237
-
#237
Azért mekkorát szólna ha ez eldőlne. :D
Jó lenne világcsodának is. -
Epikurosz #236 Köszi a magyarázatot. Most már teljesen világos: mechanikai szempontból tökmindegy, hogy a műhold hogy került oda. -
#235
A Föld körül szabadon (tehát kötél és egyebek nélkül) keringő testre csak a gravitáció hat. Nézd meg az ábrát, az előbb rajzoltam:
![]()
A nyilak a szabadon keringő test mozgását tetszőlegesen rövid szakaszon leíró mozgásvektorokat jelzik. Kellőképpen rövid szakaszon nézve az "a" és a "b" vektor egymással derékszöget zár be, ez persze nem így van az ábrán, különben nem láthatnád a vektorokat. Az "a" mozgásvektor a pálya mindenkori érintőjén fekszik, a "b" pedig erre merőleges, sugárirányú. A gravitáció nélkül a test az "a" mozgásvektor mentén egyenes vonalú, egyenletes mozgást végezne és eltávolodna a Földtől, amelyet egy kis fekete pont jelez. Ezt az eltávolodást azonban nem az általad írt, "a mozgási energiájából származó centrifugális erő" idézné elő, hanem éppen az, hogy nem hatna rá semmi erő.
A gravitáció hatására azonban a test szabadesésben van ("b" mozgásvektor), ezért a test mozgásának eredője a "c" mozgásvektor lesz. Ennek hatására a Földtől való távolsága nem nő és a következő pontban ismét felrajzolhatnánk a három mozgásvektort, csak kicsivel odébb. Mivel a gravitáció mindig az "a" vektorra merőlegesen hat, a test eredeti egyenes vonalú, egyenletes mozgását nem lassítja le.
Lényeges még észrevenni, hogy az ily módon szabadon keringő testre éppen hogy semmi erő nem hat. A gravitáció hatására gyorsul ugyan, de éppen ezért nem hat rá gravitációs erő - ez akkor hatna rá, ha nem gyorsulna. Emlékezz csak Einstein liftes példájára.
A centrifugális erő dolgába inkább ne másszunk bele, mert ez nézőpont kérdése.
A kötél tömegét érdemes nullának venni az egyszerűség kedvéért. A kipányvázott ellensúly esetén az "a" mozgásvektor hosszabb lesz, a pályán maradáshoz nem elegendő gravitáció mellett pedig hat rá a kötélben ébredő centripetális erő is. Éppen ezért nem mondható, hogy ekkor a test szabadesésben van. -
Epikurosz #234 Ja bocs. A centripetális erő eredetileg is ott van. A pányva csak az önsúlyánál fogva húzza lefelé a keringő tárgyat, egyébként semmilyen plusz erőt nem ad hozzá a képlethez.
Ha a keringő tárgy nem akar elszakadni a Földtől, akkor még feszültség sem keletkezik benne. Persze, ha a keringő tárgy közeledik a Földhöz, akkor megroggyanhat. Ezeket a hatásokat kivédendő, a keringő tárgyat egy rakétával fenn kell tartani a pályáján, vagy geostacionárius pályára kell helyezni, ahol nincs szükség plusz meghajtásra, mert magától fennmarad. De akkor meg nagyon messze van, túl hosszú lesz a pányva. -
Sir Ny #233 "Nekem meg mindegy, hisz-e nekem, nem törekszem arra, hogy mindenáron igazam legyen."
ha tanár lennék, ezért a mondatodért megbuktatnálak. -
Epikurosz #232 A Föld körül keringő testre két erő hat:
- gravitáció, lefelé húzza
- a mozgási energiájából származó centrifugális erő, amely kivinné az űrbe.
A kettő egyensúlya határozza meg a keringési pályát. (E=mv²×0,5 + m×g×h)
Ha a tárgyat egy pányvával (ezt így mondjuk!) kikötjük, lehorgonyozzuk a Föld felszínéhez, akkor a képletbe bejön egy centripetális erő is - plusz a pányva önsúlya - amelyek hozzáadódnak a gravitációhoz.
Jól mondom? -
#231
"v alakú sínbe tett golyó súlya micsoda, de szerencsére intuíciónk nem hagy cserben (a falat nyomó erők összege)."
