Biológiai alapokon nyugszik a pszichopátia

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Balumann
#107
"Másrészrõl szervi problémákkal az ember már csak a végén juthat el odáig, hogy kapja a nyugdíjat vagy segéjeket, ahogy tetszik és akkor már inkább elõbb mint utóbb, hogy ne keljen még plusz pár évtizedet szenvedni és izzadni azért hogy ugyan erre a sorsra jusunk."
Egyáltalán nem kell oda jutni, hogy évtizedekig szenvedj, ezt próbálom elmagyarázni. Helyes életmód, étrend, pozitív gondolkodás és akár 70-80 évig is élhetsz az nélkül, hogy bármi problémád lenne. A receptje változatos étrend (nem szájíz alapján, hanem tudatosan), káros anyagok kerülése, rendszeres testmozgás minden testrészt figyelembe véve (túlzásba sem szabad vinni, de a legrosszabb ha egyáltalán nem csinálsz semmit), és pozitív gondolkodás.

Már az elsõ üzenetnél biztos voltam, hogy már mindenféle problémád van, és még több lesz késõbb. Orrcseppre egyszer én is rászoktam sajnos, nekem is azt mondták, hogy szar nyálkahártya, utána mégis sikerült megszabadulnom tõle (bár nem volt könnyû).

És lehet, hogy a kialakulásához nincs köze, de biztos lehetsz, hogy a dohányzás és vitaminhiány, és még sok minden rásegít, hogy ne is tudjon helyreállni. Utazz el valakivel egy hétre városon kívülre, szedj vitaminokat, hajolj teagõz fülé, menj el 1-2 alkalommal gõzkabinba meg szaunába ott, sportolj valamit (úszás, futás). Hidd el, hogy 1-2 hét után semmi náthád meg allergiád nem lenne. (persze dohányzás is nuku)

A boltokban kapható szörpöknek ritkán van közük a gyümölcsökhöz, többnyire színezék, cukor és édesítõszerek. Bár valahol azt olvastam, hogy a folyadék szempontjából mind1 mivel jutattjuk be, én is ittam csak málnaszörpöt több évig (2 évvel ezelõttig). Aztán kipróbáltam néhány alkalommal a ice tea italport (elvileg vitaminos, cukormentes), azóta a málnaszörptõl hányingerem van, túl édes, és egyszerûen nem bírom meginni. Ásványvizet korábban utáltam, mostanában az is nagyon jól esik.

Anaid
#106
Hát igen, eset és alanyfüggõ.
Még olyan extrém esetre is volt példa, hogy egy felnõtt embert a fején villámcsapás ért és nemhogy túlélte, de (bár 16 kõkemény évébe telt)teljesen meggyógyult. Valahogy az õ agya is "rendbe tette magát" ráadásul -ahogy a riportban elhangzott- fájdalomcsillapítókon kívül nem kapott semmit...

Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...

dilofekete
#105
Az volt benne a legfurább, hogy a cigi miatt meg a rossz orrom miatt semilyen szagot nem éreztem, de a klórnak mindenféle változatával találkoztam és végre elmúlt ez a hülye mellékhatás. Végre valahára, azt hittem életem végéig ez lesz.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

dilofekete
#104
Az allergiám három és 3/4 évig tartott és még a bkv-n is kijött állandóan és nem kaptam emiatt semmiféle kedvezményt. Ezt a részletet még nem mondtam idáig.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

dilofekete
#103
Elõsször is nem vagyok ámokfutó! 😄
Másrészrõl szervi problémákkal az ember már csak a végén juthat el odáig, hogy kapja a nyugdíjat vagy segéjeket, ahogy tetszik és akkor már inkább elõbb mint utóbb, hogy ne keljen még plusz pár évtizedet szenvedni és izzadni azért hogy ugyan erre a sorsra jusunk.
Azt hozzáteszem, hogy nehogy félreértsél, hogy én eggyáltalán nem vagyok család centrikus! Én nem foglalkozok olyan dolgokkal, hogy szaporodni vagy legalább eggy gyereket nemzeni. Az asszonynak meg úgyis mindeggy lenne, ha kéne, de nincsen arra szükségem amire All Bundinak!
No-Man! Ó JEE!

A szervezet helyes kifejlõdésére, meg xarok rá, mert pont hogy nem a cigi miatt vagyok torz, hogy kiszáradt a nyálkahártyám az orromban és állandóan orcseppeket kell használnom, hogy ne fulladjak meg, mert a fogaim is rosszak és tb-m sinsen, hogy mutét vagy bármi más lehessen, amit nem lehet recept nélkül kapni. Mellesleg több, mint 10k huf elmegy havi szinten az orcseppekre, de van az 15k huf is. Olyan, mintha dohányoznék! A Legrosszabb, hogy nem jutok hozzá sehol az elkészítési receptjéhez, mert a gazdaság fontos ezeknek a ...........................................!
A cigizéshez még hozzátenném, hogy 13 éve dohányzok, nem emiatt van többletkiadásom, hanem a rossz kórházi kezelés miatt, mert miattuk lettem 2 hónapig olyan náthás amilyen még életemben nem voltam és miattuk lettem allergiás a klórra. A suliban nem tehettem a kezemet a padra, mert tele lett a kezem kiütésekkel. Nem élvezetbõl görnyedtem a széken és írtam olvashatatlanul, hogy aranyeret kapjak. Ez már három, ha jól tudok számolni, de szerencsére az allergiám elmúlt már fél éve és alkoholos tisztítószerrel kellett fürödnöm.

