Egy hosszabb időszak alatt haltak ki a dinoszauruszok

Támogassuk Lipták úrat, hogy a XXI. század Szilikon-völgye Magyarországon legyen!

ezt még beszúrom ide:
Számos bizonyíték ellenére nem vált valahol dogmává a globális felmelegedés? Sokan továbbra is kételkednek abban, hogy valóban az ember a probléma okozója-e.

Az idegeimre megy ez a kérdés. A világ tudósainak 80 százaléka azt mondja, az ember okozza a felmelegedést, és mindent meg kell tennünk a felmelegedés lelassítása érdekében. Azokat a folyamatokat kell megváltoztatnunk, amirõl tehetünk, a többit nem tudjuk befolyásolni. Aki szerint ez humbug, az ugyanazt mondja, mint a pápa, aki szerint AIDS ellen nem használ az óvszer." (Daniel Cohn-Bendit)

OK, de hogyan?
Ha alapít egy részvénytársaságot, legfeljebb veszek én is pár részvényt, de ez nem valószínû, mert Lipták Béla bácsi már eléggé öreg, nem hiszem, hogy belevágna egy ilyen vállalkozásba, a fia, akirõl én hallomásból tudok, meg újságíró (vagy az volt, anno).
Ezek olyan témák, amelyekben komoly állami támogatás, vagy egy megatõkés befektetése nélkül nem lehet eredményeket elérni. A magyar nagytõkések nemt udtak megerõsödni, egyszerûen túl ellenséges volt ehhez a magyar belpolitika. Paradox, de igaz.
Aki nagytõkésünk van, két kézen fel lehet sorolni. Namármost, ezek közül is, aki nemzeti elkötelezettségû, na arra elég egy kéz is. Széles Gábor például arra elég, hogy nemzeti médiacsoportot fenn tudjon tartani. Csányi és Demján a Primissima díjak terén ügyködnek, ami ugye utólagos elismerést jelent.

Én a kitörési lehetõséget abban látom, hogy mi, kis apró hangyák a pénzünket magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezõ cégek felé irányítjuk. Ez jelenti azt, hogy magyar terméket veszünk az áruházakban, de azt is, hogy nem a csilivili logoval rendelkezõ multinacionális biztosítónál kötünk pld. kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítást, hanem hazainál. Nálam ez tavaly decemberben, amikor KGFB szolgáltatót váltottam, döntõ szempont volt.
De beszélhetnék arról is, hogy amíg az államadósság nem csökken, addig nem megyünk külföldre nyaralni, hanem itthon költjük el a pénzt. Sok-sok ilyen apró lépéssel lehetne befolyásolni a folyamatokat jó irányba.

hülyeségeket beszélek. az emlõsök természetesen a madarakból lettek, itt viszont van átmenet.

"Lipták úrra oda kell figyelni. egyszer találkoztam vele."
Támogassuk Lipták úrat, hogy a XXI. század Szilikon-völgye Magyarországon legyen!

Egy szóval nem mondtam én, hogy nyugodtan ülhetünk a babérjainkon. Ez a mentalitás több szinten nem müxik, még itt, helyi, nemzeti szinten sem. Naponta újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézni. Engem már az is elgondolkodtat, hogy csak a II. világháború után mennyit kínlódtak a nagyszüleink és a szüleink, meg már mi is, hogy az ország, meg a családok sorsa jobb legyen, és az emberek azzal a gondolattal mentek be nap, mint nap a munkahelyekre, hogy a saját öregkoruk szép és nyugodt lesz, és a gyerekeik élete könnyebb. Eszük ágában nem fordult volna meg szegény elõdeinknek, hogy az õ munkájuk gyümölcsét majd nem az utódaik, hanem vadidegenek (profitéhes nagytõkések, piti spekulánsok, nyerészkedõk, segélyezettek, bevándorlók, munkakerülõk) fogják élvezni, már amennyire élvezni lehet a pusztuló javakat.

Nos, lehet hogy néhányan túlélnék. De mégsem. Jelenleg a tömegpusztító fegyverek többszöröse áll rendelkezésre, mint amennyi az összes ember kiírtásához szükséges.
Ha részben igaz, amit a Az a kritikus 6 fok dokfilmben, vagy szinte bármelyik másik ilyen elõrejelzõ médiában mondanak, van okunk az aggodalomra. Nem nekünk, az utódainknak.

Valóban. Legalább van, aki tanulta és helyreteszi a dolgokat. Köszi.<#puszi>

"Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintû enzimmûködés." Aquir
Az egysejtûek sokmindent kibírnak. Pl. a geotermikus forrásoknál élõ bacikat nem hiszem (esetleg a fejlettebb élõlényeket sem), h nagyon megviselnék.

Sztem is aki utánagondol úgy vélheti, h néhányan túlélik. De ha kerekítünk, a létszám az eredetihez képest elhanyagolható lesz.

Ha valamit nem tanultál meg az iskolában azt nem muszáj hangoztatni fórumokon itt 1 evolúciós fa és az #1 hozzászólásban említett cápák sincsenek rajta, jelenleg csak arra van bizonyítók hogy a madarak a dínoktól származnak, de ez nem azt jelenti hogy dínók (meleg vér stb.)

