Ûrlift helyett felfújható torony
Oldal 1 / 5Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#237
Azért mekkorát szólna ha ez eldõlne. 😄
Jó lenne világcsodának is.
Jó lenne világcsodának is.
Ülök othon, a szemétdombom, tetején, énekelek én.
#236
Köszi a magyarázatot. Most már teljesen világos: mechanikai szempontból tökmindegy, hogy a mûhold hogy került oda.
Kara kánként folytatom tanításom.
#235
A Föld körül szabadon (tehát kötél és egyebek nélkül) keringõ testre csak a gravitáció hat. Nézd meg az ábrát, az elõbb rajzoltam:
A nyilak a szabadon keringõ test mozgását tetszõlegesen rövid szakaszon leíró mozgásvektorokat jelzik. Kellõképpen rövid szakaszon nézve az "a" és a "b" vektor egymással derékszöget zár be, ez persze nem így van az ábrán, különben nem láthatnád a vektorokat. Az "a" mozgásvektor a pálya mindenkori érintõjén fekszik, a "b" pedig erre merõleges, sugárirányú. A gravitáció nélkül a test az "a" mozgásvektor mentén egyenes vonalú, egyenletes mozgást végezne és eltávolodna a Földtõl, amelyet egy kis fekete pont jelez. Ezt az eltávolodást azonban nem az általad írt, "a mozgási energiájából származó centrifugális erõ" idézné elõ, hanem éppen az, hogy nem hatna rá semmi erõ.
A gravitáció hatására azonban a test szabadesésben van ("b" mozgásvektor), ezért a test mozgásának eredõje a "c" mozgásvektor lesz. Ennek hatására a Földtõl való távolsága nem nõ és a következõ pontban ismét felrajzolhatnánk a három mozgásvektort, csak kicsivel odébb. Mivel a gravitáció mindig az "a" vektorra merõlegesen hat, a test eredeti egyenes vonalú, egyenletes mozgását nem lassítja le.
Lényeges még észrevenni, hogy az ily módon szabadon keringõ testre éppen hogy semmi erõ nem hat. A gravitáció hatására gyorsul ugyan, de éppen ezért nem hat rá gravitációs erõ - ez akkor hatna rá, ha nem gyorsulna. Emlékezz csak Einstein liftes példájára.
A centrifugális erõ dolgába inkább ne másszunk bele, mert ez nézõpont kérdése.
A kötél tömegét érdemes nullának venni az egyszerûség kedvéért. A kipányvázott ellensúly esetén az "a" mozgásvektor hosszabb lesz, a pályán maradáshoz nem elegendõ gravitáció mellett pedig hat rá a kötélben ébredõ centripetális erõ is. Éppen ezért nem mondható, hogy ekkor a test szabadesésben van.
A nyilak a szabadon keringõ test mozgását tetszõlegesen rövid szakaszon leíró mozgásvektorokat jelzik. Kellõképpen rövid szakaszon nézve az "a" és a "b" vektor egymással derékszöget zár be, ez persze nem így van az ábrán, különben nem láthatnád a vektorokat. Az "a" mozgásvektor a pálya mindenkori érintõjén fekszik, a "b" pedig erre merõleges, sugárirányú. A gravitáció nélkül a test az "a" mozgásvektor mentén egyenes vonalú, egyenletes mozgást végezne és eltávolodna a Földtõl, amelyet egy kis fekete pont jelez. Ezt az eltávolodást azonban nem az általad írt, "a mozgási energiájából származó centrifugális erõ" idézné elõ, hanem éppen az, hogy nem hatna rá semmi erõ.
A gravitáció hatására azonban a test szabadesésben van ("b" mozgásvektor), ezért a test mozgásának eredõje a "c" mozgásvektor lesz. Ennek hatására a Földtõl való távolsága nem nõ és a következõ pontban ismét felrajzolhatnánk a három mozgásvektort, csak kicsivel odébb. Mivel a gravitáció mindig az "a" vektorra merõlegesen hat, a test eredeti egyenes vonalú, egyenletes mozgását nem lassítja le.
Lényeges még észrevenni, hogy az ily módon szabadon keringõ testre éppen hogy semmi erõ nem hat. A gravitáció hatására gyorsul ugyan, de éppen ezért nem hat rá gravitációs erõ - ez akkor hatna rá, ha nem gyorsulna. Emlékezz csak Einstein liftes példájára.
A centrifugális erõ dolgába inkább ne másszunk bele, mert ez nézõpont kérdése.
A kötél tömegét érdemes nullának venni az egyszerûség kedvéért. A kipányvázott ellensúly esetén az "a" mozgásvektor hosszabb lesz, a pályán maradáshoz nem elegendõ gravitáció mellett pedig hat rá a kötélben ébredõ centripetális erõ is. Éppen ezért nem mondható, hogy ekkor a test szabadesésben van.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#234
Ja bocs. A centripetális erõ eredetileg is ott van. A pányva csak az önsúlyánál fogva húzza lefelé a keringõ tárgyat, egyébként semmilyen plusz erõt nem ad hozzá a képlethez.
Ha a keringõ tárgy nem akar elszakadni a Földtõl, akkor még feszültség sem keletkezik benne. Persze, ha a keringõ tárgy közeledik a Földhöz, akkor megroggyanhat. Ezeket a hatásokat kivédendõ, a keringõ tárgyat egy rakétával fenn kell tartani a pályáján, vagy geostacionárius pályára kell helyezni, ahol nincs szükség plusz meghajtásra, mert magától fennmarad. De akkor meg nagyon messze van, túl hosszú lesz a pányva.
Ha a keringõ tárgy nem akar elszakadni a Földtõl, akkor még feszültség sem keletkezik benne. Persze, ha a keringõ tárgy közeledik a Földhöz, akkor megroggyanhat. Ezeket a hatásokat kivédendõ, a keringõ tárgyat egy rakétával fenn kell tartani a pályáján, vagy geostacionárius pályára kell helyezni, ahol nincs szükség plusz meghajtásra, mert magától fennmarad. De akkor meg nagyon messze van, túl hosszú lesz a pányva.
Kara kánként folytatom tanításom.
