Biológiai alapokon nyugszik a pszichopátia

Normális hívõ ember nem hazudik a saját népérõl és ilyen alapon másérõl sem. Nem formálhatunk olyan véleményt, hogy utálatosak vagyunk, mert magyarok vagyunk és másért sem. A sunyiság a rendszerben van, ha valami nem tetszik és hazudni kell. Ez olyan, mint amikor azt mondanák nekem, hogy fekete vagyok, mert én vagyok dilo. Az én családomban élne ez a személy akkor igaza lehet, mert õ adta a nevet, de ha más mondja akkor semmi köze hozzá csak annyi, hogy úgy viselkedek, mint othon és lehet, hogy nincsen igaza, de a buta ember kiáll az igazáért. XD
Ez a nép is ezért jött ide, de azért azt nem felejthetjük el, hogyan jutottak el idáig(ez a része talán rasszista), de hogy ugyan olyan legyen az életkörülmény miattuk az enyém is az már túlzás lenne, mert nem miattuk fizetünk több "adót", hanem a bûnözõk és az ilyen rossz rendszerek miatt. Viszont aki rossz életkörülmények között éldegél, abból valószínûbb, hogy bûnözõ lesz. Ezeket a csoportokat meg mindenki utálja az egész földön, mert miattuk lesz rosszabb a környezetük, mégha az életkörülményei nem is zavarná annyira, a büszkeségét sértik. Ez lehet kétoldalú. Lehet olyan, hogy nem megy a kocsim színéhez az ocsmány konténered vagy a másik, hogy Jézusom még mindig ilyenek vagyunk emberek. Mikor lesz már jobb....
A lényeg eggyértelmû, hogy aki fejlõdik az alkalmazkodik, de aki nem az kitaszított lesz és ehez semmi köze a származásnak, hogy melyik népcsoportból származik az a bizonyos bûnözõ aki majdnem megölt. A gond az, hogy a cigányok általában rosszabbúl élnek és ezért is lehet több a népükben a bûnözõ. Mi meg mondhatjuk rájuk, hogy haljál meg, mert a 2-es csoportból jottél ide a törvény elé, de mégsem mondatjuk, mert nem szabad(2x) és azért, mert akkor mi magyarok magunkra nem vetnénk követ. Azért õket sem kell félteni, mert õk meg követ vetnek ránk akkor amikor mi nem érünk rá, magyarul senkit nem érdekel, hogy cigány vagy(csak kopj le; a motorháztetõrõl te csöves). Az igen hogy nem ettél és nincsen pénzed és ezért kifosztasz, ha kell az életed árán is vagy mert ez a foglalkozásod. Ilyenkor szokás összekeverni az egyént a népével. Nekem például soha de soha nem kéne olyan nõ aki akcentussal beszél, mert halálian idegesítene, így melóhelyen is idegesítene, ezért nem tanulok külföldi nyelveket, mert diszlexiás vagyok, amit hosszútávon nem jó terhelni és valjuk be, hogy mostanában mi magyarok stresszesebbek vagyunk a melóhelyen, mert ilyen olyan válság van és kijönnek ezek a gyökérségek, hogy utáljuk õket, de nem csak miattuk xar és addig nem ér semmi a szítkozódás amíg nem csak miattuk van az, hogy az emberek bûnözõ életre kényszerülnek. Habár vannak sokan akiknek életcéljuk, hogy a semmibõl éljenek meg, de aki hülye az haljon meg. Mindenki mást csinálna a hülyékkel és a bûnözõkkel is. Stresszes állapotban ezt nehezebb megállapítani, hogy melyik a jobb. Ez eléggé képletes gondolkodás, de legalább nem lehet összekeverni, ha nem csak a nézelõdök, hanem tanulok is. A rossz életkörülmény meg arra mutat, hogy ez csak nézelõdik a fejébõl a vak világba. Ami meg rámutat az nem rasszista, de önuralmú már igen, mivel logikai gondolkodás az önuralom. A rasszizmus meg annak a fogalomnak a szava, ami ebben kárt okoz mások számára. Olyan, mint a tûzfal, ha az önuralmú ember agressziót érez akkor, hibás az elkorcsi gondolkodása, de nem reménytelen. Szerintem ez a rasszizmus, úgy teljes egészében, ami addig fent fog maradni amíg a gazdaság szar mindenkire nézve és még ráadásul ezt tatézzük, hogy engedjuk, hogy keveredjenek a vérvonalak, kultúrák, hogy utána azért fájjon a fejünk, hogy szídjuk eggymás anyukáját, de több tv-t tudtunk eladni. Nem azt állítom, hogy a gazdaság olyan, mint a világháború, mert nem én állítom így, hanem mert ez folyik a csapból is és ez az a stresz amit említettem, hogy miért utáljuk a külföldieket és õk minket. Az asszimiláció meg ugyan ilyen csak takarékosabb, de olyan mint a gyereknevelés és ha féltjük a gyereket akkor az hátráltatja a turizmust, mert konfliktusokba csak az õrültek érzik jól magukat. Viszont, ha mi magyarok is az országok eggyesítéséért harcolunk akkor elõbb a stressz nyomait kéne eltûntettetni, hameg az bevándorlók idegesítenek akkor meg pont hogy tenni ellenük, hogy nem kapnak a jóbol szinte semmit. Ezért meg én nem fogok szaporodni, mert azt látom, hogy a gyerekeimet nem tudja asszimilálni a saját népem. Így miért is foglalkozna bárki is a bevándorlókkal? Féltjük a jövõnket és pont a bevándorlók miatt és nem amiatt, hogy más nép a gyökerük. Régen a fejlettségünk meg az országunk is kicsi volt, de fejlõdött ennek ellenére is, mégha más országbeliek több 100 négyzetkilóméterrel többet is építkeztek, de õk pont ezt vették hasznul, hogy sokan vannak. Szerintem az is teljesen eggyértelmû, hogy miért nem adunk el mindent és ebbõl kifolyólag, miért nem építünk hatalmas épületeket meg órjási közlekedést. Ez nem az a célcsoport, hogy ilyen nagy sebességben fejlõdjünk és a kultúránkal ezt meg védjók, de tönkre is tesszük, ha még valami nem jó mellette és erre írtam azt, hogy miaz ami nem jó.
Na ennek sincsen köze a génekhez, hacsak nem a hithez, de én nem rasszista vagyok, mint józan gondolkodású logikus teremtmény. ÉN szeretek társalogni és nem write only, mint a pc korszakban "ami még tart" 😄 A pc háború meg azért lesz, mert én 5 km-el odébb írtam, mint ahol átment az adat a te pc'-re és a háború annyira elcseszett lesz, hogy a te háborúd nagyon eggyoldalú lesz, mert nekem nem kell vele foglalkozni. Ez a pc veleéig romlott eggy szerkezet, de legalább árammal megy. 😄
kuki neked csak az elsõ sort XD