Ha már a korrekt megfogalmazásra törekszünk, akkor legyen inkább a falat nyomó erők eredője.
Mit javasolsz az ellensúly (counterweight) szó helyett? Vagy nem ezzel kapcsolatban kifogásoltad a súly szó használatát? Már nem emlékszem, hol használhattam hibásan.
Fizikakönyvem épp nincs kéznél, de nem is lényeges, a mechanika törvényei nem változnak attól, hogy ő tévesen értelmezi őket. Nekem meg mindegy, hisz-e nekem, nem törekszem arra, hogy mindenáron igazam legyen. Főképp nem ilyen nyilvánvalóan egyszerű dolgokban.
Szerintem arról lehet szó, hogy nem tudja elképzelni magának azt a bizonyos ellensúlyt, erre utal az is, amit a #90-ben írt. -
paat #230 lehet h igazad van KillerBee, de miért nem fizikakönyből idézel? annyi jó magyar is van ráadásul... szegény toto66 aztán ebbe fog belekötni.
Amúgy jobb nem használni a súlyt ügyetlen definíciója miatt, a centrifugális erőt meg azért, mert csak gyorsuló vonatkoztatási rendszerben (nem inerciarendszerben) létezik, márpedig a legtöbben a nem gyorsulót sem értik. A súly fogalmát tapasztalataim szerint gimiig használják, felsőoktatásban felesleges. Legjobb általam hallott definíciója: a súly az, amivel egy test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza. Persze jó kérdés, hogy v alakú sínbe tett golyó súlya micsoda, de szerencsére intuíciónk nem hagy cserben (a falat nyomó erők összege). -
#229
Megint ködösítesz, a fene sem hasonlította azt a nyomorult ellensúlyt parittyához, így nem is értem, minek hozakodsz már sokadszorra elő vele. Te egész konkrétan ezt válaszoltad arra a hozzászólásomra, hogy az ellensúly nincs szabadesésben:
"Igen szabadesésben, ha nem hiszed kérdez meg csillagászt!
De minden szabadesésben van amire hat a Föld gravitációja és nincs ellenirányú erő vele szemben. A kötél pedig nem az, hiszen az egyező irányú erőt fejt ki a gravitációval!"
Talán olvasd el a #165-ös válaszomat, ott egyebek mellett megtalálod a szabadesés definícióját is az angol nyelvű Wikipediából. Azért a kedvedért idemásolom a magyar Wikipedia definícióját is:
"Ha egy tárgyat elengedünk, és a test esését befolyásoló tényezők hatása elhanyagolható, akkor a mozgás tekinthető szabadesésnek . A szabadon eső testre egy erő hat, mégpedig a Föld vonzóereje. Ilyen folyamat például egy elejtett acélgolyó mozgása. Ha azonban az esést nagymértékben befolyásolja egy mozgást akadályozó vagy elősegítő erő, akkor az elejtett test mozgása nem tekinthető szabadesésnek." -
toto66 #228 Bocs de rég voltam erre!
A "gyilkosméhecskének":
"Ja az ellensúly? Azt hiszem abban maradtunk, hogy szabadesés+ kötél kényszer erő. Te ebből vitatod a szabadesést. Akkor úgy fogalmazom, hogy gravitáció + kötél. A kezeddel forgatott paritya pedig más eset, mert a konyhanyelven centrifugális erőnek nevezett erőhöz nem tartozik pálya, hiszen addig távolodik a középpontól, még a kötél engedi, ha kötél nem lenne a kő egyenes vonalú mozgással távolodna a középpontól, ha a Föld körül nincs kötél, a szabadesés miatt pályára áll. Ami azt jelenti, ha kör alakú a pálya, hogy sebesség függő a magasság, ha ellipszis a pálya, akkor az ellipszis nyúltsága változok a sebességgel. Tehát ha egy hatalmas paritya lövedékét az első kozmikus sebességgel (vagy nagyobbal) elengednéd (az űrlifted ellensúlyát) akkor nem egyenesvonalú mozgást végezne.
" -
Epikurosz #227 Ez a sok beképzelt (brit) tudós azt hiszi, hogy ő találta fel a spanyolviaszt. meg az űrliftet. 
-
Epikurosz #226 Jujj!
Ez nem vicc, hanem wiki.
