Földönkívüli élőlények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2400
Igaz, Dänicken már kiöregedett, meg már nem is annyira napra kész, de vannak itt aktuálisabb kutatók is. Pl. (de ha a mesét jobban szereted ne nézd meg)
Did Enki give humans knowledge aganstAnunnaki Law ?
Did Enki give humans knowledge aganstAnunnaki Law ?
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
#2399
Egyiptom történetében 30 dinasztia váltotta egymást 3000 év alatt, sokszor erõszakkal. Az istenek tisztelete a vallás is sokat változott ezen idõszak alatt. Simán elhagyhattak templomokat, piramisokat, amelyeket a természet és az emberek elhordtak építõanyagnak. KB úgy hogy késõbb Caligula elvitetett egy obeliszket rómába, Nero feállíttatta a cirkuszába, Bramante meg beépítette a Szent péter tér közepére. Úgyhogy most egy egészen másik isten templomát díszíti.
A piramisokat sohasem lepte be teljesen a homok, de a szfikszet betemette a nyakáig, mivel lejjeb van a piramisoknál. Az újbirodalom fáraói közül többen is próbálták kiásatni, az õsök elõtti tiszteletbõl.
Wiki
Az angol verzióban több is van a kiásásról.
A piramisokat sohasem lepte be teljesen a homok, de a szfikszet betemette a nyakáig, mivel lejjeb van a piramisoknál. Az újbirodalom fáraói közül többen is próbálták kiásatni, az õsök elõtti tiszteletbõl.
Wiki
Az angol verzióban több is van a kiásásról.
#2398
Tekintve, hogy az egyiptomiak jelentõs része áttért a keresztény hitre, így a régi, õsi egyiptomi vallású szent helyeik épp annyira maradtak szentek, mint mondjuk egy istálló. Õk voltak azok, ugye, akik fûtésre használták a múmiákat.
Másik fele, hogy már az egyiptomi vallás sem volt teljesen egységes, pl a Rá-kultusz monoteizmust akart csinálni belõle, csak nem jött össze.
Aztán azt sem kéne elfelejteni, hogy a piramisok építés és a betemetõdésük közt eltelt néhány ezer év, amíg mindenki szart rá. Volt az ókori Egyiptomban polgárháború, gazdasági összeomlás, ilyesmi.
Na meg egyiptom egyébként elég zsíros falat volt sokáig, és eléggé meg is baszták õket a környezõ népek szépen sorban. Asszírok, hettiták, rómaiak...
Másik fele, hogy már az egyiptomi vallás sem volt teljesen egységes, pl a Rá-kultusz monoteizmust akart csinálni belõle, csak nem jött össze.
Aztán azt sem kéne elfelejteni, hogy a piramisok építés és a betemetõdésük közt eltelt néhány ezer év, amíg mindenki szart rá. Volt az ókori Egyiptomban polgárháború, gazdasági összeomlás, ilyesmi.
Na meg egyiptom egyébként elég zsíros falat volt sokáig, és eléggé meg is baszták õket a környezõ népek szépen sorban. Asszírok, hettiták, rómaiak...
#2397
Thor Heyerdahl további érdekes kísérletei:
Épített Egyiptomban papirusznádból egy hajót (RA II), amivel átkelt az Atlanti óceánon Amerikába, ezzel bizonyítva, hogy elvileg lehetséges volt a kapcsolat a két nagy piramisépítõ kultúra között.
Ugyanõ épített egy nádhajót Babilon mellett és áthajózott vele az arab tengeren, bizonyítva, hogy létezhetett tengeri kereskedelmi útvonal Mezopotámia és Egyiptom között. Marha jó könyvekben írta meg ezeket a sztorikat, inkább azt érdemes elolvasni, mint Danikent.
Épített Egyiptomban papirusznádból egy hajót (RA II), amivel átkelt az Atlanti óceánon Amerikába, ezzel bizonyítva, hogy elvileg lehetséges volt a kapcsolat a két nagy piramisépítõ kultúra között.
Ugyanõ épített egy nádhajót Babilon mellett és áthajózott vele az arab tengeren, bizonyítva, hogy létezhetett tengeri kereskedelmi útvonal Mezopotámia és Egyiptom között. Marha jó könyvekben írta meg ezeket a sztorikat, inkább azt érdemes elolvasni, mint Danikent.
#2396
Áhá! Lehet az () exodusz után nem maradt utcaseprõ, elhanyagolták az oly fontos területek napi szintû takarítását, s ezért a kegyetlen, semmi szépérzékkel nem rendelkezõ szél belepte több tíz méter vastag homokkal a szent kegyhelyeket...
Ugyan olyan naplopók lakták a nagy munka korszaka után Egyiptomot is, mint akik hagyták lepusztulni az õsi templomokat, hogy régi romokként mutogathassák. Hiába maradt lakott a terület, már nem értettek késõbb a javítás mikéntjéhez sem, nem ismerték szerkezetét, nem tudták miért és kiknek épült, hogyan kell használni rendeltetésszerûen.