Mindent meg lehet magyarázni. Meg az ellenkezõjét is.

A bosszúvágy, gyûlölet, idegeskedés is gondolkodás miatt létezik, ezek is más emberektõl eltanult (tudatos) dolgok, bizonyos érzelmek (lelkes kûzdelem az életbenmaradásért, élelemszerzésért, ha sikerült valami akkor boldogságérzet - ezt nem tom jobban definiálni). Alapból minden ismeretlentõl, idegentõl félünk (gyerekeken figyelhetõ meg leginkább), és késõbb tanuljuk meg, hogy mi az amitõl nem kell félni. Ezek is milió dologtól függenek (olyan kortól kezdve, amikre már nem emlékszünk, de erõs hatással vannak megérzéseinkre).
Inteligens ember amúgyis rájön, hogy a faji gyûlölet maximum egy egyköz (vagy problémaelterelés, illetve eszköz), akinek amúgy vannak normális ismerõsei az adott nemzetiségekbõl, az szinte biztosan nem lesz rasszista.

Ha azt a nénit nem szerették a magyarok valami miatt (mondjuk rossz szokás, vagy csak eleve rossz hozzáállás), akkor nyilván nem lesz jó véleménnyel irántuk, és ez egy öngerjesztõ folyamat.

Amúgy meg az azonos gondolkodásmód is általában pozitív kapcsolatokhoz (és a bosszúság, utálat jóval kisebb mértékéhez) vezet, talán ez az egy pozitívuma van a különbözõ vallásoknak. Néhánynak meg pont alapja, hogy ezeket az érzelmeket kiiktassa (buddhizmus), én személy szerint a buddhizmus tanításait kötelezõvé tenném oktatásban is, mert nekem nagyon sokat segített.

1. Miért hazudik? Csak annyit tudunk róla, hogy utálja a magyarokat. Ez szíve joga.

2. Szerinted minden tudatlan ember, aki helyes információk hiányában állít valótlant, bûnös? Ki tudnád te hámozni a román oktatáson át, hogy valami nem stimmel Trianonnal? Vagy még rosszabb: mi van, ha a magyar oktatás-történelemszemlélet is legalább ennyire ferde?

3. Trianont valóban lehetett volna kevesebb sérelemmel csinálni, de ezért kizárólag a levezénylõ (elsõsorban francia) politikusok a felelõsek, nem a románok együttesen. Egy bûnrossz békekötés volt, és meg is lettek a következményei.

4. Még ha fel is tesszük, hogy Erdély Romániához csatolása szerinte igazságos volt, akkor sem "hazudik", mert ebben a kérdésben nincs abszolút igazság. Egy terület hovatartozását nem lehet örökségi jogon megítélni, mert a népek jönnek-mennek. Magyarország a románok számára rosszabb hely, mint Románia. Szerintem az adott területen élõknek kell dönteni az államról, ahova tartozni akarnak, és Erdély területén többségben voltak a románok már Trianon idején is. Természetesen trükközni ott lehet, hogy hol húzzuk meg a terület határait. Pl. ha észak-Erdélyt külön kezelték volna, egészen más lett volna a szitu. De ez is a politikusok bûne, nem a "románoké".

A néni nem bûntelen, mert hazudik. Természetesen azért hazudik, mert neki is hazudtak, de az ember köteles ellenõrizni a kapott információkat, nem bekajálni mindent. Emellett, köteles elismerni a vétkeit, és bûnbánatot tartani értük. Ha ezekre nem képes, joggal lehet kizárni a civilizált népek közösségébõl.

Az a zsidó, aki holokausztot kiált, de nem tart bûnbánatot, szintén elítélendõ. Az a muszlim, aki nem hajlandó megtagadni a Korán ama tételeit, amelyek az erõszakos hittérítésre vonatkoznak, szintén elítélendõk. És így tovább.

Jogos az, amiben a társadalom megegyezik. Az áldozat gyûlölete a bosszúvágy, amire ugyancsak programja kényszeríti. A gyilkos gyûlölete a motivációjából ered, ami többnyire kapzsiság vagy személyes élvezet. Úgy alakult, hogy a bosszút intézményesítettük, a személyes igényeket viszont korlátoztuk, ami illeszkedik a programunkhoz. Ezt én megértem és elfogadom, különösen, hogy sosem éreztem túl nagy kedvet az emberöléshez. Mellesleg abszolút mércével is stabilabb és fenntarthatóbb választás, mint mondjuk fordítva.

Hogy ez hogy jön Erdélyhez, azt nem tudom. Az országok nem emberek, akik homogén vágyakkal vagy személyiséggel rendelkeznek. Trianont nem lehet kizárólag a sértett áldozat szempontjából megközelíteni, ennél ez sokkal bonyolultabb.

Ja, itt a kondérban egész jó a szélessáv 😊 Ha most azt akarod mondani, hogy erkölcsi ítéleteink nem csak közvetlen személyes tapasztalaton alapulnak, az nyilván igaz, de itt nem is errõl van szó. A néni teljesen általános erkölcsi szempontból is bûntelen, míg Hitler nem az. Egyedül azt tudod a szemére hányni, hogy román, és pusztán ez alapján egybõl tolvajt kiáltasz. Így leszel te is díszes reprezentánsa ennek a pár milliárd jelmezbe öltöztetett barlanglakónak.

