Földönkívüli élőlények

egy feltevésbõl filmet csinálni az nem tudományos hanem sci-fi😊
akkor lett volna tudományos, ha max. az utolsó 10 percben elkalandozik
arrafelé, hogy akár ez is lehet(amcsi trükk😊

de azokat a kémia elemeket ismerjük és nem úgy viselkednek mint a filmben, nem kelnek életre

Már miért ne lett volna tudományos alapja? Igen sok tekintetben Sci-Fi, mert a jövõ technikáját tárgyalja, de nem ez a lényeg. a lényege, hogy teljesen más fajta élet más szükségletekkel és más körülmények közt is kialakulhat...

az a film sci-fi volt, semmi tudományos alapja

értem

arra gondolj, hogy ahol anyag van, az görbületet a térben,
ezáltal elhajlik a fény is. 1995-ben azt hiszem kb. két exobolygót ismertünk, mára ez a szám meghaladja a 200at..
Színképelemzéssel kimutathatóak az egyes anyagok összetétele,
és kora (így találták meg a vizet, cukrot stb.), kimutatható
hogy egy bolygó milyen idõs, milyen anyagokból áll, van-e légköre stb.

A Földrõl azt "látnák" nagyon messzirõl, hogy kék😊
légköre van, rengeteg víz van a felszínen, lehet többet nem látnánk,
de szerintem ahol ma már tart az ûrtechnológia(nem is sejthetjük..)
azt is látnánk hol van nagyobb koncentrációban élet és hol csak szilicium egy-két oázissal😄D😄:

Igen, érzékelni tudjuk, de ahoz azt is kell tudni, hogy hol keressük... És hogy mit keresünk...

Nem magasabb dimenziós lényekre meg ilyenekre gondoltam, hanem valami olyasmire, mint a 691-es hsz.-ben.

Nemtudom, hogy láttad-e az alien planet c. dok filmet, de abban pont ezt tárgyalják. Viz nélküli bolygón állat-növény keverék lények, hatalamasak, számunkra érzékelhetetlenül lassúak, úgy néznek ki, mint valami kõzet, stb... ilyenekre gondoltam...

ahol anyag, energia, tömeg stb. van nevezd aminek akarod azt ki tudjuk mutatni ha látjuk ha nem. nyilván nem videokamerával..

Megtalálni? Kérdés: mi az állatvilágéban elõforduló szemekhez képest is néhol kezdetlegesnek tekinthetõ látással egyáltalán meglátnánk õket, ha az orrunk elõtt állnának? most nem azért a két fillérért, de tényleg...
Vagy pl. jelenlegi eszközeinkkel, kamerák...stb. egyáltalán megtalálhatjuk õket, már ha vannak?
Feltételezés: ha fejlettebbek, esetleg olyan szinten, hogy lazán meg tudják tenni, hogy a mi kameráink egyebeink ne fedezhessék fel õket, akkor hogy a fenébe találhatnánk meg õket? Még egy szimpla földi természeti jelenség is "bekuszálhatja" az elektromos berendezéseket, nem is kell hozzá messzire menni.

Biztosan.
Nem misztikus, láthatatlan, más dimenziós stb. lényeket kell elképzelni,
hanem alapvetõen ugyanolyan anyagokból felépülõket mint mi.
Az elsõ protonok, elektronok, töltések stb.
alapvetõ erõk és kölcsönhatások az õsrobbanást követõen "fagytak be", ezek fix dolgok az egész univerzumban ugyanúgy mûködnek mindenütt.
Ki tudunk mutatni több milliárd fényévre levõ vizet, ammóniát, cukrot,
nehézelemeket, tudjuk milyen idõs a világegyetem, mikor születtünk mi,
mikor születtek az anyagok..

