27
  • dronkZero
    #27
    Benne hagyták a beleit. Ami egyébként nem volt szokás. Egyébként ez a cikkben is benne van...
  • TamasKA
    #26
    Egyébként Irtierszenu-ról mit lehet tudni még?
    volt valami "jelentőssége" ill. hogyan, miért őt hozták el?
  • halgatyó
    #25
    Babának köszi az összefoglaló munkát a sók oldódásáról és viselkedéséről víz közelében, ezeket az infókat több helyről szedhettük volna össze.

    Más: azzal a szurokszerű trutyival kapcsolatban első pillanatban felvetődik egy ötlet: cseppfolyós nitrogénnel lehűteni a kivett kis mintadarabot, és nagyító alatt széttördelve szétválogatni. Vagy annyira átitatta, hogy így sem lehet?
  • Epikurosz
    #24
    Mindegy, úgyis majd visszatér.
  • attata
    #23
    Mi ölte meg dr. Granville múmiáját?
    A múmiát miért kellett megölni? Még mozgott?
  • Epikurosz
    #22
    Köcike!
    Ilyen vákuumos sót fogok ezután venni, mert a sótartóim mindig eldugulnak. (Mármint azok a kis sószórók. Vettem egy nagy fűszerszórót, az nem dugul el.)
  • Epikurosz
    #21
    "az egész testet egy rejtélyes viaszos anyaggal borították, ami rendkívül megnehezíti a kutatók munkáját.....Ez egy puha, barna anyag...egy olajos szubsztancia [amely] mindig belezavar a molekuláris elemzésekbe..."

    Ez így elég kevés.
    Elsőre, méhviaszra tippelek.
  • babajaga
    #20
    Ezért van az hogy pld sok háziasszony azt mondja hogy a tiszta só "olyan gyenge". Ez azért van mert a MgCl2 erősen maró ízű és a szürkés asztali sóban az van. És azt hiszik hogy az a só erős, pedig a tisztított só nagyobb NaCl tartalmú. A jódozott só a KJ tartalma miatt hajlamos csomósodni. De lehet az üzletben adalékanyag nélküli vákuumban tisztított sót kapni az nem fog nyirkosodni mert 99,7 %-os. Tudom mert részt vettem a technológia kidolgozásában.
  • babajaga
    #19
    "legtöbb sóféle egy fajtánkénti arányig korlátlanul képes oldódni a vízben."

    Nos a NaCl-ból 1 liter vízben 33-39dkg oldódik 4 fok és 100fok celsius hőmérsékleten, tehát nem korlátlanul mert hiába teszel bele egy kg sót ott marad a felesleg az alján. A sonka sózása vízet is visz ki a húsból de legalább annyira tartósít is.
    Az nnyalvánvaló hogy ha víz éri legtöbb sót akkor nedves lesz csak a levegő páráját nem szívja sok be egyáltalán.
  • babajaga
    #18
    Az a só amit nagyanyád kinn felejtett nem vegytiszta só volt és a nedvességet nem a NaCl szívta magába henem az 1-2% MgCltartalma. A vákuumban tisztított só viszont nem fog benyirkosodni.
  • babajaga
    #17
    Csak tudod egyiptomban a vízmentes NaCO3 ott hevert a földön mert a tűző napon elvesztette a kristályvízét és azzal töltötték fel a halottakat és a szóda 10H2O-t vesz fel nagy nyomással, akkor bolondok lettek volna egy sokkal kisebb higroszkópiájú anyagot használni. És a múmifikálásnál különböztessük meg a vízkivonást meg a tartósítást mert ez két művelet és nem azonos a felhasznált vegyszer.
    És az lényeges különbség hogy egy anyag higroszkópos é vagy csak kristályvízet vesz fel. Ugyanis a NaCO3 kristályvízet vesz fel míg a MgCl nem vesz fel kristályvízet hanem a levegő nedvességét magához vonzza és elfolyósodik ezért múmifikáláshoz egyáltalán nem jó.
  • teddybear
    #16
    Hogy minek túráztatom itt egy ilyen értetlennek a pofám, azt nem tudom.

    A konyhasó és a salétrom nem tartalmaz kristályvizet. De ettől függetlenül a legtöbb sóféle egy fajtánkénti arányig korlátlanul képes oldódni a vízben. Ehhez minden további nélkül elvonják a környezetükben található vizet. Ez például a sózással történő tartósítás alapja.

    Apám ugyan nem kémikus, de minden disznóvágáskor sóban "szikkasztja" a sonkát, szalonnát mielőtt felfüstöli. A szikkasztáshoz használt konyhasóhoz salétromot is szokott keverni, meg más fűszereket is.

    Ami a benyirkosodott konyhasót illeti, akkor a nagyanyám nálad ügyesebb volt. Gyerekkoromban egy esős őszön kint felejtette a sós köcsögöt a tornácon, és az egész benyirkosodott. A végén tepsiben, a sütőben szárította ki, és mozsárban törtem apróra.

