121
-
BlackRose #41 Nem logikus. A leghoszabb ideig a nehéz problémákat lehet kutatni... és mivel a tudományban nincs soha semminek vége egyszerűen értelmét veszti a kutatás hossza, az ami viszont fontos az a felmutatható eredmények (és azok további alkalmazása) az eltelt kutatási idő alatt.
A pénzt is általában ez alapján adják, vagy A tudósnak vagy B tudosnak, nem az alapján, hogy melyikuk milyen hosszú ideig kutat hanem, hogy a kutatás eredménye A tudos esetében vagy B tudos esetében alkalmazhatóak. Mint minden "erőforrás"-ért a pénzért is verseny van az is rivális erőforrás és akik döntenek, hogy kinek adják a pénzt azok olyan dolgokat tartanak szem előtt, hogy melyik helyről várható és melyik helyről kaptak már alkalmazható eredményeket és azoknak a relatív "erejét" próbálják sikeresen vagy sikertelenül (az már más kérdés) összehasonlítani. Tudományban lehet tévedni de nem nagyon lehet hazudni, azt csak politikában lehet.
Mondom, a tudomány nem politika. -
willcox #40 Azért, mert azokat lehet a leghosszabb ideig "kutatni". -
BlackRose #39 Miért keresne valaki a tudományban nem létező problémát amikor számtalan létező problémára kell keresni a választ. A tudomány nem politika.
Időnként persze a tudósok a munkájuk praktikus (főleg rövid és középtávú) alkalmazhatóságáról szoktak "hazudni" és a kutatás relatív értékét próbálják abszolút területre vetíteni, hogy biztosítsák a pénzt, de nem létező problémákra nem szokták keresni a választ... ez ugyanis fényévekről detektálható a tudományos körökben és ha ott összeroskad az integritás akkor vége a pályafutásnak. -
willcox #38 Tudod, ezek a "témával foglalkozó szakemberek" is pénzből élnek. Ha nincs a kutatásra pénz, akkor mehet ládákat pakolni, vagy kitalál egy nem létező problémát, amit ideig-óráig kutatgathat, ha kap rá pénzt. -
#37
"mint ahogy az egész nagy bummunk, csupán egy kis pukkocska"
Gondolom most jön Eintein párhuzamos univerzumok elmélete... -
BlackRose #36 Most még csak az a baj, hogy a végtelen az absztrakt fogalom... a másik probléma pedig, hogy sem a teret sem az időt sem a gravitációt nem tudjuk valójában megmagyarázni... az n-edik probléma meg az, hogy egy olyan dolgot amelyhez szuperfelső matematika kell te most úgy "piaci" nyelven megmagyaráztad :) mert az úgy lehet is... Wittgenstein forog a sírjában.
A relativitás elmélete egy fajta projekció az absztraktból a praktikusba és mint minden projekció esetében itt is van "veszteség", tehát lehet belekezdeni sok oldalról de az igazság az, hogy a jelenlegi szükségleteinket kielégíti és alkalmazható. A végén minden tudásra/elméletre csak alkalmazhatóság szemszögből van szükség.
Az, hogy az univerzum végtelen, hogy nincs benne kisebb, nagyobb tér, időrész stb. szépen hangzik de valójában semmi alkalmazhatósági értelme nincs. Főleg mert olyan absztrakt fogalmakból áll amelyeket csak matematikai konvenciók segítségével tudunk elfogadhatóan kezelni. Nem tudjuk mi az univerzum. Egyébként már maga az, hogy a tér-idő görbüléséről beszélönk sem pontos, hogyan görbül el a tér? az idő? ezek mind olyan fogalmak amelyeket matematikailag le tudunk irni de emberi nyelven csak nagyon gyenge megközelítésel magyarázzuk... sajnos ezért sokan tévesen képzelik el (nem, hogy pontosan lehetséges lenne de az már más mese).
A legfontosabb dolog kiverni a fejünkből a szavak megszokott konvenciónális jelentéseit amikor ezekről a dolgokról beszélünk. Már persze aki erre képes. -
#35
Te zseni, arra nem gondoltál, hogy fel sem vetődött volna az anomália kérdése, ha a számítások és a mérések hibahatára összemérhető volna a mért anomália mértékével?
A témával foglalkozó szakemberek sem estek ám a fejükre! -
#34
megpróbálom nektek, értetlneknek mégegyszer a fejébe sulykolni, hátha...
mivel az univerzum, a téridő végtelen, nincsen benne legkisebb és legnagyobb tér vagy időrész, egység, stb.. az eseményhorizont gömbpalástja valójában nem görbe, hanem egy végtelen sík, kb. olyanformán, minthogy a gömbölyű Föld felszíne is laposnak látszik ha elég közel állsz hozzá.
a méretek , a távolság és az idő múlásának érzékelése is egytől egyig relatív dolgok, mint ahogy az egész nagy bummunk, csupán egy kis pukkocska. -
#33
Hogy te milyen okos vagy! 