Sőt: Youtube 1 (fa), és YT 2 (bab) -
Epikurosz #225 A technológiával nem foglalkozik, de maga az elv jó. :-) -
Epikurosz #224 Koppintottam. Egy kis paleoasztranautikus mese.
He-he. :-)
"Az égig érő paszuly
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény asszony. Annak volt egy fia meg egy kis tehénkéje. Egyszer úgy elfogyott az ennivalójuk, hogy el kellett a kis tehénkét hajtsák a vásárra, hogy eladják. Mondja az anyja a kisfiúnak:
- Eredj, fiam, reggel hajtsd el. De vigyázz ám, hogyan adod el, nehogy károsak legyünk benne.
El is hajtotta a fiú a vásárra, hát mindjárt akadt is vevője. Meg is csinálta a vásárt a fiú, elcserélte a tehenet egy szem paszullyal. Vitte haza a paszulyt a kisfiú, mutatja az anyjának, mit kapott. Az anyja sírt keservesen, hogy a tehénkét ennyiért adta oda. De a fiú vigasztalta:
- Ne búsuljon, édesanyám, azt mondta az öregember, aki megvette a tehenet, hogy még most, este ültessem el, s meglátom, hogy mi lesz belőle.
Elültette a kisfiú az ablak alá a kis kertbe a paszulyt, de még vacsorázni sem tudott, úgy várta, hogy mi lesz vele. Csak lefeküdt. Hát reggel, mikor felébredt, látta, hogy kikelt a paszuly. Kinéz az ablakon, de nem is látta a tetejét. Gondolta, kimegy, megnézi kívülről.
Kiment s megnézte, de bizony őkegyelme hiába bámulta, nem látta a tetejét. Mondja az anyjának:
- Na látja, édesanyám, mennyit ér a paszuly. Megyek, felmászom a tetejére.
Az anyja mind kérelte, hogy ne menjen, de mégis elment. Délfele elindult, s ment felfelé a paszulyon. Addig ment, mendegélt, már olyan magasságban volt, hogy szinte szédült. Akkor egyszer csak elérte az égboltot. Hát ott az égbolton volt egy kis nyílás. Bekukucskál a fiú, s lát ott valami világosságot. Azt gondolja magában:
"A paszulynak elértem a tetejét, de most már szeretném megnézni, mi van ott benn."
Összeszedte a bátorságát, s belépett az ajtón. Hát látja, hogy ott nem is messze van egy kis házikó. Gondolja magában:
"Most már úgyis éjjel van, itt szállást kérek, s reggel megyek haza."
Hát ahogy benyit, ott talál egy asszonyt. Felkérdi az asszony:
- Hol jársz itt, te kisfiú, mikor az én uram a hétfejű sárkány? Ha meglát téged, rögtön megesz!
Jaj, könyörgött a kisfiú, hogy bújtassa el, mert ő úgy fél a sárkánytól.
Kérdi az asszony:
- Éhes vagy te, kisfiú?
- Jaj, bizony éhes én - felelte a kisfiú -, még tegnap se ettem semmit.
Az asszony adott vacsorát a kisfiúnak, a kisfiú megköszönte szépen a szívességet.
- Namármost gyere, rögtön bújjál el, mert jön haza az uram, s ha meglátja, hogy itt vagy, mind a kettőnket megöl. De hová? - gondolkozik az asszony. Hova bújtassa el a kisfiút? Gondolja magában, behozza a dagasztóteknőt, beteszi az ágy alá, s aláborítja a kisfiút.
Álmos volt a kisfiú, de úgy meg volt ijedve, hogy nem mert elaludni. Hát mikor üti az óra a tizenkettőt, támad nagy dörömbölés, zúgás. Jön haza a hétfejű sárkány, hoz egy fekete tyúkot a hóna alatt. Leteszi az asztalra, s mondja:
- Tojj egyet!
Hát rögtön tojt a tyúk egy aranytojást. A sárkány megint rákiáltott.
- Tojj még egyet!
Ameddig mondta a sárkány, addig mindig tojt a tyúk. De a sárkány nagyon éhes volt.
- Asszony, vacsorát ide! - kiabálta.
Ad az asszony vacsorát, vacsorázik a sárkány. Mikor megvacsorázott, azt mondta a feleségének, hogy adja oda a muzsikáját. Amint ott muzsikál, egyszer csak elkezd szaglálni.
