Kigördül az Ares 1 demonstrátora

Szimplán nincs értelme. Nyilván nem látnak olyan felfedezéseket az ûrben, amik megérnék, ezért inkább itt lent költik el (jó vagy rossz dolgokra). Ne felejtsük el, hogy anno azért költöttek pénzeket, mert a ruszkik meg az amik versengtek, mutatni kellett a nagyvilágnak, hogy ki a jani. Talán ha a kínaiak elkezdenek mocorogni megint költenek az amik az ûrkutatásta, de addig nem hiszem.

Az a szomorú, hogy európában még annyi kezdeményezést se látok, mint ott. Európának kicsit összekéne szednie magát.

En arra szamitok, hogy ugyanazt a fejlesztesi koltseget tudjak hozni mint amit a scaled composites, tehat a nasa-s koltsegek kb. tizedet. Egyebkent a ceg nem 100% sajat technologiat hasznal. A magneseket egy masik ceg tervezte, mas cellal, de a hajtomuhoz is jok lettek. A mikrohullamu vezerloelektronikat meg egy digitalis radioadokkal foglalkozo ceg keszitette, ezek is bolti alkatresznek szamitanak. Az adastra meg osszerakta az egeszet. A hajtomu konteneres, hogy barmelyik allam, barmilyen urhajojan, barmilyen aramforrassal hasznalhassa. A lenyeg, hogy mindenki hozzaferjen a technikahoz, igy a meglevo technologiakat lehet vele kiegesziteni. Nem urhajot gyartanak, hanem csak egy hajtomuvet, de abbol jobbat mint az eddigiek.

Árkalkuláció is volt ott? Mert ettõl ez még mindig vadonatúj technológia, amit a semmibõl kell létrehozni. Egy mûködõ hajtómû még messze nem ûrhajó. Egy mûködõ ûrhajó még nem emberes misszió a marsra. A mars-leszállás hardverébõl mi van kész eddig?

"a nagyságrendeket ne keverd. Azt mondtam áramtermelõ atomreaktor (megawattos teljesítménnyel), nem plutónium alapú párszáz wattos, ûrszondába való tápegységrõl."

A szovjet atomreaktort hordozo muholdakban ilyen nagyeljesitmenyu reaktorok voltak es a tomeguk egesz elfogadhatora sikeredett. Csak par darab esett beloluk vissza, azok sem az inditasnal hanem miutan kiorgedtek. 320 kg ossztomeg, 5 kilowatt kimeno teljesitmeny, minimum 1 ev elettartam, 40 evvel ezelotti technika. Ma mar ennel valamivel jobbat is tudnank kesziteni, de azert ez sem olyan rossz. Es ez mar le van tesztelve...

"A keringõ ûrállomáshoz való stabilizáló hajtómûbõl a szerinted mennyi kell egy "30 napos" marsûrhajóhoz? Ami nem csak a saját tömegét, meg a hajtóanyagét, meg a legénység létfenntartását (lakómodul? levegõ? kaja? ivóvíz?), meg a marsi leszálló ÉS visszatérõ egységet PLUSZ a mini atomerõmûvet is gyorsítani, majd lassítani kell?"

A ceg szerint a Holdra 4 darab a jelenlegi valtozatbol, a Marsra valamivel tobb.

"Az oké, hogy a hajtómûhöz nem kell háttér (bár a szupravezetõ mágneseket mivel is hûtjük) de a hajó többi részével mi lesz? Ezért mondtam, hogy gondold végig."

Az urben az arnyekolt feluleteken eleg hideg van alapbol, viszont nem a sajat otleteimrol van szo, hanem a ceg weboldalanak hivatalos 'missions' reszebol vettem par peldat. Ha ok eleve erre tervezik akkor nagy valoszinuseggel mukodne. Egyebkent reaktor helyett ok tobbnyire napelemekkel szamoltak, de egy kis reaktor, a nasa fele striling rendszeru generatorokkal pont megfelelne. A marsra egy 12 megawattos tetszoleges aramforras kellene. Szuk lenne a hajo es kis letszamu a legenyseg, de csak 2x3 honapot kellene kibirni benne, nem ket evet.

Miért? Nem szégyen?

Miért? Az orosz nem fejlõdött vissza? A Bruant elvesztették, Mirhez hasonlót sem küldtek fel...

