Túl kevés a webes betűkészlet

A Lucida Console a legjobb akkor is, ez az egyetlen, ami még 6-os fontméretben is olvasható marad. <#vigyor>

a notepad++ teljesen free. Engem is meg lehet gyõzni, hogy mekkora ereje van a HTML-nek. A következõ oldalon található flash bemutatót szeretném kérni HTML/javascript vagy bármi mással megvalósítva (persze ne javafx és ne silverlight legyen😊
Flash vs HTML

Valahogy röviden megpróbálom felköhögni, hogy mi a problémám a html-el, mert eddig nem voltam túl világos. A HTML valami hyper text markup language? A text-el van a bajom, az ma kurv@ kevés egy weboldalon. A flash ezerszer többet nyújt, ha web-es élményrõl van szó és csak a design számít. Ha csak a szöveg számít, akkor térjünk vissza a gopher-hez...

A vásárlás itt most nem számít, írtam, hogy az szokás kérdése. Meg lehet venni, de egyszerûen nincs rá szükség. Ha képes vagyok egyensúlyozni a bringámmal ,minek tegyek rá pótkereket? Az ide nekek csak pótkerék. Az ára nem számít, mert nem kell.

notepad++? elõbb még csak egy sima notepad volt. ha így haladunk, pár hsz múlva eljutunk addig, hogy akár meg i vehetné a cuccost...

Azért nem fizet, mert van aki képes egy szimpla notepad++ segítségével programozni. Csak egy web alkalmazáshoz eleve több nyelven kell programoznod (php,ruby, javascript, vagy flex plusz ugye sql, html, xml, stb.) és évek alatt rávisz a kényszer, hogy ne kelljen egy ide, hogy ki tudj rakni egy pár cuccot az oldalra vagy hozzá tudj nyúlni, hogy esetleg kijavítsd. Ez nem kitudom-e fizetni vagy nem kérdés. Butaság lenne pár 10e forintról beszélve ilyen miérteket vadászni. Ez nem tétel ott, ahol nagyobb alkalmazások születnek. Ez szokás kérdése illetve, ha valaki csak ide-vel képes kirakni egy gombot, arra nem bíznék egy fejlesztést se, sorry 😄 Mondj egy ide-t, ami minden nyelvet visz hibátlanul egy gyorsabban bejön, mint a notepad++.. lécci ne a netbeans-t, mert az javaslow... Ja és a flex compilert kb. 5 perc alatt "bekötöttem" hotkey-re és el is indítja a flashplayer-t, ami miatt sz@rtam a rendes ide-re.

"Egyébként a flex sdk letölthetõ ful ingyen, max az ide nem, de azért egy programozó nem fog sírvafakadni, ha éppen csak egy notepad, ami rendelkezésre áll."
miért ne fizetne a flexért, ha a windózért fizetett? ha a windózért sem fizetett, akkor a flexet is megszerzi kalózul. ha nem kalóz windózt használ, akkor notepadot sem.

Neked lehet, hogy nem, de a webfejlesztõknek bizony, hogy elég nagy probléma.

Maximálisan egyetértek sonicXX-el. Nézzük, hogy mire jut a teljesen ingyenes, és nyílt szabvány rengeteg idõ alatt: most raják be a video és audio tag-eket a HTML-be. KOMOLYAN LESZ ANIMÁCIÓ A NETTEN??? Bakker, de gyorsan halad a kor. Azért amikor szétfikázd a flax/flash/=adobe cuccokat picit gondolj bele, hogy mikor hogyan nézel filmet neten. Ha a w3c-n múlba bazzeg még nem lenne mozgó kép MA SEM! Részemrõk sz@rok az ingyenes és nyílt sz@rokra, HA NEM MÛKÖDNEK. Egyébként a flex sdk letölthetõ ful ingyen, max az ide nem, de azért egy programozó nem fog sírvafakadni, ha éppen csak egy notepad, ami rendelkezésre áll.

