142
  • kovadam87
    #1
    Szerintem fantasztikus hogy ez az egész mai világ mennyire ragaszkodik a kőolajhoz, mennyire nem akar senki egy új irányba lépni. Mindezt csak azért hogy folytathassák a mostani termelést ne keljen fejleszteni, kutatni, pénzt ölni bele, akár közbe megóvni a földünket ami igen-igen nehezen visel el már minket.. Az emberiség szerintem sohase fog megváltozni, csak is akkor ha valami baj lesz, mint mindig. Ott a rengeteg alternatív megoldás mindenre, de tesznek rá, és igazság szerint mi vagyunk a legnagyobb visszahúzó erők, mivel mi meg megvesszük ezeket a termékeket, szolgáltatásokat, és azt hiszem ez egy örök körforgás. Az emberek tragédiája... írta több milliárd ember, rendezte az élet.
  • kissssss
    #2
    Az emberiség szerintem sohase fog megváltozni, csak is akkor ha valami baj lesz, mint mindig.

    ez itt a legfontosabb része a hsz-nek kedves kovadam sajnos világunk túl pénz orientált lett és a nagy cégeknek nincs kedvük rizikót vállalni ha már van egy be vált módszer.
  • Ahoy
    #3
    Nyugi, 1-2 évtized és úgyis kihalunk... Ez természetesen nem folytatható életmód amit most élünk. Aki meg túléli, az a pár millió majd kitalál valamit. Ez van.
  • Szefmester
    #4
    amíg ennyire görcsösen keresik az új olajmezőket alternatíva helyett, nem lesz előrelépés.. ez kb olyan mintha azt mondanád az alkesznak hogy szokjá' le bazz, az meg válasznak csak ennyit mond: majd holnap, ma még beiszunk me' buli lesz a Béláná' ...
    az eu itt miért nem parádézik mint egyes kevésbé fontos dolognál? lásd microsoft baszogatása.. keményen adóztasson meg minden olajtársaságot, és az abból befolyó pénzből alternatívákat kutassanak, és ne pótlékokat.. hurrá biodízel.. csak nehogy valami különbözőbb legyen mint a mostani rendszer..
  • who am I 7
    #5
    Atomerőművek,hibrid autók, könnyen áramtalanítható lakások (hogy este ne legyen "vámpírfogyi") és ezt fejlett és fejlődő országokban egyaránt kéne, dehát...
  • Molnibalage
    #6
    Attól függ mire. A kereskedelmi repüléshez ma kerozin kell. Elektromotorral és aksival te nem fogsz reptetni több száz tonnás gépeket 900 km/h sebességgel...
  • TeDDyRuSh
    #7
    Alternatív energiáknál a legnehezebb dolog, az energia tárolása. Mert egy hordó benzin leteszel és száz év múlva is tankolhatsz belőle (elvileg). Erre az alternatívok közül, csak a biodízel képes (ami hétköznapi forgalomban van). Nem véletlen, hogy amcsiban őrült módon kezd terjedni, mert nem kell különösebben átalakítani a jelenlegi szerkezeteket. A többi elektromos kütyük, aksikban tudja csak tárolni, ami nem olyan hatékony és gyorsabban amortizálódik, mint a belső égésű motorok.
  • Epikurosz
    #8
    vámpírok
  • waterman
    #9
    repülőknél is bevethető lenne a hidrogén. mire elterjedne, addigra azt is kiderítenék a tudósok, hogy hogyan csináljanak nagy mennyiségű hidrogént viszonylag olcsón.
  • Justil
    #10
    Hetesi Zsolt véleménye...
  • Kornan
    #11
    A kulcsszó: ALGA

    Lehet vele hidrogént is kinyerni + nyersolajat.Részleteket nem tudok, mennyire gazdaságos, satöbbi,de akit érdekel utánaolvashat.

    Angolul tudóknak jútúb:
    hidrogén
    olaj
  • Kornan
    #12
    Korábban már volt szerencsém látni a videóit. Szerintem ez az ember azt hiszi mindenhez ért, én nem venném szentírásnak amit mond. Bár kétségkívül némelyik mondanivalójában van valami.
  • Sir Ny
    #13
    miért nem használnak léghajót? rákötik egy vonatra, és elhúzza. (nem olyan vonatra, ahol a kerék alatt van, hanem olyanra, ahol fölötte.
  • Molnibalage
    #14
    Hajtóműben elégetésa a mai hajtóművekben nem lehetséges tudtommal. Magyrán szinte 0-ról kezdhetnéd az egész repülőgépfejlesztést. Az meg végépp elég vicces, hogy dollárzít és százmilliárdokat költek valamire bízva abban, hogy talán egyszer lesz olcsó hidrogén.