"Korábbi tapasztalat, vagy hallottak alapján."

Ez magyarázatnak édeskevés. Mint írtam, bizonyos mennyiségû elõítélet szükséges az élethez, de miért jut el ez jelentõs százalékban odáig, hogy az illetõ állatként tekint a gyûlölt csoportra? A menõzésbõl következik, hogy nem jársz a társaságukba, az agresszivitásból az, hogy erõsebb rendõrséget és térfigyelõt követelsz, de hogy jut el ez sok emberben simán odáig, hogy öljük meg mindet?

Szerinted minden gyûlölet egyformán jogos? Az áldozaté (hozzátartozóié), a gyilkosé, és a nevetõ harmadiké is?

"pedig hogy õ tõled aztán semmit sem lopott,"

Miért, Hitler téged kiirtott?

Megható történet? Hol? Én csak elemzem ezt a fura majomfélét. Az erdélyi sztoriban mi a frász a hihetetlen? Hogy õk is zsigerbõl utálnak minket? Pedig képzeld.

Látod, szépen besoroltad a román nagyit a nagy román kalapba, pedig hogy õ tõled aztán semmit sem lopott, Trianonnál ott se volt, az egész valószínû. Semmivel se vagy jobb, mint õ.

"Jelenlegi tudásunk szerint a történelem folyamán alakult társadalmak 90-95%-a háborúzott vagy háborúzik, a maradék is ismeri a gyilkosságot és az erõszakot"

Elismerem, hogy nagyrészt igazad lehet, de ezt azért én továbbra is túlzásnak találom. Mind1, majd ha jobban tudok angolul, én is utánanézek.

"De az magyarázatot érdemel, hogy miért hajlamos játszi könnyedséggel, szinte már-már kötelezõen ilyen hiedelmeket alkotni késõbb, és kiterjeszteni teljesen irreális folytatásokba, mint például a nem elegendõen fekete bõrû ember alapból lop, csal, hazudik, nem is ember, és megölhetem."

-Korábbi tapasztalat, vagy hallottak alapján. Egyáltalán nem kell személyesen összetûzésbe kerülni, pl. az én környékemen nagyon sok cigány lakik, házunkba is. Egyszerûen, az életmódjuk visszataszító (menõzés, agresszivitás, tiszteletlenség más ember iránt, stb), elég ok arra, hogy legyen bennem egy rossz elõítélet az átlagos cigányok iránt (ettõl függetlenül suliból sok cigányt ismerek, akik normálisak, és kedvelem õket).
-viselkedésük alapján

Rasszismus, faji alapu elõítélet meg nem létezik - talán soha nem is létezett, csak a nagyon buta embereknél, akiket félre tájékoztatnak.

Ja, és kár, hogy már kezdek én is benne lenni a korban. Fiatalon, naivan még elhittem volna a megható történeteid.

Rossz az erdélyi hasonlatod.

Különben értem az erdélyi román nagyit: persze, hogy utáljuk azt, akit megloptunk, mert lelkiismeretfurdalásunk van tõle, és utáljuk azt is, aki tõlünk lopott.

JPÉ.

Te összetéveszted az elõítélet lehetõségét az elõítélettel magával.

Nyilván senki sem születik konkrétan azzal, hogy a bõr 60%-os feketesége felett utálom, alatta meg nem. De az magyarázatot érdemel, hogy miért hajlamos játszi könnyedséggel, szinte már-már kötelezõen ilyen hiedelmeket alkotni késõbb, és kiterjeszteni teljesen irreális folytatásokba, mint például a nem elegendõen fekete bõrû ember alapból lop, csal, hazudik, nem is ember, és megölhetem. Ne mondd már, hogy a cigány gyereket kiirtását hirdetõ neonáci ezen meggyõzõdését "kõkemény tapasztalatból" vezette le, vagy hogy a zsidózó Józsi bácsinak bármi tapasztalata lehet a világot valóban uraló csoportokról. Engem speciel csak színmagyarok zsebeltek ki az iskolában, cigányok nem, akkor most utáljam a fajtámat tapasztalati alapon? Tucatnyi embert ismerek, akiknek soha nem volt személyes összetûzése cigányokkal, és mégis szeretnék holtan látni mindet. Tucatnyi antiszemitát ismerek, aki zsidót életében csak fotón látott.

Nem, az elõítélet kialakítása fajtánk egy speciális képessége. Gyakran eldobunk minden józan észt, elhiszünk Cion bölcseit, vérvádat, hogy egy jót gyûlölködhessünk. Magyarázatot érdemel.

(Persze döbbenet akkor van, amikor rájössz, hogy valakinek viszont te vagy a mumusa. Fiatal angol kollégámnak román barátnõje van, és elutaztak Erdélybe pár hétre rokonlátogatóba. Nevetve mesélte nekem, hogy a leány nagymamája tündéri teremtés, rakta eléjük a finomabbnál finomabb sütiket. Elmondták neki, hogy az egyik faluban majdnem összetûztek a helyi cigányokkal, mire a nagymama csak annyit dohogott: "kétfélét utáltam mindig életemben: a cigányokat és a magyarokat". Mi kényszerít vajon egy kedves öreg nagymamát, hogy így gondolja? A kõkemény tapasztalat, nyilván.)

Egyébként a békés régi civilizáció klasszikus, mitológiai példája Atlantisz.

Azt nem tudjuk, hogy Atlantisz azonos-e a Szantorini tûzhányó kitörésekor elsüllyedt szigettel, ill. a minószi civilizációval, de szerintem igen.

Nos, a régészek a Krétán talált leleltek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ez egy nagyon békés közösség volt, nem voltak falak, például, mert állítólag a hajóikkal jól meg tudták védeni a szigetet. Ennek az idilli képnek ellentmondanak a falfestmények, amelyek öklözõ tizenéveseket, és bikavidalakot ábrázolnak. ezek azért nem vallanak kimondottan pacifista életmódra, de hogy relatíve túl békések voltak, az tény, mert a - ha jól tudom - "tengeri népek" lerohanták õket, és mindent feldúltak, elégettek.

