131
  • toto66
    #131
    Az előbb a környezetszennyezésre értettem, mielőtt valaki írná, hogy a szénerőmű nem aluval megy! C:
  • toto66
    #130
    Lásd #128!
  • toto66
    #129
    Biztos jó is nekünk!
    Persze ameddig csak ilyen ritkán használják, addig a hagyományos sem jelentősen szennyez, a többi szennyezőforráshoz képest (pl.:szénerőművekhez képest). De ha kikiáltják ezt környezetbarátnak és nagyobb lesz a felhasználási aránya mint a jelenleginek, (amitől nem félek, hiszen igen drága játék) akkor bizony már okozhatna problémákat.
  • KillerBee
    #128
    Kár, hogy nem vetted észre az iróniát toto66 hozzászólásában, pedig nagyon egyértelmű volt.
  • babajaga
    #127
    A napelemmel aztán lehet aluminiumot elő állítani. Tudod hogy százezer amper kell hozzá? És az nem eshet le semmit mert rögtön fellép az anódeffektus. Inotán még a harmincezer amperes technológiát használták.És a porítás is óriási energiát emészt fel.
  • kamov
    #126
    A Shuttle SRB üzemanyagának 16°%-a már most is alumíniumpor.
  • toto66
    #125
    Az előbbihez: a Sirius nevű alupor még csak nem is nano, de a belégzése elég veszélyes.
  • toto66
    #124
    Előbb elnézést kérek, mert nem olvasom el végig a hozzászólásokat, és lehet, hogy már írták!
    "nano-alumíniumporból és fagyasztott vízből álló keverék azonban környezetbarátabbá teheti a rakéta kilövéseket,"
    Szóval az alumíniumot elő kell állítani, ami iszonyat sok energia, sokkal több mint ami egy kilövéshez kell. Ebből az energiából nyerünk vissza valamennyit ha alut használunk. Szóval kissé necces a "környezetbarátság" (ja majd napelemről fedezzük az alumínium gyártás energiáját C:) A nano méretű alu por, vagy alumíniumhidroxid sem egy jó dolog ám, ha belélegzed.
  • halgatyó
    #123
    Na, ne akarom tovább húzni az idegeket. szóval a mosogatóm alatti szifonnak kb. annyi köze van a Venturi csőhöz, mint egy rakátahajtóműnek.
    Vagy mint a trikónak a télikabáthoz... ennek is és annak is van eleje, meg hátulja, meg két ujja. A télikabát tulajdonképpen egy igen vastag anyagú és hosszúra szabott trikó, ja.

    Szóval: ha megkérdezel 100 műszakilag valamilyen szinten képzett embert, hogy mi az a Venturi cső, akkor eljuthattok az egyketted-ró-szor-vénégyzet-plussz-ró-szor-gé-szer-há-plussz-pé-egyenlő-konstans képletig is.
    Esetleg még az is szóba kerül, hogy mindez a nem összenyomható közegek áramlására érvényes.
    Lehetne persze a közeg lassú (izoterm) térfogatváltozását is figyelembe venni, sőt a nagyon elszántak akár adiabatikusan is vizsgálhatják, esetleg majdnem reális (Van der Waals erők figyelembevételével)

    A rakétahajtóműben nem ennyire "konszolidáltak" a folyamatok. A fúvóka egy részében hangsebesség alatti az áramlás, más részében hangsebesség feletti, közben az égéstérre jellemző 50-100 bar nyomás lecsökken 1 bar körülire, és a hőmérséklet is jelentősen változik.

    Az égéstér hőmérsékletén a vízmolekulák (H2+O2 üzemanyag esetén) NEM elhanyagolható %-ban felbomlott állapotban vannak, a közeg hűlésekor a dinamikus egyensúly a H2O molekulák felé tolódik el, vagyis energia szabadul fel. Emiatt még az adiabatikus reális gázokhoz képest is bonyolódik a helyzet.