A gyümölcsöket meg tényleg maximum szörp formájában fogyasztom amiben meg nem túl sok gyümölcs van, habár az üveges szörpök nálam a favoritok.
A zöldségekbõl a paprikán kívûl, talán a paradicsom is érdekel, mert a paradicsóm szószt is szeretem a pizzán ami mellé húsfélék meg sok-sok hagyma.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

Balumann
#102
Igen, tényleg sokkal jobb 30-40 évesen az ágyban, láb meg hátfájással, infarktus meg egyéb szervi problémákkal állandóan kórházban feküdni és szedni 10-15 tablettát naponta. Génterápia, persze... Az emberek 80-90% -a teljesen egészséges lehetne, majdnem minden megelõzhetõ, márpedig egészségesen a legjobb élni.
Vegyél példát Bear Grylls mûsorában látottakról, pl. a Szibéria 2. része, amikor tuvánokat mutat be (a rangidõs 85 éves, kilométereket gyalogol és vadásztechnikákat mutat be, illetve kajával is megkínálják). Neked amúgy az összes részt ajánlom ha még nem láttad 😄

Szinte teljesen az ellentétem vagy, ebben a témában. Már le kell szoknod a dohányzásról, ebben a korban amikor a legfontosabb lenne az egészség, a szervezet helyes kifejlõdése. Ezek nélkül is nagyon lehet élvezni az életet, a helyes étkezéshez hozzá lehet szokni és meg is szeretni dolgokat.

Nem hiszem el, hogy nem tudsz káposztát enni mondjuk a húshoz, vagy paprikát, paradicsomot tenni bizonyos szendvicsekre, meg ilyenek. Azt meg pláne, hogy nem szeretsz egy gyümölcsöt se, mondjuk alma, szõlõ, barack, dinnye(!), stb... Amíg lehet ,minden nap kellene enni, minél többet.

dilofekete
#101
Legalább nem leszek zombi.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

#100
"és most jön majd a génterápia"

Azt te sem fogod megérni.

Kara kánként folytatom tanításom.

dilofekete
#99
Én meg úgy gondolom, hogy melózni reggeltõl estig, fájó háttal és térdel és utazni a nkv-n a krátereken át övezett tájon 😊 nagyobb fájdalom, mint hájasan othon dögleni az ágyban. Akkor már inkább az utóbbi és még teszek is érte, mert jobb lesz. Ugyan annyit fogok szenvedni csak nem kell közben dolgozni meg felelõségeket vállalni és fekhetek ithon nyugottan, átálva a rövid idõszakos alvásra.
Király lenne.
Ha leszokok végre a cigirõl akkor meg már tényleg nem lesz közöm a növényekhez, kivéve az erõs dolgokon kívül, mert azt is megeszem eggymagában, némi kenyérrel.
Jó mert az alkohol hatásait az emésztésben megzabolázza. 😄

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

Balumann
#98
Igenis oda kell figyelni mindenre étkezésnél, és nem az íz alapján válogatni. Enni nem azért kell, hogy ne felejtse el a szánk a jó ízeket, hanem hogy a szervezetünket feltankoljuk a szükséges vitaminokkal, fehérjével, egyéb dolgokkal. Bár az emésztést a sör is segíti, nem pótolja teljesen a növényi táplálékot.

Balumann
#97
"Amúgy én a gyümölcsöket és a zöldségeket álltalában csak hírekbõl ismerem. Én többnyire húst, kenyeret meg tej termékeket eszek."

Ez pedig nagyon nem jó, és késõbb - valószínûleg erõsen - meg is fogod érezni a hatását. Olvasd el ezt.

Mondjuk, az oldalon van egy ilyen
"Naponta legalább négy alkalommal szerepeljen étrendünkben valamilyen zöldségféle. Változatosan elkészíthetõk, nyersen salátának, fõzve, sütve, párolva, töltött ételek alapanyagaként. Az egy étkezésre javasolt mennyiség 10-15 dkg."
A napi 1x még belefér, de hogy 4x... :o

dilofekete
#96
Habár ezek a fenti fotók eléggé meggyõzõnek túnhetnek.
Nekem ez a sok színecske tetszik.
Másrészõl meg amit lehet virtualizálni, azt lehet manipulálni is. Lásd gazdaság vagy pc rendszerek fejlõdése és most jön majd a génterápia.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

dilofekete
#95
Ez azt bizonyítaná, hogy az agy képes másolatokat készíteni még kómás állapotban is, mint ahogyan a pc rendszer is tud virtuális dolgokkal foglalkozni. Viszont nem mindenkinél mûködhet. Ez esetfüggõ. A tudomány sem olyan okos, hogy meg tudja állapítani, hogy képes eggy alany erre vagy sem, legyen az éber vagy sem.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

dilofekete
#94
Én ma pizzát ettem és sört ittam mellé, hogy semlegesítsem a tészta hatását. Legközelebb sapkát fogok felvenni evés közben, hogy a legkisseb szikráját se lássam annak, hogy nem jó mert nem egészséges. Éngem csak a jó hatásai érdekelnek, hogy jó érzés, mindenhol.
Némi alkohol, mint drog, jól jön az étkezéshez, mert segít eldönteni, hogy mikor lakik jól az ember. Evés közben nem azzal foglalkozunk, hogy lefoggyunk vagy hogy de rég ettem és nem bírok többet enni, esetleg állandóan eszek és minek egyek.
Amúgy én a gyümölcsöket és a zöldségeket álltalában csak hírekbõl ismerem. Én többnyire húst, kenyeret meg tej termékeket eszek. Ha eszek szeretek úgy enni, hogy csak eggy fajta kaját eszek, nem szeretem keverni õket. A franciasalátát meg eggyenesen gyûlölöm. 😄
Az alkohol is olyan, hogy van amikor hónapokig nem iszok eggy kortyot sem a cigit meg most jobban útálom, mint eddig. A pizza is jobban csúszik emiatt.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

Balumann
#93
Részegedés után hogy nyernénk vissza józan állapotunkat, ha nem regenerálódna, meg dohányzástól rövid idõn belül hogy nem pusztul el minden sejt? 😊 Annyira szerintem nem újdonság a regenerálódás. Bár manapság már csoda, ha valakinek természetes módon mûködik a szervezete...

