74
-
#34
Nesze neked. Itt 1000-10000-ről ír. Akkor most 2000, 1000 vagy 10000? "Csak" nagyságrendi eltérés van. Pont erről beszéltem.
Azért egy x ezer évvel ezelőtti populáció kiterejdtségére elég merész becslést adni DNS részek alapján. -
#33
Ha ezt számítod nyeresgének akkor kicsit drága, mert dollármilliókba került...
Persze arról elefeledkezel, hogy a legtöbb cucc alapja HT technika volt. Érdekes ez a kettős mérce. A mimimális hozadékát a részecskegyorsítónak megnöveled, a fegyverkezés mellékhatásai elhanyagolod. GPS? Műholdas kommunikáció? 20 éve ha telefonálni akartál a tengerentúlra napokra előre le kellett szervezni. Ma megmarkolod a mobilt és tárcsázol... GPS 20 éve a hadihajókon, egyes vadász és bombázó gépeken volt és a különleges alakulatok 4-8 fős csoportjainál volt egy azaz egy darab. Most jószerivel utánaddobják.
Ezekben hol van az ITER vagy bármi? -
#32
Pénzben kimutatható nyereség ? Egy hordozó ?
Igen, mert a politikai nyomásgyakorlás eszköze egy idő után pénzben kifejezhető.
Munkát ad az építés alatt és a szolgálati idejében , valamint némi hadászati előnyt amíg neki nem koccan egy rakéta.
Eddig még ezt senkinek sem sikerült eljátszani és jelen állapotban nem is nagyon soknak van rá esélye...
Egy részecskegyorsítóban felfedezett dolgok felmérhetetlen gazdasági hasznot termelhetnek.
Kérlek egy példát mondj amivel én találkoztam már mindennapi életem során.
Lásd WWW az a pénzpazarló CERN fejlesztette ki néhány unatkozó tudós, és mennyire hasztalan dolog.
Non. Már előtte is volt hálózat, ők csak egy protokolt találtak ki. Ne keverjük a szezont a fazonnal. Ha nem ők, akkor más kitalálja mikor neki kell az eszköz. -
polarka #31 Ugyanaz.
#30 javítás:
Oh, tényleg! Nem az... -
polarka #30 Oh, tényleg nem az USA az aki többet költ a hadászatra, mint a világ többi országa együttesen? Sztem kicsit túlzásba viszik... -
szasz85 #29 Erről beszél
Epikurosz. -
polarka #28 Rövid távon lehet, h profitálnak belőle. De hosszabb távon... Nem mondom, h ne legyen rep. hordozójuk, de azért 1-gyel kevesebbe nem haltak volna bele.
Egyébként pl. CERN-ben 2500 állandó alkalmazott dolgozik és kb. 8ezer kutató nem állandó jelleggel.
Gyorsítók nélkül atomerőmű sem lenne. Ki tudja még mire jönnek rá az újabb gyorsítókkal... így meg az újabb kutatások csúsztak évtizedeket, mert a rep. hordozók fontosabbak voltak. -
polarka #27 Sztem Epi az újabb genetikai kutatások eredményeire(Y kromoszómás rész) és a Toba kitörésére utal.
Mondjuk én nem tudom mi lehet bizonytalan egy nagy darab vulkán megtalálásában és a genetikai elemzésekben.
-
Epikurosz #26 Én lemondtam már rólad, mint egy rákos betegről. -
szasz85 #25 Pénzben kimutatható nyereség ? Egy hordozó ?
Munkát ad az építés alatt és a szolgálati idejében , valamint némi hadászati előnyt amíg neki nem koccan egy rakéta.
Egy részecskegyorsítóban felfedezett dolgok felmérhetetlen gazdasági hasznot termelhetnek.
Lásd WWW az a pénzpazarló CERN fejlesztette ki néhány unatkozó tudós, és mennyire hasztalan dolog.
-
#24
Csak a rephordozó megléte a világban pénzben kimutatható nyerséget jelent, gyártása és üzemeltetése sok sok munkahelyet. Egy részecskegyorsító ezen gazgasági feltételek valamelyikét sem teljesítni. A világ a profitra épít ma. Ez van... -
#23
Ennél kicsit több bizonyíték kell. Túl nagy a bizonytalanság. -
polarka #22 A kutatás finanszírozása dologról mindig az jut eszembe, h anno amcsiban akartak építeni egy új részecskegyorsítót, h folytathassák a kutatásokat. A magas költségekre hivatkozva nem építették meg, pedig kb. annyiba került volna, mint egy repülőgép-hordozó. Abból pedig nem egy db-juk van. Kinek mi a fontosabb... -
uwu #21 Ez a kolonizálós dolog nem olyan, hogy ha megvan a tech szint akkor hajrá, induljunk. Hosszú az út odáig, és közben egy rakás hasznos dolgot fel lehet fedezni. Tehát kutatni kell.
A kutatásra szánt összegen is kár sopánkodni. Akik csinálják, nyílván mindent megtesznek, hogy a munkájukat minél hatékonyabban végezhessék. Ilyen körülmények között pont ennyit tudunk kutatásra költeni. Ez az összeg persze soha nem lehet elég nagy. Minél többet tudunk rá költeni, annál jobb lesz nekünnk a jövőben, de sajnos a lehetőségek korlátozottak. -
polarka #20 Egyik ilyen kutató bácsi azt mondta a NatGeon, h 10 pár is elég (nagyságrendileg, pontosan nem emléxem), h ne legyenek genetikai problémák. -
Epikurosz #19 70k éve -
szasz85 #18 ÁÁ
kösz, akkor nem kérdeztem semmit :P -
#17
VIP funkció. -
#16
Hol? -
szasz85 #15 a Föld megóvása
ez lemaradt :)
------------------------------------OFF-----------------------------------
Kedves sg.hu nem lehetne egy utólagos hozzászólás szerkesztőt beüzemelni ?
