Jég és fém keverékéből készül az új rakéta üzemanyag

Bocsáss meg, hogy már megint erre kérlek, de leírnád végre az ammónium-perklorát és az alumínium magas hõmérsékletû reakcióját és a képzõdött végtermékeket? Csak mert a topicban nemrég azt írtad, hogy nem keletkezhet sósav. Én ezt nem tudom, de szívesen megtudnám, ha elárulnád.

Vagy erre is akkor kapok választ tõled, amikor kvp-tõl arra, melyek a tungsten és a wolfram egymáshoz viszonyított elõnyei és hátrányai az izzólámpagyártásban? (kvp többször írta, hogy a két fémet eltérõ tulajdonságaik miatt más-más típusú izzólámpákban használják, de sokszori kérdésemre sem fejtette ki, ahogy a tungsten és a wolfram - nyilván eltérõ 😄 - vegyjelét sem adta meg.)

Tudod mit? Legyen igazad! Legyen Venturi csõ
A B747 pedig egy olyan kismadár, ami fémbõl készült és naaagy....<#wink>

Nemrég egy másik topicban (azt hiszem, a VASIMR-rõl volt szó benne) én is épp errõl "értekeztem" (az eltérõ kilépési sebességgel kapcsolatban írtam hatásfokról) és kamov figyelmeztetett, hogy itt nem helyes a hatásfok szó használata - és energetikai értelemben igaza is van, el kellett ismernem.

A koordinátarendszer megválasztása is trükkös dolog, ahogy írod. Ha pl. olyan koordinátarendszert választok, amely együtt mozog a példádban kidobott 10 kg-os anyaggal, akkor a "hatásfok" 100%-ra jön ki. Igaz, ez csak egyszeri alkalommal megy, folyamatos üzemnél már gyorsuló koordinátarendszert kellene választani. Aztán abbahagytam a számolgatást, mert rájöttem, ennek így nincs értelme, a gyakorlat nagyban függ a rendelkezésre álló energiamennyiségtõl és a meghajtás energiasûrûségtõl.

#67:
Lehet, hogy az effektív kilépési sebességet lényegében a kiáramlott anyagmennyiségbõl és az elért tolóerõbõl számolják vissza?

A kiáramlási sebesség minden hajtómûnél más és nem függ az újraindíthatóságtól.
A 4100m/s a Saturn-V J2-es hajtómûvének 4080m/s adatából származhat.
A Shuttle SSME vákuumban 4430m/s-ot tud, nem újraindítható.

Az Atlas-V rakéták Centaur második fokozatának újraindítható RL-10-A-4 hajtómûve 4410m/s-ra képes.

A Delta-IV rakéták szintén Centaur második fokozatának szintén újraindítható RL-10-B-2 hajtómúve a fúvócsõtoldatnak köszönhetõen 4530m/s kiáramlási sebességet produkál vákuumban.

"ammónium-perklorát (oxidálószer), finom alumínium por (üzemanyag), amit polibutadién-akrilnitril-kopolimer (PBAN) vagy terminált hidroxi-polibutadién (HTP😎 (ezek gumiszerû anyagok) tart össze,"

Minden fém pirofóros finom eloszlásban és az Al-nak az égési hõmérséklete sokkal magasabb a vasénál.Azért tömör állapotban nem gyullad mag a levegõn csak ha szórják, vagy iniciálják.

Rögtön behúgyozok! Neked mindegy sima csõ vagy venturi csõ? Az ürrepülõgép összes fúvókája Venturi csõ.A rakéták végén levõ fúvóka Venturi csõ!

Az, hogy egy csõ közepében nagyobb az áramlási sebesség, mint a csõ szélén, nos ez tény. (nem muszály elhinni)
Turbulencia pedig van. Nem akkora, hogy a szerkezetet szétverje, de van.
A venturi csõ pedig nem rakétahajtómû, már az áramlási sebességek miatt sem.

A fzikai modellek szépek, és segítik a megértést, de a valóság ennél mindig bonyolultabb.

Lehet, hogy félreérthetõen írtam valamit, de nem egészen azt értetted, amit leírtam vagy leírni akartam.

Képzeld el a rakétát lerõgzítve, "fékpadon". Elég benne X kg H2+O2 és kijön belõle egy 4100 m/s gázsugár. Ebbõl számoltam a hatásfokot.
Ugyanez játszódik le a világûrben is, azzal a különbséggel, hogy ott a vákum miatt nagyobb lesz a kiáramlási sebesség, mint a földfelszíni 1 bar nyomáson. (úgy tudom, hogy a 4100 m/s a vákumra érvényes, de most nem akartam ennyire részletezni.)

