A díjakról:

I. - Need for Speed SHIFT (teljes játék) + 600SpeedBoost
II. - Need for Speed Undercover (teljes játék)
III. - Jaguar E Type stock (a Worldben kiváltható autó)

Otthon nincs mivel/kivel szórakozni fiacskám??? [spoiler]

Kedves Csaba! Régóta figyelgetem szereplésed, egyedi és egysíkú monológjaidat, pedig betűről-betűre el is olvasom. Úgy gondolom ennyi tisztelet kijár annak, aki nem rest és gondolatait közli egy közösséggel. Szeretnék most rávilágítani néhány dologra. Remélem életed folyamán volt szerencséd legalább egy, azaz 1 darab kötelező olvasmányt elolvasnod, így joggal remélhetem, hogy megtisztelsz azzal, hogy elolvasod amit írok neked! Mivel egy eléggé jól követhető séma szerint írogatsz, ezért nem is nyúlnék nagyon vissza, csupán a mostani alkotásaidból merítek kis táptalajt a kommunikációnknak.
Sorolod, hogy ez vagy, az vagy. Szerintem nincs semmid és te sem vagy. Merthogy neked marha sok profilod van? Egy sincs. Egy játék profil, egy fórum felhasználói fiók a regisztrációval csupán egy lehetőség, egy képzeletbeli ajtó. Attól lesz valami, ha játszol vele, ha időt szánsz rá, ha az ugyanoda regisztrálók között teszed amit teszel. Ám te nem teszel semmit. Csak regisztrálsz.

A játékról.
Regisztráltál, van profilod, neved. Szerinted. Szerintem nincs semmid. Azt sem tudod mi az hogy "játszani". Nem ismered a szót, a jelentését, a tartalmát. Nincs tapasztalatod. Mert tapasztalat az, amikor ismereteket szerzel, és azon ismeretek alapján, a saját következtetéseid révén megteszed a következő lépést, az immár választott úton. Neked ilyened nincs. Képtelen vagy rá sajnos. Hogy rávilágítsak, egy kis történetet is közbeiktatok. Egyik gyermekem aprócska korában, nagy buzgalommal mászott fel a franciaágy támlájára. Nyugodtan szemléltem, mert úgy gondoltam, ha le is esik, nem törik el a gyerek és tanul legalább belőle. Hát, bizony a remény diadalmaskodott a tapasztalat felett és újra próbálkozott. Persze megint leesett. Én fejemet csóváltam, hogy ez bizony nem tanul. Fegyelem kell neki. Ekkor harmadszorra is megkísérelte és felhagyott a további próbálkozással. Tapasztalatot szerzett, tanult belőle és önmagára nézve felelős döntést hozott, azaz többé nem mászik fel. Na ilyenek a te közösségi meg játék profiljaid is. És pont ezért mondom, hogy nem vagy képes tapasztalatot szerezni. Ha kellő időt biztosítana az élet neked, egymilliókétezerhuszonkét év múlva is pont naponta regiznél, akár ide is. Üres vagy. A tapasztalat töltene meg tartalommal, de az neked nincs sajnos.
Van számtalan profilod? Egy sincs. Nincs amivel fel tudsz menni a játékosok közé és játszani tudnál velük. Mert nem tudsz játszani. Tehát a játékban is semmi vagy.

Akárhányszor újrakezded? Az semmi. Elkezdeni a leghülyébb is el tudja. A profil attól értékes, amit beleteszel az idődből és picit önmagadból. Senki nem is ismeri a neved. Nem azért mert a sokadik van, hanem azért mert nincs. Nincs név a múltja nélkül, az út nélkül ami mögötte van. Ez a te féle akárhányadik regisztrációd pont olyan értékes, mint a venezuelai pék majma, aki a laptopon klimpírozva véletlenül pont bereggel a játékba. Tehát semennyire.

Azt mondod megszerezted a Bugattit? Gyere fel és menjünk már egy privátot. Én stock silvia-val megyek a Bugattid ellen. Ígérem gyengéd leszek. Vagy nincs Bugattid? De megszerezted? Semmid nincs.