#233
"Nekem meg mindegy, hisz-e nekem, nem törekszem arra, hogy mindenáron igazam legyen."
ha tanár lennék, ezért a mondatodért megbuktatnálak.
ha tanár lennék, ezért a mondatodért megbuktatnálak.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#232
A Föld körül keringõ testre két erõ hat:
- gravitáció, lefelé húzza
- a mozgási energiájából származó centrifugális erõ, amely kivinné az ûrbe.
A kettõ egyensúlya határozza meg a keringési pályát. (E=mv²×0,5 + m×g×h)
Ha a tárgyat egy pányvával (ezt így mondjuk!) kikötjük, lehorgonyozzuk a Föld felszínéhez, akkor a képletbe bejön egy centripetális erõ is - plusz a pányva önsúlya - amelyek hozzáadódnak a gravitációhoz.
Jól mondom?
- gravitáció, lefelé húzza
- a mozgási energiájából származó centrifugális erõ, amely kivinné az ûrbe.
A kettõ egyensúlya határozza meg a keringési pályát. (E=mv²×0,5 + m×g×h)
Ha a tárgyat egy pányvával (ezt így mondjuk!) kikötjük, lehorgonyozzuk a Föld felszínéhez, akkor a képletbe bejön egy centripetális erõ is - plusz a pányva önsúlya - amelyek hozzáadódnak a gravitációhoz.
Jól mondom?
Kara kánként folytatom tanításom.
#231
"v alakú sínbe tett golyó súlya micsoda, de szerencsére intuíciónk nem hagy cserben (a falat nyomó erõk összege)."
Ha már a korrekt megfogalmazásra törekszünk, akkor legyen inkább a falat nyomó erõk eredõje.
Mit javasolsz az ellensúly (counterweight) szó helyett? Vagy nem ezzel kapcsolatban kifogásoltad a súly szó használatát? Már nem emlékszem, hol használhattam hibásan.
Fizikakönyvem épp nincs kéznél, de nem is lényeges, a mechanika törvényei nem változnak attól, hogy õ tévesen értelmezi õket. Nekem meg mindegy, hisz-e nekem, nem törekszem arra, hogy mindenáron igazam legyen. Fõképp nem ilyen nyilvánvalóan egyszerû dolgokban.
Szerintem arról lehet szó, hogy nem tudja elképzelni magának azt a bizonyos ellensúlyt, erre utal az is, amit a #90-ben írt.
Ha már a korrekt megfogalmazásra törekszünk, akkor legyen inkább a falat nyomó erõk eredõje.
Mit javasolsz az ellensúly (counterweight) szó helyett? Vagy nem ezzel kapcsolatban kifogásoltad a súly szó használatát? Már nem emlékszem, hol használhattam hibásan.
Fizikakönyvem épp nincs kéznél, de nem is lényeges, a mechanika törvényei nem változnak attól, hogy õ tévesen értelmezi õket. Nekem meg mindegy, hisz-e nekem, nem törekszem arra, hogy mindenáron igazam legyen. Fõképp nem ilyen nyilvánvalóan egyszerû dolgokban.
Szerintem arról lehet szó, hogy nem tudja elképzelni magának azt a bizonyos ellensúlyt, erre utal az is, amit a #90-ben írt.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#230
lehet h igazad van KillerBee, de miért nem fizikakönybõl idézel? annyi jó magyar is van ráadásul... szegény toto66 aztán ebbe fog belekötni.
Amúgy jobb nem használni a súlyt ügyetlen definíciója miatt, a centrifugális erõt meg azért, mert csak gyorsuló vonatkoztatási rendszerben (nem inerciarendszerben) létezik, márpedig a legtöbben a nem gyorsulót sem értik. A súly fogalmát tapasztalataim szerint gimiig használják, felsõoktatásban felesleges. Legjobb általam hallott definíciója: a súly az, amivel egy test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza. Persze jó kérdés, hogy v alakú sínbe tett golyó súlya micsoda, de szerencsére intuíciónk nem hagy cserben (a falat nyomó erõk összege).
Amúgy jobb nem használni a súlyt ügyetlen definíciója miatt, a centrifugális erõt meg azért, mert csak gyorsuló vonatkoztatási rendszerben (nem inerciarendszerben) létezik, márpedig a legtöbben a nem gyorsulót sem értik. A súly fogalmát tapasztalataim szerint gimiig használják, felsõoktatásban felesleges. Legjobb általam hallott definíciója: a súly az, amivel egy test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza. Persze jó kérdés, hogy v alakú sínbe tett golyó súlya micsoda, de szerencsére intuíciónk nem hagy cserben (a falat nyomó erõk összege).
#229
Megint ködösítesz, a fene sem hasonlította azt a nyomorult ellensúlyt parittyához, így nem is értem, minek hozakodsz már sokadszorra elõ vele. Te egész konkrétan ezt válaszoltad arra a hozzászólásomra, hogy az ellensúly nincs szabadesésben:
"Igen szabadesésben, ha nem hiszed kérdez meg csillagászt!
De minden szabadesésben van amire hat a Föld gravitációja és nincs ellenirányú erõ vele szemben. A kötél pedig nem az, hiszen az egyezõ irányú erõt fejt ki a gravitációval!"
Talán olvasd el a #165-ös válaszomat, ott egyebek mellett megtalálod a szabadesés definícióját is az angol nyelvû Wikipediából. Azért a kedvedért idemásolom a magyar Wikipedia definícióját is:
"Ha egy tárgyat elengedünk, és a test esését befolyásoló tényezõk hatása elhanyagolható, akkor a mozgás tekinthetõ szabadesésnek . A szabadon esõ testre egy erõ hat, mégpedig a Föld vonzóereje. Ilyen folyamat például egy elejtett acélgolyó mozgása. Ha azonban az esést nagymértékben befolyásolja egy mozgást akadályozó vagy elõsegítõ erõ, akkor az elejtett test mozgása nem tekinthetõ szabadesésnek."
"Igen szabadesésben, ha nem hiszed kérdez meg csillagászt!