Ezt nem egészen értem.
Pirofóros vasról hallottam (vas-oxalát felhevítés után visszamaradó, nagyon finom eloszlású vas, ami a szabad levegõn meggyullad)
De pirofóros alumínuimról még nem hallottam (nem vagyok vegyész)
A szilárd rakéta üzemanyagba bekeverve hogyan akadályozható meg, hogy a pirofóros alumínium meggyulladjon?

Azt ami a fúvókák fölött van.

"ugyanis az áramló gázsugár középvonala nagyobb sebességgel mozog, mint a fúvóka falán csúszó réteg"

Pontosan azért van a Venturi alakja hogy ne így legyen.Hiszen akkor óriási turbolencia lenne.

Miluen "szerkezetet" kell felgyorsítani?

Ha már a hatásfoknál tartunk, akkor egy másik hatásfok-szerû mennyiség lehet a teljes ûrhajó-rendszer hatásfoka. Ez azonban erõsen függ a koordinátarendszer megválasztásától, szóval nem lehet abszolút értelemben hatásfoknak nevezni, de mégis fontos mennyiség.
Mirõl van szó?
Képzeljünk el egy 100 tonna tömegû ûrhajót, amint a Mars felé "hasítja az ûrt" <#nyes>
Van benne két különbözõ hajtómû.
Az egyik kidob hátrafelé (az ûrhajóhoz képest) 100 km/s sebességgel 1 kg tömeget,
a másik pedig 10 km/s sebességgel 10 kg tömeget.
IMPULZUS szempontjából a két hajtómû egyenértékû. (Szándékosan választottam olyan adatokat, hogy az ûrhajó tömegének a megváltozását elhanyagoljuk)
FELHASZNÁLT ENERGIA szempontjából viszont nagy különbség van a két hajtómû között. Az elsõzõ 10-szer akkora energiát használt el az ûrhajó készletébõl, mint a második. Vagyis a "hatásfoka" , amit úgy is értelmezhetünk, hogy az egységnyi impulzusra esõ felhasznált energia, ez 10 szer kisebb, mint a második hajtómû esetében.

Következõ hatásfok-értelmezés a teljes ûrhajó-rendszer "hatásfoka", ez azonban teljesen koordinátarendszer-függõ.

Tegyük fel, hogy a hajtómû az elõbbi ûrhajóból kidob 10 kg anyagot, 100 km/s sebességgel. ("hátra"-felé)
Ekkor az ûrhajó megmaradó (továbbra is kb. 100t) tömege 10 m/s sebességgel gyorsul. Mennyi a hatásfok?
Elsõ pillanatban az ûrhajó sebességénem növekedését úgy vesszük, mintha állóhelybõl gyorsult volna 10 m/s-ra. Ekkor a hatásfok kb 1/10ezer. (eléggé alacsony)
Ha viszont a Naprendszerhez rögzített koordinátarendszerben számolunk, akkor (a sebességgel arányosan) nagyobb hatásfok jön ki.

Nagyjából jól írod le a Venturi csõ mûködését csak az félreértelmezhetõ hogy hangsebesség feletti áramlás van, mert hogy mennyi a kilépõ sebesség az a belépõ nyomástól függ. Sokszorosa az a hangsebességnek hiszen fel kell gyorsítani a szerkezetet nem állandó sebességgel mozgatni.

Hogy pontosan hol ér véget a fúvóka? Nos, ez igen jó kérdés:-))) (amit nem sokan tettek fel eddig, pedig cseppet sem nyilvánvaló)
Nem pontosan ott, ahol a pereme van, hanem egy kicsivel hátrébb.
Én valamikor azt tanultam, hogy a rakétahajtómûben a fúvóka legszûkebb keresztmetszetéig hangsebesség alatti áramlás van, a szûkületnél éri el a (az adott nyomású és hõmérsékletû és anyagi összetételû gázra jellemzõ) hangsebességet, és a fúvóka táguló szakaszában már hangsebesség feletti az áramlás.
Itt azonban felvetõdik bennem, hogy a hangsebességet mihez képest kell viszonyítani. Elsõ pillanatban nyilván a fúvóka-égéstér rendszerhez, de ha töprengek rajta, akkor ez a nyilvánvaló mivolta egyre csökken...
(ugyanis az áramló gázsugár középvonala nagyobb sebességgel mozog, mint a fúvóka falán csúszó réteg, egyrészt a belsõ gáztömegek a kivülebb levõkel vannak érintkzésben, másrészt a szûk fúvókanyakban sem azonos az áramlási sebesség)
Asszem, hogy az áramlástani gépekhez hasonlóan itt is elég nehéz a pontos mûködési mechanizmust megérteni, õszinte legyek, én sem értem abszolút pontosan.

