121
-
#81
Hogyan merítene? Kérlek definiáld már ezt a dolgot és ne csak handabandázz összevissza. -
#80
Ja. Nem is értem, hogy mit problémáznak. Évek alatt ekkora anomália is elég decens és mérhető eltérést produkál. -
#79
Ezzel a módszerrel éppen az egyes érme megszabottól való eltérését, vagyis a szórást nem tudod megállapítani. :) Amúgy sem szabad elfelejteni, hogy alapvetően kétféle mérési hiba létezik: a random hiba és a rendszerhiba. A G mérésénél épp az utóbbit igen nehéz eltüntetni.
A bácsinál éppen azt nem tudom elhinni, hogy a sufniban sikerült pontosabban mérnie, mint a kutatólaboroknak. Tényleg olvass utána a G mérése módszereinek.
#76:
A konkrét szondáknál a sebességet közvetlenül mérték (Doppler-eltolódással). Nyilván nem egy mérést végeztek, ezért pl. a Föld nem egyenletes forgása vagy sebessége kiesett. -
#78
Így van.
Ugyan az a módszer ami mindenhol működik. Mennyivel tér el egy 5 Ft-os érme a megszabott súlytól. Ha mérlegre teszed, nem igen tudod pontosan kimérni, de ha veszel 10 000 db 5 Ft-ost és azt méred le majd elosztod 10 000-rel hihetetlenül pontosan megkapod mennyi az 1 Ft-os súlya, mondjuk átlagban persze. -
#77
Jó maradjunk ennél a témánál, vajon mennyi pénzt kapna XY emberke, ha előáll olyan dolgokkal, amit ez az írás is tartalmaz. Gyakorlatilag a fizika alapjait kérdőjelezi meg.
Vajon hányan próbálnák meg csak presztízsből megfúrni?
Igen vannak elvek, amik nagyon jól hangoznak, de ha valaki elkezdi átlépni a határokat már is nagyokat kap az arcba.
Hidegfúzió esete ugye.
Most mindenki felhördül, hogy hiszen az egy baromság volt.
Na ja, ilyen jól működik a propaganda, hogy már csak ez van az emberek fejében. Csak éppen voltak anomáliák, amik mérhetők, de nem megmagyarázhatóak voltak. És egész magas rangú emberkék mondtak le, mert már ők maguk is gyomorforgatónak találták, amit a kutatókkal csináltak.
Az a helyzet, hogy jelenleg az édesvízgazdálkodás nem igazán stratégiai kérdés nálunk, vagy csak a politikusok próbálják elhitetni, hogy nem az, mert már megkapták a maguk kis pénzét, hogy hunyjanak szemet, bizonyos dolgok fölött. Ilyen szituban, pedig bőven belefér, hogy jön az egyetemi évfolyamtársad és megcsinálja a melót. Annál jobb, mert legalább annyival is kisebbek a költségek.
Ha ez az édesvízkészlet-gazdálkodás már benn lenne a köztudatban, hogy stratégiai fontosságú erőfőforrásról van szó, akkor nem képzeled, hogy tanszékvezető alatt valaki is odaférne a húsosfazékhoz, amiből ő már azért rendesen merítene is. -
#76
Ehh, azért ne már, hogy ennyit ne tudjatok magatoktól összerakni, meg csodálkozzatok, hogy "júúúj, 1.8mm/s!!!4!4négy"
1. "újabb 1,1 milliméter per szekundum extra sebességet nyer"
2. "Néhány napot, vagy akár hetet is várnunk kell, hogy megállapíthassuk kialakult-e valamilyen anomália"
1.1mm/s*2*7*24*60*60s=1330560mm=~1.3km.
Egy kilométeres eltérést már csak észre lehet venni... Arra kell a néhány nap/hét, hogy legyen elég eltérés, hogy észrevegyük. Rettentő bonyolult... -
#75
Hát ja. De mi is a mérési pontatlanság? Csak az, hogy rendszertelenül valamilyen mértékű eltéréseket tapasztalunk az egyes mérések között, és ez egy határon túl gyak elfedi a normál effektusból származó értékeket. Ha ez az emberke talált egy rendszert és a szokásos mérésekben ezt ki tudja mutatni, akkor emellett azt is jelentheti, hogy nagyobb mérési pontosságot tud elérni!