De minden szabadesésben van amire hat a Föld gravitációja és nincs ellenirányú erõ vele szemben. A kötél pedig nem az, hiszen az egyezõ irányú erõt fejt ki a gravitációval!"
Talán olvasd el a #165-ös válaszomat, ott egyebek mellett megtalálod a szabadesés definícióját is az angol nyelvû Wikipediából. Azért a kedvedért idemásolom a magyar Wikipedia definícióját is:
"Ha egy tárgyat elengedünk, és a test esését befolyásoló tényezõk hatása elhanyagolható, akkor a mozgás tekinthetõ szabadesésnek . A szabadon esõ testre egy erõ hat, mégpedig a Föld vonzóereje. Ilyen folyamat például egy elejtett acélgolyó mozgása. Ha azonban az esést nagymértékben befolyásolja egy mozgást akadályozó vagy elõsegítõ erõ, akkor az elejtett test mozgása nem tekinthetõ szabadesésnek."
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#228
Bocs de rég voltam erre!
A "gyilkosméhecskének":
"Ja az ellensúly? Azt hiszem abban maradtunk, hogy szabadesés+ kötél kényszer erõ. Te ebbõl vitatod a szabadesést. Akkor úgy fogalmazom, hogy gravitáció + kötél. A kezeddel forgatott paritya pedig más eset, mert a konyhanyelven centrifugális erõnek nevezett erõhöz nem tartozik pálya, hiszen addig távolodik a középpontól, még a kötél engedi, ha kötél nem lenne a kõ egyenes vonalú mozgással távolodna a középpontól, ha a Föld körül nincs kötél, a szabadesés miatt pályára áll. Ami azt jelenti, ha kör alakú a pálya, hogy sebesség függõ a magasság, ha ellipszis a pálya, akkor az ellipszis nyúltsága változok a sebességgel. Tehát ha egy hatalmas paritya lövedékét az elsõ kozmikus sebességgel (vagy nagyobbal) elengednéd (az ûrlifted ellensúlyát) akkor nem egyenesvonalú mozgást végezne.
"
A "gyilkosméhecskének":
"Ja az ellensúly? Azt hiszem abban maradtunk, hogy szabadesés+ kötél kényszer erõ. Te ebbõl vitatod a szabadesést. Akkor úgy fogalmazom, hogy gravitáció + kötél. A kezeddel forgatott paritya pedig más eset, mert a konyhanyelven centrifugális erõnek nevezett erõhöz nem tartozik pálya, hiszen addig távolodik a középpontól, még a kötél engedi, ha kötél nem lenne a kõ egyenes vonalú mozgással távolodna a középpontól, ha a Föld körül nincs kötél, a szabadesés miatt pályára áll. Ami azt jelenti, ha kör alakú a pálya, hogy sebesség függõ a magasság, ha ellipszis a pálya, akkor az ellipszis nyúltsága változok a sebességgel. Tehát ha egy hatalmas paritya lövedékét az elsõ kozmikus sebességgel (vagy nagyobbal) elengednéd (az ûrlifted ellensúlyát) akkor nem egyenesvonalú mozgást végezne.
"
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#227
Ez a sok beképzelt (brit) tudós azt hiszi, hogy õ találta fel a spanyolviaszt. meg az ûrliftet.<#mf2>
Kara kánként folytatom tanításom.
#226
Kara kánként folytatom tanításom.
#225
A technológiával nem foglalkozik, de maga az elv jó. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#224
Koppintottam. Egy kis paleoasztranautikus mese.
He-he. :-)
"Az égig érõ paszuly
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény asszony. Annak volt egy fia meg egy kis tehénkéje. Egyszer úgy elfogyott az ennivalójuk, hogy el kellett a kis tehénkét hajtsák a vásárra, hogy eladják. Mondja az anyja a kisfiúnak:
- Eredj, fiam, reggel hajtsd el. De vigyázz ám, hogyan adod el, nehogy károsak legyünk benne.
El is hajtotta a fiú a vásárra, hát mindjárt akadt is vevõje. Meg is csinálta a vásárt a fiú, elcserélte a tehenet egy szem paszullyal. Vitte haza a paszulyt a kisfiú, mutatja az anyjának, mit kapott. Az anyja sírt keservesen, hogy a tehénkét ennyiért adta oda. De a fiú vigasztalta:
- Ne búsuljon, édesanyám, azt mondta az öregember, aki megvette a tehenet, hogy még most, este ültessem el, s meglátom, hogy mi lesz belõle.
Elültette a kisfiú az ablak alá a kis kertbe a paszulyt, de még vacsorázni sem tudott, úgy várta, hogy mi lesz vele. Csak lefeküdt. Hát reggel, mikor felébredt, látta, hogy kikelt a paszuly. Kinéz az ablakon, de nem is látta a tetejét. Gondolta, kimegy, megnézi kívülrõl.
Kiment s megnézte, de bizony õkegyelme hiába bámulta, nem látta a tetejét. Mondja az anyjának:
- Na látja, édesanyám, mennyit ér a paszuly. Megyek, felmászom a tetejére.
Az anyja mind kérelte, hogy ne menjen, de mégis elment. Délfele elindult, s ment felfelé a paszulyon. Addig ment, mendegélt, már olyan magasságban volt, hogy szinte szédült. Akkor egyszer csak elérte az égboltot. Hát ott az égbolton volt egy kis nyílás. Bekukucskál a fiú, s lát ott valami világosságot. Azt gondolja magában:
"A paszulynak elértem a tetejét, de most már szeretném megnézni, mi van ott benn."
Összeszedte a bátorságát, s belépett az ajtón. Hát látja, hogy ott nem is messze van egy kis házikó. Gondolja magában:
"Most már úgyis éjjel van, itt szállást kérek, s reggel megyek haza."
Hát ahogy benyit, ott talál egy asszonyt. Felkérdi az asszony:
- Hol jársz itt, te kisfiú, mikor az én uram a hétfejû sárkány? Ha meglát téged, rögtön megesz!
Jaj, könyörgött a kisfiú, hogy bújtassa el, mert õ úgy fél a sárkánytól.
Kérdi az asszony:
- Éhes vagy te, kisfiú?
