kvp#3
Mindket nemetorszagban a 70-es evekben meg mindig gozmozdonyok rohangaltak. Kozben az usa-ban mar epult az internet es eppen az elso egeres grafikus feluleteket kalapaltak. De nem ez tett be, hanem ket tenyezo: reszben a szabvanyugyi bizottsagok munkaja, reszben a magantoke miatt es a techologiai tudas tulzott titkolasa. Az usa-ban a legtobb fejlesztest egyetemek vegeztek, igy a tudas tobbnyire ingyenes volt. A szabvanyokat a mernokok raktak ossze, tobbnyire levelezolistakon. (a szabvanyokat leiro rfc-k roviditese a request for comments kb. azt jelenti magyarul, hogy felhivas hozzaszolasokra). A mindenki altal hozzaferheto technologiara aztan magancegeket alapitottak, tehat igy az allam a penzet csak a fejlesztesekre koltotte, mig a magantoke ingyen felhasznalhatta azt. Europaban ket dologra ment el a penz: az allami cegek fenttartasara es a kulonbozo bizottsagok vitajara. Azert az europaiak is felmutattak par dolgot, pl. a franciaknal meg 2000-ben is mukodott az interaktiv teletext-hez hasonlo minitel rendszer, amig egy telefonon keresztuli karakteres terminal elerest jelentett. A gond az, hogy mig a francia rendszer megragadt a 80x50-es szoveges kepernyon, addig az internet nyilt szabvanyai nem gorditettek akadalyokat az uj otletek ele. Igaz, hogy a sokfeleseg miatt neha docog a rendszer, de letezik es szabadon tud fejlodni, ugy hogy most mar igazabol egy ceg vagy allam sem tud egymaga beleszolni abba, hogy mi lesz. Itt europaban meg maradtak a bizottsagok es a kozos semmitteves, de tobbek kozott ez garantalja azt, hogy egyik allam se ugorhasson a masiknak.