Ha valóban igaz amit talált. -
#74
Egyrészt a tudomány drága mulatság és azt azért politikusok döntik el, hogy mire megy a pénz.
A kutatások legjavát nem állam és nem állami cégek számára végzik. Magyarán nagy cégek, magánszemélyek, stb. finanszírozzák nagyrészt ezekett és te csak támogatásra pályázhatsz. Az átlag politikus kb. az ITER szintű dolgok támogatását szavazza meg személyesen, vagy azt sem. Más estben van egy éves keret mindenféle célokra, pályáznak és, hogy ott ki dönt, az már egy más kérdés. Jobb helyeket egy tudományos ismeretekkel rendelkező csoport ítélkezik, hogy mit éri meg támogatni.
Ha pl. a BME xy tanszékének van pénze, amit ő szerzett, akkor nagyon sokszor kötetlenül használhatja fel, de vannak pének, amit célzottan kapnak, adott projektre és célzott kutatásra.
Csak a gyakorlati felhasználástól legmesszebb álló területeken lehet Nimand Norbertnek feltörnie és elfogadtatni az elméletét. A "fontos" területeket a húsosfazékhoz közelálló, nagy tiszteletben álló, a politikusok által is támogatott emberkék már lestoppolták.
Ez orbitális baromság. Egy magyar város vízhálózatának és környékének (szándékosan nem nevezem meg) üzemeltetésének korszerűsítése, pl. egyetemi évfolyamtársam önálló feladatából indult. Hadd ne mondjam, hogy milyen milliók röpködtek ott. Szerinted ő csókos? A tanszék is? Jaj... Az vízhálózat üzemeltetése és fejlesztése eléggé stratégiai kérédés. Jobb országokban nem is engedik privatizálni vagy miután rájöttek, hogy ez állatság, visszacsinálták.
Nem az a folyamat, hogy zéróismertségű emberke ír egy okosat, erre mindenki füttyent, hogy ez igen és aztán ő a Zisten.
Pedig a fenti estet kicsit ehhez hasonló. Volt egy feladat kiírás, ami a szimulációktól eljutott oda, hogy a gyakorlatban fogják használni és éves szinten forint milliókat vagy tízmillókat lehet spórolni.
Hanem szépen publikálj, illeszkedj be a rendszerbe, dolgozd be magad valakinek a valakijénél, aki téged is emel, de a sikered által ő is erősödik, és akkor van esélyed hogy a sikereidre támaszkodva elfogadtathasd a gondolataidat is. -
#73
"Egy kényszerű körpályán mozgó testnél, fellép gyorsulás anélkül, hogy valami energia táplálná azt."
Miért kellene hozzá energia? A rendszer összenergiája nem változik. Erő hat, de nem tesz úton, így munkavégzés sem történik. Az asztalra helyezett tárgyra is hat erő, mégsem kell hozzá energia. Egyszerű iskolás mechanika.
"A kedves öregember, korongokat forgatott, és a korong mellett egy inga segítségével kimutatta, hogy a forgómozgás gravitál."
Én csak ugatom a fizikát, mégis erősen kétlem, hogy a bácsi otthon ki tudott mérni bármiféle gravitációs anomáliát. Olvass csak utána, mennyire pontatlanul lehet még ma is megmérni a G (nem a g!) értékét, meg fogsz lepődni. És akkor a nyugdíjas bácsi a sufniban kimérte a forgó korong által (esetleg, de inkább nem) keltett gravitációt? -
#72
Púder!:)
1. Az elmélet "hatékonysága", igazság tartalma és a ráfordított idő/energia/tudás között általában nincs összefüggés. Minden elméletnek van egy magja. Ha simán csak soksoksok gondolkodással, meg matematikai számítással el lehetne jutni az Igazságig, akkor még mindig Eukleidész lenne a nyerő és a Bolyaiknak eszükbe sem jutott volna hülyeségekkel foglalkozni.
Ilyen új gondolata viszont bárkinek, bármilyen témában lehet. Még talán neked is, bár talán ezt magad sem hiszed.
"... ha tanulmányozás után megérteném akkor az alapján döntenék, hogy igazat adok e neki vagy sem, ha viszont nem érteném meg akkor nem lenne véleményem vagy a véleményemet az alapján formálnám, ahogyan a többi elismert tudos fogadná a dolgot."