Én nem vagyok arról meggyõzõdve, hogy akár 10 fokos átlaghõ emelkedés kipusztítaná a földi életet. Az embereket esetleg megtizedelné, lenne jó sok háború, meg zavargások, de páran megmaradnának. Ez azonban nem ok az optimizmusra, mert nem valószínû, hogy épp én, vagy te benne lennék a kiválasztottak csoportjában. Egyébként ez az egész Noé-sztori a kiválasztottságról, a katasztrófa túlélésérõl érdekes kérdéseket vet fel.

Nem. A krokodil nem a dinók leszármazottja. Más ág. Na bumm!

"a dinoszauruszok közül volt, amelyik túlélte a 65 millió évvel ezelõtt történt kihalást."

Ehhez nagy ész kellett ám... Még csak fosszília vizsgálatokra sincs szükség. A krokodil vagy a komodói sárkány szerintük nem a dínók leszármazottjai?<#wilting>

A hõmérséklet emelkedést kibírnánk - valahol amúgyis melegebb van. Sõt ha jól tudom nálunk bizonyos áramlatok megszûnése miatt még hidegebb is lesz. De az új idõjárási viszonyokat nem vszínû, hogy a növényzet és az állatvilág kibírja, azok nélkül meg mi sem 😉

Majd mûködtetjük a légkondikat. :-)

Hol hallottatok ti 75 méteres, 5-15 méter közé becsülik az emelkedést. A kutatók 6-7,5 métert mondanak, mert a legutóbbi melegebb korszakban kutatásaik szerint ennyivel volt magasabb a vízszint. Egyébként 1 méter is már sok területnek katasztrófát jelentene, de nem a vízszint emelkedése jelenti a legnagyobb problémát, hanem pl. az áramlatok megváltozása ezáltal.

jelenleg rengeteg elmélet, találgatás van, hogy mi változhat a jövõben, jelenleg mindenki másokat állít... ez nem egy egyszerûen elõrejelezhetõ dolog. Nyilván vannak hülyeségek is, sõt vannak akik próbálják a helyzetet minél negatívabban bemutatni.
De a helyzeten nem változtat, felgyorsítottunk egy változást, és párszáz év alatt lezajlódhat az, ami többezer évig is eltarhat. Ez vezethet katasztrófához rengeteg élõlény számára, nem lesz elég idõ az új környezethez alkalmazkodni.

Jelenleg tudtommal nincs kizárva a 8 fokos emelkedés sem, de 5 fok felett már nem vszínû hogy túlélnék az emberek 😄

Hm 70 méteres emelkedés? 15 méteresrõl hallottam, de 70 méteres, az a Kárpát medencét is maga alá nyelné, ez így tényleg kacsa, 15 méterest, nos mihez viszonyítva: Ha a tengerszint feletti magasság szerint vennénk, a tengerparti kontinens része, van amelyik egésze: Anglia víz alá kerülne, a másik viszonyítási alap, de Anglia ennél csekélyebb emelkedésnél is víz alá fog kerülni nagyrészt, vagy inkább alámossa a tenger...nos a másik viszonyítási alap: Az Antarktisz és az Északi sark.

Az északi sarktól nem kell aggódnunk, mivel a tengeren úszik, ezáltal elolvadva is, mivel térfogata a vízen úszó jégnek nem nõ olvadáskor, mivel csak ugyan azt a térfogatot nyomja ki, amennyi belesüllyed a tengerbe...

Az ANTARKTISZ az más, az a szárazföldön van, ez elolvadáskor már megemeli a tengerszintjét, plusz ráadás a Grönlandi jég, mi szintén szárazföldön van és plusz. Pl. az Alaszkai gleccserek, mivel ezek is szárazföldrõl olvadnak a tengerbe, ezáltal nagyobb víztömeget tárolnak és térfogatuk nem oszlik szét a vízben úszó jég fajsúlyához viszonyítva, ez már emelkedést okoz....hogy 15 méter lenne az emelkedés? Lehet, hogy túlzás, de 2 m-res tengerszint emelkedésnél is már a tengerparti kontinensek nagy része mindenképpen víz alá kerülne...

Epikurosz, valóban több elmélet van a orbitális pályamódosulásra, de nem zárhatjuk ki, és mindenképpen lehet, ez a nap, de a legfõbb ludas a JUPITER bolygó lehet benne, mely valóban képes lehet megnyújtani bizonyos ciklusokban a földpályáját, hogy hogyan, nos erre én kevés vagyok, egy csillagász biztos tudná...

A Milankovics-ciklusok elmélete érdekes, de az vele a legnagyobb probléma, hogy bármit megenged. Egyesek szerint most épp hûlünk, mások szerint melegszünk.
Wikis idézet:
"An often-cited 1980 study by Imbrie and Imbrie determined that, "Ignoring anthropogenic and other possible sources of variation acting at frequencies higher than one cycle per 19,000 years, this model predicts that the long-term cooling trend which began some 6,000 years ago will continue for the next 23,000 years."<9>
More recent work by Berger and Loutre suggests that the current warm climate may last another 50,000 years.<10>"

Ha egy elmélet ennyire ellentétes eredményekre jut, akkor azzal bajok vannak.

Sztem ez a gondolat nem új. Már általános biológiai ismeretekbõl is lehet rá következtetni, h az élõlények anyagokat alakítanak át és közben energiát, építõanyagot nyernek belõle. Nos, hogy ez örökké fennmaradjon, akkor szükséges, h más élõlények a keletkezett egyéb anyagokat visszaalakítsák. Vagyis a fenntartható élet számára szükséges, h az anyagok körforgásban vegyenek részt.