Bár, lehet, hogy én látom rosszul, és nekem is várnom kellene a csodát, ami ingyenes, nyílt, és minden nap utal 1000000$-t a számlámra 😄DDDD

"Légyszíves egy kicsit fogj vissza a modorodból."
Mert?
Világosan látszik, hogy az említett célcsoport szép szóból nem ért. Ha nem tetszik ignoráld, kivéve ha oda sorolható vagy, ez esetben ugyanis kurvára fontold meg az elhangzottakat...

Légyszíves egy kicsit fogj vissza a modorodból.
Amúgy meg az böngészési és e-mailezési szokásokkal kicsit elmentetek OFF irányba.
Julius Caesar-nak is lehet igaza, de a kevés font szerintem fõként a webfejlesztõket zavarja, mintsem a felhasználókat. Például a lentebb említett céges profil kialakítás problémája miatt.

Szevasz már évek óta netezek, de ez a probléma sosem merült fel benne, hogy kevés a font készlet. Valahogy nem ez a legfontosabb szerintem.

Nagyon sokmidnent lehetne. A probléma az, hogy a legtöbb dolog nem protokoll szinten kötelezõ.

Így ugyanaz a helyzet áll fenn a levelezésnél is, mint ami a böngészõknél. A userek brutális százalékának jó még mindíg az IE6, mert "mé há mi baj van azza'?"

Amíg a seggarcú parasztokat nem kényszeríted rá a váltásra, addig tele lesz az internet szarral, legyen az levelezés, vagy egyéb használhatatlan webes szabány.

"Teves megallapitas, ha megszunik a verseny megall a haladas, mert senkinek nem lesz erdeke, hogy valtozzon valami. "

nem.

"Tehát nem rosszul - hiszen ennek ellenére ma is mûködik - de nem arra használjuk ma, mint amire 1970 hajnalán tervezték (tehát közel 40!!! éve)."

Ma a gepeket alapvetoen arra hasznaljuk amire anno a xerox alto-kat kitalaltak. Azota csak a gepek teljesitmenye nott, de a funkcionalitas nem sokat valtozott. Az internet alapvetoen nem olyan rossz amilyennek sokan latjak, hiszen minden mas megoldassal ellentetben mukodik. A jelenlegi technologiank jo resze tobb szaz eves es mivel mukodik ezert hasznaljuk. Sot van par talalmany ami majd csak a jovoben terjed el, pedig mar tobb mint szaz eve leteznek.

"de az még elmegy, az email (http://tools.ietf.org/html/rfc5322) szerkezete és alapelvei klinikai halottnak tekinthetõek a SPAM jelentette nyomás alatt."

Az email-ekkel nincs semmi gond, csak a szerverek vannak nagyon rosszul beallitva. Ha megfeleloen telepitett email szervereket hasznalna mindenki, akkor nem lenne egy spam kuldonek tul sok eselye. Pl. email szerver csak megbizhato (regisztralt) szervertol vagy a sajat biztonsagosan azonositott klienseitol fogadna el levelet, ez lecsapna a spam kuldo zombik jo reszet. Webmail-nel lehetne limitalni az egy felhasznalotol es egy geptol adott ido alatt elfogadott email-ek szamat, ami lehetetlenne tenne a webmail-en keresztuli nagy tomegu spam kuldest. Igy nem csak a fogado felek oldalan lehetne blokkolni a spam-et, hanem mar az elkuldes elott. Az smtp protokoll alkalmas lenne a fent leirt biztonsagos email kommunikacio megvalositasara, de senki nem hasznalja a teljes tudasat. Mint ahogy arrol sem tud senki, hogy az smtp-nek mar a kitalalasakor resze volt az azonnali uzenetkuldes, csak eppen nem nagyon implementalta akkoriban senki, aztan meg elfelejtettek. A szabvanyok jok, a felhasznalas modja nem megfelelo. Ezen nem a szabalyok megvaltoztatasaval lehet modositani, hanem a rendes megvalositassal.

"A haladás ára néha diktatúra (monopol helyzet)."