    A közlekedés viszi el a kőolaj 10-12%-át. Cirka 70%-át egyszerűen hőerőműben elégetik. Magyarán ezzel a részével kelle foglakozni és nem a másikkal, mert nem az a kritkus és azt technikailag a nehezebb. Atomerőművekkel kiváltható szinte az összes kőolaj- és gáztüzelésű erőmű.
  • kvp
    #15
    Ha mar uzemanyag, akkor miert nem csinalunk vizbol es szendioxidbol (pl. atomeromubol szarmazo) elektromos energia felhasznasznalasaval szenhidrogeneket. Viz es szendioxid boven van es nem szenhidrogen alapu alternativ engeria is letezik.
  • halgatyó
    #16
    Hmm.. egy kicsit elszaladtunk a fantáziánkkal.
    Nem arról van itt szó, hogy olajat találtak (a kitermelésről meg pláne nincs), csupán arról, hogy valahol a világban pár tudós elvégzett egy kísérletet. Amit aztán a sajtó felkapott, és valahogyan interpretált.

    Lehetne máshogyan is tálalni a kisérlet eredményét, más összefüggésekben. Például hogy más bolygókon is lehet esetleg szénhidrogéneket találni (persze tudom oxigén nélkül nem lehet energiatermelésre használni).
    A gondolkodásunkon töprengtem:-)
  • kvp
    #17
    "Hajtóműben elégetésa a mai hajtóművekben nem lehetséges tudtommal. Magyrán szinte 0-ról kezdhetnéd az egész repülőgépfejlesztést. Az meg végépp elég vicces, hogy dollárzít és százmilliárdokat költek valamire bízva abban, hogy talán egyszer lesz olcsó hidrogén."

    Az ursiklo is azzal megy es ha nem foglalkozunk a szilard hajtoanyagu raketakkal, akkor a fohajtomuvek viszonylag biztonsagosnak tunnek, mert eddig meg nem volt veluk baj.

    Olcso hidrogen meg mar van, ugy hivjak vizbontas atomeromuvel.

    Egyebkent tenyleg a hoeromuvekkel kellene valamit kezdeni...
  • Molnibalage
    #18
    Akkor egy egyszerű analógiával szemléltetem a problémát.

    Fogj egy héliummal töltött lufit és sétálva húzd magad után. Annak a kis lufinak is érezhető ellenállása van, amit érzel a karodon. Akkor úlj autóba és 40-50-es tempónál nézd meg, hogy milyen iszonyatos ellenállása van és a menetszél mennyire lenyomja.

    Már csak aerodinamikaliag és kábal szempontjából halott ötlet. A rögzítő kábel súlyát is fel kellene emelnie a léghajónak. A léhajó 300-as tempónál atomjaira hullik. Hasznos terhe repülőgép méretben vicc egy léghajónak. Honnan veszel ennyi héliumot. Drága. Nem kicsit, nagyon.

    Óceánoko hogyan kellsz át. Van olyan repétr ahol 1-2 percenként száll le egy gép. Hol mozogna ennyi "vonat". Stb.

    Minben szepontból rossz ötlet.
  • Molnibalage
    #19
    Lehetséges ez? Atomerőmű még áramtermeléshez sincs elég, nehogy finomítió célokra...
  • eax
    #20
    "miert nem csinalunk vizbol es szendioxidbol (pl. atomeromubol szarmazo) elektromos energia felhasznasznalasaval"

    Mert nem kell, lehet nuklearis energiaval kozvetlenul hidrogent csinalni, csak meg (AFAIK) kiserleti stadiumban van.
  • Molnibalage
    #21
    Jaj...

    Az űrsikló az rakétahajtóműval üzemel. A raktéhajtóművek igen messze vannak a kétármú ventilátorfokozatú gázturbináktól mind teljesítményben, mind szabályozhatóságban, mind élettartamban, mind üzemanyagban. A kriogén hidrogén és oxigén hajtómanyag az nem kerozin.

    A megbízhatóság relatív fogalom. Az űrsikló számára az űrsikló üzemidejének mércéjéval az. Az űrsikó főhajtóművek összesen hány órát mehettek eddig a kb. 130 fellövés alatt? 60-70 órát? Ez 0 időtartam. Ma a repülőgéphajtóművek estén a hajóműleállás valószínűsége 100'000 órára 1 vagy 1 alatti érték. Vannak olyan hajótművek amiket 30'000 repült óra után sem kellett még komolyan megbontani, vagy leszerlni.

    A rakétahajtóművek alkalmatlanok légköri repülésre kereskedelmi és katonai gépek számára is. Egyszerűen a gépek mérete, fogyasztása és teljesítménytartománya egyzerűen más tartományt fed le. A gépek ma jellemzően szubszonikusak és a vadászgépek is üzemidejüknek 4-5%-nál nem repülnek hangsebesség felett.
  • NEXUS6
    #22
    Pláne, hogy vagy 20 éve az oroszok is építettek már ilyen gépet az akkor legelterjedtebb utasszállítójukat felhasználva.

