen felhasznalhatta azt. Europaban ket dologra ment el a penz: az allami cegek fenttartasara es a kulonbozo bizottsagok vitajara. Azert az europaiak is felmutattak par dolgot, pl. a franciaknal meg 2000-ben is mukodott az interaktiv teletext-hez hasonlo minitel rendszer, amig egy telefonon keresztuli karakteres terminal elerest jelentett. A gond az, hogy mig a francia rendszer megragadt a 80x50-es szoveges kepernyon, addig az internet nyilt szabvanyai nem gorditettek akadalyokat az uj otletek ele. Igaz, hogy a sokfeleseg miatt neha docog a rendszer, de letezik es szabadon tud fejlodni, ugy hogy most mar igazabol egy ceg vagy allam sem tud egymaga beleszolni abba, hogy mi lesz. Itt europaban meg maradtak a bizottsagok es a kozos semmitteves, de tobbek kozott ez garantalja azt, hogy egyik allam se ugorhasson a masiknak.

Azért gondolom, ha egy francia cégrõl szólna alapvetõen, akkor ugyan ez lenne a sztori, csak De Gaulle helyett Harold Wilson lenne a fõgeci.

Nekem csak az jutott eszembe, hogy a 80-as évek végén Thatcher elvileg amikor Gorbival beszélt, akkor kérte a nyugat-európai államok nevében, hogy gondolja át mégegyszer a német egyesítést, mert nekik marhára nem hiányzik egy nagy és erõs Németország, ami már ugye 2X szétbaxta õket és a franciákat együttvéve, és csak az oroszok meg az amcsik együtt tudták aztán megállítani.

De az is érdekes, hogy az SAP-rõl, ami szintén a 70-es évek elején jött létre nem sokat ír a cikk, pedig az még mindíg mûködik!

És akkor már csak azt érdemes megemlíteni mellékesen, hogy a franciáknak (akik szinte világelsõk ebben) a mai napig valszeg nem lenne polgári atomtechnológiájuk, ha a németek nem segítenek be nekik. Ciki, mert a németeknek, mint vesztes hatalomnak az atom félig meddig tabu volt, és nem is akarnak atomfegyvert gyártani, a franciák meg szeretnek vele villantani rendesen.

Szal az európai technológiai fejlõdés az utóbbi 60 évben marhára nem volt egységes, csak a nyolcvanas évektõl van az EUREKA együttmûködés, ilyen-olyan sikerrel.

Mibõl gondoltam hogy alig pár bekezdés és torkig leszek a franciákkal.