A környezetszennyezés meg ott jön elõ, ahol az anyagok körfolyamata - gyakorlatilag - nem létezik (pl. mûanyagok), vagy ahol a kör nem teljes és valamelyik szakaszon felhalmozódás történik. Ezért is fontos a szelektív h.gyûjtés és újrahasznosítás. Ahelyett, h kidobnánk a mûanyagokat és felhalmoznánk inkább újra felhasználjuk.

energetikus egyetemi prof volt.

A leírtak ellenére én drukkolok Lipták Bélának, hogy sikerüljön megcsinálnia.
Csupán szkeptikus vagyok kissé, amíg a kézzelfogható eredmények nem gyõznek meg az ellenkezõjérõl.

A bulvársajtó szeret mindenféle katasztrófaképeket festeni (jobban eladható a lap), egyik legnagyobb fenyegetõzésük a "70 méteres vízszintemelkedés". Ezt nem ártana helyretenni.
A földi óceánok felülete 360 milió km2. Ha az Antarktirszon van 100ezer km2 területen 2 km vastag jég (a tenger szintje fölött), az a 360 millió km2 területre szétosztva 28 centiméter vízszintemelkedést jelent.
Az elõbbi 100 ezer km2 csak ex-pocak adat volt, nagyásgrendi becslés. Az Antarktiszi jégmezõ kiterjedése és a jég ÁTLAGOS vastagsága számomra nem ismert, de a becsült adatok harmada és 3szorosa között a legvalószínûbb.

Másik KEDVENC SZÓRAKOZÁSUK a bulvár-riogatóknak a tengervíz hõtágulásából "meghatározott" vízszintemelkedés. Olvastam már valamelyik ökörfarok tollából 15 méteres emelkedést is. A fejem leszakad ekkora agyalágyult baromságtól.
Képzeljünk el egy hengert, amelyben 2,5 km mélységû víz van. (ennyi az óceánok átlagos vízmélysége.) A víz térfogati hõtágulási együtthatója 2 tízezered celsius fokonként, ami az említett henger esetében 50 cm/fok vízszint emelkedést jelent. 3fok hõmérséklet emelkedés 1,5 méter plusszt jelent.
Ehhez azonban az kell, hogy a henger TELJES VÍZTÖMEGE felmelegedjen, ami a 2,5 km mélységben már nem olyan gyors folyamat.
Ha a légkör hõmérséklete emelkedik mondjuk 5 fokot (ennél sokkal kisebbek a katasztrófa-becslések, már 1,5 fokos emelkedést hatalmas húúú-ha kiáltások kisérnek) szóval ha a légkör hõmérséklete emelkedne is 5 fokot, akkor az óceánok víze nem azonnal, hanem több évezred késéssel fog átmelegedni. Vagyis van idõnk lépni.

Nos, szlovákiai hun valóban több helyen téves alapelven magyarázta a földkéreg mozgásait, ami azonban a lényeget nem változtatja meg: földrengések lehetségesek. Hasonlóan a Hoover gát mögötti víztömeg feltöltése után tapasztaltakhoz.

Az persze erõs túlzás, hogy ezek a rengések az egész földfelszínen pusztítóak lesznek. Ott, az Antarktiszon talán, távolabb nem.

A fölkéreg ÚSZIK az alatta levõ, nagyobb fajsúlyú magma felszínén. A hegyek alatt a földkéreg vastagabb, az óceánfenék alatt pedig vékony.
Ha a földkéreg felsõ rétegét lepusztítjuk, akkor az ellenkezõ (alsó) oldalon is feljebb emelkedik a kéreg. Az Antarktiszon 2 km vastag jeget feltételezve, ez megfelel kb. 800 méter vastag, kb. 2,5 kg/liter sûrûségû közetrétegnek.
Tehát 2 km jégréteg elolvadását követõen -- szerintem -- kb. 800 méterrel fog megemelkedni a jég alatti kõzetfelszín.
Azt nem tudom, hogy a jég mennyi idõ alatt olvad fel, és ezt követõen milyen gyorsan fog emelkedni a terület. Az biztos, hogy ez valamekkora rengésekkel fog járni, minél gyorsabban zajlik le, annál nagyobbakkal.

Ez a cikk sajnos a nem sokat mondó, de jól menedzselt "ötletek" iskolapéldája lehetne. A rendszer ugyanis 3 részbõl tevõdik össze:

1.) a napelemes vízbontó.
Itt az alapvetõ alkatrész a napelem. Egy szó sincs arról, hogy ez valami új tipusú, nagyobb hatásfokú, hosszabb élettartamû, olcsóbban elõllítható lenne.
A már tömegben gyártott napelemet használja, ebben biztos vagyok.

"az elektrolizáló a napsugárzásból nyert energiával bontja a vizet hidrogénné és oxigénné, majd tárolja azokat" Ebben nincs semmi új.

