316
ha igen miért?Ha nem miért nem?
-
#156
:D voltak idok...
Am, ha nem kene minden nap meg szombaton is 6kor kelni es melozni... meg anyagi kerezt is lenne ra, akkor siman benne lennek :D -
#155
Akkor még messze vagy a partyhuligántól :) -
#154
Nem kell tippelni, amúgy meg nem :) -
#153
hm.. tippelhetek? szulok? -
#152
Inkább nem ragoznám. Nem sokan értik meg ezt..
De legalább annyi pozítívum van ebben, hogy a korombelieknél sokkal tisztábban átlátom a dolgokat, mert muszáj hogy valamit is eltudjak érni még IDÖBEN. -
#151
Hogy erted? "atvertek" -
#150
Hát nehezen élnék boldog életet úgy, hogy alapból rohadtul "átvertek".
De annyinak örülök, hogy 15 vagyok és van még idöm, talán majd rendbejön minden. Bár nehéz lesz az út, nagyon is, de már elindultam rajta :)
Addig pedig marad a szenvedés.. -
#149
Mondjuk nyaron minden nap volt valami... -
#148
Csak hetvege :) Hetkoznap szent eletet elek. -
#147
Partyéletmódot abba kell fejezni. Egy idő után kurva depresszív, ha minden nap délbe kel az ember, és az este olyan 23:00 körül kezdődik.. -
#146
Van szép asszony, szép kutya, szép autó, szép lakás (ami albérlet, de sebaj). Melómmal kezd telelenni a f@szom. Lehetne jobb is, viszont sokkal rosszabb könnyebben. Ezért azt mondom elégedett vagyok. Így 23 évesen mondjuk még nincs lejátszva a meccs. :D -
#145
Így péntek reggel és, hogy nincs bent a csoportvezetőm, úgy érzem bejött. De hétfőnként, illetve hónap végén ezt mindig másképp látom... -
#144
Valamiben hinni kell magadon kivul is.
En peldaul el nem tudom kepzelni, hogy mi lesz velem 4-5 ev mulva. Lehet, hogy felesegem,elettarsam lesz, de az is lehet, hogy ugyanez a partyhuligan maradok :| Az elso verzionak jobban orulnek. Ahogy ismerem magamat csak akkor fogok felnoni, ha kulon elek sajat haztartasban mindenkitol fuggetlenul es jobban atertekelem, hogy mit, hova, mennyit. Most meg ott tartok, hogy amig van lehetosegem elvezem a dolgot. szorakozok, csajozok es kielem magamat, mert ugyfest ennek egy ev mulva lottek es sokkal tobb felelosseggel, okosabban, megfontoltabban kell elnem az eletem, mint most. Alapjaraton optmimista vagyok csak egy dolog tesz be a nagy optimizmusomnak: Az amit latok magam korul... Mindenki szenved az anyagiak miatt es nem tudnak megelni normalisan, szoval meg vagyok gyozodve rola, hogy, ha be fog jonni az elet az nem Magyarorszagon lesz. Sajnos. -
JagFater #143 Mennyivel könnyebb nekik bizonyos szituációkban...
Lerázzák magukról a döntés súlyos terhét. -
BladeW #142 Néha irígylem azokat az embereket akik képesek hinni abban, hogy valamilyen "felsőbbrendű erő" irányítja az életüket. -
#141
Sokan azt elemzik, hogy milyen anyagi és szellemi dolgokat értek. Ezt hibás megközelítésnek érzem. Nekem semmit nem mond, hogy valakinek, hány diplomája és nyelvizsgája van, van-e autója, vannak-e barátai. Abszolút nem válasz a kérdésre, ilyen válaszokkal nincs is értelme érvelni. Pusztán annyit kellene vizsgálni, hogy boldog vagy-e és alapvetően jól érzed-e magad. Persze, ha felteszem magamnak a kérdést, a válaszom: nem! Még nem. -
#140
Sierrád van?:P -
ba32107 #139 Még nem igazán tudok válaszolni a kérdésre, de úgy érzem hogy viszonylag jó irányba haladok. 22 vagyok, egyetemre járok, ami jól megy. Értem ezalatt, hogy gyakorlatilag nulla erőfeszítéssel lazán a legjobbak között vagyok. Ez nem arcoskodás, egyszerűen ilyen könnyű ez az egyetem, és nem valami sokat ér a szak. Ettől függetlenül nemrég kaptam meló ajánlatot, ami úgy hogy még le sem diplomáztam, azért nem rossz.
Van néhány igen jó barátom, akikkel mindent meg tudok beszélni, és jobban ismerjük egymást mint a saját családunk. Vannak terveim, utazás, külföldi munka, elég sokminden. Pozitívan tekintek a jövőre.
