A mi kutyánk - egyetlen, és már nem is mai kakas - sokat van szabadon is, és megkötve egyaránt [akkor főleg, ha sem apám, sem én nem vagyunk otthon], s az utóbbinak rendkívül prózai oka van: hiába él 7+ éve a családi házunknál, a számára értékes terület sokkal nagyobb a telkünknél, és nagyon szívesen keresi meg a kiutat az utcára, más kutyusok által jelölt területekre, ezzel kiváltva a szemben lakó szomszédban élő eleddig 3 (most már csak 2, mert időközben arra a sorsra jutott az egyik, amitől a miénket is féltem: szabadon volt engedve, kiszökött, és megtalálta a nála is erősebb ellenfelét, aki olyan alaposan elrendezte, hogy 1 hét után, állatorvosi műhiba miatt kimúlt) fajtatiszta pitbull terrier, a tőszomszédunkban élő kaukázusi, és német juhász, a másod szomszédban élő keverék haragját.
Kicsi faluban élünk, és itt bizony óvni kell az értékeket - ha szabadon van engedve, beszökik a kutyád más telkére, vagy meglátják az utcán, akkor bajba kerülsz, mert mindenki mindenkit ismer... voltak már feljelentések ártalmatlan ölebek láttán is, és szól fáma tettlegességről is.
A szemben lakó rendőr srác kutyusaitól szerencsére mindenki fél, és ez nekünk is egyfajta biztonságot nyújt.
A mi kutyánknak nem sok dolga van emiatt :)

Ha a láncon tartást büntetni és tiltani kezdik, az nem lesz túl népszerű és logikus intézkedés, mert a(z emberi, állati) körülmények olyan változatosak, hogy (ahogy a törvények 99,99%-ban mindig) csak galibát okoz.