96
-
WoodrowWilson #56 Helyett úgy, hogy: 2, 3, 5, 7 ... -
toto66 #55 A prímszámok így kezdődnek: 1, 2, 3, 5 ... -
ljerk #54 Teljesen igazatok van ha a prímszám definicióját nézzük. Elnézést kérek bvalek2-től is.
1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12.... ez a pozitív egész számok sorozatának eleje.
Én nem vagyok matematikus, csak abból a logikából indultam ki, hogy az első "igazi" prímszámnak 4-nél nagyobbnak kell lennie mert az 1 utáni első egész szám (ez a 2) négyzete (ez a 4) az a szám aminél illetve alatta nem is lehet más eredményt elvárni, hogy mással mint eggyel illetve önmagával való osztáson kivül pozitív egész számot kapjunk. Magyarán nem gondoltam hogy ami lehetetlen azt úgy cimkézzük (a 2-es pozitív egész szám az prímszám) mintha lehetne másképp is (mert a kettes számnak eggyel és önmagával való osztásán kivül nincs oly pozitív egész szám amivel bármilyen eséllyel is egynél nagyobb egész szám sőt akárcsak egynél nagyobb bármilyen szám jöhetne ki). De ezek szerint bennem van a hiba. :)
-
Pares #53 Még mindig nem értem mi köze a marsi élet elégetésének a végtelen vagy nem végtelen számú prímszámokhoz. Valaki monnya má' meg 
-
Epikurosz #52 Hű, a mindenit!
„Ennek az állításnak a legrégibb bizonyítását Euklidész adta meg Elemek című munkájában” (W) -
Epikurosz #51 Különben a többi része a bvalek2 hsz-ének: "Szorozzuk össze az összes többi prímmel, és megint ugyanott tartunk. Ezt a végtelenségig lehet folytatni, tehát végtelen sok prímszám van." ez egy matematikai tétel, nem? (Euler?) -
toto66 #50 
ott a pont, mivel minden ilyen szozatban van 2-szorzó ezért N páros a +1 meg páratlan. -
Epikurosz #49 "mivel minden prím páratlan"
A 2-es nem prímszám? -
ljerk #48 " Tegyük fel hogy véges sok prímszám van. Szorozzuk össze őket, kapunk egy nagy számot, nevezzük el N-nek, ennek az összes prímszám osztója. Adjunk hozzá egyet, "N + 1"-nek egyik prím sem osztója, és mivel minden más szám prímek szorzata, azok sem osztják. Kizárólag 1 illetve önmaga az osztója, tehát "N + 1" is prímszám. "
Ezen finomíts egy kicsit ! N mindig páratlan lesz, mivel minden prím páratlan és szorzatuk is az. Tehát N + 1 páros szám lesz, ami kettővel biztosan osztható. -
roliika #47 Hát jah..ez inkább szomorú. -
kvp #46 "A növények is oxigénnel lélegeznek, tévhit, hogy széndioxiddal...széndioxid a fotoszintézis egy részéhez kell csak."
Viszont kepesek annyi oxigent eloallitani, hogy jusson nekik is es a legenysegnek is, bar a folyamat beinditasahoz valoban szukseges valamennyi oxigen. (legalabb addig, amig a noveny eleg nagyra nem no a fotoszintezishez) Egyszerubb valtozatban lehet probalkozni oxigen eloallito algakkal is, bar etelkent nem a legjobb megoldas lenne. A szukseges indulo oxigenmennyiseget elo lehet allitani helyben is, ugyanis a marson van egy keves viz es valamivel tobb szendioxid. Igy igazabol csak energia, egy megfelelo nyomasu lakoter es sugarzasvedelem kell egy tartos bazis letrehozasahoz. -
Epikurosz #45 Ne bonyolítsd túl.
Különben, láttad a haldokló NASA-tudós sületlenségeit? Nem is csodálkozom, hogy agyára ment a hülyeség, s az utolsókat rúgja. -
roliika #44 A növények is oxigénnel lélegeznek, tévhit, hogy széndioxiddal...széndioxid a fotoszintézis egy részéhez kell csak. -
kvp #43 Azert ne feledjuk el, hogy a vikingek ota nem kerestek eletet. A roverek geologusok, a fonix kemikus volt. Legkozelebb megy egy biologus robot. Lassan de haladnak... A nasa egyebkent az utobbi idoben nem eletet, hanem az emberi tulelesre alkalmas kornyezetet keresett. A fonix kideritette, hogy a sarkvideki talaj megfelelo homerseklet es sugarvedelem mellett alkalmas lenne akar novenyek termesztesere is. (van eleg viz es egyeb anyag) Ez egy bazis szempontjabol fontos, mivel energiat tudunk helyben eloallitani, viz van, a novenyek szamara a szendioxidot pedig legenyseg biztositana. Cserebe a novenyek oxigent es elelmiszert biztositanak. Az, hogy kozben (vagy elotte) ki kell irtanunk a helyi elovilagot nem biztos, hogy problemakent merul fel. De azert egy emberes kuldetes elott meg fogjak vizsgalni, hogy nincs-e ott valami mersekelten ellenseges eloleny vagy annak nyoma. -
polarka #42 A legtöbb ember is így vélekedik (Nem Józsikákra és Marika nénikre gondolok).
