122
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#122
Amiről mi beszélünk az nem a légkörben használatos rakétahajtómű, hanem egy bolygóközi utazáshoz használni szándékozott hajtómű. Természetesen előfordulhat, hogy a reaktormag egy fellövéskor bekövetkező balesetben lezuhan, de azt elkerülni, hogy lakott területre történjen, az indítási helyszín megválasztásával lehet. Kourou vagy Florida ilyen téren a jobbik eset. A végső biztonsági megoldás pedig az, hogy egy mentőtorony/mentőernyő kellene rá, mint amilyen a Szojuznál ill. anno az Apollo-nál volt. -
#121
Ezek a felfújható kis egységek,nagyon tetszenek,de mint ha már láttam volna ilyet A MÉZGA családban,csak azt Gumiverklinek hivta az Aladár.... -
#120
Jó, de egy-egy országban tucatszám vannak marha veszélyes ipari létesítmények, ráadásul általában lakóhelyek közelében, mert hát kell a munkaerő.
Minden nap hatalmas a lehetősége annak, hogy olyan katasztrófa történik, ami évtizedes kihatással van több 10-100 ezer ember életére. Ehhez képest simán építgetik az ilyen létesítményeket, pedig volt már Csernobil, Bophal meg ilyenek.
Az hogy maximum 5 évente indítanak egy ilyen NTR rakétát a Mars felé milyen kockázatot jelent egyáltalán bárkinek is? Gyakorlatilag semmilyet! Akármilyen földrengésnek, bárminek sokkal nagyobb a kockázata, mint hogy egy ilyen hajtómű a Föld felszínének talán 1/100 000-ed részét kitevő sűrűn lakott területre esik.
Mert ugye ha pl beesik a BP-n a Nagykörútra az szopás, de ha 10 km-rel mellé esik a budai hegyekbe valahová, az már kb kezelhető problémát jelent.
Amúgy persze én is inkább az ion/plazma hajtóműveket preferálnám. De a 60-as, 70-es években inkább az NTR lett volna az amivel egy Mars expedíciót meg tudnak valósítani.
Jelenleg persze ott tartunk, hogy NTR ide, plazma hajtómű oda én minimális esélyét látom, hogy az ember 50-éven belül a Marsra lép! És ennek nem technikai akadálya van.
Amiről itt vitatkozunk az csak sci-fi és sajna rettentő sokáig az is marad!!! -
Alvarez999 #119 Igazad van.
Szerintem mégis az a legnagyobb gond, hogy a reaktor nem képes elég magas hőmérsékletre hevíteni a hajtóanyagot. Egy erőműnél ez nem probléma, nem befolyásolja lényegesen a hatásfokot az, hogy több anyagot kell keringtetni, hiszen zárt körről van szó. A rakétánál viszont nem mindegy, milyen hőmérsékletre hevítik fel a hajtóanyagot, mert hát csak egyszer használják fel.
"Utána nekiállok akkor egy ilyen bolygóközi űrhajózással foglalkozónak, ha erre van igény."
De még mennyire, hogy van igény!
NEXUS6:
"az egész NTR hajtómű konstrukciója szélsőségesen magas hőmérsékleti és nyomás viszonyokra lett kitalálva, egy baleset esetén sem valószínű, hogy a légkörbe belépve nagy területen szétszóródva semmisülne meg, ami nagy területen jelentkező sugárszennyeződést jelenthetne."
Csak hát nemigen lehet előre eldönteni, hogy egy balesetnél lakatlan területre zuhanjon le. Elképzelni is rossz, mi történnék, ha egy város központjába csapódna be, ez több évtizedre elkaszálná a nukleáris meghajtás további alkalmazását. Márpedig a baleseteket nem lehet egyszer s mindenkorra kizárni. -
#118
Az igény az kifogyhatatlan szerintem!
