Eredeti játékaink klub

Még 1070-el toltam bele pár órát, semmi ilyesmi nem volt.

<#eljen>

Valaki találkozott olyannal, hogy a 2016-os DOOM-nál olyan apró röccenések vannak? Nem mondom, hogy akad, de mintha valami optimalizálási gond lenne. Vulkan-ban futtatom 2080-as VGA-val fullon (1920x1080-ban).

Nekem az volt a bajom vele hogy a Baldurs Gate sorozat szintje volt az elvárásom, mert egész jókat olvastam volna, de nem érte el azt a szintet... Az erőd is kicsit csalódás volt, megszerezted, és mit lehetett vele csinálni? Szinte semmit... A bg 2-ben sokkal jobban lehetett érezni, hogy van egy erődöd...

Szép kis leírás, én is készülök belevetni magam, ha lesz egybefüggően hosszabb időm rá...

Nekem első blikkre az volt a gondom, hogy noha sokat "beszélnek" a karakterek (a Tormenthez képest mondjuk elenyésző mennyiség 😊), nem érzem azt, hogy "élnének", mint a Baldur's Gate esetében, nincs annyi interakció (mivel ezt eddig szinte minden kritika - és te is - említette(d), így ez azt hiszem elég jogos kritika.

Sokan azzal védik a játékot, hogy nem szabad a Baldur's Gate-hez hasonlítani, mert... mert mi? Én a filmeknél is mindig mindent az adott műfaj klasszikusaihoz hasonlítok. Ha nem sikerül elérni hasonló élményt, ha nem sikerül a filmnek olyan magasságokba emelkednie, mint más korábbi filmeknek, akkor nem biztos, hogy érdemes megnézni.

Pillars of Eternity alapjáték lepergett.

Nem volt túl sok előképzettségem hasonló játékokban, a klasszikus nagy címek (Baldur's Gate, Icewind Dale, stb.) kimaradtak, bár mind várakozóban van, hogy egyszer majd előveszem... A Neverwinter Nights és Dragon Age volt még a kezeim között.

Körülbelül 95 óra volt az alapjáték végigjátszásom. Ebben a tényleges játék mellett benne van rengeteg töltőképernyő, karaktergenerálás, tárgyrendezgetés - ami ezzel jár. Minden fő és mellékküldetést megcsináltam. Amit kihagytam: könyvek. Nem olvastam el szinte egyet sem. És a rajongók által készített sírfeliratok, sárga nevű NPC-k (akikből rengeteg van) is kimaradtak, mert számomra semmit sem tettek hozzá az élményhez. Mindezzel együtt én azt gondolom, hogy a Pillars egy könyedebb, viszonylag gyorsan végigjátszható játék. Az még elválik a kiegészítő mennyit tesz hozzá.

A játszható karakterek sokfélék, kellően testreszabhatóak. Összesen 11 karakterosztály, 6 faj és néhány alfaj közül válaszhatjuk ki a maximum 6 fős csapatunk. Mondanom sem kell, a karaktergenerálásokkal, pontújraosztással sok-sok idő fog elmenni. Nincsen túlbonyolítva, de van annyira komplex, hogy egyedi karaktereket alkossunk. Számomra a "Paplovag", "Mentalista", "Barbár" karakterek voltak a leghatékonyabbak, ezek szerintem messze a legjobbak mind közül. Ami érdekes, hogy itt nem kell feltétlenül tolvaj (zsivány) karaktert tenni a csapatba, hogy például zárakat tudjunk kinyitni. Akármelyik karakterünkhöz hozzá tudjuk rendelni ezt a kézséget is.

Ami lényeges még, hogy vannak olyan kézségek amiket a harcban és interakciókban is használhatunk. Igen ám, de ez csak a fő karakterünknél működik. Tehát ha valakire ész érvekkel kell hatni, de a fő karakterünk egy barbár (mint nekem), aki nem egy észlény, akkor hiába van a csapatunkban egy agytröszt, nem számít. Minden elosztott pont használható szinte az interakcióban, de nem mindegy, hogy valakit fenyegetni vagy meggyőzni akarunk, mert az számít majd, hogy állnak hozzánk.