- Jaj, bizony éhes én - felelte a kisfiú -, még tegnap se ettem semmit.
Az asszony adott vacsorát a kisfiúnak, a kisfiú megköszönte szépen a szívességet.
- Namármost gyere, rögtön bújjál el, mert jön haza az uram, s ha meglátja, hogy itt vagy, mind a kettõnket megöl. De hová? - gondolkozik az asszony. Hova bújtassa el a kisfiút? Gondolja magában, behozza a dagasztóteknõt, beteszi az ágy alá, s aláborítja a kisfiút.
Álmos volt a kisfiú, de úgy meg volt ijedve, hogy nem mert elaludni. Hát mikor üti az óra a tizenkettõt, támad nagy dörömbölés, zúgás. Jön haza a hétfejû sárkány, hoz egy fekete tyúkot a hóna alatt. Leteszi az asztalra, s mondja:
- Tojj egyet!
Hát rögtön tojt a tyúk egy aranytojást. A sárkány megint rákiáltott.
- Tojj még egyet!
Ameddig mondta a sárkány, addig mindig tojt a tyúk. De a sárkány nagyon éhes volt.
- Asszony, vacsorát ide! - kiabálta.
Ad az asszony vacsorát, vacsorázik a sárkány. Mikor megvacsorázott, azt mondta a feleségének, hogy adja oda a muzsikáját. Amint ott muzsikál, egyszer csak elkezd szaglálni.
- Te asszony, miféle idegen szag van ebben a házban?
- Csak nyugodjék, lelkem, muzsikáljon, nincs itt semmiféle idegen.
- Dehogy nincs. Nekem rögtön add elõ, mert különben téged is széjjeltéplek.
Az asszony addig csitította, amíg belenyugodott, s amint ott muzsikált, egyszer csak elérte az álom, s ahogy ott ült a karszékben, szép csendesen elaludt. Még nem is horkolt. Gondolta magában az asszony, jó lesz neki is lefeküdni, mert mindjárt megvirrad, s még nem is aludt.
A kisfiú, mikor észrevette, hogy mind a ketten elaludtak, kibújt a teknõ alól, hóna alá fogta a fekete tyúkot, a másik kezébe a muzsikát, s gyerünk, szaladt vele ki a házból. Szaladt. Mikor jött volna be a lyukon, ahol felment, gondolja magában, visszanéz, vajon nem jön-e a sárkány a tyúk után. Hát úgy megijedt, mert a nagy sárkány egészen a nyomában volt már, úgy szaladt.
A kisfiú gyorsan leeresztette magát a szál paszulyon, a szekerce éppen künn volt a karfán, vette, s hamar kivágta a szál paszulyt vele. A sárkány lebucskázott, keze-lába kitörött, s a kisfiú agyonütötte s elégette. Többet nem kell féljen tõle senki.
Akkor bement az anyjához, aki nagyon búsult miatta, hogy hova lett.
- Ne búsulj, anyám, lesz ezután mit együnk, lesz pénzünk, aranyunk elég!
- Jaj, honnan lenne, fiacskám? - kérdi az anyja. - Mikor a tehenet elhajtottad, nem adtak érte csak egy szem paszulyt; ha a tyúkot eladjuk, azért nem kapsz csak egy felet.
- Jaj, dehogy adom én el ezt a tyúkot - mondja a kisfiú.
Bevitte a házba, felállította az asztalra, megsimogatta, s mondta neki:
- Tojj egyet!
Hát a kis tyúk rögtön tojt egy aranytojást a kisfiúnak is. Az anyjának tátva maradt szeme-szája a nagy csodálkozástól. Addig tojatták, amíg meggazdagodtak. Csináltak szép házat, csûrt, vettek sok szép jószágot a pajtába, s vettek sok szép ruhát maguknak. A kisfiú egész nap csak muzsikált, az anyja meg csak hallgatta.
Aki nem hiszi, járjon a végére."
He-he. :-)
"Az égig érõ paszuly
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény asszony. Annak volt egy fia meg egy kis tehénkéje. Egyszer úgy elfogyott az ennivalójuk, hogy el kellett a kis tehénkét hajtsák a vásárra, hogy eladják. Mondja az anyja a kisfiúnak:
- Eredj, fiam, reggel hajtsd el. De vigyázz ám, hogyan adod el, nehogy károsak legyünk benne.
El is hajtotta a fiú a vásárra, hát mindjárt akadt is vevõje. Meg is csinálta a vásárt a fiú, elcserélte a tehenet egy szem paszullyal. Vitte haza a paszulyt a kisfiú, mutatja az anyjának, mit kapott. Az anyja sírt keservesen, hogy a tehénkét ennyiért adta oda. De a fiú vigasztalta:
- Ne búsuljon, édesanyám, azt mondta az öregember, aki megvette a tehenet, hogy még most, este ültessem el, s meglátom, hogy mi lesz belõle.
Elültette a kisfiú az ablak alá a kis kertbe a paszulyt, de még vacsorázni sem tudott, úgy várta, hogy mi lesz vele. Csak lefeküdt. Hát reggel, mikor felébredt, látta, hogy kikelt a paszuly. Kinéz az ablakon, de nem is látta a tetejét. Gondolta, kimegy, megnézi kívülrõl.
Kiment s megnézte, de bizony õkegyelme hiába bámulta, nem látta a tetejét. Mondja az anyjának:
- Na látja, édesanyám, mennyit ér a paszuly. Megyek, felmászom a tetejére.
Az anyja mind kérelte, hogy ne menjen, de mégis elment. Délfele elindult, s ment felfelé a paszulyon. Addig ment, mendegélt, már olyan magasságban volt, hogy szinte szédült. Akkor egyszer csak elérte az égboltot. Hát ott az égbolton volt egy kis nyílás. Bekukucskál a fiú, s lát ott valami világosságot. Azt gondolja magában:
"A paszulynak elértem a tetejét, de most már szeretném megnézni, mi van ott benn."
Összeszedte a bátorságát, s belépett az ajtón. Hát látja, hogy ott nem is messze van egy kis házikó. Gondolja magában:
"Most már úgyis éjjel van, itt szállást kérek, s reggel megyek haza."