Csak érdekesség- és bosszantásképpen jegyzem meg, hogy - amennyire hiányos emlékezetem tudja - Hitler államideálja Atlantisz volt.

kukacos!

Én nagy rajongód vagyok, amúgy, de néha mellélõsz. Az elõítélet nemhogy az emberbe nincs genetikailag (biológiailag) belekódolva, hanem az állatokba sem. Sok példa van rá, hogy antilopfióka és tigris- vagy oroszlán- vagy gepárdfióka együtt nõnek fel, - sõt olyant is láttam a tévében, hogy egy impalagida egy gepárdanyától akart szopni - és elég nehezen, de rájönnek arra, hogy nem barátnak teremtette õket az isten.
A zsidókkal, vagy aktuálisan a cigányokkal szembeni elõítéletek nem ilyen belénkivódott ösztönökre alapulnak, hanem kõkemény tapasztalati tényekre. Az óvodásgyerekek között ráadásul nincsenek meg ezek a problémák, de miután valakit többször becsaptak, kizsebeltek, stb. stb. egyszer mégiscsak rádöbben a kõkemény valóságra. Hát, ez ilyen egyszerû. Nem kell ide statisztika sem, csak józan paraszti ész.

Valóban érdekes, de azt igazolja szerinted, hogy a busmanok békés népség? Ugyan már. Hókuszpókusszal vagy anélkül épp olyan kafán lehet belezni.

Dehogynem. Amikor ötvenezer éve lementél a folyóhoz és láttál két ismeretlen színûre festett harcost, rohadt gyorsan kellett ám ítélni, hogy beverik-e a fejedet vagy sem. Egy kis elõítélet sokszor megmenthette az életed.

A kutatások azt mutatják, hogy az emberben van egy modul, ami képes önzetlen viselkedést és bizalmat generálni, de eredeti tervrajza szerint ez rokonsági fok szerint kapcsolódik csak be. Akire nem terjesztjük ki a kört, az préda. Valamelyik bennszülött nyelvben az "élelem" és a "törzsön kívüli" szavak szinonímák.

A történelem során a kör általában tágult. Elõször a nagy vallási tanítók mondták azt, hogy ki kéne mindenkire terjeszteni, aztán fokozatosan bõvült, ma már sokak szerint az állatokat is be kellene venni, de én akkor is szeretem a húsukat. Persze szûkülni is tud, a nácik pl. azon igyekeztek, hogy a zsidók kerüljenek ki, és így prédaként lehet rájuk tekinteni. Csakis azért lehettek sikereik, mert az emberi agyban ott van ez az elõkészített modul, ami támogatja a csoportos gyûlöletet. A népirtások érthetetlenek, ha nem tudjuk, hogy az emberi természeten alapulnak.

Néhány bizonyíték a történelem elõtti hadviselésre:

http://en.wikipedia.org/wiki/Prehistoric_warfare
http://en.wikipedia.org/wiki/War_Before_Civilization

Fegyverek:
http://home.comcast.net/~burokerl/tomahawk.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Mace_(club)

"The mace was first developed around 12,000 BC and quickly became an important weapon. It was the first weapon developed specifically for killing humans."

Jelenlegi tudásunk szerint a történelem folyamán alakult társadalmak 90-95%-a háborúzott vagy háborúzik, a maradék is ismeri a gyilkosságot és az erõszakot. A kivételes 5-10%-ra hivatkozni, és feltételezni, hogy a nem ismertek inkább arra hasonlítottak ellentmond a józan észnek. Ez nem egyet nem értés és "máshogy tudás" kérdése, az igazság itt csak egyféle, és valaki vagy rosszul tudja a tényeket vagy jól. Aki ragaszkodik a rossz tudásához és nem érdeklik a tények, az a tényeken nem alapuló elvi meggyõzõdését (hitét) védi. Elvileg persze lehet, hogy igaza van, mint ahogy lehetséges az is, hogy mégis volt bibliai özönvíz. De az ismert tények és bizonyítékok nem ezt mutatják, és irracionális hinni benne.

Tovább nem magyarázom.

egy érdekes történet, amit ígértem.

Lehet, hogy részben igazad van, és én túlságosan idealizáltam, de nehezen tudom elhinni, hogy többnél fordult elõ törzsön belüli gyilkolás. A bushmanokról tudom, hogy náluk ismeretlenek ezek a fogalmak, ahogy a tulajdon is, és ezekbõl arra lehet következtetni, hogy a nomád népcsoportoknál nagyjából ez lehetet az általános. Aztán a letelepedés után már sok mindentõl függhet, hogy hogyan viszonyulnak ezekhez a dolgokhoz.
És szerintem azért jóval több nép is van, ahol nem fordulhat elõ csoporton belüli gyilkosság.

A civilizációk hatását úgy értem, hogy pl. elveszik földjeiket, megtámadják és rabszolgává teszik õket.

"A fellelhetõ kõkori fegyverek egy jelentõs részérõl például bizonyított, hogy leginkább emberölésre használható."
És azt mégis hogy lehetne bizonyítani, már nemazért...?

"lehet, hogy úgy látszik hogy nem, de én akkor is nagyon-nagyon-nagyon hinni akarom, hogy igen, tehát egészen tutira biztosan a tények a hibásak."
Miért mániája ez mindenkinek, hogy ha valamiben nem értünk egyet, máshogy tudunk, akkor a másik csak azért gondolja így, mert jobban tetszik neki, ezt akarja hinni. Mint említettem én is olvastam, hallottam néhány dolgot (nem kitalációt), és dokumentumfilmeket is láttam, és azért, mert a Yanomanóknál meg még 3-4 törzsnél említettek gyilkosságról, nem lehet következtetni, hogy korábban is több volt. Sõt, a fenntmaradt emlékek - melyek a vallásukra, szertartásaikra utalnak - az élet, és természet (szellemének) nagyobb tiszteletére utalnak.