2.) A hidrogén tárolása.
Látszólag egyszerû kérdés, ám az a fránya hidrogén rettentõ nagy helyet szeret elfoglalni.
Számpélda: 2 gramm hidrogén légköri nyomáson 24 liter térfogatú. Ha 200 MW teljesítmányû erõmû 5 nap alatt megtermelendõ energiáját akarjuk (70% hatásfokot figyelembe véve) eltárolni, akkor kb. 1000 tonna hidrogén tárolását kell megoldani. Ez 1 bar (légköri nyomás) esetén 12millió köbméter.
Ha összepréseljük 200 bar-ra, aakor "csak" 60ezer köbméter.
Ez meglehetõsen húzós tétel az egész rendszer beruházási és mûködtetési költségvetésében.
(Egy nyomásálló tartályt állandóan ellenõrizni kell! Egyrészt a repedések miatt, másrészt a szivárgó hidrogén miatt költséges ellenõrzõ-figyelõ (monitoring) rendszert kell kiápíteni, + felügyeleti szervek, minõségbiztosítás, balesetvédelmi szabályzat, környezetvédelmi hatástanulmányok, katasztrófavédelmi felkészülés, tanulmányok, gyakorlkartozások, szbaályok....
Összehasonlításul: a Paksi Atomerõmû reaktortartálya kb. 100 köbméter, a teljes primer kör 204 köbméter, és csupán 125 bar nyomáson mûködik)
Ha hûtve cseppfolyósítjuk, az is felvet baleset- és katasztrófavédelmi bonyolultságokat, valamint energiaigényes.

3.) az üzemanyagcella vagy tüzelõanyagcella szintén nem új dolog.
Viszont amíg az egyenáramból -- amit a cella kiad magából -- váltóáram lesz, az okoz némi hatásfok romlást.
Gondolom, ebben sincs új megoldás, a kereskedelemben kaphatókat szerzi be a "feltaláló". Ha lenne új megoldás, azt egészen biztosan KÜLÖN szavadalmaztatta volna, és hosszasan ecsetelve.

Összefoglalva: feltételezem, hogy az innovátor vagy vállalkozó (ezek a kifejezések passzolnak ide) végzett egy rakás gazdaságossági számítást. Csak azt nem értem -- a cikkbõl nem derül ki, és lehet hogy az eredeti tanulmányból sem -- hogy egy ilyen, már minden elemében jól ismert rendszert mások sokan végigszámolhattak már. Hogy lehet, hogy nekik más eredmények jöttek ki, mint Lipták Bélának? Ugyanis eddig senki sem számolta gazdaságosn megvalósíthatónak.

Amit az Antarktiszról mondtam, nos a netten sem tényleg ne,m találok infókat, de biztosra eszem, hogy amit leírtam rá vonatkoztatva, a National Geographicon láttam csak nem emlékszem arra mûsorra, hogy mi volt....

Elõbb rosz volt a kép:

Föld orbitális pálya megynyúlása:

[/img]



ahonnan kivettem a képet

Orbitális pálya vagy ciklusok

Idézek a cikkbõl:

Milutin Milankoviæ szerb mérnök, csillagász, matematikus az 1920-as években olyan elméletet dolgozott ki, amelyben a jégkorszakok kialakulását, az eljegesedési és a felmelegedési szakaszok váltakozását a Föld keringési pályaelemeinek módosulása miatti besugárzásváltozásokra vezette vissza. Tudománytörténeti érdekesség, hogy a pályaelemek kiszámításának – abban az idõben rendkívül hosszadalmas – munkáját Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia épületében hadifogolyként végezte.

A besugárzást jelentõsen befolyásoló pályaelem-változások periódusideje három tényezõtõl függ (3. ábra). Az excentricitás, azaz a Föld Nap körüli keringési pályájának módosulása 100 és 410 ezer éves periodicitást mutat.

Még beszúrom ide ezt[/url a cikket is, ami a veszélyekre figyelmeztet.]

"javítsatok ki ha rosszul tudom"

Hát, kicsit sok lenne a javítgatnivaló. :-)

ad 1.: ha igaz lenne, amit te írsz, akkor évente lenne egy jégkorszak, meg egy olvadás. Apropó van is: télen nálunk van jégkorszak, nyáron meg olvadás. A déli féltekén meg fordítva. Az már hab a tortán, hogy amikor nálunk nyár van, akkor vagyunk távolabb a Naptól. Hihetetlen, mi?
Azt felejtsd el, hogy a Föld csak úgy táncol a Nap körül, egyet elõre, egyet hátra. Kepler bácsi nagyon megharagudna. A Föld mellékesen csak közeledik a Földhöz, nagyon picit évente, ezen nem változtat a saját forgási tengely csámpássága. Na, egy illúzióval megint kevesebb.

Az antarktiszi jég benyomja a földkérget, hát ez megint olyan, hogy van benne valami, valamit hallottál, de már nem emlékszel rá rendesen. Tudod te hány km az a jég? Pár. Na, ez a földkéregnek egy kutyafüle. Annyi, mintha egy bolha táncolna az elefánt hátán. Ha elolvad az egész antarktiszi jég, azt a földkéreg észre sem venné. hatása persze lenne, de nem úgy, nem akkor, és nem olyan, mint amiket te leírtál. Elsõsorban a tengeráramlatokba kavarna bele, meg a visszatükrözött napsugárzás csökkenne, meg még sok más hatás, amelyeknek nagyon a végén kullogna szeizmikus zavar. Ez még odébb van, 100 évnél is több, de inkább 200+, és addigra lesz csicsás számítógép, amelyikbe jól lemodellezi majd az egészet. Addig is itt van az az arktiszi olvadás, na az adhat okot aggodalomra már hamar.
A hidrogénautós cucc meg a drágasága miatt nem terjed, de legyünk optimisták.

Ja bocsánat ennél a mondatbál a teniszlabdás kísérletre utalva, az hogy az Antarktisz esetében a földkéreg nem töri át a köpenyt, ez a köpenyben uralkodó hatalmas nyomásnak köszönhetõ, csak félreértés kedvéért.