Hát ahogy benyit, ott talál egy asszonyt. Felkérdi az asszony:
- Hol jársz itt, te kisfiú, mikor az én uram a hétfejû sárkány? Ha meglát téged, rögtön megesz!
Jaj, könyörgött a kisfiú, hogy bújtassa el, mert õ úgy fél a sárkánytól.
Kérdi az asszony:
- Éhes vagy te, kisfiú?
- Jaj, bizony éhes én - felelte a kisfiú -, még tegnap se ettem semmit.
Az asszony adott vacsorát a kisfiúnak, a kisfiú megköszönte szépen a szívességet.
- Namármost gyere, rögtön bújjál el, mert jön haza az uram, s ha meglátja, hogy itt vagy, mind a kettõnket megöl. De hová? - gondolkozik az asszony. Hova bújtassa el a kisfiút? Gondolja magában, behozza a dagasztóteknõt, beteszi az ágy alá, s aláborítja a kisfiút.
Álmos volt a kisfiú, de úgy meg volt ijedve, hogy nem mert elaludni. Hát mikor üti az óra a tizenkettõt, támad nagy dörömbölés, zúgás. Jön haza a hétfejû sárkány, hoz egy fekete tyúkot a hóna alatt. Leteszi az asztalra, s mondja:
- Tojj egyet!
Hát rögtön tojt a tyúk egy aranytojást. A sárkány megint rákiáltott.
- Tojj még egyet!
Ameddig mondta a sárkány, addig mindig tojt a tyúk. De a sárkány nagyon éhes volt.
- Asszony, vacsorát ide! - kiabálta.
Ad az asszony vacsorát, vacsorázik a sárkány. Mikor megvacsorázott, azt mondta a feleségének, hogy adja oda a muzsikáját. Amint ott muzsikál, egyszer csak elkezd szaglálni.
- Te asszony, miféle idegen szag van ebben a házban?
- Csak nyugodjék, lelkem, muzsikáljon, nincs itt semmiféle idegen.
- Dehogy nincs. Nekem rögtön add elõ, mert különben téged is széjjeltéplek.
Az asszony addig csitította, amíg belenyugodott, s amint ott muzsikált, egyszer csak elérte az álom, s ahogy ott ült a karszékben, szép csendesen elaludt. Még nem is horkolt. Gondolta magában az asszony, jó lesz neki is lefeküdni, mert mindjárt megvirrad, s még nem is aludt.
A kisfiú, mikor észrevette, hogy mind a ketten elaludtak, kibújt a teknõ alól, hóna alá fogta a fekete tyúkot, a másik kezébe a muzsikát, s gyerünk, szaladt vele ki a házból. Szaladt. Mikor jött volna be a lyukon, ahol felment, gondolja magában, visszanéz, vajon nem jön-e a sárkány a tyúk után. Hát úgy megijedt, mert a nagy sárkány egészen a nyomában volt már, úgy szaladt.
A kisfiú gyorsan leeresztette magát a szál paszulyon, a szekerce éppen künn volt a karfán, vette, s hamar kivágta a szál paszulyt vele. A sárkány lebucskázott, keze-lába kitörött, s a kisfiú agyonütötte s elégette. Többet nem kell féljen tõle senki.
Akkor bement az anyjához, aki nagyon búsult miatta, hogy hova lett.
- Ne búsulj, anyám, lesz ezután mit együnk, lesz pénzünk, aranyunk elég!
- Jaj, honnan lenne, fiacskám? - kérdi az anyja. - Mikor a tehenet elhajtottad, nem adtak érte csak egy szem paszulyt; ha a tyúkot eladjuk, azért nem kapsz csak egy felet.
- Jaj, dehogy adom én el ezt a tyúkot - mondja a kisfiú.
Bevitte a házba, felállította az asztalra, megsimogatta, s mondta neki:
- Tojj egyet!
Hát a kis tyúk rögtön tojt egy aranytojást a kisfiúnak is. Az anyjának tátva maradt szeme-szája a nagy csodálkozástól. Addig tojatták, amíg meggazdagodtak. Csináltak szép házat, csûrt, vettek sok szép jószágot a pajtába, s vettek sok szép ruhát maguknak. A kisfiú egész nap csak muzsikált, az anyja meg csak hallgatta.
Aki nem hiszi, járjon a végére."
Kara kánként folytatom tanításom.
#223
hidd el, nem haragszom. én meg sajna nem tudom feltérképezni a te szövegértésedet, mivel nem a hszimre válaszolsz, hanem csak úgy írogatod ami éppen eszedbe jut.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#222
Az idõ elvileg nem kritikus, a gyakorlatban azonban éppen az általad javasolt - nem csak szerintem nem praktikus - kilövéses módszerrel igencsak determinált. A kilõtt eszköz igen korlátozottan manõverezhetõ, mert csak minimális tömegû lehet a hajtómûve és az üzemanyaga - gyakorlatilag csak manõverezéshez lehet elég. Ezért a kilövéskor kapott kinetikai energiával kell eljutnia a célponthoz, minimális manõverezéssel. Pályáját a kilövési sebesség és szög, valamint a közegellenállás egyértelmûen meghatározza, nincs lehetõség játszani az idõvel.
Rakétameghajtással más a helyzet. Ott a hajtómû menet közben leállítható (pl. egy közbülsõ stabil pályán), majd újraindítható. Vagyis nem kell az összes szükséges delta v-t a kilövés pillanatában átadni az eszköznek, ezért ez a maghajtás sokkal rugalmasabb.
Rakétameghajtással más a helyzet. Ott a hajtómû menet közben leállítható (pl. egy közbülsõ stabil pályán), majd újraindítható. Vagyis nem kell az összes szükséges delta v-t a kilövés pillanatában átadni az eszköznek, ezért ez a maghajtás sokkal rugalmasabb.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#221
Azt, hogy a szövegértéseddel komoly gondok vannak, már akkor bebizonyítottad, amikor a lebegõ ûrhajós példámat (energia vs. munka) tökéletesen félreértetted és még te magyaráztad, hogy hülyeséget írtam - érdekes, mások megértették. Ezt a mostanit is teljesen félreérted, de ne haragudj, nincs kedvem magyarázni a nyilvánvalót.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#220
Nem lesz elég gyors = visszaesikre gondolt
Az idõ itt önmagába szerintem nem kritikus. Pár óra ide vagy oda annyira nem lényeg.