Az ember biológiájában az elõítéletekre és a rasszizmusra nem fogsz választ találni, mert ezek nem biológiai jellemzõk.

Sosem fogod például megérteni az elõítéleteket és a rasszizmust, amíg nem keresgélsz válasz után az ember biológiájában.

Az említett népek nem álltak jelentõs kapcsolatban fejlett civilizációval. A Yanomanöket még csak most kezdték el mészárolni az aranybányák miatt. Egyébként sem gépfegyverrel és helikopterrel vadásznak egymásra, hanem mérgezett fúvócsõvel, sok ezer éves tradícióik szerint. Mégis hogy képzeled, megjelent a fehér ember, sugdosni kezdett a fülükbe, és erre elmentek háborúzni? Hányban lehet az erõszakot dokumentálni? Mindben. Hányban lehet bizonyítani az erõszak hiányát? Néhány aprócska polinéz szigeten, ahol legfeljebb néhány ezer ember él, mindenki a szomszédja rokona valamint komolyabb háború esetén az egész díszes társaság éhenhalna, elõfordultak békés közösségek.

Soroljam még? A fellelhetõ kõkori fegyverek egy jelentõs részérõl például bizonyított, hogy leginkább emberölésre használható. Persze mindig lehetséges, hogy valami trükkös tréfamester úgy rendezte a bizonyítékokat, hogy az egyik megoldásra mutatókat eltüntette, te most nagyjából erre apellálsz. Nagyjából ennyit lehet felhozni az özönvíz-elmélet mellett is ("lehet, hogy úgy látszik hogy nem, de én akkor is nagyon-nagyon-nagyon hinni akarom, hogy igen, tehát egészen tutira biztosan a tények a hibásak.").

Nincs ebben semmi különös egyébként, logikailag is következik, hogy bizonyos szituációkban az erõszak evolúciósan kifizetõdõ taktika. Lám a szabin nõkkel is milyen jól jártak a rómaiak. Az õskori viszonyok feltérképezése inkább a modern civilizációban élõ ember megértéséhez járul hozzá, hiszen a mi genetikai poggyászunk erre az örökségre épül.

Lehet találni néhány tanulmányt, példát, ahol van, volt erõszak. De hogy mi volt az ÁLTALÁNOS az õskorban, középkori idõkben, és többszáz évvel ezelõttig az ilyen természeti népeknél, egyáltalán nem lehet levonni azt a következtetést, hogy mindenhol általános lett volna a törzsön belüli erõszak. Hány ilyen népcsoport él, és abból hányról vannak ilyen erõszakról dokumentumok. A janömanö-k már megint, honnan tudod hogy hogy éltek a civilizációk kialakulása elõtt?

Vannak leletek, illetve feljegyzések, amik arra utalnak, hogy korábban jobban tisztelték a természetet és az életet. Holnap utána nézek és bescannelek 1-2 feljegyzést a tanárom által készített jegyzetbõl.

Tehát saját bevallásod szerint állításaidat zéró (0) ténnyel tudod alátámasztani. Nézd, aki a Barakát szembeállítja egy tudományos tanulmánnyal... hát hogyismondjam, a matek nem az erõsséged, ugye? Lehet élni racionális következtetési képességek nélkül, de a suszter maradjon a kaptafánál.

"A korábbi feljegyzések természeti népekrõl, és a mégkorábbi, õskori emlékekbõl arra lehet következtetni, hogy az ilyen emberek legtöbb idejét a szertartások, szórakozás, tanulás (idõsebbek tanítása, történetek mesélése, stb.), és egyéb tevékenységek töltötték ki."

... mint például a vég nélküli vérbosszú és a hadviselés. De szerintem a természetben a kaját a legutóbbi idõkig nem adták túl könnyen, õseink rituális táncok helyett elsõsorban azzal voltak elfoglalva, hogy tõrbecsalják a mammutot. Chagnon leírja egy helyen, hogy az amazóniai falvak vezetõi napokat töltöttek azon lamentálva, hogy vajon melyik szomszéd falu támadja meg õket legközelebb, és hogy melyiket kellene elõzetesen lerohanni. 25 évet töltött a Yanomanö-k között. Vagy itt van egy tanulságos idézet Diamondtól:

Much more extensive longterm information about band and tribal societies reveals that murder is a leading cause of death. For example, I happened to be visiting New Guinea's lyau people at a time when a woman anthropologist was interviewing lyau women about their life histories. Woman after woman, when asked to name her husband, named several sequential husbands who had died violent deaths. A typical answer went like this: "My first husband was killed by Elopi raiders. My second husband was killed by a man who wanted me, and who became my third husband. That husband was killed by the brother of my second husband, seeking to avenge his murder." Such biographies prove common for so-called gentle tribespeople and contributed to the acceptance of centralized authority as tribal societies grew larger.

Nézd, én nem azt mondom - és senki sem állítja -, hogy a természeti népek rosszabbak bármelyik csoportnál, amit a homo sapiens alkotott. Tudásuk, életük megfelel vadászó-gyûjtögetõ életmódjuknak, környezetüknek, amihez technológiai színvonalukon mesterien adaptálódtak. De számolj le azzal az illúzióval, hogy a "természetes" ember valamiféle paradicsomi állapotokban élne, mentesen minden fajtán belüli erõszaktól. A modern antropológia és régészet egyértelmûen bebizonyította, hogy a fajtársakkal szembeni csoportos agresszió része a homo sapiens adaptációs programjának, és a modern társadalmak épp hogy kevésbé erõszakosabbá tették az emberi létet (mert a vérbosszút nem kell személyesen intéznünk, bár néha úgy érezzük, kéne).

