Deja vu: a tények és a fantázia találkozása

Sztem nem is álmodunk meg elõre semmit. A deja vu pillanatában jön létre egy emlék egy korábbi idõpecséttel, emellett küld az agy egy riasztást a tudatnak, hogy kész a hiánypótlás.
Mivel sztem ilyenkor azt akarjuk hogy ismerõs legyen, de nem akarjuk hogy ez szándékos/tudatos legyen, ezért ilyenkor segít az agy és legenerálja, mintha régebben álmodtuk volna az emléklet, pedig valójában soha sem álmodtuk.

sztetek?

"az agy, az a szerv, amivel azt hisszük(!), hogy gondolkodunk"

Nálam ritkán fordult elõ, hogy Deja Vu érzés kerített hatalmába. A kétkedõket, és azokat aki nem élték (még) meg, hogy igenis az álom felé kéne venni az irányt, és akár már ha az epilepsziások a roham után rendelkeznek egy ilyen aurával, akkor õket kellene megfigyelni álom közben, vagy az roham következtében bekövetkezõ esetleges ájulás után.

Én amire konkrétan emlékszem, az egy megálmodott részlet volt egy iskolai szünetbõl (ez az iskolai sztori nagyon sok embernél elõfordul, de a cikk alapján ezt lehet magyarázni az agy ilyenkor "fellépõ" folyamatos terheltségével). A Deja Vu felismerése nagyon lassan következik be az esemény hosszához képest, és amikor már be tudod azonosítani, hogy EZ AZ, akkor már lehet hogy jócskán a felénél tartasz. De például én megálmodtam egy zöld wartburgot, ami szünetben eljön az iskola mellett, én pont kihajolok az ablakon, és közben azok a mondatok hagyják el az osztálytársaim száját, na és még pluszban az autó rendszáma is stimmel. Én az ilyenre már azt mondom, hogy túl sok hasonlóság, hogy én CSAK "ismertség érzetet" tapasztaljak. Ha mindezt egy valószínûség számítási egyenletben írnám le, már alapból az érték is eléggé a nulla felé kacsintgatna.

Véleményem szerint a tudósok messze járnak az igazságtól, és sokára lesz (ha egyáltalán lesz) erre tudományos, és nem a cikkben is megemlített "ésszerû" magyarázat. Mi emberek mindig is olyan megközelítésben próbáltuk, és próbáljuk értelmezni a dolgokat, amelyek minél egyszerûbbek és azonnal, mindenkinek érthetõen megmagyarázhatók. Sajnos a világegyetem, tehát a minket körülvevõ dolgok nem minden esetben ilyen egyszerûek.

Ha jól emlékszem, egy-két évvel ezelõtt a tudósok azt állították, hogy az agy mûködésének ("Mi Micsoda") feltérképezése 2-3%-nál jár. Azt hiszem még van mit felfedezni ezzel kapcsolatosan. Persze ne higgyük azt, hogy szuperhõsök vagyunk, de én le merném fogadni, hogy az idõ múlásával olyan szerkezetek, módszerek, eljárások fognak napvilágot látni, amellyel még sosem látott dolgokat, eseményeket fognak (bizonyos) emberek véghez vinni. Most is leszögezem, hogy nem ultra sci-fi beütésekre kell itt gondolni, hanem mondjuk egy agyi rész tevékenységének "felturbózására" - teljes irányíthatóság mellett.

nekem is többször volt hasonló tapasztalatom.
volt olyan, hogy arról álmodtam, hogy fehér ruhában, valamilyen fehérre csempézett helyen dolgozok... ahogy felébredtem, el is mondtam a dolgot a családnak ( kicsit furán néztek rám<#pardon1> )... de egy évvel késõbb pontosan ilyen helyen kezdtem dolgozni<#felkialtas>
akkor volt olyan is, hogy egy barátommal közösen dolgoztunk egy összetett dolog megoldásán már egy hete, és nem tudtuk megoldani a dolgot... azonban álmomban "megláttam" a megoldás alapjait, amit ébredést követõen gyorsan fel is jegyeztem ( nehogy elfelejtsem )... és a jegyzet alapján elindulva valóban megoldottunk a dolgot<#wow2>

viszont olyan is volt ( még a koleszos idõmben ), hogy mentem reggel vissza a szobába, és a takarítószer szagát megérezve ( elõtte mosták fel a padlót ) hirtelen elkapott egy fura érzés: mintha pontosan ugyanezt már átéltem volna valahol máshol - a kellemetlen az volt a dologban, hogy egész nap ezen gondolkodva sem jöttem rá, hogy hol és mikor...