Menj, magyarázd el azoknak az idióta tudósoknak. -
BlackRose #32 :) az a mese jár fizikus körökben, hogy Edward Witten is azon töri a fejét, hogy valami módon nállad tanuljon tovább... és erről persze azért döntött mert Einstein már nem él... tehát te vagy az Apex. :) -
willcox #31 Az csak egy elmélet. A világ szerencsére nem elméletek szerint működik. Az elméletek maximum megpróbálják leírni/magyarázni a világ működését. -
willcox #30 Én még azt is kétségbe vonom, hogy mm/s sebességeltérést ki tudjanak mutatni egy messze lévő objektumnál. De ha valami miatt ez mégis lehetséges lenne, akkor a magyarázat egyszerű: a számítások pontatlanok voltak, mint általában. -
#29
Naja, de Einstein "Általános RelativitásElmélete" is maximum csak akkor igaz, ha az űr végtelen, amire mint tudjuk nincs bizonyíték. -
#28
sajnos az általam a 2.-es hozzászólásban leírtak, főleg tudományos tényeken és bizonyításokon alapszanak, köszönhetően az Einstein által felállított Általános RelativitásElméleten, és csak részben a saját elméleteimen.
Arról nem tehetek hogy Einsteinen és rajtam nem túl sokan képesek megérteni ezeket a jelenségeket.
-
BlackRose #27 "At the time of Kepler some people answered this problem by saying that there were angels behind them beating their wings and pushing the planets around an orbit. As you will see, the answer is not very far from the truth. The only difference is that the angels sit in a different direction and their wings push inward."
Richard Feynman
... más szavakkal, ma sokkal többet tudunk mint akkor, de még mindég nem tudunk majdnem semmit :) ... jó dolog viszont, hogy megtámadjuk a problémát és napról napra, lépésről lépésre közelebb kerülünk a valóság megmagyarázásához. Persze nem szabad elfelejteni, hogy ez mindég csak egy megközelítés marad. Végül is ha a tudomány megáll fejlődni akkor dogma vagy/és vélemény lesz belőlle.
De én pl. nagyon nevetségesnek tartom amikor valaki megfelelő adatok és tudás nélkül elkezd fejből filozófiálni olyan dolgokról amelyeket már évtizedek óta csak komplex matematikával lehet leírni és fejben el sem lehet képzelni (mint pl. itt is néhányan teszik).
Galileó óta a fizika már nem olyan absztrakt filozófia mint előtte volt (Arisztotelész stb.)... ideje lenne ezt már megtanulni kb. 400 év után :)
És a végén mit is gondolok én erről a jelenségről: NEM TUDOM! (ilyen pofon egyszerű a dolog) :) -
#26
hát igen. A napszél az úgy működik mint a sima szél. Ha szembe mész vele lassít, ha mögötted van gyorsít nem túl bonyolult módon :) -
#25
Mit is értesz ezalaptt pontosan? Mert, ha azt amit gondolom, akkor egy az átlaguser számára félreértelmezett blabláról van szó. -
#24
Szerintem gyorsan hívd fel a NASA-t, mielőtt valaki más teszi meg helyetted, és a te ötletedért kapja meg a Nobel-t. -
#23
Hát tudod ezek a NASA-sok már csak ilyen hülyék, hogy folyton mindent kifelejtenek a számításokból.
-
kvp #22 Azert jopar dolgot kihagytak a szamitasbol, peldaul azt, hogy a Foldnek viszonylag nagy a fenynyomasa, csak eppen nem a lathato, hanem az radios spektrumban. Gyakorlatilag ez a foldi energiaforrasokbol kisugarzott es az urbe elveszo energia. A hatas azert nem szimmetrikus, mert nagyban fugg a szonda Fold fele forditott keresztmetszetetol es mivel a napelemek mindig a Nap fele neznek, nem a Fold fele, ezert ez a keresztmetszet allandoan valtozik.
Gravitacios hatasok tekinteteben pedig figyelembe kellene venni mind a Fold hatasat, mind pedig a Fold altal torzitott teren athalado egyeb gravitacios hullamok hatasat is. (pl. a Nap gravitacios hatasa fugg a szonda es a Nap kozott talalhato tomegek meretetol es helyetol is)
-
#21
Akkor dobd el gyorsan. :) -
Balu0 #20 pillangó-hatás?
Végiggondoltad ?
miliméter/sec-ekről van szó, szerinted ha a bizonytalansági tényező amivel dolgoznak nagyobb vagy megközelíti ezt a gyorsulási értéket akkor foglalkoznának vele, vagy észrevették volna egyáltalán az anomáliát ?
Hát persze, hogy nem.
Az egész arról szól, hogy megvannak a képletek , minden hatással+ egy bizonytalansági tényező +/- akármennyi. Ehhez képest észleltek "jelentős" eltérést.