A hatásfok igen érdekes kérdés, amit érdemes kicsit számolgatni.
Többféle hatásfokot is lehetne értelmezni, szerintem kezdjük a rakátahajtómû hatásfokával, ez a legtisztább és leg-egyértelmûbb.
Vegyük pl. a H2 + O2 hajtómûvet (ezt a legegyszerûbb számolni:-))
A víz képzõdéshõje GÁZ ÁLLAPOTBAN 242 kJ/mól, ami azt jelenti, hogy 1 kg gázállapotú víz keletkezése (888,9 gramm O2 + 111,1 gramm H2) 13444 kJ energiát szabadít fel.
Ez a hõenergia alakul át mozgó gázsugárrá, amelynek sebessége (valahol olvastam) 4100 m/s. (ez a maximális elérhetõ sebesség, nem biztos, hogy a többször újragyújtható és változtatható tolóerejû hajtómûvek is tudják ezt az értéket!)
1 kg tömeg, ami 4100 m/s sebességgel mozog, 8405 J energiát képvisel.
Ha elosztjuk a 8405-öt az elõbbi 13444-el, akkor 62,5% hatásfokot kapunk, ami meglepõen jó. (Sok földfelszíni hõerõgép megirigyelhetné... bár a hajtómû élettartamát már nem irigyelnék:-)

Miket meg nem tud az ember. Nem ismerem eléggé a Star Trek univerzumot ezek szerint. Abban a hitben voltam, hogy csak energia kell az impulzusmeghajtáshoz. De ezek szerint több tudomány van benne, mint kitaláció. (Megyek megnézek pár részt az eredeti sorozatból... 😊

""Egyébként impulzus szerû meghajtással miért nem próbálkoznak?"
Tuti a Star Trek-es impulzushajtómûre gondolsz. Ott nem rakéták vannak, hanem valamiféle 'gyorsulás generátorok' amik mozgási energiát generálnak."

A startrek-ben az impulzus hajtomuvek Bussard ramjet-ek. A 60-as evekben ez volt a legmodernebb technologia. Egyebkent a Bussard ramjet gyorsito fokozatat manapsag vasimir hajtomunek hivjak. (a filmekben tobbszor is emlegetik a plazma vezeto magneseket) Az impulzus a nevben azt jelenti, hogy reaktiv elvu, reszecskek tomeget es mozgasi energiajat hasznalo rendszerrol van szo. Az uzemanyag ott is a reaktorbol jon, a reaktiv gaz bedig az urbeli hidrogen, amit a Bussard kollektorokkal gyujtenek. (voros foltok elol) Gyorsitas utan a plazma pedig hatul tavozik (kek foltok hatul). Vicces, de pont igy nez ki egy valodi plazmahajtomu mukodes kozben. :-)

"Tudod van egy baj a jég kása és hideg, de nem ez a baj hanem ahhoz hogy az alu oxidálódjon a víznek fel kell bomlania elõször H-re és O-ra ami akár hiszed akár nem energiát emészt fel. Akkor meg hogy lesz ebbõl üzemanyag? Megmondom ugyanúgy mint a vízzel hajtott autónál!"

Az otlet az mint a termit eseteben. Ott a vasoxid es az aluminumoxid kevereke alakul at. A lenyeg, hogy az egyik oxidhoz kepes a masik alacsonyabb energiaszinten van, ezert a folos energia felszabadul. Itt az a helyzet, hogy az aluminium oxid alacsonyabb energiaszinten van, mint a hidrogenoxid, ezert ha felbontjuk a vizet, majd aluminiumoxidda alakitjuk a felszabadulo oxigent, akkor tobb energiank marad mint amennyi a folyamat elinditasahoz kellett. Ezt kiegeszitve meg tobb tiszta oxigennel meg jobb toloerot kapunk. Egyebkent az eredeti nyilatkozatbol vilagos, hogy nem az aluminiumoxid adja a fo hajtoerot, hanem ezt csak arra hasznaljak, hogy a hidrogengazt kinyerjek a vizbol, mivel a folyekony oxigent es fagyott vizet konnyebb tarolni mint a folyekony hidrogent. Az aluminium oxidacioja ellen pedig a legjobb megoldas, ha kulon taroljak por formajaban es csak a begyujtas elott keverik ossze a jegdaraval, majd begyujtas utan az utanegetoben kerul a keverekhez az oxigen. (kis magassagban a legkorbol, urben tartalybol)

