The Secret / A titok
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
te pedig vagy befogadod ezeket a törvényeket, vagy nem érdekel! nincs köztes út! ha érdekel, akkor már levágtad hogy mivan...ha nem akkor már mindegy!
olyan, mintha a barack ízét kellene mesélnem neked miközben te pedig a lekváros üveg külsejét nyalogatod...
éld úgy minden napod, mintha az lenne az utolsó! Azt egyszer úgyis bejön. HyperActive
Most lelehet szólni ezért de nem érdekel...
Szeressük sorsunkat, bármilyen is. Aki szeretni képes a rossz napokat, becsülni tudja majd a szép pillanatokat. Higgy az álmaidban! http://www.evanescence.com/
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Szeressük sorsunkat, bármilyen is. Aki szeretni képes a rossz napokat, becsülni tudja majd a szép pillanatokat. Higgy az álmaidban! http://www.evanescence.com/
éld úgy minden napod, mintha az lenne az utolsó! Azt egyszer úgyis bejön. HyperActive
pedig de. minden rajtad múlik. csak ezt sokan nem tudják megérteni, és aztán folyamatosan arra hivatkoznak,hogy mennyi embertõl is függenek és mennyi ember befolyásolja az életüket,na meg a természet. így persze,hogy nem lehet vonzani.illetve lehet,csak rosszat.
ReaL MaDRid x siempre
ha valamit nagyon akar az ember,akkor azt eléri,ilyen egyszerû. nem elég vmire rágondolni párszor aztán majd "hmm,bevonzottam,majd akkor ez is lesz" alapon elintézni a dolgot.a lényege az egésznek abban van,hogy az ember mennyire akarja azt a valamit és mennyire tudja beleélni magát.
ReaL MaDRid x siempre
Azt én sem szeretem, amikor csodás gyógyulásokról, meg hasonlókról beszélnek, szerintem akkora mértékben nem változtatja meg az objektív világot a pozitív hozzáállás, mint ahogy egyesek látni szeretnék. Nincs teljes kontroll, és ha valaki meghal valami betegségben, nem biztos, hogy a gondolkodásával felelõs érte.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
májusban kezdtem ezt a "bevonzást", tavaly nyáron elértem mindent amit akartam
egy nyár alatt baszki.
practitioner of the forbidden arts of death
practitioner of the forbidden arts of death
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
egyébként a vonzás legjobb példája,hogy amikor valakire gondolok,az utcán találkozok vele 10 perc múlva,pedig lehet,hogy már 2 hónapja nem láttam 😄 és annyi ilyen volt már...
ReaL MaDRid x siempre
egyébként elég érdekes,hogy akik már gyerekként is sokszor beszélnek a pénzrõl (gettókban,telepeken is,tudjátok,akik állandóan rajoskodnak 😄),azok felnõttként kõgazdagok lesznek. és most tök mind1 hogyan jutottak hozzá a pénzhez,a végeredmény a lényeg,hogy van pénze.
ReaL MaDRid x siempre
ha ráhangolódsz akkor persze hogy vagyont sem nehéz bevonzani,de mint említettem volt sokan inkább a környezetükben a vagyon hiányára koncentrálnak ilyenkor.
meg pl. "akarok egy autót"
akkor általában olyan gondolatok vannak az átlagembernél hogy "jó lenne egy autó. a RÉGI SZAR helyett
a könyvben benne van hogy nincs olyan hogy valamit nem vonzol be. ha azt kéred hogy "NE találkozzak valakivel" az olyan mintha azt mondanád hogy "találkozzak valakivel"...
és még csomó ehhez hasonló dolog van leírva a könyvben
de csak egy kérdés: az miért van vajon,hogy akik örök optimisták voltak,azok nagyrésze késõbb gazdag,sikeres ember lesz,akik meg pesszimista környezetben nõttek fel azokból meg szintén pesszimista lesz és nem lesz belõlük semmi sem? az ilyenekbõl lesznek a tipikus gyári dolgozók.
ReaL MaDRid x siempre
ergo nem is lehetne olyan nehéz bevonzani a titkos logikátok szerint <#wilting>#wilting> vagy mégis? 😊
practitioner of the forbidden arts of death
egy másik dolog: most pl faterommal néztünk apartmanokat. már vagy 15-öt bepróbált (ha nem többet) és mind foglalt volt,a 16-ra rámondtam,hogy itt lesz hely. és lett. lehet mondani,hogy véletlen volt,szerintem meg véletlenek nincsenek.