- Te asszony, miféle idegen szag van ebben a házban?
- Csak nyugodjék, lelkem, muzsikáljon, nincs itt semmiféle idegen.
- Dehogy nincs. Nekem rögtön add elő, mert különben téged is széjjeltéplek.
Az asszony addig csitította, amíg belenyugodott, s amint ott muzsikált, egyszer csak elérte az álom, s ahogy ott ült a karszékben, szép csendesen elaludt. Még nem is horkolt. Gondolta magában az asszony, jó lesz neki is lefeküdni, mert mindjárt megvirrad, s még nem is aludt.
A kisfiú, mikor észrevette, hogy mind a ketten elaludtak, kibújt a teknő alól, hóna alá fogta a fekete tyúkot, a másik kezébe a muzsikát, s gyerünk, szaladt vele ki a házból. Szaladt. Mikor jött volna be a lyukon, ahol felment, gondolja magában, visszanéz, vajon nem jön-e a sárkány a tyúk után. Hát úgy megijedt, mert a nagy sárkány egészen a nyomában volt már, úgy szaladt.
A kisfiú gyorsan leeresztette magát a szál paszulyon, a szekerce éppen künn volt a karfán, vette, s hamar kivágta a szál paszulyt vele. A sárkány lebucskázott, keze-lába kitörött, s a kisfiú agyonütötte s elégette. Többet nem kell féljen tőle senki.
Akkor bement az anyjához, aki nagyon búsult miatta, hogy hova lett.
- Ne búsulj, anyám, lesz ezután mit együnk, lesz pénzünk, aranyunk elég!
- Jaj, honnan lenne, fiacskám? - kérdi az anyja. - Mikor a tehenet elhajtottad, nem adtak érte csak egy szem paszulyt; ha a tyúkot eladjuk, azért nem kapsz csak egy felet.
- Jaj, dehogy adom én el ezt a tyúkot - mondja a kisfiú.
Bevitte a házba, felállította az asztalra, megsimogatta, s mondta neki:
- Tojj egyet!
Hát a kis tyúk rögtön tojt egy aranytojást a kisfiúnak is. Az anyjának tátva maradt szeme-szája a nagy csodálkozástól. Addig tojatták, amíg meggazdagodtak. Csináltak szép házat, csűrt, vettek sok szép jószágot a pajtába, s vettek sok szép ruhát maguknak. A kisfiú egész nap csak muzsikált, az anyja meg csak hallgatta.
Aki nem hiszi, járjon a végére." -
Sir Ny #223 hidd el, nem haragszom. én meg sajna nem tudom feltérképezni a te szövegértésedet, mivel nem a hszimre válaszolsz, hanem csak úgy írogatod ami éppen eszedbe jut. -
#222
Az idő elvileg nem kritikus, a gyakorlatban azonban éppen az általad javasolt - nem csak szerintem nem praktikus - kilövéses módszerrel igencsak determinált. A kilőtt eszköz igen korlátozottan manőverezhető, mert csak minimális tömegű lehet a hajtóműve és az üzemanyaga - gyakorlatilag csak manőverezéshez lehet elég. Ezért a kilövéskor kapott kinetikai energiával kell eljutnia a célponthoz, minimális manőverezéssel. Pályáját a kilövési sebesség és szög, valamint a közegellenállás egyértelműen meghatározza, nincs lehetőség játszani az idővel.
Rakétameghajtással más a helyzet. Ott a hajtómű menet közben leállítható (pl. egy közbülső stabil pályán), majd újraindítható. Vagyis nem kell az összes szükséges delta v-t a kilövés pillanatában átadni az eszköznek, ezért ez a maghajtás sokkal rugalmasabb. -
#221
Azt, hogy a szövegértéseddel komoly gondok vannak, már akkor bebizonyítottad, amikor a lebegő űrhajós példámat (energia vs. munka) tökéletesen félreértetted és még te magyaráztad, hogy hülyeséget írtam - érdekes, mások megértették. Ezt a mostanit is teljesen félreérted, de ne haragudj, nincs kedvem magyarázni a nyilvánvalót. -
#220
Nem lesz elég gyors = visszaesikre gondolt
Az idő itt önmagába szerintem nem kritikus. Pár óra ide vagy oda annyira nem lényeg.