Ne csúsztass, egy szóval írtam, hogy CSAK az alacsony hõmérséklet játszik szerepet. Ha az alu elégetésekor több energia keletkezik, mint ami víz bontásához kell, akkor mi is a problémád?

Ha nem tiszta oxigént használsz oxidálószerként, akkor a legtöbb esetben energiát kell befektetned a vegyületben lekötött oxigén felszabadításához. Ez van a víz esetén is, bár a bontáshoz valóban több energia kell, mint általában az oxidálószereknél szokásos.

"Pirofóros fém."

Köszönöm, én is tudom. Lenne idõd az ammónium-perklorát + alu reakciójának leírásához is, vagy csak a kákán keresed a csomót?

Adott hogy csakis vákuumban.

"nagyon finom alumínium port használnak"

Pirofóros fém.

Tévedsz a jég hidegségét csak megemlítettem nem az a lényeg hanem a víz bontása nyeli az energiát. A folyékony hidrogénnek meg oxigénnek nem kell felmelegednie elõször ahhoz hogy vegyüljön akár egymással akár az aluval. Erre van az égéstér amit elõször begyújtanak és az égés utána önfenntartóvá válik.

Jajj. (bocs, lesz még ilyen beszólás)

Gondolom a termit mûködését ismered. Képzeld el, ami ott történik. Az új módszer lényege, hogy vasoxid helyett 'vízbüll veszi ki a zoxigént', és hidrogén szabadul fel. Le is írják, hogy ez úgy lehetséges, hogy nagyon finom alumínium port használnak, egyébként nem is mûködne.

Ûrsikló.
Két fajta (valójában 3, de az orbitális hajtómûvek nem játszanak a pályára álláskor) hajtómû típus van az ûrsiklón. A fõhajtómûvek, amik a gép seggén vannak, 3 darab, és kifelé állnak, azok oxigén-hidrogén hajtómûvek az oxigén és a hidrogén két külön tartályban van abban a nagy narancssárga basszban. Tehát itt el van választva az üzemanyag. Ezen kívül van rajta induláskor két fehér rakéta oldalt ezek az SRB-k (Solid Rocket Booster - Szilárd hajtóanyagú gyorsító). Ezekben van ammónium perklorát. És nem szétválasztva, hanem keverve. Bemásolom az elõbb általam bemásolt linken lévõ szöveget.

"The propellant mixture in each SRB motor consists of ammonium perchlorate (oxidizer, 69.6% by weight), aluminum (fuel, 16%), iron oxide (a catalyst, 0.4%), a polymer (such as PBAN or HTPB, serving as a binder that holds the mixture together and acting as secondary fuel, 12.04%), and an epoxy curing agent (1.96%). This propellant is commonly referred to as Ammonium Perchlorate Composite Propellant, or simply APCP. This mixture develops a specific impulse of 242 seconds at sea level or 268 seconds in a vacuum."

Tehát jelenleg ezt az APCP-t használják mint üzemanyagot. És igen, az a randa valóság, hogy minden fellövéskor telefingják Florida gyönyörû trópusi egét 230 tonna sósavval. Szerencsére a kilövés az óceán fölé történik, úgyhogy kevés jut a nézõkre.

Na meg a nanoméretû aluszemcsék felületén már a gyártásuk során képzõdhet oxidréteg. Bár gyanítom, hogy nem levegõben készítik.

Ismerem Naudin bácsit. 😊)
Elég ötletszerûen rak össze valamit, amit nem ért, aztán próbál rá valami magyarázatot keresni. Van pár cucca amit nem igazán sikerült még reprodukálnia senkinek.

Elhiszem, hogy sikeres vagy a kémiában, semmi okom kételkedni benne. De épp ezért ugye le tudod írni az ammónium-perklorát és az alumínium magas hõmérsékletû reakcióját és ennek végtermékeit?