+ még ott lehet félreértés,hogy õ ûrhajóban gondolkodik, annak még nagyobb sebesség kell hogy pályára álljon, te meg az "elsõ" 5letemmel kapcsolatba írtad, ahol valamilyen kapszulát lõnének ki,amit elkapnának.
Ha ismerjük az ellenerõket, akkor kiszámíthatjuk,hogy mekkora erõre lesz szükség, hogy pont eljusson oda ahova akarjuk. Az ellenerõk fokozatosan lassítják, pl súrlódás, vagy az említett gravitáció.
Szerintem mindenre van megoldás, de lehet, hogy a végén mire minden probléma meglenne oldva, vagy nagyon komplex lenne, vagy ott tartunk mint az ûrliftnél, tehát még nem létezõ dolog kell hozzá. Bár ez a lufis szerintem kivitelezhetõ.
Az idõ itt önmagába szerintem nem kritikus. Pár óra ide vagy oda annyira nem lényeg.
+ még ott lehet félreértés,hogy õ ûrhajóban gondolkodik, annak még nagyobb sebesség kell hogy pályára álljon, te meg az "elsõ" 5letemmel kapcsolatba írtad, ahol valamilyen kapszulát lõnének ki,amit elkapnának.
Ha ismerjük az ellenerõket, akkor kiszámíthatjuk,hogy mekkora erõre lesz szükség, hogy pont eljusson oda ahova akarjuk. Az ellenerõk fokozatosan lassítják, pl súrlódás, vagy az említett gravitáció.
Szerintem mindenre van megoldás, de lehet, hogy a végén mire minden probléma meglenne oldva, vagy nagyon komplex lenne, vagy ott tartunk mint az ûrliftnél, tehát még nem létezõ dolog kell hozzá. Bár ez a lufis szerintem kivitelezhetõ.
#219
te kivel beszélgetsz? mert velem biztos nem. azt írom, hogy sok idõ múlva érne oda, erre te azt írod, hogy az a probléma, hogy nem lesz elég gyors<#worship>.
az mondjuk jó, ha megértjük egymást, bár így nem lesz hosszú életû a társalgás.
az mondjuk jó, ha megértjük egymást, bár így nem lesz hosszú életû a társalgás.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#218
A másik az, hogy nem is kell nagyon lelassulnia, sõt inkább az a probléma, hogy nem lesz elég gyors. LEO pályán 7-8km/s a keringési sebesség. Igaz, ugyanekkora sebességgel kering az elérni kívánt objektum is, így célszerû jól idõzíteni.
De az egésznek nincs értelme, mert a centrifugából vagy csõbõl kilövés mûszaki nonszensz. Az okról korábban már volt szó.
De az egésznek nincs értelme, mert a centrifugából vagy csõbõl kilövés mûszaki nonszensz. Az okról korábban már volt szó.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#217
Mennyire lassan? Szerintem olyan brutális kezdõ sebességgel indulna fölfele, hogy nem lenne az sok idõ.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#216
Miért, egy rakétameghajtással Föld körüli pályára felküldött eszközt érkezéskor a rakétával fékeznek? Odafenn nagyon drága az üzemanyag, nem szokták pazarolni, inkább pontosan kiszámítják a pályát. 😊 A rakétahajtással inkább csak manõverezni szoktak (amibe persze némi fékezés is belefér, de nem nagy sebességrõl). Na meg a visszaúton használják fékezésre is.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#215
gravitációjátol:=gravitációjától
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#214
de ha a Föld gravitációjátol lassul be annyira, hogy az állomás sérülés nékül elkaphassa, akkor elég sok idõ múlva fog eljutni az ûrállomáshoz <#nezze>
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#213
Tudom, nem vagyok hülye. 20 km magasság az semmi egy rakétának 12-13-ról indítva.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#212
"és mégis mitõl lassulna le fokozatosan az ûrben?"
Talán a Föld gravitációjától? A gyorsító nem tennné azonnal Föld körüli pályára.
Talán a Nap gravitációjától, ha messzebbre megy?
Kornan ötlete ezer sebbõl vérzik, de te is furcsákat mondasz.
Talán a Föld gravitációjától? A gyorsító nem tennné azonnal Föld körüli pályára.
Talán a Nap gravitációjától, ha messzebbre megy?
Kornan ötlete ezer sebbõl vérzik, de te is furcsákat mondasz.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#211
"Pont akkora sebességre kell gyorsítani csak, hogy fokozatosan lassuljon le" és mégis mitõl lassulna le fokozatosan az ûrben?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#210
Kicsi hozzá és alacsonyan repül.
#209
"Attól van ez a nagy fejlõdés, hogy egy 15 emelet magas radar van a lufiban." - aha, így máris érthetõbb lett. :-)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#208
De igen. Mit gondolsz, mi másért kérdeznék? Én tényleg nem tudom, hogy miért nem tudhatja a leírtakat egy repülõgép, hanem csak egy léghajó.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#207
20 km MAGASSÁGról beszélünk, nem távolságról! Egy AIM-120 60km megtétele után nem lesz 20km magasan. Ha akkor olyan magasan lenne, hozzá lehetne adni még úgy 30km-t a hatótávolságához.
Attól van ez a nagy fejlõdés, hogy egy 15 emelet magas radar van a lufiban.
Attól van ez a nagy fejlõdés, hogy egy 15 emelet magas radar van a lufiban.
#206
Vazz, csak most jöttem rá, hogy nem azért kérdezel, mert választ vársz.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#205
És repcsi ezt miért nem tudja?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#204
20 km-t? Bármelyik. 12 km magasságban indítva a kinamatikai hatótávolsága egy mezei AIM-120C5, R-27ER vagy R-77-nek kb. 60 km. Ennek eléréséhez amúgy is felmászik még párat, hogy kisebb legyen a légellenállás.
