335
Pánikbetegség
-
álomcsapda #335 Egy amputált lábú embernek ugyanúgy viszket a mű lábfeje mint Neked! Tudod miért? Mert agyból indul! Minden agyból indul! Ezt már én is megtanultam, és azt is, hogy szembe kell menni a félelmekkel. Mert amíg ezt nem teszed meg, addig követnek...
Szerintem sokat segít ha naplót vezet egy pánikbeteg. Jön egy roham, elkezded leírni mit érzel, mi az amitől félsz, mi az ami legrosszabb esetben történhet. (úgy sem fog megtörténni, csak az agyadban) Jobb esetben már az írás közben megnyugszol, de nagy segítség az is, ha nyugodt állapotban visszaolvasol, és tudatosítod, hogy a félelmeid közül egyik sem történt meg. (és nem is fog) -
#334
"Én tapasztalok dolgokat testileg és nem az agyamban jönnek azok létre, mert érzem és nem az agyban csak, hanem máshol is."
Ez nagyon rossz érv :D Minden amit érzel, az agyba jut (a megfelelő kortexbe, idegpályákon), ott kerül feldolgozásra, és ha tanulsz agykontrollt, akkor meg is tanulhatod, hogy nagyon is elő lehet hittel, agykontroll segítségével tudatosan állítani szinte minden fajta érzést.
Lélekvándorlásban már nem tudnék hinni, nem is látom értelmét.
És akkor részben visszatérve a témához, amiért elkezdtem írni is;
"persze annak, aki nem pánikol a sok embertől zárt térben"
Saját tapasztalat, hogy minden ilyesmit le tud győzni az ember 100% -osan is, ha nem elkönyveli, hogy hú, az én lelkem sajnos fél a többi ember lelkétől, ezért én ott nagyon fogok pánikolni, jajj nee :-s ... Harcolni kell az ilyen ellen, leszarni, márpedig nem fogok félni és nem kell nekem sem semmi zöld szar, hogy ne haljak bele az idegességbe.
Nem feltétlenül szeretnélek meggyőzni, de egy jódarabig én is hittem ilyesmiben (bár ennyire azért nem :| ), reiki gyógyító tanfolyamra is el szerettem volna menni egy időben, de aztán "megvilágosodtam". Szerintem jobb nem hinni ilyesmiben, és tudományos szempontból tisztába lenni azzal, hogy mi az ami lehetséges, és mi az, ami már csak hit. Nem lesz rosszabb semmi. -
Hajnalcat #333 TÉK -
Hajnalcat #332 lélek *vándorol
(sokszor felcserélem a szavakban a betűket :D) -
Hajnalcat #331 Én tapasztalok dolgokat testileg és nem az agyamban jönnek azok létre, mert érzem és nem az agyban csak, hanem máshol is. Az más kérdés, hogy nálam ez a dolog megvan...sok embernél pedig nincs. Amint az emberek kicsit felébrednek az álmukból, akkor náluk is lehet, hogy előbújik. Nálam más okokból jött elő...
Fizetett ügynökök és az agymosás pedig ponthogy a másik oldalon van...ez is tapasztalat..találkoztam velük...
Halhatatlanság. Na igen. Létezik reinkarnáció, tehát a lélek vádnorol, miután meghal de ez nem az a téma...