Ha visszajönnek az "istenek" lesz itt nemulass...
Ugyan olyan naplopók lakták a nagy munka korszaka után Egyiptomot is, mint akik hagyták lepusztulni az õsi templomokat, hogy régi romokként mutogathassák. Hiába maradt lakott a terület, már nem értettek késõbb a javítás mikéntjéhez sem, nem ismerték szerkezetét, nem tudták miért és kiknek épült, hogyan kell használni rendeltetésszerûen.
Ha visszajönnek az "istenek" lesz itt nemulass...
És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévõ népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
#2395
Vaslogika XD
#2394
Szélrõl hallottál-e már?
#2393
Mennem kell, legközelebb folytathatjuk.
😊 Globális vízözönnek márpedig lennie kellett, különben hogyan fedhette volna be a piramisokat, a Szfinx-et a homok? Vagy direkt ráhordták, mint Göbekli Tepe esetében? 😊
😊 Globális vízözönnek márpedig lennie kellett, különben hogyan fedhette volna be a piramisokat, a Szfinx-et a homok? Vagy direkt ráhordták, mint Göbekli Tepe esetében? 😊
És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévõ népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
#2392
Nincs értelme a kérdésnek. Az emberi civilizációk fejlõdése mindig azzal jár, hogy a létfenntartás egyre kevesebb energiába kerül. Egyéni szinten egyre több a szabadidõ, a közösségnek egyre több erõforrás áll rendelkezésére. És aztán ez az erõforrás felhasználásra is kerül.
Amikor erre a szintre eljut egy civilizáció, akkor jönnek a "csoda" építések, piramis, bábel tornya, akropolisz, colosseum, nagy fal, satöbbi. És semmi más oka nincs, csak az alapvetõ, emberi "kiafaszagyerek" hozzáállás.
Egyébként meg próbálkozással ment a dolog az ókorban, nem elõre megtervezve, számítással alátámasztva. Csináltak valamit, egymásra pakolták a köveket, aztán ha megállt, akkor örültek, ha nem, akkor kezdték elõröl.
Amikor erre a szintre eljut egy civilizáció, akkor jönnek a "csoda" építések, piramis, bábel tornya, akropolisz, colosseum, nagy fal, satöbbi. És semmi más oka nincs, csak az alapvetõ, emberi "kiafaszagyerek" hozzáállás.
Egyébként meg próbálkozással ment a dolog az ókorban, nem elõre megtervezve, számítással alátámasztva. Csináltak valamit, egymásra pakolták a köveket, aztán ha megállt, akkor örültek, ha nem, akkor kezdték elõröl.
#2391
Egyébként a vízözön a jelenlegi legjobb tippek szerint a Boszporusz átszakadása, és a Földközi-tenger vizének a Fekete-tengerbe ömlése volt. Az egy kicsit messze van Mezopotámiától is, meg Egyiptomtól is ahhoz, hogy bármi hatása legyen rá.
#2390
Csak azt szeretném tudni, véleményed szerint, melyik területen alakult ki korábban a "magasépítészet"? Mert ez a két terület nincs túl messze egymástól, s ezért kellett volna lennie építészeti tudás-kapcsolatnak is a két terület között. Azért nem is említettem ide a többi piramisépítõ kultúrát.
És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévõ népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
#2389
Ha a Bibliát szó szerint akarod értelmezni, teremtéssel, vízözönnel, kutyafaszával, akkor részemrõl véget ért a beszélgetés.
#2388
Hagyjuk ezt a Däniken dolgot, itt igazad van.
De járjuk körül Babilont. Ezt Nimród alapította, s a tornyot õ kezdte építtetni, tehát a vízözön után közvetlenül. Igazi építési okát nem ismerjük, csak azt tudni, hogy nem hegy tetején épült, de igen magasra tervezték. Ha ebbõl indulunk ki, s téglából akarnánk egy ilyet építeni, kár is lenne hozzáfogni. Ezt bizonyára tudták azok is, akik téglát használtak más épületekhez. Akkor most szerinted melyek voltak a korábban építettek? A piramisok világszerte, vagy a közvetlen vízözön után épült torony? Ha a piramisok, akkor azok túlélték a vízözönt.
De járjuk körül Babilont. Ezt Nimród alapította, s a tornyot õ kezdte építtetni, tehát a vízözön után közvetlenül. Igazi építési okát nem ismerjük, csak azt tudni, hogy nem hegy tetején épült, de igen magasra tervezték. Ha ebbõl indulunk ki, s téglából akarnánk egy ilyet építeni, kár is lenne hozzáfogni. Ezt bizonyára tudták azok is, akik téglát használtak más épületekhez. Akkor most szerinted melyek voltak a korábban építettek? A piramisok világszerte, vagy a közvetlen vízözön után épült torony? Ha a piramisok, akkor azok túlélték a vízözönt.