A harc a legjobb része a játéknak. Átlátható, izgalmas, élvezetes. Mármint, ha mi irányítjuk a harcot. Rengeteg képesség és taktika közül választhatunk. Az MI testreszabható automatikus harcra, ami hasznos is kisebb ellenfelek ellen, azonban komolyabb csatáknál mindenképpen be kell avatkoznunk, mert néha eszméletlen hülyeségeket csinál. A harcos karakteremnek például van egy "földhöz vágás" képessége. Ha kiválasztom és nem adok meg ellenfelet, akkor leüti a csapattársát... Vagy nem csinálnak semmit, rohangálnak körbe-körbe, beakad. Esetleg megcsap egy ellenfelet, majd elrohan a túloldalra oda is ütni egyet, addig is huszan eltalálják közben. A csata végén meg rendszeresen felhasználják a "nagy" képességeket. Kb. 2-5mp múlva vége a csatának, de a barbár örjöngeni kezd, a pap megáld, meggyógyít mindenkit, stb. Miért is? A csata végén mindenki meggyógyul automatikusan.

Csapattársakat tudunk bármikor felbérelni és csatlakozhatnak is hozzánk, akiknek a szokásos módon lesznek egyedi küldetéseik is és beszélgetni is lehet (kell) velük. Sajnos ez a része a játéknak kevésbé győzött meg engem. Nem túl érdekfeszítőek ezek a történetek és igazából egyik karaktert sem kedveltem meg igazán. Kicsit felszínesek. Egymással is beszélgetnek néha, ellőnek néhány poént, de leginkább csak folyamatosan ismétlik magukat. De nincs olyan, hogy például az elf utálja a törpét és nem hajlandó vele egy csapatban lenni.

A küldetések terén is úgymond "hozza a kötelezőt". Vannak egész érdekesek is, de nincs új a nap alatt. Szerencsére a küldetéseket többféleképpen is megoldhatjuk. A fő sztori nekem tetszett, a vége is izgalmas, érdekes volt.

Az erőd. Ez a másik jó pontja a játéknak, ha nem a legjobb! A saját erődünket tudjuk majd fejleszteni, kipofozni és itt fogunk az esetek többségében pihenni is (sok-sok bónusszal). Bármikor visszatérhetünk ide pihenésre. Eleinte sok figyelmet igényel, de ha kifejlesztettünk mindent (amihez azért nem kell túl sokat fáradozni), akkor már csak élvezhetjük az előnyöket. Az erőd alatt húzódik egy több szintes katakomba amit szintén érdemes lesz felfedeznünk. Kár, hogy csak egy erődünk lehet, mert ez a része nagyon tetszett a játékban, hogy nem egy hajléktalan csapattal kell felfedezni a világot. 😊

Grafika. Szép (lehetne szebb is), de retro hangulatú játék ez, az átvezetők és minden más a lehető legegyszerűbben vannak megoldva, de nekem ezzel, ennél a játéknál nem volt egyáltalán problémám. Néha úgy éreztem mintha egy interaktív könyvet olvasnék (Kaland-Játék-Kockázat). Azon viszont meglepődtem, hogy a játék nem futott annyira jól, mint elvárható lenne. Irreálisan leesett az fps 40-50 alá is, nem értem miért. Igaz 2K-ban játszottam, de ez mégse egy Crysis.

Nehézség. A játék nehéz! Normál módban játszottam végig, kivéve a végjátékot, mert ott már fekpacsoltam hard-ra. Én használtam mindent, felpakoltam magam a legjobb cuccokkal, italok, extra képességek, de még így is volt hogy épphogy vagy egyáltalán nem éltem túl a csatát, csak több nekifutásra. Tervezem, hogy a kiegészítőket már hard-on játszom, meglátjuk. Elképzelni nem tudom mennyi erőfeszítés (és plusz óra) árán lehet ezt a legnehezebb fokozaton lejátszani.

Összességében a játék nem rendelkezik nagy mélységekkel, a legtöbb tekintetben hozza a kötelezőt, de azért tartalmaz újdonságokat. Egy könyedebb felfogású alkotás, ugyanakkor van annyira komplex, hogy mindenki számára teljesen más játékélményt nyújston. Én nagyon élveztem, nem untam rá és a kiegészítőt is még jó lesz lejátszani.

MorroHun magyarításért respect. <#worship>
Utoljára szerkesztette: wantonly, 2019.12.17. 11:39:53

googlival sem lennék beljebb annál, hogy egy csapat vernyákoló ribi, ezt pedig a megadott infók alapján is összeraktam😛

Upsi, ezt az offba akartam...

