32
-
#32
Szimplán nincs értelme. Nyilván nem látnak olyan felfedezéseket az űrben, amik megérnék, ezért inkább itt lent költik el (jó vagy rossz dolgokra). Ne felejtsük el, hogy anno azért költöttek pénzeket, mert a ruszkik meg az amik versengtek, mutatni kellett a nagyvilágnak, hogy ki a jani. Talán ha a kínaiak elkezdenek mocorogni megint költenek az amik az űrkutatásta, de addig nem hiszem.
Az a szomorú, hogy európában még annyi kezdeményezést se látok, mint ott. Európának kicsit összekéne szednie magát. -
kvp #31 En arra szamitok, hogy ugyanazt a fejlesztesi koltseget tudjak hozni mint amit a scaled composites, tehat a nasa-s koltsegek kb. tizedet. Egyebkent a ceg nem 100% sajat technologiat hasznal. A magneseket egy masik ceg tervezte, mas cellal, de a hajtomuhoz is jok lettek. A mikrohullamu vezerloelektronikat meg egy digitalis radioadokkal foglalkozo ceg keszitette, ezek is bolti alkatresznek szamitanak. Az adastra meg osszerakta az egeszet. A hajtomu konteneres, hogy barmelyik allam, barmilyen urhajojan, barmilyen aramforrassal hasznalhassa. A lenyeg, hogy mindenki hozzaferjen a technikahoz, igy a meglevo technologiakat lehet vele kiegesziteni. Nem urhajot gyartanak, hanem csak egy hajtomuvet, de abbol jobbat mint az eddigiek. -
#30
Árkalkuláció is volt ott? Mert ettől ez még mindig vadonatúj technológia, amit a semmiből kell létrehozni. Egy működő hajtómű még messze nem űrhajó. Egy működő űrhajó még nem emberes misszió a marsra. A mars-leszállás hardveréből mi van kész eddig? -
kvp #29 "a nagyságrendeket ne keverd. Azt mondtam áramtermelő atomreaktor (megawattos teljesítménnyel), nem plutónium alapú párszáz wattos, űrszondába való tápegységről."
A szovjet atomreaktort hordozo muholdakban ilyen nagyeljesitmenyu reaktorok voltak es a tomeguk egesz elfogadhatora sikeredett. Csak par darab esett beloluk vissza, azok sem az inditasnal hanem miutan kiorgedtek. 320 kg ossztomeg, 5 kilowatt kimeno teljesitmeny, minimum 1 ev elettartam, 40 evvel ezelotti technika. Ma mar ennel valamivel jobbat is tudnank kesziteni, de azert ez sem olyan rossz. Es ez mar le van tesztelve...
"A keringő űrállomáshoz való stabilizáló hajtóműből a szerinted mennyi kell egy "30 napos" marsűrhajóhoz? Ami nem csak a saját tömegét, meg a hajtóanyagét, meg a legénység létfenntartását (lakómodul? levegő? kaja? ivóvíz?), meg a marsi leszálló ÉS visszatérő egységet PLUSZ a mini atomerőművet is gyorsítani, majd lassítani kell?"
A ceg szerint a Holdra 4 darab a jelenlegi valtozatbol, a Marsra valamivel tobb.
"Az oké, hogy a hajtóműhöz nem kell háttér (bár a szupravezető mágneseket mivel is hűtjük) de a hajó többi részével mi lesz? Ezért mondtam, hogy gondold végig."
Az urben az arnyekolt feluleteken eleg hideg van alapbol, viszont nem a sajat otleteimrol van szo, hanem a ceg weboldalanak hivatalos 'missions' reszebol vettem par peldat. Ha ok eleve erre tervezik akkor nagy valoszinuseggel mukodne. Egyebkent reaktor helyett ok tobbnyire napelemekkel szamoltak, de egy kis reaktor, a nasa fele striling rendszeru generatorokkal pont megfelelne. A marsra egy 12 megawattos tetszoleges aramforras kellene. Szuk lenne a hajo es kis letszamu a legenyseg, de csak 2x3 honapot kellene kibirni benne, nem ket evet. -
#28
Miért? Nem szégyen? -
#27
Miért? Az orosz nem fejlődött vissza? A Bruant elvesztették, Mirhez hasonlót sem küldtek fel... -
#26
Szégyen, hogy így vissza fejlődött az amerikai űrkutatás..... -
#25
a nagyságrendeket ne keverd. Azt mondtam áramtermelő atomreaktor (megawattos teljesítménnyel), nem plutónium alapú párszáz wattos, űrszondába való tápegységről. Ilyenek repülőgéphordozókban, meg tengeralattjárókban vannak, és több tonnás szerkezetek. A keringő űrállomáshoz való stabilizáló hajtóműből a szerinted mennyi kell egy "30 napos" marsűrhajóhoz? Ami nem csak a saját tömegét, meg a hajtóanyagét, meg a legénység létfenntartását (lakómodul? levegő? kaja? ivóvíz?), meg a marsi leszálló ÉS visszatérő egységet PLUSZ a mini atomerőművet is gyorsítani, majd lassítani kell?