A találmánnyal kapcsolatban, csak egy hirtelen példát ragadtam ki, és még mennyi környezetkímélõ találmány lehet, amit eltitkolnak a nyilvánosság elõl.

Nem az Antarktisz süllyedne el, ha nem a jég olvadna el a szárazföldrõl, amely felszabadulna a hatalmas súly alól. Nos ezt igy képzeld el: ugye 100 km mélyen már olvadt kõzet van, ez a földköpeny, amin min járkálunk az a földkéreg, az hogy a Antarktisz súlya alatt a behajló földkéreg nem süllyed a köpenybe, illetve nem hajlik bele, ez az irdatlan nyomásnak köszönhetõ, de Newton törvénye szerint: minden test valós térbeli pozíciójából kizökkentett test törekszik az önmaga eredeti állapotába való visszatérésre, nos ez van az Antarktisz alatt is, az elveszendõ súly terhe alól felszabaduló kéreg visszaállna eredeti állapotába mikor még nem volt rajta gigászi tömegû jég, de viszont ez a köpenybõl, olvad kõzetbõl felszabaduló gázok miatt repedések lépnek fel, ami aktívvá tehet más törésvonalakat, mert a gázoknak út nyílik a hirtelen távozásra, ez által a magmának is utat nyit...

Ezt az egyszerû kísérletet egy tenisz labdával is elvégezheted, hogy hirtelen, mély de álló víztükörbe dobod nagy sebességgel, ha videóra vennéd és lelassitanád, azt látnád hogy a labda mielõtt áttöri a viztükröt, elõször míg a molekulák közti kötés szét nem szakad, csak behajlik, no ez van az Antarktisszal is.

Vagy egy szivacsra teszel egy téglát, a tégla benyomja a szivacsot, de a pórusokat is tömíti, mikor felveszed a téglát a szivacsról, a szivacs visszaáll eredeti állapotába és de már a pórusok is kitágultak, megrepedeznek, no ezt a szivacs esetében csak mikroszkóp alatt láthatnád, no de szabad szemmel azt látnád, hogy a szivacs pórusai vissza kitágultak..

No az Antarktisz esetében ilyen hasonló játszódna le, ha felszabadul a jég súlya alól

Csak úgy mellékesen megemlítve az Északi sark esetében ez azért nem lehet, mert az a tengeren úszik, az ANTARKTISZ alatt meg földkéreg van, magyarán jégbe fagyott szárazföld.

Hm. Ez a szeizmikus ötlet eléggé logikusnak tûnik, és magyarázatot adna az elnyújtott kihalásra. Kérdés, hogy találtak-e rá bizonyítékot.

A hidrolízissel hajtott autó majdnem minden környezettel kapcsolatos cikkhez írt hozzászólásokban elõfordul. A baj az vele, hogy csak annyira mûködõképes, mint az elsõfajú perpeetum mobile. Ugyanis a víz elbontásához pontosan annyi energia szükséges ELVILEG, amennyi az újraegyesüléskor felszabadul.
ELVILEG. Gyakorlatilag a helyzet számunkra sokkal rosszabb, a veszteségek miatt.
Persze ha a hidrolízist korábban csinálják, és az autóba csak a hidrogént töltik bele, akkor egy mûködõ (majd, pár évtized mûlva gazdaságos) eszközt kapunk. Ezt azonban NEM hidrolízissel mûködõ autónak SZOKTÁK nevezni, hanem hidrogénhajtású vagy tüzelõanyagcellás autónak, gyártótól és mûködési elvtõl függõen.

Éghajlatváltozás már több számillió éve bizonyítottan van a Földön, ld. Milankovics ciklusok. Szerintem az nem bizonyított kellõképpen, hogy az ember szerepe mekkora a folyamatban.
A bizonyítást sajnos nehezíti, ha egy elméletet a sajtó segítégével igazzá fújnak fel, még a bizonyítás elõtt. Ez az elmélet ellen hangolja a szkeptikus természetû embereket, és a tudósok nagyobb része -- ab ovo -- szkeptikus.

Ami a dolog háttér-pénzügyi "anomáliáit" illeti (fogalmazzak naggyon finoman), abban maximálisan egyetértünk, asszem. Jó példa erre még az atomenergiát eltaposó (általam nagyon megvetett) Schröder aki félig tönkretette a német gazdaságot, majd elment az olajiparba gigászi fizetésû menedzsernek. Azóta is boldogan él. A probléma halmaz meg ottmaradt mögötte.<#szomoru2>

Az Antarktiszt nyomó több billió tonna jég hatása érzésem szerint egy kicsit el van túlozva, a kiváltott tektonikus hatások szerintem csak az Antarktiszon lesznek érezhetõek, ott sem túl erõsek. Összehasonlításul: a Föld mozgó kéreglemezei sok nagyságrenddel nagyobbak az antarktiszi jégnél.
Persze ezt csak az én saccom, ha rendesen bebizonyítják, hogy az Antarktisz el fog süllyedni vagy 3 km-t emelkedni fog mondjuk 100 év alatt, akkor nem szóltam.

E bocsánat: leirtakat láttam dokumentum filmben.

A környezet védelemmel kapcsolatba, ahogy sokan utaltatok rá: az iparlobbi, azon belül is az olajlobbi a legjobban környezetvédelem hátráltatója. Miért?