Teves megallapitas, ha megszunik a verseny megall a haladas, mert senkinek nem lesz erdeke, hogy valtozzon valami.

"Fixedsys" a font neve (és pixeles, nem pedig TTF vektoros)

A megbírkózott igényekkel nõtt a hardverteljesítény és rendelkezésre álló sávszél is. Ezt lehet úgy tekinteni, mint a rossz struktúra kompenzálását?

A dos és dos-os programok milyen betükészletet használtak?
Szerintem nemkell több betükészlet bõven elég az ami van. Így könnyen olvasható minek elrontani azt ami jó. Mondjuk ha bevezetik bisztos lesz aki csinál a böngészõkhöz programot, hogy 1 betükészletet használjanak.

Ebben igazad van, bár azóta azért rengeteget fejlõdött a net és vele együtt a netes (script)nyelvek. Viszont abban is igaza van az alant író fórumozónak, hogy a W3C nem kapkodja el a váltást, meg persze amíg a böngészõk így-úgy támogatják, illetve saját specifikációkat (is) támogatnak (pl IE áttünési szarságai). Majd ha eljutunk oda, hogy az elterjedt böngészõk maradéktalanul használják és alkalmazzák a SZABVÁNYOKAT, és mind ugyanúgy, akkor telán tovább lehet(ne) lépni. Csak hát a kooperáció senkinek se az erõssége...

Sarkítva igen. Ennél természetesen jóval árnyaltabb a helyzet. Probléma nem csak a HTML-lel és a köré épülõ nyelvekkel van, hanem a nettel magával. Ezért lenne szükség új IP-re (a valóságban már rég elkészült IPv6 a következõ évtizedre sem biztos hogy elterjed), a HTTP is avittnak tekinthetõ, de az még elmegy, az email (http://tools.ietf.org/html/rfc5322) szerkezete és alapelvei klinikai halottnak tekinthetõek a SPAM jelentette nyomás alatt. Amikor a web alapjait összelapátolták, még nem volt cél, hogy minden embernek a világon internet (ARPAnet) kapcsolata legyen, milliomod ekkora mennyiségû kliensre lett tervezve. Tehát nem rosszul - hiszen ennek ellenére ma is mûködik - de nem arra használjuk ma, mint amire 1970 hajnalán tervezték (tehát közel 40!!! éve).

Mindrõl elmondható, hogy a gyakorlatban több a hátránya mint az elõnye. Kényszer megoldás, sufnizás.

"ugye te sem szeretnéd, ha egy darab, profitorientált gyártótól függne a web jövõje"

Ja. Hát, így legalább egy valóban nem egyfõs, de relatíve szûk gazdasági érdekcsoport zárja ostromgyûrûbe. A W3C-rõl sok minden elmondható, csak az nem, hogy kezüket-lábukat törnék a fejlesztõ- és felhasználóbarát web megteremtéséért. Az egész cirkalmas ügyek a HTML-t illetõen a W3C-vel az élén egy fokozottan egyre szánnivalóan nevetségessé váló tragikomédiához jobban hasonlít, mint ahhoz, amikor valamin a világ legprofibb informatikus-mérnõkei dolgoznak.

A haladás ára néha diktatúra (monopol helyzet). A HTML nem halad a korral, a web elavult, a kor túlnõtte, idõ kérdése csak, hogy mikor lép túl rajta. Ezt a nagyvállalatok is csak fékezni tudják maximum, meggátolni nem. Ennek legjobb jele a Web2 megjelenése, majd nem sokkal utána a Web3-é. Az egész egy elkeseredett küzdelem ugyanis, ami arra irányul, hogyan lehet a sz@rból várat építeni. Eközben egyre lehetetlenebb megfelelni az ügyfelek elvárásainak, amik egyébként jogosak lennének. 40 éve járt ember a Holdon, és basszus a weben nem lehet egy szöveg közepére képet rakni úgy, hogy a szöveg körbefollya!! Siralom. Webfejlesztõként mondom, sokéves tapasztalattal.

eléggé, ráadásul nem túl biztonságos, telepakolnák adware-el...