Kuglis cheat nelkul tegye fel a kezet az, aki tudja ill. emlekszik arra, hogy mit is takar a "M2M" a zenei vilagban... 😊

//annyit sugok, hogy most mar MILF-ek, es nem csak 1 jo szamuk volt...

//juhtyukon: The Day You Went Away
//annak idejen egy csaj miatt szereztem a cuccaikat, ma bukkantam rajuk, ujra.

Boldog karácsonyt! 😄

Grat! LM 3-at nagyon bevállalom majd, LA meg alapvetés, must play!

<#taps>

Legújabb szerzemények.

Akkor csak a szokásos... hw-ek terén teljes őrület, amit művelnek, a játékaik meg nyaldossák a Hold alját. Amúgy arra még nem is reagáltam, hogy valóban mennyire elmebeteg gondolat az OK és a BACK gomb felcserélése. Olyan 20 óra játék után se tudom megszokni. Nem csoda, évtizedek berögzülését kell felülírni.

Most, hogy kénytelen voltam handheld tolni jött csak ki igazán, hogy a 720p kijelző mennyire, de mennyire kevés. Gyenge kontraszt, nagyobb fenyérő esetén elvesző részletek és abszolút filléres kínai teló feeling a display. How dare you? kategória simán.

A konzolhoz csak comfort grip jár, mer' Nintendo. <#miaz>

Alapból a csomagba volt ilyen:

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

De vagy én nem látom, vagy tényleg nincs rajta USB port, amit feldolgozni se bírok, ha így van!

Ez nagyon jó, nekem is van.

ez lesz a barátod szerintem

vagy használod egyszerre csak a felét, a másik töltődhet:

Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.12.15. 19:25:37

Switch tulajoktól kérdezném viszont:

Hogy lehet tölteni a joy-cont úgy, hogy én közben játszani szeretnék a TV-n!!!???

Erre van valami tök evidens megoldás, vagy én őrültem meg, hogy nem ugrik be?

A Zelda nálam evidens, hogy beütött, nem is vártam mást... de, hogy a nyomorult nyulas + Máriós' Rabbids Kingdom is betalál, azt azért nem mertem álmodni sem. Nem tudom letenni. A 3. világban járok (Spooky World) a 4-ből és folyamatosan azt érzem, hogy nem is szeretnék semmi mást tolni, és folyamatosan elégedettség érzésem van. Ez egy őrület. Sejtettem, hogy a Nintendo excluk megint ezt művelik majd velem (pont mint NDS-en), de, hogy ezek konstans mindig megismétlik a csodát az egészen elképesztő! Annyira, de annyira profik baz ahogy felépítenek 1-1 pályát, ahogy érzed, hogy minden pixel mennyire átgondolt döntés eredménye... qrvára nem csodálkozom már, hogy magasak a játék árak és magasak is maradnak!

Szerintem a kvarcóra hw egy dolog. Töltés nélküli open worldöt erőltetni rajta meg egy másik.
A GTA 5-tel teljesen egyet tudok érteni. Ott a sandbox jellege ellenére is vették a fáradtságot, hogy kidolgozzák annyira az egyes mechanikákat, hogy a játékidő végéig érdekesek legyenek, és a mellékküldik is sem nyomták agyon a fősodort, ahogy azt pl. a Witcher 3-ban tették.
Utoljára szerkesztette: benõmenõ, 2019.12.14. 16:27:18

Akaratlanul(?) is te cibáltad ide a hw kérdést azzal, hogy 2006-os Oblivion szint :-/

Szerintem jelenleg 2 db. sandbox cím van a csúcson a játékiparban: GTA V, Zelda BotW. És mind a kettő k. jó abban amit képvisel.

A God of War (PS4) olyan iszonyú magas szinten tálalja az északi mitológiát, hogy azt szerintem nem tudja megugrani mostanában semmi... és durván jó benne a gameplay is.

A Hellblade-et nem tartom szarnak, csak Halo effektus: Rémesen túl volt hypeolva. Helyén kezelve okés, de vannak fehér foltjai. De legalább 4k HDR-ben úgy néz ki, hogy leégette az arcom. Őrületes látványt nyújtott.