-
#117
Pláne igaz mindez, hogy a sugárzás az űrben nem olyan szinten van mint a Földön/a Föld közelében. Pl ugye egy olyan manőver során, mint amikor a Voyager 1 elhaladt a Jupiter mellett, kb 1000X-es halálos dózist kapott volna egy űrhajós, egy nem megfelelően védett űrhajóban (ha lehet egyáltalán valahogy ilyen szintű sugárzás ellen valami védelmet biztosítani!?). Ehhez képest amit ez a hajtómű csinál az csak p.csafüst!;)))
Ráadásul mivel az egész NTR hajtómű konstrukciója szélsőségesen magas hőmérsékleti és nyomás viszonyokra lett kitalálva, egy baleset esetén sem valószínű, hogy a légkörbe belépve nagy területen szétszóródva semmisülne meg, ami nagy területen jelentkező sugárszennyeződést jelenthetne.
Arról van szó, hogy az atomenergia kockázata a mai napig túl van misztifikálva, és jelentős politikai tőkét lehet kovácsolni az emberek félelméből.
Kb olyan szinten van, mintha direkt tiltanánk minden biológiailag aktív kémiai anyag használatát, beleértve a mosóporok enzimatikus tisztító komponenseit, csak azért mert távoli rokonságban állhatnak bizonyos harcanyagokkal, és ráadásul ugye egy vegyianyag gyárban ilyeneket is elő lehet állítani.
Másrészt persze a lakosság nem igazán rózsás egészségügyi helyzetéért nem kis részben tehető felelőssé, a különböző kemikáliák kontroll nélküli alkalmazása. Ehhez képest mégis a ZATOM a feketebárány. -
#116
Remek, várjuk a többit is. -
#115
Most az orosz űrhajókról írok éppen, az a 4. rész (a 3. az ESA, ez már készen van). Terv az, hogy a főbb szereplők jönnek először (amerikai, eu, orosz, kínai, indiai és japán emberes űrrepülés tervek), utána a civil tervek, ebbe az űrugrás is belemegy. Utána nekiállok akkor egy ilyen bolygóközi űrhajózással foglalkozónak, ha erre van igény. ^^ -
#114
Így van, és ha szépen kérünk, megírod nekünk a harmadik cikket is, ami a jövő lehetséges meghajtásairól szól. Igaz? :))) -
#113
A tolóerőt eleve az üzemanyag és az oxidálószer együttes tömegére határozzák meg, ha az eszköz az oxidálószert is magával viszi.
Szerintem te az ISP-re gondoltál itt, és nem a tolóerőre, de én is épp erre utaltam. A thermo-nukleáris meghajtásoknál csak üzemanyagra van szükség, az ISP értékük pedig kétszerese a LOX/LH2 hajtóművekének. Innentől kezdve a kérdés annyi, hogy mekkora a hajtómű tömege és az adott deltaV eléréséhez szükséges idő adott tolóerő mellett (ie.: mennyi üzemanyagra van szükség). A Timberwind 75 (735 kN tolóerő) például 2500kg-ot nyom, ami nagyságrendileg 4-5x nagyobb, mint a hasonló tolóerejű hagyományos rakétahajtóműveké. Cserébe fele annyi üzemanyagra van szükség, és itt kezdődik az érdekes része a dolognak, mivel itt száz tonnás nagyságrendekről beszélünk. A dolog még egy csavarral bír - ha a hajtómű kettős feladatú, tehát egyfelől az elektromos energiát termeli az út folyamán, másfelől a gyorsítási részben a reakcióteren átvezetnek hidrogént, és a felhevített hidrogén adja a tolóerőt. Ez esetben a reaktor rögtön két téren is hasznossá válik, nincs szükség külön energiaforrásra (ami egy másik reaktor, vagy napelemek lehetnének).