Gusztustalan megoldás olyat csinálni, hogy az ilyen oldal elsõ megnyitásakor automatikusan fel legyen telepítve a font készlet?

css3-ban már lehet saját fontot megadni, így:

@font-face {
font-family: Ezleszanev;
src: url('valami/fontneve.ttf');
}

Ezen kívül van javascript-es (facelift) és flash-es (sifr) megoldás is, szóval nem kell sírni😊

Ez azt jelenti, hogy a net alapjaiban egy toldott-foldott vacak és még mindig ezzel szenvednek a weboldalak készítõi?

Utannaneztem es jol emlekeztem, hogy ez egyszer mar mukodott valamikor a netscape-ek idejen. Aztan mindenki elfelejtette. Mondjuk olvashatosagi szempontbol a web eredeti celja az volt, hogy grafikai formazastol mentes, strukturalt formatum legyen, amit barmilyen formazasi sablonnal meg lehet jeleniteni az olvaso kivansaga szerint. Aztan par ember ugy dontott, hogy nekik fontos, hogy mindenhol ugyanugy nezzen ki egy oldal...

Egyebkent boven eleg lenne, ha a css-be felvennenek egy font letoltesi url-t es egy alternativ fontot a szabvanyos keszletbol. Igy maradna a kompatibilitas es aki akarja implementalhatna a letoltheto truetype/opentype tamogatast, mint ahogy jopar bongeszo tamogatja a weboldalakhoz rendelt egyedi taskbar/bookmark ikont is. Aki pedig penzt ker a fontjaiert, azet legfeljebb nem fogja hasznalni senki sem es minden marad legalis, mert van egy csomo ingyenes betukeszlet.

Érdemes erre egy pillantást vetni:
- https://developer.mozilla.org/index.php?title=En/CSS/%40font-face
- http://webfonts.info/wiki/index.php?title=%40font-face_browser_support

Flex-rõl:
- amikor teljesen nyílt és ingyenes lesz (ez sosem fog bekövetkezni), akkor esetleg felmerülhet alternatívaként, addig biztosan nem
- ugye te sem szeretnéd, ha egy darab, profitorientált gyártótól függne a web jövõje
- mihelyt több implementációja lenne a "Flex"-nek, azonnal lennének inkompatibilitások

Igen ám, csakhogy jelenleg ahhoz, hogy egy "spéci" fontot használj a weblapodon, az kell, hogy a másik oldalon (ergo a webezõ júzernél is) fel legyen telepítve az adott font. Különben alap betûvel jeleníti meg a böngészõ (times, arial) a szöveget. Persze lehet feltételezni, hogy ami egy átlag gépen fönt van, az biztos másnál is megvan. Ilyenek pl. a Windows és az Office alap készletei.

Kezdjük ott, hogy egy-két ázsiai nyelvben 2000 feletti a karakterszám. Innentõl már drága egy normális font fejlesztése. Gondolom.

Egy kicsit el vagy tévedve. A weben 10 éve sem voltak csicsás fontok. Voltak olyan kretének viszont dögivel, akik GIF és animált GIF képekre írtak a kedvenc betûtípusaikkal és azt pakolták ki. Képekre írt betûket ma is ki lehet tenni egy weboldalra, a legnagyobb gond ezzel csak az, hogy nem karakteres, de mégcsak nem is vektorgrafikus.

A Helvetica az egyik legrégebbi betûtípus a nyomdászatban, jelesül az egyik legolvashatóbb, ezért a legtöbb nyomdai termék ezt a típust használja.

A speciális betûtípusokra pedig nem azért lenne szükség elsõsorban, mert a webes júzerek unják az Ariel, Times New Roman, Sans betûket, hanem azért, mert sok cég arculatának szerves részét képezi a betûtípus is, nem annyira ritka esetben egyedileg készített betûket használnak, és ezeket teljesen érthetõ módon pont úgy szeretnék viszontlátni a weboldalaikon például az aloldalak címében, ahogyan viszontlátják a repiken, a hirdetéseken, a névjegykártyán, cégéren, a termékeken, molinókon, kiajánlókon, mappákon, szerzõdéseken stb.