Már számtalan olyan találmány van, ami környezet kímélõ, pl. feltalálták már a hidrolízissel mûködõ autót is, de azt az olajlobbi szépen "bedarálta", hangsúlyozom, ez csak egy találmány ami tenne a környezetünkért, de hisz eszméletlen pénz, hatalom: pl. Amerika olaj,Oroszország gázhatalom és ebben nagy pénzek is mozognak csak e iparágban. Röviden így érzékeltetném a környezetünk védelmét, mindig lesznek visszahúzó erõk, ahogy utaltam rá....

A klímaváltozás: a folyamat mindig is zajlott, és ez a dinókra is igaz, ha volt aszteroida csak ráerõsített, de ma az ember felgyorsította a folyamatokat....

jégkorszakok 10 ezer évenként bekövetkeznek, ez a Föld pályájának orbitális megnyúlásából is adódik mivel nem szabályos kört ir le a nap körül, meg ugye ferde a tengelye, 10 ezer évenként távolabb kerül a naptól, ez által kevesebb hõhatás éri, javítsatok ki ha rosszul tudom...Tehát az ember csak gyorsít a folyamatokon, de a változás lezajlását amúgy sem tudjuk elkerülni.

Az aszteroida és a vulkanikus tevékenységek

Az aszteroida mindenképpen elindított szeizmológiai folyamatokat, ezt legjobban, és sajna ez a változás napjainkban is érzékeltethetõ: Ez az ANTARKTISZ vagy a déli sark az amelyik a szárazföldön van, szégyen, hogy most hirtelen nem tudom, de javítsatok ki!

Az Antarktisz jégtábla több billió tonnával nyomja a földkérget, ezért behajlik alatta, ahogy ez olvad, veszít súlyából, ezáltal a földkéreg fölenged és szeizmológiai folyamatokat indít el, mivel a földkéreg alatt berepedezik: utat engedve a magmának és távozó gázoknak, amelyek földrengéseket és vulkán kitöréseket idéznek elõ a Föld különbözõ pontjain: láncreakción felerõsödnek addig szunnyadó törésvonalak...

Nos az aszteroida ugyanezt csinálta csak õ a másodperc törtrésze alatt hasította be a földkérget: hirtelen benyomta, majd ki is tágult, és ez is hozzájárult a szeizmológiai, klíma változáshoz.

Ezt én is dokumentum filmben láttam az olvasottakat, de logikusan is és józan paraszti ésszel is nem mondanám butaságoknak....

"Euróba régen egy összefüggõ hatalmas erdõség volt, ami mára sehol sincs."

ez sajnos így van. Nálunk is irtják az erdõt, fõleg a cigányok. Természetvédelmi területeken is!
Amúgy, ez tipikusan egy olyan helyzet, amikor a politikusaink idióták. Õket is halálra kellene ítélni.
Mert: a cigányokat, segélyek helyett be lehetne fogni erdõtelepítési munkára. A gallyakat hazavihetnék fûteni (lásd: hátán rõzsét cipelõ öreg néni), mindenki jól járna: a kecske is jól lakna, a káposzta is megmaradna.
De nem szólok semmit, már unom ezt a sok bunkóságot.

Azért ez sokkal nehezebb kérdés, mint a 2 véglet. Az egyik oldalon a sötétzöldek a másikon a 40 liter üzemanyagoz zabáló terepjáró tulajdonosok. Sok mindenben igazad van, az esõerdõ irtás sokkal nagyobb probléma mint Európában a gépkocsi használat. Csak az a baj, nem tudom, milyen jogon lehetne õket leállítani. Euróba régen egy összefüggõ hatalmas erdõség volt, ami mára sehol sincs. Álszent lenne azt mondani hagyják abba, de ha kivágják az összes erdõt akkor megfullad az oxigénhiánytól ez a bolygó.

torreadorz: A pénz hatalom és befolyás. Még több pénz még több hatalom. Az õ kis játékukba a milliárdok csak filléreknek tûnnek. Egyáltalán nem azt érzik, hogy már megszedték magukat és "jól élnek".

Ismét csak egyet értek veled 😊

(egyébként amit sosem értettem: ha valaki már összelopott néhány milliárdot magának, akkor az mi a picsáért nem megy el nyaralni valahová jó messze, hisz ebbõl a pénzbõl még az unokája is vigan elél majd, miért érzi kényszernek hogy még újabb milliárdokat lopjon el amit ugysem tud soha az életben elkölteni...)

halgatyó!
Mindig is rokonszenveztem az írásaiddal, mert logikusan, józanul, humánusan, jövõbemutatóan gondolkodsz. Persze, a problémák léteznek, de nem úgy, ahogy a környezetvédõk, akik különben az orrukig sem látnak, próbálják õket beállítani. Az, hogy mi itt lekapcsolunk két 25-ös izzót, vagy nem használjuk a kocsinkat egy hétig, nos, nem ezeken múlik a bolygó jövõje. Lehet itt rinyálni mindenféleképpen, hogy sok az autó, meg ilyenek, de közben nem esik szó róla, hogy azok a "szegény", elnyomott, kizsákmányolt, diszkriminált, posztgyarmati brazil, meg indonéz, meg afrikai bennszülöttek erdõk hektárjainak millióit irtják ki vágással vagy égetéssel. Csak az indonéz parasztok olyan erdõtüzeket okoznak, hogy Malajziát is beborítja a füst. Vannak errõl szép nagy mûholdfelvételek. Ahhoz képest mi az európai gépkocsihasználat? Kutyafüle.
A budapesti parkolásért meg, ha semmi egyébért nem, Demszkyt halálra kellett volna ítélni. Elvbarátai, a kommunisták, amúgy régen nem sokat teketóriáztak: a hozzá hasonlókat sürgõsséggel deportálták volna. Nem tudott volna a Demszky annyit kártékonykodni a szociálizmusban. Visszakanyarodva: a parkolási díjak, akárcsak a privatizációból befolyt pénzek csak folynak, folynak elfele, holott ezekbõl kellene mélygarázsokat, p+r parkolókat, biciklis utakat építeni. De nem! Nekik kell a pénz, ellopni.

