Mondjuk, emberileg még akkor is furcsállnám az ilyet, ha támogatott volna - én sem cseszegetem hozzánk lejáró Mozgó ABC [mert annyira a világ végén vagyunk, hogy itt még bolt sincs, ezért egy zárt kisteherautó jár délelőtt (inkább már dél körül) és délután (inkább már este 6-7 körül) hozzánk, ahol meg tudjuk venni a nem-hús-és-zöldségáru termékeinket] sofőrjét-és-eladóját egy személyben, mert tudom, hogy nem egyszer előfordult már velük, hogy a popójuk alatt robbant le a járgány... defekt, motor, hűtővíz, árufeltöltés, jégeső, hótorlaszok stb.
Pedig volt, hogy emiatt egész nap nem ettem semmit, mert a szokásos napi 3 zsemlémre vártam...
De, ők is emberek, nem rajtuk múlik.

Én is ember vagyok. S tényleg nem csak rajtam múlik, hogy egy általam beígért fordítás mikor és hogyan.

Kisütött a nap, elmentem életem első 10km-es futására. Soha életemben még nem futottam ennyit egyszerre. Ráadásul durva terepen, rohadék nagy dombok, sár, 80% erdő, csúszós utak.

Az utolsó 2km-en már néha pofoztam magam. Kemény menet volt. Hihetetlen, ahogy az ember egyre közelebb és közelebb kerül a természethez és önmagához. A végére, amikor mászod a rohadék emelkedőket már nem sok marad az ember magára vett "rétegeiből". Erősen ajánlom mindenkinek, aki haragszik a világra, vagy bárkire, akár önmagára...