Balumann
#92
Nagyon reklámozzák a margarint. Valamelyik margarinprototipusra rá van írva, hogy szívbarát 😄 De mivel nem kötelesek ráírni az arányt, és semmi felelõsségük nincs (azonban a margarin tartósabb lesz, meg kenhetõbb, meg nemtudom), miért lenne annyira érbarát?

Anaid
#91
Az agy regenerációja, csak egy példa a sok közül...
Sok példa van az agy önregeneráló képességére akár felnõtt korban is...
És tessék mondani, náluk miért nem regenerálja magát?

És megint a saját farkába harapott...vagy nem?

Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...

#90
A tévében épp fut egy reklám, amely a margarint (=transzzsír) reklámozza, hogy az mennyi esszeciális zsírsavat tartalmaz, amely fontos a fejlõdéshez. :-)
Ráadásul gyerekeket képét felhasználó reklám.

Kara kánként folytatom tanításom.

Balumann
#89
"mi magunk is létrehozhatunk és így az akadályokra hatással lehetünk az akaraterõvel és manipulálhatjuk, szabályozhatjuk, minthogy a nagymellû csajok a bejövõsek, mert a ducik nem fáznak. XD"

Nehezen tudom megállapítani, hogy most ugyan azt gondolod mint én, csak rosszul fogalmazol, vagy kicsit más állásponton vagy. Nincs mit manipulálni. Bennünk van az ösztön, hogy szaporodjunk, de hogy mikor, kivel azt mi döntjük el, nem a gének. Az ösztönök csak segítenek, utat mutatnak. Tehát éhes leszel, az érzékeid "megsúgják" hogy most enned kell. Ezt az agyad felfogja, majd ezt követi a gondolkodás és a tevékenység. Nincs mit befolyásolni, mert amit csinálsz az agyad által csinálod. Ezek már nem gének, hanem az agyban tárolt dolgok.

A gének például a növekedésért felelõsek. Az akadályozást pl. itt értettem, hogy nem eszünk, nem mozgunk eleget, nem tud normálisan felépülni terv szerint a szervezetünk.

"A nevelésnek arról kéne szólnia, hogy a saját rendszerünket erõsítsük, ami nem feltétlenül a gyömölcs és zöldség kajálással jár."
Akármilyen hihetetlen, egy embernek jóval kevesebb húsra van szüksége, mint gyümölcsökre/zöldségekre. Erre még rájön, hogy nagyon sok ételt (mivel tartósabb, meg ízletesebb, meg nemtom) hidrogénezett növényi zsírral készítenek, ami nem csak ott rakódik le ahol még nem okoz nagy bajt, hanem az erekben is (érszûkület, infarktus a legtöbb probléma, aminek kb. 90%-ban ez az okozója).
A legtöbb ember nincsen tisztában a helyes életmóddal, azzal sem egyáltalán, hogy az egészség helyes életmóddal megõrizhetõ és a legtöbb baj ezekbõl adódik. Hányan tudnak a transzzsírokról (holott több helyen betiltották már), hogy mitõl alakulnak ki bizonyos betegségek, problémák (allergia például, túlzott higénia illetve valami túladagolása és mellette valami elhanyagolása miatt). Nah sry nem folytatom, mert már nagyon off itt.

dilofekete
#88
A mûködébe lépésnél az új géneket akartam mondani.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

dilofekete
#87
Az akadály, pont a gát hasonmása, amit mi magunk is létrehozhatunk és így az akadályokra hatással lehetünk az akaraterõvel és manipulálhatjuk, szabályozhatjuk, minthogy a nagymellû csajok a bejövõsek, mert a ducik nem fáznak. XD
Az alkohol ezt a rendeszert csak meggyengíti, mert az alkohol a vérben több helyre eljut, mint a manipulált gének "hibás rendszere", amiknek a mûködésbe lépéséhez több idõ kell, mint amennyit eggy ember meg tud inni.
A nevelésnek arról kéne szólnia, hogy a saját rendszerünket erõsítsük, ami nem feltétlenül a gyömölcs és zöldség kajálással jár.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

dilofekete
#86
Ja igen és 😄 és nem XD, habár néh az is szóba jöhet. 😊😊

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

Balumann
#85
Egy kicsit szerintem összekevered a dolgokat. A gén örökölt információkat tartalmaz, amik alapján a szervezetünk mûködik. A gének "irányítását" nem befolyásolhatjuk, maximum akadályozhatjuk (nem feltétlenül tudatosan).

Az alkoholnak sincs semmi köze a génekhez. Minden az agyban dõl el, az segítségével fogjuk fel a környezetünket, tanulunk meg mindent az alapvetõ ösztönökön kívül, de nem az ösztönök irányítanak. Ha éhes vagy akkor is te döntöd el, hogy most mész el enni valamit, vagy picit még vársz, és hogy mit. Ha valami forróhoz nyúlsz, az agyadban fogod fel, és az agy ad utasítást a kezednek, hogy rántsd el. Ha alkoholt iszol, dohányzol, drogozol, az károsítja az agyat, ezáltal csökkenti a "teljesítményét". Mondhatni gyakorlatilag ideiglenesen meghülyít és meggátolja a normális mûködését.
Az alkoholról (mármint ha sokat iszik valaki) általánosságban elmondható, hogy megváltozhatnak alapvetõ egyéniségjellemzõi (ami szintén bizonyítja, hogy nem lehet alapból örökölve, de aki a logikátlanabb magyarázatot keresi, persze ezt is meg tudja magyarázni), pl. félénkség, visszafogottság, bátorság, stb.