A thermo-nukleáris meghajtás tény, hogy nem a legelegánsabb, de a jelenleg kivitelezhető megoldások közül a leghatékonyabbnak mondható, még úgy is, hogy sok fejlesztésre szorul, de egy működőképes megoldás. -
#112
Nem, ő arra gondolt, hogy a kiáramló felhevített hidrogén a fúvókát elhagyva reakcióba lép a légköri oxigénnel, és ez plusz tolóerőt ad. De nem így van. -
Alvarez999 #111 Bocs, itt hülyeséget írtam, a fúvóka után mindenképp csökken a hőmérséklet. De attól még érthető a példa, remélem. -
Alvarez999 #110 Vagy hogy egy másik példát is említsek. Ha sűrített levegővel hajtasz meg valamit, akkor a fúvókán kiáramló levegő hőmérséklete még csökkenni is fog, hiszen a gázok ismerik a gáztörvényeket. De attól még lesz tolóerő. Próbáld ki egy szódásszifon patronjával, ha még kapható ilyesmi. -
Alvarez999 #109 "Milyen kémiai reakciórol beszélsz? Fizikai folyamatok adnak nagy mozgási energiát a kiáramló gázoknak."
Szerintem arra gondol, hogy egy kémiai folyamatban nem kizárólag a hőenergia okoz térfogatnövekedést. Ha pl. egy robbanásban a szilárd anyagból gáz keletkezik, az már hőtermelődés nélkül is jelentős térfogat-növekedést okoz. Persze mindig ott van a hőtermelődés is, de a térfogat-növekedésnek nem az lesz az egyedüli előidézője. -
Alvarez999 #108 "Egy apróságot kihagytál a képletből: a kémiai hajtóműveknél oxidálószer és üzemanyag kell. A thermo-nukleáris meghajtáshoz csak üzemanyag. Hiába nehezebb maga a hajtómű, azonos tolóerőt kevesebb üzemanyag felhasználásával ér el."
A tolóerőt eleve az üzemanyag és az oxidálószer együttes tömegére határozzák meg, ha az eszköz az oxidálószert is magával viszi. Ezért is van az, hogy a légkörben üzemeltetett hajtóművek, pl. a ramjetek fajlagos tolóereje (vagy még inkább: specific impulse) lényegesen maghaladja az oxidálószert is tartalmazó megoldásokét, hiszen a ramjet a légkörből szerzi be az oxigént, ezért itt nem kell számolni az oxigén tömegével.
Abból, amit én olvastam, az derül ki, hogy a nukleáris reaktort használó megoldások max. kétszeres specific impulse elérésére képesek, ami viszont nem indokolja a lényegesen nagyobb kockázatot, ami egy balesetnél fenyeget. Más lenne a helyzet, ha a reaktort úgy képeznék ki, hogy jóval magasabb hőmérsékletre hevíthesse fel a hajtóanyagot, de tudomásom szerint erre még kísérlet formájában sem került sor, bár a műszaki elképzelések megvannak. -
#107
szvsz. egy elég komoly érdek lehet például a fenntartható növekedés, nyilván persze hosszú távon. (50-100 éven túl) a csillagközi űr elég tágnak tűnik, sok perspektíva van benne. (helyben is van persze még sok lehetőség, de ahogy kitágul számunkra a világ, úgy a lehetőségek is jelentősen bővülnek; olyasmi ez, mint egy új bánya megnyitása, csak itt ugye elég tág bányáról lenne szó) persze a terraformálástól kezdve van igazán értelme. ebben például a géntechnika fejlődése is segíthet majd, de az olyan energiaforrások fejlesztése is, amik nem a Földhöz kötöttek. persze ez mind sci-fi, tudom. -
#106
Ez is egy lehetséges megoldás a hosszú távra, de ilyen messzire komolyabban nem nagyon tekint jelenleg senki, hiszen a "benzinkutakat" akkor is el kell juttatni valahogy a célhoz. Ez pedig vagy azt jelenti, hogy a Földön kell legyártani, majd a világűrbe és a működési területre eljuttatni, vagy a világűrben kell legyártani, amihez viszont megfelelő űrbéli infrastruktúrára lenne szükség. -
#105
Alvarez999:
Ami pedig a Holdra tervezett járműveket és fix vagy mobil állomásokat illeti, szerintem 30 éven belül ezekből sem lesz semmi.