------------------------------------OFF----------------------------------- -
szasz85 #14 Most a legfontosabb a Föld megóvása, mert nincs túl jó állapotban, de ettöl függetlenül az űrkutatás a legfontosabb.
TERJESZKEDNI KELL, to the infinity and beyond
-
Epikurosz #13 Unom már az alsó hangod.
2000 ember már elegendő a fennmaradáshoz. volt rá példa. Pont. -
#12
És mégsincs arra pénz, hogy mindenki színvonalas vagy bármilyen egészségügyi szolgáltatást kapjon. Lehet és kell is kutatni, de a "költsünk iszonytató pénzeket űrkutatásra" az nem jó ötlet. -
szasz85 #11 Tényleg nevetséges, kéne még pár 0. 
A wiki szerint 583 millió $-ba kerül az egész LRO küldetés.
Az US&A GDP-je 14,264,600 millió $ (kb:)
"The proposed base Department of Defense budget for 2009, $515.4 billion, is a 7% increase over 2008 and a nearly 74% increase over 2001. The cost of the Iraq War to the United States has been estimated to reach $2.7 trillion."
na ez a nevetséges nem az 1000x -
#10
Ez is tény, de 0 realitása van a kolonizálásnak a jelenlegi tech. szint mellett. Értelme sincs, mert minimális populáció szám alatt nem marad fent az emberigés. Ehhez alsó hangon több ezer ember kell. Jelenleg 3 ember eljuttatása és életben tartása alig kivitelezhető és az is a külső már rendelkezésre álló földi erőforássokkal.
Amíg olyan környezetet nem tudsz varázsolni, hogy a légkörben megmaradjon az ember addig ez egy rossz vicc. Az alacsony gravitációval mit kezdesz? Az ember 1G-re születik. Pont. -
#9
Az, hogy 1000x-szer ennyit az nevetséges. Van elég más gond is, mint ez. -
#8
Jóhogy! Mikor etiópiában meg éheznek! Na, most akkor tudod-e hány etióp éhezőt lehetett volna jóllakatni abból a pénzből, amibe pl. az LRO teljes küldetése kerülni fog? Egész pontosan meg tudom mondani: egyet sem.
Elírták volna a pénzt máshová -pl hozzácsapják valamelyik háború költségvetéséhez, ahol meg se látszik-, és akkor arról még csak nem is hallottál volna. Igaz, amit az ember nem tud, az nem fáj. Meg akkor nem lehetne sírni, hogy "erre bezzeg van pénz!". -
Ari18 #7 Ha csak felét költenék el erre a célra, amit a háborúzásra költenek már rég a Marson mászkálnánk.
Miért szerinted mire kellene költeni? -
Balu0 #6 Azért mert az embernek terjeszkednie kell. A föld sec perc alatt elpusztítható, ha nincsenek telepeink a naprendszerben elég egy aszteroida és bye-bye. Amíg egy "HQ"-nk van könnyen jön a game over...
Ahhoz pedig hogy a naprendszert benépesítsük sok sok kutatás és fejlesztés szükséges.
Ahogy Szasz85 mondta 1000x ennyi pénz kéne az úrkutatásba... egy iraki háború költségvetéséből más 10-er el lehetett volna menni a marsra... -
szasz85 #5 Te meg áruld már el - mert fel nem foghatom - hogy miért kell megkérdőjelezni a kutatások értelmét ?
A baj sajnos az hogy nem költenek eleget ilyesmire, 1000x ennyit kellene.
-
tmisi #4 A restauráltot először retusáltnak olvastam.
-
Gabo #3 Víz = H2O
És ebből az O elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember életben maradjon. Mint ahogy a H2O is.
Ha embert akarnak valaha is küldeni a Marsra vagy a Holdra, meglehetősen nagy könyebbséget jelent, ha van miből előállítani a szükséges levegőt és nem kell még ezt is magával vinnie a küldetésnek. A víz készletről nem is beszélve. -
Epikurosz #2 "Original Spacecraft Processing Artifact"
Na, ez igen. Úgy néznek ki, mint valami gabonaszemek. Gabonaköröknek durvák lennének. -
#1
Valaki árulja már el - mert fel nem foghatom -, hogy mi a ráknak kell jeget keresni a Holdon (meg a Marson) dollármilliárdokért?!!! Elfogyott itthon, vagy mi? Jó, tudom én, hogy szép dolog a tudomány, meg azért ember az ember, hogy kutasson meg felfedezzen, de ez a mai (és mindenkori) viszonyok között egy kicsit luxusnak tűnik. Néhány unatkozó tudós látszattevékenységekkel a világ minden pénzét el tudja tapsolni.
No, és ha mégis találnak jeget a Marson, és be is tudják bizonyítani, hogy ott 25 000 000 évvel ezelőtt volt élet, akkor mi van?! Vagy a Holdon? Mit csinálnak; kitermelik? Persze, lehetne üzemanyagként használni a vizet, ha éppen a kitermelése nem kerülne többe Afrika éves költségvetésénél... Néhányan még mindig sci-fi világban élnek.