És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévõ népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
#2387
Ha lusta lennél a korábbi hozzászólásokhoz visszamenni, akkor azért azt elmondom, hogy a "hegyek félbevágása" már felvetés szinten is elbaszott durva ostobaság, a helyzet teljes, nagyon vad félreértése. Däniken egy idióta, kár rá szót vesztegetni.
#2386
Ha hihetünk a Bibliának, akkor Bábel tornya téglából készült. Akkor viszont teljesen egyértelmû, hogy _kisebb_ volt, mint a piramisok. A tégla sokkal kisebb teherbírású építõanyag, mint a szikla. Nem csoda, ha összedõlt, ha mégis megpróbáltak belõle valami magasat építeni.
#2385
<#wow3>
#2384
Túl nagy volt már ahhoz képest, ami megengedhetõ volt a "teremtõ" számára,
ezért kellett abbahagyatni az építését... tudod hogyan.
A piramisok ma is állnak, az még belefért a méretkorlátozásba 😊
Meg az is furcsa, hogy a Bábel tornyot nem egy közeli hegy tetején, hanem annak lábainál kezdték felhúzni, s mégis az "égig érõnek" tervezték az "Úr" szerint. Égig pedig csak úgy érhetett volna, ha onnan egy jármûvet indítanak, vagy valamilyen technológiával (pl. lézer) elérhetõvé válik az "ég".
Klónoznak! 😊
ezért kellett abbahagyatni az építését... tudod hogyan.
A piramisok ma is állnak, az még belefért a méretkorlátozásba 😊
Meg az is furcsa, hogy a Bábel tornyot nem egy közeli hegy tetején, hanem annak lábainál kezdték felhúzni, s mégis az "égig érõnek" tervezték az "Úr" szerint. Égig pedig csak úgy érhetett volna, ha onnan egy jármûvet indítanak, vagy valamilyen technológiával (pl. lézer) elérhetõvé válik az "ég".
Klónoznak! 😊
És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévõ népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
#2383
Ha soha nem készült el, akkor értelmes dolog azt az elsõ nagy építménynek nevezni?
#2382
Jaj már. Ugyanaz, mindig ugyanaz. Hol klónoznak titeket?
#981
#988
#1005
#1023
#1025
#981
#988
#1005
#1023
#1025
#2381
Én meg azt hittem, a bábolnai (babiloni) Bábel-torony volt az elsõ igazán monumentális építmény, s azt is félbehagyták, lerombolták.
És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévõ népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
#2380
Az emberek egyébként mióta tudnak, építkeznek.
Minden korban találunk hihetetlen teljesítményt mutató építményeket, manapság is, a középkorban is, és az ókorban is.
Mivel a piramis forma a legegyszerûbb ami megáll és nagy, nem kéne rajta meglepõdni hogy ezzel kezdtük.
Minden korban találunk hihetetlen teljesítményt mutató építményeket, manapság is, a középkorban is, és az ókorban is.
Mivel a piramis forma a legegyszerûbb ami megáll és nagy, nem kéne rajta meglepõdni hogy ezzel kezdtük.
#2379
LOL
Amelyik hegynek "hiányzik" a teteje azt fennsíknak hívják.
Amelyik hegynek "hiányzik" a teteje azt fennsíknak hívják.
#2378
Miért vállalna egy kõfaragó ilyesmit? Nem ez a munkája. Kis köveket faragnak, políroznak, párszáz kilósakat maximum. Más nagyságrend. Nyilván senkinek nem lesz kedve csak úgy, poénból nekivágni egy több hónapos munkának úgy, hogy senki nem fizeti ki.
Az meg, hogy nem tudjuk, hogy _konkrétan_ milyen technikával készült, az csak azt jelenti, hogy több lehetséges módja is van, csak nem tudjuk, ezek közül ténylegesen melyiket használták. Nem azt, hogy tippünk sincs, hogy lehetne ekkora követ mozgatni.
Az meg, hogy nem tudjuk, hogy _konkrétan_ milyen technikával készült, az csak azt jelenti, hogy több lehetséges módja is van, csak nem tudjuk, ezek közül ténylegesen melyiket használták. Nem azt, hogy tippünk sincs, hogy lehetne ekkora követ mozgatni.
#2377
Közelítsülk meg más oldalról a hegy tetején levõ, vagy az onnan kifejtett kövek kérdését.