Az oké, hogy a hajtóműhöz nem kell háttér (bár a szupravezető mágneseket mivel is hűtjük) de a hajó többi részével mi lesz?
Ezért mondtam, hogy gondold végig. -
kamov #24 A VASMIR nem jó légköri üzemeltetésre.
Ahhoz hogy párszáz N (azaz pár kg-nak megfelelő) tolóerőt előállítson 20MW teljesítmény kell.
Namost egy légköri repüléshet többtíz tonnának megfelelő tolóerő kell.
Gigawattos nagyságrend...
-
kvp #23 "Azért ezt gondold végig. Mi is kell hozzá?
-egy űrbeli viszonyok között üzemeltethető gondozásmentes áramtermelő atomreaktor"
Az oroszok ezekbol eleg sokat hasznaltak fel. Nem tokeletesek, de ha mar elhagytak a foldkoruli palyat, akkor nem kell felni tole, hogy visszaesnek. De az amerikai rendszer sem olyan rossz, csak meg nem teszteltek igazan.
"-a plazmahajtóműből üzemi (tehát nem a laborban másodpercekig üzemelő)változat"
Most epitenek egyet, amit az iss-en lehet hasznalni. Ez megfelelonek tunik.
"-egy hajó amibe be lehet építeni
-mindehhez kitalálni, kifejleszteni és megépíteni a kiszolgáló-szerviz hátteret."
Nem kell kiszolgalo es szerviz hatter. Az egesz par szupravezeto magnesbol, ket mikrohullamu adobol es a hozzajuk tartozo nagyaramu, nagyfrekvencias kapcsolouzemu tapbol all, mindez egy szabvany hatszogletu kontenerbe csomagolva. Boven eleg, ha meg tudjak epiteni, aztan mukodnek par honapot. Senki nem akarja visszahozni es javitani oket, ezek nem shuttle booster-ek. Barmilyen hajora fel lehetne oket szerelni, akar napelemes aramforrasura is.
"És most hasonlítsd össze azzal, hogy egy "hagyományos" elven működő, de új rakéta belekerült 350 millió dollárba, és még csak az első kísérleti repülésnél tart. "
A Burt Rutan fele spaceship one 25 millioba kerult, a semmibol fejlesztve. Neha hasznos tud lenni, ha nincs egy halom hivatalnok vagy nagyvallalati vezeto aki csak viszi a penzt. A plazmahajtomuvet fejleszto ceget egyebkent egy nasa-s alapitotta akinek elege lett abbol, hogy csak szorjak a penzt es nem epitenek semmi ujat.
"A plazmahajtóműves űrhajóból meg van már kísérleti példány, és semmi más."
Szerintem egy ropkepes hajtomu az iss-en boven eleg. Ha egy urallomast kepes foldkoruli palyan tartani, akkor 3-4 ilyen egyseg boven elmegy a Holdig is, csak fel kell rakni egy sokkal kisebb tomegu melyuri hajora. Ilyen pl. az orosz tks egyseg, ebbol lett kifejlesztve az iss ket orosz modulja is. De barmi megfelel ami ugy nez ki mint egy urallomas es van rajta valamilyen aramforras es csatlakozasi pont a hajtomuveknek, meg par dokkolo port a le es felszallo jarmuveknek. Az atomreaktor csak egy olcso megoldas ha egy huzamban 3 honapot akarjak jarati a hajtomuveket. A Holdra 1 nap is eleg lenne es a napelem boven megfelel ha 'eppen' sut a nap. -
#22
Hát ja, a 70-es évektől folyamatosan és drasztikusan csökken a rakétaindítások száma. Egyesek arról fantáziálnak, hogy az USA már az űrbirodalmat építi. De szerintem is csak arról van szó, hogy a nagyhatalmak lemondtak arról, hogy az űrben versengjenek, mint ahogy az Antarktiszt sem bolygatják. -
#21
Hát ja, kb 15 év fejlesztés és 15 mrd $ és már meg is lenne. -
#20
Már megint egy jó kis fikázó poszt. A legtöbb ország 0 dollárt költ űrkutatásra... Mellesleg milyen alapon akarod te megatározni, hogy mire költse az USA a pénzét? Talán oda adózól? Ameriai állampolgár lennél? -
teddybear #19 Ami azt illeti, csak összejön végre valami a NASA-nak.
