Szorongás

Elvileg csak pszichiáter írhat fel.

Igen, és tudod mi a legdurvább? Nem akarok riogatni senkit, de hosszútávon ennek is lehetnek elég komoly következményei. Akit érdekel a téma és tud angolul, keressen rá googleben a "panic attack" és a "panic disorder" kifejezésekre. Asszem a legszarabb az ebben, hogy a régi mondás szerint "ahova megy az agy, oda megy a test is". Ez kb. azt jelenti esetünkben, hogy a beteg nagyon durca betegségek tüneteit érezheti, mint angina prectoris vagy akár infarktus. Persze rövid távon nincs ennek komoly következménye, ha vki egyébként viszonylag egészséges.

Nem is tudom a pszichológus irhat-e fel gyógyszert,hiszen az nem orvos.

mirakon: Egy tanácsom nekem is van (berakhatod a többi közé).

Ha találkozol pszichiáterrel, el ne áruld neki, hogy az sg.hu-t olvasod.

Van benne igazság. Csakhát sajnos manapság nem mondhatni hogy túltengne a bizalom az emberekben. Hozzáteszem, az enyémet elnyerni se 1 könnyû dolog.

aztakurva

és a gyógyszerlobbi mûködik...egykori szocfóbosként én is végigpróbáltam ezt-azt, és mesélhetnék az antidepresszánsok mellékhatásairól.

kb. így van, ahogy írod. pont ezért, ha az ember pszichológushoz megy, az nem fog egybõl gyógyszert felírni. az a pszichiáter, aki ezt tesz 😊

kipróbált, jól adagolható, "gyenge" gyógyszerekrõl van szó. nem huzalozzák újra az ember agyát

igen, evés közben is lejátszódnak különbözõ kémiai folyamatok. de ha megeszel egy rántott húst, az nem azt váltja ki, amit a csokoládé (google: csoki és az agyi folyamatok, elég érdekes). mint ahogy egy ecstasy elrágcsálása sem 😊

nem. egy valós, mondhatni igazi pánikroham nem egyenlõ azzal ami írtál. az csak egy kis feszültséget okoz, pánikot. pánik =/= pánikroham!!

wikirõl:
* Felgyorsult vagy felerõsödött szívverés vagy szívdobogás
* Izzadás
* Szédülés, émelygés vagy hányinger
* Nehéz légzés
* Szúrkáló vagy viszketõ érzés az arcon, a szájban, a kézen vagy lábon (paresztézia)
* Elpirulás vagy reszketés
* Álomszerû érzés vagy érzékelési zavarok
* Disszociáció, az az érzés, hogy az egyén nincs kapcsolatban a saját testével, vagy akár idõvel és térrel (személytelenítés)
* Rettegés az irányítás elvesztésétõl, hogy az egyén valami ostobaságot tesz vagy megõrül
* Halálfélelem
* Remegés vagy reszketés

ebbõl fõleg a "Rettegés az irányítás elvesztésétõl, hogy az egyén valami ostobaságot tesz vagy megõrül" kiemelendõ ,mert emiatt erõsödik fel a többi tünet. sok beteg úgy mondja, hogy hirtelen rengeteg gondolata támad, mondhatni olyan, mintha egy negatív "gondolathullám" elárasztaná az agyát. olyanok, amik elõször csak idiótaságnak tûnnek, aztán már az is megfordul a fejében, hogy megõrült, és ezt teljesen komolyan gondolja. mondanom sem kell, hogy ez a 22-es csapdája, mert emiatt újabb negatív gondolatok születnek.

Nah ilyesmi velem is volt olyan, hogy zavarban voltam, úgyéreztem hogy engem figyelnek, bár rosszul nem lettem, nem tudtam arra nézni, féltem hogy meglátszik rajtam, hogy zavarban vagyok...
Nagyrészt ezen tapasztalataim alapján írtam, hogy valamivel el kell terelni a figyelmet, elgondolkodni valamin, zenét hallgatni, vagy ilyesmi. De az is egy megoldás, hogy te válasz bámészkodóvá, és mindenkit végignézel, vagy azt aki néz azt te végigméred.