Ez leginkább a politikai szándéktól függ, per pillanat elég komolyan ráfeküdtek a megvalósítás kérdésére, persze lépcsőzetesen, hordozóeszköz és űrhajó/leszállóegység -> Rövid távú Holdmissziók -> Hosszú távú Holdmissziók / Holdbázis. Az első kettőn már dolgoznak, a harmadik per pillanat inkább a célok és alapvető megoldási lehetőségek elemzésénél tart.
MrZool:
viszont holdbéli nehézgép terveket nem nagyon látok.:) Dunát lehetne rekeszteni a különféle leszállóegység, lakómodul, rover, stb tervekkel, de ásó-szállító-mozgató járművekről nem találtam infókat a látványterveken kívül.
Tényleg nincsenek Holdbéli munkagéptervek, legalábbis én sem találkoztam ilyesmivel. Hozzá kell tenni, még az sem tisztázott, hogy fog kinézni a Holdbázis, felszín feletti vagy felszín alatti lesz, napenergiával vagy nukleáris energiával látnák el, stb.
Toto66:
Egy apróságot kihagytál a képletből: a kémiai hajtóműveknél oxidálószer és üzemanyag kell. A thermo-nukleáris meghajtáshoz csak üzemanyag. Hiába nehezebb maga a hajtómű, azonos tolóerőt kevesebb üzemanyag felhasználásával ér el. Emiatt kerültek a képbe a thermo-nukleáris hajtóművek bolygóközi utazásnál. A fejlesztés terén pedig azért lettek elhanyagolva az utóbbi időben, mert az alkalmazási lehetőségeknél jelenleg több fantáziát látnak a különféle ion és plazma hajtómű elképzelésekben, ráadásul azok felhasználhatóak a közeljövő bolygóközi szondáiban is, míg egy thermo-nukleáris meghajtást aligha.
Itt vannak összegyűjtve az eddigi tervezett és fejlesztett nukleáris / hidrogén hajtóművek. Érdemes átnézni őket. -
#104
Igen, működhetne a dolog, de azt tudnod kell, hogy ha nincs komoly érdek, akkor az emberiség nem mozdul ki a bolygóközi térbe. Nincs értelme. Romantikusan hangzik egy emberlakta hold- vagy mars bázis, de vajmi kevés értelme van. Mire az űrtechnika eljutna odáig, hogy embereket juttassunk grammra kiszámolt felszereléssel 3-400 napos utazással, addigra az automatizált űreszközök fejlett mesterséges intelligenciával, viszonylag kis méretü nukleáris erőforrásukkal,bármilyen kutatást hatékonyabban elvégeznek mint egy akármennyire felkészített űrhajós.
A különféle nyersanyagok amik az aszteroida övben nagy mennyiségben lehetnek, csábító célpont ugyan, de látni kell, hogy kitermelésük, földre juttatásuk nagyon költséges mulatság lenne. Ami talán megéri, az a Hold porában a nap tevékenysége miatt feldúsult He3-as izotóp, ami remek fúziós üzemanyag lehetne. ( asszem 10-szer több energia nyerhető ki a holdporban lévő helium hármassal mint a Föld összes szénhidrogén készletéből) De ezt is inkább automatizált eszközök nyernék ki a hold porból, mintsem esetlenül bukdácsoló asztronauták.
Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy emberre a belátható időn belül nincs szükség a bolygóközi térben. Inkább nyűg, mint hasznot hozó eredmény.
Amit a környezetszennyezésről írtál, nos a hidrogén-oxigén páros reakciója nem környezet szennyező, persze csak akkor, ha a hidrogén előállítása mondjuk megújuló energiaforrásból vagy atomenergiából származó villamos energiával történik vízből. Ha beválnak a ScramJet hajtóművek, akkor a világűrbe juttatott hasznos teher költségei a töredékére zuhannak, s akkor talán elkezdődik a valódi űrkutatás.