Hála Istennek, nekem ritkán van deja vu-m

"A vicces az, amikor megszólal az ébresztõ vagy valami, és az álmomban keresem, hogy mi lehet az... aztán egyszer csak eszembe jut hogy álmodok, és felébredek."

Ilyenkor ölni tudnék...

Valamikor így felébredek valamitõl, és utána visszafekszek, akkor így folytatom, de akkor már tudatosan irányítom egy kicsit. Azt nem tudom, hogy meddig tudom irányítani :D

A vicces az, amikor megszólal az ébresztõ vagy valami, és az álmomban keresem, hogy mi lehet az... aztán egyszer csak eszembe jut hogy álmodok, és felébredek.

Ja ilyen van, amikor már majdnem felkeltél, és tudatában vagy annak, hogy álmodsz.

Hé valaki álmodik még hasonló módon?
<#wave><#wave><#wow1>
Pl. elõfordult már álmotokban, hogy az álmotokban szereplõ egyénnek magyarázod, hogy õ most csak egy álomkép, éppen te álmodod?
Vagy az, hogy álmodban elkezdesz azon gondolkodni, hogy az amit álmodsz éppen, mit jelenhet?
<#oooo><#sniffles><#unalmas>

2 eset lehetséges:
(persze több is de én most 2-t vetek fel)

1:
megálmodjátok elõre a jövõt, és az mikor bekövetkezik, eszetekbe jut h ezt megálmodtátok
ebbe beletartozik az is h álmodtok valamit, aztán nappal emlékeztek rá h mit álmodtatok és aztán késõbb bekövetkezik
úgy értem nem véletlen folytán valami nagyon hasonló, mert ugyanúgy történik minden pontosan ahogy az álomban. ennyire véletlen azért nem lehet.

2:
történik veletek valami. az agyatoknak épp egy rossz másodperce-fél perce van, amikor éppen töredezettségmentesít vagy valami rendellenesség van.
ekkor úgy érzitek h ami megtörtént azt már megálmodtátok, mert véletlen a jelent beleírja a múltba. elcsúszott a pointer :D
aztán ha elkapja a kivételt az agyatok akkor észbekaptok, ha nem akkor hosszabb ideig tart, amíg pár veremmel feljebb valami le nem kezeli a hibát.

számomra a második lehetõség sokkal racionálisabb és logikusabb
az agyat úgy lehet átverni ahogy csak akarjátok
csak a megfelelõ szerhez kell nyúlni
és bizony néha még csak ez sem kell, magától is megzavarodik esetenként valamiért

hiába vagy szentül meggyõzõdve h megálmodtad, vagy ezt te már érezted/tudtad rég h annak kell történnie ami éppen történik, csak az agyad bolondozásának áldozata vagy, a saját elméd rabja, nem tudhatod hogy mi valós és mi nem, ugyanis mindenki számára az a valóság, amit abból felfog.

Gratulálok a cikkhez, nagyon érdekfeszítõ volt.

Ha a deja vu ennyire zavarja a többséget, akkor velem is kísérletezhetnének, mert én speciel kimondottan élvezem, felpörget :) Mondjuk ez lehet hogy azért van, mert a világképem is túlmutat a racionalitáson és nem okoz szokványos értelemben véve gondot a deja vu értelmezése :)

nektek nem volt olyan érzésetek, mintha már olvastátok volna ezt a cikket??

én erre csak ennyit mondanék...