Erről beszélek: tekintélytisztelet. Ez nem baj önmagában, mert végül is az egész társadalom így működik, csak amikor ezt követjük legyünk tisztába azzal, hogy a könnyebbik utat választjuk. Nem mondjuk, hogy nem tudom, nem kezdünk el magunk is kutatni, hanem majd visszaszajkózzuk annak az embernek a gondolatait, akit magunknál nagyobbnak gondolunk, bízva abban, hogy 1. ő nem téved, 2. ha téved is ő viszi el gyak a balhét.
"Egyébként nem tudunk mindenről objektív véleményt formálni egyszerűen azért mert nem rendelkezünk sem megfelelő tudásal sem minden szükséges információval."
Ezt mondom én is. De ez a tudósokra is ugyan úgy igaz. Valami fajta "relatív" tudással azért természetesen ők legalább rendelkeznek.
"Egyébként a politikusok (bár ott ahol valóban létezik érdemes tudományos kutatás) nem foglalkoznak a kutatási területekről hanem általában tudományos szervezeteknek osztnak pénzt, és a szervezet belső irányítása (amely nem politikusokból áll hanem tudósokbol) dönt, hogy melyik labor, melyik projekt kap mennyi pénzt, mit működtetnek tovább, mitől állnak el mert nem tartják valószínűnek, hogy eredmény lesz és mit kezdenek kutatni."
Ja persze, az amcsik szupergyorsítóját sem a kongresszus, az Elnök lőtte le, meg az ISS bizonyos elemeinek kiépítéséről sem ők döntöttek. Mint ahogy pl. a NASA-t sem gyak mint marionett bábut vezetik centre pontosan elszámoltatva a költségeit.
Persze a pénzekről döntő más bizottságok tudósokból állnak, és persze mindegyik tudós mögött ott áll a maga kis politikusa, mert különben persze be sem kerülhetett volna bizottságba.:)
"És már sokszor elmondtam, a tudomány egy olyan dolog amelyben ma azt akarjuk bizonyítani, hogy tegnap tévedtünk... és ez igy is van jó."
Hááát, nem biztos.
Cyrano monológ. -
#71
Jó az a pár mm/s anomália, én is ennyiről olvastam több helyen. A Wikipedián is néhányszor 10 mHz-es (millihertz) Doppler-eltérésről írnak. A szócikk végén (References) megadott irodalmak is pár mm/s eltérésről értekeznek. -
#70
"És már sokszor elmondtam, a tudomány egy olyan dolog amelyben ma azt akarjuk bizonyítani, hogy tegnap tévedtünk."
Még soha nem olvastam sem tőled, sem mástól, de nagyon találónak érzem, nekem tetszik. :) -
BlackRose #69 Nem tudom, de én azt is valószínűnek tartom, hogy gépelési hiba (sajnos az eredeti adat nem áll rendelkezésünkre a neten meg egyik hírportál a másikat másolta esetleges hibával együtt).
Mondjuk 1.1 m/s már valószínűbb hiszen az 0.1x% körüli (ellenben a 0.0001x%-al az 1.1 mm/s esetében). És ilyen pici mérési hibáról én legalább is nem tudok. 100% pontoság ugyanis lehetetlenség mindég van a dx=h/dp minimális mérési hiba, és ilyen mm-ek esetén ez valótlanul kicsi lenne.
Persze lehet, hogy csak rosszul tudom :) -
hodobaj #68 Azért nem gondoltam volna, hogy 8000m/s-nál 1,1mm/s eltérést ki tudnak mutatni. Az nem semmi. -
BlackRose #67 Már sok mindentől függ, ugyanis az öreg bácsi 400 évvel ezelőtti gondolkodási szinten (néhány alapképlet és egy kis logika) keresi a magyarázatot olyan dolgokra amelyek megértésére fizikusok, matematikusok stb. több évtizedes munkájára van szükség... szóval a valószínűség "számítására" alapozva nagyon kicsi az esélye, hogy értékes megfigyelésekről lenne szó (nem lehetetlen de gyakorlatilag zero).
Na most ha egy elismert és publikált tudós munkájáról lenne szó akkor annyival bonyolultabb a dolog, hogy még meg nem érteném amit mond addig nem utasítanám el a megfigyeléseinek értékét (de nem is fogadnám el)... ha tanulmányozás után megérteném akkor az alapján döntenék, hogy igazat adok e neki vagy sem, ha viszont nem érteném meg akkor nem lenne véleményem vagy a véleményemet az alapján formálnám, ahogyan a többi elismert tudos fogadná a dolgot.