Ott van mindjárt a Nasca terület, aholis néhány hegynek hiányzik a teteje, másoknak meg nem. Nem foghatod a természet erõire az ilyen "munkát". Ha pedig arra gondolunk emberek készítették, csak azért, hogy ott a porban ábrákat rajzolgassanak amit nem lehet a felszínrõl értelmezni, hát ahhoz tényleg nagy eltökéltségre volt szükség. A letermelt anyagmennyiséget pedig biztosan csak lerugdosták a teljesen sík területrõl, majd azt az idõszakos vízfolyások, meg a szél elhordta, mert az az iszonyú nagy mennyiségû kõtörmelék nincs meg a hegyek közvetlen környezetében. A világ más tájain pedig nem a hegyeket vágták derékba, hanem hegyeket (piramisokat) építettek szintén õrült nagy izomerõ befektetésével. El kellett foglalni munkával az embereket, mert nem volt TV-jük? Unatkoztak? Ha valaki hegyek közé vágyik, ne lakjon sík területen, sivatagba, és viszont. De mi a helyzet ott, ahol hegyek vannak, s mégis ezek közé építettek piramisokat? Keveselték a meglévõek számát? Miért kellett olyan nagy méretekben gondolkodni a mai értelemben fejletlen kultúráknak, hogy anyagi javakat, életeket sem sajnálva olyat alkossanak, amire igazából nincs is szükségük? S miért nem az utakat, lépcsõket építették meg úgy, hogy akár alapot is készítettek volna hozzá, már csak a hosszabb használhatóság érdekében? Olyan épületeket minek építettek, amiben helyiségek ugyan vannak, azokat viszont nem használta senki semmire? Csak azért, hogy kívülrõl nagyobbnak tûnjön az egész?
Ott van mindjárt a Nasca terület, aholis néhány hegynek hiányzik a teteje, másoknak meg nem. Nem foghatod a természet erõire az ilyen "munkát". Ha pedig arra gondolunk emberek készítették, csak azért, hogy ott a porban ábrákat rajzolgassanak amit nem lehet a felszínrõl értelmezni, hát ahhoz tényleg nagy eltökéltségre volt szükség. A letermelt anyagmennyiséget pedig biztosan csak lerugdosták a teljesen sík területrõl, majd azt az idõszakos vízfolyások, meg a szél elhordta, mert az az iszonyú nagy mennyiségû kõtörmelék nincs meg a hegyek közvetlen környezetében. A világ más tájain pedig nem a hegyeket vágták derékba, hanem hegyeket (piramisokat) építettek szintén õrült nagy izomerõ befektetésével. El kellett foglalni munkával az embereket, mert nem volt TV-jük? Unatkoztak? Ha valaki hegyek közé vágyik, ne lakjon sík területen, sivatagba, és viszont. De mi a helyzet ott, ahol hegyek vannak, s mégis ezek közé építettek piramisokat? Keveselték a meglévõek számát? Miért kellett olyan nagy méretekben gondolkodni a mai értelemben fejletlen kultúráknak, hogy anyagi javakat, életeket sem sajnálva olyat alkossanak, amire igazából nincs is szükségük? S miért nem az utakat, lépcsõket építették meg úgy, hogy akár alapot is készítettek volna hozzá, már csak a hosszabb használhatóság érdekében? Olyan épületeket minek építettek, amiben helyiségek ugyan vannak, azokat viszont nem használta senki semmire? Csak azért, hogy kívülrõl nagyobbnak tûnjön az egész?
És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévõ népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
#2376
Nincs. A hit felesleges, sõt káros.
#2375
A leírás és a kép szöges ellentétben áll egymással. Innentõl kezdve nincs mit vizsgálódni. Keress jobb minõségû forrást, ez hiteltelen.
#2374
Azért titkolóznak, hogy a sok paraszt odamenjen és tátsa a száját. Egyébként az egyiptomiak régóta tudják, hogyan készült és mibõl van a piramis, de nem kötik az orrodra, mert akkor nem mész tátani a szád, meg nem filózol hülyeségeken internetes fórumokban.
Kívül kövekbõl rakott külsõ fal, belül a kamrák kövekbõl szintén, a két kõréteg közt meg homokkal van feltöltve. Nem az egész kõ, nehogy azt hidd.
Egyébként meg még mindig kövekrõl beszélünk. Kõrõl. Nem valami hájtech cucc az azért. Fogsz egy másik követ, azt' elkezded húzogatni a másik kövön. Ha elég kitartó vagy, lecsiszolhatod síkra. Azért ez nem agysebészet, egy hülye is képes rá, csak elszántság kell hozzá meg idõ. Nem tudom, mire csodálkoztok rá ennyire. Igen, régen volt az embereknek ideje meg elszántsága köveket csiszolni kézi módszerrel. Ezen mi a hihetetlen?
Miért kell lenézni az ókoriakat? Miért nem lehet elfogadni, hogy a kõkorban meg közvetlen utána értettek a kõmegmunkáláshoz? Miért kell hülyeséget habosítani eköré a téma köré?
Kívül kövekbõl rakott külsõ fal, belül a kamrák kövekbõl szintén, a két kõréteg közt meg homokkal van feltöltve. Nem az egész kõ, nehogy azt hidd.
Egyébként meg még mindig kövekrõl beszélünk. Kõrõl. Nem valami hájtech cucc az azért. Fogsz egy másik követ, azt' elkezded húzogatni a másik kövön. Ha elég kitartó vagy, lecsiszolhatod síkra. Azért ez nem agysebészet, egy hülye is képes rá, csak elszántság kell hozzá meg idõ. Nem tudom, mire csodálkoztok rá ennyire. Igen, régen volt az embereknek ideje meg elszántsága köveket csiszolni kézi módszerrel. Ezen mi a hihetetlen?