Visszatérve a dinókra (szegények nem is gondolták, mekkora kalamajkát fognak okozni:-) a kormeghatározás meglehetõsen bizonytalan, sõt konkrétan csontok korát -- amennyire én tudom -- semmilyen pontos fizikai módszerrel nem lehet meghatározni, kizárólag a földrétegek sorrendjébõl. A C-14 kormeghatározás max. 50ezer évre visszamenõleg ad infót, nem 70millióra. A kálium-argon módszer csak magmás eredetû kõzetekben mûködik, csontokra nem alkalmazható, másmilyen KÖZVETLEN kormeghatározásról nem tudok. (a kihûlõ magmás közetekbe belefagyó mágneses tér meg hasonlók szintén nem igazán mûködnek csontok esetében)

Nem irigylem a paleontológusokat, mert sok bizonytalan információból kell kihámozniuk azt az egy-két kevésbé bizonytalant.

Általános megállapításokból nincs hiány. A konkrétumok felsorolása azonban mindig elmarad.
Például, hogy mi az a "fogyasztás", pontosan. Meg mi az a "túlfogyasztás", és kik döntsék el, hogy mi a túl és mi nem az.
A legtöbb embernek vannak céljai és vágyai. És szorgalmasan, lemondással, és nagyon sokan NEM banki hitelekbõl, hanem a saját (és szüleik) sok éves erõfeszítésével elérnek valamit.
Az álmok, vágyak és célok legfontosabb elemei: család, családi ház (megfelelõ belsõ komforttal), autó.
Ezek az emberek sok elõrelátással és lemondással érik el ezeket a javakat (egy befolyásos és gazdag kisebbség persze nem, de nem lehet egy társadalmat érintõ törvénykezést egy kisebbség miatt a többség-ellenessé tenni)
Mit jelent a spórolás? Azt, hogy az ember a lehetõségeinek számbavétele után rangsorolja a célokat, és hosszabb idõn át LEMOND A JELEN SZÜKSÉGLETEIRÕL A JÖVÕ ÉRDEKÉBEN.

ÉRDEKES PARADOXON, amit javasolnék átgondolásra: a környezetvédõk, akik -- A SZAVAK SZINTJÉN LEGALÁBBIS NAGYON -- pont azt hirdetik: a jövõ érdekében mondjunk le a jelen szükségleteink egy részérõl... pont ezt a réteget b...ák agyon a valóságban. Azon javak TÖMEGES elterjedése ellen hadakoznak, amelyek az EMBEREK életét értékesebbé, értelmesebbé teszik.
(Ne menjünk messze: most terjesztették ki az általam leírhatatlanul gyûlölt fizetõparkolási zónákat, nem sokkal az ingatlanadó bevezetése után...a családok többsége számára az ingatlan nem is egy generáció erõfeszítéseinek terméke... Hadd ne ordítsak)

Megjegyzem, hogy ezek a dolgok nemcsak nekem tûntek fel. Épp ma bukkantam egy érdekes cikkre: kék bolygó zöld béklyóban - Vaclav Klaus kontra Al Gore

Az egyik biológusnak az Egyetemen volt egy érdekes gondolata egyik elõadásán, bár õ is lehet mástól szedte, nemtom, nem vagyok benne otthon, csak érdekes volt. Szal a lényeg vmi olyasmi volt, hogy:

A biológiai rendszerek körfolyamatokon alapulnak, és ezek fenntartásának egyik lényeges momentuma, hogy a körfolyamatokban részt vevõ anyagok oda-vissza áramlanak, át- és visszaalakulnak. Azok a biológiai rendszerek, amik nem tartják fenn a körfolyamatokat, hanem az anyagokat felhalmozzák, azok elõbb-utóbb összeomlanak, mert a körfolyamatok nem lesznek képesek tovább fenntartani magukat. Az ilyen rendszereket az ökoszisztéma kiveti magából, és elpusztultak. ez történt a dinoszauruszokkal is, és jelenleg az emberiség is nagyon jó úton halad errefelé.

postos = postod, bocs.

szerintem te valamit nagyon összekeversz. pont az a baj, hogy a gazdagok mindenáron el akarják adni nekünk az utolsó fáig az egész bolygót. sajnos nincsenek "bolgyóvédõ titkos társaságok", akik ez ellen munkálkodnak.

azt, hogy a jelenleg általunk vezetett "nyugati" életmód nem jó, a józan ész diktálja, nem pedig az ööö középosztálytól-elvevõ-lobbi. az eddigi postjaidból nekem úgy tûnt értelmes arc vagy, nemtom milyen okból tört elõ belõled mostanában ez a nagy fogyasztás-igenlés. úgy gondolnám nem bonyolult belátni, hogy amit csinálunk rossz.

ha úgy gondolod, hogy pont az x millió éve kihalt x állatok miatt fogjuk behúzni a féket, akkor az több, mint idealizmus. mindenesetre a postos ezen része nem kiemelkedõen fikcionális.