Egyébként nem tudunk mindenről objektív véleményt formálni egyszerűen azért mert nem rendelkezünk sem megfelelő tudásal sem minden szükséges információval. Ez persze nem jelenti, hogy nincs amire támaszkodjunk, általában arra szoktunk támaszkodni amit az adott területen dolgozó tudósok többsége gondol. Most pl. én elég jártas vagyok fizikában de nem vagyok profi fizikus, tehát elolvasom a folyóiratban a cikket, felületesen esetleg a matematikai részt is átfésülőm, de legtöbb dolgot annyira azért nem kezelek, hogy a magamévá tegyem a legtöbb tanulmányt. Viszont mégis van valami véleményem, hogy mit tartok elfogadhatónak és mit nem. Pl. ilyen dolog lehet az M-elmélet, amelyet megérteni nagyon nehéz, amely olyan dolgokat tár elénk, hogy el sem lehet hinni és mégis nagyobb valószínűségét látom, hogy az elmélet esetleg nyomra vezető mint, hogy nem. Persze nem minden fizikus gondolja ezt, mert ez egy igazán élen járó elmélet, viszont itt most mi olyan dolgokról beszélünk amely félig klasszikus fizika és esetleg egy pici relativitás elmélet (a gravitáció miatt) és ilyen dolgokban a fizikusok szinte 100% egyezik.
Egyébként a politikusok (bár ott ahol valóban létezik érdemes tudományos kutatás) nem foglalkoznak a kutatási területekről hanem általában tudományos szervezeteknek osztnak pénzt, és a szervezet belső irányítása (amely nem politikusokból áll hanem tudósokbol) dönt, hogy melyik labor, melyik projekt kap mennyi pénzt, mit működtetnek tovább, mitől állnak el mert nem tartják valószínűnek, hogy eredmény lesz és mit kezdenek kutatni.
És már sokszor elmondtam, a tudomány egy olyan dolog amelyben ma azt akarjuk bizonyítani, hogy tegnap tévedtünk... és ez igy is van jó. -
Doktor Kotász #66 Olvad el Lacibá eszmefuttatását, és megérted, hogy mire gondoltam.
Nem egy oldal, hanem sok, egy napot rá kell szállni.
Más: (de mégis az)Pont az a lényeg, hogy a gravitációt a makrovilágban írtuk le, és a kvantuum világban meg nem értjük. Amit írtam, az lehet magyarázat az okokra is, és akkor érteni lehet a makrovilágon kívül is.
Mondom, nem Egely-féle áltudós az öreg. :-) -
#65
Erről beszélek!:D
Elég jellemző választ adtál, annélkül hogy bármit is tudnál a dologról, mert nem is tudhatsz. Ennek ellenére simán megpróbáltad a jelentőségét csökkenteni.
Most cseréld ki az öregbácsit, egy elismert tudosra, akinek előkerültek nem publikált kísérletei. Akkor mit is írtál volna!?
-
#64
Hát ebben nem vagyok biztos. Hazudni sokféleképpen lehet, az elhallgatás/elhallgattatás, vagy még finomabban az eredmények jelentőségének torzítása pedig szerintem elég általános gyakorlat a tudomány berkeiben. A kutatás nagyon bizonytalan dolog. Korábbi eredményekből megjósolni, hogy kinek van igaza és asszerint pénzt osztogatni, csak a politikusok képzelik, hogy működőképes. De hát mivel ők adják a pénzt pont ez történik.
A tudomány költségvetése valszeg 99%-ban arról szól, hogy a már elfogadott elméleteket "tovább finomítsák", még egy (jó drága) kísérletet végrehajtsanak valamilyen főmufti elméletének a bizonyítására, és megy 1 % a feltörekvő ifjúságnak. Akiktől aztán, ha nagyon csúnyán belerondítanak a levesbe még azt is megvonják.