Testmozgás pedig igen, az szükséges és jó dolog, főleg, mertha mondjuk gyalog megyünk olyan helykre, ahova eddig autóval, akkor nem szennyezzük a környezetet. Csak ezt sok ember nem érti meg...persze ha mondjuk nagyon távolra kell mennünk, akkor meg lehet használni a tömegközlekedést és akkor ismét sokat segítettünk a környezetünkön, persze annak, aki nem pánikol a sok embertől zárt térben. Pozitív életmód az biztos elengedhetetlen a dologhoz, mert ha mindent jobb színben látunk majd, akkor mi is boldogabbak lehetünk és egészségesebbek. Én pl. folyton optimista vagyok és jól érzem magam tőle. :) -
#330
Az a baj, hogyha elkezdesz foglalkozni egy kicsit az agykontrollal, és még pszichológiával is, akkor idővel egyértelművé válik (nem csak hitté), hogy minden amit megtapasztalsz, csakis az agyban jönnek létre. Számos hülyeség létezik, ami az emberi agy ilyen tulajdonságait játsza ki, és az emberek egyszerűen elhiszik, hogy működik, mert "tapasztalják", az emberi agy sajnos szinte mindent el tud képzelni amit szeretne az ember. De ezek sajnos nem léteznek. Rengetegen próbálták már megtalálni tudományosan ezeknek a létezését, mégha magát az energiát nem is lehet érzékelni, akkor legalább valami változást érzékelni a szervezetben, ami másképpen nem magyarázható, az eredmények persze teljesen negatívok. Ezekre nyilván az a magyarázat, hogy valójában ezek fizetett ügynökök, akik csak az emberek agymosását segítik elő.
Az agykontroll az egyetlen, ami hókuszpókuszok nélkül, arra tanít meg amire valóban képes az agy, a lehető leghatékonyabban, de ugyanakkor nem hiteti el az emberekkel azt, hogy az halhatatlanná tesz, illyetve hogy például minden esetben mentesít a gonosz gyógyszerek elől, ha valóban történik valami.
Én is hiszek abban, hogy megfelelő életmóddal számos betegség (többek között a legtöbb áldozatot szedő sztrók, infarktus) megelőzhető, és ki is lehet gyógyulni belőle. De ehhez még agykontroll sem kell, csak odafigyelni a rendszeres testmozgásra (ha ezt nem teszi valaki, a szervezete leépíti az izmokat és a szükséges funkciókat, mert sok energiát fogyasztanak, illetve felborul a "háztartás"), pozitív gondolkodásmódra (nem stresszelni, hinni az egészséges életmódban). Meditáció jó dolog, egy ideig én is csináltam, bár mostanában sport mellett én nem érzem szükségességét, mert nagyon jól érzem magam így is. -
Hajnalcat #329 Egy ismerősöm is ajánlotta az agykontrollos könyvet, már itt is...nagyon azt akarják, hogy olvassam el...meditációt pedig bármikor el lehet végezni. Nekem jó a meditáció és napközben is többszőr áramlik belém ilyen nyugtató energia emiatt, mert nyitva van a korona csakrám. Tudom, ezeket divatos női szavaknak titulálják a közemeberek, akik még sose tapasztaltak ilyet, de máshogy nem tudom leírni, mert ez a hivatalos elnevezése...vagyis na, akkor úgy írom, hogy ott a fejtetőnél ilyenkor olyan van, hogy bizsergetős beáramlotatós nyomós érzés jön létre és az emberben kialakul egy úgymond kellemes természetes narkotikus állapot(nem tudom, milyen lehet bedrogozva lenni, mert még sose tapasztaltam, de gondolom ilyen, mert ellazít rendesen és természetes és nem nyugatószeres meg ilyesmi. Egész életemben gyógyszerundorom volt, így nem szedek gyógyszert Az emberek a gyógyszerekkel csak rosszul járnak amúgy, csak ők még ezt nem tudják felfogni...). És ez mind attól a bizonyos energiától, amit érzek folyton, hogy belém áramlik. És ezek tényleg léteznek! Csak az emberek többségénél nem alakult ki, mert elnyomták ezeket a dolgokat. A céljuk, hogy minnél butábbak legyenek és ne nyíljon ki a szemük az embereknek és akiknek pedig kinyílik és tapasztalnak olyan dolgokat, ami nem úgymond elfogadott a mai világban, azokat pedig beskatulyázzák őrülteknek. Kitalálnak rájuk mindenféle pszihológia betegséget, pedig az illetők nem betegek, csupán megyíltak egy olyan dolog felé, ami nem olyan evilági... (ezt az utóbbi részt inkább az alattam lévő két még vak hozzászólónak írtam) -
Hajnalcat #328 Az eleje tényleg olyannak tűnik, ami nem úgymond elfogadott a mai átagymosott világban. Divat azt terjeszteni, hogy ezek a dolgok butaságok, pedig nem azok. Tapasztalat...Csak azt tudom, amit tapasztalok és ezt tudom, hogy igaz. -
#327
Szerintem ennyire nem kell túlmisztikálni ezt a dolgot, mert bár jó dolog, de részben függővé tesz, egyben "birtokol" is. Én egy dolgot tudok nagyon ajánlani mindenkinek, az az agykontoll, azonbelülis valami "Silva féle agykontroll" könyvet, nem kell megtanulni az alfa meditációt (bár biztos jó dolog, amennyi időt el lehet baszni vele szerintem nem éri meg), de rengeteg dolgot megtanít, a helyes, pozitív gondolkodásmódról, önkontroll ill. önszuggesszió, és stb.
