165
-
Sir Ny #165 szerintem még néhány tizednyi különbség sincs. tekintve, hogy a Hold és a Föld tengelye párhuzamos. -
#164
itt: "Az meg óriási melléfogás mikor azt hiszi valaki hogy a holdon a "sarkoknál" hidegebb van mint ahogy a földön van.Találós kérdés:miért nem?"
De. A hold a pólusainál kevésbé melegszik fel mint az egyenlítőjénél. És ezen az se változtat, hogy a Nap látszó átmérője fél fok. -
#163
A holdat viszont... ? -
Sir Ny #162 ez a 152-nek ment. -
Sir Ny #161 Öhömm. És megtudhatnám esetleg azt, hogy ezt miért nekem írtad? -
babajaga #160 Amikor az egyenlítőt merőlegesen éri a fény a pólust 10 fok alatt se. És még ráadásul sokkal vastagabb légrétegen megy át. Nehéz felfogni? -
#159
És az a néhány tized foknyi szórás miben is változtatja meg a tényt, hogy ez az okfejtés úgy baromság, ahogy van? Kérdezem. -
#158
Azt hiszem jövő nyáron is inkább a Balatont választom. A holdat meg csak úgy messziről nézegetem. -
Sir Ny #157 tényleg nem éri párhuzamosan a Holdat, és a Földet a fény. -
#156
Carl Sagan már rég rájött erre lol. -
Raketkilla #155 Képes voltam végig futni a kommenteket, és csak felidegesítettem magam egyes kommentelők, kifejezettem babajaga-ra utalok. Az igazság az, nem értem mit nem értessz? Mi az, hogy nem érheti párhuzamosan? Szóval szerinted a Hold északi sarkpontját mondjuk a mai napon ugyanakkora energia éri, mint az egyenlítőjén? -
#154
link -
Epikurosz #153 babajaga,
Ne ábrándíts ki teljesen!
(részben már ki vagyok) -
#152
HANEM? -
babajaga #151 A firka több mint szar! A holdat és a földet is nem érheti párhuzamosan a fény! Gondolkozz már! -
#150
bocs, 1. ábra:
![]()
így. -
#149
"A holdat egyformán erősen éri a sugárzás a kerületén mindenhol."
Márpedig ezt most el fogom neked magyarázni, négyzetrácsos papíron, ábrákkal illusztrálva. Hogy miért baromság.
1. ábra: A Napból jövő fény (sugárzás), és annak beesési szöge. (szabadkézi, nem mért szögekkel, csak hozzávetőleges.
![]()
2. ábra: Adott energiamennyiséget szállító fénysugár által lefedett -melegített- terület, 90˚-os beesési szögnél. (egyenlítő környéki terület)
oldalnézet:
![]()
felülnézet:
![]()
3. ábra: Ugyanezen fénysugár, 45˚ beesési szögnél
oldal:
![]()
felül:
![]()
4. ábra: ugyanaz mint eddig, 5˚ -beesési szögnél, ehhez már egy kicsit hátrébb kell állnunk
oldal:
![]()
felül:
![]()
Namármost, azért használtam kockáspapírt, hogy összeszámolhasd, hogy ugyanazon fénymennyiség energiája melyik esetben mekkora területen oszlik el. Mit tippelsz, melyik esetben fog jobban, és melyik esetben kevésbé felmelegedni a megvilágított felszín? -
#148
A cím tényleg baromsag, főleg, hogy az eredeti cikk is az "eddig mért legalacsonyabb"-ról beszél. Meg pláne nem lehet az egész naprendszer leghidegebb pontja, hiszen pl. amikor (ha) az LHC üzemel, akkor kering benne valami 16 tonna szuperfolyékony hélium, ami tutira hidegebb, mint az a -263 C. Vagy akármelyik laboratóriumban csinál valaki szuperfolyékony héliumot (gy.k.: < 2 Kelvin) az hidegebb pontja lesz a naprendszernek. -
Epikurosz #147 Pöttyet OFF
Megint megtalálták a holdi vizet. És még mindig szenzáció. -
#146
És mi van a Plútó déli sarkvidékén elhelyezkedő, örökös árnyékba húzódott krátereivel? Azt nagyon süti a nap. Kábé olyan, mintha téli estén az utcán egy kirakati fénycsőnél akarna valaki melegedni.