A HTML sosem támogatta a fontokat rendesen, sõt semmit sem támogat normálisan mind a mai napig. Ami oldal ma kultúráltan néz ki, az nem a HTML miatt néz ki úgy, hanem a CSS miatt, ami egy HTML-re húzott formázási hack gyakorlatilag, egy mára túlfejlett sufni-tuning. A web gagyi. A legjobb megoldás nem a HTML 5 és a CSS 3 kihozása, hanem egy teljesen új, a kor igényeinek és elvárásainak megfelelõ technológia lenne. Többek közt ezt felismerve alkotta meg az Adobe a Flex-et.

Röhej, hogy a W3C egy évtized alatt sem volt képes túllépni a HTML 4-en, minden érintett fél irányából nézve szánalmas, hogy egy cca. 10 éves szabványt képtelenség legyen szabványosan megjeleníteni. Hiába a web platformfüggetlensége, ha egyszer egyazon operációs rendszeren is 4 különbözõ böngészõben 5 féle képpen jelenik meg ugyanaz az oldal. Emiatt a probléma miatt kell egy webes fejlesztés felét, néha nagyobbad részét ún. böngészõ optimalizációra fordítani (ami így leírva szépen néz ki, a gyakorlatban azonban ez toldozást-foltozást jelent többnyire, általában egyenértékû azzal, hogy valahogy kiimádkozzuk az IE-tõl, hogy normálisan jelenjen meg rajta egy oldal, aztán a többi böngészõbõl is). A böngészõ optimalizálás egy weboldal költségének a cirka a fele.

Ennyit a webrõl dióhéjban.

WhatTheFont
Feltöltöd a képet amin a szöveg van, és megmondja, hogy milyen fonttal írták. Persze egyszerre meg is veheted az adott fontot :-)

Kilenc év? Akkor is ennyi idõt bíbelõdtek a betûkészítéssel, amikor még kézzel metszették ki õket?
Valaki megajándékozhatna egy magyar ékezetes Optima betûkészlettel, illetve mondja már meg valaki, hogy mi a neve a Volvo oldalain és reklámokban használt fontnak?

na, basszus </b>...

Ez egy bullshit! Egy évtizede még tele volt a web olyan oldalakkal, ahol minden felhasználó olyan csicsás fontot használt, amilyen neki tetszett, csak éppen az olvasónak ugrott ki a szeme tõle. Így szépen, az idõk folyamán letisztultak a betûtípusok is. Csak olyanok maradtak, amelyeket nem fárasztó olvasni. És egyébként is a cifra fontok használhatók dekorációs célra, de nem ajánlott mondjuk western típusú vagy gót betûkkel megtölteni egy tartalmat, mert garantált, hogy senki nem fogja elolvasni.

Még ezt is soknak találom. Miért kell Courier font a szövegdobozba, hogy aztán a weboldalon megjelenõ font már Arial vagy Tahoma legyen. A Times féle talpas betûnek meg a könyvben van a helye. Képernyõn olvasni fárasztó. Éppen megfelel a célnak az Arial, a Tahoma vagy a Veranda és ezek testvéreinek használata. Az Adobe Calson Pro meg Adobe Garamond az eredeti Calson Pro és Garamond fontok lekoppintása. Gyakorlatilag szinte megkülönböztethetetlenek. Akkor miért kéne annyit fizetni érte?

Anno kerestem a Parental Advisory fontját



és meg is találtam: Helvetica. Csak éppen mi a frászért nem lehet egy ilyen egyszerû fontot ingyenesen hozzáférhetõvé tenni? Mi kerül ezen a szar fonton $29.00-ba? Inkább megszerkesztem egy vektorgrafikus fontszerkesztõben a saját betûtípusomat, de betûért elvbõl nem adnék egy büdös vasat se! Még akkor sem, ha egy évig rajzolgatom a sajátomat.