Egyébként attól eltekintve, h elqrták ezt a vizsgálatot már az is siker, h eddig már 20-szor több ideig működőképesek a robotok. Felvetik azt a lehetőséget, h állandóan (hosszú ideig) kutató robotokat tartsunk a Marson. És ha arra jutnak, h juj van egy-egy mikroba a Marson, akkor is ezek a műszerek (tudtommal) a behatóbb vizsgálatukat nem tették volna lehetővé, tehát engem nem nagyon tud lelombozni ezen vizsgálat sikertelensége (persze idegesít, h hogyan lehettek ekkora balfaxok). Majd küldenek jobb és több műszert is. -
Pares #41 Most hogyan jönnek ide a prímszámok?
Én az mellett állok, hogy támogassák az űrkutatást, mert hosszabb távon hatalmas hasznára válhat az emberiségnek, de amig a Nasa abból a kevéske pénzből is csak ilyen kétes kimenetelű missziókat csinál...Remélhetőleg az Urey sikeres lesz... -
bvalek2 #40 Prímszám olyan pozitív egész szám, melyet csak 1 és önmaga oszt maradék nélkül. Tegyük fel hogy véges sok prímszám van. Szorozzuk össze őket, kapunk egy nagy számot, nevezzük el N-nek, ennek az összes prímszám osztója. Adjunk hozzá egyet, "N + 1"-nek egyik prím sem osztója, és mivel minden más szám prímek szorzata, azok sem osztják. Kizárólag 1 illetve önmaga az osztója, tehát "N + 1" is prímszám. Szorozzuk össze az összes többi prímmel, és megint ugyanott tartunk. Ezt a végtelenségig lehet folytatni, tehát végtelen sok prímszám van. -
osztmivan #39 szóvan kettő a (negyvenhárommillió száztizenkétezer hatszázkilencediken) mínusz egy -
osztmivan #38 nekem ez nagyon "tetszett":
A legnagyobb ismert prím
243112609 − 1 (2008. augusztus 23-i állapot)
Mennyi számítási kapacitást ölnek bele, amikor hasznos dolgokra is fordíthatnák, de nem, a k***** elméleti matematikusok egy csoportja kiharcolja erre a gépidőt.
-
Dömper Ármánd #37 "Igen te valahol vége van, mert ahogy megyünk felfelé a szám skálán egyre ritkul..na nem nagyon, de látszólag csökken...tehát fix darabszámú."
ÁÁÁÁÁÁÁ!!! Ezek szerint, az x^2 függvény, az egész számok halmazán értelmezve, egyszer csak véget ér, mert a négyzetszámok egyre ritkulnak. Tiszta hülyék ezek a matematikusok, hogy azt állítják, hogy az xnégyzet függvény a végtelenhez tart, ha x tart a végtelenhez.
Pár ezer éve bebizonyították, hogy nincs legnagyobb prímszám, tehát végtelen mennyiségű prímszám létezik. Érdemes utána olvasni nagyon frappáns bizonyítás. -
Epikurosz #36 Na, pont ilyenekről beszéltem, mint amilyen te vagy. -
FlyingV #35 te mi a faxé nem vagy még banolva te szerencsétlen? ja hogy és még ezért én fogok kapni büntetőpontot? SG rulz.. -
roliika #34 Igen te valahol vége van, mert ahogy megyünk felfelé a szám skálán egyre ritkul..na nem nagyon, de látszólag csökken...tehát fix darabszámú. Iszonyat sok van, de véges, ha jobban tetszik, végtelenül megszámlálhatóan sok. -
#33
Valóban, prímszámokbol tényleg nagyon sok van, kb végtelen ;)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%ADmsz%C3%A1mok#H.C3.A1ny_pr.C3.ADmsz.C3.A1m_van.3F -
roliika #32 Naa hogyfogok így flémelni? Akora az 1et értés meg barátságosság..holvannak azok, akik szerint jó volt az alap elképzelés, meg fasza minden, meg hülyeséget beszél ez a csávó aki szerint el lett égetve így nem tudható meg semmi? -
Epikurosz #31 -ják -
Epikurosz #30 Az információk gondosan meg vannak szűrve. Amiről nem akarnak, hogy tudj, azt elhallgatják. Minden téren. -
bvalek2 #29 Azt is elégettük 
-
toanti #28 Ha elégettük a marslakókat akkor hol a csontvázuk?? 
-
bvalek2 #27 Attól tartok, hogy nem az én irományom a legjobb a kezdő asztrofizikusnak :) Ez nem igazán egy magyarázó könyv, inkább egy képlet és levezetésgyűjtemény középhaladóknak. Ebben a témában ilyen nem találtam, sem angolul, sem magyarul, ezért nekiálltam megírni. Ez sok elméleti tárgyban probléma, tele vagyunk bevezető művekkel, meg elvont cikkekkel, a kettő között pedig egy hatalmas szakadék van. Ezt próbáltam áthidalni. Ha valamit nem értettél, vagy szerinted hibás, írd meg, kijavítom. -
#26
Nézd meg az "Összeesküvés-elmélet" című filmet. Akár az is lehet, hogy abban is ami elhangzik az mind igaz. -
#25
"Háámee ez a Hold túúlsóó oladlán van tecciktudni."