Furcsa, hogy egyszerre mindenki a deja vu élményeit megálmodja, és a jövõbe lát vele. Már kezdem kellemetlenül érezni magam, hogy az én a sajátjaim csak egyszerûen "átélem" és nem álmodom meg elõre a jövõt. :) Senkit nem akarok megbántani, csak kicsit cinikus hangulatban vagyok! :)
De hogy ne maradjak ki a parafenomének sorából, nekem csak "egyszerû hatodik érzékem" van. Ha valamivel sokat foglalkozok, vagy fontossá válik, akkor egy idõ után néha "ráhangolódok" és idõnként egy furcsa érzés lesz rajtam úrrá -abszoludt semmi más érzéshez nem tudom hasonlítani... talán egy picit a deja vuhoz :p- és tudom, hogy az a gondolat/érzés ami ezzel egy idõben jött az BIZTOS meg fog történni. Van amikor távolabbi jövõ, pl. matek vizsga kérdései, van amikor csak épp jelen eseményei. pl. a barátnõ spontán felhívása, hogy miért sír és tényleg azt csinálta. Eddig 100%-an mûködött. Kár, hogy ritkán van. :)

*megálmodtam valamikor

Nekem pont tegnap este volt deja vu-m, és én is úgy szoktam érezni, hogy ezt már megálmodtam valahol, de van, amikor pl. ülök a vonaton, hirtelen beugrik pár képkocka, de abban a pillanatban fel sem fogom, de amint bekövetkezik az ehhez kapcsolódó deja vu, pontosan tudom, hogy mikor ugrott be az a pár képkocka...

Furcsa dolgok ezek:)

Hát ahogy én szoktam álmodni arról még nem sokan írtak. Szóval az is elõfordul, hogy elõre megálmodok kisebb dolgokat, amik meg is történtek. Mondjuk többször többféleképpen álmodtam világvégét is. :) <#vigyor>
De ami eddig még nem igen hangzott el, hogy gyakran álmomban felébredek, vagyis álmomban eszembe jut, hogy álmodok, több éve már az is elõfordul, hogy ilyenkor részben vagy teljesen átveszem az irányítást. Néha rendesen koncentrálnom kell álmomban, hogy nehogy felébredjek. Amikor sikerül az leírhatatlan érzés, egy teljesen valóságos, sokszor abszurd, világ teljhatalmú Ura vagyok. Az álmomban szereplõ összes embert, dolgot irányíthatok, repkedek, tárgyakat mozgatok az akaratommal meg ilyenek. És ha sikerül a tökéletes békében lebegek a föld fölött, mint egy magzat az anyaméhben.
Ez teljesen komoly.
Ja és soha nem foglalkoztam sem agykontrollal, sem keleti vallásokkal, nem vagyok skizó, de még depressziós sem, nincs epilepsziám nem szedek drogot, gyógyszert és nem iszok alkoholt stb.
<#wave>

nekem kb 12-13 éves koromban volt egy visszatérõ álmom, 2 és fél hétig tartott, abban én olyan dolgokat álmodtam meg elõre amik mostanában sorra bekövetkeznek, és nagyon hosszú és nagyon tartalmas álmok voltak és annak még a negyede sem következett be... csak egy másfél éves idõszak történt meg abból, és tduom hogy a java még hátravan... valahol meg van írva minden, vagy csak a véletlen mûve..?

Nem kell aggódni, egy bizonyos életkor fölött megritkulnak ill elmúlnak a deja-vu-k
Illetve annyira monoton lesz az életed, hogy semmi újszerû nincs az életedben, a dejavu besimul a mindennapi munkahelylátogatásba :)
Amúgy figyelt már meg valaki olyant, hogy a dejavuk idõpontja illetve a visszaemlékezett idõ valahogy így áll (nem mindegyikre passzol persze):

a b c d e...... e d c b a?

És még egy dolog: van amikor van dejavu élmény és pontosnan tudom hogy nem az :)

Hali!
Én 1 éves korom óta epilepsziás vagyok. Az eszméletvesztések után gyakran ilyen érzések keritenek hatalmukba. De gyakoribb az, amikor "csak úgy a semmibõl" törnek rám otthon, utcán, iskolában, stb... Látok, hallok, de az x, y, z térkoordináták jelentõségüket vesztik, mintha egyszerre lennék 3 párhuzamos világegyetemben. Csak az idõ múlásába tudok kapaszkodni, mint lehetséges dimenzióba, azt az egyet tudom felfogni a környezetembõl.
Ami a gyakoriságukat illeti, az éves szinten általában 5-6 eset, ami 20-60 másodperc ideig tartanak.

nekem sokszor van deja vu-m. Általában ébredés elõtt álmodom, és x idõ múlva megtörténik, akkor jut újra eszembe. De úgy hogy általában még arra is emlékszem, hogy mikor álmodtam. Napra pontosan nem, de hétre pontosan igen. Sõt nem csak azt érzem hogy mintha ezt már láttam volna, hanem eszembe is jut részletesen hogy mit álmodtam és mit láttam éppen akkora amikor az érzés volt.