A duci csajra visszatérve, röviden, az alapvetõ ösztön az a szaporodás, nem a minél nagyobb mellü, ideális alkatu csaj megtalálása 😄 Ha részeg vagy, akkor kevésbé tudsz gondolkodni, és jobban az ösztön vezérel. Sok olyan eset volt, hogy lefeküdtek - és gyerek is lett belõle - anélkül, hogy egyáltalán emlékeztek volna rá, illetve akartak volna.

dilofekete
#84
Persze a döntéshozást lehet birtokolni, de több energiát is igényel, mint a diploma.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

dilofekete
#83
Tauljdonképpen a gének lehetnek a saját tudatunk is, mint amikor eggy döntést "algoritmus" félét határozunk meg, hogy a vizet el kell zárni. Van aki elfelejti, na az már beteg, gyenge a szervezetében valami, ez akár vitaminhiány is lehet vagyis a vérszerkezet instabilitása.
Visszatérve, eggy bûnözõnek aki ösztönbõl gondolkodik, mint eggy kannibál vagy eggy rákos annak ezt soha nem leht megmagyarázni, mert nem fogja soha megérteni az inteligenciának ezen szelektív részét.
Szóval az úgymond hibás géneket, semlegesíteni kell tudatalatti állapotban, mint mesterséges kóma vagy enyhébb drogok, nyugtatók használatával és szteroidokkal kezelni. A gázosítást erre értettem. Talán régen eggyes vezetõk ezt még rossz célokra is használták csak a második fázisst már nem vették tervbe, pedig õk is olyanok voltak, ha így alapozták meg a döntéseiket. A bûnözõk és eggyes rossz módú vagy akár elõkelõ emberek is ilyenek, csak más-más értelmezésben.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

dilofekete
#82
<#vigyor2>

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

dilofekete
#81
Átvitt értelemben értem a gén manipulást, hiszékenység formájában, ami ugyan azt jelenti kicsi és nagy korban is. Teszem azt józanul nem tetszik eggy duci csaj, de részegen már beválalnám, mint tudatalatt, de józanul eggyáltalán nem tûnik tudat alattinak, hogy a duci csaj tetszik és külsõ beavatkozásokkal mégis elérhetem, hogy teccen.
A te véleményed szerint nem a géneknek köszönhetem, hogy a génjeim elhatároolják az én véleményemet. A jelen kísérlet szerint ezt akár fizikailag is kimutathatónak tûnik, de a drogok, mint gyógyszerek ezt megcáfolhatják. Lehet, hogy igazad van, de nem minden esetben, mert nem minden esetben fordul elõ, hogy a drogokat pszihikai bogyóknak hiszik vagy akár az alkoholt és ez már visszatérve akár gén manipulációnak is tekinthetném.
Talán nincsen igazam, mert ez is tudat, de a tudatom is kémiai folyamat, amikben vannak gének, amik segíthetnek a gondolkodásomban, gátakat vagy "rendszereket" felállítani, ha a jelen lévõ kísérletben azokat az alakzatok rendszernek tekintik.
A gyerekek is ilyenek csak velük nehezebb, mert nem lehet õket gyógyszerek befolyása alatt felnevelni ezért is adnak nekik szükség esetén(csokit), nehézkesen szteroidokat, ha szükség van rá, de ez meg már azért ezen a véleményemen túltesz, de mégis köze lehet hozzá, véleményem szerint. Ez olyan mint amikor valaki cigi függõ. Más a véleménye az érzéseirõl, mint aktívabb állapotban, az arányok felborulás miatt.
Ez csak az én véleményem, nem olvasgattam utána, talán nem így van vagy nem így látják a dr. emberkék, de én velük nem foglalkozok. 😊

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

Balumann
#80
Te milyen gén manipulálásokról beszélsz? 😊) Tudatosan képesek vagyunk az ösztöneinket, megérzéseinket irányítani (esetleg ha nincs szükség vmire, akkor elfelejteni), érzékszerverinket átverni. De hogy jönnek ide a gének?? 😄

"A gének tulajdonképpen azért vannak, hogy ne zavarja össze az agyunk a saját rendszerünket és ezért tûnik kezelhetetlennek."
Ezt nem értem.

"Eggy gyereket nehéz kikupálni, megmagyarázni neki, hogy a othoni játék nem olyan jó játék, mint az ovis játék. A végén még kiderül, hogy a szülõk saját maguk ellen nevelik a gyereket, mégha nem is így igaz."
Egy gyereknek az a jó játék, ami fejleszti fizikai, ill. szellemi képességét. Ezt általában a gyerekek érzik, a szülõk sajnos egyre inkább nem. Sokféle hiba elõfordul, pl. a szülõ azt akarja, hogy túl gyorsan fejlõdjön, kimaradnak fontos lépcsõfokok (ebbõl lesz a diszlexia pl.). Vagy nem figyel oda, hogy eleget mozogjon, sportoljon. Elvárják, hogy egy 7-8 éves gyerek végigüljön unalmasabb órákat, de mozogni nem viszi el. Ezeket hívják sok helyen hiperaktívnak (Amerikában 2001 -ben 20 milió gyereket kezeltek kb, de mindenhol többszázezer felett volt, már csökken szerencsére). Ez csak 2 szélsõséges példa volt a többezer rossz közül. Tehát valóban nem maguk ellen nevelik, csak rosszul 😄 Ha nem jól nevelik, akkor a gyerek sokkal több mindent vesz át másoktól, tv-bõl, talál ki magától. Ezért is mondtam, hogy nem lehet százalékosítani, hogy mennyi a szülõk hatása, valakinél lehet, hogy 15-20%, valakinél meg 60-70%.