Hát ez az! _Még_ nem tudjuk bizonyitani. Mi, Földlakók. Jelentéktelen porszemek a világûrben. Ez nem jelent semmit. Azért kiváncsi lennék, ha valmi módon a jövõben sikerülne eljutni egy jóóó messzi bolygóra, akkor ott az (ottani körülményekhez alkalmazkodott, esetleg nem szén-alapú) életet fel tudnánk-e ismerni...

pl. az ammónia is csak nitrogén és hidrogén vegyülete,
ahogy a metán is egy szénhidrogén fajta

való igaz, hogy kb. hidrogén és vasnál könnyebb anyagok
vegyületei lehetnek élet bölcsõi bár még nem tudjuk bizonyítani

Másképp feltéve a kérdést: Mi számit intelligens életnek? Lehet, hogy valaki más szemszögébõl nézve csak egy pici bolygó domináns faja vagyunk...

vannak másmilyen anyagok, de azok maximum nehézanyagok lehetnek.
(egyébként szupernóvarobbanáskor keletkeznek)

azért hidrogén, oxigén és szénalapú az élet mert ezek a legegyszerûbb
anyagok amelyek kombinációiból az létrejöhet (víz, levegõ, sejtek..)
ezek a legõsibb anyagok

Non-Carbon Based Life

Life is only believed to be sustainable under a certain and complex set of conditions - basically the proximity of the nearest star to the host planetary structure and the correct blend of elements and conditions and characteristics required to sustain and diversify life.

Although other elements do form a variety of molecular structures, carbon has a unique tendency to form a very wide variety of long molecular chains and rings that form the basis for organic compounds (with hydrogen and oxygen) that at some level of complexity begin to self-replicate. It is speculated that life can evolve without carbon (silicon is the most speculated because it has similar chemical properties to carbon - relatively light with a half full outer electron arrangement, but it can be argued that silicon based molecules are traditionally very brittle). However the overiding argument is probably down to one simple fact - carbon is statistically more abundant than any other element believed to be able to support life in the universe (according to analysis of research samples of interstellar material).

Therefore carbon is the most likely candidate for being the element that life is based upon throughout the universe - but then again the universe is vast and some anomolies will exist there.

Read on for more information from WikiAnswers contributors:

* It's very possible that non-carbon based life could exist. We tend to view science and what we believe is possible from the standpoint of our earth and what we see here. However, we haven't figured it all out yet (which is why scientific explainations for things change) and there may be life in the universe based on elements we haven't discovered yet.


* Everything is accurate except for the first remark, that a certain complex set of conditions is required for life to exist. Life itself is a self-repeating pattern which can hypothetically exist in a universe without chemical systems, and very different properties. Life might exist in the coldness between stars. A complex set of circumstances ise necessary to sustain say mammalian or amphibian life, but that is because those organisms adapted to their environment and therefore need roughly those conditions to survive. Half of the life on earth lives in conditions that would instantly kill the other half. Take a desert animal and put it in the arctic and it will die immediately, and visa versa. Take any land animal and put it at the bottom of the ocean and it will be a) instantly crushed to death, b) drowned to death, c) die of hypothermia or if near a volcanic heat vent boil to death and be poisoned by the toxic gasses it spits up - yet this environment is ideal for organisms which live under that pressure around those heat vents and need them to survive.

Life adapts to it's environment, and life of some sort could potentially exist in any solar system, planet or even universe which had some level of stability and potential for "work" or movement on any scale.


To say life was limited to only carbon based anatomy would be a huge underestimation of life by mankind. First you have to ask what is life. In many definitions fire can be called life. It breathes, eats organic material, and is not based of carbon but of oxygen and its byproduct being CO2. Many people believe for one reason or another that silicon based lifeforms would be a very possible branch of life. However life WAS ,as in past tense, believed to be only present under certain conditions. Reasons such as, needing a large Jupiter to clean out asteroids, or having a near by Ort cloud to hurl comets containing water, hydrogen, nitrogen, and many other precious life giving forces to Earth. However as we learn more about the workings of space we learn new things that kick aside our original theories and concepts. Take the Sun revolving around the Earth for instance.

_______________________

Carbon-based life can exist in all kinds of harsh conditions. The question really is whether or not life could have come about through some pathway other than a carbon system. While carbon is by far the most likely candidate for champion of life development, no one can seriously and definitively say that other kinds of life are impossible. If such life exists, it will probably be a very long time before we encounter it.