Bármikor tudsz játszani? Nem tudsz. Nem tudod, hogy mi a játék. Versenyezzünk? Nem tudsz. Nem tudod mi a verseny. Ha másodpercenként bontasz egy kártyát, hát az bizony nem győzelem. Az semmi. Tehát legyőzni sem tudsz. Mehetünk privátot, és ha 109 gombbal játszol, akkor sem tudsz legyőzni, mert gyenge vagy. Semmi vagy. Ja, hogy te érsz be elsőnek? Erre gondolsz? Na ebben a formában az pont semmi. Az csak célba érés de nem győzelem. Nem verseny. Nem játék. Az egy sivár és kietlen puszta a semmi közepén.

Születésekor mindenki rálép egy útra és megy rajta valahogy. Aztán jönnek a tapasztalatok, a környezeti hatások, társadalmi normák, én tudat és lassan más-más elágazás felé haladnak tovább. Sajnálatos módon te még ott ácsorogsz az első elágazásnál, és mint mohó kisgyermek le-föl rohangálsz ugyanazon a száz méteren, és minden megcsillanó vackot a zsebedbe tömködsz, anélkül hogy jobban megnéznéd, megfigyelnéd esetleg megkérdeznél valakit, hogy mi az. Csak halmozod és gyömöszölöd a sok-sok (számodra csillogó) csodát, de már a gatya is leszakadt rólad... Tehát toporogsz helyben és a puszta alfeleden kívül nincs semmid. Szánni valóan semmi vagy.

Barátaid sincsenek. Aki még gurul veled és a barátlistádon van az nem a barátod. Sorstársad. Az üresség köt benneteket össze, nem az élmény, az érzés és a lélek. Barátok nélkül az életben, játékostársak nélkül a játékban vagy semmi.

Apropó, a neved. Neved sincs. Sem a játékban, sem a fórumon. Az itteni hozzászólásaid értéktelensége és üressége csupán, amivel a személyedre asszociálhatok. Hiába nézem a nevet, senkihez sem tudom társítani mert nincs múltja és a már taglalt tapasztalat szerzési alkalmatlanság miatt jövője sem. Egy párját nem lelő kérésznek tartalmasabb és hosszabb az élete, mint neked bármely nevednek. Ha nincs neved, te sem vagy.
A neved... Hát már hír sem vagy. Ha esetleg fel is tűnsz valahol, akkor az kb ennyi: csabi new version: 4.0.11 update to 4.0.2 /cheater for ever - detected

Azt mondod, az "öt éves gyerekek ilyenek"? Hát azok nem ilyenek. Már három gyermekem is kitöltötte az öt évét, de állítom neked, hogy sokkal fejlettebb az igazságérzetük, sokkal egyszerűbben igyekeznek megoldani a pici problémáikat, mint azt jó pár felnőtt tenné. Az az ötéves gyermek, akire célzol, az nem nől minden bokorban. Azt olyanná kell tenni, nevelni. Egy ilyen gyermek esetében ez komoly kritika a család vagy a lakókörnyezet nevelő hatására nézve.

A hozzászólásaid is semmik. Mások szájából ellesett mondatok, amit valami logika nélküli sorrendbe pakolva teszel közzé. Nincs egyetlen egy önálló gondolatod, mondatod. Csak másolsz, de még azt is hibásan. Ha nincs gondolatod, akkor nem is létezel, azaz semmi vagy.

A beszólásaidról eleinte nem tudtam mit gondoljak. Úgy a második gondolatom volt, hogy esetleg ilyen gettó stílusban az "aki a hangosabb, annak van igaza" alapon erőlteted a kommunikációt. Csak aztán eszméltem, hogy a gettóknak is megvan a saját hierarchikus rendszere, amibe te már rég múlt idő lennél így elvetettem ezt is. Szóval marad az a verzió, amikor a kidobott gyerek szégyenében és dühében egy baromi nagy fal mögül anyázik a járókelőknek. Mert igyekszik gonosznak és keménynek tűnni, de bőgve omlana össze egy buksi simogatás súlya alatt és bármit megadna egy falatnyi szeretetért, törődésért.
"Gondolkodom tehát vagyok" ergo te nem is tudsz róla, hogy nem is létezel.
Komolyan mondom én megszántalak. Mondjuk megsimogatom a buksid. Többet nem tehetek érted sajnos.
Egy ölelés esetleg?
Minden jót kívánva: derekas

!!! A teljes írás saját szerzeményem és szellemi termékem, tehát szerzői jogvédelem alatt áll! Idézni kizárólag -részben vagy egészében - a forrás pontos megjelölésével és a szerző nevével együtt lehet!!!