-
#103
Hagyd kamov, nem érti meg. Ő úgy kezeli a fizikát, mint hittudós a szentírást. Saját gondolatai és fantáziája szerint értelmezi, és emellett nem szakít időt a fellelhető írásos anyagok elolvasására. -
#102
Szerintetek azt meg lehetne csinálni, hogy egyes bolygók, holdak, üstökösök körül keringenének napenergiával működtetett "benzinkutak", amelyeket gépesített "tartálykocsik" az aszterodia övből vett anyagokkal töltenének fel az ion meghajtáshoz szükséges anyagokkal. (illetve akár energicallákkat is cserélhetnének, a napengergiával töltve fel mindig őket) Ezzel a megoldással az ionhajtásű gépeknek nem is kellene a bolygóközi térből leszállnia, csak olykor az utasoknak.
Pici hasonló gépek lehetnének, mint A klónok támadásában Obi-Wan gépe, amelyikre egy gyűrű rakódott rá a bolygóközi útra, csak itt nem hiperugrást lehetővé tévő hiperhajtóművet hanem bolygóközi utazást lehetővé tevő ion hajtómű kapcsolódna rá. Ráadásul az utántöltés is a bolygóközi térből (aszteroida öv, esetleg a saját Holdunk) történhetne, ahonnan hosszú távon olcsóbb lehetne az anyagok mozgatása, mint innen a Földről a légkörbe juttatása. Na meg a környezetszennyezés szempontjából is egészségesebb lehetne, mert nem a Földről kéne rakétával, hanem valahol a bolygóközi űrben ionnal mozgatni őket. -
lordofchaos #101 Ahogy előttem is írták már, az nem "robbantott" ábra. -
kamov #100 Nem a hajtóműtömeg miatt. Ez teljesen légbőlkapott feltételezés.
A költségek és a környezeti hatások miatt állították le. -
kamov #99 Nem vagy tisztában a rakétahajtómű működésével.
Az égőtérben lévő gáz hőenergiáját a fúvóka alakítja mozgásivá. A fúvókát elhagyó gáz már nem vesz rész a tolóerő előállításában. Az hogy utána mivel és hogyan lép reakcióba a hajtómű tolóereje szempontjából teljesen közömbös.
Az utánégető tulajdonképp egy olyan rakéta amit a kompresszor etet oxidálószerrel. A keletkezett hőenergiából az utánégető fúvókája csinál mozgásit. Az F111-es amikor begyújtja a vészleeresztő üzemanyagát nem nyer belőle tolóerőt, szemben azzal ha utánégetőt kapcsol. A különbség a fúvóka.
Az NTR hajtómű élettartamát elsődlegesen az elérni kívánt hőmérséklet határozza meg. A számításokat a megfigyelt értékek alapján felállított matematikai modellek alaján végezték. Ha szerinted nem jó, akkor csináld jobban ha tudod. Érdekelnének a levezetések, mivel eddig 0 db adattal és számítással érveltél. -
toto66 #98 Egyezzünk ki jelenleg nincs megfelelő nukláris hajtómű (ami nem jelenti hogy nem lesz). Abbahagyták, mert nagyobb tolóerőnek hosszab ideig sokkal nagyobb berendezés (tömeg!) kell mint a kémiai rakéta esetében. A világűr "nukleáris fegyver mentességéről" van egyezmény és nem a "reaktor mentesséről" hiszen jelenleg is vannak reaktorok az űrben!
És még egy fontos! Az Interneten találtam olyat ahol tényként kezelnek elképzeléseket, meg vannak korekt oldalak is. Könyvtári (nyomtatott) forrásod van? Érdekelne a címe! -
toto66 #97 Olvasd el, de figyelmesen!
Tehát sikerült 10-12s ig elérni maximum 14KN tolóerőt
A Mars expedicióhoz több mint 300KN kell jelentősen hosszabb ideig!