Konkrét népet - a valószínûleg általad is jól ismertek közül - nem fogok tudni említeni, mivel nem vagyok ilyen kutató, interneten meg elég ellentmondásos cikkeket lehet találni mindenrõl, már amirõl lehet. A másik gond, hogy bármilyen népet említenék/említünk, mindegyik kapcsolatba került már a civilizációval.
A természeti népekrõl alkotott általános vélemény viszont nagyon eltorzult, ez sajnos sok mindennek köszönhetõ. Például a civilizációk hülyeségeibõl vonunk következtetéseket (rengeteg fertõzéses betegség, vallások, rengeteg tévhit, vallások által a gondolkodás és tudomány saját érdekbõl akadályozása), illetve egyszerûen nem tudjuk elképzelni, hogy olyan emberek is élhetnek normális életet.
Mi közel 1 évig foglalkozunk zeneirodalomból az õskor/ókor zenéjével, mûvészettörténetbõl is sokat tanultunk róla (abból érettségiztem). Az elõbbi tanárunk sokat foglalkozott, és mesélt Richard Rudgley: Kõkor elveszett civilizációi könyvrõl, ami egy olyan ember tapasztalatait is tartalmazza, aki néhány hónapig, vagy évig köztük élt (sajnos nem tudok konkrét népet mondani, csak ott tudtam beleolvasni is egy pár részt).

A korábbi feljegyzések természeti népekrõl, és a mégkorábbi, õskori emlékekbõl arra lehet következtetni, hogy az ilyen emberek legtöbb idejét a szertartások, szórakozás, tanulás (idõsebbek tanítása, történetek mesélése, stb.), és egyéb tevékenységek töltötték ki.
Ezek után néztem meg több részt Bear Grylls mûsorából, amikben különbözõ természetben élõ népekkel is összefut, és tõlük kéri hogy mutassanak trükköket, szintén nem a kannibál, bunkósbottal mászkáló, a természetet nem tisztelõ és pénz meg hataloméhes emberek láthatunk. Ajánlom még pl. a Baraka - világok arca dokumentumfilmet (vagy nem tom milyen stílus, életképeket mutat be).
És a legviccesebb, hogy sorra fedezzük fel a dolgokat, hogy milyen okosak voltak õseink. , vagy gyógynövények használata.

1 konkrétum egyébként itt van lejjebb, a busmanok.
Tudod-e, milyen különbözõ (a természet teljes tiszteletére utaló) szertartásokról tudunk? (pl. a barlangfestmények mire szolgáltak, Lascaux és nemtudom melyik a másik ilyen nagyobb)

Tudsz mondani egy olyan népet, aki szerinted a nemes, természettel harmóniában élõ emberek példaképei lehetnének?

Ilyen polgárõrök kellenének Magyarországon, mint Damien Walters. :-)

Úszás után nekem is volt hobbim az állatalános elsõ osztályban. Akkor én is megtanultam mezitláb szaltózni elõre meg hátra eggy helybõl, meg forogni a fejemen meg a kezemen, de abbahagytam és hamar elillant a tudás, mert akkor nem értékeltem és nem is gyakoroltam. Erre a videóra akkor sem mondanám, hogy átlagos. Azért ez a figura ülésbõl is megfordul a levegõben, meg forog 10 is ha nagyot ugrik. Maradok a kisvasútnál, de engem még az is elütne és véreznék. 😄

Igen egy kicsit elkalandoztunk :S

Nah így kellene tudnia egy átlagos embereknek mozogni! A parkour története egyébként így szól:

"Az elsõ világháború elõtt, a francia George Hébert körbeutazta a világot. Az afrikai látogatása során lenyûgözte a fizikai kidolgozottság, tapasztaltság amikkel a benszülött népeknél találkozott.

- „A testük hajlékony volt, izmos és ellenálló pedig soha nem edzettek csak a természetben éltek”… /George Hébert/
<...>
Így inspirálva testnevelõ tanár lett a Reims-i kollégiumban Franciaországban. Meggyõzte az igazgatóságot a saját testnevelési módszerérõl, miszerint „ a módszeres, összpontosított és folyamatos mozgás gyerekkortól felnõttkorig rengeteg elõnnyel jár: látványos testi fejlõdés, jobb szervi ellenállás. Ez fejleszti az alapvetõ mozgásfajtákat ( futás, sétálás, ugrás, mászás, dobás, emelés, védekezés, úszás) valamint az egyensúlyérzéket, mindössze egyfajta befektetett energiával ami mindezekre kihat, és kialakít egy önzetlen, szerény moralitást."

Ezeknek a figyelmenkívül hagyása az egyik oka a civilizációban szinte természetesnek tûnõ betegségek (a helytelen táplálkozás mellett). Még az ókorban is tudták pedig (pl. görögök).

Természetben élõ népekrõl meg hiába akarják néhányan elterjeszteni, hogy buta bunkóbotos emberek voltak, akik vagy egymást nyírták ki, vagy betegségben haltak meg 30-40 évesen, mert teljesen az ellentéte igaz. Kivételek lehetnek, de azok is a civilizációk hatása miatt.
Az #65 -ös grafikont meg nagyon nem értem. XX. század, és legfölül a jivarok vannak, amik már a hódítások elõtt is fejledt kereskedelemmel, nem egy természetben viszonylag elszigetelten élõ törzsrõl van szó.
Az agresszivebb törzsek amúgy Dél-Amerikában vannak/voltak, és ez a civilizációkra is igaz (pl. emberi áldozások, stb), szerintem ez már mikor Amerikába bevándoroltak (ugyebár Ázsián keresztül vszínûleg), akkor már agresszívabbak voltak és ezeket vették át 😄

Rájöttem, hogy nem néz ki hülyén a gázos duda a biciklin. (😊

Pszichológia -> szociopata -> gyilkos bûnözõ, homokosok -> aktuálpolitika -> gyógyszeres kezelés -> szenvedélyek -> a viselkedésminta öröklõdésének aránya -> szenvedélyek -> gének, öröklõdés -> életmódok -> betegségek -> hobbik -> iskolás történetek.

Tök érdekes ez a lánc, emberek... Ahogy egy bonyolult, mély témáról indul, és kisimul a végére.