---
Magyarul az a kérdés, egyesek miért hiszik azt, hogy mindent tudunk az életrõl és az univerzumról?

Tessék mondani azt honnan lehet tudni, hogy nincsenek-e másmilyen anyagok valahol messze?
Olvastam vmi szöveget egy meteorról, amiben eddig ismeretlen anyagot fedeztek fel. Akkor honnan veszik, hogy nincsenek másmilyenek, nem is lehetnek? Puszta feltételezés? Hol vannak erre a bizonyítékok?

ez engem is rohadtul bosszant mindig.
az anyagok ugyanezek a világegyetemben mint itt a Földön,
legfeljebb más izotópok, de akkor is ugyanezek..illetve a per.táblázat máshol hosszabb lehet, extra nehézelemekkel (de azoknak nem sok köze van az élethez)

ez a "nem szén alapú élet" felfogás nagyon divatos manapság
a világegyetem anyagilag egységes, a szervetlen kémiát pedig ismerjük tövirõl-hegyire
nem tudom mire alapozzák mégis a "nem szén" elméleteket

Nekem az tûnik valószínûtlennek, hogy csak mi legyünk. Annyi milliárd közül csak egy bolygón? Nekem hihetetlenül hangzik.

a hibákért bocs szar a billentyûzetem

ovasgattam jobra balra, engem 1 dolog zavar,mégpedig hogy a legtöbb tudós felet el amikor kijeentihogy "nagyon kici az esélye a földönkívüli életnek" mi vanha nem szén alapú életformákat kéne keresnünk. az lehet, hogy a földön nem jött össze hogy más vegyület alapú életformát létrehozzunk, de mivan ha ez a gravitációnk miatt van így, vagy az atmoszféránk miatt. ha felnézek a csillagos égre megszámláhtatlan csillagot látok, ezekhez még rengeteg bolygó vagyhold tartozik mindegyiknek más a gravitációja, az atmoszférája vagy a szerkezete.
vagy van máselkpzelésem, mi van ha régen a galaxisun népes volt, csak ki halt és csak mimaradtunk egyszegényes kis csoport különbözõ összetételekkel. mi van ha tényleg mi vagyunk az utolsók a pályán?
én amondó vagyok hogy a tudományra kéne fektetnünk a legnagyobb hangsúlyt, csaksajnos egy olyan világban mint a mink, ahol az egymás elleni harc a legfontosabb tényezõ. sosem fog valóra vállni ,hogy mi, más léyekkel találkozunk, még ha azok fejletlenek is...

Igyvan mindenki az csak máshonan

kösz h szóltál megyek megnézem,

má' elmentek.

de otthagytak neked egy kis cetlit a hûtõn

Na még mindig nem jönnek ?

Különben tényleg nem lesz esélyünk élõlényeket felfedezni szeretett Anyabolygónkon kívül.

Persze ezt csak viccnek szántam!
Ugyanis nics idõnk!
Folytathatnának minden eddigi kutatást, csak az új módszerek fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.
Nem úgy, mint a NASA az elõzõ cikkben.

Teljesen igazad van, hiszen a Voyager 1, amit 77-ben indítottak útjára 2005 augusztusára már megtett 96 CsE-t (1 CsE a Nap és Föld közötti középtávolság = 149,6 millió km).
Azért az nem semmi.
A 26 fényévnyire lévõ beta CVn-t -amit a kutatók állítása szerint elsõként lenne érdemes vizsgálni az élet jelei után kutatva- el is érné egy ilyen bárka (ha a számításaim nem tévesek) röpke 483600 év alatt.
De a mondás igaz: "Bátraké a szerencse!"
Idõnk meg van bõven. <#alien2>