A tudomány sem az okosságról, a tévedhetetlenségről szól. Mert ilyen nincs, mindenki tévedhet, sőt mindenki bizonyosan téved is, és a tévedéseit aztán kezeli valahogy. Ha megfelelő barátaid vannak, akkor ezeket a tévedéseket roppant hatékonyan tudod kezelni. Csak a pór nép, a kezdő játékos hazudik, magasabb szinten az illető a hallgatóság képességeihez igazítja a mondanivalóját:D -
BlackRose #63 Én nem tudok olyan iskolát amelyben megtanulhatod a fizikát (vagy a matekot ami azt illeti) általában mikor az egyetemre megy az ember akkor látja, hogy az iskolában a tanár is csak félig értette amit előadott (és ez még a jobbik eset)... :(
Egyébként a részecskék szintjén a quantum mechanika elméletet alkalmazzuk és tényleg semmi köze sincs a macro világhoz az ott érvényben levőknek, tehát nem tudom mit akarsz mondani... egyébként a gravitáció quantum elmélete még nem ismert a macro világból eredő (Newton és Einstein) elméletek viszont nem alkalmazhatóak részecske szinten. És még valamit egy test forgásának semmi köze a gravitációhoz. -
Doktor Kotász #62 Ismerek egy kedves nyugdíjas bácsit, akit nem hagyott nyugodni egy olyan kérdés, ami felett évszázadok óta átsiklott mindenki, de aki egy kicsit is érdeklődött iskolás korában a fizika iránt, szintén zavart érzett az elméletekben, de a tananyag ment tovább, és elfogadtuk a téves elméletet.
Gondolom ismeritek a giroszkóp működését, illetve a centripetális gyorsuláson mindannyian elméláztunk már. Egy kényszerű körpályán mozgó testnél, fellép gyorsulás anélkül, hogy valami energia táplálná azt. Egy biciklikerék, ha nem lenne surlódás, az idők végezetéig forogna attól függetlenül, hogy a rendszerbe nem kerül kívülről energia, de mégis van gyorsulása a keréknek, hat rá g-erő.
A kedves öregember, korongokat forgatott, és a korong mellett egy inga segítségével kimutatta, hogy a forgómozgás gravitál.
Én sokat gondolkodtam ezen, és maga az anyag is önmagán belül, részecskeszinten forog. (mármint a részecskék) Lehet, hogy magának az anyagnak a gravitációját az adja, hogy az anyag önmagában sok kis részecskéből áll, és azok a részecskék forognak. Ha ezen felül maga az anyag is forog, az hozzáad egy plusz gravitációt, mert van egy kicsi többletforgás.
Fontos tudni, hogy az öreg bácsi nem Egely-féle áltudós, hanem nagyon szkeptikus mindenféle áltudományos marhasággal szemben.
Az öreg néhány gondolatának a linkje:
http://w3.enternet.hu/fizika/
Érdekes, hogy beszéltünk arról, hogy lennie kell ennek a jelenségnek befolyással a műholdakra, üreszközökre. -
BlackRose #61 Ez mind igaz és nem is állítottam az ellenkezőjét, csak azt mondtam, hogy aki a tudományos munkában hazudik annak vége (politikában meg éppen az virágzik). Persze a tudomány sem él légüres térben és éppen annyira függ a gazdasági és politikai tényezőktől mint minden más. És persze, hogy a tudomány nem "Szent Grál" keresése, és ezt már több alkalommal is elmondtam itt az SG-n. -
#60
"Mondom, a tudomány nem politika."
Naa, azért ilyen súlyos dolgokat nem kéne nyilvánosan kijelenteni!
Kevesebbért is került már ember börtönbe, máglyára!:DDD
Egyrészt a tudomány drága mulatság és azt azért politikusok döntik el, hogy mire megy a pénz.
Másrészt a tudomány nem annyira az Igazság, mint egyfajta Szent Grál keresése, hanem különböző elméletek versenyeztetése.
Rengeteg lehetséges magyarázat van minden kérdésre. De sokkal inkább függ attól, hogy melyik választ fogadja el a társadalom, hogy ki mondja, minthogy mi az elmélet realitása.
Csak a gyakorlati felhasználástól legmesszebb álló területeken lehet Nimand Norbertnek feltörnie és elfogadtatni az elméletét. A "fontos" területeket a húsosfazékhoz közelálló, nagy tiszteletben álló, a politikusok által is támogatott emberkék már lestoppolták.
Nem az a folyamat, hogy zéróismertségű emberke ír egy okosat, erre mindenki füttyent, hogy ez igen és aztán ő a Zisten.