    Nem kell elhinned semmit.
  • beyondReason
    #15
    Azért van különbség aközött hogy nedves anyaggal érintkezve a koncentrációt próbálja kiegyenlíteni, így vonja el a vizet, vagy kikristályosodik ha vizet kap, és így vonja el. Két külön folyamat.
    De a lényeg a mumifikálás szempontjából, hogy végsősoron mindkét folyamat dehidratál. Pont.
  • babajaga
    #14
    Olvadáspontja 308°C
    Sűrűsége 2,3 g/cm3
    Nedvszívó tulajdonságú.
    Vízben jól oldódik (25°C-on 92,1 g/100 ml)

    A fenti a NaNO3 ami nem nagyon jó lőporhoz. Azt állítani hogy minden só higroszkópos félrevezetés.
  • babajaga
    #13
    "Színtelen vagy fehér kristályos por.
    Olvadáspont: 333-334°C
    Forráspont alatt elbomlik (400°C-on).
    Sűrűség: 2.1 g/cm3
    Oldékonyság vízben (25°C-on): 35,7 g/100 ml
    Nem nedvszívó.
    Hevítés hatására bomlik nitrogén oxidokat és oxigént fejlesztve.
    Erős oxidálószer, reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal.
    Felhasználás
    Használják oxidálószerként fekete lőpor készítésére, gyújtózsinórokhoz és tűzijátékokhoz.
    Az élelmiszeriparban húspácolásra használatos.
    Élelmiszeradalékként kódja E 252."

    Pont a KNO3 az ami egyáltalán nem nedvszívó.
  • babajaga
    #12
    "füstös lőpor bizony habozás nélkül tönkrement, ha vizet kapott"

    A vízet kapni meg a nedvszívó az két különböző dolog. Azon csodálkozom hogy leírom hogy a tiszta só nem nedvszívó nálam a konyhában nyitott tálban van és nem lehet nedves. A bányasó nedvszívó mert MgCl-ot tartalmaz. Ha MgCl-ot teszel nyitott edénybe órák múlva vízes lesz és pár nap alatt szabályosan oldat lesz belőle ezt úgy hívják hogy higroszkópos. Nekem ez a szakterületem a vegyszer és finomvegyszergyártás. Ha nem hiszed el amit mondok az baj de nem nekem.
  • teddybear
    #11
    A konyhasóban sincs kristályvíz, és mégis dehidratálószer. Általában a legtöbb só elvonja a környezetéből a vizet.
  • teddybear
    #10
    Először is a salétrom, ami lehet nátrium vagy kálium-nitrát, erősen nedvszívó. Akkor is, ha mást állítasz.

    Másodszor, a füstös lőpor bizony habozás nélkül tönkrement, ha vizet kapott. Ez volt az egyik hátránya.

    Sőt használata végén már granulálták, hogy a különböző hozzávalók ne válhassanak szét. Ugyanis a kén, a faszén és a salétrom például a szállítás közbeni rázkódás miatt fajsúly szerint szétvált. Hogy az egyenletes minőség megmaradjon vízzel átitatták a kész lőport, majd a napon kiszárították. A megkeményedett lőportömböt azután ledarálták durvább-finomabb szemcsésre. Az ágyúba szánt lőport durvára, a puskalőport egészen finomra.
  • babajaga
    #9
    És a KNO3 a fekete lőpor egyik alkotórésze ha nedvszívó lenne nem lenne lőpornak alkalmas. Húskászítmények tartósítására is használják.
  • babajaga
    #8
    De se a kálium se a nátriumnitrát nem tartalmaz kristályvizet ezért a vízet nem vonhatják el semmiből,legalábbis nem jelentősen a nátriumkarbonát 10 H2O-t tartalmazhat és melegítéssel el lehet távolítani, amit utána felvesz ha nedvesség közelébe kerül. A nitrát tartósít csak.
    Azt mondják hogy a NaCl nedvszívó holott tisztán nem az csak akkor ha szennyezett pld MgCl-al, mert a magnéziumklorid a nedvszívó.
  • teddybear
    #7
    Bocs elírtam. Szóval a salétrom, ami egy nitrát, a salétromsav sója, elvonja a vizet a test szöveteiből. Ez a tartósítás alapötlete, mert a bomlasztó baktériumok így nem tudnak működni.
  • babajaga
    #6
    Pontosítsuk. A holttestet vízmentes tehát kristályvízét elveszített szódával töltik meg ami aztán a testből szerzi vissza a kristályvízet így vízmentesíti a testet.
  • teddybear
    #5
    "Ha feloldoták volna salétromsavval,"

    Ebben az esetben kálium, vagy nátriunnitrátról van szó, ami nem mar, de hidratálja a szöveteket. A sonkapáchoz is kevernek belőle egy keveset.
  • Nos
    #4
    és még 150 év elteltével mi lesz a halál oka? :)
  • Praetor
    #3
    Hirtelen úgy olvastam, hogy a múmia a másfél évszázad alatt sokat fejlődött...
  • amitakartok
    #2
    Nem rohad meg. A kanopuszt elvileg a szerv behelyezése után csurig töltik szódával (ezalatt nem szódavizet értek, hanem nátrium-karbonát és nátrium-hidrogénkarbonát keverékét).
  • toto66
    #1
    "A halál okának egyértelmű megállapítását nagyban megnehezítette a test szokatlan mumifikálási technikája. A mumifikálási eljárások többségében a belső szerveket vagy teljes egészében eltávolították, vagy külön tartósították, esetleg egy cédrusolaj és salétrom keverékéből készült beöntéssel, amit a végbélnyílás bedugaszolása követett, a testben feloldották."
    Ha feloldoták volna salétromsavval, akkor az nem nehezítette volna meg, vagy ha eltávolítják, és a kanopus-ban megrohad?