Amúgy ha jól tudom, a Plútó felszínének hőmérsékletét közvetlenül még sosem mérte meg senki, ezért kissé túlzónak tartom az ilyen szenzációhajhász kijelentéseket. A Holdat mérték. Ez oké. De a Plútót nem. Vagy esetleg a Voyager, a 70-es évekbeli műszerezettségével, ami jóval elmarad a mai műszerek tudása mellett. -
Epikurosz #145 babajaga szerintem naxalita lett, és most el van foglalva. -
Epikurosz #144 Te kéjsóvár! -
#143
Igen, ma este is gyönyörűen ragyog az égen a Hold kocka. -
#142
Ja, ő nem is fog. Néha olyan mint egy chat bot, ami még nem kellően interaktív. -
#141
Micsoda kár, hogy babajaga többszöri kérésemre sem hajlandó bővebben kifejteni a #14-ben tett kijelentését:
"Az meg óriási melléfogás mikor azt hiszi valaki hogy a holdon a "sarkoknál" hidegebb van mint ahogy a földön van.Találós kérdés:miért nem?"
Pedig őszinte érdeklődéssel olvastam volna az elmélet győzelmét a tények felett. -
Sir Ny #140 vagy talán pont azért, mert nem gömb? 
-
#139
Vigyázni kell, mert lehet turbános alkaloidák laknak rajta! -
#138
Hmmm.
Nem is kell több, irány a Plutó!
:) -
qwas #137 Hát a statisztikát nem néztem meg ezzel kapcsolatban az igaz, de a családomat és az ismerősök körét tekintve, ahova bejáratos vagyok, elektromos a sütő és van légkondi. Anyai nagymamám az egyetlen kivétel mert neki tényleg gázzal megy a sütője és nincs légkondija, de cserében majd egy méter vastag a háza fala vályogból, így nem is nagyon kell neki. -
Epikurosz #136 helyesbítek: minden rendes bolygót
A rendetlenek kivételek. -
#135
különösen hogy egy átlagos háztartásban inkább gázt használnak a sütőben, légkondi meg nincs... -
#134
A sok offtopic hozzászólásod mellett lenne időd válaszolni a #17 és a #43-ra is? Lehetőleg mindkettőre...
Már csak azért is, mert amit az egyenlítőkről írsz, az a pólusokra is vonatkozik, aminek fényében különösen furcsán hangzik a #21-ben kifejtett érvelésed. -
Tenorista #133 "Márpedig az egyenlítőjénél - ez a helyes kifejezés! - több fény ér minden bolygót, amely a Naprendszer síkjában kering - mint a sarkainál."
Ha azt a szót hogy "minden" nem írtad volna le, most nem kötekednék
http://hu.wikipedia.org/wiki/Uránusz
-
djhambi #132 Ez azért jó, mert a módszerrel lehet tárolni az energiát, mint ha akkumulátor lenne. -
Epikurosz #131 Amire mindig vágytam:
![]()
-
Epikurosz #130 Na, ezen meglepődtem:
"Even on Pluto the sunlight would still be bright enough to almost match the average living room. " -
babajaga #129 Azt elfelejted atyafi hogy a Hold a naphoz képest nem kering úgy mint a Föld ezért a Nap mindíg minden részére ugyanannyi fényt sugároz. -
#128
Talán azért, mert gömb? -
Epikurosz #127 Márpedig az egyenlítőjénél - ez a helyes kifejezés! - több fény ér minden bolygót, amely a Naprendszer síkjában kering - mint a sarkainál.
Ha a forgási tengely dőlt, akkor a nap felé néző félteke több hőenergiát kap, mint a másik.
Emellett, befolyásoló tényező az is, hogy keringési pálya mennyire nyújtott.
A Föld Déli sarkán van a leghidegebb, mégpedig akkor, amikor az északi féltekén nyár van. Ilyenkor a Föld a legtávolabb van a Naptól, emellett az északi félteke mutat a Nap irányába (emiatt van nálunk nyár), és a déli félteke meg a nappal ellentétes irányba mutat. -
babajaga #126 Atyafi! Áruld el a holdat a kerületén miért érné eltérő erősségű napfény? Nem figyelsz arra mi van írva?