ReaL MaDRid x siempre
az univerzum is azért tágul, stb stb ebbe most ne menjünk bele.
a lényeg hogy minden gondolatod meghatározza az életedet. (az más hogy itt is vannak "korlátozások" - pl. saját karmikus sors, meg hogyha más céllal születtél le ebben az életedben, stb.)
de ebbe tényleg ne menjünk bele 😄
ha vevõ vagy a dologra, akkor úgyis utánaolvasol, mint a Titoknak. Ha nem, akkor már úgyis mindegy
nem egyszerûbb egy állást bevonzani szerinted mint x mennyiségû pénzt?
meg nemcsak pénzt lehet bevonzani. ott az egészség, boldogság, egy ember szerelme, stb.
a másik, amit már említettem (és sz4bolcs is említ a #30-ban):
ha vagyonra fókuszálsz, akkor legtöbb esetben a vagyon hiányára koncentrálsz, nem a konkrét vagyonra.
A pozitív gondolkodás gyógyító ereje (akár a rák esetében is) nyilvánvaló, mert az agyad természetesen a tested egész biológiai összetételét irányítja. A negatív gondolkodás, stressz, pánik, izgatottság, szomorúság mind méreganyagokat termelni. Ezért a gondolkodásoddal a tested funkcióit kis (vagy akár nagyobb) mértékben megváltoztathatod, csak gyakorlat és elszántság kérdése.
Míg a vonzás törvényével azt próbálják megmagyarázni, hogy az agyad nemcsak a tested kémiáját irányítja, hanem a külvilág kémiáját is. Na most ez elég érdekes téma, tudományos alapja nyilvánvalóan nincsen, persze ettõl még létezhet az, amirõl George Lucas is írt. :Ð
Tekintve, hogy nem vagyok egy tudományos ember, fogjuk rá, hogy valamilyen szinten elhiszem. De ez nem úgy mûködik, hogy az átlag ember az évek során pusztán akaraterõvel kifejleszt magának egy olyan szinten erõs képességet, hogy pusztán agyhullámaival befolyásolja a körülötte lévõ eseményeket. Fõleg nem néhány nap után máris, miután elolvasott egy könyvet! Elhiszem, hogy vannak/voltak guruk a világon, akik erre képesek, de itt bizony nem lesz világbéke, hiába szinkronizálja vele magát pistike már 12 éve.
practitioner of the forbidden arts of death
Szeressük sorsunkat, bármilyen is. Aki szeretni képes a rossz napokat, becsülni tudja majd a szép pillanatokat. Higgy az álmaidban! http://www.evanescence.com/
amugy max a hit ereje, a pozitív gondolkodásba vetett hit, meg ilyesmi. ezeket még ok. elfogadom... sõt. de az hogy összeszinkronizálom magam egy köteg pénzel? vagy kocsival? vagy állással? na ne má. 😄 nem járok én média márkba. <#wilting>#wilting>
practitioner of the forbidden arts of death
Sok minden jut eszembe az életembõl, amikor nagyon tisztán láttam, mennyire igaz, hogy a saját viszonyulás sokkal fontosabb, mint a dolgok objektív léte.
Elsõnek: Kisebb koromban nagyon sokat szórakoztam azzal, hogy az utcakövek közt érméket kerestem, és mindig találtam. Mindig találtam, és mindig szerencsésnek éreztem magam tõle. Öngerjesztõ folyamatként egyre többet találtam. Késõbb kinõttem ebbõl, de az érmék még mindig ugyanúgy ott vannak elszórva az utcákon, és csak olyan gyerekekre várnak, akik elég szerencsésnek érzik magukat ahhoz, hogy lenézzenek, és megtalálják õket.
Másodszor: Középiskolás koromban egy hét második felén már csak kevés kajám volt, és nem volt semmi pénzem. Aztán bekopogott anyám, és csak úgy adott egy ezrest. Annyira megörültem neki mikor belegondoltam, hogy egy rakás kaját tudok venni rajta, lesz mit ennem, még egy üdítõre is meg tudok hívni valakit. Letettem az ezrest az asztalra, de tíz perc múlva, amikor visszamentem érte, és ránéztem hirtelen nagyon kevésnek tûnt. Arra gondoltam, hogy nem tudok elmenni belõle bulizni, se moziba, még egy vacsorához sem elég egy étteremben. Amikor belegondoltam, hogy tíz perccel azelõtt mennyire másképp tudtam nézni ugyanarra a dologra, az teljesen szívenütött.
Van egy harmadik történet, ami szinte sokkolt, amikor megtörtént.