Egy ilyen gépnek AWACS értéke van pénzben is kb. szóval még pár gép elvesztése is lazán belefér. Kína kezdi alulról súrolni azt a szintet ahol tömeges J-11 és J-11B bevetésével - nagy veszteségek árán - leszed egy ilyet. Mire ez rendszerbe áll a helyzet lehet, hogy jenki szemmel nézve tovább romlik.
A 600 km-es robotrepcsi követésben (földhéttérben!!) erõsen kételkedek. Az ilyen szintû prezentációk nagyon hurráoptimisták. Ez a mai radaroknál majdnem egy nagyságrenddel lenne jobb. Mégis mitõl lenne ez a nagy fejlõdés? Ilyen detektálás mellett még a stealth gépekre is veszélyt jelentet egy ilyen eszköz.
Egy ilyen gépnek AWACS értéke van pénzben is kb. szóval még pár gép elvesztése is lazán belefér. Kína kezdi alulról súrolni azt a szintet ahol tömeges J-11 és J-11B bevetésével - nagy veszteségek árán - leszed egy ilyet. Mire ez rendszerbe áll a helyzet lehet, hogy jenki szemmel nézve tovább romlik.
A 600 km-es robotrepcsi követésben (földhéttérben!!) erõsen kételkedek. Az ilyen szintû prezentációk nagyon hurráoptimisták. Ez a mai radaroknál majdnem egy nagyságrenddel lenne jobb. Mégis mitõl lenne ez a nagy fejlõdés? Ilyen detektálás mellett még a stealth gépekre is veszélyt jelentet egy ilyen eszköz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#203
Hogyishíjják... radarral?
#202
Mivel követ 600 km-rõl robotrepcsit, és 300 km-rõl katonát?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#201
Ha ellenséges vadászpilótaként véletlenül épp arrafele járnék, meglátnék egy ilyen rohadt nagy, lomha jószágot, ami éppen iszkolni próbál, akkor tutti, hogy elsõnek azt venném célba, hogy kipukkasszam. xD
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#200
A specifikáció szerint 600 km-rõl képes robotrepcsit követni, katonát 300 km-rõl. Az AWACS-hoz képest extra 2-300 km és a +20km repülési magasság bõven kompenzálja a mozgékonyság hiányát: mutass már nekem légiharc vagy légvédelmi rakétát, ami ezt a magasságot eléri a flight profile végén. Még a legeslegújabb orosz AA-13 se fogja tudni 100-150km-nél messzebbrõl leszedni.
A lényeg, hogy a "bármely komolyabb ország légvédelme sercperc alatt leszed egy ilyen ballont" állításod totális szakmai tévedés, én erre reagáltam. Senki se tagadja, hogy vannak hátrányai a léghajóknak, fõleg a lassúság. Nem univerzális megoldás minden feladatra, de ezt senki sem várja tõlük. Az is nyilvánvaló, hogy ha hadrendbe fogják állítani, megéri majd valamilyen szempontból, és nem egy teljesen elhibázott koncepció, akármit is gondolsz személy szerint a karosszékbõl.
A lényeg, hogy a "bármely komolyabb ország légvédelme sercperc alatt leszed egy ilyen ballont" állításod totális szakmai tévedés, én erre reagáltam. Senki se tagadja, hogy vannak hátrányai a léghajóknak, fõleg a lassúság. Nem univerzális megoldás minden feladatra, de ezt senki sem várja tõlük. Az is nyilvánvaló, hogy ha hadrendbe fogják állítani, megéri majd valamilyen szempontból, és nem egy teljesen elhibázott koncepció, akármit is gondolsz személy szerint a karosszékbõl.
#199
Láttam már ezt korábban, nem kellett megnéznem. Összekevered a radaros felderítést az optikaival. 600 km-es radar hatótáv elég elméletinek tûnik nekem. A LOS és a valós képesség nem feltétlenül fedi egymást. Ez olyan, mint az AGM-65 kinematikai hatótávolsága és szenzora. A rakéta kinematikailag simán elmegy 20 km-re is, de a szenzor ennél sokkal jobban lehetárolja az alkalmazást.
A követekzõ gond, hogy az AWACS az mozog. Akár 700-800 km/h-val is. Ha gond van azért egy ilyen cél után rohanni kell a vadásznak is rendesen. Eközben a HAVCAP-nak van ideje akciózni. Egy ilyen cucc ellen indított légiharc rakéta viszont ha a DLZ belül volt indítva gyakorlatilag tutira kinyír egy ilyet.
Radaros felderítésre tényleg jó lehet. Na de mekkora a reakcióideje egy ilyen rendszernek? Az E-3 és E-8 kb. 12-18 óra alatt ott van a Földgolyó bármely pontján. Az, hogy most ilyen kényelmes tempóban zajlanak a konfliktusok nem jelent semmit.
Az is külön vicces, hogy ha technikai gebasz van - mert a legcoolabb radarok meghibásodásközi üzemideje max. 400-600 óra - akkor mennyi idõ míg visszatér oda ahol lehet szervízelni?
Szóval nem mind arany ami fénylik...
A követekzõ gond, hogy az AWACS az mozog. Akár 700-800 km/h-val is. Ha gond van azért egy ilyen cél után rohanni kell a vadásznak is rendesen. Eközben a HAVCAP-nak van ideje akciózni. Egy ilyen cucc ellen indított légiharc rakéta viszont ha a DLZ belül volt indítva gyakorlatilag tutira kinyír egy ilyet.
Radaros felderítésre tényleg jó lehet. Na de mekkora a reakcióideje egy ilyen rendszernek? Az E-3 és E-8 kb. 12-18 óra alatt ott van a Földgolyó bármely pontján. Az, hogy most ilyen kényelmes tempóban zajlanak a konfliktusok nem jelent semmit.
Az is külön vicces, hogy ha technikai gebasz van - mert a legcoolabb radarok meghibásodásközi üzemideje max. 400-600 óra - akkor mennyi idõ míg visszatér oda ahol lehet szervízelni?