dilofekete
#79
Viszont az ember kémiai rendszere, mint biológiai számítógép, csodákra képes, ha nem stresszeljuk magunkat évrõl évre.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

dilofekete
#78
A géneket manipulálni, meg nem általonísatanám, mert például az elég logigátlan, hogy sex közben a lábam fáj és nem bizsereg, ha génekrõl van szó, akkor át is lehet õket verni, ha mi úgy látjuk és rábizonyítjuk, hogy hibásan mûködnek és ez már logikán alapszik. A gének tulajdonképpen azért vannak, hogy ne zavarja össze az agyunk a saját rendszerünket és ezért tûnik kezelhetetlennek.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

dilofekete
#77
Igen a csoki jobb 😊
Anyu meg azt mondta ,hogy drága és azért ne a csokin nõjjek fel. Ezt volt az eggyszerûbb megértetni az emberrel, hogy a gazdaság irányítson és ne az érzéseim, mert csokival jól lakni többe kerül, mint innycsiklandó tökfõzeléket enni, ami már annyira csikiz, hogy mégeggyszer megegyem, de akkor már jobb a csoki. Eggy gyereket nehéz kikupálni, megmagyarázni neki, hogy a othoni játék nem olyan jó játék, mint az ovis játék.
A végén még kiderül, hogy a szülõk saját maguk ellen nevelik a gyereket, mégha nem is így igaz.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

Balumann
#76
Õõ, egy kicsit nehezen tudom követni amit írsz :I
Géneket manipulálni? 😄 Ezek már annyira logikátlan dolgok.

"Szóval ez is típusfüggõ, de a gyerekekbe ne keljen már belenevelni már ovis korában, hogy a pia jobb a víznél"
Ez aranyos. 😊) Egyébként az, hogy milyen ételeket szeretünk, az is egyértelmûen körülményektõl alakul. Az ember kicsi korában mindent megkóstol, ami ehetõ azt megeszi. Én pl. oviban tanultam meg, hogy a tökfõzeléket és karfiollevest, és még sok mindent utálni kell (korábban simán megettem), és hogy a cukrok, csokik a jók. Alapvetõen az ember sem olyan finnyás és sok mindent képes normálisan megenni (lásd Bear Grylls), csak egymástól átvesszük ezeket is 😄 Hozzájárul persze a megszokás, szervezet alkalmazkodása is, ill. az ösztönök hogy mikor mit kívánunk.

dilofekete
#75
Szóval eggy normális ember is képzelhet mindenfélét és mégsem drogos, de mégis mert a génjei rákényszerítik, hogy képzelegjen. A neveldékben még a halovány láccatot is kiírtanák, hogy olyan legyen a gondolkodása az alanynak, mint a könyvekben, hogy könnyen kezelhetõ legyen, közben csak függõt csinálnak belõlük és ezt néhányan szokták kompenzálni eggyes anyagokkal, hátha jobb lesz. A régi kémiai mûködésben látják a megoldást, de ez is akkor mûködik, ha az alany átlagosan érzi magát a bajok elõtti idõszakokhoz viszonyítva. A hülyék is így élnek vágom én. <#vigyor4>

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

dilofekete
#74
A neveléssel a géneket is lehet manipulálni csak nem addig tart míg elmond valaki eggy mondatot, mert akarni is kell. Szóval ez is típusfüggõ, de a gyerekekbe ne keljen már belenevelni már ovis korában, hogy a pia jobb a víznél, meg hogy mi felnõttek gyökerek lettünk és neked jobb lehet ha még most változol. Én nem így állok hozzá és olyan a viselkedésem mint eggy drogosnak(talán túl sokat halgattam ezt mindenhol), de nem olyan, mint eggy bûnözõé vagy eggy pszihopatáé, habár az emberek az utóbbival hajlamosak eggy csoportba sorolni a drogosokat is. A drogos is azért függõ(általában), mert hülye és nem bír pont ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni, mert õ mástól függ(kék helyett piros víz).
Na mindeggy nem kell hinni nekem csak megemlítettem.

Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.

Balumann
#73
"Az íráshoz való tehetség kérlek szépen 80-90 százalékban (szerény magánvéleményem szerint) a tehetségen múlik, és nem a szorgalmon vagy egyebeken<...> Ugye azt azért nem akarod bemesélni nekem, hogy pl. Petõfi azért lett nagy költõ, mert egy überatomfasza iskolában megtanították neki a lényeget professzorok???"

Nagyon leegyszerûsíted és ferdítesz. Valóban, inkább tehetségen múlik mint szorgalmon. És mitõl lesz valaki tehetséges valamiben? Nem tudom jól megfogalmazni, de az a sokmilió körülmény miatt, ami születése után (illetve elõtte is) van. Minden tulajdonságunkat sokmilió hatás alakítja ki, mint írtam, kezdve a ránkadott ruhánk színérõl.
Olvasd el csak Petõfi életrajzát (ha van minél részletesebbet). Kicsikorában beteges (még ezt sem hiszem el, hogy ez a genetika miatt, inkább az akkori körülmények!), 9 iskolába járt és legjobb tanulók között volt. Te elhiszed, hogy az õ génjeibe már bele volt kódolva 50%-ban, hogy íráshoz lesz tehetsége?