Éppen hazafele sétáltam, amikor megállított egy ürge, valami munkásember-féle, de kinézetre nem az a tarhálós fajta -és megkérdezte, hogy van-e egy cigim. Kapásból ment a válasz, hogy nincs, pedig ott lapult a zsebemben egy dobozzal. Aztán hosszan a szemembe nézett, de semmiféle érzelmet nem tudtam kivenni belõle, olyan kifürkészhetetlennek tûnt a tekintete. Ekkor lenézett a földre, ahogy lehajolt, láttam, hogy fölvesz a földrõl egy ötszázast. Kaptam a zsebemhez, és hát.. az én zsebembõl esett ki az a pénz. Annyira megrázó volt az egész, mint ha a saját hazugságom azonnal meghozta volna a gyümölcsét. És akkor a zsebemhez kaptam, és elõhúztam a doboz cigit, és csak ennyit tudtam mondani: "Van." És ugyanaz az érzelemmentes, kifürkészhetetlen tekintettel nézett rám, mint az elõbb, és csak zsebrerakta az 500ast, és megfordult, és nyugodtan elindult a dolgára. Én meg csak álltam ott, mint egy hülyegyerek, és néztem utána. Nem nagyon tudtam napirendre térni az eset után annyira meseszerûnek tûnt az egész. :-)
Nekem ez az autentikus történet sokkal jobban jelképezi ezt a témát, mint a film:
"Von Hjo története
Ezerháromszáz évvel ezelõtt, Korea egyik õsrégi tartományában volt egy zen mester, akit Von Hjo-nak hívtak. Fiatalemberként véres polgárháborúban harcolt, sok házat látott leromboltatni, sok barátját látta elesni a csatatéren.
Az élet üressége nyomasztotta, ezért leborotválta haját és a hegyekbe ment, hogy szerzetesi életet éljen. A hegyekben szútrákat olvasott, és megtartotta a fogadalmakat, de a buddhizmus igazi jelentését nem értette meg. Amikor megtudta, hogy Kínában találhat egy zen mestert, aki segítségére lehet a megvilágosodás elérésében, hátára vette batyuját és elindult a nagy, száraz északi alföldek felé.
Gyalogolt. Egész nap ment, éjszaka pihenni tért. Az egyik este, amint egy sivatagon ment keresztül, megállt egy kis zöld foltnál, ahol néhány fa és némi víz volt. Aludni tért. Éjfél körül felébredt, nagyon szomjasan. Koromsötét volt. Négykézláb tapogatózott vizet keresve. Végül kezével egy csészefélét érintett meg. Felkapta és ivott belõle. "Milyen pompás!" - áradozott Von Hjo. Utána mélyen meghajolt, hálát adva Buddhának az ajándék vízért.
Reggel, amikor felkelt, meglátta maga mellett, hogy mit használt csészének: egy összezúzott koponyát, rászáradt vérrel és az arccsonthoz ragadt húscafatokkal. Furcsa férgek nyüzsögtek és úszkáltak a benne lévõ koszos esõvíz tetején. A koponya láttán Von Hjo öklendezni kezdett. Szája kinyílt, és amint elhányta magát, tudata kitárult és megértette. Elõzõ éjjel, mivel nem látott és nem gondolkodott, a víz pompás volt. De most reggel a látás és a gondolkodás hányásra ingerelte. "A jót és rosszat, az életet és a halált a gondolkodás hozza létre. Az egész világmindenséget a gondolkodás teremti. Ez az egyetemes mester. A gondolkodás nélkül nincs világegyetem, nincs Buddha és nincs Dharma. Minden egy, és ez az egy üres" - vonta le a következtetést Von Hjo.
Ezután már nem volt szüksége zen mesterre. Már értette az életet és a halált. Már nem volt mit tanulnia."
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
mindenki megszól mindenkit, nem létezik kivétel, mindenki jobban ért mindenhez mint más, ami más az már 100% hogy valami "hitgyülis" dolog, stb...
csak nyitott szemmel kell járni, a naív mindenre vevõ ugyan annyira rossz mint a csõlátó ember
Olyan költõóriások örökítették meg mûveikben, mint William Shakespeare, Robert Browning és William Blake. Kiváló zenészek - például Ludwig van Beethoven - komponáltak zenét róla. Elévülhetetlen érdemû mûvészek, köztük Leonardo da Vinci festették meg képeiken. Nagy gondolkodók - Szókratész, Platón, Ralph Waldo Emerson, Pitagorasz, Sir Francis Bacon, Sir Isaac Newton, Johann Wolfgang Goethe és Victor Hugo - foglalkoztak vele írásaikban.
minden bizonnyal néphülyítés, jajaja! sok szektás drogos sittes pank ember foglalkozott vele a történelem folyamán eddig is😄Dddd
ReaL MaDRid x siempre
ReaL MaDRid x siempre
ReaL MaDRid x siempre
kikérem magamnak. látszik ebbõl a hsz-bõl hogy csak elõítéletekkel felvértezve trollkodsz itt. hidd el jobban benne vagyok már az ilyen dolgokban,és tudom hogy mi a "hütgyülis" és mi ezotériás dolgok közti különbség...
practitioner of the forbidden arts of death
ReaL MaDRid x siempre
"A barátok olyanok mint a hópelyhek. Ha lepisiled őket eltűnnek" :)
ReaL MaDRid x siempre