Viszont nincs nagy ismerettségi köröm, nehezen ismerkedem, kényelmetlenül érzem magam olyan emberekkel, akiket nem ismerek teljesen. Kicsit úgy érzem, hogy elpazaroltam az egyetemi éveimet, amelyeknek az életem legbulizósabb, legvadabb éveinek kéne lennie. Nem csináltam igazából semmit, csak otthon ültem. És akkor ne is beszéljük a csajokról. Ami a legjobban hiányzik, egy normális barátnő, és ez eléggé rányomja a bélyegét a mindennapjaimra. -
#138
Nemigazan volt almom,vagy olyan szent cel amiert mindent fel kellett aldoznom.Akarmi tortent velem ami nem volt pozitiv,azt mondogattam mintegy mantrakent hogy 'minden ugy tortenik ahogy tortennie kell'.
Igaz en azert hiszek abban hogy letezik valami nalunk nagyobb hatalom ami igazgatja az eletunket.Talan ez,talan az optimizmusom volt a kulcs.Sok nyomorusagos sorsu gazdag embert lattam,es elhataroztam hogy az en ertekrendem mas lesz.Vegulis sikerult,egyaltalan nem vagyok elegedetlen vagy boldogtalan,igaz hogy nem lesz sosem palotam es nem Hawaii-n toltom a nyarakat.Nem csak anyagi gazdagsag van,es nekem igy pont jo. -
#137
"mekkora sutyerák voltam" 
Ez aztán az önkritika!
38 éves vagyok. A lakást amiben lakom örököltem. Nem élek a híd alatt.
Van egy 20 éves fordom. Barátnőmtől hét év együttélés után szétköltöztem, és most jól érzem magam, azt csinálok amit akarok.
Van munkahelyem. Számláimat tudom fizetni.
És igen, én is sutyerák voltam. Szakmunkásképzőben kezdtem, azóta összeszedtem még három szakmát.
Aztán tavaly gondoltam egyet és beiratkoztam egy gimnáziumba is.
Most élvezem a sulibajárást, (tele van a suli csinos lányokkal) és nem bukdácsolok egyes-kettes eredménnyel.
Összegezve: Minden így van rendben. Lehetne jobb is, de nem panaszkohatok, tulajdonképpen rendben mennek a dolgok.
-
#136
Én tinédzser korom óta gengszter akartam lenni, de végül nem bizonyultam elég tökösnek hozzá. Nem baj, majd a fiam gengszterkedik helyettem is. lol. -
#135
és miben? sörösrekesz cipelés? -
#134
hát végül is bejött. kiskoromban arról álmodoztam hogy sportoló leszek és legalább egyszer országos versenyt fogok nyerni. ezt már túl is teljesítettem, bár nem keveset kellett hozzá szenvedni.. -
Fbn Lx #133 Szerintem a boldogság nem ennyire materiális jellegű. Inkább egyfajta harmónia. Természet által rád ruházott kötelességeid és sémáid teljesítése elégedettséget és örömet okoz, és állomásai lehetnek önmagad megismerésének és egyfajta teljesen belső békének, ami a végső cél, nevezhetjük boldogságnak. Az olyan ember, aki annyira szeret egyedül, magában lenni, mint másokkal, szívesen elmegy egy hétre nyaralni külföldre amit végig egyedül tölt, csajozás, bulizás nélkül is jól érzi magát - magával pusztán, és a gondolataival, érzéseivel - mert rátalált egyfajta harmóniára, és annak teljességének tudatában mosollyal szemléli a világot. Akiknek nincs szükséges szociális, anyagi, vagy egyéb mentsvárra, mert legbelül egy erőd van. Na ilyen a boldog ember szerintem. -
#132
sajna most úgy érzem nem =( -
#131
amelyik idióta kitalálta az biztos tele volt:D engem boldoggá tenne, jósok millió a számlámon:D -
#130
nah jóéjt mindenkinek..ha be nem zárják a totyikot akkor fojt köv..... -
#129
4-gyel.... -
#128
3 felkiáltójellel 
-
#127
az lehet viszont a barátaimra mindig számíthatok!!!Bár BARÁT csak 1 van haver viszont rengetg..n ez ami nálam is van...1 igaz barátom van..és lehet,hogy tájékozatln vagyok csak azt nem tudom miért...ha ezt kifejtenéd bővebben annak örűlnék! -
#126
ahha aztán itt kockulsz az sg-n 
-
#125
Hát nálam ez úgy van hogy az igen jó barátok messzire kerültek,mert lakhelyemtől messze jártam iskolába.Mióta befejeztem a sulit őket is csak egy évben 1-2X látom.De nem olyan rossz ez a viszonylag magányos élet,sosem volt igényem kiterjedtebb társasági kapcsolatokra. -
#124
mert tájékozatlan vagy -
#123
na miért? -
#122
De rohadt nagyot tévedsz.. -
#121
-
karajjj #120 nehogy azt hidd, ismerek olyat, aki mindenkivel haverkodik, meg jóbavan nagyon sok emberrel, de igazi barátja egyetlen egy sincs, aztán mindig hozzácsapódik valakihez -
#119
autobuzéria...az mi??..autómániás??????????????????? 
-
#118
Szerintem ez meg mindenkinél így van...van 1-2 igen jó BARÁT a környezetedbe akivel mindent megoszthatsz..még ha az idegeire mész is vele..lásd én pl:):)..igaz KOTI?:)--és viszont.Tehát ez nem túl jó kifogás,már bocs:):) -
#117
Őőőő, mivan?:D