Mondjuk nem bánnám, ha a többi magánűrhajós vállalkozás is felmutatna valamit a LEO-pályán. -
teddybear #18 Azért te is tudhatnád, a muzulmánok(arabok) is visszasírják a régi szép időket. Amikor az Indiáktól egészen Ibériáig dicsérték Allahot. Vagy az angolok a viktoriánus kort, amikor sohasem nyugodott le a Brit Birodalom felett a nap.
Most az USA a vezérhím. Majd egyszer más lesz. Akkor majd mást kell divatból utálni. -
#17
jav:
"kísérleti példány" helyett "kísérleti hajtómű" -
#16
Azért ezt gondold végig. Mi is kell hozzá?
-egy űrbeli viszonyok között üzemeltethető gondozásmentes áramtermelő atomreaktor
-a plazmahajtóműből üzemi (tehát nem a laborban másodpercekig üzemelő)változat
-egy hajó amibe be lehet építeni
-mindehhez kitalálni, kifejleszteni és megépíteni a kiszolgáló-szerviz hátteret.
És most hasonlítsd össze azzal, hogy egy "hagyományos" elven működő, de új rakéta belekerült 350 millió dollárba, és még csak az első kísérleti repülésnél tart.
A plazmahajtóműves űrhajóból meg van már kísérleti példány, és semmi más. -
Pares #15 Igazán megtanulhatnátok már, hogy az USA-nak első a háború, világuralmi pozíciójának erősítése és megtartása. Mivel ehez nem szükséges az űrtechnológia, további űrmissziók, stb., ezért a költségvetésből is csak sokszor nevetséges összegeket kapnak, ráadásul sokszor azt a kevés pénzt is elherdálják midnenféle zsákutcában végződő "fejlesztésre". Szóval, amíg nem hoz azonnali jelentős profitot az űrkutatás, vagy nem erősíti USA helyzetét a Földön, addig ne számítsatok még kisebb javulásokra se, sőt, visszafejlődés várható (persze nem technológiai szinten). Ez van. Azt hiszem, meg kell várni, míg a kínaiak vagy Európa felzárkózik, bár utóbbitól se nincs sok remény... -
greatrem #14 Technológiai fejlettségi szintet nem a NASA határozza meg a világon. Hiszen ez egy állami szervezet igy az szenátus és az elnők határozza meg, hogy milyen technológiát használnak fel. Tehát ha valamit nem építenek bele az még nem azt jelenti, hogy nem is létezik. Amugy meg ez egy bevált technológia még, ha drága is. A cégek akik űrtechnológiával foglalkoznak még nem nagyon tudnak embert az űrbe jutatni, szóval nem kell lenézni ezt a technológiát. De biztos, hogy a jövőben nagyobb szerepük lesz az űrkutatás terén. -
Tsol #13 Csak nehogy... -
zsabi #12 És ezt még lehetne kombinálni az űrállomáson üzemelő szennyvíztisztítóra kért támogatással, szőlőtelepítéssel (aztán kivágással), és ha sok kisvállalkozássá alakítják a NASA-t, még az informatikai beruházás és weblapkészítés felét is fizethetnék támogatásból. Hogy egy Coca-colásra festett rakéta reklámbevételéről ne is beszéljünk. -
djw #11 unikum ma is van :D -
torcipepe #10 a nasa-nak is be kellene adnia pár EU pályázatot. pl mezőgazdaság: kiskert a holdon. aztán lehetne csatolni hozzá olyanokat, hogy falusi turizmus. -
#9
Nem nem fejlődött vissza. Csak éppen a hülye megkötések miatt születnek ilyen megoldások. Minél több részelemet fel kellet használni a régi rendszerből és pénzt is alig adnak. Ha megint a '60-as évek NASA költségvetése lenne, akkor egszerűbb lenne. Most annak a töredéke van.