Egyet értek azzal, hogy jogos feltevések, de elgondolkoztál-e azon, hogy pont az igazságot akarják néhányan saját érdekekbõl elfojtani. Végülis, mit árthatunk, ha kivágjuk az összes létezõ fát, tovább szennyezzük a levegõt, folyókat, savasítjuk a tengereket, nemde? Pont azokban van a nagy pénz, amiket védünk azáltal, hogy azt mondjuk, minden jól van úgy ahogy van, holott tapasztaljuk saját magunk, és mérések alátámasztják, hogy túl hirtelen változik minden (elég csak néhány dokfimlet megnézni, amik errõl szólnak, vagy utána olvasni pl. wikipedia-n).

És a kérdés nem az, hogy mi okozzuk-e a változást, hanem hogy a mi tevékenységeink gyorsították-e fel ennyire.

A kihalás sokféle képpen történhetett, történt valami (meteor becsapódás, nagyobb vulkánkitörés - mint pl. ami 75000ezer évvel ezelõtt is történt, és az emberi fajt is kipusztította majdnem), ami elindított egy nagyobb változást, ami felborította a táplálékláncot, az éghajlatot, stb.

Egyébként szerintem csak feltevésekrõl van szó, még nem tudományosan bizonyított tényekrõl.

Szerintem is jogosak a felvetéseid.

Csak azt fûzném hozzá, hogy a "hirtelen" kipusztulások gyak ezer éveket vehetnek igénybe. Pl a legutóbbi jégkorszak vége óta is tart egy fajkipusztulás, ami azt jelenti hogy a fajok keletkezése, nem tud lépést tartani az élõhelyek megváltozása miatti kipusztulással. Láthastólag emberi mértékkel ezt egy szinte érzékelhetetlen folyamat, az élõvilág egésze szempontjából viszont katasztrófális gyorsaságú és kiszámíthatatlan lefolyású.

Ha a környezet ilyen "rohamos" változása kissé stabilizálódik, akkor kb 500 000 év kell, hogy a természet minden élõhelyen elérje a maximális fajgazdagságot és egy viszonylagos egyensúlyt.

A klíma biztos, hogy változik mióta a modern ember kialakult 50-100 ezer éve. Jogos az a felvetés is, hogy mennyire tehetünk róla és egyesek, hogy használják ki a tények egy részét hangsúlyozva a napi politikai érdeküknek megfelelõen.

Az biztos, hogy ami megváltozott az utóbbi 100-200 évben arról nagyrészt az ember tehet, de nem is annyira a dolgok megtörténtében, mint azok lezajlásának sebbességét illetõen. A kérdés inkább az, hogy ennek mi a jelentõsége, illetve, hogy tehettünk-e volna bármit is egy amúgy is magátol is zajló változás ellen?

Nem vagyok sem paleontológus, sem dinoszaurusz szakértõ, de józan paraszti ésszel felvetõdik néhány kérdés, amirõl valahogy hallgat a tudomány.

1.) Ha a dinoszauruszok 500ezer évvel túlélték a nagy becsapódást, akkor valamivel meg kellene (legalább próbálni) magyarázni a kipusztulásukat.

2.) Mennyire megbízhatóak az xxx évvel túlélés bizonyítékai? A bulvársajtóban sok mindent fel lehet röptetni, ami egy szigorúbb tudományos szemmel nézve maximum munkahipotézisnek lenne jó.
A "vannak ráutaló bizonyítékok" szint még NEM a tudományos bizonyítottság szintjével azonos.
A földtani rétegek annyi idõ alatt össze is kuszálódhattak helyenként.

3.) Mennyire biztos, hogy csak egyetlen becsapódás volt? Lehetett 2 (esetleg több) is, amelyek egymást x idõvel követték. Az égitestek darabolódása nem ritka, volt már példa rá, igaz hogy elsõsorban üstökösök csinálnak ilyent, azok meg nem túl nagyok.

4.) Ismerve a napjainkban egyre jobban elterjedõ civilizáció-ellenes tendenciákat, JOGGAL vetõdhet fel a gyanú, hogy ezeknek a kezdetleges bizonyíték-CSÍRÁKNAK a sajtóbeli gyakori felvetése napi politikai okokból történik.
Ugyanis a becsapódás-elmélet (amelyre jelentõs BIZONYÍTÉKOK VANNAK) KÉNYELMETLEN azok számára, akik egyfolytában a globális felmelegedést meg az ökológiai lábnyomot lihegik a fülünkbe, közben folyamatosan rohasztják a civilizációt és az emberi szabadságot, álmokat, vágyakat, célokat, agyonadóztatnának és eltörölnének autót, családi házat, elõrejutni vágyó középosztályt, tisztességes családot... (al-gore dögöljön meg!)
Ezeknek az erõknek igencsak érdekében állna ha sikerülne bebizonyítani, hogy a dinoszauruszok azért pusztultak ki, mert felélték a saját környezeti erõforrásaikat... NAGYON-NAGYON érdekükben állna!

Óvatosság, gondolkodás, nemfelejtés...
Munkahipotéziseket gyártani szabad! És összehasonlítani az ezekbõl levont következtetéseket a tapasztalatokkal.

Én meg asztem, hogy a dinamoszauroszok is a sertésinfluenzába pusztultak bele!😉))

Ráadásul a nessi is lehet egy példány a dinoszauruszokok ból. <#nevetes1>

Egyes afrikai dzsungel lakók állítják hogy néhanapján látnak hosszúnyakú dínókat is az õserdõben.