Sõt már volt olyan hogy ilyen álom még a megtörténés elõtt eszembe jutott, aztán mikor tényleg megtörtént, pár percig ledermedtem, annyira hihetetlennek tûnt. Sajnos jelentéktelen dolgoknál van deja vu-m, ráadásul az álomról azt se tudom mikor történik meg, vagy egyáltalán megtörténik-e, uh lottót nem tudok nyerni :(

"es mindig ugyanazokat a lottoszamokat huzzak ki :))"

Már régen volt deja vu érzésem, de nálam napközben csak úgy megesett, nem kötõdött álomhoz (vagy nem emlékeztem az álomra).
Nem értek a témához, de a hozzászólásaitok alapján akár azon is érdemes elgondolkozni, hogy talán az vezet a deja vuhoz, hogy a tudat számára elfelejtett, vagy el nem felejtett álom sok elemében véletlenül hasonlít a valóságra az adott pillanatban.

És sokszor szapuljuk a cikkeket - fõleg a fordítás miatt - de szerintem akkor dícsérni is lehet, például ezt (ok, ok . . . az eredetit nem olvastam, de akkor is).

Az utóbbi 1 évben nekem is rengeteg olyan álmom volt, ami a rákövetkezõ napokon heteken belül megvalósult. Sajna a többség nem volt kellemes, hogy pl a beázást említsem mint viszonylag lájtos, de amúgy abszolút elõre nem látható dolgot ezek közül.

hali
probléma megoldás nekem is volt már.
éjt nappallá téve programoztam és valamiben elakadtam és arra keltem fel h bazmeg erre mér nem gondoltam és ott volt a megoldás :D
alvás közben kiagyaltam :D

nekem legutóbb akkor volt ilyen érzésem mikor totál bebaszva arccal a csempére estem és eltörtem az orrom :D

na szal akkor konkrétan azt éreztem, h az h reccsen az orrom, ezt már kb 3 éve is tudtam és teljesen egyértelmûnek és érthetõnek éreztem h most ez történik velem.
de igazából sosem álmodtam vagy tudtam errõl azelõtt.
lehet h az az 1mp tûnt 3 évnek mikor felfogtam h ez csúnya esés lesz :D
de viszont teljesen ilyen deja vu érzés volt

szal vicces dolgok ezek

másvalami:

most h olvastam ezeket hogy tudtátok elõre mi fog történni.
velem is volt ilyen de még mikor kisebb voltam nemtom pontosan 10-12 éves talán.
de már nem is emlékszek csak álmodtam h fogom tudni mi fog történni vagy az valóság volt mert utána tényleg az történt :D
de most h jobban belegondoltam tényleg megtörtént mert volt olyan h elkezdõdött a dolog, és mikor észbekaptam 1-2 másodperc után h hú vaze most tudom mi fog jönni és azt nem akarom, akkor hirtelen faszságokat csináltam h ne az történjen amire számítok, vagy egyszerûen csak azt akartam h ez az érzés abbamaradjon mert szörnyû frusztráló volt

itt most olyanokra gondolok h elkezdtem össze vissza nézelõdni meg felállni kinyújtózni stb, amit amúgy nem csinálnék normális esetben. és akkor meg is szûnt

Velem is volt hasonló többször is, lehet pont analízis. :P
Mostanában nem igazán.
Elsõ hét volt a suliban és úgy éreztem álmodtam már errõl a helyrõl, és a részletek is megegyeztek.Pont mint nálad összeállt a kép.Szerintem ez is ilyen deja vu féle.