Ide lehet cibálni a hardver kérdést (mi a frászért van megcserélve az oké és a vissza gomb, ami mindenki másnál standard már 15+ éve kedves Nintendo?!), de felesleges, hisz PC-n toltam és nem a hardvert akarom élvezni, hanem a játékot. Ez utóbbi nem jött össze.
Az, hogy lesz valamikor pár ötletes puzzle, miközben a 100 óra alatt komplett Hellblade-nyi üresjáratos téblábolást kell elszenvedni hasonlóan suta harcokkal.
A nagy és nyitott világ annyira hat meg, hogy számomra a Witcher 2 még mindig előzi a hármat.
Utoljára szerkesztette: benõmenõ, 2019.12.14. 16:07:33

Pont most szedtem le a Hellblade-et és mindösszesen 1 órám van benne, de valóban repetitív, már most. Menj ide, találd meg ezt, menj oda, találd meg ugyanazt... No, meg futkoss a tűzben és ess össze 1 lépéssel az ajtó előtt. Hát az valami "zseniális"...

Maga az északi mitológia az egyik kedvencem, de a játékmenet elég gáz. Főleg, hogy futva is 5 perc elérni a pálya egyik végéből a másikba, miközben közte semmi nincs.
Utoljára szerkesztette: Rapid81, 2019.12.14. 15:35:28

A grafikáról a Switch/Wii U tehet, szar a hardver... jobb hardverrel szebb lenne. Na most rakd össze a Hellblade-el, nézd meg annak a statikusságát, a világok méreteit hasonlítsd össze és látni fogod, hogy a Zelda csúcsra van járatva azon a vason, míg a Hellblade tele van kiaknázatlan lehetőségekkel, és millió kihagyott, vagy rosszul megoldott ziccerrel. Cserébe ütősen néz ki? Ja... de biztos csak ez számít?

Mitől jó? Gyakorlatilag egy handhelden eléd táruló brutálisan nagy, de nem statikus, nagyon is interaktív világ, ami a magamfajtának cirka 150 órás játékidőt ad, tele egy rakat ötletes megoldással, jópofa küldikkel és érdekes puzzle platform elemekkel, meg persze baromi jó sztorival.
Utoljára szerkesztette: Tinman, 2019.12.14. 15:25:05

Amire rámondanám, hogy "szar" az az, hogy a 2006-os Oblivonnal vetekszik grafban. Persze van pár szép modern effekt, meg cell shade, de olyan rohadt sivár meg lowpoly a játék, hogy rossz ránézni.
Ami ettől lényegesen nagyobb gond, hogy a vele eltöltött 1-2 óra után arra a kérdésre nem tudnék válaszolni, hogy mitől jó a Zelda: BOTW.

Ez komolyan érdekel: Mi a szar a Zelda Breath of Wildba?

Egy walking simbe nincs kamu gameplay. Ott minden újdonságnak örülni kell, hogy legalább van valami ami kiemeli a többitől...Az alap legaljától kurva messze vagyunk szerencsére, ahol csak mész és tényleg nem történik semmi.

Azt a keresgélést csak mondtam. De te általad a Hellblade-et nézve mondj bármi game-et simán belekötök számodra 10/10-esbe is hogy mi a szar benne.

A skizofrénia jellemzőit MESTEREIN előadták, egy szavam nincs ez ellen. Engem a kamu gameplay fárasztott le benne, de ezt írtam már sokszor.

Abszolút volt értelme a játéknak, sztorinak... a holtidő kitöltését kellett volna megoldani jobban, miközben A-B pont között gyalogolsz.

Egy kapcsoló keresése valóban nulla gameplay, szerencsére nem csak erről szólnak az AAA cuccok, ez csak egy logikai elem az előrehaladásban. Ha főleg csak ebből áll az egész játék az nyilván gáz.

Szubjektíven elfogadható. 😊

Hellblade-ből ha jönne egy felújított kiadás jót tenne neki új játékelemekkel. Agony-ból is jött az unrated az is jobb lett állítólag.
A szimbólumkeresés tényleg már sok volt. Hiába jött be a grafika meg a világ.

Szerintem nincs gond azzal hogy ha nincs feltétlen szó szerinti összefüggés, az már inkáb gond ha untat egy játék 3és arra nem elég kifogás a mentális betegek csoportja.

Ez játék és szórakoztatnia kell.

Iszonyú erős bennük a gameplay, meg a fun factor... amikor meg értékelned kéne a játékaik zömét, akkor meg, nem tudsz 8-9/10 alatt gondolkodni. Nálam ez bőven AAA szint.