    Tu-155
  • NEXUS6
    #23
    Amúgy a szervetlen eredetű szénhidrogén keletkezés elmélete nem újdonság, és érdekes módon olyan kőzetekben, amelyekben a szerves elmélet szerint nem szabadna lennie, már találtak is szénhidrogéneket, igaz csak nyomokban.

    A gond inkább az, hogy így is magas a légkör CO2 szintje, nem kéne még nagyon erőltetni ezt a dolgot.
  • teddybear
    #24
    A turbinát aránylag könnyű gázüzeműre átalakítani, lásd a kisegítő erőműveket. Ezek többnyire földgázzal üzemelnek.
  • Epikurosz
    #25
    Megnéztem, nem rossz. Egy picit katasztrofistának éreztem, de jó az előadás.
  • teddybear
    #26
    Viszont ez a gép csak kísérleti stádiumban volt. Én láttam a belsejét is, a törzs kétharmada gáztartályokkal volt teli, és még így sem volt valami nagy a hatótáv.
    Ráadásul a gép középső hajtóműve biztonsági okokból továbbra is a hagyományos üzemanyaggal ment, így a szárnyakban továbbra is kerozint tároltak.

    Megállapították, a hidrogén jó üzemanyagnak( ezt már régebben is tudták), de amíg nem lehet valahogy kompaktabb formában tárolni, addig nem gazdaságos.
  • waterman
    #27
    tudom, hogy újra kéne tervezni, nem is azt mondtam, hogy nem. a lényeg hogy nem az egészet kéne újratervezni, nem a 0-ról kéne indulnia a mérnököknek, mert az elv hasonló maradhat.
    igazándiból egy új irányt kéne valakinek elkezdenie kitaposni. most nekiállnak tervezni, akkor tán 4-5 év múlva lesz belőle termék is, akkor nekiállnak az új gépeket hidrogén hajtóművekkel felszerelni és kb 10-15 év múlva már százalékos arányban is mérhető lesz a hidrogénes repülők száma a hagyományos kerozinosakhoz képest. addigra az olaj ára tovább emelkedik, addigra az antarktiszból további darabok olvadnak le, addigra lehet eltűnik a seychelles szigetek, addigra kihal még pár száz tengeri faj, feloldódik a nagy korallzátony a tenger savasodása közben etc. ekkor sem lenne rentábilis végre új üzemanyag után nézni? muszáj nyomatni a kőolajat, amikor már mindenki úgy kongatja a saját kis vészharangját, hogy az eldeformálódik? nem a köv 3-4 évről van szó, hanem a köv 30-40-ről, amikor át KELL majd állni valami tök más energiaforrásra. nem a régit kéne még csűrni csavarni, hogy na talán 3%-al nagyobb hatásfokot érjünk el, hanem sajnos költeni költeni az újabb megoldásokra. annyira haszon orientált a mai világ, hogy akkor fogunk csak felriadni, amikor már nem csak hogy térdig gázolunk a szemétben, de még levegőt sem kapunk a kupac tetején.
  • teddybear
    #28
    Még valamit.

    A közlekedésben használt üzemanyagokon igen magas az állami adó, nálunk a végső árnak kb. 75-80%-a megy közvetlenül adóba. Ez ami nagyon drágítja.
  • NEXUS6
    #29
    Mondjuk szerintem sem ezt kéne erőltetni, hanem ahogy elhangzott, a szénhidrogén tüzelésű erőműveket kéne elsősorban átállítani, vagy csak zéroemisszósra megoldani.

    A hidrogén összehasonlíthatatlanul veszélyesebb, mint a keró. Ráadásul jelenleg még nem lehet olyan tartályt sem építeni, ahol huzamosabb ideig tárolni lehetmne. Merthogy mindenen átdiffundál szinte mindenen, rettentően korrozív a fémekre, amikor beléjük hatol, meg ilyenek.

    Szal szerintem is a repülés az, ahol erre utoljára lenne érdemes áttérni, de nem a hajtóművek kérdése miatt.
  • teddybear
    #30
    Nem fogják fejleszteni. A hajtóművel nincs gond, a hidrogénhajtásút hamar be tudják építeni, de a tartályokkal más a helyzet. Per pillanat úgy néz ki, vagy hidrogéntartály, vagy utas.