Tudjátok egyébként mi a vicces. Hogy majdnem ugyan ez a vita lezajlott kb. másfél, 2 évvel ezelõtt valahol másik topikban, csak akkor a gének helyett a lélek volt a felelõs az egyéniség nagyobb részéért 😄

Tehát visszatérve, ne egyszerûsítsd le a dolgokat csak az iskolára, meg szülõkre. Ezek 1-1 okok amik mindenkinél más százalékban érvényesülnek a másik többmillió vagy milliárd, egyéniséget, tehetséget és sok mindent befolyásoló hatások közül.

A téma nagyon összefügg azzal a kérdéssel, hogy van-e szabad akarat.

#72
Még jó, hogy nem kezdett neki.

Kara kánként folytatom tanításom.

#71
''Öröklünk egy testet, de hogy késõbb kövér hájas disznók leszünk, vagy izompacsírták, esetleg sovány emberek, nem genetikától függ (természetesen egészséges emberekrõl van szó). Hogy valakibõl sportoló, vagy szoftverfejlesztõ, vagy ÍRÓ lesz, az sem.''

-Mi van??? Az utolsón példádon kiakadtam.😊 Az íráshoz való tehetség kérlek szépen 80-90 százalékban (szerény magánvéleményem szerint) a tehetségen múlik, és nem a szorgalmon vagy egyebeken.Ugye azt azért nem akarod bemesélni nekem, hogy pl. Petõfi azért lett nagy költõ, mert egy überatomfasza iskolában megtanították neki a lényeget professzorok???

Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube

#70
''A csúcs dilemma az atombombát/fegyvereket kreáló tudósok felelõssége. Általában hajlamosak vagyunk õket felmenteni, pedig valójában nem olyan eszközt alkottak, amit esetleg rosszul is fel lehet használni. Nem õk olyan eszközt alkottak, amit csak egyféle módon, nagyon sok ember kivégzésére lehet felhasználni.''

-Tellernek asszem' volt egy olyan terve, hogy nem sugárzó hidrogénbombákkal ki akarta szélesíteni a Panama-csatornát.

Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube

#69
Kösz az ábrát!

Kara kánként folytatom tanításom.

#68
Igen, ez elég nyilvánvaló volt, legalábbis nekem. A "békés természeti népek" egy mítosz. Európai õslakói sem voltak angyalok sehol. A kereszténységnek nagy szerepe volt abban, hogy civilizálódtunk. Nesze neked! :-)

Kara kánként folytatom tanításom.

Balumann
#67
Sajnos annyira jól angolul nem tudok, hogy könyvet kiolvassak angolul. Én 3 forrást ismerek, egyik az egyik tanárom gyûjteménye (természetben élõ népekrõl sok történet, feljegyzés), akkor egy könyv; Richard Rudgley: A kõkor elveszett civilizációi , és néhány dokumentumfilm, pl. a Túlélés törvényei amiben természeti népekkel találkozik.

Balumann
#66
Már ne is haragudj, de a kõkemény hívõ itt te vagy, én gondolkodok. Persze valószínûleg azért gondolom így, mert nekem így jobban tetszik... ilyen hülye érveket, jaj! 😄
Milyne tényekrõl beszélsz te, majd ha gének alapján meg fogják mondani, hogy bûnõzõ, félõs, barátkozó egyéniség lesz valaki, akkor majd elhiszem...
Javaslom neked is a gondolkodást, néha hasznos.

#65
Jujj, ez a másik kedvencem:

"Ha olvasol természetben élõ népekrõl, õk olyan szellemben nevelkednek, hogy tisztelni kell az életet, egymást, a legtöbb ismert természetben élõ népeknél (legtöbbrõl már csak korai feljegyzések alapján lehet tudni) ismeretlen az, hogy ún, nincs olyan hogy "enyém", csak a "törzsé"."

Erre csak egy ábrával válaszolnék:



A pirosak az ún. "békés" természeti népek. A legalsóban benne van az elsõ-második világháború is.

Nagyon javaslom neked Pinkertõl a Blank Slate c. könyvet, ez az ábra is abban volt.

#64
Felesleges a százalékokkal zsonglõrködni. A szülõk szerepe biztos több, mint 10%.

De, a lényege érintve, a testi tulajdonságoknál én régebben írtam hogy nagyjából a "szentháromság elve" érvényesül: 1/3 genetika, 1/3 táplálkozás, 1/3 életmód többi része (környezeti hatások is). Ha belegondolok, ez sem igaz teljesen, mert az arányok egyénrõl egyénre eltérhetnek.

A lelki tulajdonságok már sokkal érdekesebbek, bár ott is megvan ez a hármas tényezõcsoport, de a dinamikájuk még erõsebb. Egyébként, van ugye ott is a genetika (DNS), ami megad egy alaphangot sok mindenhez, a táplálkozás szerepe kisebb, míg a kultúra szerepe nagyobb. Különben nem cska genetikai örökség létezik. Valaki cukornajt, de örökölhet házat, kocsit, sõt hazudozós természetet és bûnözõi hajlamokat is. Nem biztos, hogy a vér szerinti szüleitõl, hanem attól aki felneveli. Ezek a hajlamok apró gyerekkorban kialakulnak és rögzülnek. Bármennyire kegyetlenül hangzik, a legjobb az lenne, ha a bûnözõ családoktól elvennék a gyereküket már kiskorban, persze ennek is csak akkor lenne értelme, ha az árvák felnevelése jobb lenne, mint most. Különben nem kell megdöbbenni ezen a kijelentésen, a börtönbe kerülõ szülõktõl ténylegesen elveszik a gyerekeket és gyámság alá helyezik. Van olyan hülye bíró, amelyik a kiskorú gyerek(ek)re tekintettel enyhébb büntetést szab ki, és ezzel épp a gyereknek árt. (Szándékos bûnelkövetõk esetérõl beszélek.)

