68
-
#68
A tungsten es a wolfram ugyan az.
Magyar ceg kezdte eloszor alkalmazni izzoszalkent.
Hamarosan az EU betiltja/megszunteti otthoni hasznalatat. -
#67
Te sem olvastad el a cikket, igaz?
"Hunter hangsúlyozta, hogy az óriáságyúnak köszönhető gyorsulási erő egyaránt végzetes lenne mind az emberek, mind a hagyományos műholdak számára, ugyanakkor a segítségével biztonsággal lehetne továbbítani például rakétahajtóanyagokat." -
hol9672 #66 "...és képes legfeljebb 450 kilogramm súlyt hat km/s-os sebességgel a világűrbe kilőni."
Embert, állatot nem, mert a gyorsulás mértéke szétszakitaná. Lehet, hogy a mühold is összetörne. -
#65
Te se olvastad el a topikot igaz? -
Crane #64 Érdekes megoldás lenne az is, ha egy köralakú maglev pályát építenének, amin kisebb, és túlélhető gyorsulással is elérhető lenne ez a sebesség, majd ezután egy "váltóval" átvezetnék az járművet az űrbe irányuló kilövőpályára.
Bár mondjuk hülyeség, mert a körpálya miatt óriási gravitáció alakulna ki a járműben. -
Epikurosz #63 Amikor szóba jött a téma, bőszen követelted a linket, halvány fogalmad sem volt semmiről, te senkiházi szemét, KillerBee stricije. -
#62
Kisfiacskám, az írtam, hogy nem reagálok rá. Most kivételt teszek. Olvasni olvasom őket. Itt is én említetetm először, nem szóltál te arról semmit és már kb. 10 éve ismerem ezt a nevet.
Akarsz még másegyébről hazudozni te szarházi? -
toto66 #61 Biztos, hogy nem hallotak róla?
Mert például én is hallottam, bár a nevére nem emlékeztem, de a történetre igen... -
Epikurosz #60 Molnibalázs azt mondja, hogy nem olvassa a trollkodásaim, de ez a Gerad Bull a bizonyíték arra, hogy mégis - persze veled együtt - mert soha a büdös életben nem hallottatok volna róla, ha én nem szólok. Na, mindegy, úgyis le fogjátok tagadni. -
#59
Valóban a 2006-os verziót szedtem le, kicsit csodálkoztam is, hogy azóta nincs semmi új verzió. Köszönöm a linket! -
#58
orbiter béták
Mint látható a legújabb verzióhoz először a 090331-es verziót is fel kell tenni. -
teddybear #57 Gerald Bull hülye volt. Azt sem lehet tudni, hogy ki ölte meg. Gyanúsítanak szinte minden érintett titkosszolgálatot, iráni fanatikusokat, de még Szaddamot is.
Itt egy rövid összefoglaló. -
#56 jól tette 
-
#55
hát ha nem fizeted a számlát kikapcsolják a gravitációt is... legalábbis a susogós mackók szerint :D -
#54
A gravitációt kéne kikapcsolni. -
#53
Én 2006 táján töltöttem le, de azóta sem volt bennem elég elszántság foglalkozni vele. Talán most Karácsonykor. :) -
#52
Gondolom az eredeti oldalról töltöd a 2006-os verziót. Azóta vannak újabb béták(jól elrejtve), amikbe olyasmik kerültek be mint a napszél nyomás szimulációja, új légköri modell a földhöz ami 0-tól 2000km-es magasságig működik és részletesebb is, új pályaszámítás, meg persze egy két grafikai tuning, de nemsok, a fejlesztőnek kb az az utolsó dolog amivel foglalkozni szeret. Viszont a linkjét csak otthonról tudom megadni a bétáknak, munka után.
Mindenkinek ajánlom a kipróbálást akit érdekel az űrutazás, über grafikát ne várjon senki, mert az a fejlesztőnél sokadlagos szempont (bár a bétákban szétszedte a grafikus motort, és a program többi részét, így lehetővé vált plugines grafikus motorok csatlakoztatása, van is egy ogla nevezetű 3rd party grafikus motor, ahol a csicsák mellett pl már domborzat is van azokra az égitestekre amiről létezik domborzati adatbázis (föld, hold, mars) viszont az nagyon béta, és hát nem túl stabil :D). -
#51
Nem ismerem az Orbitert, de már töltődik le a gépemre, köszönöm a tippet.