Szégyen, hogy így vissza fejlõdött az amerikai ûrkutatás.....

a nagyságrendeket ne keverd. Azt mondtam áramtermelõ atomreaktor (megawattos teljesítménnyel), nem plutónium alapú párszáz wattos, ûrszondába való tápegységrõl. Ilyenek repülõgéphordozókban, meg tengeralattjárókban vannak, és több tonnás szerkezetek. A keringõ ûrállomáshoz való stabilizáló hajtómûbõl a szerinted mennyi kell egy "30 napos" marsûrhajóhoz? Ami nem csak a saját tömegét, meg a hajtóanyagét, meg a legénység létfenntartását (lakómodul? levegõ? kaja? ivóvíz?), meg a marsi leszálló ÉS visszatérõ egységet PLUSZ a mini atomerõmûvet is gyorsítani, majd lassítani kell?
Az oké, hogy a hajtómûhöz nem kell háttér (bár a szupravezetõ mágneseket mivel is hûtjük) de a hajó többi részével mi lesz?
Ezért mondtam, hogy gondold végig.

A VASMIR nem jó légköri üzemeltetésre.
Ahhoz hogy párszáz N (azaz pár kg-nak megfelelõ) tolóerõt elõállítson 20MW teljesítmény kell.

Namost egy légköri repüléshet többtíz tonnának megfelelõ tolóerõ kell.
Gigawattos nagyságrend...

"Azért ezt gondold végig. Mi is kell hozzá?
-egy ûrbeli viszonyok között üzemeltethetõ gondozásmentes áramtermelõ atomreaktor"

Az oroszok ezekbol eleg sokat hasznaltak fel. Nem tokeletesek, de ha mar elhagytak a foldkoruli palyat, akkor nem kell felni tole, hogy visszaesnek. De az amerikai rendszer sem olyan rossz, csak meg nem teszteltek igazan.

"-a plazmahajtómûbõl üzemi (tehát nem a laborban másodpercekig üzemelõ)változat"

Most epitenek egyet, amit az iss-en lehet hasznalni. Ez megfelelonek tunik.

"-egy hajó amibe be lehet építeni
-mindehhez kitalálni, kifejleszteni és megépíteni a kiszolgáló-szerviz hátteret."

Nem kell kiszolgalo es szerviz hatter. Az egesz par szupravezeto magnesbol, ket mikrohullamu adobol es a hozzajuk tartozo nagyaramu, nagyfrekvencias kapcsolouzemu tapbol all, mindez egy szabvany hatszogletu kontenerbe csomagolva. Boven eleg, ha meg tudjak epiteni, aztan mukodnek par honapot. Senki nem akarja visszahozni es javitani oket, ezek nem shuttle booster-ek. Barmilyen hajora fel lehetne oket szerelni, akar napelemes aramforrasura is.

"És most hasonlítsd össze azzal, hogy egy "hagyományos" elven mûködõ, de új rakéta belekerült 350 millió dollárba, és még csak az elsõ kísérleti repülésnél tart. "

A Burt Rutan fele spaceship one 25 millioba kerult, a semmibol fejlesztve. Neha hasznos tud lenni, ha nincs egy halom hivatalnok vagy nagyvallalati vezeto aki csak viszi a penzt. A plazmahajtomuvet fejleszto ceget egyebkent egy nasa-s alapitotta akinek elege lett abbol, hogy csak szorjak a penzt es nem epitenek semmi ujat.

"A plazmahajtómûves ûrhajóból meg van már kísérleti példány, és semmi más."

Szerintem egy ropkepes hajtomu az iss-en boven eleg. Ha egy urallomast kepes foldkoruli palyan tartani, akkor 3-4 ilyen egyseg boven elmegy a Holdig is, csak fel kell rakni egy sokkal kisebb tomegu melyuri hajora. Ilyen pl. az orosz tks egyseg, ebbol lett kifejlesztve az iss ket orosz modulja is. De barmi megfelel ami ugy nez ki mint egy urallomas es van rajta valamilyen aramforras es csatlakozasi pont a hajtomuveknek, meg par dokkolo port a le es felszallo jarmuveknek. Az atomreaktor csak egy olcso megoldas ha egy huzamban 3 honapot akarjak jarati a hajtomuveket. A Holdra 1 nap is eleg lenne es a napelem boven megfelel ha 'eppen' sut a nap.

