Eredeti játékaink klub

Biztos most sokan meg akarnak majd kövezni, de ez nekem nem tetszett, szenvedve küzdötten végig csak a becsület kedvéért. Miért is?
Grafika: ez a része nagyon jó. A hátterek és a szereplők kézzel festettek(!), aztán digizték be a képeket, a hátterek animációja is nagyon jó (füst, fények). Van egy tényleg jópofa rajzfilmes stílusa, ez a része szerethető. A karakterek se rosszak, de azok animációja azért már elnagyoltabb. Szinkron: itt már bicsaklik a dolog, a karakterek hangja alapvetően jó, de a hangvágás borzalmas, konkrétan nincs szünet a mondatok között. Persze ezt a felirat is követi, úgyhogy érdemes gyorsan olvasni... Effektek: rendes iparosmunka, de semmi kiemelkedő. Az első pályán viszont a horkolás nagyon gyorsan nagyon zavart... (főleg hogy nincs szinkronban az animációval). A zene jó, ez a grafika mellett a másik szerethető része, csak ha sokszor kell visszamászkálni képernyőkre, akkor azért unalmas lesz. Mivel ez egy point'n'click kalandjáték, elég fontosak a tárgyak, feladványok. És szerintem ez borzalmas lett, egyszerűen kitalálhatatlan hogy mi mire jó, hol mit is kell csinálni, a főhős kommentárjai vagy semmit sem segítenek, vagy teljesen félrevisznek, úgyhogy a 2. helyszín után már nagyon ideges lettem és meguntam a 'mindent mindennel összekombinálok és kipróbálok mindenhol' grindet, és kerestem a neten egy végigjátszást. Abban is néha csak pislogtam hogy mi is a megoldás. Annyit szerencsére segít a játék, hogy a helyszíneken meg lehet jeleníteni az érdekes pontokat, ahol kell valamit csinálni, de ez se sok. Valahogy nem jön be nekem ez a német humor, mert egy Lucasarts-játékban vicces, ha a leghülyébb megoldás a jó, de itt nem, valamiért csak simán idegesítő.
A történet egyébként nem rossz, de elég sablonos, nekem nagyon nem volt szimpatikus a mindenen nyafogó és minden mondatát sóhajtozással befejező főhős. A vége meg eléggé kitalálható. Sajnos ebben a fejlesztők is hibásak, mert a Special Edition bekapcsolható fejlesztői kommentárokat is takar, de ebben sajnos rengeteget spoilereznek. Próbáltam mindig csak az adott pályarész végén meghallgatni, mert azt hittem csak az adott helyszínhez kapcsolódóan lőnek le dolgokat, de nem, ezek a szerencsétlenek már a játék elején célozgatnak a játék végére, úgyhogy kb. az első száj megjelenésekor már sejtettem mire fut ki a dolog. Ja, és van egy helyszín a vége felé, ahol a kirakott kép a két srác fejével konkrétan eltakar egy meghúzható kart, úgyhogy erre is érdemes figyelni (a végigjátszás alapján már szétböködtem a képernyőt, hogy hol az a szar, aztán egy YT videóból derült ki, hogy ja ott fönt balra, pont ahol a két muksó feje van <#falbav>) Úgyhogy aki nem akar ilyet, az elsőre kommentár nélkül nyomja végig.
8 óra lett így, achik vannak, de ezek után eszem ágában sem volt megszerezni őket, örültem annak ami játék közben meglett azt' csá. Magyarítás nemrég készült a játékhoz, elkövető: Evin <#worship>

Hát, többet vártam. Ez az a DLC ami állítólag lezárja a sztorit. Nos, újra játszhatunk a főhőssel (illetve a társ is újra itt van, nyilván a coop miatt), de eléggé izzadságszagú, tákolt történetnek éreztem az egészet, az álom/hallucinált jelenetek már nagyon olcsó fogás (értem én, hogy vissza kell hozni a játék végével megölt ellenfeleket, különben nincs kit gyakni, de nah... nekem ez is csak azt mutatja, hogy tényleg kellett ez a DLC?), és valami iszonyú kiábrándító cliffhanger a vége. Azért nem bánom, mert kb. ebbe az 1500 forintba fájt az egész játék, még a rendkívül jóemlékű Origin Bundléból lett meg. Az alapjáték 17 óra volt, ezt 3 óra alatt nyomtam végig, végül is nem rossz. Evin ehhez is megcsinálta a magyarítást (<#worship>), csak újra fel kellett raknom amikor az Origin frissítette a játékot.