Kara kánként folytatom tanításom.

#63
Öregem, én elhiszem, hogy te ezt szeretnéd, de attól még nem lesz így. Én például csípem a sárkányokat, de sajnos nem léteznek, és meg kell tanulnom együttélni az igazsággal. Az, hogy neked milyen verzió lenne tetszetõs, sajnos alapból beszélõviszonyban sincs a tényekkel.

Egyébként se velem vitatkozz, hanem mondjuk azzal az ezer kutatóval, akinek a munkájából pl. ezt összerakták:

http://www.unil.ch/webdav/site/determinismes/shared/document2004/sem1/Bouchard___McGue_2003.pdf

(Genetic and environmental influences on human psychological differences
TJ Bouchard Jr., M McGue - Journal of Neurobiology, 2003)

Tessék, ott van benne kétszázötven cikk behivatkozva, menj végig rajta, és cáfold tételesen a metodológiát, az eredményeket, bizonyítsd be, hogy mind a tízezer kutató hülye volt.

Alternatíva: elhiszed, hogy a Föld forog a Nap körül.

#62
Mivel a szülõket is a környezet részének lehet tekinteni, egyértelmûbb, ha úgy írom, hogy <10% a közös család, 40% az egyedi környezet (élmények, tapasztalatok, barátok, szocializáció). Tehát ha valaki a családot osztja egy másik emberrel, a személyiségjegyeik emiatt csak <10%-ban korrelálnak, tehát két testvér csak ennyire kell hasonlítson a közös szülõk miatt. Magyarán a gyerek személyiségére a szülõnek nem sok hatása van. Tehát az, hogy nyugodt szülõnek nyugodt gyereke van, az nem a nevelése következménye, hanem az örökölt géneké.

Balumann
#61
Hát én pedig megcáfolom, sokat gondolkoztam már ezen, és mindig arra jutok, hogy ez az 50% abszolut baromság.
Pl. egy külsõ tulajdonság, adva van egy átlagos nemtomhány kilós kisbaba, hogy az felnõtt korában egy vékony ember (mondjuk táncos, vagy ilyesmi), vagy izompacsirta, vagy hájas disznó lesz az az életmódján múlik (ha nincs valami betegsége).
Egyszerû logikával gondolj bele, megszületik egy gyerek, hogy milyen emberi tulajdonságai, egyénisége lesz, minden attól függ, hogy hogyan nevelik, milyen körülmények hatása alatt nõ fel. Az 50% akkor lehetne igaz, ha már kisbabaként a késõbb is létezõ tulajdonságainak felét mutatná, de ezt te is tudod, hogy hülyeség.
Kicsiként alapból mindenki félõs, ez örökölt tulajdonság, ösztön, valahogy túl kell élnie az élõlényeknek a gyermekkort. Hogy milyen hamar növik ki (ha kinövik), ill. hogy milyen "fokozatban" jelenik meg náluk, már körülményektõl függ (biztonságérzet, erõteljesen a szülõktõl függ)

Megpróbálom letisztázni, én azt állítom, hogy csak alapvetõ ösztönökkel születünk (ami viszonylag kevéssé különbözõek), tehát ez az alap, és a körülmények során alakul ki, hogy ki mennyire lesz félõs, barátkozó, visszahúzódó, stb. A te példáidat nézve, a barátkozásnál alapból hülyeség az 50%, teljes mértékben attól függ, hogy milyen környezetben van (csak gondold végig a különbözõ lehetõségeket, és rájössz).

Vagy azt bizonyítsa be a kutatás, hogy az az 50% nagy része pl. nem az anya hasában alakul ki, azok alapján amiket hall, vagy érez (pl. valaki énekel, simogatja, valaki ordibál a férjével, nyugtalankodik, stb.). Pár szóval, mindent a többi embertõl veszünk át, és tanulunk meg.

"A rasszizmust nem itt lehet megfogni, hanem abban az állításban, hogy bizonyos népcsoportokban egyes gének gyakorisága eltérõ, ami igazoltan nem áll. Magyarán nagyjából hasonló arányú "bûnözõ hajlamú" cigány van, mint bûnözõ hajlamú koreai, de ettõl a bûnözõ hajlamot egyedileg igenis lehet örökölni."

Én ennél megint csak azt állítom, hogy bûnözési hajlam nem örökölhetõ. Bárki lehet bûnözõ, és tisztességes, normális ember is. Aki olyan környezetben nõ fel, ahol csak a szeretetet, pozitív gondolkodást tanulja el, nem lesz bûnözõ. Aki úgy nõ fel, hogy a környékén állandóan verekednek, a szülõk nem törõdnek vele eleget és csak veszekednek, nem nyújtanak neki elég szeretet, nem fog megtanulni szeretni, és nem lesz normális ember. Nem kell génkülönbségeket keresni, ez az egész ott hülyeség ahol van.

A gondolkodásmóddal meg változhat valakinek szinte teljesen az egyénisége, világszemlélete. Ez az egyik tény, ami nálam alapból lehetetlenné teszi azt az 50%-os genetikai okot.