#55:
A víz disszociációjáról biztos hallottál már. Ezt megkönnyíti a jégkása amorf szerkezete, a reakciót meg elõsegíti a nanoméretû aluszemcsék igen nagy felülete.

Továbbá a folyékony üzemanyagokat is erõsen lehûtve töltik a rakétába, felmelegítésükhöz energia kell, valahogy mégis felszállnak azok a rakéták.

Tudod leírtam már többször a kémia nekem több évtizede szakmám ha feltételezgetnék dolgokat akkor nem tudom hogy lennék sikeres benne.

Tudod van egy baj a jég kása és hideg, de nem ez a baj hanem ahhoz hogy az alu oxidálódjon a víznek fel kell bomlania elõször H-re és O-ra ami akár hiszed akár nem energiát emészt fel. Akkor meg hogy lesz ebbõl üzemanyag? Megmondom ugyanúgy mint a vízzel hajtott autónál!

Max. anyafi vagyok. 😊

Légy szíves, próbáld már értelmezni, amit írtam. Nem azt írtam, hogy a rakétánál robbanás van, hanem azt, hogy a robbanás eléréséhez szükséges az alkotórészek minél nagyobb felülete.

Atyafi! Robbanás csak akkor történik ha az oxidálószer összekeveredik az éghetõ anyaggal robbanóképes eleggyé.A rakétánál folyamatosan adagolva van. Ha összekeveredik akkor Challenger van.

OK, de akkor kérlek, írd le, milyen végtermék keletkezik a szilárd üzemanyag elégésekor (ammónium-perklorát + alumínium).

Értsd már meg, hogy az alumínium-oxiddal kapcsolatos kijelentések az alu-jég meghajtásra vonatkoztak, nem a Space Shuttle-ra!!! A cikkben is említett alu-jég üzemanyagnál az aluport és a jeget összekeverik, ezért felléphet az alu oxidációja.

Kérlek, olvass már kicsit figyelmesebben!

Azon kattogok hogy nem kell a kémiai analfabétizmust terjeszteni! A Vágó mûsorában diplomás emberek balfaszkodnak általános iskolai tananyagból.

Persze, hogy az ûrsiklóról állították, de te azon akadtál ki, hogy a folyékony üzemanyagból nem keletkezhet sósav. Abból nyilván nem, de kamov kifejezetten a szilárd hajtóanyagról beszélt.

"A nagyobb részecskék nem égnek el gyorsan ami egy rakétánál nagyon rossz."

Ezt nem állítanám, attól függ, mennyivel nagyobbak a kérdéses részecskék. Ha robbantani akarsz, akkor lényeges a minél gyorsabb égés, de a szilárd hajtóanyagú rakétában nem az égéskamra szétrobbantása a cél.

Amúgy meg az ûrsiklónál az alupor és az oxidálószer külön van az üzemeléskor nyomatják be az égéstérbe, miután begyújtották.

Nem értem min kattogsz.

http://en.wikipedia.org/wiki/Space_Shuttle_Solid_Rocket_Booster

A nagyobb részecskék nem égnek el gyorsan ami egy rakétánál nagyon rossz.

Aztán van mégegy dolog ha az aluminiumot klórral oxidálom akkor erõsen maró környezetet károsító aluminiumklorid keletkezik, míg ha oxigénnel akkor alumíniumoxid keletkezik ami lényegesen környezetbarátabb.

A nagyobb tömeg/felület aránnyal rendelkezõ nagyobb részecskék felületén kevesebb alumínium oxidálódik a tárolás során, még a felhasználás elõtt.

Fel tudod fogni azt hogyha sósav hullana az égbõl az milyen borzalmas károkat okozna, és a nézõk hogy maradnának életben? A kilövõpad környékén levõ növényzetnek épületeknek semmi baja. Ez hogy a fenébe lehetséges?

Itt az ûrsiklóról állították hogy sósavat köp.

"csökkenne az alumínium-oxid képzõdése"

Mi csökkenne? Az agyuk térfogata az igen!Ha nem égetem el az alumíniumot akkor minek van?

kamov megadta a választ a #6-os hozzászólásában:

"A szilárd hajtóanyagú rakéta üzemanyagának 70 százalékát kitevõ ammónium-perklorát oxidálóanyagból."

Babajaga: lejjebb minden kérdésedet megválaszolták már a hozzászólók.