Na ez viszont fasza volt! Nem is emlékeztem a régebbi végigjátszásomból hogy ezt ilyen korrekten összerakták, de egyáltalán nem csodálkozom, hogy az adott év meglepetés-sikerjátéka lett, tényleg remek. Azt hittem csak belenézek, csak ki akartam próbálni, hogy végig tudok-e lopakodni ölés nélkül az első pályán. Sikerült. Aztán ezt annyira élveztem, hogy meg sem álltam egy 40 órás lopakodós-sunnyogós végigjátszásig...<#vigyor> És még akkor sem volt elég, elkezdtem a NG+-t a kimaradt mellékküldetések és achik miatt (ebből van egy trükkös is, amit korán fel kell venni, de aztán csak Detroitba visszatérve lehet folytatni, úgyhogy csak emiatt el kellett jutnom kb. a játék feléig), meg hogy kimaxolt karakterrel mennyivel könnyebb (sokkal), úgyhogy emiatt még 14 óra beleröppent. Ekkor már csak egy achi maradt ki (Factory zero), de ettől féltem, aztán egy YT végigjátszás alapján kiderült, hogy nem is lehetetlen (~1,5 óra alatt végig lehet ccsinálni), úgyhogy nekiveselkedtem és az is meglett. Szóval kétszeri végigjátszással kimaxoltam a játékot, pedig csak bele akartam nézni, de nem bántam meg 😊
A grafika mai szemmel már kicsit cakkos, főleg a karaktermodellek és textúráik kisfelbontásúak (ez főleg a párbeszédeknél látszik, amikor közelebbről mutatja őket a kamera), de az egész játék stílusa, az a cyberpunk-barokk amit a designerek akarnak, nagyon átjön, vizuálisan tényleg nagyon stílusos és egységes az egész (ezt egyébként a DC miatti kommentárokban a fejlesztők is többször elismétlik, hogy a konzol miatt erős, főleg memória és stream-korlátaik voltak). Pl. marha jól használták fel a háromszögeket, ami már a játék címében meg a trailerben is hangsúlyos (volt). A szinkronhangok teljesen rendben vannak, Jensen dörmögése végig jó, de az összes színész jól alakított, amikor szócsatákat kell megnyernünk (illetve nem kell, mert anélkül is megy tovább a játék, csak érdemes, mert könnyebb dolgunk lesz, meg achi is jár érte <#vigyor>), ott érdemes visszatölteni és más módszert is kipróbálni, tényleg sok változatot írtak a reakciókkal és érdemes őket meghallgatni. Az effektek hangjai is jól illenek a világba, az Ikaros-landing, meg a Typhoon különösen emlékezetes, mondjuk ezek vizuálisan is jók. A zene kimondottan istencsászár, nagyon sokszor meghallgattam a játék megjelenése közben eltelt években csak úgy magában is, nagyon jók az egyes helyszínekhez és aktuális állapothoz (mindenki nyugodt, mert még nem fedeztek fel minket / riasztás miatt dinamikusabb / nyílt harc, zúzás) illeszkedő témák. És itt kell írnom a játék legnagyobb erősségéről, a játékmenetről, mert ezt a 'minden többféle módon is megcsinálható'-dolgot nagyon eltalálták. Az összes helyszínt, pályát többféleképpen is teljesíteni lehet, a végigrambózás a legegyszerűbb, de egyben legnehezebb is, mert a játék figyeli, hogy milyen stílusban játszol, és úgy reagál, de ez logikus is, ha egy titkos gyárban valaki elkezdi nyíltan lelövöldözni a zsoldosokat, akkor persze hogy riasztják az egész bázist. Ha viszont lopakodunk, sunnyogunk, használjuk a rejtekhelyeket, szellőzőket, akkor észre sem veszik hogy ott vagyunk, csak persze ügyesen kell osonni (és nekem emiatt kopott el az F5-F8 billentyűm, mert ilyenkor azért sok mentés-visszatöltésre kell számítani, pont rosszkor fordul meg az őr, pont megtalálja a leütött hullát, stb.) De ez sem idegesítő, csak türelmet igényel, ki kell figyelni a mozgásukat, merre járnak, hova néznek. Hasznos a hekkelés is, amivel zárt ajtókat lehet kinyitni, kamerákat kikapcsolni, vagy a lövegtornyokat az ellenség ellen fordítani. És persze ebben az augmentációk is segítenek az összes stílusnál, páncélbőr, célzás-segítés, nehéz tárgyak mozgatása, hekkelés-fejlesztés, láthatatlanság rövid ideig (azért ez elég OP, de nagyon jól jön), Ikaros-landing (bármilyen magasságból sérülés nélkül leugorhatunk, ha úgy tetszik az ellenfél nyakába, azonnali kiütéssel). Szóval mindenki összeválogathatja, hogyan akar játszani, respec viszont nincs (illetve egy helyen van, de csak a DC-ben, amiben egybevonták a később kiadott DLC-t a játékkal, bár valószínűleg most már mindenkinek ez van meg, mert elég barátságos áron hozzá lehet(ett) jutni).
A sztori megfelelően csavaros, fordulatos, egyértelműen jó, van benne társadalomkritika, mammutcégek, összeesküvés-elmélet, világuralom, emberiség jövőképe, a mechanikus feljavításból adódó előnyök és ellentétek, megosztottság. Klassz, bár a végén a nagy döntés az bizony gombnyomogatás - és ahogy hallom, a döntésnek semmi jelentősége a folytatásban (azt hiszem ez volt a minta, amire a ME3 fejlesztők fogadkoztak, hogy bezzeg majd az övékben nem ilyen lesz. Aztán de, az övék is ilyen lett, csak színekkel). A rendszer marha jó egyébként, mert a játék végig figyeli például hogy mennyire voltál erőszakos, mennyit öltél, és ez is számít abban, hogy melyik végződést kapod milyen szöveggel, amikor megnyomod azt a bizonyos gombot, csak ez nem biztos hogy elég markánsan megjelenik a szövegben is, lehet hogy lehetett volna kicsit többet írni a félmondatos kb. 'próbáltam kíméletes lenni mindenkivel' soron kívül. Egyébként a lehetséges megnyomható gombok is függnek az utolsó fejezet mellékküldijeitől