Nincs itt semmi pillangó.
-
brueni #19 és visszafele meg lassít? -
#18
Napszél? -
Nonix #17 Ez a cikk tényleg 1,1 milliméter per szekundumról szól ? Agyam eldobom, ezek se hallottak még a pillangó-hatásról. -
AbyssLord #16 
Ez jó volt! -
#15
Nekem úgy rémlik, azt olvastam, hogy a flyby anomaly mértéke függ attól, milyen szögben érkezik a műhold a Föld forgástengelyéhez képest. Izgalmas dolog, mert ha a meglévő ismeretekkel nem magyarázható a jelenség, akkor hamarosan valami újat fogunk megtudni a gravitáció természetéről. -
endrev #14 Én azért nem csak három mérésből akarnék következtetni a helyükben... :) -
#13
Megvan a megoldás! Úgy néz ki igaz a következő mondás: "Olyan hülye vagy hogy görbíted a teret" . Továbbá tudjuk hogy egyre többen vagyunk a földön és szoktátok emlegetni hogy "A világ IQ-szintje állandó, csak egyre többen vagyunk hozzá" -> egyre több a buta ember. Vagyis egyre jobban megnöveljük ezt a hatást.
Lesz az több is mint 1,1 mm/s
-
caprocorno #12 Ez megdöbbentő. hogy Flang3r mindeben profi. Kezdek fölnézni rá:) csodálom, hogy nem a cionisták tolnak egyet a műholdon, hogy gyorsuljon, hogy megtévesszék a jónépet, és adig míg oda figyelünk, adatokat gyűjtenek rólunk. Ez azért így hitelesebb lett volna 
-
pasi29uk #11 Nem mindegy, hogy a pálya mely szakaszán kezdődik és ér véget a gyorsulás. Illetve annak üteme. Ha pl a Jupiter holdjait vizsgálja egy műhold akkor ott is tapasztalható a rotáció közben ez a fajta plusz hatás? -
brueni #10 na de ez olyan mint a halál, még senki nem jött vissza, hogy elmondja milyen.
az eseményhorizont mögött, hogy mi fordul hogyan és ki, se tudja senki, csak ötletelések vannak -
Epikurosz #9 na de te még annyit sem írtál. -
#8
Imádom, mikor valaki olvas egy-két szakkönyvet,és ilyen elméleteket gyárt..állat:)lásd: 2. hozzászólás, tele féltudományos blablával... -
Epikurosz #7 Hát még én! -
#6
Végre egy cikk ami ezzel a témával foglalkozik. Már régóta kíváncsi vagyok, hogy miért is van ez az anomália. -
#5
Ezen még kicsit gondolkodjál. :D -
amitriptilin #4 Mi? 
-
ddt500 #3 Én csak ámulok és bámulok. Maga mindent tud ami ehhez a műfajhoz kell!
Csak azt nem értem, hogy mit keres itt és miért nem a NASA-ESA-val osztja meg értékes tudását? -
#2
nem a "tömeggel rendelkezésen" , és még csak nem is a forgáson van a hangsúly, amikor az egyes testek okozta téridő görbületet vizsgáljuk. a lényeg az energia (anyag)koncentráció , tehát a sűrűség. a szupersűrű neutroncsillagok köztudottan igen jó erősen meggörbítik maguk körül a téridőt és spirálisan feltekerik az Euklidészi koordinátatengelyt maguk körül, míg az okostojásoknak annyi már nem fér bele a fejébe, hogy az univerzumunknak, a 3 plusz 1 ( nem egyenlő 4) dimenziónnak a széle a fekete lyukakban van, ahol a téridő kifordul amint átlépjük az eseményhorizontot. ezt úgy kell elképzelni, hogy képzeljünk el egy gömböt ( ez a fekete lyuk és az azt körülvevő gömb alakú térrész melynek a szélét , a gömb palástját, eseményhorizontnak hívjuk. amint egy test áthalad ezen a határmezőna gömb palástja máris a háta mögé fordul és immár az addig ún. kint, lesz a bent. a test számára pedig szubjektív térideje MAJDNEM megfordul. a MAJDNEM-en van a hangsúly. mivel kisebb nagyobb eltérések lehetnek két téridő között... az idő egy dimenziós nagytengelyének múlását viszont semmilyen lény nem képes eldönteni, hogy az előre fele halad avagy vissza.
ez magyarázatot ad arra is, hogy miért távolodnak egyre gyorsabban , a minél távolabbi galaxisok, s "végül" már majdnem fénysebességgel, a gyorsulva táguló univerzumban... mivel egy fekete lyuk belsejében vagyunk, amelyben a részecskék fénysebességgel lépnek be, csak éppen a folyamatot >>>> visszafele <<<< , s relatív szubjektív időnkhöz képest elképzelhetetlenül lassabban tapasztaljuk meg.