    Ráadásul a hidrogén igen tűz és robbanásveszélyes is, a kerozin sokkal biztonságosabb.
  • Molnibalage
    #31
    A földház az nem hidrogén. A földház az nagyrészt metán.
  • akyyy
    #32
    Má itt is csak a rajság megy
  • Molnibalage
    #33
    A vegyes üzem meg a lehető legrosszabb lenne, mert miniális számú géphez is ki kell építeni az infrastruktúrát. --> Jegyárak a csillagos egekben. Egy kerozintüzet lehet, hogy máshogy kell oltani, mint egy hidrogénes tüzet. --> Még plusz infrastruktúra. Stb.

    Leírtam, hogy a teljes közlekedés visz el a kőolajdból kb.12%-ot. Ennek csak egy kis része a légiközlekedés. Nem ezen kell elsősorban agyalni szerintem.
  • Epikurosz
    #34
    Mondjuk, annyit hozzáfűznék, hogy nekem is nemrég (kb. 1 hónapja) volt egy előadásom, ahol mellékszálként megjelent a gáz is, meg az energiatermelés. Kb. 3 hónapig készültem rá, és azért vettem annyi fáradtságot, hogy a grafikonk tengelyfeliratait magyarra fordítottam. A stílusom meg teljesen más. Én szeretem minden lehetséges szempontból körüljárni a témákat, rengeteg az általam elmondottakban a kérdés, a bizonytalanság, hogy erre a választ majd később kapjuk meg, vagy én ezt nem tudom (ezt nem kihasználni, latrok!), emiatt az én előadásaim zaklatottabbak, "idegesítőbbek", nem lehet rajtuk jól elandalogni, élvezni a pörgést, annak ellenére, hogy bemutatástechnikai szempontból én látványosabb előadást tudok készíteni. Mondjuk, annyira bunkó azért nem szoktam lenni, mint itt, hogy "Idióták, értitek már?", de azért én is rá szoktam kérdezni, hogy "Ez átment, vagy elmondjam még egyszer?" Ez kicsit off volt, én mindenestre örülök, hogy egyre több ember agyal ezen a témán is.
  • Tetsuo
    #35
    99%ban beletrafal es piszokul ert hozza, csak a szaraz resszel nem farasztja a laikusokat..
  • Tetsuo
    #36
    A legtobb muanyag is koolajbol keszul.
  • Epikurosz
    #37
    Nekem tetszett az előadása. A problémám az, hogy kész tényként kezel még függőben lévő kérdéseket.
  • Kornan
    #38
    "Atomerőművekkel kiváltható szinte az összes kőolaj- és gáztüzelésű erőmű."

    Nem tudom ,hogy a jelenlegi hulladékot fel lehet-e használni később,de a jelenleg domináns atomerőművekkel az uránérc sem tart ki sokáig. Új típusú atomerőművek mennyire elterjedtek, létezik olyan ami nem pilot?

    A leggazdaságosabb az lenne ha nem kéne kiváltani, hanem környezetbaráttá és megújulóvá tenni az ellátásukat. Pl az általam említett algás módszerrel a kőolaj tüzelésű erőművek ellátása megoldható.Csak még amíg 63 dollár a kőolaj hordónkénti ára, addig nem éri meg.Egyik ilyen algás cég oldalán azt írták, 75 dollártól lehet megéri majd. Éveken belül eléri ezt a szintet. Szinte bárhol lehet termeszteni, sivatagban is. Persze minél több a napfény és a széndioxid annál jobb.

    Rövid távon olyan technológiák az értékesek, amikhez nem kell lecserélni a jelenlegi eszközöket, pl autókat, erőműveket. Ezért tartom fontosnak pl az alga biodieselt. Nem biztos ,hogy elég lesz a kőolaj, amíg üzembe áll a fúziós erőmű és társai. De hosszú távon meg mindenképp el kéne hagyni a szénhidrogén alapú közlekedést.

    Ahogy drágul a kőolaj úgy fognak az alternatív technológiák egyre nagyobb szerepet kapni, ha kell, ha nem, ha gazdaságilag megéri majd lecserélni a kőolajat le is cserélik. Lehet ezért is próbálják alacsony szinten tartani az árakat, de túl sokáig nem tudják.
  • teddybear
    #39
    Azért használnak földgázt, mert az sokkal olcsóbb. A hidrogént meg elő kell állítani, és ahhoz is inkább földgázt használnak alapanyagul. Kémiai módszerekkel sokkal könnyebb, és persze olcsóbb hidrogént előállítani mint elektrolízissel. De minek is a hidrogén? Ha már a földgázt is elégethetik a turbinás erőművekben?
  • Epikurosz
    #40
    Egyébként, némileg idevág, hogy az Európa Parlament energiügyi bizottságának tagja lett Balczó Zoltán, akit a Jobbik delegált az Európa Parlamentbe. Kíváncsi vagyok, milyen tevékenységet fog kifejteni. Felkészültségét tekintve nem szakember, de ez nem jelent semmit.