Ne keverd össze azt amit szeretnének azzal ami van! -
toto66 #96 kivéve ezt:
"Az NTR a fékpadon is NTR marad mivel nincs égés, sem az égőtérben, sem a fúvókában oxidálószer hiányában.
" -
toto66 #95 1 A tolóerő jelentéktelenül nagyobb vákumban (ilyen nagyságrendeknél)
2 A kipróbálva nem ugyan az mint a tervezet működés
3 A hidrogén a levegővel érintkezve, közel 3000 fokon, elég
Tehát írtam már, szerinted hogyan működik a vadászgépek utánégetője?
Ez sokkal nagyobb tolóerő plusz, mint amit az egy bár ad amivel a vákum eltér a légkörtől. És ez hiányzik majd vákumban!
Kamov írásában inkább van ráció! -
#94
Bocs kamov, totónak akart menni. -
#93
Toto, tegnap azt mondtad rákerestél. Ettől függetlenül minden adatra rácsodálkozol. Há', hogy kutakodtál tegnap?
1. A tolóerő a vákuumban NAGYOBB mint a légkörben. Minden meghajtási módnál (najó, kivéve a SCRAM-JET-et :) )
2 Nem álom. Ki lett próbálva. Működik.
3. Milyen kémiai reakciórol beszélsz? Fizikai folyamatok adnak nagy mozgási energiát a kiáramló gázoknak. -
kamov #92 A Nerva földi adatai mért adatok. -
kamov #91 Nyilvánvalóan tévedsz mert:
A tengerszinti és a vákuumban mérhető tolóerő közötti tizenvalahány százalékos eltérést az eltérő külső nyomás okozza. vákuumban a kiáramó gázok jobban tudnak tágulni, nagyobb lesz a kiáramlási sebesség.
Tényleg meg kellene nézni már azt a belinkelt tolóerőszámítási képletet...
A kémiai rakéta esetében a tolóerő az egységnyi idő alatt az égéstérbe betáplálható nagyobb tömeg (az oxigén) miatt lesz nagyobb. A fajlagos tólóerő viszont kisebb lesz mert a kiáramlási sebesség vízgőzzel kisebb lesz mintha tiszta hidrogén áramlana ki.
Az NTR a fékpadon is NTR marad mivel nincs égés, sem az égőtérben, sem a fúvókában oxidálószer hiányában.
A lentebb bemásolt hajtóműadatok magukért beszélnek. -
toto66 #90 "It was a design for a nuclear thermal rocket engine."
Álom még csak!
A lenti adatok tervezett adatok?
No comment (is komment) -
#89
NERVA Rocket Stage Specifications
* Diameter: 10.55 m
* Length: 43.69 m
* Weight empty: 34,019 kg
* Weight full: 178,321 kg
* Thrust (vacuum): 867 kN (194,919 lbf)
* ISP (vacuum): 825 s (8.09 kN·s/kg)
* ISP (sea level): 380 s (3.73 kN·s/kg)
* Burn Time: 1,200 s
* Propellants: Nuclear/LH2
* Engines: 1 Nerva-2
Link
No comment -
#88
"Az Európai Űrügynökség, az ESA megkereste az amerikai felet a Bush által felvázolt űrbéli jövőképpel kapcsolatban, még 2004-ben. A kérdés arra vonatkozott, hogy betársulnának-e a programba, a válasz viszont egy határozott nem volt. Az űrhajókat és a kiszolgáló rendszereket, beleértve a hordozórakétákat tisztán amerikainak akarják tudni."
Az amcsiknál úgy tűnik ez az urban-legenda él a lelkükben, hogy ha egyedül csinálnak valamit az mennyivel tutkóbb lesz, mintha mással együttműködve dolgoznak, mert mások mindíg megbízhatatlanabbak, szarabbak a berendezéseik, nincs pénzük és különben is tök elbaltázott mértékegységeket használnak, mármint mások!:)))
Nos ugye az ISS nagyrészét más országok/űrügynökségek gyártották le. Kíváncsi vagyok mekkora lenne ma, ha tisztán az amcsik építik? Feltéve persze, ha lenne egyáltalán űrállomásuk.