Én is gurultam le hegyrõl csak én a Gellért hegyrõl egy Csepel biciklivel aminek elhanyagolható kontrája volt a fék rendszer és a hátsó gumi is lapos volt. Amikor gurultam lefelé és hátradõltem akkor a bicikli is könnyen hátradõlt, nameg elsõ teleszkóp is volt benne, ami megdobta az elejét XD, söröstartó is volt az elején. Fékezni meg nem mertem, mert lapos volt a hátsó és a kontrának is pont akkor kell mûködnie jól, amikor nem kéne. Elég kicsi volt a fékkalibrációm, de veszélyesebbnek tûnt amikor a konzolos fékes biciklivel gurultam Rákoshegyen és a lejtõt(300m) keresztezte eggy fõút. Fékeztem, de a bóvden elszált a helyérõl én meg úgy átszálguldoztam eggy kocsi elõtt, hogy olyan vérnyomás érték is ritka. Utána be a szántóföldre. Az meg már nem volt annyira vicces. XD

Na de hát ha ennyire vigyázol magadra akkor ne csodálkozz... 😄 Szar biciklivel ilyeneket csinálni. Jó mondjuk én is lejöttem a balance 1-1- es biciklimmel a János-hegy egyik ilyen ösvényén úgy 30-40-el, az sem mondható egy biztonságos ösvénynek, teli bukkanóval meg kövekkel, mellette egy jó mély árok néhol, volt 1-2 húzós helyzetem. De én 4 éve biciklizek rengeteget, sokszor a belvárosban (pl. Ferenciek terére járok templomba énekelni idõnként 😄 oda is biciklivel), Marcalin is voltam már, biciklivel, csak akkor egy nagyobb társasággal, rokonom családja + haverjai és családjai (többen biciklivel).

Amúgy jó biciklizést, de az elsõsegéj csomag nehogy othon maradjon. 😊

A bal kezemet meg nem toltam volna elõre akkor erõvel, ha nem fájt volna a bal seggem, de végülis pont jól jött ki, mert addigra meg már jobbra ment az ív.

A biciklivisszamászósnál meg az volt a szerencs és a vicces, hogy a hátsómat az út széli fa dobta vissza az üllésre, amikor elkezdetem magamat visszahúzni, de nem sikerült volna ha nincsen ilyen szerencsém, de akkor meg hirtelen ellentétes irányba kellett tolni a kormányt, igencsak erõsen. A többiek elõttem , meg csak annyit mondtak, hogy hol vagyok már. (😊

Ja igen, a pedál letörõs akkor volt, miután bedagadt a térdem az MZ-tõl és még mindig fájogatott, ha megterheltem. Kb 2 és fél év múlva megröntgeneztettem és kiderült, hogy eltört a térdkalács is meg a prcok is és nem illeszkedik a helylre.
Ezért félek a Bkv-tól mint az állat, de még a metró is elég löketet ad amikor elindul, mert akkor eggy kicsit megugrik, habár az sem kén ahoz, hogy meginigjak. Akkor már az utakat nem is említem. (😊

Az nem félresikerült, ha sikerül, csak xar a bringa, mint amikor eggy kicsi dombnak nekimentem full speeddel és földre érkezéskor leszakadt a mûanyag pedáll. Én meg azon paráztam, hogy ne bukjak orra, mert pont a patka elõtt ért le az elsõ kerék, utána meg jött az árok és csúszott a gumi az enyhén vizes aszfalton is, mert nem ér semmit az a gumi.
Város közeli erdõkben meg veszélyas biciklizni, amikor tekersz, mint az õrült eggy kicsi íves sávban és mindkét oldalon fél méteres fû van. Azt nem lehet észrevenni mindig, nagyobb sebességnél, hogy ott van eggy nagy beton darab ami a földbõl áll ki. Én amikor bekaptam eggy ilyet, ráadásul úgy csúsztam le a biciklirõl, hogy a bal kezem maradtt csak a kormányon és a jobb lábújjam a pedálon. A hátsó combommal súroltam a kereket és a kezem akaratlanul is balra húzta a kormányt. Szerencsére pont ívre tett, de közel volt a másik oldal, de vissza tudtam mászni az üllésre, mert féltem behúzni az elsõ féket eleinte. Utána meggondoltam magam, de nem értem el a féket és el akartam érni akkor meg már inkább visszamásztam a biciklire, mert vicces volt.
A xar bicikli hátránya, hogy enyhén el tudnak rozsdásodni észrevétlenül. Ezt akkor tapasztaltam elõsször amikor az erdõben elõztem eggy teherkocsit(nem tudom, hogy mit keresett ott) és meg akartam elõzni a hepe-hupás úton. Mikor megelõztem, tõböl eltört a kormány, de kéthelyen eggyszerre, a hüvelytõl felfelé és lefelé is, de az alsõ résznél még csak billegett, de a felsõ rész a levegõben volt. Mire rájöttem a nagy pánikban, hogy a fékkar is a kezemben van, addigra elkezdett elõzni a teherkocsi, pedig lûthatta, hogy probléma van. Amíg nem fékeztem még egyenesen mentem, de utána jött eggy úthiba és muszáj volt fékezni csak a kocsi meg közvetlen mellettem volt és nem akartam csiga lenni amit eltaposnak, pedig nagyon tetszett, hogy pánikolás közben röhögök.
Olyan is volt, hogy 40-el megfejeltem a földet és látszott a koponya csontom, meg malyjdnem megvakultam és el is vérezhettem volna, mert úgy folyt a vér, mint a kádba a víz. Addig nem éreztem semmit az égvilágon amíg az ügyeleten(Vasárnap) összekötöztek érzéstelenítõ nélkül, de még ki is szedtek pár darabot, hogy össze tudja kötni. Na utána eggy kicsit majdnem bexartam. Azt hittem, hogy ott helyben megölöm magamat annyira fájt amikor fél órát vártam a szomszéd mentõállmásból a mentõt. Talán csak Vasárnap volt. A kórházban meg a mûtét végére hatott az érzéstelenítõ és kb akkor kezdtem el dölöngélni is. A legjobban az egészbõl a mûtét elõtti homlok nagyságú, langyos HCL-es rongy fájt a homlokomnak legjobban. Hónapokig nem étreztem semmit és késõbb azon poénkodtunk a suliban, hogy matek órán a körzõ kiállt a fejembõl. Vicces, mert a seb is félkör alakú. (😊 Na én Így mosolygok! (😊