Azért egy kérdés felmerültekor először a meglévő ismereteim alapján próbálom megtalálni a választ, az Orbitert is inkább akkor használom majd, ha nagyon megakadok. Érdekesebb, ha az ember magától jön rá valamire. -
#50
Tuti téved. Mondtam már 20x, az orbiter nevű űrhajózási szimulátor kipróbálása, és már minden tiszta. (bármit ki lehet próbálni, pályára állás, módosítás, légkörbe lépés, hintamanőver, légköri fékezés, mivel elképesztően pontos szimuláció)
akár 50 méteren felszínnel párhuzamosan gyorsítva is lehet 50000km magas pályát csinálni. (persze nem a földön, hanem inkább légkör nélküli égitesten) -
#49
Kisebb mértékben az is számít(ana), kelet-nyugati vagy nyugat-keleti irányban lövik ki, mert a Föld forgásából adódó kerületi sebesség vagy hozzáadódik, vagy kivonódik (vagy vhol a kettő között, az iránytól függően) a kilövési sebességhez. De a légköri súrlódás ezt a módszert a Földön alkalmatlanná teszi. -
#48
Azt hiszem, tévedsz. Ha az adott magasságra érvényes keringési sebességnél (ez, ha jól tudom, a földfelszínen kb. 8km/s) gyorsabban lép ki a "gyorsítóból", akkor simán kirepülhet.
Ui. ha a Föld felszínével párhuzamosan lép ki a csőből, akkor lényegében a Földhöz a kilépés pontján húzott érintő mentén lesz a kezdeti mozgásvektora, ami a Földtől fokozatosan távolodik.
Csak nagyon nem célszerű így kilőni valamit, mert a lassú emelkedés miatt sokáig marad az alsó légkörben, ami úgyis le fogja fékezni. -
#47
Körpálya + egy nagy hosszú szakasz már kiküszöböli ezeket a problémákat talán, elején körpálya, majd ha nagy a sebesség akkor rámegy a hosszú szakaszra. Így csökkenteni lehetne az egyenes pálya hosszát.
Egy másik hülye 5let: Mi lenne ha az állomásról lelógatnának egy madzagot és azon húznák fel a terheket. Persze nem a föld szintjéről, hanem vagy űrfelvonóval felvinnék olyan magasságba amilyet még most is lehetne építeni. Vagy kilőnék abba a magasságba,pont hogy beleessen a madzag végére kötött kosárba.Így nem kéne olyan nagy sebességgel lőni.
-
#46
Az a gond, hogy ez nagyon speicális valami. Az első fokozat eszméletlen rövid ideig működött. Ezalatt is olyan távolságot járt be a rakéta, hogy a levegő sűrűsége erősen változik. Én csak tippeltem, de az átlagos gyorsulás is azért elég jó képet ad a cuccról. :) -
SovereignX #45 A Discovery-n Jövő fegyvereiben volt egyszer szó egy új tüzérségi gránátról. Excalibur a neve ha jól emlékszem. Az volt a lényege, hogy van benne egy gps így pontosan lehet a célra irányítani. A lényeg itt jön. A projekt felelős azt mondta, hogy nehéz volt olyan szerkezetet építeni ami kibírja a kezdeti 25000 G-s gyorsulást. -
babajaga #44 Atyafi! Ahhoz hogy ilyen ún gyorsítóból a világűrbe röpítsenek ki valamit a körpálya nem lehet a föld síkjában mert a körből csak érintőlegesen repül ki bármi. Hogyan állítasz ekkora bazi dolgot fel? -
#43
khm... olvasol is vagy csak írsz? -
Szefmester #42 és mi lenne ha egy baromi nagy mágneses gyorsító lenne körben és egy heleyen, vagy többön kilövőpontok lennének, akkor nem kell hirtelen erőhatásokkal számolni, szép lassan türelmesen fel lehet gyorsítani olyan sebességre ami már elegendő a kilövéshez.. tudok sok energia, és sok pénz felépíteni, de sztem elsőre belegondolva működhet.. nemde? -
#41
Tényleg nem bírsz magaddal, te idióta, gyengeelméjű bolond? Csak az imént égetted magad porig a termodinamikai kritikus ponttal és már megint neked áll feljebb?