+ még ott lehet félreértés,hogy ő űrhajóban gondolkodik, annak még nagyobb sebesség kell hogy pályára álljon, te meg az "első" 5letemmel kapcsolatba írtad, ahol valamilyen kapszulát lőnének ki,amit elkapnának.
Ha ismerjük az ellenerőket, akkor kiszámíthatjuk,hogy mekkora erőre lesz szükség, hogy pont eljusson oda ahova akarjuk. Az ellenerők fokozatosan lassítják, pl súrlódás, vagy az említett gravitáció.
Szerintem mindenre van megoldás, de lehet, hogy a végén mire minden probléma meglenne oldva, vagy nagyon komplex lenne, vagy ott tartunk mint az űrliftnél, tehát még nem létező dolog kell hozzá. Bár ez a lufis szerintem kivitelezhető. -
Sir Ny #219 te kivel beszélgetsz? mert velem biztos nem. azt írom, hogy sok idő múlva érne oda, erre te azt írod, hogy az a probléma, hogy nem lesz elég gyors 
.
az mondjuk jó, ha megértjük egymást, bár így nem lesz hosszú életű a társalgás. -
#218
A másik az, hogy nem is kell nagyon lelassulnia, sőt inkább az a probléma, hogy nem lesz elég gyors. LEO pályán 7-8km/s a keringési sebesség. Igaz, ugyanekkora sebességgel kering az elérni kívánt objektum is, így célszerű jól időzíteni.
De az egésznek nincs értelme, mert a centrifugából vagy csőből kilövés műszaki nonszensz. Az okról korábban már volt szó. -
#217
Mennyire lassan? Szerintem olyan brutális kezdő sebességgel indulna fölfele, hogy nem lenne az sok idő. -
#216
Miért, egy rakétameghajtással Föld körüli pályára felküldött eszközt érkezéskor a rakétával fékeznek? Odafenn nagyon drága az üzemanyag, nem szokták pazarolni, inkább pontosan kiszámítják a pályát. :) A rakétahajtással inkább csak manőverezni szoktak (amibe persze némi fékezés is belefér, de nem nagy sebességről). Na meg a visszaúton használják fékezésre is. -
Sir Ny #215 gravitációjátol:=gravitációjától -
Sir Ny #214 de ha a Föld gravitációjátol lassul be annyira, hogy az állomás sérülés nékül elkaphassa, akkor elég sok idő múlva fog eljutni az űrállomáshoz 
-
#213
Tudom, nem vagyok hülye. 20 km magasság az semmi egy rakétának 12-13-ról indítva. -
#212
"és mégis mitől lassulna le fokozatosan az űrben?"
Talán a Föld gravitációjától? A gyorsító nem tennné azonnal Föld körüli pályára.
Talán a Nap gravitációjától, ha messzebbre megy?
Kornan ötlete ezer sebből vérzik, de te is furcsákat mondasz. -
Sir Ny #211 "Pont akkora sebességre kell gyorsítani csak, hogy fokozatosan lassuljon le" és mégis mitől lassulna le fokozatosan az űrben? -
kukacos #210 Kicsi hozzá és alacsonyan repül. -
#209
"Attól van ez a nagy fejlődés, hogy egy 15 emelet magas radar van a lufiban." - aha, így máris érthetőbb lett. :-) -
#208
De igen. Mit gondolsz, mi másért kérdeznék? Én tényleg nem tudom, hogy miért nem tudhatja a leírtakat egy repülőgép, hanem csak egy léghajó. -
kukacos #207 20 km MAGASSÁGról beszélünk, nem távolságról! Egy AIM-120 60km megtétele után nem lesz 20km magasan. Ha akkor olyan magasan lenne, hozzá lehetne adni még úgy 30km-t a hatótávolságához.
Attól van ez a nagy fejlődés, hogy egy 15 emelet magas radar van a lufiban. -
#206
Vazz, csak most jöttem rá, hogy nem azért kérdezel, mert választ vársz. -
#205
És repcsi ezt miért nem tudja? -
#204
20 km-t? Bármelyik. 12 km magasságban indítva a kinamatikai hatótávolsága egy mezei AIM-120C5, R-27ER vagy R-77-nek kb. 60 km. Ennek eléréséhez amúgy is felmászik még párat, hogy kisebb legyen a légellenállás.