Biciklizésnek van egy normálisabb formája is, amikor közlekedési eszközként használod. Napi 10-20 kilométer már egészséges (fõleg ha jó levegõn), és egy jó társasággal élvezetes is. Mi egykerekezést szoktunk gyakorolni azon kívül, hogy tekerünk jópárat. Most is megyek 2 haverommal nemsokára Marcalira, vonat + biciklivel (a vonattól 18 km -t kell tekernünk addig).
Biztos jó dolog méteresket ugratni, de vannak élvezetesebb dolgok is, amik kevésbé veszélyesek és nem teszi tönkre vele magát az ember 1-2 félresikerült próbálkozás után.

Volt az 4 méter is, és a birnga azért jött olyan magasról, mert amikor leugrottam róla, még rá is nyomtam a pedálra rendesen, de az vicces volt, hogy ki akart nyírni, szó szerint.

Nekem a zene halgatás volt a hobbim meg a modellezés, de suli után annyi erõm volt, hogy kb fél óra után már aludtam, fülhalgatóval a fejemen. Próbáltam aludni a suliban is, hogy több idõm legyen rá de nem sok értelme volt, mert akkor meg nyûgös voltam.

A biciklizést meg hanyagolom azóta, mióta szétrugták a térdemet, erre rátett az is, hogy motoroztam és simsonnnal, 3-ból váltottam vissza eggyesbe és úgy döntöttem rá a 115 fokos kanyarra, amit az úttest szélén tettem meg, amin ráadásul jó sok homok volt. Nem tudtam megtartani anélkül a motort, hogy ne ugrott volna ki a térdem. Elõtte meg 250-es MZ-el borultam és ráesett a motor a térdemre és három hétig be volt dagadva, de másnap mentem már suliba. Olyan is volt, hogy biciklivel ugrattam az erdõben és az elsõ kerékre érkeztem kb 10 fokos beesési szöggel és az ólcsó tesco kerék úgy elhajlott, hogy megakadt a villában és elõre repültem. A hátamra estem és kinyitottam a szememet és látom, hogy a bringa közeledik felém, úgy másfél méteres magasságból. Tettem eggy fél fordulatot a földön és csak a hajtókar fogaskerek súrolta a fülemet, mert azzal jött elõre a fejem felé. Csak a nyakláncom szakadt el, mert beleakadt és húzott a földön, pedig xar aluminiumból volt. Azóta nem kell új, mert az volt a kedvencem. Eggy kanabiszlevél volt és, mindig bringázások, közben veszítettem el a leveleket, állatalában eggyesével. Volt, hogy szervíznél. A végén már csak a fõ levél volt meg. 😊
A többi srác akik ott voltak a krosszpályán, azt mondták, hogy jobban küldöm, mint a kaszkadõrök, meg hogy több, mint 3 métert repültem vagyis afelé áltam meg. Még a kerekemet is ki akarta centírozni eggy kombinált fogóval. Gyorsszervíz 😄 Utána tolhattam a bringát 3 kilóméteren keresztül. 😄
A medencében meg már talán meg is fulladnék, annyira béna vagyok már. XD

De mi az hogy áttértél, nem egész napig tart a suli. Nekem is volt mindig idõm vagy judozni, vagy úszni, vagy focizni. 1 év kivételével én az általános 8 évében végig sportoltam valamit. Középsuliba sajnos abbahagytam, elsõ évben sajnos beteg is voltam sokszor, akkor félévben szoktam rá az orrszprére. 2-tól már rendszeresen bicikliztem (azzal is jártam suliba a következõ 4 évben, még most is ahova lehet oda megyek), meg egyébként is szoktunk menni.

Jah hát a házi szörp az más tészta.
A gõzkabint amúgy én tényleg erõsen ajánlom, ha bármi probléma van az orroddal (de sztem a szauna is jó). Nemrég voltam 1 hétig Marcalin, 3x voltunk az ottani strandon, és ingyenes gõzkabin meg szauna. Mind3 nap kipróbáltam, szagokat utána legalább 2x jobban éreztem, meg utána úgy nagyon kellemes volt, nem tom pontosabban leírni :|
Ha klórallergiád elmúlt akkor az úszást is javaslom 😊

Amúgy az úszás tényleg nagyon jó sport. Régen, mikor még 5 éves voltam hetente 3-4 alakalommal jártam el úszni. Magas is lettem, de abbahagytam és áttértem a suli székekbe és mostanra már hozzászoktam a ferde hátamhoz és ferde bordáimhoz, nem fáj meg ilyesmi.
Mindig is Gyûlöltem azokat a faszékeket.

El is felejtettem ilyet venni. Kössz hogy eszembe jutattad.
Az alergiám meg már elmúlt csak én más orfolyást késztetõ anyagot használtam. Az most lényegtelen, hogy mi volt. A lényege hasonló, csak az megöli a csontokat vagyis a sóháztartást. Ez jobbnak tûnik így, de hogy miért felejtettem el, azt nagyon nem vágom. Lehet, hogy az amnéziám része volt, mert az is volt másfél évig, de csak részlegesen.
Nagyapám meg most csinált finom házi szeder szörpöt. Semmi savanyú meg fanyar íz és van benne cukor is, de szerintem jobb, mint a tea.

Ahogy beírtam, rájöttem hogy az úszás akkor a klórallergia miatt nem a legjobb. Akkor tóban kell fürdeni, ott meg sajna ritkán van szauna. Ami még jót tenne szerintem, az a tengervíz, tengerpart.

Jah meg a sópipa is lehet jót tenne az orrodnak, sulis ismerõsöm nagyon dícséri (neki teljesen elmúlt tõle a nemtom milyen allergiája).