Miért kell lenézni az ókoriakat? Miért nem lehet elfogadni, hogy a kõkorban meg közvetlen utána értettek a kõmegmunkáláshoz? Miért kell hülyeséget habosítani eköré a téma köré?
#2373
Egy hegy tetején hová akarsz követ szállítani, úgy mégis? Nem kell vinni sehová, lekanyarintod a hegy anyagából, odébb viszed ahová a falat akarod, és formára csiszolod.
Az meg, hogy a régi a jobb, simán annyi, hogy akkor volt rá idejük. Aztán meg elkezdtek háborúzni, és nem volt rá ember, hogy egy életen keresztül csiszolja azt az egy kövét. Ez sem olyan rettentõ misztikus dolog még mindig.
Az meg, hogy a régi a jobb, simán annyi, hogy akkor volt rá idejük. Aztán meg elkezdtek háborúzni, és nem volt rá ember, hogy egy életen keresztül csiszolja azt az egy kövét. Ez sem olyan rettentõ misztikus dolog még mindig.
#2372
Keress más forrást, ott rengeteget hazudnak. Az ilyen oldalak semmire se jók, ennyi erõvel csillagok háborúját is készpénznek vehetnéd.
#2371
Az út más szerkezet mint egy fal. Kõbõl ugyanazt a felületet produkálni csak akkor lehetne ha ugyanolyan merev alapozása lenne mint egy falnak. A különbségnek mûszaki okai vannak.
#2370
Ez más téma. Nem 40-50 tonnás kövek. Ezek azokhoz képest "gyufaszálak" és a bonyolult térbeli csapolásokról, tökéletesen sík lapokról és 90 fokos hibátlan bemetszésekrõl, mélyesdésekrõl nem is beszélve. Egyébként óriási emberi teljesítmény és csodálatra méltó ez is a szememben <#eljen>
De ehhez nem fogható.
De ehhez nem fogható.
#2369
Itt megint a szó értelmezése tér el. Az hogy nem tud tudományosan bizonyított magyarázatot adni, az nem jelenti azt, hogy nem tudja elképzelni. Thor Heyerdal húsvét szigeteki kísérlete is csak azt bizonyítja, hogy kezdetleges eszközökkel is meg lehet valósítani, de nem bizonyítja, hogy pontosan így volt. Bár nem igazán kérdõjelezik meg az elméletét, csak az asztro paleontológusok, de azok nem tudnak legalább hasonló erejû kísérletet sem letenn az asztalra :-).
Ez németül van, de kb a felétõl látszik, hogyan csinálták.
Ez németül van, de kb a felétõl látszik, hogyan csinálták.
#2368
A hit és a tudás nem zárja ki egymást, inkább más a módszertana. Azokon a területeken, amit nem tudnak bizonyítani ott elméletek vannak, amelyeknek van valószínûsége.
Például a tudomány a mai ismeretek szerint meg tudja magyarázni az általunk ismert univerzum keletkezését az elsõ másodperc töredékéig. De nem tudja mi volt 0. másodpercben, vagy azelõtt. Ide simán befér hogy Isten azt mondta "Legyen világosság...", de az is, hogy a nagy spagetti szörny fingott egyet.
Tradicionális okokból az elsõ változat szimpatikusabb, de ha valaki hoz egy bizonyítékot akkor az lesz a tuti:
A nagy spagettiszörny
Például a tudomány a mai ismeretek szerint meg tudja magyarázni az általunk ismert univerzum keletkezését az elsõ másodperc töredékéig. De nem tudja mi volt 0. másodpercben, vagy azelõtt. Ide simán befér hogy Isten azt mondta "Legyen világosság...", de az is, hogy a nagy spagetti szörny fingott egyet.
Tradicionális okokból az elsõ változat szimpatikusabb, de ha valaki hoz egy bizonyítékot akkor az lesz a tuti:
A nagy spagettiszörny
#2367
😊
Nem érted mire akarok kilyukadni. A mai tudomány, beleértve a fõsodratú "elit" régészeket, történészeket sem tud magyarázatot adni arra, hogyan rakták össze, hogyan mozgatták, szállították azokat a 40-50 tonnás köveket, amik komolyabb megmunkálást kívánnak, mint amit ma egy csúcstechnológiás profi bevállalna. Sõt a hivatalos álláspont szerint a kereket sem ismerték arrafelé. (Bár ennek ellentmond pár Közép és dél-amerikai lelet gyermekjátékokról, amik tengelyen lévõ kerekeken gurulnak.) No mindegy, csak egy érdekesség, amin nem is rugóznék tovább.
Nem érted mire akarok kilyukadni. A mai tudomány, beleértve a fõsodratú "elit" régészeket, történészeket sem tud magyarázatot adni arra, hogyan rakták össze, hogyan mozgatták, szállították azokat a 40-50 tonnás köveket, amik komolyabb megmunkálást kívánnak, mint amit ma egy csúcstechnológiás profi bevállalna. Sõt a hivatalos álláspont szerint a kereket sem ismerték arrafelé. (Bár ennek ellentmond pár Közép és dél-amerikai lelet gyermekjátékokról, amik tengelyen lévõ kerekeken gurulnak.) No mindegy, csak egy érdekesség, amin nem is rugóznék tovább.