Esetleg ha nem egymás ellen menne minden, akkor használhatták volna a kínai hajótechnológiát, egy kicsit jobbak voltak, mint Kolombusz szánalmas kis csónakjai, de a kínai fõnök nem engedte (szerencsénkre) akkor meg még nem lehetett technológiai transzferrel üzletelni. Kolombusz sikere meg az indiánok végzete volt, mert a spanyolok sem technológiával akartak üzletelni, hanem egyeszerûen lerabolták és kiirtották a térséget. (legalább a régiségeket/írásos nyomokat ne tették volna tönkre, a vallási elvakultság miatt, vagy legalább elõtte lemásolták volna, hogy valami nyoma maradjon, ha már fényképezni nem tudtak)

Sehogy, de ha áll is valahogy (Lockheed Martin Skunk Works) az soha nem fog kiderülni, de ha esetleg mégis kiszivárog, akkor sem lesz soha civil használatra engedélyezve.

Nos, ez az amirõl beszélek:

XXI. századi ûrverseny
2009. január 19. 08:03, Hétfõ - Cifka Miklós

A NASA az új célokhoz új eszközöket akart. A CEV (Crew Exploration Vehicle) keretében pályázatot indítottak, hogy megtalálják az ideális tervet és gyártót az új ûrhajóhoz. Az eredeti, ún. spirális fejlesztés helyett a NASA 2005-ben kinevezett új igazgatója, Michael Griffin új irányelveket határozott meg, hogy a 2014-re elõírt elsõ CEV-fellövés helyett hamarabb indulhasson az új ûrhajó. Az elsõ tervek jó része még tartalmazott mérnöki újításokat és újszerû elképzeléseket, a NASA azonban finoman utalt arra, hogy mindössze egy megnagyobbított Apollo ûrhajót képzeltek el, tehát például a Northrop (Szojuz-szerû) és a Lockheed (eredetileg kisméretû ûrrepülõgép) terveit kellene átdolgozni.
Az eset páratlan volt a maga nemében, és meglehetõsen negatívan érte a szakmát. Az Apollo-féle design és technikai megoldások hajdan leginkább a kõbe vésett határidõ ("...az évtized vége elõtt...") és a még gyerekcipõben járó hiperszonikus repüléssel kapcsolatos ismeretek miatt gyõzedelmeskedtek az aerodinamikus ûrrepülõgép tervek felett. Több, mint 40 év múlva arra hivatkozni, hogy az Apollo féle alapkoncepció már bevált, és ezzel elvetni minden újítást mindenesetre némileg vaskalaposnak tûnik.

Technikai újítások kontra elavult (bocsánat: jól bevált) technológiák: 0:1

Igeeen, nyilván Kolumbusznak se szabadott volna elindulnia, hanem meg kellett volna várnia a Concorde megépítését, hogy pár óra alatt átruccanhasson Amerikába. Elvégre milyen dolog már lassú, õskori (FA!!!) technológiákkal épült hajóval, méregdrága küldetés során nekivágni az ismeretlennek...

Igen, ezeket érdemes lenne kutatni, csakhogy hiába mûxik elvben, ha a technológiánktól ez még vagy 150 évre van. Sajnos. És addig, amig a jelenlegi módszerekkel kutatunk, addig nem igen van mód a naprendszeren kivül is kutatni. Még a saját naprendszerünkön belül is sokszor problémás egy-egy robotot elküldeni valamelyik égitestre...

Persze, én se azt mondom, hogy az elavult, méregdrága technológiákkal bajlódjunk és öljünk bele még több pénzt. Viszont, arra (szerintem) érdemes lenne költeni, hogy új, célravezetõbb technológiákat fejlesszenek ki.

Pl.: antigravitációs "hajtómû" a felszállások és leszállások energiatakarékos megoldására, ill. a hipertér hajtómû, amivel nagy távolságokat tehetnénk meg "rövid" idõ alatt.

Ezekrõl egyébként cikkezett a SG is még régebben:
Hipertér hajtómûvet vizsgál az amerikai kormány
2006. január 8. 19:56, Vasárnap - Richárd Balázs
Érdemes az antigravitációs meghajtással foglalkozni?
2005. január 28. 09:47, Péntek - Richárd Balázs

Nem tudom azóta hogy állna a kísérletekkel.