    Összefoglalva: a KÖZISMERT Venturi cső annyiban hasonlít a rakétahajtóműhöz, mint a kismadár a B747-hez vagy a kabát a trikóhoz. Attól, hogy valahol egy cső-SZERŰ valami szűkül vagy tágul s valami áramlik benne, attól még lefolyószifon is lehet vagy rakétahajtómű.

    Tisztelettel: egy atyafi.
  • halgatyó
    #122
    Hogyaaaan? A vékony csőben lassabban folyik a víz, mint a vastagban? Akkor valahol feltorlódik, nem?
    Bagy felfedeztük (mi keten együtt!) hogy a víz összenyomható!
  • babajaga
    #121
    A Venturi csőnek van egy jellegzetes alakja azért tud benne a nyomás sebességgé alakulni kis veszteséggel. A te csövedben a gravitáció dolgozik. Abban a csöben ami 40-es a folyadék a falhoz körben ér ezért a turbolencia miatt lassabban folyik a lé mint a nagy átmérőnél.
  • halgatyó
    #120
    Hmm... nehézfejű gatyafiként hadd kérdezzek már....

    Van a konyhánkban a lefolyó folytatásaként egy csőszakasz, ami az elején 40-es (átmérő, mm-ben) aztán 50-es, a végül pedig 110-es.
    ÁÁÁRAMLIK BENNE a közeg! Mindig a nagyobb nyomású hely felől a kisebb nyomású felé. Változik a sebessége is

    Akkor ez most Venturi cső?
  • babajaga
    #119
    Az nem felkészítés kérdése volt. Ez olyan mint a katonaságnál a parancs, azt is vissza lehet utasítani.
  • KillerBee
    #118
    "Mert az Al-t el lehet égetni klorát nélkül is egyszer."

    Lehet. De ha egyszer ott van az a fránya klorát???

    Hadd utaljak kissé módosítva a #112-ben írt mondatodra: kémiában nincs olyan, hogy nem feltételezted. :) Vagy tudtad, vagy nem tudtad.

    Ha egy áramköröm nem működik, mindig azt a régi mondást idézem fel magamban, hogy az elektronok tudják a fizikát, legföljebb én tudom azt rosszul. A vegyszerek is jól tudják a kémiát, legföljebb vannak emberek, akik nem (egészen) jól tudják azt.

    Tényleg nem akarok a lelkedbe taposni és azt sem vonom kétségbe, hogy nálam ezerszer jobban tudod a kémiát. De ha egyszer valamiben tévedsz, nem lenne korrektebb elismerni a tévedésedet ahelyett, hogy kifogásokat keresel?
  • Epikurosz
    #117
    persze, a baj csak annyi, hogy mindennek egyszer végeszakad.
  • Epikurosz
    #116
    A beosztottad nem készítetted fel megfelelően. gondolom furdal azóta is a lelkiismeret.
  • babajaga
    #115
    "még azt sem tudtad, Al2O3 vagy AlCl3 keletkezik."

    Mert az Al-t el lehet égetni klorát nélkül is egyszer. Én nem feltételeztem a kollegákról az ilyen környezetszennyező megoldást.
    Másodszor a sósav mellett Al oxidból nagy valószínűséggel klorid keletkezik hacsak nem kötöttek megnemtámadási szerződéstA kémia a szőrszálhasogatás tudománya a lezserség életveszélyes.Említettem volt hogy meghalt egy beosztottam mikor én Leverkusenben tanulmányúton jártam mert egy Okostóni olyan utasítást adott neki ami robbanáshoz vezetett. Amire nemet kellett volna mondania.
  • Epikurosz
    #114
    Egyébként, kedves babajaga, nekem valahol szimpatikus ez a bestia.
    Mert én évekig ezen az Sg-n a logikus, következetes gondolkodásról papoltam, persze magam sem tartottam be ezt mindig, és erre idejön ez a pimasz, pszichopata, szkizoid bestia, és ő tényleg olyan. Amúgy, alvállalkozásba szívesen kiadnék neki munkákat, de csak úgy, hogy személyesen ne is lássuk egymást, mert elviselhetetlen lenne.
    Te is így vagy ezzel?
    .-)
  • KillerBee
    #113
    Még többet is elolvastam annál, amit belinkeltem, persze, hogy észrevettem.