Többnyire akkor emlékszem arra amit álmodom ha nagy terhelésnek vagyok kitéve, pl este jövök alszok reggel megyek.És ilyenkor sokszor kapcsolódik az álom azzal amivel foglalkozom.Pl azt álmodom ,hogy átmegyek a vizsgán. :D Ha már egy hetet készültem rá... :D
Sokszor amikor pl a jövõrõl gondolkodom akkor elképzelek sok részletet is, aztán lehet álmodok is errõl. Lehet amikor elképzeltem elég sok részletet eltaláltam, pl milyen egy tipikus osztályterem és ezért gondolom azt, hogy álmodtam már errõl, valójában csak nagyon hasonló volt.

Olyan is volt már ,hogy egy problémát megoldottam amikor álmodtam, reggel felkeltem és bejött.

Mint a diliházban a bolond és az ápoló közti párbeszéd..:
-Jó napot! Én vagyok Napoleon.
-Mitõl lennél te Napoleon?
-Isten adta nekem ezt a nevet.
Sarokban megszólal egy arc: -Mi a lóf*szt adtam én neked?

Bakker, nem is tudtam, hogy ennyi parafenomén jár az sg-re.

Ez az elõre megálmodom dolog velem is megtörtént egyszer-kétszer. A legemlékezetesebb az volt, amikor az álom után felébredtem, és azon gondolkoztam, hogy miért is vagyok egy teremben egy akkori osztálytársammal, ahol matematikával foglalkozunk.. Miért álmodtam egyáltalán róla - nem voltunk közelebbi kapcsolatban. Pár évvel késõbb kiderült, hogy ugyanolyan szakra mentünk az egyetemen (ez egyébként eléggé meglepetés volt számomra - lehet, hogy neki is; csoporttársak voltunk persze), és az egyik gyakorlaton (mondjuk analízis) összeállt a kép - pont olyan terem, minden stimmel, és ott volt az osztálytársam is - ahá, tehát ez volt az! :) Természetesen ez nem deja vu, hanem egyfajta jövõbe látás. Sajnos irányítottan nem megy. :)

Engem egy kicsit aggaszt, hogy valamiféle rejtett képesség bújhat meg a jelenség mögött, és ezzel esetleg vissza is lehet élni valamilyen módon. Persze nem varázslatra/ezoterikára gondolok, hanem valami - egyébként természetes - fiziológiai jelenségre, ami a legtöbb ember számára egy elérhetetlen állapotban alkalmazható. Persze ettõl még könnyedén lehet mentális betegség is, mint ahogyan a téma kutatói állítják be, mindenféle hókusz-pókusz nélkül.

Én is az álmaimban látom általában a dejavukat. Egyszer volt alkalmam régebben elõre mondani egyik mellettem ülõ osztálytársamnak, mit fog mondani a tanár néhány másodperc múlva, szóról szóra.
A legelsõ ilyen még 6-7 éves koromban történt, és arra az álomra egész sokáig pontosan emlékeztem, mert elég furcsa volt.. és két évre rá ez a 10 másodperc, amit láttam, pontosan lejátszódott, hangokkal mindennel együtt. Bár az inkább valami rohamszerû volt, mert az alatt a 10 másodperc alatt nem igazán tudtam hol vagyok, és mit csinálok :) Amúgy egy mozgólépcsõ a deák téren a 3-as metrõhoz felvezetõ volt az a hely.<#kacsint>

Akkor olvasd tovább a cikket... :D

Nem akarom a cikk értékét levonni, de ez az egész epilepszia+deja vu összefüggés kb egy vagy 1,5-2 éves cikkben is olvasható volt pár oldalon.

bárcsak érteném mirõl van szó

Nekem nagyon régen volt utoljára deja vu-m (ezek szerint nem vagyok skizofrén :) ), de amelyikre legjobban emlékszem az nekem is álom elõzménybõl fakadt. Amúgy tiszta hétköznapi szituáció volt, egy közös családi reggelizésnek egy pár másodperces pillanata.

A dejavu az valójában hiba a mátrixban.. <#vigyor3><#vigyor3>

az érzés ugyan az volt ezeknél is mint amiket korábban nem írtam le és bejöttek. Ahogy késõbb is írták többen, pár másodperces jeleneteke, beszélgetés részletek, vagy csak úgy történések.

ez velem is elöfordult, amikor pontosan tudtam a beszélgetésben következõ pár mondatot elöre. sajnos soha nem olyan helyzetben amikor ebböl valmi komoly elönyöm lett volna <#bee1>

Nekem volt már olyan, h álmodtam vmit és utána (néhány héttel késõbb) ugyanaz megtörtént (néhány másodperces események). Volt olyan is, hogy ugyanazok a mondatok követték egymást egy beszélgetésben. Ezen esetekben általában az álmom annyira valóságos lett, h úgymond el is kezdtem irányítani.
Egyszer meg, amikor ugyanazok a dolgok kezdtek elhangzani a valóságban akkor, hogy a folytatás ne legyen ugyanaz eltereltem a témát.