Kicsit off:

Most néztem az Alien Autospy (2006, Ufo Boncolás) c. filmet.
Elvileg igaz történet alapján készült legalább is a film azt mondja és a végén a 2 tag akirõl szól beszél is egy kicsit...
Errõl a videóról van szó benne...érdekes film.

Nah bocsi az offért!

"Egyesek bizony még manapság sem nézik jó szemmel az ûrbeli tevékenységet.
Azt mondják, hogy túl drága, ne költsünk rá milliókat, adjunk inkább enni az éhezõknek, rakéták és ûrhajók helyett építsünk lakóházakat, iskolákat, gyárakat.

TELJESEN JOGOS AZ IGÉNY, ilyen qurvadrága, semmiresemjó kínai eredetû tüzijátékokkal (rakéták) kár bohóckodni, addig inkább értelmes dolgokra kellene költeni, a fegyverkezés dettó, dehát tele van a világ agresszíven szaporodó vadbarmokkal, vallási fundamentalistákkal, pénz-és hataloméhes beltenyésztett degeneráltakkal, ráadásul ez utóbbiak tele vannak pénzzel, és egy különlegesen elmebeteg csoportot alkotnak, akiket kritizálni sem lehet. Így az erõforrások felesleges hülyeségekre mennek el. Valószínû egy épeszû bolygón az ûrkutatás az akkor válik aktuálissá, ha az energia, élelmiszer és egészségügy már meg van oldva, ill. ezeknek a megoldására van ALÁRENDELVE az ûrkutatás is. Ott az az érdekes, ami itt nincs: kozmikus sugárázás meg súlytalanság.

Én nagyon is támogatom az ûrkutatást! Csak azt modnom, hogy addig, amig CSAK a Földihez hasonló életet keresünk, addig nincs sok esélyünk.

És amikor már kellõ hangsúlyt fektettünk az ûrkutatásra, az esély is megnõne rá, hogy rátaláljunk valahol az "élet" nyomaira. És, ha rátalálnánk, akkor újraértelmezhetnénk az élet fogalmát is.<#vigyor4>

Egyébként valóban nem ártana egy kicsit jobban koncentrálnunk a galaxisunk kutatására. Akár az élet keresésében, akár lakható bolygók felkutatásában, de fontos szerephez kellene juttatni az ûrkutatást.

Az 1983-ban kiadott, Galambos Tibor - A világûr képekben c. könyvben van egy érdekes részlet:

"Egyesek bizony még manapság sem nézik jó szemmel az ûrbeli tevékenységet.
Azt mondják, hogy túl drága, ne költsünk rá milliókat, adjunk inkább enni az éhezõknek, rakéták és ûrhajók helyett építsünk lakóházakat, iskolákat, gyárakat. Jóindulatukhoz nem fér kétség, de a legnagyobb tévedésben õk vannak, mert nincsenek tisztában az arányokkal, melyeknek érzékeltetésére minden szó helyett álljanak itt az alábbi adatok:

Egy lakosra jutó különbözõ kiadások az Egyesült Államokban 1971-ben dollárban

Hadikiadások 400
Alkohol 35
Dohányzás 17
Kozmetika 16
Ûrkutatás 15

...egyetlen nukleáris tengeralattjáró másfélszer annyiba kerül, mint a Viking-misszió összköltségei. De ez csupán a költségek összehasonlítása."

Tehát ez volt 1971-ben. Ma, vajon hogy nézhet ki egy ilyen elemzés?
Szerintem nem is akarom annyira tudni. 😞

"Hát ez tényleg csak max. spekuláció, mivel egy az, hogy semilyen más bolygón eddig még nem tudunk életrõl" itt a Marsra, vagy Vénuszra gondolsz? Bár, inkább csak a Marsra, hiszen eddig még csak ott kutattunk az "élet" nyomai után. Ebbõl azt szeretném kihozni, hogy nem is kutatjuk még a közeli naprendszereket sem, hiszen nincs mivel, de ez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne egy jó csomó rendszerben olyan bolygó ,ahol létezik -akár- hozzánk hasonló "fejlett" civilizáció.