hülye <#vigyor2>

Mitõl van olyan érzésem, hogy a gyógyszerek nem válogatnak az agyban, hogy "jé, ez szorongás, ezt megszüntetjük, a többi érzést meg meghagyjuk tisztán"?
Amúgy ja. Evés közben is kimutatható folyamatok zajlanak le az agyban.

gyenge pánikroham nyaralás közben ?
pl. a tengerparton napozva hirtelen eszünkbe jut, hogy vajon kihúztuk-e otthon a vasalót ? 😄

ez nem egészen így van. pánikbetegség (amirõl elvileg a topik szól, ha jól látom, nem olvastam el az egészet) esetén kimutatható kémiai folyamatok zajlanak le az agyban. depresszió esetén is. ezért is lehet ellenük gyógyszert szedni. a depresszióval kapcsolatban félig-meddig igazad van, elég divatos lett minden piszlicsáré rosszkedvet "depis vagyok" kifejezéssel illetni
az igazi, kemény bipoláris depresszió elég szar dolog. kemény gyógyszerezést, odafigyelést igényel
általában elmondható, hogy 1-2 pánikrohamot mindenki átél az életében. ráadásul nem is akkor, amikor sokan számítanának rá. az agy elég kiismerhetetlen szervünk, ebbõl kifolyólag még mindig nem tudják sok esetben, hogy mi miért történik. egy gyenge pánikroham akár nyaralás közben is rátörhet valakire, aztán többé sohasem
ezekkel (mármint ha gyakori az eset) szakorvoshoz kell fordulni, mert meg kell elõzni a "szövõdményeit", mint pl. az agorafóbia
nem vagyok pszichológus, csak van egy jó ismerõsöm, akivel egyszer kiveséztük ezt a témát. mondott olyan pánikbeteget, aki félt nyelni! na az tényleg szar lehetett

csúnyi vagy

hallgass zenét és nézz az emberek mellé

jah...ez a 'ne-nézzetek-rám-a-metrón-mikor-beszállok' fóbia 😄

ne-nézzetek-rám-fóbia

Ne legyetek cinikusak.
A legtöbb "depressziós" páciensnek mindössze annyi baja van, hogy nincs kivel megbeszélni a problémáit.
Erre nem bogyót kell dobni, hanem nyitottnak lenni a világ, az emberek felé.

minek nevezhetõ az, ha pl metrón , ha belépek és érzem h sokan nzének, vagyis nemtom valamiért így érzem hogy néznek nagyon, akkor elönt forróság , elvörösödök, meg legszivesebben átmennék másik vagonba . az is irtóan zavar , ha ránézek valakire és látom ,h õ is néz, és direkt elnézek aztán érzem, h még mindig néz. EZ csak metróban van, DE ha már 1 emberrel vagyok sehol nincs semmi ilyesmim? MI ez? magamat sem érem ,hogy a picsába ,de rám jön...

Tök normális, amikor valaki barátnõjét az apja keféli, gondolom. Egy normális világban ilyenek nem történnek meg.

people=shit

ez teljesen normális jelenség, én is utálok emberek között lenni! 😉)

Egészséges életmód és normális körülmények mellett nem létezik depresszió (szorongás, pánikbetegségek, stb.) és fejfájás sem, csak mint valamilyen betegség mellékhatása (tehát ez mindenképpen létezik, és fejfájás csillapítókat is használnak már egy ideje, pontosabban eleve fájdalomcsillapító).
Jó körülmények között, akaraterõvel ki is lehet gyógyulni ezekbõl, mindenféle gyógyszerezés nélkül, lásd azokat amiket leírtam elõzõ hozzászólásomban.

A gyógyszerek hatása is nagyobb százalékban place-bohatás, ezt több helyen is leírják.

Arra meg hogy minél több mindent betegségnek tekintenek, legjobb példa a hiperaktivitás. Még mindig a legnagyobb ipar a gyógyszergyártás.

Igen persze, fejfájás is csak azóta létezik amióta van hozzá fájdalomcsillapító..

Persze persze. Gyermekágyi depresszió, meg pszichózis is csak azóta van, mióta el tudják adni vele a gyógyszereket.

Nem tapasztaltam meg? Ember, "depressziós" is voltam!
Azért írtam idézõjelben, mert ez a "betegség" addig nem is létezett, amíg fel nem találták az ellenszerét.