Menj be egy mentális betegségekkel foglalkozó helyre és kérdezd meg a bentlakokat..
Az a baj ,hogy te értelmet akarsz ebbe látni ebben a betegségben meg minden van csak nem értelem.

Megfordítom a fintorod... Egy n+1 akármiben legyen az egy AAA mit ad hozzá a játékhoz ,hogy 47 órát keresed a pályán eldugva a kapcsolót ami majd kinyit valamit valahol? Agyfaszon kívül semmit se ,de az nem is egy betegséről szól hanem állítólag játék lenne.
Utoljára szerkesztette: grebber, 2019.12.14. 13:42:38

Egyetértek a Hellblade geciunalmas és önismétlődő, a 2 résez remélem tartalmasabb lesz.

Ugye azt vágjuk a hype ellenére hogy a játékoknál az AAA nem funfaktor mércéje amúgy...

A nintendo aranyos, de túlértékelni nem szabad.

Elég sokszor leírtam, hogy nem a témával, atmoszférával, sztorival volt a gond, hanem a nulla szimbólumkereséssel és a semmiresevaló' harcokkal. Mit adott hozzá a Hellblade-hez az, hogy 10 percekig kerested a kihalt, ultrastatikus pályán a megfelelő nézőpontot? És ezt kb 40x? Mit adott hozzá az, hogy újra és újra szinte hót' u.a. az ellenfelek jöttek, akiket hót' ugyan úgy kellett leQTE-zni?

Amúgy a játék elején elhangzik, hogy a kezeden elinduló "sötét kór" minden egyes halállal feljebb kúszik. Nyugodtan meghalhatsz 12312312x, akkor se éri el soha a fejedet és semmi, nulla következménye nem lesz. Epic. Fail.

Switch flame ON:

- Egészen hihetetlen az a recept, amivel a Nintendo a játékait felépíti. Egyrészt relatív hamar behúz és első blikkre egyszerűen, de szórakoztatónak tűnik. Aztán folyamatosan adagolják az újabb és újabb gameplay elemeket, így nincs olyan negyed óra, amikor nem látnál valami újat. És nem csak az újabb elemeket adagolják, hanem a nehézséget is egy leheletnyit mindig feljebb csavarják, így ahogy ügyesebbé válsz, úgy marad mégis meg folyamatosan a kihívás. De mindezt baz úgy tolják eléd, hogy egy percig nem hagyják, hogy unatkozz, de azt se ám, hogy más játékról ábrándozz.
Ráadásul mesterein teszik bele a "kicsiknek" vs "nagyoknak" elemetek pályán belül is... a kicsik nyilván nem fognak a bonyisabb puzzle elemekkel vesződni, nekik a továbbjutás adott puzzle platform elemnél relatív egyszerűbb, a nagyok viszont rámehetnek az extrákra, már ha észreveszik :-)

- És akkor az összkép: Az mindig kiváló. Nem túl kiddie, nem túl felnőtt, pontosan olyan ízléssel van eléd tolva minden, hogy azzal egy 6 éves pontosan ugyan olyan jól tudjon szórakozni, mint egy 40 éves "hc" gamer. (Ti is hc-k vagytok nyugi.) Ezek esküszöm patika mérlegen mérik ki, mert annyira precízen, rendkívül jól átgondoltam építik fel az egészet. A színek, a humor, a meghökkentő, de jellemzően vicces jelenetek, a játékok készítésében MESTERI szakértelem vegytisztán átjön.

- Brutális fun factor. Derű, mosoly, nevetés... 0% negatívum. Egyszerűen ez egy kisebb gaming mennyország! Egészen elképesztő! Na nekem azért ez annyira nem új, a NES és a NDS után, de őrület, hogy 30+ évvel később is !ugyan úgy! képesek a varázslatra, mint anno! Ez szinte felfoghatatlan!!!

- Talán ők az egyedüliek a játékiparban, akik ennyire bugmentes cuccokat tesznek le az asztlra, holott a tartalom az mindig durván bőséges! Szinte furcsa érzés relatív friss játékokkal úgy játszani, hogy ennyire hibátlanok... de úgy kb. minden szempontból azok. (Kivéve a technót, de a hw hibája.)