"A reakcióból hidrogéngáz és alumínium-oxid keletkezik, ami "zöldebbnek" tûnik, mint a jelenlegi rakéták melléktermékei. Egy-egy ûrsikló repülés alkalmával körülbelül 230 tonna sósav áramlik ki a szilárd hajtóanyagú rakétákból."

És honnan a búgattyús vérveres kutyafaszából kerül klór (Cl) a sikló mûködésének mégcsak a közelébe is? Folyékony O-t H-t és pirofóros Al-t használ! Hol a Cl kérdezem én? Ennyire azért már nem kellene analfabétának lenni, ez általános iskolai tananyag! Még idáig hidrogénbõl és klórból keletkezik a sósav!!!

"oxigén és hidrogén, ami az alumínium égését táplálja"

Mit táplál a hidrogén? Semmit! Általános iskolai kémia! Az oxigént most minek az elégetéséhez használják? A H-hoz vagy az Al-hoz? Mert a kettõ egyszerre nem megy ugyanis a vízben egy atom O van csak!

Ezt a marhaságot még nem láttam, köszönet a linkért, máris nevetéssel kezdõdött a napom. Megette a fene annak a "feltalálónak" a mûszaki mûveltségét, aki a tapadási és mozgási súrlódást nem tudja megkülönböztetni egymástól. (Ill. más verzióban a felülettõl vagy a sebességtõl függõ közegellenállást.)

Ezek a feltalálók ugyan miért nem gondolkodnak el azon, miért képesek az élõlények, sõt jármûvek a földön, vízben vagy a levegõben haladni sugárhajtómû nélkül?

Bocsi, ez a site fõoldala. Érdekes gyûjtemény.

"Egyébként impulzus szerû meghajtással miért nem próbálkoznak?"

Tuti a Star Trek-es impulzushajtómûre gondolsz.
Ott nem rakéták vannak, hanem valamiféle 'gyorsulás generátorok' amik mozgási energiát generálnak. Jelenleg mindenféle dugattyús, forgattyús, megy egyéb tyûs kísérletek vannak rá. Közös bennük, hogy az impulzus a nevükben a mozgási energiából jön, nem a szakaszos üzembõl. Bár a prototípusok eléggé zakatolnak a dugattyúk forgattyúk és egyéb tyûk miatt.
Szóval próbálkoznak vele, de egyelõre nem jött össze. Többnyire mindenféle amatõr feltalálók. Vannak videók is amik mûködõ meghajtásokat mutatnak, de ezek rövidesen eltûnnek a süllyesztõben.
Pölö ez.

A molekulasúly, a hõmérséklet és a kiáramlási sebesség összefüggését nagyjából értem (csak nagyjából, mert kezdek elveszni akkor, amikor a kiáramló gáz már nem viselkedik ideális gázként).

Én inkább a fúvóka kialakítására gondoltam, mert kicsit utánaolvastam a témának és rögtön bele is zavarodtam, annyi tényezõt kell figyelembe venni. Már azt sem sikerült pontosan megértenem, mit kell kiáramlási sebességnek tekinteni, hiszen a fúvókában változik a gáz sebessége és nekem nem világos, hol "ér véget" a fúvóka - ugye érted, mire gondolok itt.

Te is említetted a hõerõgépet, de nekem is eszembe jutott Carnot törvénye, hiszen végeredményben itt is hõenergiát alakítunk át mechanika (mozgási) energiává. A fúvókával kapcsolatban éppen a fentebb írtak miatt nem világos számomra, mekkora lehet a fúvóka maximális elméleti hatásfoka. Mit kell itt a Carnot-törvény szerinti hideg tartály hõmérsékletének tekinteni? Ha van rá idõd, kérlek, magyarázd ezt el nekem.

Az impulzusmegmaradás törvényérõl biztos tanultál. Ha igen, akkor azonnal belátod, hogy tökmindegy, idõben hogyan oszlik el a kilövellt anyagmennyiség. Változatlan kiáramlási sebesség mellett természetesen, de ez független a impulzusüzemtõl.

A rezgéscsillapítást már rég kitalálták, a Project Orion megálmodói hatalmas lengéscsillapító szerkezeteket képzeltek a pusher plate (ennek csapódtak volna neki a felrobbanó atombombák által felgyorsított anyagdarabok) és az ûrhajó közé.

"ezt így 10 perc alatt gondoltam ki, nekik éveik vannak rá."

Ne fogd vissza magad, légy innovatív. Bár õszintén kétlem, hogy sikerül megdöntened az impulzusmegmaradás törvényét, de azért ne add fel. 😄