Egy ilyen gépnek AWACS értéke van pénzben is kb. szóval még pár gép elvesztése is lazán belefér. Kína kezdi alulról súrolni azt a szintet ahol tömeges J-11 és J-11B bevetésével - nagy veszteségek árán - leszed egy ilyet. Mire ez rendszerbe áll a helyzet lehet, hogy jenki szemmel nézve tovább romlik.
A 600 km-es robotrepcsi követésben (földhéttérben!!) erősen kételkedek. Az ilyen szintű prezentációk nagyon hurráoptimisták. Ez a mai radaroknál majdnem egy nagyságrenddel lenne jobb. Mégis mitől lenne ez a nagy fejlődés? Ilyen detektálás mellett még a stealth gépekre is veszélyt jelentet egy ilyen eszköz. -
kukacos #203 Hogyishíjják... radarral? -
#202
Mivel követ 600 km-ről robotrepcsit, és 300 km-ről katonát? -
#201
Ha ellenséges vadászpilótaként véletlenül épp arrafele járnék, meglátnék egy ilyen rohadt nagy, lomha jószágot, ami éppen iszkolni próbál, akkor tutti, hogy elsőnek azt venném célba, hogy kipukkasszam. xD -
kukacos #200 A specifikáció szerint 600 km-ről képes robotrepcsit követni, katonát 300 km-ről. Az AWACS-hoz képest extra 2-300 km és a +20km repülési magasság bőven kompenzálja a mozgékonyság hiányát: mutass már nekem légiharc vagy légvédelmi rakétát, ami ezt a magasságot eléri a flight profile végén. Még a legeslegújabb orosz AA-13 se fogja tudni 100-150km-nél messzebbről leszedni.
A lényeg, hogy a "bármely komolyabb ország légvédelme sercperc alatt leszed egy ilyen ballont" állításod totális szakmai tévedés, én erre reagáltam. Senki se tagadja, hogy vannak hátrányai a léghajóknak, főleg a lassúság. Nem univerzális megoldás minden feladatra, de ezt senki sem várja tőlük. Az is nyilvánvaló, hogy ha hadrendbe fogják állítani, megéri majd valamilyen szempontból, és nem egy teljesen elhibázott koncepció, akármit is gondolsz személy szerint a karosszékből. -
#199
Láttam már ezt korábban, nem kellett megnéznem. Összekevered a radaros felderítést az optikaival. 600 km-es radar hatótáv elég elméletinek tűnik nekem. A LOS és a valós képesség nem feltétlenül fedi egymást. Ez olyan, mint az AGM-65 kinematikai hatótávolsága és szenzora. A rakéta kinematikailag simán elmegy 20 km-re is, de a szenzor ennél sokkal jobban lehetárolja az alkalmazást.
A követekző gond, hogy az AWACS az mozog. Akár 700-800 km/h-val is. Ha gond van azért egy ilyen cél után rohanni kell a vadásznak is rendesen. Eközben a HAVCAP-nak van ideje akciózni. Egy ilyen cucc ellen indított légiharc rakéta viszont ha a DLZ belül volt indítva gyakorlatilag tutira kinyír egy ilyet.
Radaros felderítésre tényleg jó lehet. Na de mekkora a reakcióideje egy ilyen rendszernek? Az E-3 és E-8 kb. 12-18 óra alatt ott van a Földgolyó bármely pontján. Az, hogy most ilyen kényelmes tempóban zajlanak a konfliktusok nem jelent semmit.
Az is külön vicces, hogy ha technikai gebasz van - mert a legcoolabb radarok meghibásodásközi üzemideje max. 400-600 óra - akkor mennyi idő míg visszatér oda ahol lehet szervízelni?
Szóval nem mind arany ami fénylik...
-
kukacos #198 Ha kiszállnál write-only üzemmódból és elolvasnád a linket, vagy akár csak elolvastad volna, amit írtam, láthatnád, hogy ez a ballon 600 km-es felderítési hatósugárral rendelkezik, és azon belül szenzorait csak a bolygó görbülete limitálja. Ez már taktikai rakétáknak is szép távolság, az SA2-es rakétádnak erősen csapkodni kellene a kis szárnyaival, hogy odaérjen. És miért ne védhetné a ballont is HAVCAP, Patriot, anyámkínja?