Ha azzal szugerálod magad, hogy mennyire rossz felszállni a zsúfolt tömegközlekedésre, mennyivel jobb, megnyugtatóbb (amiben nyilván van valami) egy jókis séta a fák alatt, akkor tényleg egyre rosszabbul fogod bírni a tömegközelekdést, ez kőkemény pszichológia. Arra kell gondolni, hogy hú ezzel mennyi időt megspórolok, és mennyi dologra marad idő ^^ (amúgy én is utálom a tömegközelekdést, nem igazán lehet benne mit szeretni, rengeteg helyre jártam kerékpárral, 4 évig suliba is (csak már egy ideje nincs, mert ellopták) - de azért annyira nem elviselhetetlen.
Ugyanilyen a tériszony, ami mindenkinek van - pláne ha mások is sulykolják, hogy "úúúristen ez demagas, nem merek lenéznise --> énse". Nekem is volt, de amióta járok teremfalat mászni, a 14 méter magas falon már tök természetesen mászunk (persze kötéllel, de a tériszonyt az sem szünteti meg, először remegve engedtük el fönnt).
Viszont nem tudom, mert sajnos nem éltem át, és ismerőseim között sem volt pánikbeteg, de az biztos, hogy normális esetben nem kellene kialakulnia, tehát nem feltétlenül vezethető vissza csak pszichés problémára. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem is lehet meggyógyulni belőle.
Én tényleg az agykontrollt javaslom mindenkinek először, arról olvasgatni! -
#326
:DDSA?:_D -
#325
elkezdtem olvasni, amit linkeltél.
"Mihály arkangyal kért, hogy írjam meg ezt a cikket, ..."
itt abbahagytam. -
Hajnalcat #324 És ha tudod, hogy olyan helyre kell menned, ahol rosszul éreznéd magad, mármint ha előtörne benned ez a dolog, akkor vigyél magaddal valami zöld színű valamit. A zöld szín megnyugtat, gyógyít lelkileg. Ha előtör belőled, akkor nézz rá arra a zöld valamire, nézd sokáig és akkor biztos, hogy megnyugodsz. :) A természetes zöld szín a legjobb... -
Hajnalcat #323 Mutatok valamit, ami lehet, hogy nálad is emiatt van...
link
Mivel azt írtad, hogy olyan helyen jön ez elő, ahol nincs fa, ez azért van, mert szereted nagyon a természetet és az jelenti számora a biztonságot és a menedéket. Gyökerek.... Indigók, kristálygyerekek mind természetszeretőek...
Ír lejjebb pár tanácsot, hogyan tudd kezelni, ha ilyen tüneteid vannak. De ez nem betegség!
Az a baj, mostanában vannak olyanok, akik kitalálják mindenre, hogy ez meg az is betegség, közben meg nem.