#2366
Szerintem ballagj ki a temetõhöz és kérdezz meg egy sírkövest, hogy mit, mennyiért vállal. Komolyan el fogsz csodálkozni. Persze ma már nem kell ötezer kenderkötél gerenda és csiga, mert a drótkötélnek nagyobb a teherbírása, ahhoz kevesebb csiga kell, amit egy sokkal vékonyabb rácsos acél szerkezet tart meg, és így nem olyan látványos.
Egyszerûen megváltozott a technológia és másfajta tudás kell hozzá. Régen szépírást oktattak és a másoló külön szakma volt, ma meg gépírást tanítanak helyette.
Egyszerûen megváltozott a technológia és másfajta tudás kell hozzá. Régen szépírást oktattak és a másoló külön szakma volt, ma meg gépírást tanítanak helyette.
#2365
😊
Azért még a szállítás kérdése nyitva van a mai napig.
Nem hagy nyugodni az sem, hogy a profi kõfaragó, profi szerszámaival sem szívesen vágna bele egy ilyen melóba. Tisztelem-becsülöm azokat a régi embereket. <#worship> Akkoriban az emberiség még nem volt olyan hülye, mint most. 😄
Azért még a szállítás kérdése nyitva van a mai napig.
Nem hagy nyugodni az sem, hogy a profi kõfaragó, profi szerszámaival sem szívesen vágna bele egy ilyen melóba. Tisztelem-becsülöm azokat a régi embereket. <#worship> Akkoriban az emberiség még nem volt olyan hülye, mint most. 😄
#2364
Én tudom, hogy a pesszimista, az a jól értesült optimista, de van olyan dolog a világon, amit nem láttál, nem tudsz bizonyítani, mégis hiszel benne?
És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévõ népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
#2363
Bocsi az elütésekért.
Homog=homok,
Felciszik=felviszik
Homog=homok,
Felciszik=felviszik
#2362
Itt is csak beszél róla, de nem mutatla meg. Amúgy az ókortól máig a nagyon kemény köveket Kvarchomokkal, vagy hasonlóval munkálnak meg. A kvarc , vagy ma inkább korund és ipari gyémánt, szemcséket azaz homogot valamilyen kötõanyaggal összetapasztják és felciszik egy korongra (flex), vagy szálra (van ilyen kõ fûrész is) és azt mozgatják az anyagon. A vágószerszám ugyan baromi gyorsan kopik, de közben megmunkálja a követ is. Így pl. egy kifeszített zsinórral nagyon egyenes is lesz a vágás.
Modern vágás dróttal
Modern vágás dróttal
#2361
Nem mennék bele a földönkívüli témába, inkább csak szemlélem ezeket a dolgokat, videókat. Nem gyártok elméleteket sem, mindenesetre érdekes és a fõsodratú történelem nem akarja ezeket a dolgokat "agyonreklámozni":
44:36-tól Puma Punku.
Halovány elképzelés sincs, nemhogy magyarázat, hogyan szállítottak 40-50 tonnás kõtömböket. Hogyan munkálták ennyire pontosan. A mai profi kõfaragó "vállalkozó" sem vállalná el a mai csúcstechnológiás szerszámaival. Egyébként egy simára csiszolt kõ simán képes vágni (44:30) A csiszolt kõkorszaki pengék is bizonyítják.
44:36-tól Puma Punku.
Halovány elképzelés sincs, nemhogy magyarázat, hogyan szállítottak 40-50 tonnás kõtömböket. Hogyan munkálták ennyire pontosan. A mai profi kõfaragó "vállalkozó" sem vállalná el a mai csúcstechnológiás szerszámaival. Egyébként egy simára csiszolt kõ simán képes vágni (44:30) A csiszolt kõkorszaki pengék is bizonyítják.
#2360
Ey sem ad meg forrást, sem egy normálisabb fotót, amit mondjuk össze lehetne vetni a google maps-al.
#2359
Azért megnézném, mennyire éles az a kõ, mert egy újságíró a szenzáció kedvéért sok mindent leír.
A kis retikül egy kosár, amibõl az anyag és a technika függvényében meglepõen hasonló darabok készülnek világszerte.
Az asszír dombormûveken "Enki Seeding the Tree of Life" (ez egy-két ezer évvel fiatalabb mint az elsõ kép) egyértelmûen a pálmafa kézi beporzása látható, amit ma is hasonlóképpen csinálnak arrafelé.
A kis retikül egy kosár, amibõl az anyag és a technika függvényében meglepõen hasonló darabok készülnek világszerte.
Az asszír dombormûveken "Enki Seeding the Tree of Life" (ez egy-két ezer évvel fiatalabb mint az elsõ kép) egyértelmûen a pálmafa kézi beporzása látható, amit ma is hasonlóképpen csinálnak arrafelé.