Addig csak szimplán rosszkedvnek nevezték, és a baráti kör segített elvonni a figyelmet róla.

A tünetek tényleg ilyen pánikbetegség-agorafóbiára utalnak. Nem biztos hogy súlyos, néha magától is elmúlhat az ilyesmi. Ha hosszabb távon gondot okoz, akkor tényleg irány az orvos. Vagy ha nem vagy híve a "gonosz" pszichiátereknek, kognitív viselkedésterápia, relaxációs technikák segíthetnek.

Figyelj, bevallom 15 éves vagyok. De azért csak vannak ötleteim. Nem éltem még át ilyeneket, csak egy ismerõsöm azért írtam ötleteket. Vele nem ez volt a baj, csak nála is a magabiztosság segített leküzdeni a dolgokat.

<#eljen>

"Én nem igazán tudok sokat errõl..."
Azért ahhoz képest elég jól leírtad, hogy nem tudsz sokat.<#ravasz1>

Még mindig nem vetted fel a telefonokat?

Hello,
Én nem igazán tudok sokat errõl de én is ajánlom a pszihológust. A másik hogy emellett kérj meg egy olyan barátot, akiben a legjobban megbízol. Egy olyan barátod aki nem rest segíteni ha rád törne valami egy nyílvános helyen. Na ha megtaláltad kivel szeretnéd a következõket elvégezni, akkor menj el egy olyan helyre ahol vannak emberek, de nem annyian mint egy plázában vagy bármilyen olyan helyen ahol rengetegen vannak. Természetesen mindezt fokozatosan. Ne csináljatok semmit, csak sétáljatok és beszélgessetek. Néha pedig próbálj séta közben az emberek szemébe nézni amíg el nem haladsz mellettük. Ne érdekeljen mit gondolnak. Még ha olyat is mondanak miután elmentetek egymás mellett hogy :"ez meg mi a sz*rt bámul?", ne érdekeljen. Most nem az a fontos hogy mások mit gondolnak rólad. A fõ cél hogy ne szorongj. Ha viszont beütne, valami kis baj is rögtön szólj a barátodnak hogy gond van. Ilyenkor, keressetek egy padot és próbálj csak a barátodra koncentrálni. Akkor ha gond van már ne figyelj az emberekre. Ha kell akkor ámult a padlót. Igyatok valamit. A lényeg hogy lenyugodj. Ilyenkor beszéljétek meg, hogy folytatjátok-e. Ha nem érzed azt, hogy tovább bírod, nyugadtan mond meg neki, hogy menjetek haza. Ha kocsival mentek haza akkor hunyd be a szemed és relaxálj. Ha gyalog és még mindig fel vagy dúlva akkor ne nézz senkinek a szemébe, ne gondolj vissza arra amikor megilyedtél azon a helyen, ne gondolj arra ami szorongásba döntene. Gondolj olyan dologra ami semleges iylen témába, vagy figyelj teljesen másra. Ha hazaértél, akkor mindenképpen jutalmazd meg magad valamivel (igyál valamit, rendelj egy kis pizzát bár ha még akkor is rosszul vagy akkor csak dícsérd meg magad. És ez a legfontosabb! Az hogy te is elhidd hogy képes vagy meggyógyulni! Ha ezt akkor még nem is tudod értékelni, majd másnap már nyugodt leszel és felméred milyen bátor voltál.
Nekem ez a javaslatom. Remélem segítettem. A lényeg, hogy el kell hinned hogy képes vagy legyûrni a problémákat. És ne feledd, akinek számítasz, az bízik benned ha észre veszi hogy küzdesz.

Ez jó nagy marhaság, örüljél hogy te még nem tapasztaltad meg a helyzetet!Senki se fordul minden apró bajával pszichiátrhez de ha már ott tartasz,hogy szivrohamszerû tüneteid vannak hetente többször te se
gondolkoznál kell -e a bigyula-

Jah és a sport azért kiemelendõ, mert a kûzdelem lelkileg is energiát, magabiztosságot ad, amivel könnyebb "szembeszállni" az ilyen problémákkal, ugyanakkor talán a lehetõ legjobban elfeledteti a problémákat. Nem fogsz olyan sportos embert, sportolót látni, aki ilyen problémákkal kûzd.