Az én verzióm szerint valakinél lehet 60% -os a szülõk hatása és 30% egyéb (+ 10 a genetikai alapú, örökölt eltérések, egyéniségre hatással levõ tulajdonságok), és fordítva is akár (30% szülõ és többi egyéb). Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy magunktól is fejlõdünk, tapasztalunk, következtetéseket vonunk le, és ez is alakítja pl. egyéniségünket. Rengeteg összefüggés, rengeteg hatás, rengeteg ember alakítja ki egyéniségünket, ami már a hasban elkezdõdik.

Érdemes egyébként pl abba belegondolni, hogy lopni csak akkor lehet, ha van egyéni tulajdon, eleve mi az, hogy bûn és hol lehetséges bûnt elkövetni? Ha olvasol természetben élõ népekrõl, õk olyan szellemben nevelkednek, hogy tisztelni kell az életet, egymást, a legtöbb ismert természetben élõ népeknél (legtöbbrõl már csak korai feljegyzések alapján lehet tudni) ismeretlen az, hogy ûn, nincs olyan hogy "enyém", csak a "törzsé".

Amúgy nagyon sok külsõ tulajdonságra is igaz. Öröklünk egy testet, de hogy késõbb kövér hájas disznók leszünk, vagy izompacsírták, esetleg sovány emberek, nem genetikától függ (természetesen egészséges emberekrõl van szó). Hogy valakibõl sportoló, vagy szoftverfejlesztõ, vagy író lesz, az sem. Van egy alap (egészséges gyermekek) akiknél kb. 10-20 % eltérés van (de ez is lehet hülyeség), és a különbségek már késõbb alakulnak ki, és ezek az egyéniségre is hatással vannak.

A 10% szülõi hatás és 50% genetikai örököltség egyértelmûen nem lehet helyes.

#60
Ha egy rohadt nagy aszteroida fenyegetné a Földet, úgy néz ki, egyedül az atombomba tud minket megmenteni. Szóval ez sem olyan egyértelmû. A bombát történetesen erkölcsös emberek csinálták, akik attól féltek, hogy az erkölcstelenek hamarabb készítik el. Az vitatható, hogy ez a veszély kisebb volt-e, mint az, hogy késõbb az erkölcsös emberektõl erkölcstelenekhez kerül, de az is igaz, hogy ha az erkölcsös emberek nem csinálják meg, elõbb-utóbb megcsinálják az erkölcstelenek, és akkor már jobb, ha az erkölcsöseknek is van. Erkölcserkölcserkölcs. Hibáztasd a természetet, hogy ilyen fegyvert lehetõvé tesznek a törvényei.

Az orvostudomány tudtommal opcionális.

#59
Zavaros, mit akarsz mondani, talán mert nem teljesen érted az állítást. Azt látom, hogy tagadod, amit írok.

Röviden az állítás az, hogy egypetéjû ikerpárok mérhetõ természetjegyei *átlagosan* legalább 50%-ban azonosak, minden mástól függetlenül, nevelje õket akár cigánycsalád vagy benszülött, és hogy ez genetikai hasonlóságuk következménye. Természetesen lehetnek az átlagostól kiugróan eltérõ esetek (amikor mondjuk az ikerpár egyik tagja mondjuk jehovás lesz, a másik nem), ezért beszélünk az átlagról, de ezek nem befolyásolják a következtetést.

Más szóval az olyan minõségek, hogy okosak vagy buták, félõsek vagy agresszívek, nyitottak, barátkozók vagy visszahúzódók vagyunk, 50%-ban a genetikánkon múlik, <10%-ban a szüleinken, 40%-ban pedig a környezetünkön (fõleg az embereken, akik körbevesznek). Ennyit igazoltak a tanulmányok és nem többet. Ezzel kár bármilyen alapon vitatkoznod, mert kõkemény kutatás igazolja.

Persze vitatható, hogy ezek a jegyek mennyire számítanak egy felnõtt személyiségben. Lehet, hogy valaki alapból félõs, de a szülei megtanítják neki, hogyan kezelheti a félelmét, míg másnak nem. Így végsõsoron azonos személyiségjegy külsõ szemlélõ számára különbözõnek észlelt emberhez vezethet.

"Cigányok sem genetikailag olyanok amilyenek, a körülmények teszik õket olyanokká." Egyedi cigányok örökölnek bizonyos viselkedésjegyeket, míg mások nem. A rasszizmust nem itt lehet megfogni, hanem abban az állításban, hogy bizonyos népcsoportokban egyes gének gyakorisága eltérõ, ami igazoltan nem áll. Magyarán nagyjából hasonló arányú "bûnözõ hajlamú" cigány van, mint bûnözõ hajlamú koreai, de ettõl a bûnözõ hajlamot egyedileg igenis lehet örökölni. A kulturális jegyek viszont valóban függnek a népcsoporttól (definíció szerint), és a kultúra bizonyos elemei valóban elõsegíthetnek egyes viselkedésmintákat. A kulturális elemeket viszont meg lehet változtatni, de ezt az illetõ csoportnak is akarnia kell.

"Az egyéniség még nagyon sok mindentõl változik, ezért sem lehet szülõkre meg környezetre elosztani, már a gyerekre ráadott ruhák színe, falak színe, és még milió hatástól alakul."

Hogyne lehetne. Meg kell változtatni a falak színét, minden mást változatlanul hagyni, és megnézni, mi lesz az eredmény. Pontosan ezt csinálják a tanulmányokban. Pusztán egy falat kicserélni nehéz, mert kevés példa lenne, ahol a feltételek állnak, de csak a géneket vagy csak a szülõket lehetséges, mert elég sok minta van, hogy átlagolni lehessen.

#58
Igazából Balumann azon mondatára írtam, hogy "az összes többi csak a gondolkodás (nevelés és eltanulás) által jön létre", amire te helyeseltél.