Igen, ezért irtam, hogy "meg kell tanulni értelmezni az élet fogalmát".

"Nagyon eltúlozva a dolgot arra gondolok, hogy egy hatalmas kavargó gáz, vagy plazmakupac is lehet élõ akár intelligens is, vagy akár parányi szervezetek halmaza is képezhet ilyet. Persze ezek a legvadabb dolgok, nyilván az ennyire szélsõséges esetek esélye elhanyagolható."

Errõl készült egy remek dokumentum film, a neve Alien Planet.

Szerintem is pontatlan a téma megnevezése.
Bár érthetõ miért hiszik, hogy ilyen feltételek kellenek, nincs más példa.
Én azt is elképzelhetõnek tartom, hogy egész más mérettartományban jön létre az élet.

Nagyon eltúlozva a dolgot arra gondolok, hogy egy hatalmas kavargó gáz, vagy plazmakupac is lehet élõ akár intelligens is, vagy akár parányi szervezetek halmaza is képezhet ilyet. Persze ezek a legvadabb dolgok, nyilván az ennyire szélsõséges esetek esélye elhanyagolható.

"Keith Horne, a St. Andrews-i Egyetem csillagásza szerint az Edinburgh-i kollégák nem vették kellõen figyelembe az alkalmazott vizsgálati módszerben rejlõ bizonytalansági tényezõket. "Nagyon érdekes dolog ilyesmin spekulálni, a vizsgálat eredménye azonban nem is más, mint spekuláció" - mondta Horne a The Scotsman címû skóciai napilap online kiadásában megjelent összefoglalóban."

Hát ez tényleg csak max. spekuláció, mivel egy az, hogy semilyen más bolygón eddig még nem tudunk életrõl, a másik meg az, hogy az "élet feltételei" fogalom rohadt relativ dolog...

"Az International Journal of Astrobiology címû szaklapban publikált tanulmány szerint a tudósok számítógépes modellvizsgálattal becsülték meg, hogy a Tejútrendszerben hány bolygón lehetnek meg az élet feltételei. Számos változót vettek bele az elemzésbe, például a víz és különbözõ ásványok elõfordulásának valószínûségét, és az anyacsillagtól való távolságot (ha a bolygó a napjához túl közeli pályán kering, akkor a forró sugarak elpárologtatják a vizet, ha viszont túl távol, akkor jéggé fagy)."

Nah, ez igy rohadtul nincs rendben. Vagy akkor legalább ugy irták volna, hogy "a Tejútrendszerben hány bolygón lehetnek meg a FÖLDIHEZ HASONLÓ élet feltételei". Értem én, hogy csak azzal dolgozhatunk, amink van, vagy amit ismerünk, de akkor vagy ugy nem igaz ez a szimuláció, ahogy van, vagy kicsit át kéne fogalmazni.
Miért lenne feltétel a víz? Mi lenne, ha a Földön viz helyett valami más lett volna, mondjuk metán, mint a Titánon, amikor jött az a bizonyos pánspermia?

Pánspermia.

"Szerintem a primitív létformák kutatása célravezetõbb, mivel sokkal több lehet belõle, szerintem könnyebb ilyet találni.
Nem hiszem, hogy ez elsõ eredmény egy idegen kultúrával való kapcsolat lesz, fõleg azért mert egyáltalán nem biztos, hogy létezhet kapcsolat olyan távolságokban. Az sem biztos, hogy valaha létezhet olyan technika amivel leküzdhetõk ezek a távolságok."

A primitiv életformák elsõ lépéseként meg kell tanulni értelmezni az élet fogalmát, és nem elkövetni olyan hibákat, amiket pl.: a viking misszók alatt csináltak (500 fokra hevités meg ilyenek). Persze tudom én hogy abból kell kiindulnunk, amink van, de ez akkor is olyan, mintha mondjuk egyenesen majmokat keresnénk egy másik bolygón.

szerintem 10 éven belül földönkívüli életre bukkanunk,
és igazolódik a pánspóra(asszem ez a neve😊 elmélet
Mars, Titan, Europa


Däniken meg mondjon le!! 😛