Nekem egy ideje tömeges emberiszonyom van. Tehát ha zárt térben sok ember van, akkor ott nem érzem magam túl jól, zavar a dolog és nálam is a természet nagyon megnyugtató. Igen, én átestem ilyen átalakuláson....szeretek kinnt lenni, mert vágyom a folytonos mozgásra, de nem szeretek sok ember közelében lenni. Így hát arrafelé szoktam sétálni, mászkálni, ahol nyugodtabb minden. Furcsa, mert focimeccsre kimentem és mivel a stadion ugyebár elég nagy nyílt tér, így bár sokan voltak ott, nem igazán zavart a dolog, nyugodt voltam, mert néztem az eget és a stadion melletti fákat, meg a zöld füvet és emiatt nem volt rossz a dolog. :) Más a helyzet, mikor lementem a pultos részre, az fedett helyen van és ott nyomult sok ember, attól enyhén szólva rossz volt minden, hogy zárt volt. Még a buszt se szeretem már. Inkább gyalogolok. Az a szűk kis tér sok emberrel eléggé fullasztó tud lenni. Meg azt vettem észre, hogy autóban se tudok sokat utazni. Régebben simán ment a dolog. Most meg olyan, mintha egy hullámvasútban ülnék, pedig ugyanabban a kocsiban vagyok, de rám tör mindig a hányinger egy idő után. Mondtam is apámnak...aztán meg volt lepődve...ő nem tudja, miért van ez nálam... Hát ez ezzel jár...de nem baj, úgyis jobban szeretek sétálni. Szóval lehetőleg kerülöm az autókat, buszokat, zárt helyeket, ahol sok ember van. :) Ha mégis el kell olyan helyre mennem, akkor próbálok figyelni a légzésre, és gondolatomat jó dolgok felé irányítom. Égre, természetre, ha van, szóval keresek valamit, ami a természettel kapcsolatos és azt nézem, ha van a közelben. Próbálj sokat az égre nézni vagy a madarakra. :) Ha van madárhang, akkor azt hallgatni. Bármi, galamb vagy veréb is jó, csak olyan legyen, ami a természettel kapcsolatos. De jót tesz a meditálás. Próbáld ki. :) -
ntex #322 Minden ilyen betegség pszichés eredetű, ha el tudod hitetni magaddal hogy csak beképzeled az egészet akkor felül lehet kerekedni rajta. -
#321
Nehezen tudom elhinni,hogy egy könyv kb. első 50-60elolvasása után eltudok menni a kutyával egy jó kis sétára.Pont azt az útvonalat választottam ahol eddig biztonságban éreztem magamat valamennyire és olyan helyre is mentem ahol meg mindig rámtört a pánik. -
#320
Nekem ezen a héten jelentek meg olyan tüneteim,hogy az utcán sétálás közben is rámtör a félelem és csak rohannék.Később észrevettem,hogy ez csak ott jön elő ahol nincs fa(hülyén hangzik,de ez van) és olyankor mindig csak rohannék visszafelé vagy be egy fa alá.A másik problémám az meg a nagy nyílt tér.Agorafóbiám van mint kiderűlt.Ma elkezdtem olvasni egy könyvet melynek a címe "Panic Away" Joe Barry-től(tpb-n fennvan) és az első 50oldal után rájöttem,hogy az egész dolgot rosszúl kezelem.Eddig mindig azt magyaráztam be magamnak,hogy nem lesz semmi és ez az egész egy hülyeség.Ez működött,kb 50méterrel tudtam messzebb sétálni a kutyával és utána hirtelen pofánvágott az agorafóbia és szinte rohantam visszafelé egy olyan helyre ahol van fa.A könyv meg teljesen az ellenkezőjét írja le.A lényeg az az,hogy a félelmet,rohamot várni kell mindig,ha érezzük,hogy jön akkor mindig fogadjuk "szeretettel",amikor a csúcspontján van akkor mindig "kérjünk többet" és amikor kezdünk megnyugodni akkor mindig "búcsúzz el tőle és várd vissza).Tehát a félelemmel neked eggyé kell válni,nem pedig egy áldozata lenni,uralnod kell.A lényeg,hogy mindig várjad,kérj mindig többet és bízz magadban,a testedben.Meghalni nemtudsz és elmenekűlni sem.Egyetlen út van,az pedig a betegséged eggyéválásával.
De ezt a könyvben értelmesebben le van írva.Nekem csak a könyv olvasása segített abban,hogy ne féljek az utcára lépni és ne féljek a rohamtól.