Szóval nem mind arany ami fénylik...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#198
Ha kiszállnál write-only üzemmódból és elolvasnád a linket, vagy akár csak elolvastad volna, amit írtam, láthatnád, hogy ez a ballon 600 km-es felderítési hatósugárral rendelkezik, és azon belül szenzorait csak a bolygó görbülete limitálja. Ez már taktikai rakétáknak is szép távolság, az SA2-es rakétádnak erõsen csapkodni kellene a kis szárnyaival, hogy odaérjen. És miért ne védhetné a ballont is HAVCAP, Patriot, anyámkínja?
#197
Ez valami találós kérdés? A válasz:
Bármilyen magasról kilógathatod, mert csak a kilógatott zsinór hossza számít, nem pedig az, milyen magasról lógatod ki. 😛 De ha elég magasról lógatod ki, akkor már a hossza sem számít. Igaz, akkor már lógni sem fog...
Amúgy szakítószilárdság osztva a sûrûséggel, legalábbis földfelszíni gravitációban. De nem árt figyelni a mértékegységekre.
Bármilyen magasról kilógathatod, mert csak a kilógatott zsinór hossza számít, nem pedig az, milyen magasról lógatod ki. 😛 De ha elég magasról lógatod ki, akkor már a hossza sem számít. Igaz, akkor már lógni sem fog...
Amúgy szakítószilárdság osztva a sûrûséggel, legalábbis földfelszíni gravitációban. De nem árt figyelni a mértékegységekre.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#196
Részletkérdés...<#pias>
#195
Akkor el kéne dönteni ki írja meg a NASA-nak a jó hírt. Szerintem megírom gyorsan, lehet egy másik fórumban is megoldják addig <#hawaii>
#194
Csak éppen az ûrhajós nem hiperszónikus sebességgel közlekedik és a nyomáskiegyenlítés nem 0,00001 sec...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#193
Csak annyira gondoltam, amekkorát fel lehet halmozni 😊
Szerintem mount everestnél lehet bõven nagyobbat is.
"Egyszerûen fel nem fogom, hogy mit ragaszkodsz egy ilyen elmebeteg ötlethez..."
Nemsokára megunom... Most csak hangosan gondolkodok elvi szinten. Tudom hogy elmebeteg 5let, de pont ezért tetszik. Nagyobb az esély, hogy még más nem gondolt rá. <#crazya>
Csak az elején gondoltam leágazásra, de az nem szükségszerû.
A légkör tulajdonságait úgy gondoltam kiegyenlíteni, ahogy pl az ûrhajós bemegy az ûrhajóba, csak fokozatosan. Nemtom hotyíjják, tudod az a két ajtó, bemennek közé, aztán kinyitják a belsõt. Na itt több ajtó lenne.
Ha nem embereket kéne kilõni, még talán akkor is hasznos lehetne, ha mûködne, ha megérné, ha nem lenne alternatíva, ha...
És ha ilyen lufi tornyokkal támasztanánk alá... <#kuss>
Szerintem mount everestnél lehet bõven nagyobbat is.
"Egyszerûen fel nem fogom, hogy mit ragaszkodsz egy ilyen elmebeteg ötlethez..."
Nemsokára megunom... Most csak hangosan gondolkodok elvi szinten. Tudom hogy elmebeteg 5let, de pont ezért tetszik. Nagyobb az esély, hogy még más nem gondolt rá. <#crazya>
Csak az elején gondoltam leágazásra, de az nem szükségszerû.
A légkör tulajdonságait úgy gondoltam kiegyenlíteni, ahogy pl az ûrhajós bemegy az ûrhajóba, csak fokozatosan. Nemtom hotyíjják, tudod az a két ajtó, bemennek közé, aztán kinyitják a belsõt. Na itt több ajtó lenne.
Ha nem embereket kéne kilõni, még talán akkor is hasznos lehetne, ha mûködne, ha megérné, ha nem lenne alternatíva, ha...
És ha ilyen lufi tornyokkal támasztanánk alá... <#kuss>
#192
Ja, csak az nem LEO pálya, meg erõssen elliptikus. :-)))) Oszt akkor megint ott vagyunk a fránya rakétáknál. Bár mondjuk céltól függõen itt már akár alkalmazhatnánk a kémiai rakéta helyett más megoldást is. Ezaz, megoldottuk a problémát! Már csak tornyot kell építenünk, meg mágneses gyorsítót, meg hõálló kabint...:-)
Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)
#191
ez most mindenkihez szólt, aki már számolt ilyet. xD
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#190
Egy horgászzsinórt kb. hány méter magasból lehetne kilógatni, hogy ne szakadjon el a saját súlyától?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#189
Ha nem omlik össze akkor elsüllyed.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#188
Nem olvastál vissza? Nem halomzhatsz egymásra korlátlan földtömeget...
Hogyan közelítenéd fokozatosan a légkör tulajdonságait egy csõben?
Vagy egy huszonx km átmérõjû (lehetetlen megépíteni és mozgatni) valamid és errõl te még egy leágazást csinálnál ami még sokix km hosszú? )Mint a részecskegyorsítók estén)
Az eltérõ sûrûség erõsen problémán a lökéshullámmok kialakulása miatt, de feledd ez a vacak bõven hangsebesség felett menne).
Azonnal szétesne a szerkezet a kialakuló lökéshullámoktól, ha nem elég masszív. ---> Iszonyatos tömeg ---> Lehetetlen.
Egyszerûen fel nem fogom, hogy mit ragaszkodsz egy ilyen elmebeteg ötlethez...
Hogyan közelítenéd fokozatosan a légkör tulajdonságait egy csõben?
Vagy egy huszonx km átmérõjû (lehetetlen megépíteni és mozgatni) valamid és errõl te még egy leágazást csinálnál ami még sokix km hosszú? )Mint a részecskegyorsítók estén)
Az eltérõ sûrûség erõsen problémán a lökéshullámmok kialakulása miatt, de feledd ez a vacak bõven hangsebesség felett menne).
Azonnal szétesne a szerkezet a kialakuló lökéshullámoktól, ha nem elég masszív. ---> Iszonyatos tömeg ---> Lehetetlen.
Egyszerûen fel nem fogom, hogy mit ragaszkodsz egy ilyen elmebeteg ötlethez...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Oldal 1 / 5Következő →