Szerintem is inkább valahogyan az álomhoz tartozik ez az érzés, nem pedig korábban "félig" látott dologhoz. Vagy mind a 2-höz.
Már mással is elõfordult biztosan, hogy elgondol valamit a jövõben (tehát pl. tudja, hogy el kell mennie valakihez), és arról álmodik. Namost az álomra csak akkor emlékszünk, ha akkor ébredünk fel ugyebár, de lehet hogy akiknél ez az érzés jelentkezik, valamennyire emlékeznek másik álmukra is (ez most csak egy ilyen feltételezés tõlem).

De még talán az is lehet, hogy tényleg nagyon messze jár a tudomány az agy, és az álmok megfejtésében. :)
Érdekes olvasgatni, hogy pl. az agykontroll mit tanít az álmokról, meg ahogy így rákerestem, az ezoteria is.
Mit üzennek az álmaid?

Talán érdemes lenne a jamais vu-vel együtt kutatni.

Nekem is volt már sok-sok deja-vu pillanatom és volt amelyikre egy az egyben rá tudtam fogni, hogy korábban álmodtam (az ilyenek általában csak helyekre és nem eseményekre vonatkoztak, mert azokban az álmokban teljesen más történt mint a valóságban), míg volt olyan pillanat is amikor csak elfogott az érzés, de nem tudtam beazonosítani, hogy honnan volt ismerõs a helyzet, mégis egy-két másodpercre elõre meg tudtam mondani, hogy mi következik (egyik se világrengetõ történés, csak teljesen hétköznapi, de nem periodikusan ismétlõdõ esemény). Tudom, hogy valami pillanatnyi, megismételhetetlen fellángolásról van szó, mert volt már egy-két filmes deja vum is, de mikor visszatekertem a látottakat, másodjára már egyáltalán nem jött elõ a dolog és az érzés elmúltával teljesen olyan lett a film mint millió-egy társa.

Nem kéne annyit szívni...

Am ezt a cikket mintha már olvastam volna o.O

Te kész vagy. xDD

Sok Heroest néztél:P

Hát most nemazért, de ha egyik se történt még meg, akkor egyálltalán nem tudhatod, hogy a jövõrõl álmodtál...

Jó a téma, de a kutatók el vannak tévedve. Tényként közlöm mert tudom hogy történik! Én konkrétan "megálmodom" ezeket a deja vu részleteket. Mindig akkor álmodok ilyesmirõl mikor már majdnem felébredek.. kicsit furcsán hangzik... szóval közvetlen ébredés elõtt jönnek ezek az álmok nekem :) (lehet hogy ez miatt ébredek fel..nemtom). És érdekes mert TUDOM hogy mikor nem csak úgy álmodtam valami marhaságot és mikor "egy emlék a jövõbõl". Elég ritka dolog amúgy, mivel újabban mikor ilyen érzésem van nem fordulok a másik oldalamra hanem felírom az "álmot". Most épp nem vagyok otthon de asszem 2007-es a legrégebbi :) Csorbítja a dolgot hogy egyik leírt dolog sem következett még be :o (12 órás mûszakokban dolgozom, 06-18 ill 18-06, viszonylag gyakran borul a bioritmus, bár kiskorom óta vannak ilyen álmaim)
Másnak is vannak ilyenjei?

Mintha már lett volna ezzel kapcsolatban egy cikk olyan érzésem van xD

Ezért mondom én, hogy az agy sokkal komplikáltabb dolog, mint hinnénk.
Számítógépes szimulációval talán meg tudjuk közelítani a mûködésének mikéntjét, esetleg fontos következtetéseket levonni vagy ilyesmi!
De ugyan azt szimulálni nem hiszem h képesek lennénk mostanában.