Szóval mégegyszer a könyv: Panic Away - Joe Barry (piratebay-en fennvan,keress rá így:Panic Away) -
#319
Én is ezt szedem napi egyet + 3x1 frontin, már lassan 5 éve de már úgy veszem észre hogy nem sokat érnek mert hiába szedem ugyanúgy jönnek a rohamaim 1-2 hónapja. Bár lehet az is rátesz hogy annyi stressz ért mostanában mint máskor 10 év alatt. -
#318
lehet hogy a szívbillentyű vitorláddal van gondd mert az okozhat ilyen tüneteket, viszont gyógyszeresen kezelhető, mindenképp menj el egy szívultrahangra mert az kimutatja, te is megnyugszol ha kiderül mi a gondd. -
#317
Egy időben nyilallt a szívtájékom meg szúrt,főleg ki-be légzéskor,de néha anélkül is.Meg olyan is volt hogy úgy éreztem mintha kimaradt volna 1-2 dobbanás aztán újraindult.Akkor a doki meghallgatta sztetoszkóppal és azt mondta hogy teljesen rendben zörög és szerinte valami idegi dolog lehetett.Azóta kb 7 év eltelt és semmi bajom nincs vele,elmúlt a nyilallós korszak.A munkahelyi stresszre én azt szoktam csinálni hogy keresek egy eldugott zugot és lenyomok 1-2 sorozat fekvőtámaszt.Ha lehet párszor meg is ismétlem.A végén orron át mély levegőt szívok be és szájon át kilégzem-ez használni szokott és csak 1-2 percbe kerül.Ha mégsincs lehetőség erre akkor energiaitalt iszok és felpörgetem a melót,így a felfokozott cselekvés nyomja el a stresszt. -
ntex #316 Őszintén remélem hogy nem szervi bajom van, viszont nekem ez már gyerekkorom óta van (a szívritmuszavarra gondolok). Viszont az utóbbi 2 évben úgy vettem észre hogy egyre gyakrabban.
Van hogy naponta többször is, van hogy 1-2 szívverésnél kisebb ritmuszavart érzek, szokott olyan lenni hogy 1-2 percig néha nem ritmusos a pulzusom (rövid időközönként 1-1 gyorsabb - lassabb ütemű szívverés) viszont eddig ha jól emlékszem 1 éven belül 3x volt már hogy több mint fél percig erősen éreztem hogy össze vissza kalapál, és ilyen fulladásszerű érzés fogott el mintha nem kapnék levegőt.
Na ilyenkor van hogy rámjön a para, hogy mi lesz...
#315 -re :
én csak a Frontin-t próbáltam, 1-2 üveggel elfogyott aztán leálltam vele, meg doki írt fel Betaloc-ot de azt meg nem szedtem, próbálom húzni a gyógyszeres kezelést amíg csak lehet. -
ahti #315 Én Cipralexet(Escitalopram) szedek pánikbetegségre - nálam bevált. -
#314
Nagyon kicsi az esélyed rá hogy találnak valamit, 90%-ban nem szervi a dolog, habár tényleg annak tűnik, nekem is folyton van a pánikrohamoknál ilyen, mintha kihagyna egy két alkalommal, vagy túl gyorsan ver, néha meg attól félek hogy megfulladok.... -
ntex #313 köszi srácok, de szerintem a ritmuszavarra nem igen lenne hatással, először sztem ki fogom próbálni hogy elkezdek szedni valami magnézium készítményt (Magne-B6 ra gondoltam) ha nem segít akkor meg bekéredzkedem a kardiológiára kivizsgáltatni magam imádkozva hogy nincs szervi bajom.
de tényleg köszönöm hogy segíteni próbáltok. Még lehet visszatérünk rá ;) -
#312
Nekem is elég sok relaxációs anyagom van. Tényleg nagyon jók! Vannak a neten ingyenesen letölthető cuccok is, de ha kell, én is tudok küldeni. -
#311
Én kaptam a kórházban egy jó kis relaxációs anyagot, ha érzem hogy jön a rosszullét benyomom és egész jól megnyugtat, ha kell dobj egy mail címet és átküldöm szívesen. -
ntex #310 Na akkor egy "status - report" :
nyár óta túlvagyok egy költözésen, környezetváltozás nyilvánvalóan nem változtatott semmin. Buszon rám szokott jönni a rosszullét, erősen kell küszködnöm hogy ne legyen úrrá rajtam az "azonnal le kell szállnom mert nem tudom mi lesz" érzés, érdekes módon mindig akkor van csak ez mikor megyek vhová, mikor hazafelé megyek tök oké minden.