    Most már tényleg abbahagyhatnád a terelést! Megint csak szőrszálhasogatsz, ez egy abstract, nem a teljes dokumentum. A sósav és az Al2O3 ott van, te meg a sósav keletkezését vontad kétségbe. Sőt a #45-ben még azt sem tudtad, Al2O3 vagy AlCl3 keletkezik.

    Ne azon lovagolj, hogy nem részletezik az egyéb anyagokat egy abstractban, hanem azon, hogy egyértelműen tagadtad a sósav keletkezését, pedig itt van rá a bizonyíték. A viselkedésed tökéletes példája annak, hogy más szemében a (nem is létező) szálkát is észreveszed, a magadében pedig még a gerendát sem.
  • babajaga
    #112
    "Space Shuttle launches produce a cloud containing hydrochloric acid (HCl), aluminum oxide (Al203), and other substances."

    Nem vetted észre az utolsó két szót? Én igen! Pontosan tudják? Kémiában ilyen nincs hogy más! Rajtam kéred számon amit azok se tudnak akik vele dolgoznak? Hová lett a nitrogén? Az oxigén egy része? Megfújták?
  • KillerBee
    #111
    A Solid Rocket Booster 2 percig ill. 45 km magasságig üzemel, nem tudom, ebből mennyi lehet az az idő, ami alatt a sósav még eléri a kilövőhelyet és közeli környékét. A 230 tonna talán kis túlzás, de a 100 tonnát ex has egészen reálisnak érzem.

    Ha úgy gondolod, kíváncsian várom a magyarázatodat, hogy lehetséges az, ami szerinted nem lehetséges.
  • KillerBee
    #110
    babajaga #43: "Fel tudod fogni azt hogyha sósav hullana az égből az milyen borzalmas károkat okozna, és a nézők hogy maradnának életben? A kilövőpad környékén levő növényzetnek épületeknek semmi baja. Ez hogy a fenébe lehetséges?"

    Ha te nem is tudod, mások tudják:

    Results of measurements indicate that, under certain meteorological conditions, as much as 7.1 x 10 exp 3 kg of particulates and 3.4 x 10 exp 3 kg HCL can be deposited to the near-field environment beyond the launch pad perimeter fence during one STS launch.

    És ez a 3.4 tonna HCl csak a kerítésen túl és csak a talajon.

    Space Shuttle launches produce a cloud containing hydrochloric acid (HCl), aluminum oxide (Al203), and other substances.

    each time the Space Shuttle is launched, 13 tons of hydrochloric acid is generated, corroding the launch pad

    Not only is the natural environment highly corrosive, but the Solid Rocket Boosters dump tons of hydrochloric acid at the pad during launch.

    Talán észreveszed, hogy mindegyik NASA-forrás, ők talán már tudják.
  • babajaga
    #109
    Nagyon tévedsz ha azt hiszed hogy abban a csatornában amit a sikló csinál olyan hamar kihül az anyag. Leírtam már elég világosan hogy milyen anyag keletkezik és abból mennyi azt nem én de senki nem tudja megmondani.Ugyanis abban a csatornában nem szobahőmérséklet van és egymással reagáló anyagok is vannak.
  • Epikurosz
    #108
    OFF
    Kár, hogy nem védettem le az "atyafi"-t. :-)
    Ja, és a józan (magyar) paraszti észen való rúgózásom. Mert például Orbán Viktor legutóbbi, nagytétényi beszédének ez adta a vezérfonalát. amúgy, mindig is tudtam, hogy olvasnak engem, és koppintják az ötleteim, a fordulataim stb.