- Nekem a PC-m is kussban van, de ez is őrületesen csendes, pedig van benne venti! Gyak. szabvány noti ventis megoldás, de abból is az ultracsendes fajta.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

- Ezért is nagyon fájó, hogy PS3 feelingem van gyakran. Nagyon hiányzik a komolyabb élsimítás, a magasabb felbontású textúrák, a jobb látótávolság és persze az SSD által nyújtott villámgyors betöltési sebességekről is csak álmodozni lehet. Az egyetlen negatívum ami beleront ebbe a csodálatos idillbe az a hardver limit. Nagyon kéne ebből egy "Pro" verzió és már sorsolnék is ;-)

- Összességében a Nintendo a számos kritika ellenére egészen hihetetlen úton jár, szinte a logikának és a piac többi szereplőinek ellentmondva munkálkodik és a végeredmény a játékaik terén továbbra is durván AAA+++ kategória.

Viszont ha Grebber annyiszor csuklik, ahányszor örömet okoz 1-1 játék tolása, akkor lassan készülhetünk az operációjára, mert új légzőszervre lesz szüksége :-(
Utoljára szerkesztette: Tinman, 2019.12.14. 13:33:47

Nem igen volt még olyan walking sim ami hasonló témát feszegetett. Ott a csaj szenvedését folyamatos harcokkal illusztrálták... ezt egy walking simbe máshogy nem tudnám elképzelni (ja de felszedhető cetlikre felírva az aztán ütött volna...<#levele>)
Úgy volt jó ahogy van nem véletlen az elsöprő siker.

Értelek, de az walking sim volt, nem is akarta magát másnak mutatni. Ha nem jön be a ws stílus, nyilván kukázod.

Hellblade-ben? Nyilván azt a részt is letoltam, hiszen az egész "játékot" végigjátszottam.

A Red Dead redemption 2 csak a steam-en vásárolható meg steam-re? A cdkeys-en is csak rockstar-os kulcsot adnak.

A legdurvabb resz volt. Adrenalun az egekben. S nem kellett hozza metal zenere belezni sem.

Volt egy rész ahol vakon kellett menni. Engem az teljesen kiidegelt. Tinman örülhet, hogy nem jutott el odaáig. 😄

Ethan Cartert a felénél kukáztam, mert annál még a matekházit is jobban élveztem, a Hellblade-et viszont kétszer végigtoltam. Egy szóval sem mondom hogy minden idők legjobb gameplay-e volt benne, de a sztori, a hangulat és az audiovizuális összhatás abszolút lenyűgözött. Másodjára is. Várós a második rész nagyon.

Valójában az úgy volt, hogy korábban pár kép és a ti véleményetek alapján eléggé vágytam én erre a játékra, sőt szeretni is akartam. És az első boss harcig teljesen be is kajáltam, aztán újra és újra u.a. történt, ami akkor is kiveri a szemem, ha nem elemző módban játszok vele és bizony ebben a módban kezdtem el játszani vele. A sztori és a környezet elsőrangú, a gameplay viszont többnyire mindig fontosabb... ebbe meg gameplayt is akartak tenni, csak nem nagyon sikerült.

Ott a Vanishing of Ethan Carter nem akartak bele komolyabb gameplayt, nem is vártam el tőle és remekül működött. A Senua viszont próbálta erőltetni a suta harcokat, meg az ásítós perspektíva-szimbólum keresést és ettől egyre inkább kezdtem unni. Nekem az egyik legnagyobb csalódásom.

Elemzo-Tinman modban jatszottal meg akkor is, amikor nyilvanvalova valt szamodra (es velunk is kozolted), hogy a sztori es a kornyezet sokkal fontosabb (narrativa), mint a harc-gejmplej...
Nem alibiztek a fejlesztok ugy, mint nem egy setaszimnel tettek...

Miért én, hogy tettem? Az elérhető legszebb verziót toltam ami létezik... de nem ezen múlt. Rémesen kevés és repetitív volt benne a gameplay.

Apropó gameplay... gondoltam ránézek a Mario Rabbids Kingdom Battle-re. Konkrétan előtte ragadtam, kb. 7 órám van már benne. Egy lyukas garast nem adtam volna azért, hogy az idióta nyulakból, meg Mario témából lehet frankó TBS-t csinálni. Ezek megcsinálták, de úgy, hogy egyetlen percre nem sikerült még unatkoznom. Tipikus Nintendo.

Nekem az első rész nagy kedvenc és annak ismeretével a hátam mögött, számomra bokalefosós valami volt a trailer. 😊