"Jó kifogás..."
:DDD
És ha tényleg ott van?
OK. Kb 99% hogy újabb hoaxról van szó.
Ha viszont nem, akkor az pont hogy nem a publikus netről fog kiderülni!
Azért van éppen egy az SG-n is favorizált úriember, akit az usáék azért baxtatnak, mert ufóbuzisága mellett kicsit oda is benézett, ahova nem kellett volna, és elmondása szerint talált is valamit.
Ez persze semmit nem bizonyít. Sem mellette, sem ellene. -
torreadorz #24 "Háámee ez a Hold túúlsóó oladlán van tecciktudni. Aztmondják. "
Ha meg nem ott lenne, akkor azt mondanák hogy mert csak a kiválaszottak láthatják. Vagy a hivők. Vagy a sapkások :)
Tudod, ez is olyan van sapka miért nincs sapka esete -
#23
Hát én már a tenzoroknál elakadtam, asszem a könyved -legyen bármennyire is jó - nem fogja az életemet megváltoztatni, és újfent lemondok képzeletbeli asztrofizikai karrieremről:) De gratula, minden elismerésem! -
bvalek2 #22 Köszi! :)
Ha valami nem érthető, az nem az olvasó hibája, hanem a könyvé. Szedd össze a kérdéses pontokat, és írj e-mailt. Megpróbálom az alapján érthetőbben megfogalmazni, és feltöltöm a kijavított változatot. -
roliika #21 "...pedig nem vagyok egy húde okos ember. ..." Nemrossz azé a könyved pedig. :) Csak egy részét nem értem, hogy mit honnét szedtél, meg mi alapján...jó kacifántos meg gondolkodtatós. :D -
bvalek2 #20 Jó kifogás, oroszok, kínaiak, indiaiak, japánok miért nem szólaltak meg? jaaaa, hogy globális az összeesküvés? gondolom akik ezt elhiszik, alufóliás bélésű sapkában járnak, nehogy az ő agyukat is befolyásolják a földönkívüliek...
It is only from the east that it looks like a spaceship. Views are 1579 eastern view to 1583 western view.
In the most western view of 1583 it looks most like a ridge.
I'm betting it is a big ridge of moon rock and dust. I am quite perplexed as to the purpose and energy put into the Rutledge claim.
Ez itt a lényeg. Nekem kb 10 percig tartott kideríteni az igazságot egy rejtélyről, amiről 15 perce olvastam életemben először, pedig nem vagyok egy húde okos ember. -
roliika #19 Jó azéé Matekban is vannak sokszor simlisségek meg a fizikában is pláne ha előadásokról van szó.
Pl tegnap néztem egy előadást arról hogy az RSA algoritmus hogy fejlődött ki...naagy prímszámok szorzata ez a lényeg...éshát feltette előadó a kérdést, hogy mennyi prím lehet...aztán mondott valami ultra brutál számot..és aztmonta hogy ezen elgondolkodott hogy mekkora szám ez..és mostfigyelj..ez szerinte akkora szám, hogy minden ember ha búzaszemeket kapna, annyi búzaszemet kapna, mint a Nap tömegének 5000*ese.
Na ez a kijelentés megmaradt bennem, én meg azon gondolkodtam, hogy honnét a büdös fenéből ismeri a Nap tömegét, mikori..tegnapi, vagy mai tömege? Nameg milyen búzaszem..a kiszikkadt egészkicsi vagy a nagyobbik...szóval na...kicsit sem volt korrekt.
Ez olyan mikor a fizikatanár mondja, hogy tekintsünk el a surlódástól...debammeg ha eltekintünk akkoris ottvan az a piszok. -
roliika #18 Háámee ez a Hold túúlsóó oladlán van tecciktudni. Aztmondják. -
bvalek2 #17 Csak hasára ütött, és mondott valami színpadiasat, mint a többi kollégája. Ezek ebből élnek, hiszékeny emberek megfejéséből. Rákerestem erre az állitólagos holdi hajóra:
http://www.freewebs.com/moonship5/
Azt nem értem, hogy miért dilemmáznak ezen egyesek? Keressék meg távcsővel a Holdon azt a krátert, és ellenőrizzék le hogy ott van-e.
Minden éjjel világszerte sokezer amatőr csillagász figyeli a Holdat, olyan apróságokat is észrevesznek, mint a gázkitörések, pontosabb térképeket rajzolnak mint a NASA, mert ők nem egyetlen kétdimenziós fénykép alapján azonosítják be a felszíni alakzatokat, hanem több különböző időszakban, más szögből ráeső fényben látják őket. Ha az a hajó ott lenne, ők tudnának róla.