    Amikor Gyurcsánylopics, és úgy általában a szoclib bagázs tette, nagyon dühös voltam, rájuk továbbra is vonatkozik a moratórium, a tilalom.
    Orbánnak legalább örülök, hogy ő vagy szövegírói merítettek tőlem. Csak így tovább!
    Csak tiszta forrásból! Hajrá magyarok!
    :-))
  • KillerBee
    #107
    Okfejtésedben van egy lényeges hiba: az anyagok hőmérséklete nem marad meg 374 C fok fölött, mert lehűlnek a környezeti hőmérsékletre.

    Na de mindegy, látom, hogy csak belekötsz dolgokba, de kerülöd a válaszadást. Kár, de akkor sem hiszem el, hogy egy több évtizede sikeres vegyész nem tudja megmondani, milyen végtermékek keletkeznek az ammónium-perklorát és az alumínium reakciójából.
  • kamov
    #106
    #105 A rakéták általában Laval fúvókát használnak. Ritkán előfordul Prandtl fúvóka is.

    #104 A gázkiáramlási sebességet a legegyszerűbb fékpadi tolóerőből számolni, mivel számszerűen megegyezik a fajlagos tolóerővel.
  • babajaga
    #105
    Atyafi! Minden szerkentyű ami gáz vagy gőzáramlás sebességét használja az Venturi csövet használ fúvókaként. A sugárhajtású gépek is.Ha meg folyadékot akarnak gyorsítani akkor de Laval fúvókát használnak.(tűzoltás pld)
  • halgatyó
    #104
    Nincs biztos infóm erről, talán kamov meg tudja mondani.
    Ha a logikára támaszkodok, akkor 99% valószínűséggel a felhasznált üzemanyag és a tolóerő alapján határozzák meg.

    Egy nagy sebességgel mozgó gázsugár pontos sebességviszonyait meghatározni nem egyszerű feladat. Ha vékony pálcikán egy műszert teszünk bele, azzal nem lehet pontosan mérni, mert ismerni kellene a gáz sűrűségét és egyéb jellemzőit is, ráadásul a több ezer fokon a pálcika elolvad, meggörbül, a műszerecske tönkremehet, megaztán a bedugott műszer meg is változtatja ott a mérendő viszonyokat.
    Ha nekem kellene csinálnom (például azért, mert a gázsugár sebességprofilját kell meghatározni, hogyan változik a sebesség a sugár keresztmetszetének egyes pontjain)
    akkor nagyon pici de még éppen fényképezhető szemcséket kevernék az üzemanyagba (pl tóriumoxidot, ami erősen világit) és nagysebességű filmeket vennék fel az égésről.
    Nem tudom biztosan, hogyan csinálják, de érzésem szerint van pár ilyen filmfelvevő a rakétakisérleteknél.
  • babajaga
    #103
    Okfejtésedben van egy lényeges hiba a víz a krtikus hőmérséklet fölött (374,2 Celsius) nem viselkedhet vízként. Ezért egyetlen reakcióban se vehet részt mert inert gázként viselkedik.
  • KillerBee
    #102
    Nem, továbbra sem tudom. Az egy dolog, hogy 3000 fok körül/fölött nem jönnek létre stabil vegyületek, ám a reakcióban részt vevő anyagok elég hamar lehűlnek a légkörben a környezeti hőmérsékletre és akkor bizony már stabilabb végtermékek keletkeznek. Én éppen ezek összetételét szerettem volna tőled megtudni.

    Igaz ugyan, mint írod is a #94-ben, hogy az Al2O3 reakcióba lép a sósavval, csak hát van ott víz is jócskán, na meg még jóval 1000 fok fölötti hőmérséklet. Szerintem víz jelenlétében az Al2O3 és az AlCl3 közötti dinamikus egyensúly (vagy aminek nevezed) alaposan eltolódik az Al2O3 javára és további lehűlés után akkor bizony megmarad a sósav.