Nagy amcsi vállalkozásokat láthatunk, amiket egyedül hoztak össze az utóbbi évtizedekben, úgy mint VentureStar köv generációs szállító eszköz, a cikkben említett JIMO, meg ilyenek. Ja hogy ezek nem valósultak meg? Hát igen, úgy tűnik még a Nagy Amerika forrásai sem kiapadhatatlanok.
Nekem ezzel a Hold programmal is az a gondom, hogy a lényeg ugye az lenne, hogy építünk egy holdbázist. Na igen de mekkorát, és milyet, és ugye legfontosabb, hogy milyen célból!???
Aztán ha ezekre a "kis", "lényegtelen" kérdésekre meglennének a válaszok, akkor tervezhetünk hozzá egy megfelelő szállító rendszert, amivel a leghatékonyabban lehet felépíteni, és működtetni.
Ehelyett van(lesz?) egy költséghatékony(nak tűnő) rendszer, és kb ennyit lehet tudni. Az a gáz az egésszel, hogy ha 2020-ban az amcsik kitűznek egy zászlót a Holdon, majd megint 50 év szünet, akkor is mondhatják, hogy végül is sikeres volt a projekt, mert a célokat amiket elértek, mindíg a köv elnök elképzeléseihez lehet kötni.
Közben szerintem ez az egész sokkal többet ártott eddig is, mint amennyi előrelépést jelenthet egyáltalán. -
toto66 #87 És nyilvánvalóan igazam is van mert:
"Ha az NTR hajtóművet nem hidrogénnel hanem vízzel, vagy ammóniával(erre volt gyakorlati példa) használják akkor a fajlagos tolóerő nem fog lényegesen eltérni a kémiai rakétától"
Tehát ha nincs kémiai reakció akkor kissebb a tolóerő!
Márpedig a világűrben nem lesz, tiszta hidrogénnel! -
toto66 #86 "fékpadi adatokból kapott hajtóműadatokat adott meg"
Ezt jegyezd meg!
"Az NTR hajtómű azért ad jó fajlagos tolóerőt mert a fúvókán tiszta hidrogén áramlik ki."
Tehát világos a világűrben alatta marad a tolóerő, mert a méréseket a Földön végezték!
Ugyanis ha a tolóerőt méred fékpadon, akkor kémiai lesz az NTR hajtómű is, a világűrben meg nem az!
Gondolj a vadászgépek utánégetőjére! -
kamov #85 Elfelejtettem, még valamit...
Figyelmen kívül hagytad, hogy a fajlagos tolóerő nem csak a hőmérséklettől hanem az alkalmazott hajtóanyag(ok)tól is függ.
Az NTR hajtómű azért ad jó fajlagos tolóerőt mert a fúvókán tiszta hidrogén áramlik ki. Vízgőz égéstermékkel ugyanolyan hőmérséklet mellett a fajlagos tolóerő kisebb lesz. Ha az NTR hajtóművet nem hidrogénnel hanem vízzel, vagy ammóniával(erre volt gyakorlati példa) használják akkor a fajlagos tolóerő nem fog lényegesen eltérni a kémiai rakétától. -
kamov #84 Az állításaiddal az a baj hogy nincs mögötte semmilyen adat.
Egy 200t indulótömegű űrhajót egy Timberwind-45 típusú NTR hajtóművel kettő 850 másodperces indítással lehet fél éves gyors marsi pályára állítani. Semmilyen problémát nem okoz.
Radon valós fékpadi adatokból kapott hajtóműadatokat adott meg, ugyanis adatbázisokban mindig a fajlagos tolóerőt tüntetik fel.
Hidrogént használó NTR hajtóművek adatai:
http://www.astronautix.com/props/nucarlh2.htm -
#83
Minden körüláramolt testre hat felhajtóerő az állásszög függvényében...