Na de igaza van Molnibalage-nak, mi a fenének reagálok egy hozzád hasonló agyhalott provokációira... -
#40
Vagyis hát dehogy, csak ahogy egy buta kis méhecske elképzeli. 
A te szakterületed, ha jól tudom: hangsebesség felett, sok-sok Machnál hogyan változik a közegellenállás a sebesség függvényében? Változatlan légnyomásnál, mert ahogy elnéztem a videót, nem repült a rakéta sok kilométer magasra.
Van itt is ahhoz hasonló, mint folyadékokban a kavitáció? -
Epikurosz #39 OFF
Nem érdemes válaszolnod ennek a tébolyult lotyónak a provokációira. -
#38
Nem tudom. Rakétameghajtás lévén az is lehet, hogy épp az elején volt kisebb a gyorsulás, aztán ahogy fogyott az üzemagyag, a gyorsulás egyre nőtt. -
#37
Ez átlagos gyorsulás. Az elején nagyobb volt szerintem, aztán egyre kisebb. -
hol9672 #36 Ilyesmi volt ez is
-
#35
Én inkább ennek hiszek: "From an old head who remembers the program and the missile: At 14 feet above the pad, the missile was moving at the muzzle velocity of a .45 caliber bullet. 5 seconds after launch it had reached Mach 10."
5 másodperc alatt felgyorsulni 3,300m/s-ra "csak" 660g, ami jóval kisebb gyorsulás, mint egy pisztolylövedéké. -
#34
Még. :) -
#33
Más is említi a 25'000 G-t. Lehet, hogy mégsem kamu? -
#32
Nagyobb szerkezetből amit láttam ez e legdurvább. 100G gyorulás körül ment, de gondolom maga a rakéta bírt volna ennél többet is. (A Haditechnika újsában 25 ezer (!) G-t írtak, de szerintem az valami elítás lehetett. Inkább 250.)
Talán érzékelhető az elején a gyorsulás.
-
#31
Itt azt írják, hogy:
"Due to magnetic field limitations on existing superconducting technology, the system presently favors the light propellants; however, the helicon, as a stand-alone plasma generator can efficiently ionize heavier gases such as Ar and Xe, as well as mixtures of various gases." -
#30
A tolóerő növelésének nem a kifújási sebesség növelése a legjobb módja, főképp akkor nem, ha a reaktív anyag bőségesen rendelekzésre áll (légkör).
A - hipotetikus - Bussard ramjet lényege épp az, hogy a csillagközi térből gyűjti össze a fúzióhoz szükséges hidrogént. Ezért nekem nem világos, mint értesz azon, hogy "egy Bussard ramjet-hez nem kell feltetlenul fuzios reaktor, barmilyen aramforras jo, pl. hagyomanyos reaktor vagy napelem".
OFF:
Már többször kérdeztelek, de még egyszer sem válaszoltál, noha jópárszor tettél említést róla: melyek a tungsten és a wolfram előnyei ill. hátrányai egymással szemben az izzólámpagyártásban, melyik fémet milyen fajta izzókban alkalmazzák izzószálként? -
#29
áruld már el, napszélben mióta van urán vagy plutonium? Akkor tehát minek bussard kollektor?
Bussard ramjethez hogy ne kéne fúzió amikor azon alapszik hogy az űrből összeszedett hidrogént fuzionálja és úgy mozog?
Bármilyen áramforrás + hidrogén az sima ionhajtómű vagy vasimr.
a vasimr lényege nem az hogy felmelegíti a gázt, és kifújja, hanem felmelegíti azért hogy plazmává váljon töltése legyen, és így fel lehessen gyorsítani mágnesekkel. Érdekes lenne levegőt használni meghajtásra úgy hogy egy rakás különböző gáz alkotja, aminek különböző erősségű töltése van.