    Mivel te biztos sokkal jobban értesz a kémiához, kíváncsi lettem volna a szakvéleményedre. Sajnos azt nem tudom elhinni, hogy nem lehet válaszolni rá.
  • babajaga
    #101
    "Az az érzésem, hogy keletkeznek itt nitrogén-oxidok is"

    Na legalább az érzéseid jók! Most már tudod miért nem válaszoltam a perklorátra, mert nem lehet rá.3000 fok felett hogy képződne 4 natúr anyag.Ráadásul olyanok amelyek egymással reakcióba is léphetnek könnyedén.
  • babajaga
    #100
    "Szerintem a MgCl2-t tartalmazó tengeri sót is tisztítják"

    Ha meg tisztítják ott vagyunk a vákuumosnál. Miért lehet ilyen egyszerű dologgal becsapni embereket?
  • babajaga
    #99
    A só pedig az emberek becsapása. Egészséges jelszóval tengeri sót árulnak több mint kétszerannyiért mint a vákuumtisztított. Csak egy apró baj van, minden só tengeri só, a sóbányában bányászott is.A tiszta só egészségesebb vagy a szennyezett? Ez itt a kérdés. De ez nem kérdés.
  • babajaga
    #98
    Hiába nézek én mint Jenő. Az égéshez elsősorban O kell minden csak az után. Az is egy borzalmas ostoba dolog amikor ajtók ablakok szigeteléséről beszélnek. Hogyan akar egy szigetelt szobában valaki lélegzeni? A fűtőkészülékekről nem is beszélek.
  • KillerBee
    #97
    Kedves galléros pávián és lomposfarkú kismókus mutációja!

    Légy szíves, olvasd el, mit írtál a #90-ben. Aztán azt, mit válaszoltam erre a #92-ben.
  • babajaga
    #96
    Ha én ilyen forrás lennék? Ez egy elképzelés de rossz elképzelés! Az hogy itt mi és mennyi keletkezik csak analízissel lehet megnézni. Hogy a fenébe képzeli valaki hogy a N 3000 fok felett natúr szabadul fel. És mit csinál a sósav meg az aluminiumoxid, integetnek egymásnak?
  • babajaga
    #95
    "A tökéletlen égéstől még nem halt meg senki"

    Galléros pávián és lomposfarkú kismókus mutációja legyek ha értem! Egy cöhöz kett o kell.Mert ha nem akkor lesz csak co.
  • babajaga
    #94
    Esetleg nem gondolnád hogy az aluminiumoxid reakcióba lép a sósavval?
  • KillerBee
    #93
    Kicsit túloztam, amikor azt írtam, hogy én ezt nem tudom, régebben tanultam kémiát - azért köszönöm, hogy kikerested. :) Ha pár hozzászólást visszaolvasol, akkor kiderül, miért kérdeztem többször is babajagától.

    Az az érzésem, hogy keletkeznek itt nitrogén-oxidok is (nem csak a légkör miatt), de azt már nem tudom, meg is maradnak-e.
  • KillerBee
    #92
    Én a kéménnyel kapcsolatban nem félrevezető, hanem inkább nem teljeskörű információkról beszélnék. Életvédelmi szempontból ui. a jó kémény fontosabb, mint az égéstér jó oxigénellátása. A tökéletlen égéstől még nem halt meg senki, de a kéményből visszatorlódó égésterméktől már igen, nem is kevesen. Extrém esetben (légmentesen szigetelt kazánhelyiség) nyilván a jó huzatú kémény sem segít, de ehhez már bűnös szándékosság kell.

    Olyat még nem olvastam, hogy valaki a finomított konyhasót egészségtelennek mondta volna, de talán csak nem olvasok elég bulvárt és női magazint (utálom őket). Szerintem a MgCl2-t tartalmazó tengeri sót is tisztítják, mert hát a bányászott konyhasó sem annyira tiszta. Baj inkább akkor lehet, ha nem adnak hozzá jódot.