Én még mindig azt mondom hogy a gyerekkorom óta tartó szívritmus-zavaraim hozzák elő a pánikrohamokat mert észrevettem hogy mindig ezzel kezdődik. Kajálás után előjön szinte mindig 1-2 ritmuszavar, akkor frontváltozás is előhozhatja. Most vagy én vagyok csak ilyen hülye hogy túl nagy figyelmet fordítok a ritmuszavarokra és már félek attól hogy mikor lesz (akik nem tudják: szívritmuszavar okozhat infarktust, hirtelen szívmegállást) és ez okozza a rohamokat is mikor kijön. Lehet be kéne néznem egy kardiológiára... :\ -
#309
A Merényi Gusztáv Kórház addiktológiai osztályán foglalkoznak pánikbetegséggel is és nagyon jó terápiás csoportjaik is vannak. Én oda járok pár hete és nagyon jó. -
Koppixer #308 
-
#307
Hivatalos nevét azt nem tudom, ez is olyan pánik dolog. Tudom ez ritka, de nem iszom alkoholt. Valaki mondta már kéne, hogy el tudjam engedni magam. Mások meg azt mondják, hogy még jobban felspannolnám magam, ha innék. -
Koppixer #306 Ennek a kóros izgulásnak van valami hivatalos neve is? Csak mert, erről tőled hallok először.
Agykontrollnál egyszer velem is megesett szintre menetelnél, hogy mire alfa állapotba kellett volna jutnom a pulzusom már az egekben volt, teljesen felspanoltam magam, mintha adrenalinfröccsöt kaptam volna :D na szép kis relaxáció :)) de előtte meg utána se fordult elő ilyen, nem tudom, akkor mi volt...
Vagy próbálhatnál meditációhoz készült hangokat is hallgatni fülessel, amik levisznek alfa állapotba, vagy még mélyebbre.
+1:
Atomrészegen is izgulsz? -
#305
Meg is vettem az agykontrollos könyvet, hogy az majd "lenyugtat", ne izguljak állandóan. De, ha elkezdem olvasni annyira izgulni kezdek, hogy le kell tegyem. Igazából azon izgulok akkor, hogy ha meditálni kezdek, vagy egy másik állapotba kerülök, akkor nem tudok majd visszajönni stb stb.. Ez így leírva nagyon nevetséges, még én is röhögtem rajta, de így van! Ja, a leszarom tablettáért fél karom odaadnám!!!! -
Koppixer #304 Komolytalanra fordítva a szót, esetleg még EZ is segíthet. :D -
#303
Ahogy Koppixer mondta erre hatékony megoldás lehet meditáció, agykontroll vagy ilyesmi gyakorlása, a leghatásosabb szerintem valami harcművészetet tanulni vagy sportolni. -
#302
![]()
-
Koppixer #301 Valamilyen meditációs technikát próbáltál már? -
#300
Az izgulás még nem pánikbetegség, bár annak is vannak fokozatai. :) -
#299
Most találtam ezt a Pánikbetegség fórumot és csak lesek, milyen sokan írják, hogy ilyen- olyan félelmekkel küzdenek. Csak most döbbenek rá mennyire elterjedt. Mondanom sem kell én is ide tartozom és jól esett olvasni, hogy nem vagyok teljesen egyedül ezzel a "szarsággal"! Mert egyáltalán nem idegesítő (áá, dehogy), hogy mindenfélétől izgulok, mint az állat. Elég, ha csak tudom, holnap megyek az autópályán, máris izgulok! Szét izgulok magam minden nap. Teljesen mindegy miért de izgulnom azt kell... Hát bravó! -
#298
nyugiiii... ![]()
-
#297
Nekem most alaposan előjött megint és a gyógyszereim se segítenek :( -
remark #296 Sőt, úgy általában az idegrendszeri/agyi problémák és a táplálkozás között is van kapcsolat.