Hát ja, a 70-es évektõl folyamatosan és drasztikusan csökken a rakétaindítások száma. Egyesek arról fantáziálnak, hogy az USA már az ûrbirodalmat építi. De szerintem is csak arról van szó, hogy a nagyhatalmak lemondtak arról, hogy az ûrben versengjenek, mint ahogy az Antarktiszt sem bolygatják.

Hát ja, kb 15 év fejlesztés és 15 mrd $ és már meg is lenne.

Már megint egy jó kis fikázó poszt. A legtöbb ország 0 dollárt költ ûrkutatásra... Mellesleg milyen alapon akarod te megatározni, hogy mire költse az USA a pénzét? Talán oda adózól? Ameriai állampolgár lennél?

Ami azt illeti, csak összejön végre valami a NASA-nak.
Mondjuk nem bánnám, ha a többi magánûrhajós vállalkozás is felmutatna valamit a LEO-pályán.

Azért te is tudhatnád, a muzulmánok(arabok) is visszasírják a régi szép idõket. Amikor az Indiáktól egészen Ibériáig dicsérték Allahot. Vagy az angolok a viktoriánus kort, amikor sohasem nyugodott le a Brit Birodalom felett a nap.
Most az USA a vezérhím. Majd egyszer más lesz. Akkor majd mást kell divatból utálni.

jav:
"kísérleti példány" helyett "kísérleti hajtómû"

Azért ezt gondold végig. Mi is kell hozzá?
-egy ûrbeli viszonyok között üzemeltethetõ gondozásmentes áramtermelõ atomreaktor
-a plazmahajtómûbõl üzemi (tehát nem a laborban másodpercekig üzemelõ)változat
-egy hajó amibe be lehet építeni
-mindehhez kitalálni, kifejleszteni és megépíteni a kiszolgáló-szerviz hátteret.

És most hasonlítsd össze azzal, hogy egy "hagyományos" elven mûködõ, de új rakéta belekerült 350 millió dollárba, és még csak az elsõ kísérleti repülésnél tart.
A plazmahajtómûves ûrhajóból meg van már kísérleti példány, és semmi más.

Igazán megtanulhatnátok már, hogy az USA-nak elsõ a háború, világuralmi pozíciójának erõsítése és megtartása. Mivel ehez nem szükséges az ûrtechnológia, további ûrmissziók, stb., ezért a költségvetésbõl is csak sokszor nevetséges összegeket kapnak, ráadásul sokszor azt a kevés pénzt is elherdálják midnenféle zsákutcában végzõdõ "fejlesztésre". Szóval, amíg nem hoz azonnali jelentõs profitot az ûrkutatás, vagy nem erõsíti USA helyzetét a Földön, addig ne számítsatok még kisebb javulásokra se, sõt, visszafejlõdés várható (persze nem technológiai szinten). Ez van. Azt hiszem, meg kell várni, míg a kínaiak vagy Európa felzárkózik, bár utóbbitól se nincs sok remény...

Technológiai fejlettségi szintet nem a NASA határozza meg a világon. Hiszen ez egy állami szervezet igy az szenátus és az elnõk határozza meg, hogy milyen technológiát használnak fel. Tehát ha valamit nem építenek bele az még nem azt jelenti, hogy nem is létezik. Amugy meg ez egy bevált technológia még, ha drága is. A cégek akik ûrtechnológiával foglalkoznak még nem nagyon tudnak embert az ûrbe jutatni, szóval nem kell lenézni ezt a technológiát. De biztos, hogy a jövõben nagyobb szerepük lesz az ûrkutatás terén.

Csak nehogy...

És ezt még lehetne kombinálni az ûrállomáson üzemelõ szennyvíztisztítóra kért támogatással, szõlõtelepítéssel (aztán kivágással), és ha sok kisvállalkozássá alakítják a NASA-t, még az informatikai beruházás és weblapkészítés felét is fizethetnék támogatásból. Hogy egy Coca-colásra festett rakéta reklámbevételérõl ne is beszéljünk.

unikum ma is van 😄

a nasa-nak is be kellene adnia pár EU pályázatot. pl mezõgazdaság: kiskert a holdon. aztán lehetne csatolni hozzá olyanokat, hogy falusi turizmus.