#2358
No jó, akkor ezt magyarázd, ez nem photoshop!
"...A baskíriai Csandar nevû falu mellett 1999-ben orosz és kínai õsi kínai bevándorlók nyomait keresték. A régészek kõbe vésett kínai írásjelek után kutattak. Valaki jelezte, hogy a környéken számos ház alapjába és falába építettek be olyan kõlapokat, amelyeken különféle fura jelek láthatók. Az egyik helybeli lakos meg is mutatta a kutatóknak a saját háza falába épített, körülbelül másfélszer egy méteres kõlapot. A csaknem tonnányi lapot minimális rongálás árán sikerült kivenni a helyérõl.
A különös, kínainak látszó írásjelek miatt a lapot további kutatás céljából egy darabban szállították az ufai egyetemre, ahol nagyon érdekes dolgok derültek ki róla. Elõször is az, hogy voltaképpen három rétegbõl áll, amibõl csak az alsó lehetett természetes, arra vitték fel mesterséges úton a másik kettõt. Az információt hordozó második réteg üvegszerû anyag, ma még nem tudni, hogyan dolgozták rá az alsó dolomitra. A harmadik és legvékonyabb egy védõréteg, amely mindössze pár milliméter vastag és átlátszó.
A kõlap pedig nem más, mint az Ural-vidék háromdimenziós domborzati térképe!
A következõ három évben ezt térképészek és más szaktudósok is igazolták. Az ismeretlenek által ismeretlen idõpontban (korban) készített térkép döbbenetes pontossággal ábrázolta – ábrázolja – az Ural vidék hegyeit, völgyeit, folyóit. Ami még inkább meglepõ: az a hegyek magassága. Még ma is komoly nehézségek, és intenzív számítógépes segítség kell ahhoz, hogy méretarányos domborzati térképeket készíthessenek, és ez a munka nem mindig jár sikerrel. Erõs mûszaki háttér kell hozzá és a gyártási eljárások sem mind kidolgozottak.
Döbbenetes pontosság..."
Folytatás ITT
"...A baskíriai Csandar nevû falu mellett 1999-ben orosz és kínai õsi kínai bevándorlók nyomait keresték. A régészek kõbe vésett kínai írásjelek után kutattak. Valaki jelezte, hogy a környéken számos ház alapjába és falába építettek be olyan kõlapokat, amelyeken különféle fura jelek láthatók. Az egyik helybeli lakos meg is mutatta a kutatóknak a saját háza falába épített, körülbelül másfélszer egy méteres kõlapot. A csaknem tonnányi lapot minimális rongálás árán sikerült kivenni a helyérõl.
A különös, kínainak látszó írásjelek miatt a lapot további kutatás céljából egy darabban szállították az ufai egyetemre, ahol nagyon érdekes dolgok derültek ki róla. Elõször is az, hogy voltaképpen három rétegbõl áll, amibõl csak az alsó lehetett természetes, arra vitték fel mesterséges úton a másik kettõt. Az információt hordozó második réteg üvegszerû anyag, ma még nem tudni, hogyan dolgozták rá az alsó dolomitra. A harmadik és legvékonyabb egy védõréteg, amely mindössze pár milliméter vastag és átlátszó.
A kõlap pedig nem más, mint az Ural-vidék háromdimenziós domborzati térképe!
A következõ három évben ezt térképészek és más szaktudósok is igazolták. Az ismeretlenek által ismeretlen idõpontban (korban) készített térkép döbbenetes pontossággal ábrázolta – ábrázolja – az Ural vidék hegyeit, völgyeit, folyóit. Ami még inkább meglepõ: az a hegyek magassága. Még ma is komoly nehézségek, és intenzív számítógépes segítség kell ahhoz, hogy méretarányos domborzati térképeket készíthessenek, és ez a munka nem mindig jár sikerrel. Erõs mûszaki háttér kell hozzá és a gyártási eljárások sem mind kidolgozottak.
Döbbenetes pontosság..."
Folytatás ITT
És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévõ népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
#2357
Valóságos kirakó több tonnás kövekbõl. Némelyik éle még ma is balesetveszélyesen éles!
Puma Punku 3D-s puzzle !
Még képek
Video
Egy másik érdekesség:
A sumér ábrázolásokon is feltûnik egy "ritikül" a kezükben, meg Quetzalcoatl-nál is ugyanaz a kézben.
Puma Punku 3D-s puzzle !
Még képek
Video
Egy másik érdekesség:
A sumér ábrázolásokon is feltûnik egy "ritikül" a kezükben, meg Quetzalcoatl-nál is ugyanaz a kézben.
#2356
Arról a betonkeverõrõl ordít, hogy photoshop.
A piramis köveinek, meg megtalálták a kõbányáját, és nem csoda ha szerves rostok nyomai találhatóak benne, mivel alapvetõen szerves üledék. Ilyen köveket, ilyen megmunkálással azóta is használnak, nézz meg egy jobb katedrálist.