Hanem szépen publikálj, illeszkedj be a rendszerbe, dolgozd be magad valakinek a valakijénél, aki téged is emel, de a sikered által ő is erősödik, és akkor van esélyed hogy a sikereidre támaszkodva elfogadtathasd a gondolataidat is. -
Epikurosz #59 " ideje lenne a gravitacios hullamokra is kimutatni vagy esetleg cafolni."
Ehhez kellenének gravitációs hullámok.
Majd veszek a fodrásznál, de ha drágán adja, akkor rajzolok neked. :-) -
kvp #58 "Szerintem gyorsan hívd fel a NASA-t, mielőtt valaki más teszi meg helyetted, és a te ötletedért kapja meg a Nobel-t."
Minek, az a ket jelenseg amit leirtam nem ujdonsag, csak a tudosok hajlamosak elhanyagolni a meronok szamara meg kezzelfoghato dolgokat, pl. hogy a szonda nem egy szimmetrikus gomb. (az elso szamitasoknal meg a Foldet is annak vettek) A masik, hogy a terido torzulasanak matematikai elmeletet meg Bolyai irta le, persze elmeleti alapon, kutatasok nelkul. Ha helyesek a feltetelezesei (egyelore ugy nez ki, hogy igen), akkor a jelenlegi univerzumnak nincs hatara, de van merete. Ez olyan, mint egy felfujodo lufi felulete, amin akarmeddig mehetunk, nem erunk el a szelere, de egyre tovabb tart visszaerni a kiindulasi pontba. Ha a tagulas merteke nagyobb mint a maximalis elerheto sebessegunk, akkor a ter vegtelennek tunik. Erre a jelensegre egy klasszikus peldat meg a Mezga csaladban is elsutottek anno... A lenyeg, hogy ha ezzel a N dimenzios geometriaval szamoljuk a relativitaselmeletet, akkor eltunnek az anomaliak es erthetove valik, hogy mit ertettem az alatt, hogy a Fold gravitacioja altal okozott tertorzulas mosithatja a Nap gravitacios erejet. Csak remelhetoleg a meresek utan levonjak az altalam emlitett mernoki parameterek hatasat. Tehat nem idealis formaju Fold-el kell szamolni, nem idealis formaju szondaval, szamolni kell a napszel, a foldi 'napszel' hatasaival is es ami marad az bizonyithatja a tertorzulas hatasat a gravitacios hullamokra. Fenyre mar kimutattak ugyanezt a csillagok fenyenek elhajlasan keresztul, ideje lenne a gravitacios hullamokra is kimutatni vagy esetleg cafolni. -
#57
http://www.youtube.com/watch?v=aqhugmcssUg 2:10től ;) -
willcox #56 Drágád neked a halál!
A hozzászólásodból tényleg látszik, "hogy a buta magyar hogyan gondolkozik". LOL! -
Epikurosz #55 roliika, legyen már egy csöpp önbizalmad! -
Epikurosz #54 A Nobel-díj átszámítva úgy 265 milka ft. -
roliika #53 Mennyit fizetnek érte? :D -
Epikurosz #52 Írd meg!
-
roliika #51 Akkor erről szeretnék látni pénteken egy cikket... -
#50
A felfogóképessége meg kicsit véges a drágámnak. Ebből is látszi, hogy a buta magyar hogyan gondolkozik. Egy munka tartson sokáig, akkor lehe lehúzni. Az eredmény lényegtelen. Beteg kérem ez a társadalom. -
#49
Gyakorlatilag feltételezi, hogy akik ilyen komoly problémával foglalkoznak nem érik el egy 19 éves kezdő gépész hallgató gondolkodási színvonalát. Vicc..- -
djw #48 számítási hiba? :) -
Epikurosz #47 Ó, én ezt úton-útfélen szoktam hangoztatni.
Lehet, hogy ma összefuttottunk? -
#46
:D -
BlackRose #45 Elmondanád a nevét (ha esetleg valami közismert személy)? -
djhambi #44 Nagyon emlékeztet az eszmefuttatásod és monadnivalód (majdnem szóról szóra) egy olyan emberére akit nagyon tisztelek. (És ráadásul ugyanezt mondta pont ma.) -
#43
És ide értendők a műszaki tudományok is. -
#42
Azt hiszem, a komoly tudósokat, kutatókat kevered a "brit tudósokkal". Nem ugyanaz a kategória. Általánosságban is a természettudományokban nincsenek "brit tudósok", ott igen nehéz mellébeszélni, hamar kiderül a turpisság.