Nameg az egészség megõrzéséhez is elengedhetetlen.

Utána meg elkezdek szorongani, mert kövér vagyok. 😞

Ez teljesen így van de ha minden kötél szakad van rá nagyon jó gyógyszer.Onnan tudom ,hogy én is szedtem fél évig <#vigyor1>
Mellékhatása : hízol, némileg befolyásolja az anyagcserét.

Na, igen..

Csak Te segíthetsz magadon. Más legfeljebb utat mutathat. De ha Te nem akarsz "kigyógyulni", soha semmilyen gyógyszer nem fog segíteni!

Én azt javaslom mindenkinek, hogy kerülje az ilyen külsõ segítségeket, fõleg az olyat ami gyógyszeres vagy valamilyen hasonló kezeléssel múlasztja. 1 oka van, mégpedig az, hogy nem szünteti meg azt, amitõl ez az állapot kialakult, és nem biztos, hogy nem lesz mellékhatása illetve nem tér vissza.

Bár nincs tapasztalatom, sokat olvasgattam errõl a témáról is (lásd egészség topikom). A legjobb valahogy elterelni a figyelmet a problémáról, pl. menni sportolni (futás, úszás, stb.), sok olyan dolgot csinálni amit szeretsz (lehetõleg társaságban), nagyon sokat segíthet ilyen esetben a jóga és meditáció is (topikomban szintén sok infot találhatsz errõl). A légzésjógát bárhol tudod szinte gyakorolni, és garantáltan jobb lesz, ilyen helyzetekben is.

Szintén jó tanács a zenehallgatás, de az is elég sztem, ha elkezdesz gondolkodni valamin, felidézni emlékeket, elképzelni mit szeretnél a jövõben (mondjuk egy jó kis utazás). A lényeg, ne arra koncentrálj hogy most elõjön-e a problémám, vagy nem, mert akkor nagy valószínûséggel elõ fog jönni. Ha elõjön, akkor légzésjóga, mondogasd magadban hogy ilyen betegség nincs csak az én hülyeségem, stb. 😊

Annyi a fontos, hogy ne félj tõle, és ne mástól várd, hogy ezt megszûntesse, neked kell lekûzdened.

Nekem sem, bár hozzám járnak. 😊 Csak witz. 😊😊😊

Zenét kell hallgatni. Mondjuk punk-ot <#idiota>
Az MP3-am az én pajzsom. Nem hallod mit ugat a
köznép...Élsz a saját kis világodban.

ne szorongjatok sneciek

meg a szeksz, jó sikítós

Éppen ezért kezdd apró dolgokkal.
Oké, hogy nem nagy dolog. És amúgy simán menne. De sorozatos kudarc után nem vagy olyan helyzetben mint a többiek. Nem olyan egyszerû az a nyelvvizsga.

Ha minden igaz akkor igen! De ott van egy olyan pont hogy orvos válaszol pont ott mindent elmond neked és még egy kezdetleges diagnózist is tud mondani!

Futás nagyon jó feszültséglevezetésre.

Nem olyan sok egy nyelvvizsga meg egy jogsi.Környezetemben sokan megcsinálták már,érzem hogy nem is lenne nehéz de valamit mindíg elszúrok mégis.Érettségi,fõiskola egyéb vizsgák jól mentek,mindent meg tudtam csinálni amit mások is általában.Pár éve azonban bármibe kezdek az kudarccal végzõdik általában.Azért addig fogom próbálgatni ezeket a vizsgákat míg nem sikerülnek,de húzom idõt-pedig nem kéne de legyengült az akaraterõm is mostanában.

Ezek ingyenes picológusok?

Szerintem is mindenképp lépj kapcsolatba vele,veszíthetni nem veszíthetsz semmit. Szerintem az elsõ alkalom amúgy is ingyen van,mert ha nem szimpatikus úgysem tudsz majd vele a továbbiakban beszélni...

Szerintem menj el hozzá! Ez már siker ha rászántad magadat! Hajrá

A megyében ahol lakom kettõ is van. Az egyiknél nincs kitöltve a cím, meg a telefonszáma is olyan furcsa, de a másik szimpatikus a kép alapján, és rendesen megvan adva minden adata, így a megbízhatóság érzését kelti bennem.