Hiába van kevés sikló indítás, a földi infrastruktúra karbantartása és üzemeltetése nem igazán olcsóbb, mert az akkor is ott van, ha évi 10 indítás van és akkor is, ha csak 1-2. A technika megvan, csak nem adnak elég pénzt a kifejlesztésére és gyártásra meg végképp. A NASA totál új cuccot akart, de arra nem kapott volna egy garast sem. A képviselők erőltették, mert így nem kell 10'000-es nagyságrendű elbocsátás.
Nem értem ez a sírást, hogy visszafejlődik a technika. A mindennapi életben nem tűnt fel semmi? 2002-ben unikum volt egy 64 Mb-os mp3 player és méregdrága. Ma meg GB-tokkal dobálzóik az ember és 3-4 pizza árából kapsz egyet. -
kvp #8 Az AdAstra fejleszti a plazma hajtomuvet. Egy kis atalakitas utan, egy hagyomanyos, de gazhuteses atomreaktorral megtamogatva akar legkori plazma ramjet-kent is lehetne hasznalni, arrol nem beszelve, hogy 3 honap alatt a Marsra lehetne menni vele. A nasa most csak probal tulelni, de azert az iss-re mar visznek a fent emilett hajtomubol egy peldanyt. Ha bejon, akkor a Fold-Hold ut megvan 1 nap alatt es csak 1/30-ad uzemanyagot (+reaktort vagy napelemeket) kell hozza felvinni. Igy mar akar meg is erne a Holdon bazist mukodtetni. -
tamasmester #7 Ja kérem! Hogy mi a drága és mi az olcsó az ebben az eseten nem számít. Mert ha leállítják a rakéta fejlesztését, vagy eme programot, és helyette egy másikba kezdenek az biztos nem túl gazdaságos. A puding próbája az evés. Használni kell, aztán az idő majd választ ad. Amúgy globint észrevétele, nagyon jó meglátás. Hova fejlődött a technika 40 év alatt? A válasz vissza! Most vagy az akarat hiányzik, vagy a hősök tüntek el a világ forgatagában! :(
-
#6
Drágának tűnik, ha úgy nézed, hogy ez egy fél rakéta tesztkilövése. De gondolj bele így: egy új autó prototípusának a kifejlesztése mennyibe kerül? Ez pedig nem autó, hanem egy 100m magas rakéta.
fotó -
#5
Ha nincs kellő akarat odafent, akkor pénz sem lesz, hiába van technika. -
#4
40 éve történt a holdra szállás, most meg oda jutott az USA, hogy már a nemzetközi űrállomásra sem tudnak pár hónapon belül eljutni, segítség nélkül ....... 
-
T0nk #3 Mi 350 milla? Mittudomén 4-5 ezer ember 1 éves munkabére amivel felkészültek, hogy lehetséges legyen + alapanyagok...
A jelentésben eddig alternatívaként szerepel az is, hogy mégsem állítják le az űrsiklókat, amíg kész nincs az új rendszer. Na meg az is, hogy zárják be a NASA-t, és mindent csináltassanak külső cégekkel. -
hodobaj #2 Hát asszem ebből látszik bárki lehet az amerikai elnök 8 ált.-sal rendelkező elnökgyerek vagy egyetemet végzet jogász mindegyik a technikán akar spórolni és a háborúkra meg a pénzvilágra költi az adópénzeket.
Még jó, hogy nálunk ez a veszély nem fenyeget mert itt az állam adósságra megy az adónk:) -
#1
Azért érdekelne az a jelentés.
Másrészt, ahhoz képest, hogy elvileg ez egy tök olcsó megoldás, hiszen az alapja az űrsikló rendszer szilárd hajtóanyagú gyorsítója, elég drágának tűnik ez a kilövés 350 millió dollárért. Tudom ez egy technológiai demonstrátor meg minden, de gondolom ez a kilövés kerül ennyibe és nem a programra eddig elköltött pénzt szmolja a cikk a kilövés költségének.