Nem nem fejlõdött vissza. Csak éppen a hülye megkötések miatt születnek ilyen megoldások. Minél több részelemet fel kellet használni a régi rendszerbõl és pénzt is alig adnak. Ha megint a '60-as évek NASA költségvetése lenne, akkor egszerûbb lenne. Most annak a töredéke van.

Hiába van kevés sikló indítás, a földi infrastruktúra karbantartása és üzemeltetése nem igazán olcsóbb, mert az akkor is ott van, ha évi 10 indítás van és akkor is, ha csak 1-2. A technika megvan, csak nem adnak elég pénzt a kifejlesztésére és gyártásra meg végképp. A NASA totál új cuccot akart, de arra nem kapott volna egy garast sem. A képviselõk erõltették, mert így nem kell 10'000-es nagyságrendû elbocsátás.

Nem értem ez a sírást, hogy visszafejlõdik a technika. A mindennapi életben nem tûnt fel semmi? 2002-ben unikum volt egy 64 Mb-os mp3 player és méregdrága. Ma meg GB-tokkal dobálzóik az ember és 3-4 pizza árából kapsz egyet.

Az AdAstra fejleszti a plazma hajtomuvet. Egy kis atalakitas utan, egy hagyomanyos, de gazhuteses atomreaktorral megtamogatva akar legkori plazma ramjet-kent is lehetne hasznalni, arrol nem beszelve, hogy 3 honap alatt a Marsra lehetne menni vele. A nasa most csak probal tulelni, de azert az iss-re mar visznek a fent emilett hajtomubol egy peldanyt. Ha bejon, akkor a Fold-Hold ut megvan 1 nap alatt es csak 1/30-ad uzemanyagot (+reaktort vagy napelemeket) kell hozza felvinni. Igy mar akar meg is erne a Holdon bazist mukodtetni.

Ja kérem! Hogy mi a drága és mi az olcsó az ebben az eseten nem számít. Mert ha leállítják a rakéta fejlesztését, vagy eme programot, és helyette egy másikba kezdenek az biztos nem túl gazdaságos. A puding próbája az evés. Használni kell, aztán az idõ majd választ ad. Amúgy globint észrevétele, nagyon jó meglátás. Hova fejlõdött a technika 40 év alatt? A válasz vissza! Most vagy az akarat hiányzik, vagy a hõsök tüntek el a világ forgatagában! 😞

Drágának tûnik, ha úgy nézed, hogy ez egy fél rakéta tesztkilövése. De gondolj bele így: egy új autó prototípusának a kifejlesztése mennyibe kerül? Ez pedig nem autó, hanem egy 100m magas rakéta.
fotó

Ha nincs kellõ akarat odafent, akkor pénz sem lesz, hiába van technika.

40 éve történt a holdra szállás, most meg oda jutott az USA, hogy már a nemzetközi ûrállomásra sem tudnak pár hónapon belül eljutni, segítség nélkül ....... <#szomoru2> <#rinya>

Mi 350 milla? Mittudomén 4-5 ezer ember 1 éves munkabére amivel felkészültek, hogy lehetséges legyen + alapanyagok...

A jelentésben eddig alternatívaként szerepel az is, hogy mégsem állítják le az ûrsiklókat, amíg kész nincs az új rendszer. Na meg az is, hogy zárják be a NASA-t, és mindent csináltassanak külsõ cégekkel.

Hát asszem ebbõl látszik bárki lehet az amerikai elnök 8 ált.-sal rendelkezõ elnökgyerek vagy egyetemet végzet jogász mindegyik a technikán akar spórolni és a háborúkra meg a pénzvilágra költi az adópénzeket.
Még jó, hogy nálunk ez a veszély nem fenyeget mert itt az állam adósságra megy az adónk😊

Azért érdekelne az a jelentés.

Másrészt, ahhoz képest, hogy elvileg ez egy tök olcsó megoldás, hiszen az alapja az ûrsikló rendszer szilárd hajtóanyagú gyorsítója, elég drágának tûnik ez a kilövés 350 millió dollárért. Tudom ez egy technológiai demonstrátor meg minden, de gondolom ez a kilövés kerül ennyibe és nem a programra eddig elköltött pénzt szmolja a cikk a kilövés költségének.