Párizsban a Concorde téren lévõ obeliszk 250 tonna. 1832-ben hozták el Egyiptomból és 1936-ban állították fel Párizsban. A talapzatán le van rajzolva, hogy hogyan csinálták kenderkötéllel, csigákkal, rámpákkal, gerendákkal
A rajz.
A piramis köveinek, meg megtalálták a kõbányáját, és nem csoda ha szerves rostok nyomai találhatóak benne, mivel alapvetõen szerves üledék. Ilyen köveket, ilyen megmunkálással azóta is használnak, nézz meg egy jobb katedrálist.
Párizsban a Concorde téren lévõ obeliszk 250 tonna. 1832-ben hozták el Egyiptomból és 1936-ban állították fel Párizsban. A talapzatán le van rajzolva, hogy hogyan csinálták kenderkötéllel, csigákkal, rámpákkal, gerendákkal
A rajz.
#2355
"...Kína legendái között már az õsidõkben is élt legenda a "fehér piramisról", aminek valóságalapjában kételkedhetett a tudomány a közelmúltig. Az elsõ felvétel a II. világháború végén, 1945-ben készült az építményekrõl a Qui Ling Shan hegyektõl 60 mérfölddel délre Xi’an tartomány délnyugati részén egy James Gaussman nevû pilóta által. Ezt a felvételt hivatalosan az Amerikai hadsereg csak 45 év elteltével publikálta, mindazonáltal 1947.03.28-án megjelent egy cikk a New York Times-ban az “állítólagos” kínai piramisokról, amire (legalább is hivatalosan) nem figyelt nagyon oda senki. Ebben a cikkben a piramisok magasságát 1000, a szélességüket 1500 lábnak becsülték. Az egyetlen, sok spekulációnak alapot adó felvétel 2 nappal késõbb a New York Sunday News-ban jelent meg 1947.03.30-án. Az ezt követõ hidegháborús idõszakban a terület Kína elzárt zónája lett, ahová “idegeneknek” bejutni szinte lehetetlen. Újabb értesülésüket létezésükrõl 1967-ben Robert Charroux szolgáltatott a nyugati világnak. Az elsõ nyugati utazó, aki eljutott a lezárt övezetbe, egy német író, Hartwig Hausdorf volt, aki számos felvételt készített róluk és megjelent mûve, a Die Weisse Pyramide (A fehér piramis)1994-ben elõbb németül, majd lefordították angol nyelvre is The Chinese Roswell (A kínai Roswell) címen 1998-ban. Ezt követõen számos honlapra felkerültek a képek a kínai piramisokról, azonban egzakt régészeti információk mind a mai napig nem állnak rendelkezésünkre. Ennek ellenére a Google map vagy Google Earth mûholdas keresõkön bárki meggyõzõdhet az építmények létezésérõl..." http://ideiglenes.wordpress.com/category/kinai/
És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévõ népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
#2354
Ja, hogy az egyiptomi piramisokat hogyan, miként, és mibõl építették?
Ez lenne itt a kérdés?
A válasz betonból, a hogyan pedig a képen...
Az Ufok bizony betonkeverõvel jártak.
Hajszál a kõben , s ezt nem viccnek gondolták a tudósok 😊
Ez lenne itt a kérdés?
A válasz betonból, a hogyan pedig a képen...
Az Ufok bizony betonkeverõvel jártak.
Hajszál a kõben , s ezt nem viccnek gondolták a tudósok 😊
És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévõ népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
#2353
Igen, valamiért nagyon titkolóznak! <#vigyor3>
Ezek pedig a gízai piramis királykamrájárol képek, gránittömbök, amik között hetven tonnás is van, és úgy munkálták meg õket, hogy egy késpengét nem lehet beszúrni:
link
Uwu, ezeken dolgozhatnának a rabszolgáid kétszáz évig is. <#nevetes1>
Ezek pedig a gízai piramis királykamrájárol képek, gránittömbök, amik között hetven tonnás is van, és úgy munkálták meg õket, hogy egy késpengét nem lehet beszúrni:
link
Uwu, ezeken dolgozhatnának a rabszolgáid kétszáz évig is. <#nevetes1>
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#2352
Nem tudok többet, mint a képek, amik kikerültek Kínából.
Ez engem is érdekelne. Állítólag nem a kínaiak, hanem az õket megelõzõ õslakosok építették, s az ázsiai embertípus csak rájuk bukkant ezen a területen. Ezért nem magyarázzák, inkább titkolják még létezésüket is.
Az építészeti stílusjegyek is azt mutatják, nem õk a tettesek... 😊
Ez engem is érdekelne. Állítólag nem a kínaiak, hanem az õket megelõzõ õslakosok építették, s az ázsiai embertípus csak rájuk bukkant ezen a területen. Ezért nem magyarázzák, inkább titkolják még létezésüket is.
Az építészeti stílusjegyek is azt mutatják, nem õk a tettesek... 😊
És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévõ népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye.
#2351
A kínai piramisokról vannak leírások, nem tudsz róla? Kik és mikor építhették azokat?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"